Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-06 / 338. szám, péntek

Példás dolgozó Az utóbbi időben sok bírálat hang­zót* a napilapok rendszertelen kéz­besítése miatt. Mostani levelemben azonban nem a panaszok sorát aka­rom szaporítani, hanem éppen ellen­kezőleg, az ajnácskői postakézbesítő jő munkáját szeretném megdicsérni. Hi­szen a hibák bírálata mellett nagyon fontos a jó példák kiemelése is. Vimcze Barnabás már második éve dolgozik mint kézbesítő az ajnácskői postán és ez alatt az idő alatt el­nyerte a körzetébe tartozó három köz­ség — Ajnácskő, Söreg, és Gortva lakosainak megbecsülését. Pedig mun­kája nehezebb, mint az általános kéz­besítői munka, hiszen az egymástól elég távol eső községekben kell ki­kézbesítenie az újságokat és leveleket jó és rossz időben egyaránt. — A napilapok előfizetői tábora bővítésének ez a legjobb módja a falun — mondja Vincze elvtárs —, hogy mindennap pontosan kézbesít­sük az újságot. Sajnos, sok esetben előfordul, hogy a lapok késve érkez­nek a vonatokkal, sokszor csaV más­nap. Pedig az újság másnap már nem újság. A késések megnehezítik az új előfizetők szerzését, megnehezítik a kézbesítők munkáját is. Feltétlenül ki kellene küszöbölni őket, mert az új­ság ma már szerves része a dolgozók, a falu lakosai életének. Agócs Vilmos, Ajnácskő A szerk. megjegyzése: A szerkesz­tőség, illetve a nyomda hibájából a legritkábban, évenként alig egy-két esetben késik a lap szállítása. A la­pok késedelmes érkezésével kapcso­latos, sajnos, elég gyakori indokolt panaszok döntő többsége a szállítás hibájából történiik. Sikereikre büszkék lehetnek Sok kerti, de még több erdei gyü­mölcs veszett kárba a rozsnyói, rőcei és szepsi járásban egészen addig, míg 1954 őszén üzembe helyezték Rozs­nyón a szárító és konzerváló üzemet. Az üzem, melynek nyersanyagát a kerti és erdei gyümölcsökben gazdag három járás biztosítja, a kassai vál­s lalati igazgatósághoz tartozott üzem­behelyezésekor és odatartozik ma is. A ma persze már más, mint volt két­három évvel ezelőtt, amikor az üzem vezetőségének és dolgozóinak ugyan­csak sok kezdeti nehézséget kellett leküzdeniök. Ma már olyan ered­ményeket érnek el, amelyekre méltán büszkék lehetnek. Az üzem dolgozói megszerezték a szakképzettséget, amelynek hiánya Őszinte szívvel segítettek Vyšná Hútka községben lakik Vojtko elvtárs nemzeti bizottsági tag, aki 1936 óta pártunk tagja, a község szebb életének harcosa. Vojtko elvtársnak a második világ­háborúban úgy megromlott látása, hogy már harmadik éve világta­lan. Annak idején Vojtko elvtárs sze­rény keresetét összekuporgatta, kis házacskát vásárolt családja számá­ra. Az évek folyamán a házikó azonban annyira megroggyant, hogy 1955-ben összeomlott. A Vojtko család lakás nélkül maradt. Egy deszkákból összerótt kunyhóban te­lelt át a család. A családfő később építőanyagot szerzett, építkezési engedélyt kapott, és 18 éves fia segítségével megkezdték az új ház alapjának lerakását. Nehéz helyzete volt a családnak két télen át rendes lakás nélkül. A múlt nyáfon aztán felfogadtak két kőművest és hozzáfogtak a házépítéshez. Vannak azonban még mindig olyanok, akik lelkiismeret­lenül kihasználják mások szorult helyzetét. A két kőműves naponta 100—100 koronát, kosztot és étke­zés után fél-fél deci vodkát köve­telt a munkáért. A falakat és a kéményt azonban úgy „megépítet­ték", hogy a kémény ledőlt és sze­rencsétlenül éppen Vojtkónérc esett, akit agyrázkódással szállí­tottak kórházba. Vojtkóné kórházban feküdt, Vojt- j kó Vince pedig az idén vonult be' katonának. A világtalan apa ma-: gára maradt 8 éves gyermekével a befejezetlen házban. Vojtkó Vince a mi egységünkbe került. így szereztünk tudomást nehéz helyzetükről. Nem tétováz­tunk, hanem rögtön felkerestük szüleit és felajánlottuk segítségün­ket, hogy karácsonyig felépítünk számukra egy szobát. Az ígéretet tett követte. Önként jelenkezó ka­tonákkal vasárnapi brigádokra jár­tunk és a szoba már készen van. A Vojtko-családnak az idén már Inem kell a hidegtől szenvednie. Gottlieber Ferenc hadnagy A CSISZ dunaszerdahelyl járási konferenciájáról A dunaszerdahelyi járásban az idén példásan készítették elő a CSISZ járási konferenciáját. A jó szervezés eredménye meg is mu­tatkozott a konferencia munkájá­ban. A reggeli órákban a fiatalok cso­portokban igyekeztek a gyűléste­rem felé. Kilenc órára megtelt a terem. A járási konferencia a Mun­ka dalának eléneklésével kezdődött, majd az elnök üdvözölte a jelenle­vőket és átadta a szót a CSISZ já­rási titkárának, hogy megtartsa a járási vezetőség beszámolóját. A járás ifjúsági szervezetének egész tevékenységét felölelő beszá­molót élénk figyelemmel követték a küldöttek. Természetes ez, hiszen egyúttal saját munkájuk értékelé­séről is szó volt, ugyanakkor át­fogó képet kaptak a fiatalok járási méretben végzett munkájáról. A kulturális munka fejlesztésé­ben a dunaszerdahelyi tizenegyéves iskola és a nagyabonyi falusi szer­vezet érte el a legjobb eredménye­ket. A politikai iskolázás a kisfalu­di, felsőpatonyi és dunaszerdahelyi alapszervezetekben folyt a legsike­resebben. A szocialista munkaver­seny fejlesztésében legjobban ki­tűntek a dunaszerdahelyi baromfi­feldolgozó üzem fiataljai. Az üzem­ben öt ifjúsági csoport dolgozik szép eredménnyel. Egyes CSISZ tagok, köztük Karaga Mária és Nagy Erzsébet 150 százalékra tel­jesítették évi tervüket. A sajtóter­jesztés terén legjobban a tizenegy­éves iskola alapszervezete tűnik ki. A mezőgazdasági munkákból is derekasan kivette részét a járás ifjúsága. A beszámoló után élénk vita fej­lődött ki, amelynek során a küldöt­tek szervezetük munkájáról, prob­lémáiról, további, terveikről beszél­tek. Farkas Sándor, tanító, Felsőpatony A dolgozók jogainak, népi demokratikus rendszerünk vívmányainak őrei Ünnepélyes keretek között folyt le november 27-én a kassai járásban a bírák és népbírák megválasztása. A já­rási nemzeti bizottságot ünnepélyes ülésre hívták össze. A Slovan nagy­termét feldíszítették, a homlokfaion nagy betűkkel ez a jelszó olvasható: „Minden hatalom a népből ered és a népé". Egyre többen jönnek, egy­re jobban megtelik a terem: Itt van­nak már a megválasztandó népbírák a járásból, a helyi nemzeti bizottsá­gok funkcionáriusai, a tömegszerve­zetek képviselői és a felsőbb szer­vek képviselői. Kilenc órakor megér­kezik a járási nemzeti bizottság ta­nácsa és a járási pártbizottság kül­döttsége is. A járási nemzeti bizott­ság ülését annak elnöke, Horváth elv­társ nyitja meg, majd átadja a szót Reich elvtársnak, a járási nemzeti bizottság helyettes titkárának. Reich elvtárs beszélt a régi bíróságok és bírák működéséről, akik határozataik­kal a kapitalista rendszert védelmez­ték és elfojtották a dolgozó nép jo­gos követelményeit. Annak a meggyő­ződésének adott aztán kifejezést, hogy a most megválasztott hivatalos bírák és népbírák hűséges védelmezői lesz­nek népi demokratikus vívmányaink­nak, dolgozó népünk jogainak. PRAKTIKUS MEGOLDÁS 1956 őszén elhatároztam, hogy lakásom egy részét megjavíttatom. A szakember közölte velem, hogy a munkálatokhoz kb. öt köbméter kőre lesz szükség. Elmentem tehát a királyhelmeci járási ipari kombi­nát irodájába, ahol megrendeltem az öt köbméter követ. Kiállítottak egy csekket, a pénzt befizettem, a feladóvevény bemutatása után megkaptam a kiutalást, melynek ellenében a követ a vállalat szen­tesi bányájában bármikor átvehe­teiii. 1957. február 21-én mentem el a kőért, haza is szállítottam. Ezzel az ügyet lezártnak tekintettem. 1957. március 15-én felszólító levelet hozott a postás, melyben a Stavohmoty vállalat követeli, hogy fizessem meg az elszállított kő ér­tékét, 149,10 koronát. Ez a tere­besi vállalat a járási ipari kombi­nát jogutóda. írtam tehát egy le­velet és közöltem, hogy az össze­get már kifizettem. De érik az embert meglepetések. 1957. november 26-án — újabb fel­szólító levél érkezett címemre. Ez nem Terebesről jött, hanem Kas­sáról, nem 149,10 koronát követelt, hanem 167,10-et, de a lényeg ugyanaz az öt köbméter kő volt, amit már régen kifizettem és fel is használtam. Úgy látszik a tere­besi vállalat kassai felsőbb szerve egyszerűbbnek véli, ha tőlem még egyszer behajtja az összeget, mint­ha e helyett inkább a jogelőd köny­velésének néznének utána, hová került a már egyszer befizetett pénz. Zelenák István A beszámoló után vita kezdődött, melyben sokan felszólaltak. Különö-. sen értékes volt Vaskó elvtárs já­rási nemzeti bizottsági tag, kassaúj­falusi lakos felszólalása, aki arról be­szélt, hogy az első köztársaság idején azért, mert a dolgozók jogos követe­léseiért szállt síkra, tizennégyszer volt büntetve, elzárva, s amikor a kassaújfalusi dolgozók Kropács jegy­zőnél munkát és kenyeret követeltek, azzal utasította őket el, hogy nincs pénz. A további követelés miatt pe­dig megbírságolták őket. A vita után először a kilenc hiva­talos bírát választották meg. Aztán került sor a népbírák megválasztá­sára. Szám szerint 448-at választot­tak meg ezen az ülésen, közülük 360 férfit és 88 nőt. 175 munkás, 74 pa­raszt, 67 értelmiségi, 12 rokkant, 28 háztartásbeli, 54 EFSZ-ta_g és 38 más munkaszakaszon dolgozó. Olyan embereket választottak nép­bírákká, akik munkahelyükön is be­csülettel teljesítik feladataikat, mint például Ulicsný András, a benkői EFSZ elnöke, Kotal Imre, a budméri HNB titkára, Varga Mihály csányi postakézbesítő, Andrejcsák András hadirokkant Enyiczkéről, Balcsík Já­nos, Kavecsányi elvtárs, bányász, For­gács András kecerpeklényi traktoros, Kovács András kassaújfalusi munkás, Kövér Anna őcsvári EFSZ-tag, Szidor János sacai földműves és sokan má­sok. A választás után a megválasztot­tak ünnepélyesen letették az esküt és az Internacionálé eléneklésével az ülés befejeződött. Megválasztottuk a bírákat és a népbírákat. Most az a kötelességünk, hogy munkájukban segítségükre le­gyünk. Segítségükre leszünk azért, hogy sikeresen védelmezzük munkás­osztályunk vívmányait, hogy biztosít­suk a közös vagyon védelmezését a kártevők ellen, hogy közös erővel mindnyájan hozzájáruljunk szocialis­ta hazánk felépítéséhez. Elvárjuk bí­ráinktól, hogy minden lépésüknél a dolgozó nép jogainak védelmezői le­gyenek, minden határozatukat népi demokratikus törvényeink értelmében hozzák s ezáltal állandóan erősítsék népi demokratikus rendszerünket. Iván Sándor, Kassa valamikor a legnagyobb nehézségek forrása volt. Kiküszöbölődtek a mun­ka szervezésében és a gyümölcs fel­vásárlásának biztosításában levő hiá­nyosságok. Ezeknél a munkáknál ugyanis a legfontosabb dolog a jó szervezés és a gyorsaság. A legki­sebb késedelem is nagy károkat okoz­hat. Bátran elmondhatják, hogy ezen a téren ma már nincs hiba. Az üzem dolgozói azt mondják, hogy jó volt a tavalyi termés, de az idei sem rosszabb a tavalyinál. Ezt bizonyítja, hogy 500 rpázsa gombát, 180 mázsa áfonyát, 200 mázsa szedret, 220 má­zsa almát, nagy mennyiségű cseresz­nyét és több mint ezer mázsa csip­kebogyót sikerült felvásárolniok. Az üzem 10 ezer üveg áfonyát, 2500 Büszkék lehetünk bányász katonáinkra A kaszárnyák kapui nemrégen fel­díszítve fogadták a bevonuló ifjakat az ország minden területéről. így volt ez az egyik ostravai műszaki alaku­latnál is, ahol V č í s 1 o elvtárs vezé­nyel a ma már jól kiképzett, harcra kész bányász műszaki század kato­náinak, akik november elsején vonul­tak be századához. Bizony, nem könnyű a feladatuk azoknak az újoncoknak, akik a bá­nyász műszaki alakulatokhoz vonultak be, mert a katonai kötelességeken kí­vül még külön feladatuk is van, a szénbányászatban. Fiatal bányász katonáink az egy­hónapi kemény kiképzés után tovább­ra is szorgalmasan tanulják a had­művészetet, hogy szükség esetén ké­szen álljanak szocialista hazánk vé­delmére. Ezzel eleget tesznek haza­fias kötelességüknek, ami legfőbb fel­adatuk. E napokban már megismer­kedtek a bányászmunka alapjaival és öreg bajtársaik: Zöld, Virág, Lakatos, Rác z és Vizi bányász bajtársaik pél­dáját követik, akik dicséretet érde­melnek a bánfában elért szép ered­ményeikért, mivel gazdagítják bá­nyász századuk harci tradícióját, had­seregünk aktív részvételét ötéves ter­vünk megvalósításában. Szabó Gyula, főhadnagy Békét akarunk, hogy békében dolgozhassunk Az elmúlt napokban üzemünkben a reggeli röpgyűlés ünnepélyesebb volt, mint máskor. A gyűlésen a különböző országok kommunista és munkás­pártjainak képviselői által Moszkvában elfogadott Békekiáltványt tárgyalták meg dolgozóink. Üzemünk valamennyi dolgozója teljes egyetértését nyilvá­nította a Békekiáltvánnyal. „Békét akarunk, hogy békében dolgozhas­sunk a ránk váró nagy feladatok tel­jesítésében, szocialista hazánk építé­sén" hangzott dolgozóink határozata, amelyet a jövőben még jobb munká­val fogunk alátámasztani. Holczer László, a mezőgazdasági gépek fejlesztési műhelyének dolgozója, Komárom. üveg szedret, 4 ezer üveg cseresz­nyét konzervált és rengeteg csipke­bogyót és gombát szárított meg. Az üzem dolgozói nagy gondot for­dítanak a termékek jó minőségére. Kiváló árut adnak dolgozóink aszta­lára és miután külföldre is nagy meny­nyiségű árut szállítanak, ott sem akarnak szégyent vallani. A CSKP KB levelének az üzemben történt megvitatásánál a dolgozók — túlnyomó részben asszonyok és lá­nyok — elhatározták, hogy a párt levelére a jövőben még jobb munká­val válaszolnak és továbbra is a ter­melési feladatok túlteljesítésére tö­rekednek. Karcagi László, Dernő Járási értekezletet tartottak Szencen November utolsó napjaiban járási értekezletet tartottak Szencen, ame­lyen a cigányszármazású lakosság kö­rében végzendő nevelési és szervező munka kérdéseiről tárgyaltak. A szen­ei járásban komoly gondot kell for­dítani erre a feladatra, miután a járás községeinek csaknem a felében cigány települések vannak, amelyeken a kapi­talizmus örökségeként még mindig meglátszik a nyomor és elmaradott­ság bélyege. A' helyi nemzeti bizottság mellett külön bizottságok létesültek e feladat megoldására. Szép eredményeket ér­tek el ezen a téren Pusztafödémesen, ahol egészségügyi filmeket vetítettek és előadásokat tartottak számukra, A HNB jó munkája más téren is meg­nyilvánul. Házhelyeket utaltak ki az építkezni akaróknak családi házak épí­téséhez. Sokan már készülnek is az építkezésre. Farkas elvtárs tízgye­rekes családapának például már együtl van a pénze az új házhoz. A puszta­födémesi „tőzegfejtő" dolgozói között nagyon szép eredményeket érnek el a cigányszármazású munkások, köztük Kácsa István elvtárs, az üzemi párt­szervezet elnöke. Másrészt hibák is előfordulnak. Ré­tén például a tanítók minden igyeke­zete ellenére 15 iskolaköteles gyermek közül csupán 4—5 jelenik meg a taní­táson. A HNB feladata, hogy segítsen az iskolalátogatás megjavításában úgy mint Pusztafödémesen, ahol ezen a téren a helyzet kielégítő. A legnagyobb gondot a járásban éli és még mindig vándoréletet folytatť családok tagjainak rendezett életmód­hoz szoktatása és a munkába valť bekapcsolása okozza. Ezeknél nem ritka eset a törvénybe ütköző tettel elkövetése. Ezzel a kérdéssel is fog­lalkozott a járási értekezlet és meg­felelő intézkedéseket hozott. Az értekezleten határozatot hozta! az egyes feladatok megoldása érde­kében. Többek között főzési, varrótan­folyamokat rendeznek, filmvetítéssé egybekötött előadásokat tartanak. Farkas László, járási nép­művelési dolgozó, Szene. „A losonci karácsonyi vásár és a karácsonyfadísz-eladás Ezen a címen Nagy Sándor losonci zene­szerző küldött lapunk­nak panaszlevelet, amelyben kifogásolja, hogy a karácsonyfavá­sárnak Losoncon nem szentelnek kellő figyel­met, a karácsonyfákat nem szakszerűen raktá­rozzák és szállítás köz­ben megrongálják. A le­vélíró továbbá közli, hogy a losonci szaküz­letek kirakataiban kará­csonyfadísz ugyan lát­ható, de az az üzletek­ben nem kapható meg­felelő választékban és mennyiségben. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy a panaszlevél még novem­ber hónapban kelt, va­gyis olyan időben, ami­kor a karácsonyi vásár még nem vette kezde­tét és így megelőzte az esetleges várható belke­reskedelmi intézkedése­ket. A belkereskedelem ez idén is igyekszik, hogy a karácsonyi vá­sár Losoncon is teljes mértékben megfeleljen a nagyközönség igényei­nek. A Kereskedelmi Megbízotti Hivatalban nyert értesülés szerint ez idén 200 ezer válo­gatott karácsonyfa kerül a szlovákiai piacra, ami­ből Losonc arányosan részesül. Tekintettel ar­ra, hogy sok karácsony­fa-öntermelő van, ele­gendő karácsonyfa lesz Szlovákia minden részé­ben. A karácsonyi vásárt a nemzeti bizottság keres­kedelmi osztálya ellen­őrzi. Ha Losoncon a ka­rácsonyfák kezelése ki­fogás alá esik, úgy ezt be kel jelenteni az ot­tani nemzeti bizottság­nak. Ami meg a karácsony­fadíszt illeti, a Banská Bystrica-i Apró Szük­ségleti Cikkek n. v. gon­doskodott róla, hogy Losoncon is elegendő mennyiségben legyet kapható karácsonyfa dísz. Az egyes üzletel december elején meg kapták a siüksége. árut. Tekintettel arra hogy a kirakatok ren dezése idejében az egye. üzletek még nem cso­magolták ki a kará csony fadísz-szállítmá­nyokat, annak elárusí tásához mindjárt hozzi nem foghattak. A bel kereskedelem egyébkén úgy intézkedett, hogy i kirakatba csakis olyat árut szabad kitenni amely az üzletben rak táron van. Az üzletvezetők köte lesek ezt a rendelkezés betartani. A vevőközön­ségnek viszont módjá ban áll ilyen hiányoka az üzletben látható he lyen kifüggesztett pa­naszkönyvbe beírni, < panaszokat a vállalat igazgatósága figyelembe veszi és sürgősen elin­tézi. K. P tJJ SZO \ & 1957. december 6. \

Next

/
Thumbnails
Contents