Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)
1957-12-03 / 335. szám, kedd
VITÄ Ä CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÄGÄMK LEVELERUL A uoeggyciľiaR vi A különleges laboratóriumi üvegek és karácsonyfadíszek egyik legnagyobb gyártója Szlovákiában a Lednické Rovnéi Üveggyár bratislavai üzeme. Évente több mint négy és félmillió karácsonyfadíszt gyártanak itt, amelyek 40 százalékát exportálják. Szállítanak az USA-ba,-Venezuelába, Algériába, Franciaországba, a Délaírikai Unióba is több más országba. Az ó gyártmányaikból fedezik Szlovákia szükségletének felét is. Ez év második felében kétműszakos munkát vezéttek be, amivel lényegesen megnövekedett a termelés. A múlt évvel szemben 5 millió korona értékben termelnek több árut. Ezzel elérték, hogy késedelem nélkül eleget teliéinek mind a belföldi, mind pedig a külföldi piac egyre növekvő megrendeléseinek. Az üzem dolgozóinak 75 százaléka nő. Évi tervüket 109,2 százalékra teljesítik és felajánlották, hogy e hó 14-ig teljesítik egész évi tervüket. A CSKP KB levele serkentőleg hatott az üzem dolgozóira, ami a vita színvonalában és a hozzászólások és javaslatok mennyiségében is megmutatkozott. Október végén megkezdték a vita előkészítését az üzemi pártszervezetben. Már az első pártgyűlésen értékes hozzászólások születtek, amelyek a gépesítés és a munkaszervezés megjavítását célozták. A múlt hónap 15-én került sor a levélnek a munkahelyeken vgló megtárgyalására. Az SZLKP és a CSISZ funkcionáriusainak aktíváján, valamint a szakászbizalmiak előzőleg megtárgyalták az üzemre vonatkozó kérdéseket. A legjobb vitafelsrólalások a laboratóriumban és a karbantartók részlegén hangzottak el. Többek között olyan javaslat is született, hogy csoportokban szervezzék a munkát s így lehetővé tegyék a kisebb szakképzettséggel rendelkező dolgozóknak, hogy jobban betanuljanak és munkájuknak nagyobb eredménye legyen. Értékes javaslatok hangzottak el az üvegfúvó-részlegen, a karácsonyfadíszeket gyártó műhelyben, a hőmérők és kémcsövek részlegén is. A karbantartók azt javasolják, hogy rendezzenek be egy javítóműhelyt, amely lehetővé tenné a veszteségidők kiküszöbölését, mert gyorsabbá válna a gépek javítása. Ez lehetővé tenné az újítások gyorsabb bevezetést is. Még sok javaslat és felszólalás hangzott el az üzemben, amelyekben a dolgozók nemcsak saját üzemükkel foglalkoztak, hanem megvitatták az irányítás kérdéseit is. Az üzem dolgozóinak eddigi vitájáról elmondhatjuk, hogy nagy hozzájárulás volt és valószínűleg lesz is a „Minden dolgozó saját munkahelyének gazdája" jelszé valóra váltásában. Sluka József Csatlakozunk azokhoz, akik négy év alatt teljesítik az ötéves tervet Már jövőre 60 kg marhahús esík egy hektárra • Az évelő takarmányok vetésterülete 25 százalék G Az átlagos te hozam 2400 liter Bonyolult laboratóriumi csőszerkezeteket készít Fribert elvtárs, Negyvenhat taggal bővült a soľi EFSZ Az elmúlt hetek folyamán élénk rlta folyt országszerte a CSKP KB leveléről. Mind a szövetkezetiek, mind az egyénileg gazdálkodók nagy érdeklődéssel vitáznak és számtalan értékes hozzászólással segítik elő a termelés növelését. A vranovi járás Soľ községében a szövetkezeti tagok és a magángazdálkodók közös vitája során 46 földműves 273 hektárral választotta a közös gazdálkodást. Ma már mindannyian tudják, hogy a fokozott feladatok teljesítését, és jobb életüket csak a szövetkezeti gazdálkodás biztosíthatja. Sor községben „az új gazdasági évben már 150 mezőgazdasági üzem 750 hektáron gazdálkodik közösen. A mezőgazdaságban dolgozóink számára legtöbb élelmiszert és iparunk számára legtöbb nyersanyagot a szocialista szektor szállít. 1960-lg a termelést átlagosan 30 százalékkal, .Szlovákiában 40 százalékkal kell növelnünk s ezt a feladatot teljesíthetjük, sőt túl is szárnyalhatjuk. Ezt láthatjuk számos szövetkezetben, amelyekben az ötéves terv feladatait — egyes termékekből — már ebben az évben túlszárnyalták. Megemlíthetjük Körtvélyes, Pálovce, Kosúti és más EFSZ-et is. Az állattenyésztés terén nagyon jó eredményt értek el a tósnyárasdi EFSZ-ben. Ebben a szövetkezetben megvannak az előfeltételek ahhoz, hogy sertéshúsból már 1958-ban 110 kg-ot termelhessenek egy ha mezőgazdasági földterületre átszámítva. 100 hektáron 14 kocát tartanak s azoktól átlagosan 14 malacot választanak el. Ján Kmeťko és Štefan Trnkóci több mint 70 növendékmarhát etet. Ebben az évben és a következő években is jó minőségű marhahúst akarnak beszolgáltatni a hizlalt növendékbikákból. A CSKP KB levelének elolvasása után kötelezettséget vállaltak, hogy már jóelőre több mint 60 kg marhahúst termelnek egy-egy hektárra átszámítva. A tehénetetők sem akarnak szégyenben maradni. Ebben az évben 2400 literes átlagos tejhozamot érnek el. A tejhozamot folytonosan növelni fogják, amihez megvannak az előfeltételek. A szántóföld "területének 25 százalékán évelő takarmányféléket termelnek s ez annyit jelent, hogy jövőre nagyobb takarmányadagokat biztosíthatnak s a tejhozamot is növelhetik. 1959-ben 100 hektárra átszámítva a tehenek száma eléri a 28-at s ezt az állományt saját tenyésztésből érik el. Anda Sándor, az EFSZ elnöke bátran kijelentette: „Csatlakozunk azokhoz, akik az ötéves tervben kitűzött feladatokat 1959-ben akarják teljesíteni." Krajcsovics Ferdinánd, Galánta A mezőgazdasági termelés növeléséért ip A párt levelének megvitatása során dolgozóink figyelme egyre inM kább a munkájukban előforduló fogyatékosságok megállapítására irám, nyul, s arra, hogyan távolítsák el azokat, hogy ily módon biztosítsák ÉH a tervteljesítést, a mezőgazdasági termelés növelését. Šubinovä üvegformázó a laboratóriumok számára készíti a kémcsöveket. A tornaijai járás mezőgazdasági jellegű, s így a mezőgazdasági termelés növelését nemcsak a pártszervezet, de más szervezetek is megtárgyalják, hozzászólnak a termelés növeléséhez. Döntő jelentőségű az a tény, hogy maguk a szövetkezetek milyen álláspontot foglalnak el e kérdésben, hisz mindenekelőtt ott kell hatásos intézkedést tenni, ha tartós eredményeket akarunk elérni. Örvendetes tény, hogy járásunk szövetkezetei, vezetőségük és a tagság is a vitában feltárják a hibákat, intézkedéseket tesznek azok eltávolítására. Bizonyítják ezt az elfogadott határozatok, mint például Lénártfalván, Tornaiján, Kövecsesen, Mellétén, Méhiben és másutt. A rnéhi szövetkezet például felhívta a járás szövetkezeteit, növeljék « tejtermelést, s egyúttal elhatározták, minden tehéntől naponta 1 liter tejjel növelik a tejhozamot. A lénártfalvai szövetkezet vállalta, hogy 1958-ban 1 hektárra számítva 110 kiló sertéshúst termel, 1960-ig a tejhozamot 1700 literről 2352 literre növeli, a takarmányrépa hozamát 700 mázsáról 800 mázsára, a cukorrépáét 370 mázsáról 450 mázsára, a dohányét 7,5 mázsáról 13 mázsára stb. Golian István, a tornaijai járási pártbizottság vezető titkára Válasz az olvasónak Az ipar szervezésének új alapelvei A CSKP KB levele alapján már országszerte folyik a vita az ipari új szervezéséről. A vita eddigi lefolyásából, a felmerülő kérdésekből, a szerkesztőségünkbe érkező levelekből arra kell következtetnünk, hogy a felvetett kérdések rövid taglalása a CSKP KB levelében nem nyújt sét, hanem minden egyes mindenUtt s minden esetben elegendő életszínvonalát is. anyagot a vita helyes és eredményes folytatására. Ezért szerkesztőségünk szükségesnek tartja lapunk hasábjain részletesebben ismertetni az Ipar szervezésének új alapelveit. dolgozó (járásban, kerületben) összefogjuk lalatok 4 kutatóintézetek, stb.) teljeAz iparágak szerinti irányítás elve Az új szervezés fő alapelve az iparágak szerinti irányítás. Ennek az elvnek következetes megvalósítása lehetővé teszi, hogy a vállalatok a eddig az ipar szervezésében - mint termelés valamelyik ágazatában szaf .IJIJ. „,„,.- min- kosítsák magukat, azt termeljek egy adott ágazat (pl. élelmiszeripar, építészet) termelő egységeit. Mi a termelő-gazdasági egység ? sítenek. Ezután ez a funkció nagyrészt átszáll a termelő-gazdasági Iparunk új irányítását tehát az jellemezi, hogy az kétlépcsős lesz az eddigi háromlépcsős (vállalat, főigazgatóság, minisztérium) helyett. Nagyjából azt mondhatnánk, hogy az eddigi főigazgatóságok ügyköre — amely szervek majdnem minden esetben a minisztérium vagy a megbízotti hiMi a reform fő oka? A Szovjetunióban s nálunk egyaránt az országos terven belül —, amire Mai állapot a szocialista társadalmi termelés minden ágazatában — a demokratikus centralizmus elve érvényesült. Ez helyes is, s a jövőben is így marad. A baj abban rejlett, t hogy a centralizmus túlságos fokozásával a gazdaság —» nevezetesen az ipar irányítása — sok esetben elbürokratizálódott, ami aztán kerékkötőjévé vált — még a szocialista, termelési viszonyok között is — a további kellő ütemű fejlődésnek. A hibák és nehézségek közismertek dolgozóink előtt, ezért bizonyára nincsen közöttünk senki, aki ne üdvözölné örömmel az ipar irányításának új te»vezetét. Miben különbözik az ipar szervezésének jelenlegi reformja az eddigiektől Mindenekelőtt abban, hogy kiterjed az ipar irányításának, tervezésének és pénzellátásának egész rendszerére. Magyarán: gyökeres újjárendezés az eddigi részletintézkedések, foltozgatások helyett. Mondanunk sem lő-berendezéseiket és rejtett tartalékén, hogy ez a reform érinti az ipar kaikat, hogy nagymértékben megszaTermelő-gazdasági egységnek az új tervezet az ágazati vagy területiágazati elv alapján megszervezett vállalatokat érti, amelyek a jövőben maguk fejtenek ki minden, a vállalattal összefüggő, operatív (működési) tevéegységekre, amelyek '— a tervezet vata I közvetlen közelében, legtöbbször szerint — kétfélék lehetnek: azoknak épületében voltak elheiyez~a) egyes vállalatok, ' Y e~ . mos t * t k? rü ! a vállalathoz, te' ... . . , hat a termelés közvetlen közelébe, b) vállalati csoportok. A z , gy megcsökkeIH hatáskörü m i_ Vallalati-csoportokat ott alakítanak, nisztériumok a jövőben mindössze a ahol nem lehetséges vagy nem gazda- távlati tervek összeállításával és ságos az ugyanazon ágazathoz tartozó üzemeket egy termelő-gazdasági egységbe — vállalatba — összefogni. Például a Szlovákia területén levő adottságaik a legmegfelelőbbek, hogy kenységet. Ebben rejlik a reform összes villanytelepek összefogása — maradéktalanul kihasználják terme- egyik leglényegesebb intézkedése. Ed- már csak azok nagy száma és t QriiMinisztérium Főigazgatóságok Vállalatok A tervezet szerint Minisztérium iÉ&Zfi KČS } »»» L i« «1 [niit Teraelögaadasági egységek, vagyis vállalatok és vállalatasoportok dig ugyanis nemzeti vállalataink kizárólag csak termelési feladatokkal fogleti szétszórtsága miatt is volna célirányos egyetlen vállalatban. valamennyi ágazatót, beleértve az baduljanak az eddigi, sokszor felesie- lalkozhattak, amiért is még a legjob- Ezért ebben'az ágazatban valószínű. ' ' íroilolnfl/mí /inirn f+ wi i i 1 //iŕlrtn í \ r r\ Knn ^/\4>A4>4. ..Xll^l^i J . . .1 i * - - . építészetet és a közlekedést is. Jeg az eddigi tröszthöz hasonges vállalatközi együttműködés (ko- ban vezetett vállalat sem tudta rriegTekintettel a tervezet mélyreható °P erác i°) koloncától, hogy elkerüljék felelően kielégíteni népgazdaságunk lóan - vállalati-csoportot alakítanak. leKintettei a rervtzei meiyrenaio a gyártasi programok indokolatlan szükséglétéit az adott ágazatban. Az és általános jellegére, a dolgozóknak változtatásait 6 mind ennek eredmé- eddigi (termelő) vállalatoknak semmi kimondottan érdeke, hogy a tervezet nyeképpen csökkentsék az őnköltsémegvitatásában minél alaposabban !»et, növeljék nyereségüket, részt vegyenek, miután az előrelát- Egyes indokolt esetekben a terme hatőlag éveken át közvetlenül fogja lésben érvényesíteni lehet a szerve közvetlen befolyásuk sem volt pl. az értékesítésre, a beruházásokra, a műszaki fejlesztésre, stb., amely funkA felettes szervek feladatai A jövőben a termelő-gazdasági egyszétírásával, a termelési programok és arányok meghatározásával, a termelő-gazdasági egységek működésének ellenőrzésével és elemzésével fognak foglalkozni. Az ilyen minisztériumok és megbízotti hivatalok (immár főigazgatóságok nélkül) természetesen az eddigi, elburjánzott adminisztratíva helyett lényegesen kisebb számú alkalmazottal,, fognak dolgozni — ami már önmagában is örvendetes jelenség. Értelemszerűen az állami tervhivatal hatásköre is csak a távlati tervezés kérdéseire _ és a nemzetgazdasági elemzések végzésére fog szorítkozni. Á dolgozók kezdeményezésének érvényesülése Fentiekből következik, hogy a merev, bürokratikus centralizmus megszüntetésével a vállalatokban a jövőben összehasonlíthatatlanul jobban kell érvényesülnie a dolgozók kezdeményezésének. Egyben megszűnnek azok a nem antagonisztikus, ďe a fejlődést mégis csak különféle módon és mértékben hátráltató ellentmonáások (pl. a technikai fejlesztés és a díjazás között), amelyek eddig sokszor oly érzékenyen fékezték a termelőerők teljes kibontakozását. A vállalatnak meglesz minden szerve arra, hogy necsak a termelés pillanatnyi feladatait, hanem az állandó fejlődés feltételeit is megteremtse. Az új tervezet azonban a fejlődés nek nemcsak a szervezeti feltételeit, hanem annak ösztönzőit is biztosítja.' Ezekkel az ösztönzőkkel — a vá'íabefolyásolni nemcsak egész iparunk zés területi-ágazati elvét is. Ez any- í^eľímeivÍn^SJľ^S ll^Sv IÄ2L í S,., aL, e, 9yén i. ekke l. ~ — jólétünk fő forrásának — fejlődé- nyit jelent, hogy bizonyos területen vek (monopol-társaságok, építő-válvállalati-csoportoknak csak egyetlen közelebbi cikkünkben fogunk foolalfelettes szerve lesz: a minisztérium, kőzni. ÜJ SZO 4 & 1957. december 1
