Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-29 / 359. szám, vasárnap

v ¥§IIam Široký miniszterelnök elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) sen elmarad a köztársaság többi kerülete mögött. Pártunk Központi Bizottsága és kormányunk kitűzve Szlovákia hosszú időre szóló fejlesztésének alapvető irányvonalát, vagyis hogy tovább folytatjuk Szlovákia Iparosítását, egyben határozatot hozott arról is, hogyan biztosítsuk e fejlődést a második ötéves terv során és hogyan gondoskodunk ez alapvető Irányvonallal összhangban a harmadik ötéves terv és a 10—15 évre terjedő hosszúlejáratú tervek előkészítéséről. Külön figyelmet fordítunk Kelet-Szlovákiára, ahol számos fontos ipari, mezőgazdasági, közlekedési és kulturális beruházást tervezünk. Számos ú,i ipari üzem építését vesszük számba, különösen nagy erővel folytatjuk az energetikai alap, a közlekedési hálózat kiépítését, a vízgazdálkodási építkezéseket, hisz ez KeletSzlovákia Mvábbi iparosításának legfontosabb eH'e'.U'tele. Nagy jelentőségű lesz az Orlov—

Plavec—Podolln vasútvonal kiépítése. Az ötéves terv végén kiterjedt munkákba fogunk, hogy szabályozzuk a keletszlovákiai medence vízgazdasági viszonyait. Kelet-Szlovákia tüzelőanyag és nyersanyag alapjának gyarapítása érdekében folytatjuk az Intenzív földtani kutatómunkát. Magasfeszültségű áramvezetéket építünk Kelet-Szlovákia villanyenergiával való ellátásának biztosítására. Folytatjuk a falvak villamosítását. 1956 végén az eperjesi kerületben a falvaknak csupán 60 százaléka volt villanyosított, de 1958 végéig a falvak 80 százalékába, az ötéves terv végéig a kerület valamennyi községébe bevezetjük a villanyt. Engedjék meg nekem most, hogy foglalkozzam a prešovi kerületben a mezőgazdasági termelés intenzitása jelentős növelésének egyes útjaival és formáival. A legkönnyebb és a legkevésbé költséges az adott szátntóföldterületen azon magas intenzitású növények vetésterületét növelni, amelyek minden egyes hektár földről a termelés legnagyobb értékét szolgáltatják. A számok azt mutatják, hogy az elmúlt években már bizonyos sikereket értek el, bővült pl. a kukorica, a len és a cukorrépa vetésterülete. Az elért eredmények azonban egészben véve nem kielégítőnek, mert az olajosmagvak, a burgonya és a takarmányhüvelyesek vetésterületét nem bővítették, hanem ezek a területek ellenkezőleg bizonyos csökkenést mutatnak. Különösen számottevő az a tény, hogy nem nagyobbodnak a burgonya és a takarmányhüvelyesek vetésterületei, sem pedig a szántóföldön termelt takarmányok vetésterületei. Ez azt jelenti, hogy az állattenyésztési termelés fejlesztésének takarmányalapja nem bővül és így nem teremtettük meg az állattenyésztési termelés növelésének megbízható előfeltételeit, pedig az állattenyésztési termelés a mezőgazdaság magasfokú intenzitásának fő mércéje. Kétségtelenül látható az, hogy a prešovi kerületben és a többi szlovákiai kerületekben jelentős lehetőségek nyílnak mind a magasintenzitású növények területeinek kibővítésére, mind pedig ezen az úton a kerület mezőgazda:ága belterjességének és a parasztok jövedelmének növelésére. Már rámutattam, hogy a prešovi kerület bizonyos mértékben kibővítette a kukorica vetésterületeit. Ezek a vetésterületek az 1951. évi 5700 hektárról 1956-ban 8800 hektárra emelkedtek. Bizonyára senki sem tagadja, hogy ez távolról sem lehet végleges eredmény, főleg akkor, ha kellőképpen megbecsülik a silókukorica termelésének egyenesen döntő fordulatot jelentő fontosságát. Az idei számadatok azonban azt mutatják. hogv a kukorica vetésterületei a tavalyi évvel szemben nem növekedtek, hanem ellenkezőleg, több mint 500 hektárral csökkentek. Ezt a helyzetet alapos elemzés alá kell venni és az eddiginél sokkal nagyobb eréllyel ki kell terjeszteni, nemcsak a magra, hanem a silőzásra termelt kukorica vetésterületét is. Hisz a prešovi kerület mezőgazdasági földjeinek teljes egynegyede cukorrépa- és kukoricatermelő terület. A mezőgazdasági termelés belterjességének növelése szempontjából Szlovákiában nagy lehetőséget nyújt a cukorrépa vetésterületének kibővítése is. A prešovi kerület e téren is néhány jó eredményt ért ei az utóbbi években. Míg a cukorrépa vetésterülete 1951-ben nem egészen 2000 hektárt tett ki, 1956-ban 2160 hektárra és 1957-ben 2500 hektárra emelkedett. Ogy vélem, hogy a prešovi kerület földművesei a cukorrépa vetésterületének kibővítésére az idén valóban nem fizettek rá és a cukorrépát meg,becsülik mint nagyon hasznos növényt bevételeik szempontjából, valamint a szarvasmarhaállomány takarmányalapja lényeges megjavításának szempontjából is! Minden paraszt jól tudja, hiogy minden cukorrépatermő területről a cukorrépa zöldjében és a cukorgyári répaszeletekben megkapja ugyanazt a mennyiségű takarmányt, mint amennyit egy hektár nagyon jó lucerna nyújt. Ez azt jelenti, hogy a paraszt a cukorgyárba szállított cukorrépa mennyiségéért nyert magas bevételén kívül még annyi takarmányt is szerez, mintha ezt a takarmányt külön ugyanilyen területen vetette volna e.l A prešovi kerületben a cukorrépa vetésterületeinek kiterjesztésére nagyon jó előfeltételek és körülmények vannak. Ezeket azonban távolról sem használják ki, tehát a szövetkezetek s azon kis- és középparasztok idei nagyon jó tapasztalataira kell támaszkodni, akik a cukorrépa vetésterületét kiterjesztették és a jövő évben tovább akarják terjeszteni. A prešovi kerület magasabb fekvésű területeinek jó előfeltételei vannak a burgonya vetésterületei kibővítésére. Ennek ellenére az utóbbi években ugyanazon a szinten maradnak és a hektárhozamokat sem növelték kellőképpen. Ez természetesen nincs összhangban a kerület nagy sertésállományaival, nem tekintve azt sem hogy ezeken a területeken mily fontos a burgonya a többi takarmány között. Különösen fontosnak tartom, hogy rámutassak a burgonya elégtelen vetésterületeire az EFSZ-ekben >§s arra, hogy e téren már a jövő év tavaszán lényeges javulást kell elérni. Emellett külön fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a prešovi kerületnek egyenesen eszményi feltételei vannak a burgonyatermelésre, magas hozamot érhet el és vezető szerepet játszhat e tápláló és fontos növény termesztésében. A prešovi kerület nagy kiterjedésű burgonyatermesztő területe, amelyhez az összes szántóföldeknek csaknem 60 százaléka tartozik, jó előfeltételekkel rendelkezik az olajosmagvak vetésterületének kibővítésére mind éghajlatánál, mind pedrtj elegendő munka-* erejénél fogva. Főleg a lucerna és a mák vetésterületeinek kibővítéséről van szó. Ezek előnyös és jólfizető növények. A prešovi kerületben azáltal, hogy a vetésterületek összetételét megváltoztatják a magas intenzitású növények irányában a mezőgazdaság intenzitásának növelése mellett jó eredményeket lehet elérni a .szántóföldterületek közvetlen kibővítésével is. A prešovi kerület e téren az utóbbi években bizonyos eredményeket ért el, jóllehet a sikeres 1966-os év után az idén ez a törekvés lankadt. Az 1956-os év folyamén 15 200 hektárral bővülj a mezőgazdasági földek összterülete, ebből a szántóföldeké több mint 9000 hektárral. Az idén a mezőgazdasági földek összterülete gyakorlatilag ugyanannyi maradt, mint tavaly, sőt a szántóföldekben több mint 800 hektáros csökkenés következett be. Ez bizonyára nem egészséges fejlődés, ha tudatosítjuk, hogy a prešovi kerület szántóföldjeinek összterülete a mezőgazdasági földterületeknek csupán 57 százalékát teszi ki és hogy e téren kétségtelenül jelentős lehetőségek nyílnak a szántóföldterületek további kiterjesztésére a rétek és legelők rovására. A szakkutatások eredményei azt mutatják, hogy főleg a prešovi kerület burgonyatermő vidékein nagy területű réteket és legelőket lehet jő szántófölddé átalakítani. Kötelességünk ezt a munkát fáradhatatlanul megszervezni, mert ez az államnak, a szövetkezeti tagoknak és a többi dolgozó parasztoknak egyaránt érdeke. Szlovákia egész területén az eddiginél következetesebben kell e kérdéssel foglalkoznunk, szem előtt tartva, hogy a szántóföldek magas részaránya a mezőgazdasági termelés magasfokú belterjességének egyik leglényegesebb jele. Hisz egész Szlovákiában azt akarjuk, hogy a mezőgazdasági termelés belterjességét lényegesen fokozzuk, hogy elérjük a cseh országrészek színvonalát, ahol a mezőgazdaság sokkal előbb áttért a gazdaság extenzív formáiról az intenzív formákra. Törekvéseink jó sikere érdekében azonban a szántóföldterületek kibővítésének munkálatait fáradhatatlanul és kezdeményezően meg kell szerveznünk, alkalmas területeket kell keresnünk, meg kell állapítanunk a föld megművelésének módjait és a gazdálkodás rendszerét, a területeken meghatározni az alkalmas vetési eljárásokat. A szarvasmarhatenyésztés álltalános fellendítéséről való fokozott gondoskodásra főleg az EFSZ-eket kell figyelmeztetni. Nyíltan meg kell mondani, hogy a szarvasmarhatenyésztés színvonala az EFSZ-ekben, főleg Szlovákiában, különösen Dél-Szlovákiában és a prešovi kerületben egyáltalán nem kieléqítö, jóllehet ez az egészségesen vezetett mezőgazdasági termelésnek egyik alappillérje, az állattenyésztési termelés egyik fontos alapja, a szövetkezeti tagok bevételeinek legfontosabb része. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztését az EFSZ-ekben a kerületi és járási nemzeti bizottságoknak naponta figyelemmel kel kísérniök és főleg az új EFSZ-ek alakításakor gondosan törődniök kell azzal, hogy a szarvasmarhaállomány mennyisége legalább is kezdetben azon a színvonalon maradjon, mint a kistermelésben volt és hogy hamarosan emelkedjék. Ez természetesen nem utolsósorban az állattenyésztési nagytermelésre szolgáló berendezések sikeres felépítésétől függ. Eddig azonban a prešovi kerület számos járásában az idén az istállók építése nagyon elégedetlenül folyik. így az EFSZ-ek beruházási építkezésének terve alapján az idén az egész kerületben 19 tehénistállót kellett volna építeni. Október végéig azonban csak nyolc készült el. Az állattenyésztési termelés közös berendezéseinek gyors és gazdaságos felépítése döntő jelentőségű az EFSZek gazdasági megszilárdítása és a mezőgazdasági termelés növelése szempontjából. E téren azonban mindeddig komoly szervezési és technikai fogyatékosságok mutatkoznak. Felesleges, költséges épületeket építenek, kevéssé élnek az alkalmas épületek adaptálásának lehetőségével és kevéssé használják ki a helyi anyag, és építőanyag-forrásokat. Az eddigi típusos tervek túlságosan költségesek és a saját élpítkezések még ennél is sokkal költségesebbek. Ilyen helyzetbén azonban nem fedezhetnék kellő mértékben a szövetkezetek gyorsan növekvő beruházási szükségleteit. Ezért pártunk Központi Bizottsága az országos vitára bocsátott levelében megvitatásra előterjesztette azokat a javaslatokat, hogyan lehet lényegesen javítani, gazdaságosabbá tenni, egyszerűsíteni- és meggyorsítani az EFSZek beruházási építkezérét. Ezek a javaslatok széleskörű visszhangra és teljes egyetértésre találtak a szövetkezeti tagok körében. Pártunk Központi Bizottsága a szövetkezetektől és egyénektől is a konkrét javaslatok egész sorát kapta. Pártunk Központi Bizottságának politikai irodája ezekből a javaslatokból kiindulva az utóbbi napokban határozatot hozott, amelynek megvalósítása a jövő évben lényegesen hozzájárul az EFSZ-ek beruházási építésének tökéletesítéséhez. Ez a határozat megszabja, hogy az EFSZ-ek beruházási építkezéseiről végső soron a járási nemzeti bizottságok döntenek. A tervezést a mezőgazdasági építkezés tervezésének kerületi intézetei hajtják végre, amelyek közvetlenül a kerületi nemzeti bizottságok alá vannak rendelve. A műszaki rajzokat a járási építkezési vállalatok dolgozzák ki és ezekre hárul az építkezés megvalósítása is. E vállalatokhoz csatolják a mezőgazdasági építkezési üzemeket és az EFSZ-ek felépítését szolgáló berendezéseket. Intézkedéseket fogadtunk el az építkezések előkészítéséneik meggyorsítása, a jóváhagyási eljárás egyszerűsítése, az anyagellátás egyszerűbbé tétele és meggyorsítása érdekében. Az eredmények az eddiginél jóval szebbek lesznek, különösen ha a járási nemzeti bizottságok megteremtik az ehhez szükséges káder- és szervezési feltételeket. Elvtársak! A mezőgazdasági termelés belterjességének gyors növelése érdekében feltétlenül le kell mondanunk a gazdálkodás régi, gyakran extenzív és más ehhez hasonló beidegzett módjáról. Különösen Kelet-Szlovákia valamennyi földművesének tudatosítania kellene, hogy ezek a módok a múlt maradványait, először a magyar grófok részéről, majd pedig a csehszlovák agrár nagyburzsoázia részéről megnyilvánult embertelen elnyomás maradványait jelentik. A burzsoázia ugyanis Szlovákia mezőgazdaságát célzatosan alacsony, primitív szinten tartotta, mivel a versengés következtében nem talált piacra, amint erre jól emlékszünk, és így nem volt érdeke a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Pártunk, munkásosztályunk Szlovákia és különösen Kelet-Szlovákia kis- és középparasztjainak segítő kezet nyújt, hogy a tehető leggyorsabban leszámoljanak ezzel az átkozott örökséggel és határozottan rátérjenek a munkatermelékenység lényeges növelésének útjára. Állandóan és gyorsan növelni kell a prešovi kerület mezőgazdálkodásának agrotechnikai és zootechni'kai színvonalát, a legszélesebb mértékben érvényesíteni kell itt a gazdálkodás legjobb tapasztalatait és korszerű módjait, a modern technikát és a munka szervezését. Enélkül lehetetlen fokozni a mezőgazdasági termelést, enélkül nem emelkedhet a prešovi kerület dolgozó földműveseinek életszínvonala sem, nem gyarapodhat jólétük. Előttünk áll az a kérdés, hogy a prešovi kerület dolgozó parasztjai és az egész társadalom szempontjából mi a jobb, mi jár jobb eredményekkel a prešovi kerület földművesei és az állam számára, vajon a gazdálkodás kisüzemi módja, amely a kerületben még erősen túlsúlyban van és amelynek keretei között csak igen lassan lehet érvényesíteni a korszerű mezőgazdálkodás következményeit, mivel a kisüzemi termelésből adódó lehetőségek igen korlátoltak, avagy a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés, az F.FSŽ-ek fejlesztése, amelyek sokkal gyorsabban a lehető legnagyobb mértékben és gazdaságosan tudják kiaknázni az állam hatékony segítsége mellett az összes lehetőségeket, ugrásszerűen emelhetik az agro- és zootechnika színvonalát, a prešovi kerület mezőgazdaságát magas műszaki és agronómiai színvonallal rendelkező, belterjes és magas munkatermelékenységi piaci termelésre sokat nyújtó mezőgazdasággá változtathatják, amelyben sokkal magasabb a szövetkezeti tagok életszínvonala. Ha az egész köztársaságra érvényes és az egész köztársaságban kétségkívül bebizonyult az EFSZ-ek minden előnye a szétforgácsolt egyéni kisüzemi termeléssel szemben, amit az EFSZ-ek ezreinek példái bizonyítanak, akkor a prešovi kerUlet szempontjából még sokkal fontosabb és nagyobb a jelentősége az EFSZ-ek fejlesztésének és új szövetkezetek alakításának gondolata. Azt mondhatjuk, hogy a kerületben nem oldhatjuk meg a mezőgazdasági termelés belterjessége fokozásának, a lakosság anyagi és kulturális színvonala emelésének problémáját anélkül, hogy ne fejtenénk ki szorgalmas és kitartó tevékenységet az EFSZ-ek továbbfejlesztése érdekében. Mind ez ideig a helyzet azonban olyan, hogy a prešovi kerületben az EFSZ-ek fejlesztése lassú ütemű. A prešovi kerület e szempontból a köztársaságban az utolsó helyen áll. Igaz, ebben az évben itt is aránylag jő eredmén-eket értek el, ha összehasonlítjuk őket a megelőző évek eredményeivel. Hiszen ebben az évben az EFSZ-ek földterülete megkétszereződött. Az EFSZ-ek az állami birtokokkal együtt a kerület földterületének körülbelül 20 százalékán gazdálkodnak, míg a földterület 80 százalékán még mindig az elavult kisüzemi termeléssel gazdálkodnak. Ez természetesen nem teremti meg a megfelelő feltételeket a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesztésére, a prešovi kerület gazdag tartalékainak lehető leggyorsabb és leggazdaságosabb kiaknázására. Annál inkább szükséges, hogy a prešovi kerület teljes mértékben bekapcsolódjék abba a hatalmas társadalmi áramlatba, amelyben a kis- és középparasztok tízezrei eltökélten leszámolnak a gazdálkodás és az élet régi módjával és közös munkát folytatnak az EFSZ-ekben. Ennek fő feltétele az, hogy a kerület pártszervezeteit teljes mértékben mozgósítsuk, nagymértékben aktivizáljuk a járási bizottságokat, az alapszervezeteket, minden kommunistát, hogy az EFSZ-ek fejlesztésében elsőrendű feladatot lássanak és az egyedüli utat, amely a kerület mezőgazdasági teripelése tartós és gyorsütemű növekedésére vezet. Mind ez ideig azonban nem ez a helyzet mindenütt, és kétségtelenül ez a fő oka a ki nem elégítő eredményeknek. A kerületben dolgozó kommunisták teljes aktivitásának múlhatatlan feltétele a teljes nézetegység, mind a kerület mezőgazdasági és az EFSZ-ek alapvető politikai és gazdasági kérdéseinek megítélésében, mind pedig az elmúlt események, hibák, azok okai és jellege értékelésében. A kerületben az EFSZ-ek alakítása során 1952-ben egyes funkcionáriusok komoly hibákat és túlkapásokat követtek cl. Az élő szót adminisztratív nyomással helyettesítették, csúcseredményekre törtek, nemcsak a dolgozó parasztoktól, hanem a falusi pártszervezetektől is elszigetelődtek és komolyan megzavarták a munkások és parasztok szövetségét, köztársaságunk politikai rendszerének alapját. A falusi osztályellenség, a kulákok és más ellenséges elemek ezeket a hibákat azonnal és ravaszul kihasználták, hogy befolyást gyakoroljanak a kerület egyes helyein a dolgozó parasztok gondolkodásmódiára és eljárására, akiket megtévesztett a párt politikájának helytelen megvalósítása. Ennek következtében számos újonnan alakított szövetkezet fel-, bomlott. Ez az 1953-as események lényege. Pártunk Központi Bizottságának ei?en értékelése teljes mértékben összhangban áll a valósággal, amint ez később teljes egészében igazolódott is. Persze, nagy erőkifejtésre volt szükség, hogy az 1953. évi hibákat likvidáljuk, az osztályellenséget elszigeteljük. A párt helyes politikájának' és eljárásának köszönhetően ez sikerült. Ma a helyzet egészen más. A prešovi kerület dolgozó parasztjai saját tapasztalatukból rádöbbentek, hogy kinek kell hinniök. Bíznak pártunkban, népi demokráciánkban, szeretik köztársaságukat, munkás- paraszt államukat, épp olyan őszintén, mint a köztársaság valamennyi többi kerületének dolgozó parasztjai. A prešovi kerület dolgozó parasztjai nem állnak szemben az EFSZ-ekkel. Ellenkezőleg, érzik, hogy számukra is csupán az EFSZ-ek jelentik a magasabb termeléshez, a magasabb életszínvonalhoz vezető egyedül helyes utat. Csupán arról van sző, hogy elhatározzák magukat leszámolni az élet és a munka régi, megszokott módjával. És ebben nekünk, kommunistáknak kell segítséget nyújtanunk. A dolgozó parasztoknak meggyőzően, szemléltetően és türelmesen kell megmutatnunk a szövetkezeti gazdálkodás élet új utait, távlatait. Ezek az ui mér nem járatlanok. Ismert és bev utak ezek, amint azt a jó példák ez bizonyítják az egész köztársaság ter létén, amint számos prešovi kerületb levő szövetkezet jó eredményei is ic zolják. A dolgozó parasztok ezen ere mények láttán tudatosítják, hogy szövetkezetek nem ellenük vannak, l nem érdekükben, elsősorban az ő érc kükben létesülnek; itt ismerheti rr dolgozó parasztunk az új szociali. valóságot és ezen eredmények alap, ismerkedett meg kommunista me; gazdasági politikánkkal. Ogy hiszem, kedves elvtársak, han súlyoznom kell, hogy e téren tör nelmi jelentőségű feladatok hárulr ránk, hogy önök kezükben tartják l rületük sorsát, felvirágzását és jóiéi Ez olyan feladat, amelyért érden eszünk, képességeink teljéből, mind igyekemünkkel munkálkodni. Elvtársak, nincs helye az ingadozí nak, nincs helye a bizonytalankodj nak. Határozottabban kell megkezdi ezt a kétségtelenül nehéz munkát, é re a kommunistákat kell állítani meg kell nyerni e tevékenység számí az egész munkásosztályt. Társadalmu történelmi átformálását valósítj meg, amelynek során jelenleg a fő 1 adatok közül előtérben áll a felapi zott kisüzemi mezőgazdasági terme szocialista nagyüzemű termeléssé v. változtatásának feladata, melyet a S2 cializmus építésének betetőzése érc kében országunkban teljesítenünk ki De nem kergetjük a csúcseredtr nyeket. Ez nem szükséges és nem jó. Megszilárdítjuk szövetségünket dolgozó parasztokkal, szorgalmas rendszeres mindennapos meggye munkát fejtünk ki. Szoros szövetse ben a dolgozó parasztokkal, harcol a kulákok ellen, akik a prešovi ker letben sem tették le távolról sem fegyvert, biztosítjuk a mezőgazdasi termelés fellendítését az EFSZ-ek f< lesztésének útját követve. Ez a töre vés a prešovi kerületben részét képi a szlovákiai törekvéseknek, amelyek mezőgazdasági termelés új fellendít sére, a szlovákiai falu szocialista i formálására, a szocializmus irányá való további sikeres előretörésére ir nyúlnak. A jövő évi mezőgazdasági termeli terv feladatainak teljesítésében, a 1 kosság ellátásához szükséges menn; ségű mezőgazdasági' termék biztosít sában jelentős segítséget nyújt nekü: a párt levelével kapcsolatos ország vita eredménye. Ebben az országos i tában a szövetkezeti tagok, az álla: birtokok és a GTÄ-k dolgozói, valam: az egyénileg gazdálkodó kis- és közé parasztok is számos értékes javaslat és tervezetet nyújtottak ba A felad az, hogy ezeket a javaslatokat felelő ségteljesen és a lehető leggyorsabb megítéljük és a gyakorlatban érvény sítsük, hogy egyetlen egy jó javasl se vesszen kárba. Minden megjegyz és javaslat gondos megítélése erős a dolgozóik bizalmát pártunk iránt, b váló alkalom nyílik arra, hogy mu kánkban felhasználjuk a gyakorlat ismerő emberek tapasztalatait, akikn javaslatai saját munkájukban szerzi élő tapasztalataikra támaszkodnak. A pártunk Központi Bizottsága lev lével kapcsolatos országos vita sor elsősorban az EFSZ-ek értékes fc ajánlásokat tettek, annak érdekébe hogy a mezőgazdasági ötéves te feladatait 1959-ig teljesítsük. Pártul Központi Bizottsága nagyrabecsüli hazafiúi kezdeményezés e megnyilv nulását, amely a köztársaság egy kerületeiben oly erős, hogy az el társak hasonló felajánlást akarn. tenni az ^gész kerület nevében. Dc gozó parasztjaink e hazafias mozga ma, amely mezőgazdaságunk, külön sen a szocialista szektor nagy, edd ki nem aknázott tartalékaira támas kodik, nagy népgazdasági és politik jelentőségű. Ez a mozgalom megt remti a mezőgazdasági termelésbi kitűzött feladatok reális teljesítheti ségének biztosítékait. Ez a mozgalo meggyőzően és új erővel igazolj hogy a dolgozó parasztok pártunk vi zetésével szoros szövetségijen a mut kásosztállyal hazánkban be akarjŕ tetőzni a szocializmus építését. I pártunk lenini politikája és a mur kás-paraszt szövetség nagy győzelm jelenti. Elvtársak, nap-nap után szilárdíi suk a munkás-paraszt szövetséget, munkásosztály vezetésével. Erre tí maszkodjunk az EFSZ-ek fejlesztés a mezőgazdasági termelés növelé; érdekében kifejtett mindennapc munkánkban! Sok sikert és eredményt kívánok hazánk további felvirágoztatása, né pünk jólétének növelése érdekébe kifejtett munkásságukban! Jó egészséget, sok sikert és bol dogságot kívánok az elvtársaknak a új évben! O/ S70 1 ir 1957. december 29.