Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-29 / 359. szám, vasárnap

v ¥§IIam Široký miniszterelnök elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) sen elmarad a köztársaság többi kerülete mögött. Pártunk Központi Bizottsága és kormányunk kitűzve Szlovákia hosszú időre szóló fejlesztésének alapvető irányvonalát, vagyis hogy tovább folytatjuk Szlovákia Iparosítását, egyben határozatot hozott ar­ról is, hogyan biztosítsuk e fejlődést a má­sodik ötéves terv során és hogyan gon­doskodunk ez alapvető Irányvonallal össz­hangban a harmadik ötéves terv és a 10—15 évre terjedő hosszúlejáratú tervek előkészítéséről. Külön figyelmet fordítunk Kelet-Szlovákiára, ahol számos fontos ipa­ri, mezőgazdasági, közlekedési és kulturá­lis beruházást tervezünk. Számos ú,i ipari üzem építését vesszük számba, különösen nagy erővel folytatjuk az energetikai alap, a közlekedési hálózat kiépítését, a vízgaz­dálkodási építkezéseket, hisz ez Kelet­Szlovákia Mvábbi iparosításának legfonto­sabb eH'e'.U'tele. Nagy jelentőségű lesz az Orlov— Plavec—Podolln vasútvonal kiépíté­se. Az ötéves terv végén kiterjedt mun­kákba fogunk, hogy szabályozzuk a kelet­szlovákiai medence vízgazdasági viszonyait. Kelet-Szlovákia tüzelőanyag és nyers­anyag alapjának gyarapítása érdekében folytatjuk az Intenzív földtani kutatómun­kát. Magasfeszültségű áramvezetéket épí­tünk Kelet-Szlovákia villanyenergiával való ellátásának biztosítására. Folytatjuk a fal­vak villamosítását. 1956 végén az eperjesi kerületben a falvaknak csupán 60 százaléka volt villanyosított, de 1958 végéig a fal­vak 80 százalékába, az ötéves terv végéig a kerület valamennyi községébe bevezetjük a villanyt. Engedjék meg nekem most, hogy foglalkozzam a prešovi kerületben a mezőgazdasági termelés intenzitása je­lentős növelésének egyes útjaival és formáival. A legkönnyebb és a legkevésbé költ­séges az adott szátntóföldterületen azon magas intenzitású növények ve­tésterületét növelni, amelyek minden egyes hektár földről a termelés leg­nagyobb értékét szolgáltatják. A szá­mok azt mutatják, hogy az elmúlt években már bizonyos sikereket értek el, bővült pl. a kukorica, a len és a cukorrépa vetésterülete. Az elért ered­mények azonban egészben véve nem kielégítőnek, mert az olajosmagvak, a burgonya és a takarmányhüvelyesek vetésterületét nem bővítették, hanem ezek a területek ellenkezőleg bizonyos csökkenést mutatnak. Különösen szá­mottevő az a tény, hogy nem nagyob­bodnak a burgonya és a takarmányhü­velyesek vetésterületei, sem pedig a szántóföldön termelt takarmányok ve­tésterületei. Ez azt jelenti, hogy az állattenyésztési termelés fejlesztésének takarmányalapja nem bővül és így nem teremtettük meg az állattenyésztési termelés növelésének megbízható elő­feltételeit, pedig az állattenyésztési termelés a mezőgazdaság magasfokú intenzitásának fő mércéje. Kétségtelenül látható az, hogy a prešovi kerületben és a többi szlovákiai kerületekben jelentős lehetőségek nyílnak mind a magasintenzitású növé­nyek területeinek kibővítésére, mind pedig ezen az úton a kerület mezőgaz­da:ága belterjességének és a parasz­tok jövedelmének növelésére. Már rá­mutattam, hogy a prešovi kerület bizonyos mértékben kibővítette a ku­korica vetésterületeit. Ezek a vetéste­rületek az 1951. évi 5700 hektárról 1956-ban 8800 hektárra emelkedtek. Bizonyára senki sem tagadja, hogy ez távolról sem lehet végleges eredmény, főleg akkor, ha kellőképpen megbecsülik a silókukorica termelésének egyenesen döntő fordulatot jelentő fontosságát. Az idei számadatok azonban azt mu­tatják. hogv a kukorica vetésterületei a tavalyi évvel szemben nem növeked­tek, hanem ellenkezőleg, több mint 500 hektárral csökkentek. Ezt a helyzetet alapos elemzés alá kell venni és az eddiginél sokkal nagyobb eréllyel ki kell terjeszteni, nemcsak a magra, ha­nem a silőzásra termelt kukorica ve­tésterületét is. Hisz a prešovi kerület mezőgazdasági földjeinek teljes egy­negyede cukorrépa- és kukoricatermelő terület. A mezőgazdasági termelés belter­jességének növelése szempontjából Szlovákiában nagy lehetőséget nyújt a cukorrépa vetésterületének kibőví­tése is. A prešovi kerület e téren is néhány jó eredményt ért ei az utóbbi években. Míg a cukorrépa vetésterü­lete 1951-ben nem egészen 2000 hek­tárt tett ki, 1956-ban 2160 hektárra és 1957-ben 2500 hektárra emelkedett. Ogy vélem, hogy a prešovi kerület földművesei a cukorrépa vetésterüle­tének kibővítésére az idén valóban nem fizettek rá és a cukorrépát meg,­becsülik mint nagyon hasznos növényt bevételeik szempontjából, valamint a szarvasmarhaállomány takarmány­alapja lényeges megjavításának szem­pontjából is! Minden paraszt jól tud­ja, hiogy minden cukorrépatermő terü­letről a cukorrépa zöldjében és a cukorgyári répaszeletekben megkapja ugyanazt a mennyiségű takarmányt, mint amennyit egy hektár nagyon jó lucerna nyújt. Ez azt jelenti, hogy a paraszt a cukorgyárba szállított cu­korrépa mennyiségéért nyert magas bevételén kívül még annyi takarmányt is szerez, mintha ezt a takarmányt külön ugyanilyen területen vetette volna e.l A prešovi kerületben a cu­korrépa vetésterületeinek kiterjeszté­sére nagyon jó előfeltételek és körül­mények vannak. Ezeket azonban tá­volról sem használják ki, tehát a szö­vetkezetek s azon kis- és közép­parasztok idei nagyon jó tapasztala­taira kell támaszkodni, akik a cukor­répa vetésterületét kiterjesztették és a jövő évben tovább akarják terjesz­teni. A prešovi kerület magasabb fekvésű területeinek jó előfeltételei vannak a burgonya vetésterületei kibővítésére. Ennek ellenére az utóbbi években ugyanazon a szinten maradnak és a hektárhozamokat sem növelték kellő­képpen. Ez természetesen nincs össz­hangban a kerület nagy sertésállo­mányaival, nem tekintve azt sem hogy ezeken a területeken mily fontos a burgonya a többi takarmány között. Különösen fontosnak tartom, hogy rá­mutassak a burgonya elégtelen vetés­területeire az EFSZ-ekben >§s arra, hogy e téren már a jövő év tavaszán lényeges javulást kell elérni. Emellett külön fel kell hívnunk a figyelmet ar­ra, hogy a prešovi kerületnek egye­nesen eszményi feltételei vannak a burgonyatermelésre, magas hozamot érhet el és vezető szerepet játszhat e tápláló és fontos növény termeszté­sében. A prešovi kerület nagy kiterjedésű burgonyatermesztő területe, amelyhez az összes szántóföldeknek csaknem 60 százaléka tartozik, jó előfeltételekkel rendelkezik az olajosmagvak vetéste­rületének kibővítésére mind éghajla­tánál, mind pedrtj elegendő munka-* erejénél fogva. Főleg a lucerna és a mák vetésterületeinek kibővítéséről van szó. Ezek előnyös és jólfizető nö­vények. A prešovi kerületben azáltal, hogy a vetésterületek összetételét megváltoz­tatják a magas intenzitású növények irányában a mezőgazdaság intenzitá­sának növelése mellett jó eredménye­ket lehet elérni a .szántóföldterületek közvetlen kibővítésével is. A prešovi kerület e téren az utóbbi években bi­zonyos eredményeket ért el, jóllehet a sikeres 1966-os év után az idén ez a törekvés lankadt. Az 1956-os év folya­mén 15 200 hektárral bővülj a me­zőgazdasági földek összterülete, ebből a szántóföldeké több mint 9000 hek­tárral. Az idén a mezőgazdasági föl­dek összterülete gyakorlatilag ugyan­annyi maradt, mint tavaly, sőt a szántóföldekben több mint 800 hek­táros csökkenés következett be. Ez bizonyára nem egészséges fejlődés, ha tudatosítjuk, hogy a prešovi kerület szántóföldjeinek összterülete a mező­gazdasági földterületeknek csupán 57 százalékát teszi ki és hogy e téren kétségtelenül jelentős lehetőségek nyílnak a szántóföldterületek további kiterjesztésére a rétek és legelők ro­vására. A szakkutatások eredményei azt mutatják, hogy főleg a prešovi kerület burgonyatermő vidékein nagy területű réteket és legelőket lehet jő szántófölddé átalakítani. Kötelessé­günk ezt a munkát fáradhatatlanul megszervezni, mert ez az államnak, a szövetkezeti tagoknak és a többi dol­gozó parasztoknak egyaránt érdeke. Szlovákia egész területén az eddigi­nél következetesebben kell e kérdéssel foglalkoznunk, szem előtt tartva, hogy a szántóföldek magas részaránya a mezőgazdasági termelés magasfokú belterjességének egyik leglényegesebb jele. Hisz egész Szlovákiában azt akarjuk, hogy a mezőgazdasági ter­melés belterjességét lényegesen fo­kozzuk, hogy elérjük a cseh ország­részek színvonalát, ahol a mezőgaz­daság sokkal előbb áttért a gazdaság extenzív formáiról az intenzív for­mákra. Törekvéseink jó sikere érde­kében azonban a szántóföldterületek kibővítésének munkálatait fáradhatat­lanul és kezdeményezően meg kell szerveznünk, alkalmas területeket kell keresnünk, meg kell állapítanunk a föld megművelésének módjait és a gazdálkodás rendszerét, a területeken meghatározni az alkalmas vetési el­járásokat. A szarvasmarhatenyésztés álltalános fellendítéséről való fokozott gondos­kodásra főleg az EFSZ-eket kell fi­gyelmeztetni. Nyíltan meg kell mon­dani, hogy a szarvasmarhatenyésztés színvonala az EFSZ-ekben, főleg Szlo­vákiában, különösen Dél-Szlovákiában és a prešovi kerületben egyáltalán nem kieléqítö, jóllehet ez az egészsé­gesen vezetett mezőgazdasági termelés­nek egyik alappillérje, az állatte­nyésztési termelés egyik fontos alap­ja, a szövetkezeti tagok bevételeinek legfontosabb része. A szarvasmarha­tenyésztés fejlesztését az EFSZ-ekben a kerületi és járási nemzeti bizottsá­goknak naponta figyelemmel kel kí­sérniök és főleg az új EFSZ-ek ala­kításakor gondosan törődniök kell az­zal, hogy a szarvasmarhaállomány mennyisége legalább is kezdetben azon a színvonalon maradjon, mint a kis­termelésben volt és hogy hamarosan emelkedjék. Ez természetesen nem utolsósorban az állattenyésztési nagytermelésre szolgáló berendezések sikeres felépí­tésétől függ. Eddig azonban a prešovi kerület számos járásában az idén az istállók építése nagyon elégedetlenül folyik. így az EFSZ-ek beruházási építkezésének terve alapján az idén az egész kerületben 19 tehénistállót kellett volna építeni. Október végéig azonban csak nyolc készült el. Az állattenyésztési termelés közös berendezéseinek gyors és gazdaságos felépítése döntő jelentőségű az EFSZ­ek gazdasági megszilárdítása és a mezőgazdasági termelés növelése szempontjából. E téren azonban mind­eddig komoly szervezési és technikai fogyatékosságok mutatkoznak. Feles­leges, költséges épületeket építenek, kevéssé élnek az alkalmas épületek adaptálásának lehetőségével és ke­véssé használják ki a helyi anyag, és építőanyag-forrásokat. Az eddigi tí­pusos tervek túlságosan költségesek és a saját élpítkezések még ennél is sokkal költségesebbek. Ilyen helyzet­bén azonban nem fedezhetnék kellő mértékben a szövetkezetek gyorsan növekvő beruházási szükségleteit. Ezért pártunk Központi Bizottsága az országos vitára bocsátott levelében megvitatásra előterjesztette azokat a javaslatokat, hogyan lehet lényegesen javítani, gazdaságosabbá tenni, egy­szerűsíteni- és meggyorsítani az EFSZ­ek beruházási építkezérét. Ezek a ja­vaslatok széleskörű visszhangra és teljes egyetértésre találtak a szövet­kezeti tagok körében. Pártunk Köz­ponti Bizottsága a szövetkezetektől és egyénektől is a konkrét javaslatok egész sorát kapta. Pártunk Központi Bizottságának po­litikai irodája ezekből a javaslatokból kiindulva az utóbbi napokban határo­zatot hozott, amelynek megvalósítása a jövő évben lényegesen hozzájárul az EFSZ-ek beruházási építésének tökéle­tesítéséhez. Ez a határozat megszabja, hogy az EFSZ-ek beruházási építkezé­seiről végső soron a járási nemzeti bizottságok döntenek. A tervezést a mezőgazdasági építkezés tervezésének kerületi intézetei hajtják végre, ame­lyek közvetlenül a kerületi nemzeti bi­zottságok alá vannak rendelve. A mű­szaki rajzokat a járási építkezési vál­lalatok dolgozzák ki és ezekre hárul az építkezés megvalósítása is. E vállala­tokhoz csatolják a mezőgazdasági épít­kezési üzemeket és az EFSZ-ek fel­építését szolgáló berendezéseket. In­tézkedéseket fogadtunk el az építke­zések előkészítéséneik meggyorsítása, a jóváhagyási eljárás egyszerűsítése, az anyagellátás egyszerűbbé tétele és meggyorsítása érdekében. Az eredmé­nyek az eddiginél jóval szebbek lesz­nek, különösen ha a járási nemzeti bi­zottságok megteremtik az ehhez szük­séges káder- és szervezési feltételeket. Elvtársak! A mezőgazdasági termelés belterjes­ségének gyors növelése érdekében fel­tétlenül le kell mondanunk a gazdál­kodás régi, gyakran extenzív és más ehhez hasonló beidegzett módjáról. Különösen Kelet-Szlovákia valamennyi földművesének tudatosítania kellene, hogy ezek a módok a múlt maradvá­nyait, először a magyar grófok részé­ről, majd pedig a csehszlovák agrár nagyburzsoázia részéről megnyilvánult embertelen elnyomás maradványait je­lentik. A burzsoázia ugyanis Szlovákia mezőgazdaságát célzatosan alacsony, primitív szinten tartotta, mivel a ver­sengés következtében nem talált piacra, amint erre jól emlékszünk, és így nem volt érdeke a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Pártunk, munkás­osztályunk Szlovákia és különösen Ke­let-Szlovákia kis- és középparasztjai­nak segítő kezet nyújt, hogy a tehető leggyorsabban leszámoljanak ezzel az átkozott örökséggel és határozottan rátérjenek a munkatermelékenység lé­nyeges növelésének útjára. Állandóan és gyorsan növelni kell a prešovi kerü­let mezőgazdálkodásának agrotechnikai és zootechni'kai színvonalát, a legszéle­sebb mértékben érvényesíteni kell itt a gazdálkodás legjobb tapasztalatait és korszerű módjait, a modern technikát és a munka szervezését. Enélkül lehe­tetlen fokozni a mezőgazdasági terme­lést, enélkül nem emelkedhet a prešovi kerület dolgozó földműveseinek élet­színvonala sem, nem gyarapodhat jólé­tük. Előttünk áll az a kérdés, hogy a prešovi kerület dolgozó parasztjai és az egész társadalom szempontjából mi a jobb, mi jár jobb eredményekkel a prešovi kerület földművesei és az állam számára, vajon a gazdálkodás kisüzemi módja, amely a ke­rületben még erősen túlsúlyban van és amelynek keretei között csak igen lassan lehet érvényesíteni a korszerű mezőgaz­dálkodás következményeit, mivel a kis­üzemi termelésből adódó lehetőségek igen korlátoltak, avagy a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemi termelés, az F.FSŽ-ek fejlesztése, amelyek sokkal gyorsabban a lehető legnagyobb mértékben és gazdasá­gosan tudják kiaknázni az állam hatékony segítsége mellett az összes lehetőségeket, ugrásszerűen emelhetik az agro- és zoo­technika színvonalát, a prešovi kerület mezőgazdaságát magas műszaki és agro­nómiai színvonallal rendelkező, belterjes és magas munkatermelékenységi piaci ter­melésre sokat nyújtó mezőgazdasággá vál­toztathatják, amelyben sokkal magasabb a szövetkezeti tagok életszínvonala. Ha az egész köztársaságra érvényes és az egész köztársaságban kétségkívül bebizonyult az EFSZ-ek minden előnye a szétforgácsolt egyéni kisüzemi termeléssel szemben, amit az EFSZ-ek ezreinek példái bizonyíta­nak, akkor a prešovi kerUlet szempontjá­ból még sokkal fontosabb és nagyobb a jelentősége az EFSZ-ek fejlesztésének és új szövetkezetek alakításának gondolata. Azt mondhatjuk, hogy a kerületben nem oldhatjuk meg a mezőgazdasági termelés belterjessége fokozásának, a lakosság anyagi és kulturális színvonala emelésének problémáját anélkül, hogy ne fejtenénk ki szorgalmas és kitartó tevékenységet az EFSZ-ek továbbfejlesztése érdekében. Mind ez ideig a helyzet azonban olyan, hogy a prešovi kerületben az EFSZ-ek fejlesztése lassú ütemű. A prešovi kerü­let e szempontból a köztársaságban az utolsó helyen áll. Igaz, ebben az évben itt is aránylag jő eredmén-eket értek el, ha összehasonlítjuk őket a megelőző évek eredményeivel. Hiszen ebben az évben az EFSZ-ek földterülete megkétszereződött. Az EFSZ-ek az állami birtokokkal együtt a kerület földterületének körülbelül 20 százalékán gazdálkodnak, míg a földterü­let 80 százalékán még mindig az elavult kisüzemi termeléssel gazdálkodnak. Ez ter­mészetesen nem teremti meg a megfelelő feltételeket a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesztésére, a prešovi ke­rület gazdag tartalékainak lehető leggyor­sabb és leggazdaságosabb kiaknázására. Annál inkább szükséges, hogy a prešovi kerület teljes mértékben bekapcsolódjék abba a hatalmas társadalmi áramlatba, amelyben a kis- és középparasztok tízezrei eltökélten leszámolnak a gazdálkodás és az élet régi módjával és közös munkát folytatnak az EFSZ-ekben. Ennek fő feltétele az, hogy a kerület pártszervezeteit teljes mértékben mozgó­sítsuk, nagymértékben aktivizáljuk a já­rási bizottságokat, az alapszervezeteket, minden kommunistát, hogy az EFSZ-ek fejlesztésében elsőrendű feladatot lássa­nak és az egyedüli utat, amely a kerület mezőgazdasági teripelése tartós és gyors­ütemű növekedésére vezet. Mind ez ideig azonban nem ez a helyzet mindenütt, és kétségtelenül ez a fő oka a ki nem elégítő eredményeknek. A kerületben dolgozó kommunisták teljes aktivitásának múlhatatlan feltétele a teljes nézetegység, mind a kerület mezőgazda­sági és az EFSZ-ek alapvető politikai és gazdasági kérdéseinek megítélésében, mind pedig az elmúlt események, hibák, azok okai és jellege értékelésében. A kerület­ben az EFSZ-ek alakítása során 1952-ben egyes funkcionáriusok komoly hibákat és túlkapásokat követtek cl. Az élő szót adminisztratív nyomással helyettesítették, csúcseredményekre törtek, nemcsak a dol­gozó parasztoktól, hanem a falusi párt­szervezetektől is elszigetelődtek és komo­lyan megzavarták a munkások és parasz­tok szövetségét, köztársaságunk politikai rendszerének alapját. A falusi osztály­ellenség, a kulákok és más ellenséges ele­mek ezeket a hibákat azonnal és ravaszul kihasználták, hogy befolyást gyakoroljanak a kerület egyes helyein a dolgozó parasztok gondolkodásmódiára és eljárására, akiket megtévesztett a párt politikájának hely­telen megvalósítása. Ennek következtében számos újonnan alakított szövetkezet fel-, bomlott. Ez az 1953-as események lényege. Pártunk Központi Bizottságának ei?en érté­kelése teljes mértékben összhangban áll a valósággal, amint ez később teljes egé­szében igazolódott is. Persze, nagy erőkifejtésre volt szükség, hogy az 1953. évi hibákat lik­vidáljuk, az osztályellenséget elszige­teljük. A párt helyes politikájának' és eljárásának köszönhetően ez sikerült. Ma a helyzet egészen más. A prešovi kerület dolgozó parasztjai saját ta­pasztalatukból rádöbbentek, hogy kinek kell hinniök. Bíznak pártunkban, népi demokráciánkban, szeretik köztársasá­gukat, munkás- paraszt államukat, épp olyan őszintén, mint a köztársaság valamennyi többi kerületének dolgozó parasztjai. A prešovi kerület dolgozó parasztjai nem állnak szemben az EFSZ-ekkel. Ellenkezőleg, érzik, hogy számukra is csupán az EFSZ-ek jelen­tik a magasabb termeléshez, a maga­sabb életszínvonalhoz vezető egyedül helyes utat. Csupán arról van sző, hogy elhatározzák magukat leszámolni az élet és a munka régi, megszokott mód­jával. És ebben nekünk, kommunisták­nak kell segítséget nyújtanunk. A dol­gozó parasztoknak meggyőzően, szem­léltetően és türelmesen kell megmu­tatnunk a szövetkezeti gazdálkodás élet új utait, távlatait. Ezek az ui mér nem járatlanok. Ismert és bev utak ezek, amint azt a jó példák ez bizonyítják az egész köztársaság ter létén, amint számos prešovi kerületb levő szövetkezet jó eredményei is ic zolják. A dolgozó parasztok ezen ere mények láttán tudatosítják, hogy szövetkezetek nem ellenük vannak, l nem érdekükben, elsősorban az ő érc kükben létesülnek; itt ismerheti rr dolgozó parasztunk az új szociali. valóságot és ezen eredmények alap, ismerkedett meg kommunista me; gazdasági politikánkkal. Ogy hiszem, kedves elvtársak, han súlyoznom kell, hogy e téren tör nelmi jelentőségű feladatok hárulr ránk, hogy önök kezükben tartják l rületük sorsát, felvirágzását és jóiéi Ez olyan feladat, amelyért érden eszünk, képességeink teljéből, mind igyekemünkkel munkálkodni. Elvtársak, nincs helye az ingadozí nak, nincs helye a bizonytalankodj nak. Határozottabban kell megkezdi ezt a kétségtelenül nehéz munkát, é re a kommunistákat kell állítani meg kell nyerni e tevékenység számí az egész munkásosztályt. Társadalmu történelmi átformálását valósítj meg, amelynek során jelenleg a fő 1 adatok közül előtérben áll a felapi zott kisüzemi mezőgazdasági terme szocialista nagyüzemű termeléssé v. változtatásának feladata, melyet a S2 cializmus építésének betetőzése érc kében országunkban teljesítenünk ki De nem kergetjük a csúcseredtr nyeket. Ez nem szükséges és nem jó. Megszilárdítjuk szövetségünket dolgozó parasztokkal, szorgalmas rendszeres mindennapos meggye munkát fejtünk ki. Szoros szövetse ben a dolgozó parasztokkal, harcol a kulákok ellen, akik a prešovi ker letben sem tették le távolról sem fegyvert, biztosítjuk a mezőgazdasi termelés fellendítését az EFSZ-ek f< lesztésének útját követve. Ez a töre vés a prešovi kerületben részét képi a szlovákiai törekvéseknek, amelyek mezőgazdasági termelés új fellendít sére, a szlovákiai falu szocialista i formálására, a szocializmus irányá való további sikeres előretörésére ir nyúlnak. A jövő évi mezőgazdasági termeli terv feladatainak teljesítésében, a 1 kosság ellátásához szükséges menn; ségű mezőgazdasági' termék biztosít sában jelentős segítséget nyújt nekü: a párt levelével kapcsolatos ország vita eredménye. Ebben az országos i tában a szövetkezeti tagok, az álla: birtokok és a GTÄ-k dolgozói, valam: az egyénileg gazdálkodó kis- és közé parasztok is számos értékes javaslat és tervezetet nyújtottak ba A felad az, hogy ezeket a javaslatokat felelő ségteljesen és a lehető leggyorsabb megítéljük és a gyakorlatban érvény sítsük, hogy egyetlen egy jó javasl se vesszen kárba. Minden megjegyz és javaslat gondos megítélése erős a dolgozóik bizalmát pártunk iránt, b váló alkalom nyílik arra, hogy mu kánkban felhasználjuk a gyakorlat ismerő emberek tapasztalatait, akikn javaslatai saját munkájukban szerzi élő tapasztalataikra támaszkodnak. A pártunk Központi Bizottsága lev lével kapcsolatos országos vita sor elsősorban az EFSZ-ek értékes fc ajánlásokat tettek, annak érdekébe hogy a mezőgazdasági ötéves te feladatait 1959-ig teljesítsük. Pártul Központi Bizottsága nagyrabecsüli hazafiúi kezdeményezés e megnyilv nulását, amely a köztársaság egy kerületeiben oly erős, hogy az el társak hasonló felajánlást akarn. tenni az ^gész kerület nevében. Dc gozó parasztjaink e hazafias mozga ma, amely mezőgazdaságunk, külön sen a szocialista szektor nagy, edd ki nem aknázott tartalékaira támas kodik, nagy népgazdasági és politik jelentőségű. Ez a mozgalom megt remti a mezőgazdasági termelésbi kitűzött feladatok reális teljesítheti ségének biztosítékait. Ez a mozgalo meggyőzően és új erővel igazolj hogy a dolgozó parasztok pártunk vi zetésével szoros szövetségijen a mut kásosztállyal hazánkban be akarjŕ tetőzni a szocializmus építését. I pártunk lenini politikája és a mur kás-paraszt szövetség nagy győzelm jelenti. Elvtársak, nap-nap után szilárdíi suk a munkás-paraszt szövetséget, munkásosztály vezetésével. Erre tí maszkodjunk az EFSZ-ek fejlesztés a mezőgazdasági termelés növelé; érdekében kifejtett mindennapc munkánkban! Sok sikert és eredményt kívánok hazánk további felvirágoztatása, né pünk jólétének növelése érdekébe kifejtett munkásságukban! Jó egészséget, sok sikert és bol dogságot kívánok az elvtársaknak a új évben! O/ S70 1 ir 1957. december 29.

Next

/
Thumbnails
Contents