Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-28 / 358. szám, szombat

„Ni, ázsiaiak és afrikaiak együttműködünk a világ valamennyi békeszerető nemzetével" Az ázsiai és afrikai országok szolidaritásának értekezlete Kairó (ČTK) — Az afrikai és ázsiai országok szolidaritásának értekezlete december 26-án délután Anvar Szadat egyiptomi küldött elnökletével ülésezett. A küldöttek meghallgatták Indonézia képviselőjének beszámolóját a gyarmatosítók elleni harcról, továbbá az algériai küldött beszámolóiát Algéria helyzetéről, a szudáni küldött beszámolóját a faji megkülönböztetésről, a japín küldött beszámolóját a nukleáris fegyverekről és a szíriai küldöttség beszámolóját, amelv gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Nagy jelentőségű beszédet mondott az értekezleten dr. Anup Singh. az indiai küldöttség vezetője. nukleáris fegyverek veszélye továbbra is az emberek millióinak szívét szorongással tölti el az egész világon. Mi, ázsiaiak és afrikaiak mélységesen aggódunk e veszély miatt, mert az atomfegyverek első áldozatai japán testvéreink voltak. Helyénvaló tehát, hogy mi ázsiaiak és afrikaiak teljes komolysággal felhívjuk a nagyhatalmakat, hagyjanak fel a fenyegetőzés és a gyanakvás politikájával és keressenek közeledést a jóakarrat és a bizalom szellemében. Ajánljuk, hogy Dzsavaharlal Nehru, indiai miniszterelnök Eisenhower elnökhöz és Bulganyin miniszterelnökhöz nem régen intézett felhívását a nukleáris fegyverkísérletek azonnali beszüntetésére fogadják el. Beszédében többek között rámutaott: „Jli ázsiaiak és afrikaiak sohasem nondunk le nehezen kivívott szabadágjogainkról. Vállvetve fogunk haladIÍ és együttműködünk a világ valanennyí békeszerető nemzetével, hogy lépünk előtt megnyissuk a boldog jöőhöz vezető utat. Nemzeti megújholásunk és közös sorsunk tudata két és él évvel ezelőtt összehozta Bandungan országaink kormányfőit. Az az óhaunk, hogy ez a kairói értekezlet válón az afrikai és ázsiai népek második landungi értekezletévé! Singh beszéde további részében a ukleáris fegyverek kérdésével foglalozott. Azt mondotta: „A halálthozó Az indonéz ellenőrzés alá íelyezett holland vállalatok normálisan működnek Dzsakarta (ČTK) — A TASZSZ jesntése szerint Indonéziában a kornány ellenőrzése alá rendelt holland állalatok legtöbbjében ellenőrző csoportokat szerveztek, amelyekben heyet foglalnak a helyi katonai koríányszervek és közszervezetek képiselői. E csoportok fő feladata, hogy ne ngedjék meg a termelés 'csökkenését a holiandok szabotálási kíséreteivel, biztosítsák a munkások béreiek rendes kifizetését és ügyeljenek termelési eszközökre. A vállalatok észpénzét és bankszámláit ugyansak ezek a csoportok ellenőrzik, i vállalatok a kormány ellenőrzésével ormálisan működnek. A holland céeknek megtiltották, hogy bevételeiét átutalják Hollandiába. Az USA új katonai költségvetése New York (CTK) — Az United Press drügynökség washingtoni tudósítója elenti, hogy a hadügyminisztérium livatalos képviselői elkészítették az ISA új katonai költségvetését, amely a legnagyobb összegű katonai költégvetés lesz a béke idején." Ezt a atonai költségvetést a jövő hónapban óváhagyás végett a kongresszus elé erjesztik. Ogy vélik, hogy a közvetlen atonai kiadások a jövő pénzügyi éven, amely 1958 július elsején kezdőlik, mintegy 40 milliárd dollárt teszek ki, vagyis kétmilliárd dollárral töb>et, mint amennyit terveztek. A tudósító megállapítja, hogy a kaonai költségvetés jelentékeny részét i irányítható lövedékekre fordítandó fo. ozott kiadások, valamint a különféle egyverfajták tökéletesítésével kapcsoítos további programok teljesítésére ordított költségek képezik. A nyugatnémet lakosság a NATO tervei ellen Bonn (ČTK) — H. Zehrer, a Die Welt nyugatnémet lap főszerkesztője december 23-án cikket közölt, amelyben megállapítja, hogy a NATO párizsi értekezletéinek azon tervei, hogy ezen agresszív tömb tagállamait atom- és rakétafegyverekke' szereljék fel. a nyugatnémet közvélemény rendkívüli bírálatát idézték elő. Ezért követeli, hogy Nyugat-Németország hagyjon fei az amerikai erőpolitika támogatásával és törekedjen a Nyugat és a Kelet közötti tárgyalások megtartására. Zehrer a továbbiakban bírálja a NATO párizsi értekezlet záróközleményének azon állítását, hogy az Északatlanti Tömb tagállamai hajiandok áttanulmányozni a részleges vagy teljes leszerelés végrehajtására irányuló javaslatokat. Ezen kijelentések hamissága abban nyilvánult meg, hogy a NATO tagállamainak vezető tényezői nem voltak hajlandók foglalkozni az európai atomfegyvermentes övezet megteremtésére vonatkozó lengyel javaslattal. Nyugtalansággal töltenek el bennünket — mondta továbbá Sigh indiai küldött — a NATO nemrégen tartott értekezletének eredményei. Ez az érte kezlet azt javasolta, hogy a NATO országaiban létesítsenek rakétafegyver-támaszpontokat. Ez veszélyez tetné a mi országainkat is, ha i NATO-t egyesítenék a Bagdadi Paktummal éš a SEATO-val. Felhívjuk az összes ázsiai és afrikai országokat hogy lépjenek ki az ilyen katonai paktumokból és külföldi hatalmakkal kötött szövetségeikből, amelyek meg fosztják őket függetlenségüktől. A gyarmatok és védnökség! területek kérdésével kapcsolatban Singh hangsúlyozta: Ünnepélyesen kijelentjük, hogy Ázsia és Afrika bármely részében folyó szabadságharcot saját harcunknak tartjuk." Az indiai küldött továbbá foglalkozott Indonézia kérdésével. Azt mondotta: — Az értekezlet teljesen támogat ja Indonézia igényét, amely mind történelmileg, mind alkotmányosan és földrajzilag is jogosult. Az értekezlet felhívja a holland kormányt, hogy ezt az iginyt azonnal és feltétlenül ismer je el. A moszkvai lapok az ázsiai és afrikai országok szolidaritásának értekezletéről Moszkva (ČTK) — A moszkvai lapok beszámolnak az ázsiai és afrikai országok szolidaritásának kairói értekezletéről. A gyarmatosítás alól felszabadult és felszabaduló nemzetek képviselői — írja az Izvesztyija kairói tudósítója — Kairóban ültek öszsze, hogy megvitassák a valamennyiüket nyugtalanító kérdéseket. Ezek közé tartozik az imperializmus és gyarmatosítás elleni harc, a faji megkülönböztetés, az atomháború veszedelme. A kairói értekezlet részvevői egyúttal megbeszélik, hogyan szilárdítsák és bővítsék gazdasági és kulturális kapcsolataikat. Az imperialisták szokásos mesterkedésükhöz folyamodtak, hogy meggátolják a kairói értekezlet megtartását. Ezt az értekezletet a kommunisták művének minősítették. Sajtóértekezlet a Szukarno elnök ellen elkövetett merényletről Kinek a keze játszott közre ? Dzsakarta (ČTK) — Az indonéz* hadsereg vezérkarában sajtóértekezletet tartottak, amelyen Szukendro ezredes, a hírszolgálat főnöke jelentette, hogy a Szukarno elnök ellen elkövetett merénylet kísérletében részességben gyanús személyek egész sorát tartóztatták le. A letartóztatottak között van Nadsira, a Maszjumin-muzulmán párt vezérének unokaöccse is. Szukendro közölte továbbá, hogy a merénylet előkészítésében gyanús Lubis, a szárazföldi haderők vezérkari főnökének volt < helyettese, aki 1956 novemberében a kormányellenes összeesküvés élén állt és jelenleg illegaütásban rejtőzködik. A merénylet előkészítésében részt vettek még egyes ifjúsági szervezetek tagjai is, amely szervezetek összeköttetésben állanak a Darul-Islam bandákkal. E bandák Indonézia több táján garázdálkodnék. Szukendro ezredes kijelentette, hogy leleplezitek egy további összeesküvést, amelynek részvevői merényletet készítettek elő a miniszterelnök, az indonéz hadsereg vezérkari főnöke és több miniszter ellen. Az Ukrán SZSZK Kommunista Pártja KB plénuma Moszkva (ČTK) — A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint Kijevben december 26-án volt az Ukrán SZSZK Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése. A napirenden szervezeti kérdések szerepeltek. Mivel A. I. Kiricsenko elvtársat megválasztották a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárává, a plénum felmentette az Ukrán SZSZK Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának és elnökségi tagjának tisztsége alól. Az Ukrán SZSZK Kommunista Pártja KB első titkárává N. V. Podgornij elvtársat választották, és egyúttal felmentették a másodtitkári funkció alól. Másodtitkárrá L. I. Najgyek elvtársat választották. Az Ukrán SZSZK Kommunista Pártja KB elnökségi tagjává A. I. Gajevoj elvtársat, az Ukrán SZSZK Kommunista Pártja dinyepropetrovszki területi bizottságának első titkárát választották. A plenáris ülésen A. I. Kiricsenko és N. V. Podgornij elvtársak mondottak beszédet. A plenáris ülés befejező részében N. Sz. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára beszélt. Apró Antal a Magyarországnak nyújtott új szovjet segítség jelentőségéről Budapest (ČTK) — Apró Antal, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, aki a Szovjetunióban járt magyar gazdasági küldöttséget vezette, nyilatkozatot tett közzé a Magyar Népköztársaságnak nyújtott utólagos szovjet gazdasági segítség jelentőségéről. t Nyilatkozatában rámutatott, hogy a szovjet kormány a Moszkvában december 18-án aláírt egyezmény alapján Magyarországnak 300 millió rubelig terjedó beruházási hitelt nyújt 2 százalékos kamattal. 1958 és 1963 közötti években a Szovjetunió különféle vállalatok felépítéséhez és újjáépítéséhez szükséges berendezéseket szállít. A hitelt Magyarország a hitel nyújtásának évétől kezdve 10 évi egyenlő részletekben törleszti le. Apró Antal rámutatott, hogy az új szovjet hitel jelentősége főleg abban rejlik, hogy hozzájárul Magyarország jelenlegi gazdasági politikájának megvalósításához, amely az ipar összetételének megváltoztatására törekszik. Magyarország a jövőben főleg olyan termékeket szándékszik termelni, amelyekre sok munkát kell ráfordítani és aránylag kevés anyagra van szükség. Apró Antal továbbá kiemelte, hogy az iparnak ezt az átépítését Magyarország saját erejéből vagy egyáltalán nem tudná megvalósítani, vagy csak nagyon lassú ütemben valósíthatná meg. Az egyezmény elősegíti továbbá a szovjet és a magyar ipar közötti együttműködés kibővítését és a két ország fokozott tudományos technikai együttműködését. Á bolgár választások eredményei Szófia (ČTK) — A Bolgár Sajtóiroda jelenti: A Központi Választási Bizottság adatai szerint Bulgáriában 5 218 602 szavazatra jogosult választó volt. A választásokon r 206 428 választó, vagyis 99,77 százalék jelöltjeire részt. A Hazafias Front jelöltjeire 5 204 027, vagyis a választásokon részt vett szavazók 99,95 százaléka adta le szavazatát. A Hazafias Front jelöltjei ellen 2076 választó, vagyis 0,04 százalék szavazott. És mégis be kell látniok... KOMMENTÁRUNK Az északi államok és az amerikai rakéták Az Északatlanti Tömb babiloni torlya körül nyelvzavar keletkezett. Az merikai sajtó afölött sajnálkozott, logy a NATO párizsi ülésén az euópái államok képviselői némely kérlésben egészen más nyelven beszélek mint Dulles amerikai államtitkár. Párizsban megmutatkozott, hogy ;urópa inkább akar Moszkvával tár[yalást, mint Amerikától rakétát" — rta a News Chronicle angol lap. Az merikai rakéták iránt a legnagyobb Uenszenvet a NATO ^ szak i tagállanai tanúsították. Norvégia és Dánia niniszterelnöke elutasító állást fogaltak az amerikai rakéták elhelyezée kérdésében országaik területén. Az amerikai imperialisták már nélány hónapja törekedtek kierőszakolni nindkét ország beleegyezését abba, logy atomfegyvereket helyezhessenek 1 náluk. Nem nehéz eltalálni, miért ikarták ezt. Norvégia legészakibb rézé közvetlen szomszédságban van a izovjetuniőval, Dánia a Balti-tenger nelletti fekvésével szintén megfe'e'.ő igrődeszkaként szolgálhatna az eseteges Szovjetunió, NDK, vagy Lengyelország elleni támadásban. A NATO ülése előtt, nyomást gyakorolva Norvégia és Dánia kormányára, Suyler tábornok afölött elégedetlenkedett, hogy Dánia és Norvégia visszautasították az atomtöltést, a kis távható sugarú rakétafegyverek és más stratégiai fegyverek számára. Norvégia és Dánia kormánya ugyanis elfogadta az amerikai felajánlást a fegyverszállításra, az atomtöltést azonban visszautasították. Norvégiában a kormányt maga a norvég munkásosztály (szociáldemok- . rata párt) tölti be és erős semleges irányzatot képvisel. A párt ez idei kongreszusán a küldöttek többsége elfogadott egy nyilatkozatot, amely tiltakozik az -atomfegyverkezés ellen, s hozzá olyan kötelező formában, hogy az „atlantikai" politikának a párt vezetésében szerepet betöltő hívei sem mertek az atomfegyverkezésért síkra szállni. Hasonló a helyzet Dániában is, ahol a három uralkodó párt — demokrata, szocialista és radikális — keretében befolyásos körök tiltakoznak az amerikai rakéta-támaszpontok építése ellen, s szembeszállnak Nyugat-Németország felfegyverzésével is. Speidel nyugatnémet generális saját bőrén is tapasztalta ezt, amikor nemrégi dániai látogatása alkalmából demonstrációkkal tiltakozó munkaszünetekkel fogadták a szakszervezeti- és diákszervezetek. Dánia és Norvégia népétől sok áldozatot követelt a német megszállás, s ezért jól látja a NATO politikájának veszélyességét nemcsak az atomfelfegyverzésben, hanem Nyugat-Németország militarizmusában is. Természetes tehát, hogy a küldöttségünk által is támogatott lengyel javaslat az atommentes övezet létesítésére élénk visszhangra talált Norvégiában és Dániában. E javaslat lehetőségeire rámutatott Norvégia miniszterelnöke is a NATO párizsi ülésén. E tervnek megvalósulása egyvonalba esik az északi államok népeinek az amerikai atomtámaszpontok elleni bizalmatlanságával és egyben biztosítaná, hogy a nyugatnémet militaristák nem kapnak atomfegyvereket, amelyekkel rá szeretnék erőszakolni akaratukat mai „szövetségeseikre". K. D. Köztársaságunk elnöke, a CSKP KB első titkára, Antonín Novotný elvtárs a CSKP KB-nak f. hó 20-i teljes ülésén beszámolt a kommunista és munkáspártok Moszkvában megtartott tárgyalásairól. Aki figyelmesen meghallgatta vagy elolvasta elnökünk említett beszámolóját, megértette, miért voltak olyan fontosak a moszkvai tárgyalások világviszonylatban is. ,E tárgyalások olyan időben zajlottak le, — mondotta Novotný elvtárs, — amikor a forradalmi erőknek módjukban áll kihasználni az egész világon adódó lehetőségeket". Miért? Mert elérkezett az ideje annak, hogy a gyarmati és félgyarmati országok népei bátran és joggal követelhetik a magukét és már nem kell rettegniök attól, hogy elnyomóik újból rabigába hajthatják őket. Közben ugyanis — a második világháború vége óta — nagyot fordult a világ kereke. Nagyszerű példa erre Kína, India, Indonézia, Egyiptom és számtalan más ország felszabadulása a gyarmati sorból. A hajdani elmaradt, a Nyugat tőkés fejlődése mögött kullogó Oroszországból a szédületes amerikai tempót is túlszárnyaló, nemcsak gazdasági, de technikai téren is magasabb színvonalú, igazi „Űjvilág" fejlődött ki, mely nemcsak eszmei szószólója, hanem önzetlen és tényleges támogatója ma már minden a nemzeti megújhodás, önrendelkezés és szabadság felé törekvő ország népének. Hiába gúnyolódnak a harmadik világégést minden módszerrel előkészítő imperialisták azzal, hogy a Szovjetunió átvette a volt Osztrák-Magyar Monarchia bécsi hadügyminisztériumának homlokzatán olvasható jelszót: „Si vis pacem, para bellum" (Ha békét akarsz, készülj a háborúra). A Szovjetunió és a szocialista tábor nem kezd háborút, nem is akar háborút, hanem éppen ellenkezőleg, mindent elkövet annak megakadályozására. Ugyanakkor azonban nyilvánvaló, hogy a gyarmati és félgyarmati sorsban sínylődő, szabadságra áhítozó nemzetek nem látnának és nem is találhatnának támaszt egy olyan államban, mely katonailag nincsen eléggé felkészülve az imperialista oldalról jövő támadás sikeres visszaverésére. Ez a felkészültség annyival is inkább indokolt, mert a nyugati tőkés tömb egyes kormányai nemzeti jövedelmük tekintélyes, sokszor gazdasági erejüket is meghaladó részét háborús előkészületekbe fektetik Például szolgál Franciaország jelenlegi kormánya, mely siralmas gazdasági helyzete ellenére is konokul folytatja az algériai költséges, de végeredményben mégis csak kilátástalan tömegmészárlást. Algéria ugyanúgy az algériaiaké, mint ahogyan Franciaország a franciáké. Ha a Szovjetunió nem készült volna fel katonai önvédelemre, vajon ki kezeskedhetne arról, hogy a kőolaj- és piacéhes nyugati „vállalkozóknak" nem jön-e meg az étvágya ugyanúgy, mint ahogyan Hitlernek is ráfájdult a foga a mérhetetlen ukrajnai gabonaföldekre? Történelmi viszonylatban rövid 40 év alatt kialakult az Európa és Ázsia jelentős részére terjedő hatalmas szocialista tömb, a világ összlakosságának máris egyharmada, amely bebizonyította, hogy nemcsak felveszi a versenyt Amerikával, hanem már sok tekintetben túl is számvalta Amerikát, „a korlátlan lehetőségek" egykori hazáját. Ezt a fölényt, ha fájó szívvel is, kénytelenek a nyugati propagandaügynökségek is már lépten-nyomon elismerni. Napirendjére kellett tűznie ezt a kérdést az Eszakatlanti Tömbnek is legutóbbi csúcskonferenciáján. Es ha nem is volt ínyére, még a pápa is kénytelen volt december 22-én elhangzott rádiószózatában a „keresztényi szeretet" köntösébe burkolva elismerni a szocializmus világának erejét, habár a világbéke megóvását saját szabadalmaként igyekezett feltüntetni. Az Északatlanti Tömb vezető személyiségeiről sem tételezhető fel egyszerre annyi szívjóság, hogy párizsi határozatukkal csupán azért szorgalmaztak volna egy újabb összejövetelt Kelet- és Nyugat között, hogy feneketlen „békeszeretetüket" fitogtassák. Inkább valószínű, hogy ennek az okát abban kell keresni, hogy katonai és technikai fölényükben már ők maguk sem hisznek. Világos tehát, hogy a szovjet nép vezetői helyesen jártak el akkor, amidőn az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra fellendítésével párhuzamosan a korszerű fegyverkezést sem hanyagolták el, nem azért, hogy háborút készítsenek elő, hanem hogy annak kirobbantását megakadályozzák. Novotný elvtárs beszámolója világosan mutat rá arra az elvitathatatlan tényre, hogy az összes felszabadult és a közel jövőben még bizonyára felszabaduló népek milliói állandóan erősítik, növelik és meghatványozzák a béketábor amúgy is hatalmas erejét, mely a Szovjetunió vezetésével legjobb biztosítékát nyújtja a tartós békének. Ezért is láthatja joggal Novotný elvtárs ragyogó távlatban feltűnni a kommunizmus végső győzelmét! K. E, ÜJ SZÔ 579 -k 1957. december 21.