Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-15 / 347. szám, vasárnap

VITA A CSKP KÖZPSMTIBIZDTTS Sok munka vár még ránk Mint ismeretes, a gép- és traktorállomásoknak is az a feladata, hogy fokozzák a mezőgazdasági termelés színvonalát, bővítsék az> egyes mezőgazdasági munkák gépesítését. A gépesítés kiszélesítésében üzemünk jelentős sikereket ért el, amint az alábbiakban közölt táblázaton szemléltetjük: Az EFSZ-ek össztervének A munka neme: gépekkel való megmunkálása százalékban 85 92 95 45 48 67 Vetés Aratás Szántás Kapálás Kaszálás Burgonyaültetés Ezenkívül kibővítettük a géppel végze.tt munkák számát, mint például a rét. feljavításokat. Ezt úgy oldottuk meg, hogy üzemünk műhelyében önállóan szerkesztettünk rétgyalukat, amelyek várakozáson felül sikerültek, és most már gépekkel végezzük a munka jelentős részét. Járásunkban a rétek nagy részében a talajvíz akadályozza a gépek tökéletes kihasználását és a takarmányalap kibővítését, mivel a talajvizes réteken a hektárhozam alacsony és a takarmány minősége sem megfelelő. Ezért szükséges volt lecsapolni a réteket, amit úgy oldottunk meg, hogy vízlevezető ekét szerkesztettünk, és ezzel lehetővé tettük, hogy e réteken Is géppel végezzük a munkákat. Ezzel hozzájárultunk a hektárhozam növeléséhez. Amint látjuk, üzemünknek sikerült egyes feladatokat saját kezdeményezéséből is, minden jelentősebb anyagi hozzájárulás nélkül is megoldani. Fennállnak azonban olyan problémák is, amelyeket eddig minden igyekezetünk e"

nnére sem tudtunk sikeresen meg-' mi. Ezek közé tartozik a takarmánybegyűjtés komplett gépesítése (kaszúlás, szénaforgatás, gereblyézés és felszedés). Ezt a feladatot a rendelkezésünkre álló eszközökkel nincs módunkban megoldani. Ezért szükséges lesz, hogy a gépek tervezésénél és szerkesztésénél az illetékesek törekedjenek megfelelő gépeket előállítani. Eddigi munkánk pozitív eredményei mutatják, hogy a mezőgazdaság színvonalának emelésében üzemünknek is része van. Bizonyítja ezt az is, hogy üzemünk ez évi tervét november 23án teljesítette, és most már terven felül dolgozik. Annak ellenére, hogy termelési feladatunkat határidő előtt teljesítettük, előfordultak fogyatékosságok, amjlyek akadályoztak abban, hogy lényegesEbben segítsük emelni mezőgazdaságunk színvonalát. E fogyatékosságokat pártunk levelének megvitatásakor feltártuk. Nekünk elsősorban foglalkoznunk kell a munkamegszervezéssel. A munka folyamatos elvégzése érdekében szükséges, hogy minden egyes traktoros legalább egy hétre előre ismerje feladatát. Ennek a megvalósításához a brigádtanácsok rendszeres ülései szükségesek. Itt rá kell mutatnunk arra, hogy a brigádtanács-üléseket nagyon ritkán és rendszertelenül tartják meg, és ezáltal munkatorlódás van, ami aztán a munka minőségének rovására megy. Szükséges, hogy a brigádvezetők és a szakaszagronómusok biztosítsák a brigádtanács-ülések magasabb színvonalát, ami hozzájárul a munka megjavításához. A termelési feladatok megvalósításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a termelés gazdaságosságát sem, vagyis emelni kell a mezőgazdaság színvonalát az önköltség állandó csökkentésével. A GTÁ egyik fő feladata állandóan csökkenteni az egy normahektárra eső önköltséget. A legnagyobb lehetőségek az üzemanyag megtakarításnál és a gazdaságosabb javításoknál van- ( nak. E feladatokat a dolgozók szakképzettségének és politikai 1 öntudatának növelésével lehet megvalósítani. Az üzemanyag megtakarításánál már eddig is szép eredményeket értünk el, amit annak köszönhetünk, hogy már az év elején bevezettük az önálló elszámolást, s így a traktorosok naponta meggyőződhettek arról, hogyan használják fel a megállapított, normákat az egyes munkálatokra. Üzemünk nagy összeget fizet ki a nem tervezett gépjavításokért. E fogyatékosságokat az okozza, hogy a traktorosok nem végzik rendszeresen a műszaki karbantartást és ezzel csökken a gépek üzemképességének időtartama. Itt a szakaszjavítókra hárul felelősségteljes feladat, amit úgy oldunk meg, hogy a legképzettebb javítókat osztottuk be a brigádközpontokra, akik naponta ellenőrzik a műszaki karbantartást. Az önköltségek csökkentésénél nem kis szerepet játszik a traktorosok munkaidejének teljes kihasználása. Ez abban áll, hogy a mezőgazdasági munkák • befejezése után is a traktorosok produktív munkát végezzenek. Ennek a feladatnak a megoldására többféle lehetőség van. Mi a téli időszakban traktorosainkat a szállításnál fogjuk foglalkoztatni, egy részük a brigádközpontok fejlesztésénél, a legképzettebbek pedig a téli gépjavításoknál fognak dolgozni. E lényeges feladatoknak megoldásával nagyban hozzájárulunk pártunk célkitűzési inek valóra váltásához. A rozsnyói GTÄ vezetősége. A bratislavai Kablo-üzemben befejezték az első hazánkban gyártott 110 kilovoltos kábel készítését. A kábelt olajjal telített csővezetékben helyezik el és egyik vízi-villanyerö művünkben szerelik fel. Képünkön Stanislav Hrabal mérnököt, az üzem főtechnológusát láthatjuk (középen), aki munkatársaival az utolsó munkálatokról tanácskozik. J. Tesíík, (ČTK) felv. Ez történt Bábindaion: A párt levelének megvitatása után versenyre hívták a járás szövetkezeteit j-4ajrá, ij-ülek! -de csak a hónap végé

n ? HA ELEMEZNI AKARJUK a füleki Kovosmalt kollektívájának munkáját, azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi évek során sokat javult ä munka megszervezése, a termelés gazdaságossága. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az év elejétől máig a munkatermelékenység és a béralap közötti arány 1,5 százalékos javulást mutat és a selejt is sokat csökkent. Hozzájárul ehhez még az is, hogy a gyár a harmadik negyedévben elnyerte a Példás Exoortüzem címet. Míg az üzemben az első félévben a nyerstermelés tervének teljesítésében értek el jó eredményt, a második félévben az elvtárs, a gyártásvezető azon a véleményen vannak, hogy az elkövetkező hónapokban már megszűnik a hajrámunka, megjavul a munkaszervezés, amíg ez a belső feltételektől függ. Szeretnének hitelt adni szavuknak, mert mindkét elvtárs fiatal dolgozó, kommunisták, és meg van bennük a jóakarat. Csakhogy még ehhez valami hiányzik, ami iény egében annyira fontos, mint a belső munka megszervezése. Az üzem öntvényekben együttműködik a trnavai Kovosmalttaí. Innen kapják a Péter-kályhákhoz szükséges öntött alkatrészeket és ettől is függ a terv teljesítése. A trnaárutermelés tervének teljesítése volt vai Kovosmaltot már többször bírálkimagasló. Ez év elejétől a nyerstermelés tervét 100,5 százalékra, az árutermelés tervét 109 százalékra, a választék tervét pedig 77 százalékra teljesítették. Az eredmények még jobbak is lehettek volna, ha közbe nem jön az októberi influenza járvány, mely 300—400 dolgozó kiesését vonta maga után. Az említett eredták a Pravdában, ennek ellenére azonban még ma sem teljesíti a tervét, s így a füleki Kovosmalttal szemben való kötelezettségét sem. A negyedik negyedévben 250 tonna öntvénnyel maradtak adósak a füleki Kovosmaltnak, és ez is egyik oka a hóvégi hajrának. A trnavai Kovosmalt igazgatója, Černušák elvtárs, menyekért a füleki Kovosmalt kollek- amikor a jövő évi tervről volt szó, a tíváját elismerés és dicsér et illeti, fülekieknek a következő kijelentést annál is inkább, mert az elmúlt évek- j t€tt

e. J^ ug

yan aláírom a gazdasági hez viszonyítva az 1957-es év nagy előretörést jelent a terv teljesítésében. Van az éremnek egy másik oldala is. Hogyan érnek el a terv teljesítésében ilyen jó eredményeket? Egyenletes, jól megszervezett munkával? Azt hiszem, erre a kérdésre az üzem munkásainak körében egyöntetű és rövid a válasz: Nem. Hanem? Állandóan ismétlődő hóvégi hajrával. A PÄRT LEVELÉNEK megvitatásával kapcsolatban eddig kétszáz hozzászólás érkezett az üzem dolgozóitól. Köztük számtalanszor felvetődik egy és ugyanazon kérdés: hogyan lehetne megszüntetni a nem kívánatos hóvégi hajrát? Ezt kérdi Mlynáčik János, Ďuriš József, Sáfrány József, Végh Mária és még sokan mások. Idézünk az utóbbi hozzászólásából: „Ha a hónap végén negyven órából állna a nap, az is kevés lenne arra, hogy behozzuk a hó eleji lemaradást. Ez nem a munkások hibájából, hanem a munka rossz megszervezése miatt van így." Részben tényleg igazuk van az elvtársaknak. Igazuk van abban, hogy jobban is meg lehetne szervezni a munkát, nyugodtan, megfontolva, nem idegeskedve és nem személyes támadásoknak vélve az említett javaslatokat. Maga az üzem főmérnöke, Jelenszky Gyula elvtárs és Lőrincz szerződést az öntvények leszállítására, de előre megmondom, hogy teljesíteni nem tudjuk." A kérdés, megegyeznek-e a trnavai Kovosmalt dolgozói igazgatójuk ilyen állásfoglalásával? VOLNA EGY MÄS MEGOLDÄS IS, éspedig a fülekiek öntődéjének korszerűsítése. Ez a kérdés azonban már több mint három éve húzódik. Nagyon aktuális a homokelőkészítő részleg felépítése. A mai hétezerhatszáz tonna évi kapacitás 12 000 tonnára emelkedhetnék az öntöde korszerűsítésével és a homokelőkészítő felépítésével. A Buzuluk Üzem már többször kötelezte magát, (legutolsó kötelezettsége 1958 első negyedévére szól) hogy felépíti a homokelőkészítöt. Minden ígéretük alkalmából eszerint dolgozták már ki a kapacitás tervét. Eddig azonban egyszer sem tett eleget kötelezettségének a Buzuluk Üzem. Csak húzzák-halasztják a határidőt és az illetékes minisztérium, amelynek hatáskörébe tartozik ez az üzem, tétlenül nézi. A homokelőkészítő felépítésével megoldódnék a probléma, és nem kellene a magyarországi Salgótarjánból importálni öntvényt Trnava helyett. Ez természetes deviza-nyereséget is jelentene nemzetgazdaságunk számára. A minisztérium figyelembe vehetné azt is, hogy a mechanizálás kérdése itt nagyon aktuális. 27 akkumulátoros kocsi helyett az üzemben csak kettő van, és így a fizikai munka még most is túlnyomó része a munkamenetnek. A párttagok és a munkások hozzászólásai, jogosak és mielőbb elintézést kell nyerniök. Horváth Sándor IS ét évvel ezelőtt Bábindal köz" ségben, amikor a volt Verő-féle urasági birtokon az egykori cselédek, földmunkások megkezdték a közös szövetkezeti gazdálkodást, kevesen hitték, hogy boldogulni fog a szövetkezet. Olyan vélemény alakult ki, hogy a szövetkezet tagjai „parancsszó" nélkül, aligha vihetik valamire. A szilárd elhatározás és a közös erő azonban legyőzte a kezdeti sikertelenségeket, s ha voltak is akadályok, a j szövetkezet tagjai nem csüggedtek el. Igaz, kezdetben akadtak olyanok, akik meg-meghátráltak és nem hittek a nagyüzemi gazdálkodás erejében. Különösen 1953-ban volt ez nagymértékben tapasztalható, amikor a munkaegység értéke alig közelitette meg a 40 fillért. 1955 tavaszán gyökeres változás állt be a közös gazdálkodásban. A pártszervezet a szövetkezet vezetőségével karöltve egységbe tömörítette a közös gazdálkodás rendelkezésére álló minden munkaerejét s így sikeresen elvégezték a tavaszi munkákat. Megkezdték az állatállomány fejlesztését, különösképpen a sertéstenyésztést lendítették fel, amiből aztán az ősz folyamán gazdag bevételeket biztosítottak. Még az év őszén megalapozták az állatállomány, főleg a tehenek hasznossága növelésének feltételeit. Sok őszi keveréket vetettek el, amiből már kora tavasszal friss és lédús takarmánnyal etethették állataikat. A ddig talán a bevezető, amelynek ** ma már csak a keserű emléke él a szövetkezet tagjai között. Drágán fizették meg, igaz, a tandíjat, de sok hasznos tapasztalatot vontak le a múltból, ami ezután inkább megacélozza törekvéseiket. — Őszintén örülünk, hogy kiverekedte magát szövetkezetünk a kátyúból, aminek az az eredménye, hogy ma már 24 korona nálunk a munkaegység értéke — jegyezte meg Hamar Miklós, a helyi nemzeti bizottság titkára, aki ugyancsak sokat segített a közös gazdálkodás talpraállításában. A szövetkezet most újabb célok megvalósítását szorgalmazza, mégpedig a termelés növelését, s ezért versenyre hívta a járás valamennyi szőA napokban adták át a Magasépítészeti Vállalat 712-es üzemének dolgozói a nagymegyeri új iskolát. A korszerű iskolában 23 tanterem van. Az említett üzem ezzel elsőnek teljesítette építészeti üzemeink között az évi tervet. Meg kell említeni még, hogy építészeti dolgozóink ebben az évben már nyolc iskolát adtak át rendeltetésének, köztük négyet határidő előtt. Képünkön az új nagymegyeri iskola. R. Radovský (ČTK) felv. vetkezetét. Mielőtt azonban a verseny szövegét és feltételeit megszövegezték volna, összeült a pártszervezet és a vezetőség, hogy még egyszer végigpillantsanak az elért eredményeken, vajon hol kell erősíteni. A következő eredményre jutottak: Ebben az évben 130 százalékra teljesítették gabonatermelési tervüket, 190-re a cukorrépáét, 125 százalékra a kukoricáét. A gazdálkodásnak ebben az ágazatában tehát igen szembeötlőek a sikerek, ami kedvezően befolyásolja állattenyésztésüket is. Lássuk most már az állattenyésztés eredményeit: AJ em a verebélyi járásban, de * még kerületi viszonylatban sem ért el szövetkezet olyan termelési sikereket, mint a bábindaliak. A tejtermelés tervét 194 százalékra biztosították s az egy hektárra eső tejmenynyiség 630 literre rúg. Viszont, ha tejtermelésüket egy-egy tehénre számítjuk át, akkor az eredmény 3000 liter lesz évente és darabonként. Amikor a helyi nemzeti bizottság a faluban előkészítette a párt levelével kapcsolatos nyilvános népgyűlést, a szövetkezet tagjai az eredmények feltüntetésével és a jól elvégzett munka tudatában foglaltak helyet az ülésteremben. A község alig hatszáz lakosa közül mintegy 240-en ugyancsak megjelentek, hogy meghallgassák egyrészt a párt levelének útmutatásait, másrészt kíváncsiak voltak a szövetkezet versenykihívására, mert a következő évben már az egész falu kis- és középparasztjai közösen biztosítják a felhívásban foglalt terméseredményeket. A/f indenesetre a felhívást a jelenlevők megerősítették és arra tettek ígéretet, hogy jobb eredmények elérésével tovább öregbítik szövetkezetük jó hírnevét. Eddig csupán 270 hektáron, de a jövőre már közel 700 hektár területen biztosítják a termelés növelésének feltételeit. A szövetkezet meglévő 36 családjához további 40 család csatlakozott. Sokan már az ez idei öszi munkákból is kivették részüket. A szövetkezetben már befejeződtek az őszi munkák s megkezdődtek a találgatások: ki mennyi pénzt, gabonajutalmat kap az évvégi zárszámadáskor. Bachan József például, aki családjával együtt dolgozott a szövetkezetben, a következő évi bevételre számít: 37 344 korona készpénzre és több mint 46 mázsa gabonára. Ezenkívül a munkaegységekre kijáró tejmennyiség — mely évi 775 literre rúg — ugyancsak, jelentős bevételnek számít Bachanék háztartásában. Gazdag jövedelem folyik be azonban Axamit József ékhez, Drozdák Palékhoz és Jamrich Imréikhez is, akik egyenként több mint 600 munkaegységet szereztek a szövetkezetben. T^zek azok a kézzelfogható tények, amelyek arra serkentik továbbra is az EFSZ tagjait, hógy még magasabb szintre emeljék a termelést, hogy a következő gazdasági év még több sikert és megelégedést váltson ki a közös gazdálkodásba tömörült falu lakossága között. Szombath A. UJ SZO * ír 1S57. december 15.