Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-28 / 358. szám, szombat

A žilinai „négyek" felhívásának gyümölcsei A kormány és a Központi Szak­szervezeti Tanács által a gépipari üzemeknek a III. negyedévben ado­mányozott öt vörös zászló közül négyet a szlovákiai üzemek szerez­tek meg. Aki a négy žUinai kerületi üzem felhívásának keletkezését fi­gyelte, egyáltalában nem fog cso­dálkozni azon, hogy éppen az volt a szlovákiai gépipari dolgozók je­lentős sikerének hatásos segítője. E felhívásban rendkívül értékes nemcsak a gazdaságosság emelésé­nek igyekezete, hanem az a kezde­ményezés, hogy a megtakarított anyagból terven felül értékes ké­szítmények százait és ezreit ké­szítsék. A felhívás bölcsője a Po­važská Bystrica-i gépgyárból és a kysucai gyönyörű új gépipari üzemből ered. A jó elhatározást tettek követték. A kormány két vörös zászlaja igazolja, hogy a tet­tek nagy hozamot jelentettek nem­zetgazdaságunk részére. A kysucai dolgozók főleg arra büszkék, hogy az ő vörös zászlajuk az egyetlen az automobilipar és a mezőgazdasági gépipar egész minisztériuma kere­tében. Považská Bystricában vi­szont növeli a dolgozók örömét az is, hogy a minisztérium a vörös zászlón kívül Emil Pavlovicsot, az üzemi bizottsáa elnökét — a kez­deményező felhívás fáradhatatlan propagátorát, az iparág legjobb dol­gozója büszke címével jutalmazta meg. A žilinai felhívás harmadik si­kereként a Dolný Kubín-i Elektro­praga üzem dolgozói szerezték meg a kormány vörös zászlaját. De a žilinai felhívás nemcsak a szerzőknek segített. Elfogadták azt például a komáromi Steiner Gábor Hajógyár dolgozói is. E felhívás segít­ségével még ez év végéig elkészítik terven felül a 31. számú személy­szállító hajót 18 millió korona ér­tékben, miáltal a jövő évi terv tel­jesítésében teljes öt hónap előnyt szereznek. A kormány zászlajának negyedik nyertese — a Bratislavai Kablo — a felhívás értelmében 3000 méter televíziós kábelt készített terven felül televíziónk részére. Teljes évi tervüket már november 28-ig teljesítették, miáltal az év vé­géig a tervet teljes 10 százalékkal túlteljesítik. Hasonló — még ha nem is annyira sikeres — a hely­zet a szlovákiai gépipar sok más üzemében is. Az összteljesítmények tervét az átlagjövedelem és a terv­teljesítés kedvező viszonya mellett száz százalékon felül teljesítik. Ezek szerint teljesen indokolt a gépipari dolgozók reménye, hogy a vörös zászlókat a negyedik negyed­évben is elnyerhetik. (we) Műsza ki szemle Mi újság a rádióiparban? Aki abban a sze­rencsés helyzetben lesz, hogy a tavasszn megtekintheti a brüs2 szeli világkiállítási ott láthatja majd t. csehszlovák kiállítás pavilon tárgyai kö zött a bratislavh Tesla nemzeti vál lalatnál most meg indult sorozatgyár tás legújabb termé­két, a Kvartettét. Ismerkedjünk me; közelebbről az új ké­szülékkel, mert nem sokára — valószínű­leg már januárban, ­az első darabok ná­lunk is piacra kerül­nek. A szemlélőt el­sősorban az új, kor­szerű formás külső ragadja meg. Az ed­digi rádiószekrényektől eltérő külső ugyan­csak új. tökéletesebb műszaki berende­zést takar. A készüléken feltűnik a 7 bil­lentyű. Ha a készüléket működésbe akar­juk hozni, akkor a hullámsávok azon bil­lentyűjét (balról az első kivételével) nyomjuk le, amelyiket éppen hallgatni kí­vánjuk. Az említett balról első billentyű­vel' kikapcsolhatjuk a készüléket. A máso­dik és harmadik a középhullámú, a ne­gyedik a hosszúhullámú, az ötödik és ha­todik a rövidhullámú, a hetedik pedig az ultrarövidhullámú adók műsorának véte­lére szolgál. A barna és aranyszínű nyomással ké­szült. átvilágított üvegskálán két darab kettős gomb látható. Ezek rendeltetése a következők: A jobboldali kis gommbal a kívánt állomás állítható be a rövid, közép, és hosszú hullámsávon. A jobboldali nagy­gombbal az ultrarövidhullámú adóállomás állítható (hangolható). A baloldali kis gombbal a hangerősséget szabályozhatjuk. A baloldali nagygombbal — ízlésünk sze­rint — a magas hangokat tudjuk érvény­re ju ttatni, vagy elnyomni. Műszaki szempontból különösen említés­re méltó az ultrarövidhullámú adók mű­sorának vétellehetösége. Előnye abban van, hogy zavarmentes vételt és tökéletes Huza-vona a tejeskannák körül A Zsigárdi Állami Gazdaságban naponta tíz fejőgulyás fej. Napon­ta 600—1000 liter tejet fejünk és nincs elegendő tejeskannánk. Fe­jéskor nem tudjuk a tejet mibe önteni. A másik hiba a szállítás körül van. Megtörténik, hogy 25 vagy 50 liter tejet nem tudunk elszál­lítani. Megint csak a tejeskanna miatt. Kérdezzük hol a hiba? A nyár folyamán,, amikor 80Q—I200 liter volt a tejhozam naponta, te­jeskanna volt bőven. Most meg szeptember óta nincs. Jó szolgálatot tenne a Galántai Tejfeldolgozó Üzem, ha ez ügyben ellátogatna gazdaságunkba és meggyőződne róla, hogy a hiba ná­luk van, mert már több esetben visszaküldtük a lyukas kannákat, cédulát is ragasztottunk rájuk, hogy „Lyukas, nem használható". De a lyukas tejeskannák mégis csak visszakerültek hozzánk. Most is van itt belőle négy. Tegyék még egyszer mérlegre a Galántai Tejfeldolgozó Üzemben is azt, amit a fejőgulyások monda­nak. Deák István, Zsigárd hangvisszaadást nyújt. Ezt a készülékbe épített URH berendezéssel érték el. Ugyancsak a készülékbe épített ferrit-an­tenna jó vételt biztosít az amúgyis túl­zsúfolt középhullámon is. A hang tökéletes visszaadását ellipszis alakú 150—200 mm méretű hangszóró látja el. További újdon­ság, hogy az egyenirányító cső helyett Sie­mens-féle szelént alkalmaztak. Ezzel ki­küszöbölték a 6 L 31 és A? 11 csöve­ket. A készülékben egyébként a következő csövek vannak: ECC 85 (kettős trióda az ultrarövid hullámok részére), ECH 81 (osz­cillátor), 6 F 31 (erősítő) kétszer, 6 BC 32, PL 82, EM 80 (varázsszem). Ugyancsak műszaki szempontból érdekes és jelleg­zetes a miniatűr ellenállások és konden­zátorok alkalmazása. Az új készüléket a rádióamatőrök és a nagyközönség egyaránt türelmetlenül várják. Reméljük, hogy a hozzáfűzött re­mények teljes mértékben beválnak mind odahaza, mindpedig a tavasszal megnyíló brüsszeli kiállításon. Vörösmarty Géza Tapasztalatok % rőcei járásból m Jó szokás, emberi szokás az év végén kissé visszanézni a megtett 1 útra. Hisz annál biztosabban mehetünk előre az új évben, ha előbb | mérlegre tettük az elvégzett munkát, számadást csináltunk arról, hogy | megtettünk-e mindent, amit meg kellett tennünk. Vonjuk le a tanul­ságot a sikerekből és a hibákból ís. Válasszuk el a rosszat a jótól, s csak azt hagyjuk meg útitársul az új esztendőben, ami előrevisz bennünket. Pártunk tavalyi konferenciájának határozata a rőcei járásban is a falu felé fordította a figyelmet. A párt já­rási bizottsága a szövetkezetek tovább­fejlesztése és újak alakítása érdekében mozgósította az üzemekben és a fal­vakon dolgozó kommunistákat s a ha­ladó pártonkívülieket. Nem kis feladat megoldásáról volt szó, mert a párt já­rási konferenciájának határozata ér­telmében 1600 hektár földet kellett be­szervezni a szövetkezeti termelésbe. Nem árt tehát, ha az új év küszöbén kissé visszanézünk, mi lett az adott szóból és mit kell még tennünk, hogy az elvégzett munka busásan kamatoz­zék. A tények meggyőző ereje — Sok beszédnek sok az alja — ál­lítja a népi bölcsesség. S van benne valami igazság, de csak akkor, ha a beszéd nem tartalmaz komoly ténye­ket. A párt nagy gondot fordított arra, hogy a meggyőzés munkáját végző kommunisták és pártonkívüliek tények­kel megrakodva járják a falvakat, az egyénileg gazdálkodó parasztok elé tárják a szövetkezetek gazdasági ered­ményeit. Hadd lássák, müyen értékek­kel károsodnak ők és a köz is csak azért, mert sok dolgozó paraszt még mindig maradi módon gazdálkodik. Két év alatt, 1955—56-ban a szövet­kezetek a gabonafélékből átlagosan csaknem négy mázsával növelték a hektárhozamokat, míg ez idő alatt az | egyénileg gazdálkodó parasztok még fél mázsával sem értek el többet hek­j táronként. A szövetkezetek tavaly a marhahús beadását 90,9 százalékra, a sertéshúsét 98,7%-ra, a tej beadá­sát pedig 109,8 százalékra teljesítet­ték. Ezenkívül az EFSZ-ek felvásárlási áron 35 785 kg marhahúst, 86 878 kg sertéshúst és 192 000 liter tejet adtak be. A gafcanabeadást meg 111 száza­lékra teljesítették az EFSZ-ek. Ezzel szemben az egyénileg gazdálkodók a marhahús beadását 77,3 százalékra, a sertéshúsét 56 százalékra, a tejbeadást 60 százalékra teljesítették, s a gabona beadásánál a 72 százaléknál maradtak. Ezeket a tényeket nem lehetett meg­cáfolni, gondolkozni kellett rajtuk. Az agitátorokon múlott azonban, hogy a gondolkozást mihamarabb komoly el­határozás kövesse. Kitartó türelemmel látogatták az egyénileg gazdálkodó pa­rasztokat. Ennek meg is lett az ered­ménye. A nyár folyamán Revučkán, Sirken, Plošicen, Muránska Lehotán és Koprášon új szövetkezetek alakultak. Az 1600 hektár helyett több mint 2100 hektárral bővült a szövetkezetek föld­területe. Tovább, tovább A fenti eredmény azt mutatja, hogy a párt politikája a rőcei járásban is átütő sikert ért el. Számos dolgozó pa­raszt magáévá tette a párt célját, a mezőgazdasági termelés fokozását. Ez a siker azonban az új feladatok elvég­zésére kötelezi a párt járási bizottsá­gát, a pártszervezeteket, a járási nem­zeti bizottság s a helyi nemzeti bi­zottságok s üzemek falun élő kommu­nistáit. A megszaporodott feladatok megkövetelik az erők helyes szétosz­tását. Hisz amellett, hogy a meggyőző munkát tovább kell folytatni, míg a hátralevő néhány községben is meg nem alakul a szövetkezet, a meglevő­ket is hozzá kell segíteni még jobb eredmények eléréséhez s főként az új szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítását kell szem előtt tar­tani. Az új szövetkezetesek kétségkívül jól indultak el a közös gazdálkodásban. Mindenütt közös földbe került a mag az ősszel. A kopráši szövetkezetesek például már felépítették a közös te­hénistállót és összpontosították a te­hénállományt. Sirken befejezéshez közeledik a sertésól építése, s a ploš­kei EFSZ meg máris 420 darabból álló juhállománnyal rendelkezik. Mindez biztató kezdetnek mutatkozik, de kevés ahhoz, hogy igazi szövetkezeti életről beszéljünk mindaddig, míg mindenütt nem alakítják meg a munkacsoporto­kat, míg nem vezetik be a helyes nor­mák alapján való jutalmazást, a pontos nyilvántartást, vagyis, amíg nem lép­tetik életbe a szövetkezeti mintasza­bályzat minden pontját. A hibák tanítanak .«.« Bizonyos, hogy a hibák tanítanak, de kellemetlen tanítók, mert minden hiba kisebb vagy nagyobb kártól bűzlik. Azért jó, ha minél kevesebb van belő­lük. Tény, hogy a járási pártbizottság különös gondot fordít azon falusi párt­szervezetekre, ahol új szövetkezetek alakultak. A bizottságok üléseit és a taggyűléseket rendszeresen látogatják a járási pártbizottság tagjai, a pártel­nökök pedig soronkívüli iskoláztatáson vettek részt, hogy minél jobban ellát­hassák funkciójukat. De az is igaz, hogy egyes új szövetkezetek életében még alig látszik meg a gondoskodás nyoma. Arról sokat lehet hallani, hogy az állatállomány összpontosítására nincsen megfelelő hely, de nem beszél­nek arról, hogy vajon megtettek-e mindent e hiány orvoslására. Számos Köztársasági Érdemrenddel ki­tüntetett apátfalusi Pol'ana­üzemben ezekben a napokban élénk munka folyik. Az üzem dolgozói be akarják hozni azt a lemaradást, me­lyet a harmadik negyedévben a jár­ványos ázsiai náthaláz okozott. A csaknem húszezer méter szövet­adósság ma már több mint a felére csőikként. Az üzem dolgozói a nyers­termelés tervét az év elejétől 101,3%-ra teljesítik. Dicséret illeti az igyekezetért különösen a szövődé munkásnőit, akik a nehéz időszakban, amikor 40—50 munkásnő maradt ki naponta a járványos betegség miatt a munkából, vállalták, hogy beteg munkatársaikat helyettesítik, mert különben a szövőgépek munka nélkül álltak volna. Benéztünk az üzem „szívébe" is, ahol a szövőgépek szüntelen zúgása minden más hangot elnyelt. Szorgal­mas, jó munka folyik itt, amit az is bizonyít, hogy a Poľana „A kiváló minőségű árut gyártó üzem" címet is elnyerte. Bobol Rudolf váltómester kalauzol el az egyik szövőgéphez, amelynél Kenyicki Erzsébet dolgozik, ő is egyike azoknak, akik a megbetege­dések ideje alatt fáradságot nem kí­mélve dolgoztak több napon keresz­tül két műszakban, csakhogy ne le­gyen nagy lemaradás a tervteljesítés­ben. Részt vett minden vasárnapi és szombati brigádon is. 18 év alatt már nemegyszer bebizonyította, hogy mél­tó a dicséretre. Most is 120—Í30°/o-ra teljesíti normáiát. ugyanúgy mint munkatársnője, Karabinos Emília. Amikor Kerek Jánosi az ifjúsági Érdemesek a dicséretre üzemrészleg váltómesterét megkér­deztem, hogy ki részlegén a legjobb munkásnő, alig győzi őket felsorolni. — Nálunk a szocialista munkaver­senyt a minőség növelésére, az anyagtakarékosságra, a gépek jobb karbantartására irányítjuk. A legjobb eredményeket Helencsík Valéria, Fe­renc Rozália, Misik Mária, Františka Šmidová érik el, mert nemcsak rend­szeresen, példaadóan túlteljesítik nor­májukat, hanecn az említett verseny­ben is előljárnak. A fiatal 18—20 éves lányok — bár még csak kevés ideje dolgoznak az üzemben — igazán jól beilleszkedtek a kollektívába és ér­tik mesterségüket. De tartsuk be a sorrendet, aszerint, ahogy a nyersgyapjúból szövet lesz. Az üzem „konyhájában", a farkasoló­ban nagy halom különféle gyapjú áll keverésre készen. Vam itt újzélandi, ausztráliai, dél-amerikai és más kül­földi gyapjú, különféle színben. Itt megszabják, hány százalék gyap­jú legyen a szövetben és aszerint keverik a gyapjút a gya­pottal. — A szürke fonalat sárga, kék és fehér gyapjúkeverékből csináljuk — mondja Schleicher István mester, aki sorba elvezet a kártolóba, a fonodá­ba a különféle gépekhez. Sok érde­kesséo köti le útközben figyelmemet a szövetgyártás menetében. Szövés után ványolják az anyagot, vagyis gépekkel különféle vegysze­rekben mossák, szapulják, amitől a 2 m széles szövet 140—150 cm-re összesűrűsödik, összeugrik. A szöve­tet ezután még szárítják, sajtolják, va­salják, míg végre az utolsó ellenőrzés­hez kerül. Bodik János technológus rau. tatja meg az egész munkafolyamatot és elmondja, hogy a szövet minősé­gének ellenőrzésekor pontos utasítás szerint járnak el, hogy se a színre, se a szövésre ne lehessen . a legki­sebb kifogás sem. A kivarrónők osztályán Torrtkő Er­zsébet és Kovács Marika ügyes kezét figyelem egy kis ideig. Oly ügyesen végzik munkájukat a szövetek hibái­nak helyreigazításában, hogy kezüket, alig győzöm tekintetemmel kísérni. Mindkét varrónő teljesítménye meg­haladja a napi előírt normát, s ezért keresetük is szép. Ha eddig dicsértem az üzem dol­gozóit, most az "eddig elmondottak­hoz egy kis helyreigazítást is kell hozzátennem. Mert a fenti dicséret nem vonatkozik például a fonodára, amelynek — Hegedűs János mester szerint — vajmi kevés része van ab­ban, hogy az üzem a minőség tervét méterben 102,1%-ra teljesítette.^ fo­noda felületes munkája_évi 100 ezer korona különkiadást jelént az üzem­nek, mivel a szálak vastagabbak az előírtnál, ami a kártoló gépek rossz beállításának az eredménye. Ez az, amiért e részleg nem érde­mel dicséretet, hanem bírálatot. Ezekről a hibákról tárgyaltak az elv­társak a párt levelének megvitatásá­tapasztalat bizonyítja, hogy alapos kö­rültekintéssel mindig lehet találni va­lamilyen megoldást. Az új szövetkezetek messzemenő tá­mogatásban részesülnek, de az összes gazdasági épületeket nem lehet egy­szerre felépíteni. ~ Azonban addig is, amíg e? megtörténik, kisebb-nagyobb csoportokba össze lehet vonni a közös állatállományt. Természetesen ez nem képzelhető el a takarmánykészlet pon­tos nyilvántartása s a takarmány ada­golása nélkül. Intő például szolgáljon a Jelšavská Teplička-i szövetkezet, ahol 20 ló gondozására négy etetőt tartanak, akik megfelelő ellenőrzés híján annyi takar­mányt etetnek fel a lovakkal, hogy alig jut belőle valami a teheneknek. Ugyan­csak ebben a szövetkezetben már két éve fekszik háborítatlanul négy vagon meszes műtrágya, amelyet már rég szét kellett volna szórni a legelőre. Nem csoda, hogy azek után ez a szö­vetkezet a járás leggyengébb szövet­kezetei közé tartozik. A legfőbb ok? A szövetkezeti mintaszabályzat be nem tartása. Í.. de a jó szövetkezetek jobb tanítók Valóban, a jó szövetkezetek jobban tanítanak, mint a gyengébbek. Míg a gyengébb szövetkezetek példája azt mutatja, hogyan nem szabad gazdál­kodni, a jóké arra tanít, hogyan lehet jó eredményeket elérni. Ha pedig az új szövetkezetek mindjárt az elején biztosítani akarják a jó eredményeket, látogassanak el néhanapján legalább a vezetőik Liccére, Mikolcsányba, Chiž­nére, vagy a többi sikeresen gazdálko­dó szövetkezetbe, ahonnan sok jó ta­pasztalattal térhetnek haza. Más szóval ez annyit jelent, a JNB mezőgazdasági osztályának dolgozói hassanak oda, hogy az új szövetkezetesek minél töb­bet tanuljanak a jóktól. A falu átalakulása sok gonddal jár. Ámde ezek a gondok nem ikertestvé­rei a kapitalista múlt nyomasztó gond­jainak. A falu mostani gondjai nap nap után kisebb-nagyobb sikerre változnak, A ma gondja holnap már nagy lépés lehet a nagyobb bőség felé. A párt le­veléről folyó vita is azt mutatja, hogy a falu népének érdeklődése a szövet­kezeti nagytermelés felé fordult, ebben látja a bőkezű jövőt. Az pedig természe­tes, hogy minél nagyobb teret hódít az új élet életretörése a falun, annál na­gyobb a falusi pártszervezetek és minden kommunista felelőssége, hogy az új szövetkezetek is mihamarább gyors fejlődést érhessenek el. Ugyan­akkor törődni kell azzal is, hogy a gyengébb eredményeket elérő szövet­kezetek gazdálkodásában a jövő esz­tendőkben lényeges javulás álljon be. Miklya János val kapcsolatban és hoztak konkrél intézkedéseket a munka megjavításá­ra és a gazdaságosság növelésére. A vita anyagát összpontosító és fel­dolgozó bizottság ülésén magam is részt vettem. Ez a bizottság minden hozzászólást gondosan elemzett megbeszélték az ebből kifolyólag szükséges teendőket, hogy az ú; évben, amikor 2°/o-kal megnövekszik a gyár nyerstermelése, minden aka­dály nélkül, simán menjen a terme­lés.' Vannak még hibák az apátfalusi Poľana egyes üzemrész'egein, külö­nösen az anyagtakarékoskodás, a munkaidő kihasználása terén. Ezekre a vita keretében egyes elvtársak nyíltan rámutattak és azt is javasol­ták, hogyan lehetne ezeket kiküszö­bölni. Lauko Pál,! az üzem tervezője arra a kérdésre, milyen kilátásokkal lép­nek az új évbe, így felelt: — Mindent megtettünk azért, hogy ez évi feladatainkat a lemaradás el­lenére is teljesítsük. Ez idén már összes műszaki-szervezési intézked* seket megvalósítottuk és a munkatér melékenység, a nyerstermelés tervé­nek teljesítése terén is szép ered­ményeket értünk el. A párt levele és üzemünk dolgozóinak vitafelszóla­lásai sok olyan kérdésre adtak vá­laszt és értékes javaslatokat, ame­lyeket 1958-ban megvalósítunk üze­i .ünkben a jobb és gazdaságosabb termelés érdekében. A feltárt hibák helyreigazítása pedig a mi dolgunk lesz, hogy méltók legyünk továbbra is a magas kitüntetésre, a Köztársa­sági Érdemrendre. H. S. 51­>r­ÜJ SZO * 1957. december 18.

Next

/
Thumbnails
Contents