Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-30 / 360. szám, hétfő

Eltemették Marek Culen elvtársat Szlovákia dolgozó népe vasárnap, december 29-én elbúcsúzott Marek Čulen elvtárstól. Szlovákra Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjától, Csehszlovákia Kommunista Pártjának egyik alapító tagjától, a szlovák munkásmozgalom egyik legöregebb tényezőjétől Az elhunyt földi maradványait a bratislavai Ö-városháza tükörtermében ravatalozták fel, ahol legközelebbi hozzátartozói, munkatársai, harcostársai, a párt, a szlovák nemzeti szervek képviselői, az üzemek, hivatalok és szövetkezetek küldöttei adták meg az elhunytnak kijáró végső tiszteletet. A fekete selyemmel szegélyezett, vörös zászlókkal díszített tágas teremben felhangzottak a gyászzene akkordjai... Népünk hű fiának, a párt Önfeláldozó funkcionáriusának ravatala előtt egymást váltatták a díszőrségek. Marek Culen elvtárs emlékének, aki eg'sz életét a munkásosztály győzelméért folytatott harcnak szentelte, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttségei koszorú elhelyezésével adóztak. A nemzetgyűlés küldöttsége is koszorút helyezett el a ravatalon. A szlovák nemzeti szervek, a Szlovák Nemzeti Front pártjainak és szerveinek képviselői, a központi hivatalok, iskolák, tudományos és művészi intézmények küldöttei is koszorúval adóztak Marek Culen elvtárs emlékének. A gyászzene hangjai melRészvéttávirat Viliam Široký miniszterelnök Ottó Grotewohlnak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének részvéttáviratot küldött, melyben a Csehszlovák Köztársaság kormánya nevében részvétét fejezte ki dr. Ottó Nuschkénak, az NDK miniszterelnökhelyettesének elhunyta felett. Az elhűnyt özvegyének részvéttáviratot küldött dr. Josef Plojhar egészségügyminiszter, a Csehszlovák Néppárt elnöke. (CTK) lett a dolgozók, asszonyok, ifjúság és a pionírok vonultak el a katafalk mellett. A katafaiknál az utolsó díszőrséget Szlo/ákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának tagjai és titkárai tartották. Röviddel 11 óra után a tükörteremben összegyűltek a legközelebbi hozzátartozók a párt, a szlovák nemzeti szervek képviselői és más politikai és közéleti tényezők. A gyászszertartáson jelen volt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége: Karol Bacílek, Jozef Valo, Irena Ďurišová, Rudolf Strechaj, Ján Šebík és Ján Stenči elvtársak, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága küldöttségének tagjai: Oskár Jeleň, Cu dovít Benada, Pavol Majling, Michal Chudík, Augustín Michalička, és Jozef Kríž elvtársak voltak. A nemzetgyűlés küldöttségét Anežka Hodinová-Spurná, a nemzetgyűlés alelnöke vezette. A teremben felhangzott az orosz forradalmárok indulójának hangja. Az elhunyt Marek Culen elvtársat a kommunista párt és a dolgozó nép nevében Ľudovít Benada, az SZLKP KB irodájának tagja búcsúztatta. „Marek Culen elvtárs eltávozásával — mondotta — pártunk és dolgozó népünk becsületes és önfeláldozó funkcionáriust veszít, aki a legnehezebb időben sem habozott életét is kockáztatni a párt és a nép érdekeiért. Drága Marek Culen elvtársunk! Búcsúzunk tőled, abban az időszakban, mikor pártunk kitűzi a szocialista társadalom felépítése betetőzésének feladatát. Koporsód mellett megígérjük, hogy pártunk és a dolgozó nép mindig tisztelettel fogja a nevedet kiejteni és sohasem feledkezik meg a munkásosztály győzelme érdekében kifejtett becsületes és önfeláldozó munkádról. Az az ügy, melyet egész életedben becsülettel és lelkiismeretesen szolgáltál, halhatatlan és legyőzhetetlen. Tisztelet emlékednek!" A nemzetgyűlés nevében Anežka Hodinová-Spurná, a nemzetgyűlés alelnöke búcsúzott az elhúnyttól. A gyászszertartás végén felhangzott az internacionálé. A temetésen résztvevők ezután az övárosháza épülete előtt sorakoztak fel Erősödnek a dunaszerdaheiyi járás Mi L

árciusban a bratislavai kerületi pártkonferencián a dunaszerdaheiyi járás küldöttei büszkék voltak a fő beszámolóban elhangzott dicséretre. Az elismerés azonban nsm hatott serkentőleg, sőt a járás pártszervezetei kissé megpihentek babéraikon. Az elvtársak úgy gondolták, hogy a párt összetételében olyan sikereket értek el, miszerint ennek a kérdésnek már szükségtelen különösebb figyelmet szentelni! Ezért később már nem értek el olyan szép eredményeket a tagjelöltek felvételében, mint 1956-ban. Pál fi elvtárs, a járási pártbizottság dolgozója szerint az év elején egyéb fontos feladatok álltak a kommunisták előtt. Elsősorban a nemzeti bizottságokba való választásokkal kapcsolatos kampánnyal és a földmüvesszövetkezetek megerősítésével kellett törődniük. Ezen a téren elértek bizonyos eredményeket. Hiba volna azonban ezekkel takarni a fogyatékosságokat. Ha a dunaszerdahelyi járásban figyeljük a szövetkezetek fejlődését, láthatjuk, hogy a jó eredményeket a pártszervezetek növekedése és az összetételükben elért múlt évi sikerek befolyásolták. Hisz az új tagjelöltek mindenütt lelkesedéssel kapcsolódtak be a pártmunkába, az agitációba, a különféle feladatok teljesítésébe. Az olyan községekben, ahol erősek a falusi pártszervezetek — mint például Felsőpatonyban —, ahol jól teljesítik feladatukat a kommunisták, az EFSZ-ek gyorsan fejlődnek és jó gazdasági eredményeket érnek el. A politikai és gazdasági élet más szakaszaira is jó hatással vannak a jól müködö pártszervezetek, ha azok állandóan a munkában élenjáró fiatal munkásokkal és EFSZ-tagokkal erősödnek. Kár, hogy a dunaszerdahelyi járás kommunistái az év első felében ezt szem elől tévesztették. Tavaly csaknem négyszer annyi tagjelöltet vettek fel a járásban, mint az Idén háromnegyed év alatt. A tagjelöltek összetételében azonban továbbra "is megtartották a régi jó mértéket. Túlnyomó többségben Ismét munkásokat és parasztokat vettek fel a pártba. Míg a CSKP országos konferenciája hiányolta, hogy országos átlagban a párttagoknak csupán 43,6 százaléka dolgozik közvetlenül a termelésben, a dunaszerdaheiyi járásban tavaly közel 65 százalékos volt ez az arány. Ezen a téren további javulás mutatkozik. A negyedik ' negyedévben már komoly eredmények mutatkoznak a tagjelöltek számának növekedésében is. Az utóbbi negyedévben kétszer annyi jelentkezési !v került a járási pártbizottságra, mint az előző kilenc hónapban összesen. Az új tagjelöltek pártba való felvételük előtt csaknem mindnyájan a járási pártbizottság által szervezett előadásokon vettek részt, melyeken régi párttagok ismertették velük Csehszlovákia Kommunista Pártja történetét és célját, valamint a tagjelöltek és tagok jogait és kötelességeit. A

z országos vita is igen sok dolgozót hozott közelebb a párthoz. Bíró György például, akit a dunaszerdahelyi Prefa-üzem pártszervezete a decemberi teggyúlésen vett fel a pártba, a CSKP KB pártszervezetei levelével kapcsolatban a következőket Irta életrajzába: Meggyőződtem a kommunista párt helyes Irányvonaláról, arról, hogy valóban a dolgozók javát akarja. Én ezt az utat helyesnek tartom. Azért akarok párttag lenni, hogy tevékenyebben hozzájárulhassak a párt politikájának megvalósításához. Ez a fiatal munkás, aki tervét átlag 110 százalékra teljesíti, azzal a tudattal lép a kommunista pártba, hogy gyermeke, családja és egész népünk érdekében nemcsak fizikai munkát, de társadalmi tevékenységet, pártmunkát is kell végeznie. A Prefa-üzem pártszervezetének decemberi taggyűlésén jóváhagyták még a huszonkétéves Szigethi István pártba való felvételét is. Szigethi elvtárs édesapja nyomdokaiban jár, aki ugyancsak párttag, ő tizenhét éves korától tagja a CSISZ-nek. „Eddig is párton kívül álló kommunistának tartottam magam — Írja életrajzában Szigethi elvtárs —, de látom, hogy nekem ott a helyem, ahol a többi öntudatos munkástársamnak." A taggyűlés hasonló véleményen volt. Mindkét elvtársat egyhangú szavazattal vette fel a tagjelöltek sorába. Most már két fiatal munkással erősödött a dunaszerdahelyi Prefa üzemi pártszervezete. De az év elején a járási pártbizottságra küldött jelentésében ők és rajtuk kívül még 21 üzemi pártszervezet nem jelenthette, hogy tagjaik között CSISZtagok is vannak. Ezen a téren lényeges javulás állt be. Ez kihatott a termelésre is, mert a Prefa-üzem jó gazdasági eredményeket ér el. Az üzemi pártbizottság az új tagjelöltek jelentkezési Iveivel S^C'ütt levelet Is küldött a járási pártbizottságnak, amelyben jelentette, hogy az üzem dolgozói határidő előtt teljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat. December 12-e helyett 5 nappal előbb teljesítették az 1957. évre tervezett feladatokat. A

dunaszerdaheiyi Prefa üzemi pártszervezetének példája serkentse jobb munkára a járás többi pártszervezetét is. Különösen nagyobb gondot kell fordítani a járásban a nők és a CSISZ-tagok pártba való felvételére. A járásban még sok falusi és üzemi pártszervezet van, melyekben nincsenek nők és CSISZ-tagok. Előfordjil a z is, hogy a fiatalok a pártba való íelvétel után, bár 26 éven aluliak, felhagynak a CSISZ-tagsággal. Ez nemcsak az ő hibájuk, de a pártszervezeté Is. A pártbizottságok tegyék a fiatal tagjelöltek feladatává az ifjúsági szövetségben való tevékeny munkát. A párt összetételének szabályozásában, az új tagielöltek felvételében már értek el jó eredményeket a dunaszerdahelyi járás kommunistái. Tapasztalatokat nem kell máshol keresniök. Ha felelevenítik a régi munkamódszereket, a következő kerületi konferencián elmondhatják: — Az elején kissé megakadtunk, de behoztuk a lemaradást. Drábek Viktor. A menet élén fekete selyemmel szegélyezett csehszlovák államzászlót és a forradalmi munkásmozgalom vörös zászlaját vitték, melynek Marek Culen ejvtárs tevékeny életét szentelte. A katonazenekar mögött a népi milícia egysége és utána a hadsereg tagjai haladtak a koszorúkkal. A koporsót vivő gyászautó előtt a milicisták csoportja vörös párnákon Marek Culen elvtárs kitüntetéseit és érdemrendjeit vitte. A koporsó után haladtak az elhunyt hozzátartozói, Csehszlovákia Kommunista Pártja és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságainak küldöttségei, a nemzetgyűlés küldöttei és a politikai és közélet többi tényezői. A gyászmenet áthaladt a Klobučnická utcán, a Stálin téren és Dukelská utcán át a Békevédők utcájába. A gyászmenet ezután megállt a szlovák Tudományos Akadémia épülete előtt. Itt Jozef Malik, nemzetgyűlési képviselő, a nyitrai kerület képviselő szövetségének nevében búcsúztatta Marek Culen elvtársat, aki a Zlaté Moravcei kerületet képviselte a nemzetgyűlésben. A koporsót. vivő gyászautó, a legközelebbi hozzátartozók, a párt és a szlovák nemzeti szervek képviselői ezután Brodské-ba, az elhuftyt szülőfalujába mentek, ahol az utolsó búcsúztató volt. A köztársasági elnök rádióbeszéde Antonín Novotný köztársasági elnök 1958. január elsején újévi beszédet mond. A rádió 13 órakor, a csehszlovák televízió 19 órakor közli az elnök beszédét. HÍREK & Václav Pašek, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára, december 28-án tájékoztatta a prágai újságírókat a szakszervezeti dolgozók jövő évi fő feladatairól. Rámutatott arra, mennyire fontos, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom biztosítsa a dolgozók még nagyobb részvételét a termelés irányításában. ® A Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöksége szombaton megtárgyalta a Szlovák Szakszervezeti Tanács szerveinek munkamódszereit a szakszervezeti mozgalom nagyobb feladatainak szempontjából. Foglakozott a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöksége és titkársága munkájának tartalmával és tervezésével és jóváhagyta a Szlovák Szakszervezeti Tanács osztályai és szakosztályai munkájának főbb alapelveit. @ Az 1957. évben huszonnyolc ezer vidéki tanuló látogatta meg a bratislavai színházak előadásait. ® 2ilinában megnyílt az első szélesvásznú mozi. Az adaptálás több mint 400 000 koronába került. A vetítő berendezést a Német Demokratikus Köztársaság szállította. ® A Csemadok borzoval helyicsoportjának színjátszói nagy sikerrel adták elő a Cigány című háromfelvonásos darabot, (sz. k.) 0 A nemzetközi Geofizikai Évnek a Csehszlovák Tudományos Akadémia melletti bizottsága megkapta az első táviratot Anton Mrkoštól, aki mint a szovjet délsarkövi kutatócsoport részvevője október 31-én Kaliningrádból, a délsarkövi övezetbe hajózott. A táviratot a Kooperácia hajóról küldte, és bejelenti, hogy december 22-én a Mirnyj állomásra érkezett. Jaroslav Novotný, gottwaldovl rendező idei vietnami tanulmányútjáról számos színes fényképfelvételt hozott Vietnamról és népének életéről. A mozllátogatók rövidesen meglátják a Badalong című első kisfilmet, amely a vietnami partvidék több ezer szigetének természeti szépségét mutatja. A žilinai Peter Jilemnický színház december 28-án Eduardo de Filippo, jelenkori olasz drámaíró „Ezek a kísértetek" clmü darabját mutatja be. A darab, amelyet a moszkvai és budapesti színházak is bemutatnak, a háború utáni Olaszország életének problémáit és a feldúlt kapitalista társadalomban élő emberek erkölcsi viszonyainak kérdéseit tárgyalja. ® A vágsellyei járási vecsei állomásról a karácsonyi ünnepek után már a 16. vagon élő nyúl- és fogolyszállltmányt küldik Franciaországba. ® Václav Gajer, csehszlovák filmrendező „21-es évfolyam" clmü filmje a Német Demokratikus Köztársaság filmdolgozóival együttműködésben elkészült. A közeljövőben egyidejűleg Prágában és Berlinben mutatják be. ® Hétfőn, december 30-án a bratislavai Praha moziban bemutatják Vladimír Bahna államdljas filmrendező „Nemesi becsület" clmü új szlovák színes filmjét, amelyet Ján Kalinčlak „Restauráció" clmü klasszikus müve alapján készítettek. 11. MunkavGrseny és munkabiztonsaq A HIVATALOS KÖZLÖNY 122. SZÁMA közli a Szociális Biztosítás Állami Hivatala elnökének 226. sz. közleményét, mely szerint 1958. január 1-töl a járadékbiztosítás következő juttatásaiban a nemzeti bizottságok fognak dönteni: a) a szociális járadékról, a szociális járadékkal kapcsolatos nevelési pótlékról, a szociális járadék emeléséről a tehetetlen öregek esetében, b) az egységes földművesszövetkezeti tagoknak, egyénileg dolgozó parasztoknak nyújtott temetkezési segélyről. Ezekben az ügyekben a járási nemzeti bizottság tanácsa mellett működő szociális biztosítási osztály dönt. Fellebbezés esetén a kerületi nemzeti bizottság mellett működő szociális biztosítási osztály hoz határozatot, AMIKOR AZ ÉV VÉGÉN visszatekintünk elért eredményeinkre, a sikerekre, de a hibákra is, nem elégedhetünk meg a termelés adatainak felsorolásával, annak kimutatásával, miből mennyit gyártottunk. Már csak azért sem elégedhetünk meg ennyivel, mert minden törekvésünk célja végül is a dolgozó ember életének könnyebbé, jobbá tétele, s ez szorosan összefügg a munkabiztonsággal, a munkahely kultúrájával. Azért beszélünk most a munka biztonságáról, mert a nap egy harmadát, a munkaidőt mindannyian a munkahelyünkön töltjük, s ha az életszínvonal emelkedéséről szólunk, akkor feltétlenül idetartozik a munkabiztonság növelése, a munkakörnyezet javítása, szebbé tétele is. Mindezeken kívül számos üzem és vállalat kiváló eredményeit nem egy esetben annak köszönheti, hogy dolgozóinak jó munkafeltételeket teremtett, hogy kellemesebbé, biztonságosabbá tette a munkát. Több helyütt azonban a múlt év folyamán olyan tapasztalatokat szereztünk, hogy az elmaradás okának éppen a munkaverseny és a munkabiztonság elválasztása bizonyult. Ilyen üzemekben nem vették figyelembe, hogy a termelési eredmények szorosan összefüggnek a dolgozókról való gondoskodással. Pártunk és kormányunk gondoskodása lehetővé tette, hogy a múlt évben kiváló sikereket értünk el a munka biztonságának, a munkahely kultúrájának növelése terén. A múltban egészségügyi szempontból a legnagyobb mértékben elhanyagolt ágazatokban, a kohászatban és a bányászatban olyan szociális és egészségügyi intézmények létesültek és olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyek jelentősen növelték a munka biztonságát, a munkahely kultúráitságát. A por ellen az écbányászatban bevezettük a pormentes fúrást, megjavult a munkahelyeknek ivóvízzel való ellátása, vagy az alkoholmentes italok ingyenes szolgáltatása. Minden bányában ma már kötelező a védősisak használata; még nagyobb mértékben, — mint 1956-ban — kibővült a dolgozók preventív egészségügyi vizsgálata, a munkabiztonsági iskolázás. A gépesítés és a villamosítás jelentősen megkönnyítette a rakodást és a fejtést, a folyosók karbantartására összpontosított figyelem, valamint az acéltámasztékok használata könnyebbé és biztonságosabbá tette a bányász munkáját. A nagy bányászlakótelepek felépítése hozzájárult a bányászok lakásviszonyainak megjavításához. A munkaidő lerövidítése megteremtette a feltételeket a dolgozók kulturáltabb életére. Mindezek az intézmények és intézkedések azonban nem küszöbölik ki teljesen a baleseteket, ha a dolgozók maguk nem törődnek a munkabiztonsággal, munkahelyük szebbé, kellemesebbé tételével. Természetes, hogy hiába írták ki az emelődaru alá: „Ne állj a daru alatt", ha a magára nem vigyázó dolgozó mégis a daru alá áll. De nemcsak erről van sző. Az üzemi szakszervezeti bizottságok mellett működő nemzeti biztosítási bizottságok munkájáról is szó van. Itt szólnunk kell az üzemi étkezdékről, amelyek nagymértékben befolyásolhatják a dolgozók egészségi állapotát. Ahol a nemzeti biztosítási bizottság nem végez az üzemi konyhán hatásos ellenőrzést, ott gyakori a dolgozók asztalára szánt ételek szétlopkodása, kisebb kalóriaértékű ételek szolgáltatása. A dolgozók szervezete, a szakszervezet, a nem zeti biztosítási bizottság. Fel kell hívr a figyelmet arra, hogy minden üzem ben törődjenek munkájával, ellenőriz zék azt, hiszen mindennapi, a dol gozókat a legközvetlenebbül érint dologról van szó. KISSÉ ELTÉRTÜNK címünkben fe! vetett témánktól, térjünk hát vissz hozzá. Amint már említettük, ner lehet egymástól elválasztani a terme lés, a munkabiztonság és a higiéni kérdését. Nézzük csak például a apátfalusi Pol'anát, amelyben a beteg ségek miatti műszakmulasztások je lentős mértékben csökkentették a ter melést és nagy igyekezetre, önfelál dozó munkára volt szükség, hogy a elmaradást idejében behozzák. A hó végi „hajrá" szintén nem a dolgozói egészségét szolgálja. Ezt is figyelem be kell vennünk, amikor megszervez zük a munkát, amikor megrendeljük beszerezzük a nyersanyagokat. De vai egy ágazatunk, amelyben a munka biztonságot egyenesen a munkaver seny egyik mutatójává tették. Ez a ágazat a közlekedés: a vasúti és a autóközlekedési vállalatok. A közle kedésben nemcsak azt tekintik ered ménynek, hogy a sofőr, mozdonyve zető, tolató mennyi munkát végei hány tonna anyagot, mennyi személy szállít, mennyi kilométert tesz mec hanem azt is, hogy ezt az eredmény üzemzavar és baleset nélkül ért el. Magától vetődik fel a kérdés, ner lehetne-e ezt így bevezetni más ága zatokban is? A tolatónak akkor isme rik el eredményét, amikor a mégha tározott mennyiségű szerelvényt bal eset és üzemzavar nélkül állított össze. Miért ne kerülhetne a verseny tábla dicsérő oldalára az a vasműn kás, bányász, vagy szerelő is, al< pontosan betartotta a biztonsági elő írásokat, sem magának sem munka társainak nem okozott sérülést? Még legalább egy példát szeretnén megemlíteni, amely szemléltetően bi zonyítja a munkabiztonság, a munka hely kultúrájának fontosságát. A svil Tatrasvit-üzemet említjük meg. Min den látogatónak első benyomása aí hogy ez egy szép üzem. Nemcsa azért, mert a Magas-Tátra festői or mai alatt terül el, hanem elsősorba] azért, mert a harisnyakötő-részlegei például az ablakok előtt virágállvá nyok vannak, virágokkal, a falak fel tűnőén tiszták, hulladékot csak a hul ladékgyűjtő ládákban lát az embei így látja az idegen látogató. De a üzem dolgozói tudják, hogy a virág o nemcsak szépek, hanem felfogják port is, kellemesebbé teszik a levegői hogy jobb így dolgozni, mint poro műhelyben, hogy a ládákban össze gyűjtött fonalak pora nem veszélyez teti annyira a munkások tüdejét, min a szerteszét heverő hulladék. S kér dezzük meg, hogyan dolgoznak ilye környezetben a dolgozók. Az üzer egész éven át a vörös vándorzászl birtokosa volt, a műszakmulasztá elenyésző, s nem utolsósorban em lítendő, hoov a dolgozók vidámat jókedvűek, az ifjúsági műhely feli nem egyszer csendül fel egy-egy vi dám nóta. AZ OJ ÉVBEN újabb, nagyobb fel adatok várnak ránk. Mindezeket má eddigi tervelőkészítő munkánkkal ja varészt biztosítottuk. Ha azonban munkabiztonságról, a munkahely kul túrájáról részben, vagy egészen meg feledkeztünk volna, tegyük ezt a mu lasztást mielőbb jóvá. Ezen a téréi mindig akad javítani való. Vilcsek Gézs Ne feledkezzen meg idejében előfizetni az Üj Szóra és a többi lapokra «"fT $7Í) 9. 1957. december 30.