Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-10 / 342. szám, kedd

\ A Csemadok Központi Bizottsága elnökségének felhívása a Csemadok tagjaihoz Ä Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul­túregyesülete Központi Bizottságának el­nöksége megvitatta a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának eredményeit és a Békekiiltványt. Negyven évvel ezelőtt a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalomban született meg a Szovjetunió. A szovjet állam vezetői első ülésükön békefelhivással fordultak a világ összes országának dolgozóihoz. Most — negyven év után — a nem­zetközi munkásmozgalom központjában, Moszkvában a szocialista és kapitalista társadalmi rendszerű államok kommunista és munkáspártjainak vezetői százmilliók nevében juttatták kifejezésre az emberi­ség leghőbb vágyát, a békét, tettek bi­zonyságot a béke megőrlzhetóségébe vetett rendíthetetlen hitükről, szögezték le a béke megvédésére irányuló szilárd elhatározásukat — írták alá a Békekiált­ványt. A Békekiáltvány mindannyiunk közös akaratát fejezi ki — békében élni, dolgoz­ni, befejezni a szocializmus építését ha­zánkban. A haladás, a fejlődés első feltétele a béke. Csak békében alkothat az ember, békében biztosítható az életszínvonal ál­landó emelése. A tudomány, a művészet, az emberi kibontakozás a békében telje­sedhetik csak ki. A béke útja az emberisig boldogulá­sának egyedüli útja! A háború útja vérrel, verejtékkel, könnyel öntözött, romokkal szegélyezett sötét út. A háború: pusztulást jelent az anyagi javakra, a kultúrára, * legfőbb ér­tékre — az emberi életre egyaránt. Az el­ső és második világháborúban erőteljes életek milliói pusztultak el. A háború az emberiséget érhető leg­szörnyűbb csapás. A háború veszélye fennáll ugyan, de a háború ma már elkerülhető! A Békekiáltviny minden becsülete* ember számára a jelenlegi időszak első­rendű és fő feladatául a béke védelméért vívott harcot tűzi ki. A békét nem elég csak akarni, a békéért harcolni kell! Csehszlovákia magyar dolgozói örömmel fogadták a Békekiáltványt és annak cél­kitűzéseivel egyetértenek. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul­túregyesülete Központi Bizottságának el­nöksége teljes mértékben magáévá teszi ezt a bátor, harcos és humanista, tettek­re, cselekvésre ösztönző kiáltványt, és felhívja a Csemadok helyi csoportjainak vezetőségét, hogy indítsanak széleskörű kampányt: előadásokon, taggyűléseken és az évzáró közgyűléseken — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága nyilvános levelének megvitatásával kap­csolatban — ismertessék meg minden Cse­madok-taggal a kommunista és munkáspár­tok moszkvai tanácskozásának eredmé­nyeit, és a Békekiáltványt, foglaljanak ál­lást mellette, s kulturális népnevelomun­kával szilárdítsák népünk egységét, mélyít­sék el a szlovák és a magyar nemzetisé­gű dolgozók közötti testvéri barátságot, fejlesszék dolgozóinkban a szocialista ha­zafiság érzését, harcoljanak az ellenséges ideológiák, mindenekelőtt a burzsoá-na­clonalizmus megnyilvánulásai ellen, mun­kájukkal védjék a békét. A Csemadok Központi Bizottságának el­nöksége meg van győződve róla, hogy a Csemadok tagjai még szorosabban fel­zárkózva pártunk, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja mögé, munkájukkal a szo­cializmus felépítésének befejezésére való még aktívabb bekapcsolódásukkal, az EFSZ-ek megszilárdításával, a népnevelő munka fokozásával foglalnak állást a béke Ugye mellett. Erőnket megsokszorozza az a tény, hogy a béketábor harcát a legyőzhetetlen nagy Szovjetunió vezeti. A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKSÉGE A rozsnyói járás helyi nemzeti bizottságainak munkájáról A nyár folyamán „ly sűrű láto­gatásnak örvendő Dobsinai Jégbarlang tájéka most elcsendesedett. A Turista szállóban sem a Slovenský Raj festői környezetének csodálói, hanem a rozsnyói járás helyi nemzeti bizottsá­gainak tanácstagjai, titkárai és a nő­bizottságok elnöknői foglalnak helyet. Méltó környezet ez a nemzeti bi­zottságok tagjainak iskoláztatására, ahol a különféle szakmai előadások meghallgatásával és egymás hasznos tapasztalatainak kicserélésével szélesí­tik ismereteiket. Egyebek között meg­ismerkedhetnek azokkal a módszerek­kel, melyek kedvezően befolyásolják a nemzeti bizottságok tömegszervező­nevelőmunkáját. Amint az előadássorozatból kitűnt, igen sokrétűnek kell lennie a nemzeti bizottságok tagjai tevékenységének, mert bizony sok megoldásra váró fel­adat előtt állunk és ehhez szükséges elsajátítanunk az irányítás művészetét. A rozsnyói járásban igen szép sike­rekkel dicsekedhetnek a helyi nemzeti bizottságok tagjai mind gazdasági, mind kulturális vonatkozásban. Ha vi­szont közelebbről is megvizsgáljuk az egyes szakaszokon elért eredményeket, rájövünk, hogy ezek még mindig nem általánosíthatók. Az a benyomásunk, hogy a helyi nemzeti bizottságok eddig főként a begyűjtési feladatok teljesíté­sére, tehát úgyszólván egy területre korlátozták tevékenységüket. Azzal azonban, hogy a termelés igazi szerve­zői és irányítói legyenek, már keveseb­bet törődtek. Ámde beszéljenek a kéz­zelfogható példák: Mostanában valahogy igen kedvezőtlen helyzet alakult ki a tejbegyüjtés te­rén. Bár a járás szövetkezetei átlag 129,7 százalékra szárnyalták túl elő­irányzatukat, az egyénileg gazdálkodók csupán 64,1 százalékos teljesítést mu­tathatnak fel. Márpedig a tejbegyűj­tésben való részarányuk igen jelentős, hiszen a járás földterületének csaknem 42 százalékán gazdálkodnak. Egyszóval kevés tej kerül a járási székhelyre, ami veszélyezteti az ellátás folyamatosságát. Vajon hol keressük a hibák gyöke­reit? Mint tudjuk, az év végéhez közele­dünk és az egyénileg gazdálkodók túl­nyomó többsége teljesíteni igyekszik áilam iránti kötelességeit. Ez eddig rendben is volna, csakhogy ... Sok az olyan egyénileg gazdálko­dó is, akik nemcsak marhahússal, ha­nem sertéshússal, tejjel, tojással s né­melyek gabonával is tartoznak az ál­lamnak. Miután a termelés náluk nem érte el a kívánt színvonalat, ezekből a termékekből nem tudják teljesíteni kö­telezettségeiket. Tartozásukat ezért marhahússal igyekeznek kiegyenlíteni. Ennek a törekvésnek aztán az a követ­kezménye, hogy sok haszon- és növen­dékállat kerül levágásra s naponta nö­vekszik a levágásra szánt szarvasmar­hák kínálata. Innen ered aztán, hogy kevésbé szaporodik a tehenek száma s a meglevő állomány nem képes annyi tejet kitermelni, amennyire közellátá­sunk bizton számít. Tehát az egyik oldalon panaszkodunk, hogy a beadásban állandóan csökken a tejmennyiség, a másik oldalon viszont sok továbbnevelésre is alkalmas ha­szonállatot vásárolnak fel levágásra. Ezt az aránytalanságot részben a helyi nemzeti bizottságok is előidézték, mivel az év folyamán kevés súlyt fek­tettek a húsbeadás teljesítésére. Kovács Márton elvtárs Berzétéről a tejbegyüjtés nem teljesítését illetőleg azonban más véleményen van. - - Bár igaz — mondotta —, hogy a levágásra sorolt szarvasmarhák túl ma­gas, indokolatlan mennyisége is befo­lyásolja a folyamatos teljesítést, ez még nem minden. Ez a jelenség egyébként csak most, az utóbbi hónapok folyamán tapasztalható. Arról azonban senki sem beszél, hogy a tejbegyűjtő üzem egész nyáron át több ízben nem küldött a falvakba tejeskannákat. Ezek híján pe­dig sok termelő kénytelen volt vissza­fordulni a beadásra szánt tejjel. Nos, forduljon elő csak egy ilyen eset községenként s mindjárt csökken a be­adási fegyelem. Ez látszólag kicsiség, de mint a fenti példa is igazolja, éppen most, a téli hó­napokban bosszulja meg magát. A nemzeti bizottságok további fontos feladatai közé a kereskedelem zavartalan menetének biztosítása, el­lenőrzése tartozik. A rozsnyói járásban ennek igen nagy jelentősége van, mert bányakörzet lévén, igen nagy a lakos­ság vásárlóereje. Bár nálunk az eláru­sító helyek jól el vannak látva áruval, mégis a helytelen áruelosztás sok bosz­szúüágot okoz a vásárlók körében. És erről igen sokat beszélhetnénk a járás területén. Ezenkívül a kereskedelem dolgozói közül akadnak olyanok, akik durva magatartást tanúsítanak a vásár­lókkal szemben; előfordul az is, hogy becsapják őket és bizonyos fajta árukat csak a protekciósoknak hajlandók el­adni, vagy felkínálni. Ez viszont nem egyeztethető össze a szocialista keres­kedelemmel. Hogy mit tehetnek ezirányban a nem­zeti bizottságok ? Természetszerűleg meg kell szervezniük a polgári ellenőr­zést, mely csak kevés faluban működik. Ez nagymértékben korlátozná a rend­ellenességeket és megelégedést váltana ki a vásárlók között. Lehet-e jobb bizonyítványt kiállítani nemzeti bizottságaink számára, mint hogy elégedett a lakosság, mert érzi, hogy megválasztott képviselői minden téren gondoskodnak szükségleteikről és meghallgatják jogos panaszát. Ez az, amit minden helyi nemzeti bizottsági tagnak tudatosítania kell. E két rövid példa a rozsnyói járás helyi nemzeti bizottsági tagjai iskoláz­tatásának csupán egy napi tapasztalata és eredménye. Valószínű, sok értékes tapasztalattal bővülnek az ismeretek, amelyeket a titkárok, tanácstagok és a nöbizottságok hazatérve a lakosság na­gyobb méretű bevonásával a község fej­lődése érdekében okosan hasznosítanak. Szombath Ambrus \|R0DAL0MR0L-KÖNYVEKRÖL& A karácsonyi ajándékok között a könyv hagyományos helyet foglal el. „Életemben az első örömet a könyv jelentette" — mondotta Gorkij, s a nagy írónak ezt a híressé vált mon­dását nemcsak írók, költők, hanem a könyvbarátok rohamosan növekvő tá­bora is magáénak vallja. A prágai Magyar Kultúra is kellőképpen felké­szült a karácsonyi könyvvásárra Bő­séges választék áll rendelkezésére a jó könyvvel kedveskedni akaró vásárló­közönségnek. Az ízléses kiállítású me­séskönyvektől kezdve az igényes mű­szaki könyvekig minden műfaj meg­található a Magyar Kultúra könyves­polcain. Rövid ismertetést adunk a legújab­ban megjelent szépirodalmi könyvek­ről. Négy kötetben jelentek meg Majakovszkij válogatott művei. Az új Majakovszkij kiadás a költő versein kívül sokat emlegetett színdarabjait is tartalmazza és megismertet a film­forgatókönyv-íróval. Több prózai műve Majakovszkijnak az irodalomról, kép­zőművészetről és külföldről alkotott véleményét tükrözi. Végül, a kötetek gazdag illusztrációs anyaga átfogó képet nyújt Majakovszkij képzőművé­szeti pályájáról, egyben pedig fény­kép-dokumentációt ad életéről. Apu­leius: Az aranyszamár című könyve az ókor leghíresebb regénye. Volta­képpen keretes elbeszélés-sorozat, amelynek egyes darabjai megírásuk óta többszörösen ismeretté váltak, té­máikat sok újabbkori író is feldolgoz­ta. A hős különböző, fantasztikus ka­landokat él át, melyek sorén az olvasó az ókori világ eseményeinek közvetlen szemlélőjévé válik. A bonyolult mese­szővés arra jó, hogy ennek ürügyén az író minél kiméletlenebbül és minél \ Beszálqetás Otomar Krejčával a prágai Nemzeti Színház jugoszláviai vendégszerepléséről A prágai Nemzeti Színház prózai együttese hazaérkezett 14 napos jugoszláviai útjáról. Négy város­ban: Belgrádban, Riekában, Ljub­ljanában és Zágrábban léptek fel a Maryša. Don Juan és a Dundo Ma­roje című darabokkal. Felkerestük Otomar Krejčát, az együttes művészi vezetőjét, hogy mondja el a vendégjátékról nyert benyomásait. — A fogadtatás mindenütt Igen szívélyes és közvetlen volt — mesélte Otomar Krejca. A közön­ség rendkívüli érdeklődéssel vár ta együttesünk fellépését, az elő­adásokra minden jegy elkelt, összesen nyolcszor léptünk fel és minden alkalommal nagy sikert arattunk. Kellemesen lepett meg minket, hogy a színikritikusok magas színvonalú cikkekben, hoz­záértőén és hosszasan elemezték a színészek teljesítményét. A kri­tikák egyeztek abban, hogy a Maryša előadásában a színészi teljesítményeket, a Don Jüannál pedig a rendezői felfogást emel­ték ki. Egyöntetű elragadtatással írtak a Dundo Maroje előadásáról, amelyet a tavaly Prágában járt jugoszláv rendező rendezett ná­lunk. Együttesünk a Jugoszláviá­ban annyira közkedvelt és ismert darabot a közönség legteljesebb megelégedésére adta elő. Otomar Krejča elismerőleg nyilatkozott a színészek kiváló alakításairól. Nem volt csekélység a négyezer kilométeres fárasztó autóutazás mellett másodnapon­ként fellépni. A szülészek egész úton megőrizték frissességüket és az idegen közönség elöt való fel­lépés is buzdítólag hatott játé­kukra. — Örömmel tapasztaltuk, hogy egyes cseh színészek olyan Ismer­tek és népszerűek Jugoszláviában, mint a saját színészeik. Jugo­szlávia és Csehszlovákia között a kulturális együttműködésnek régi hagyománya van. Ez a kőrútunk is művészeti, valamint kultúrpoli­tikai szempontból igen hasznos volt. Meghívást kaptunk a dub­rovniki nyári játékokra és még több más javaslat született a kulturális együttműködés szorosab­bá tételére és kiterjesztésére. Minden művész számára jó iskola a külföldön való vendégszereplés és mi őszintén örülünk, hogy fellépésünket siker koronázta — fejezte be a beszélgetést Otomar Krejca, aki Moliére Don Jüanjában mutatkozott be a jugoszálv közön­ségnek. —va— találóbban leplezhesse le korát. Kovai Lőrinc Földönfutók című regényében hárman küzdenek egy leányért, a bölcs, kegyetlen, gazdag apa és két felnőtt fia. De nemcsak az emberek a főszereplői ennek a regénynek, ha­nem a kanyargós, sárgahullámú Tisza, az alattomos, ős ingovány és a vég­telen smaragdszínű puszta is. Álarcon: A háromszögletű kalap. — Veneno ka­pitány. A XIX. századbeli spanyol regényíró világhírű kisregénye tulaj­donképpen zsánerkép, bájos, üde, né­pies idill. A Veneno kapitány bizonyos fokig párja A háromszögletű kalap­nak. Témája egyike a? irodalom örök­ké vonzó és hálás témáinak: hogyan szelídít meg és tesz békés családapává egy mogorva, de érzőszívű katonaem­bert egy okos és szép lány. Karinthy Frigyes: Utazás Faremidoba. — Capil­laria, a „magyar Swift" fantasztikus, kalandos, szatirikus regényei. Kassák Lajos: Boldogtalan testvérek új no­vellás kötetében egy-egy drámai hely­zet feszültségét a szabadvers tiszta­ságával és erejével formálja meg. Szomory Dezső: Párizsi regény című könyve a századvégi párizsi nép, az írói, művészi körök, az idegenben élő magyarok életének ragyogó stílusú megelevenítése. Török Gyula: Ikrek. Az írónak eddig kiadatlan kisregényén kívül legszebb elbeszéléseit is tartal­mazza a kötet. P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz című regénye szelle­mes, vidám szerelmi történet. Arthur C. Clarké: A Mars titka. Martin Gib­son, az ismert tudományos, fantasz­tikus regényíró elindul a Marsba és végigéli mindama különös dolgokat, amelyekről eddig csak regényeiben írt, A valóság azonban sokban eltér a kép­zelettől. Érdekfeszítő kalandok köze­pette fejti meg a rejtélyt az író, mi­közben az olvasó megismerkedik a Mars és a világmindenség számos tit­kával. Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem című kétkötetes könyvé­ben tizenkét agglegény elmeséli miért nem nősült meg. A történetek mélyén ott érezzük a tragikumot, az elbeszé­lések mégis derűsek, humorosak. Hel­tai Jenő: A 111-es. Lecsúszott gavallér mulatságos önvallomása arról, hogyan próbált új létalapot teremteni egy bű­vész, illetve egy nemzetközi szélhámos segítségével. Kodolányi János: Az égő csipkebokor. Monumentális történe.­mi regény a fáraók korából. Főhőse Mózes, aki otthagyva az egyiptomi udvart, új vallást alapít és egyben életformát teremt a zsidóknak. Kodo­lányi János ebben a regényében is kü­lönleges tehetséggel varázsolja az ol­vasót több ezer évvel ezelőtti idők hangulatába. Réz Ádám fordításában megjelent magyarul Jaroslav Hašek híres Švejk-je. A világhírű, szatirikus háborús regénynek főhőse, Švejk, ä derék katona bevonult a világiroda­lom halhatatlan . figurái közé. Švejk története eddig vagy kéttucat nyelven jelent meg, színpadra, sőt legújabban filmre is vitték. A magyar olvasók évtizedekig nem juthattak hozzá Ha­šek remekéhez, a magyar szoldateszka féltette tekintélyét az egyszerű gya­logos szatirikus mosolyától. A múlt évben megjelent kiadáson kívül most ez a népszerű kiadás is ezt a hiányt igyekszik pótolni. Leningrá di szimfónia Zahar Agranyenko, a halhatatlan garnizon cimii film rendezője a Leningrádi szimfóniá­ban Dmitrij Sosztako­vics VII. szimfóniája bemutatójának történe­tét örökíti meg 1942 augusztus 9-én. a né­metektől körülzárt és veszélyeztetett forrada­dalmi városában. Sosz­takovics repülőgépen juttatja az ostromolt városba szimfóniájának partitúráját. A város katonai parancsnokának segítségével összetobo­rozzák a frontról visz­szavezényelt filharmó­niai zenekart, s azon a napon — augusztus 9-én, amikor Hitler diadalmasan el akarta foglalni a várost, a lé­gi-riadót jelző szirénák A porond művészei (Umelci manéže) L. Mahnacs és M. Narousvili összeállításá­ban megismerkedünk a legnevesebb szovjet cir­kuszok csillagaival. Kápráztató mutatvá­nyokban van része a nézőnek. Régi artista nemzedékek örökségét látjuk itt kamatoztat­va, ugyanakkor meg­győződünk arról, hogy a szovjet artisták sike­reit a szocictista rend­szer bőkezű támogatása és sokoldalú gondosko­dása teszi lehetővé. A kapus az utcánkban lakik (Brankár býva v našej ulici) Cenek Duba, fiatál cseh rendező, aki nem­régen tért át a doku­mentumfilmekről a já­tékfilmek rendezésere, új ifjúsági filmjében az egészséges szellem ki­bontakozását és jó ha­tását mutatja be isko­lai környezetben. Hősei iskolásfiúk, lelkes jég­korongozók, akik edzé­sük miatt elhanyagolják a tanulást, aminek következményei aztán a rossz osztályzatban mutatkoznak. Ugyan­akkor a jégpályán is szégyenben maradnak, mert hiányzik belőlük aafr^r.. - 1 ijfyk wi fjSKM^ jvV . bugása közepette a Le­ningrádi Filharmónia előadjaSosztakovics zenei ' hőskölteményét, melynek hangjai az éter hullámain eljutnák a front harcosaihoz és önfeláldozó hőstettekre lelkesíti a szovjethon védelmezőit. Agranyenko egy né­pes család és barátaik történetében 1mutatja be a haza érdekében minden áldozatot meg­hozó hős lenmgrádiak magatartását. A filmben viszontlát­juk a rokonszenves megjelenésű N. Krjucs­kov, neves szovjet film­színészt. rnm az összetartás szelle­me, ami a győzelem feltétele. Az itt elszen­vedett kudarc és meg­értő öreg edzőjük ta­nácsa készteti őket jó munkára. A tanulásban is kiköszörülik a csor­bát, a'jégpályán is el­sők lesznek. Duba sikerült gyer­mekfilmje szórakoztató, s emellett pedagógiai szempontból tanulságos is. (L) ŰJ SZÔ 5 1957. december 10.

Next

/
Thumbnails
Contents