Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-17 / 349. szám, kedd

mAkik emelik a párt tekintélyét A poprádi járást a legjobbak között emlegetik a kassai kerületi pártbizottságon a párt növekedésével kapcsolatban. Valóban a járás üzerniés falusi pártszervezeteinek működéséhez szervesen hozzátartozik, hogy soraikat állandóan felfrissíti a dolgozók legjobbjaival. Ezt a megállapítást igazolják František Pitko elvtársnak, a járási pártbizottság tagjának a poprádi Tatra Vagongyár üzemi pártszervezete elnökének szavai is, aki többek között a következőket mondja: — Az idén üzemünkben a legjobb dolgozók körül többen kérik pártba való felvételüket, mint az előző években. Jól dolgoznak a pártcsoportok, javul a tagdíjfizetés is. Elmondta, hogy minden műszakban rendszeresen öszszehívják a bizalmiakat, ismertetik velük a feladatokat, megbeszélik, miről hogyan számoljanak be a pártcsoportjuknak. Tehát rend van a pártszerveret portáján. Pontosan minden hónapban tartanak taggyűléseket. A pártcsoportbizalmiak komolyan veszik feladatukat. Tervszerűen foglalkoznak nemcsak tagjaikkal, hanem a legszorgalmasabb pártonkívüliekkel is. „Hasonlóan lehetne beszélni a járás legtöbb pártszervezetének tevékenységéről" — mondják csaknem egyszerre a beszélgetésünket figyelemmel kisérő Krupinský és Krempavský elvtárs, a járási pártbizottság dolgozói, illetve falusi és az üremi pártszervezetek instruktorai. Ez annak eredménye, hogy a járási pártbizottság nem feledkezik meg a legfontosabbról, a pártalapszervezetek munkájának irányításáról élő szavakkal s nem körlevelek gyártásával, valamint a konkrét segítségnyújtásról közvetlenül a helyszínen. Már ez a rövid tájékoztatás is megmutatta, hogy a járási pártbizottság állandó, figyelmes politikai és szerverő munkájának nyomán a pártalapszervezetek bizottságai törődnek a párttagokkal, számba, veszik azokat a pártonkívülieket, akik a párt tagjelöltjei lehetnek. Az idei rendszeresebb munka eredményeként a jelenleg elbírálás alatt levő' felvételi kérelmekkel együtt 224 tagjelöltet vettek fel a járásban. Amellett nagyobb gondot fordítottak a szociális összetételre. A felvett tagjelöltek túlnyomó része munkás és szövetkezeti parasrt. A tagjelöltek felvételi statisztikáját vizsgálva ott találtuk František Rusnáčekot, a vagongyár egyik legjobb hegesztőjét, akiről sok dicsérő szót hallottunk' az üzemben, amikor a tagjelöltek iránt érdeklőd•' tünk. Rusnáček elvtárs izmos, vállas, szőke haját olajos sötétbarna sapka szorítja le. Látszatra is valójában fegyelmezett. jó munkás. Átlagteljesítménye jóva a szár százalék felett van. A selejtes munka ismeretlen fogalom előtte. Keresete mutatja, hogy nem kell miatta röstelkednie, megy neki a munka, .rzakmájának igazi mestere. Szorgalmával, leleményességével nemcsak legközelebbi munkatársai, de az üzemi pártszervezet bizalmát is elnyerte. Megbecsült ember ő abban a nagy gyárban. Vele együtt Jozef Bielák hegesztő is kérte a pártba való felvételét. Nemcsak a vagonok készítésében, hanem a politikai munkában is együtt akar dolgozni Rusnáček elvtárssal, együtt akar haladni az öreg elvtársakkal a keményre taposott, a szocializmus felépítéséhezi vezető úton. Az. ilyen dolgozók felvételének a pártba nagy jelentősége van. Különösen most, miután az üzemi bizottság a pártszervezet javaslatára kijelentette, hogy megszüntetnek mindenféle formális, az irodában készített munkaversenyt, felajánlást és vállalást, mert az eddigi gyakorlat nem segítette a munkaverseny teljes kibontakozását, hanem kirakat jellegénél fogva egyenesen kárára volt. Az első félévi országa? versenyben az utolsók lettek. Csak az év második felében sikerült a kommunisták kezdeményezésére az országos verseny élére kerülniük. Nemcsak a feladatok teljesítésében, hanem a takarékosságban is vezetnek. Azzal büszkélkednek ugyanis, hogy a hengerelt lemezek pontos méretre való szabásával 207 ezer koronát takarítottak meg. Hogy a párt politikájának megvalósításáért folyó következetes munka, a kommunista példamutatás milyen jelentős tényező a pártszervezet vonzóerejének növelésében, arra jellemző a švábovcei példa is. Itt is rendet teremtettek a pártszervezet életében és rendszeresen foglalkoznak a pártonkívüliekkel. Nem véletlen tehát, hogy egyre nő a falusi pártszervezet vezető szerepe. A pártszervezet bizottsága a legfontosabbnak tartja megtanítani az alapszervezet tagjait arra, hogy folyamatosan felkutassák a tagjelöltségre alkalmas, a termelésben, fegyelemben, hazánk iránti hűségben példamutató dolgozókat. Csáky Anna, fiatal, alig húsz esztendős, a falu CSISZ-szervezetében jó srervező és nevelő munka folytán gazdag tapasztalatokra tett szert. A következőket mondotta el a pártbizottság egyik tagjának: „Elvtárs, az ifjúsági szervezetben, a falu egységes földművesszövetkezetében elismerést kaptam. Szeretnék a párt tagja lenni". Ha nem is egészen így, de hasonlóan nyilatkozott Mária Kordíková is, az iskolások étkezdéjének szakácsnője. Vannak tehát mindenütt tagjelöltségre érdemes emberek a pártonkívüli dolgozók között, csak meg kell találni őket. Nagy szükség van, de különösen a falusi pártszervezetekben az asszonyokra, hogy javuljon a dolgozó nők körében a politikai-nevelő munka. Hálás feladatok hárulnak a falu asszonyaira, a szövetkezetben dolgozó nőkre, a közös gazdálkodásban, a falu felvirágoztatásáért vívott küzdelemben. Nemcsak abban, hogy derekasan kivegyék részüket a munka jó megszervezéséből a növénytermelésben és az állattenyésztésben, hanem az asszonyok a takarékosság élharcosai lehetnek, ha azt a gondot, amelyet családjukban, otthonukban arra fordítanak, hogy takarékosan gazdálkodjanak a család anyagi eszközeivel, kiterjesztik a szövetkezet háztartására is és minden garast tízsrer a fogukhoz vernek, mielőtt kiadnák. Az asszonyok sokat segíthetnek, hogy az üzletekben jól szolgálják ki a vevőt, segíthetnek abban, hogy az iskolában és egyéb intézményekben jól gondozzák a reájuk bízott embercsemetéket. Helyesen cselekszik tehát a falusi pártszervezet bizottsága, ha nagyobb gondot fordít a nők pártba vaió felvételére, politikai nevelésükre, hogy majd a szovjet asszonyok példáját követve, nem tűrik a rendetlenséget vagy pazarlást a nép, a szövetkezet vagyonával. Mindez terrnésretes, s mégis sok helyen megfeledkeztek arról, hogy az asszonyok és a dolgozó nép jólétének kiváló harcosai. £1 kell mondanunk, hogy a tagjelölt statisztika tanulmányozása során szép számban találtunk mérnököket, tanítókat és orvosokat. Például a járási pártbizottság utóbbi ülésén többek között Štefan Sámuel szakorvos felvételét is jóváhagyták, aki azzal érdemelte ki a pártba való felvételét, hogy igazi barátja az embereknek, s minden beteg, akit ő kezel, érzi, hogy jó orvos keisébe került. Egyformán törődik velük. Minden törekvése arra irányul, hogy aki elmegy tőle a felírt orvossággal, vagy kórházi beutalással, érezze igyekezetét az egészségének helyreállításában. Megtörténik, hogy sokan várnak rá, akinek azonban alaposabb vizsgálatra, beszélgetésre volna szüksége, azt megkéri, jöjjön el délután újra. A beteg nem haragszik, megérti, hogy alaposabban akarja megvizsgálni és hálás érte. így sorolhatnánk tovább azokat a neveket, akik a tagjelöltségi idejük el ső napjától kerdve példás munkájukkal harcolnak, hogy rendes tagjai lehessenek pártunknak. Munkások, parasztok és értelmiségiek meggyőződtek arról, hogy a párt alaposan szemügyre veszi, ki igen és ki nem kívánatos soraiban. Éppen ezért lett nagyobb a tekintélye a járás pártalapszerveze teinek, kommunistáinak. Erdősi Ede A J OVO TERVEI A bélai szövetkezet tagsága a sertéstenyésztés vizsgálatánál megállapítctta, hogy a 110 kiló sertéstermelést egy hektár szántóterületre már 1958-bári eléri és a jelenlegi állományt sem kell lényegesen növelni. Nagyban elősegíti ezt az eredményt az a körülmény, hogy a szövetkezet a két termelési ágat mindenkor egymás érdekeivel összhangban fejlesztette. Az idei ku.koricatremésből péidául 13 vagonnal többet adtak a takarmányalapba, mint tavaly. A növénytermelés szabadpiaci értékesítése ugyancsak értékes takarmányokkal növelte a szövetkezet lehetőségét az irányban, hogy az állattenyésztés jövedelmezőségét fokozza. A szövetkezet tagjai az irányszámok feladatainak vizsgálatát úgy végezték, hogy figyelembe vették az ötéves fejlődési tervet. Megállapították, hogy a két évvel ezelőtt tervezett lehetőségeket túlteljesítették. Tejből annak idején 1980 litert terveztek egy hektárra, ez idén már elérték a 2400 literes tejhozamot. A.z állattenyésztés többi ágazatában elért termelés is azt támasztja alá, hogy az 1960-ig előirányzott termelési értékmutatók megállapítása a szövetkezetekben rejlő tartalékok teljes ismerete alapján történt. Nagy fiaveimet érdemel náluk az 1957-ik évi tojástermelés terén elért siker, ahol egy év leforgása alatt 223-ről 362-re növelték az egy hektárra eső tojástermelést. Áz egy tyúkra eső évi 140 tojáshozam a pénzügyi tervben is örvendetes változást hozott. Az előirányzott 82135 koronával szemben 150 132 korona futott be a folyószámlára. A szövetkezet 1960-ig még három új tyúkól építésével számol és Tóth József csoportvezető szerint versenytársukka.. a karvai szövetkezettel együtt érnek majd célba. A termelési mutatók alapos benJárásunk szövetkezetei az országos vita során gondosan elemzik, hogy áll jelenlegi termelésük, összehasonlítva az 1960-ig előirányzott négy állattenyésztési értékmutatóval. A feladat megismerése azért is érdekli őket, hogy tisztán lássák, miképpen kell a jövő évekre beütemezni a feladatokat, és milyen szervezési intézkedésekkel kell biztosítani az egyes években a termelést. colgatása nemcsak • a fejlődés lehetőségeit tárja fel, de rávilágít azokra a tényekre is, melyek a termelés ütemét itt-ott még kedvezőtlenül befolyásolják. A libádi szövetkezetben például a tehénállomány egy részét betegség miatt feltétlenül ki kell selejtezni. Ez a tény átmeneti időre megköveteli az állattenyésztési termelés szerkezeti átállítását a szövetkezetben, és módosítani kell a takarmányok termelését is. Túlsúlyba kell hozni a sertéstenyész tést és a jövedelmezőség további fokozására széles alapokra kell he lyezni a baromfi és víziszárnyasok nevelését. Ez utóbbi nevelése járásunkban ez idén nagyon' jól bevált és a szövetkezetek jövőre még több víziszárnyast tenyésztenek; eddig több mint ezer naposkacsát je gyeztettek elő. A termelés fokozásánál a kezde ményezésen túl a döntő szó a továbbiakban a jutalmazás módszerére vonatkozik. Erősen mozgósító terveket kell összeállítani és ilyen esetben a kulcsfeladatoknál számolni kell azzal is, honv már a terv 80 százalékos megvalósításánál is — hacsak kis mértékben — de alkalmazzuk a pótjutalmazást. Gábris József, Párkány. Zárszámadás előtt Megvitatták a C

SKP KB le

velét Jó minőségű takarmányból többet akarnak termelni zam meghaladja a 2650 1. Most 100 hektár földterületre 17 tehén jut, de, 1959-ben már 27 tehenet tartanak ugyanolyan területen. Jövőre hússertések nevelésével kezdenek foglalkozni. 80—90 kg súlyú sertéseket szolgáltatnak be, amelyeknek takarmányadagját javarészben zöldtakarmányokból, lucernából, burgonyából, tökből stb. állítják össze. A CSKP KB levele széleskörű vitát indított meg a szövetkezetekben is. A szövetkezetek tagjai részletesen foglalkoznak azzal, mit kell tenniök, ha növelni akarják a hozamokat, ha több és jobb minőségű takarmányt akarnak termelni, ha növelni akarják az egy hektárra eső hús, tej és egyéb termékek mennyiségét. A CSKP KB levelével részletesen foglalkoztak a taksonyi EFSZ tagjai is s elhatározták, hogy az ötéves tervet négy év alatt teljesítik. A következő években nagy figyelmet fordítanak az évelő takarmányfélék vetésterületének és ezek hektárhozamának növelésére. 1959-ben az évelő takarmányfélék vetésterülete eléri a 28— 30 százalékot s egy-egy hektáron 58 mázsa jó minőségű szénát termelnek. A takarmányalap javításával és az állatok gondozásának növelésével elérik, hogy 1959-ben az egy tehénre eső évi átlagos tejhoMiért maradt le Szőlőske? Immár csak rövid idő választ el az év végétől. Ilyenkor minden jó gaz da számot vet egész évi munkájával, összegezi az elért eredmények* és lezárja az évet. Aki jól sáfárkodott a rábízottakkal, az megelégedés sel tekint vissza a letűnt évre. Aki nem érte el a várt eredményeket, ! elégedetlenül keresi a sikertelenség okát. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta. A királyhelmeci járást járva hasonló jelenségekkel találkozunk. A falvakon — ahoi éppen most készülnek leglázasabban a szövetkezetek zárszámadásaira — nagy a sürgés-forgás. Milyen örömteljes a hangulat abban a községben, ahol A KILÁTÁSOK SZÉP REMÉNYEKKEL KECSEGTETNEK Ott azonban, ahol gyengék az eredmények, most ébrednek tudatára, hogy mégsem tettek meg mindent a gazdaságosság biztosítása érdekében. Sajnos, eső után késő a köpenyeg — mondja a közmondás. A lemaradást most már nem lehet behozni, bármennyire kapkodnak, hogy ami még pénzzé tehető, eladják. Az ilyen évvégi hajsza már nem biztosítja a munkaegység 100 százalékos kifizetését. Milyen nyugodtak és megelégedettek a tagok és a vezetők a nagygéresi és a zétényi szövetkezetben. Nyugodtak, mert a kitűzött feladatokat sikeresen megvalósították. Megelégedettek, mert a munkaegységekre nemcsak a 100 százalékos mennyiséget, de jóval többet fizetnek a tagoknak. Dorkó Bertalan nagygéresi és Pokol Gyula zétényi elnökök bátran állanak majd a tagság elé. Nem kell szégyenkezniük, mint Zemplénben vagy Szőlőskén, ahol bizony nem sokkal dicsekedhetnek. De ha már e szövetkezetek gazdálkodásáról szólunk, nézzük meg közelebbről a szőlőskei szövetkezet gazdálkodását. Nézzünk a titkok mélyére és kíséreljük meg feltárni a lemaradás okát. Szőlőskén már 1951-ben megalakult a szövetkezet. Mindjárt kezdetben a III. típusú gazdasági rendtartás szerint kezdték meg a gazdálkodást. A kezdeti nehézségek leküzdését az is elősegítette, hogy az állami gazdaságtól visszamaradt gazdasági épületek — bár később átvette a mezőgazdasági iskola birtoka — lényegesen megkönynyítették az állattenyésztés megalapozását. Tudjuk jól, hogy minden kezdet nehéz s éppen ezért Szőlőskén sem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a kevés eredményt hajtó gazdálkodásnak. Most azonban, amikor a királyhelmeci járásban egész sor példás szövetkezet működik, ugyancsak felfigyel mindenki, hogy Szőlöskén egyre gyengébbek az eredmények. A meglepő azonban az, hogy A TAGOK ÉLETSZÍNVONALA NEM ALACSONYABB, mint bárhol másutt. A hiba ott kezdődik, hogy a szövetkezetesek nem a közöst tekintik fő jövedelmi forrásuknak, hanem a háztáji gazdálkodás bővítésén törik a fejüket. A sok új ház modern berendezéseivel ugyancsak jólétről tanúskodik. Felmerül hát a kérdés, hogyan lehetséges ez, ha a szövetkezet úgyszólván ráfizetéssel gazdálkodik. Ha csak az utóbbi három évet veszszük figyelembe, azt látjuk, hogy a szőlőskei EFSZ nem halad a fejlődés útján. A földterület az utóbbi három év alatt mitsem változott. A 244 hektáros kis szövetkezet 44 taggal igazán jól megművelhetné a közöst, hiszen egy tagra alig 5,5 hektár esik, sőt szántóföldből mindössze 3,7 hektár. S mégis gyengék a terméseredmények. Például míg 1955-ben a cukorrépából 342 mázsás hektárhozamot értek el, addig ebben az évben csak 110 mázsát. Dohányból tavaly 12 mázsa volt a hektárhozam, most 2 mázsa. Burgonyából 1955-ben 133, ez idén alig 41 mázsát adott egy hektár. Egész sor példát hozhatnánk fel, ami mind a szövetkezet visszaesését igazolja. A takarmánytermesztésről, mint egyik legfontosabb feladatról jobb nem is szólni. Itt az 1955. évhez viszonyítva 35 százalékkal volt alacsonyabb a termés ebben az évben. A kalászosoknál bár elérték a tervezett hozamokat, de az 1955. évhez viszonyítva ITT JÖVAL ALACSONYABBAK VOLTAK A HEKTÁRHOZAMOK Ahol pedig nem termelnek, nincs mit eladni s így nem szaporodik a pénz sem a közös kasszában. Éppen így van ez Szőlőskén is. De menjünk tovább. Az állatállomány — kivéve a baromfitenyésztést — aránylag fel van töltve, úgyhogy jó gondozás mellett jó eredményeket hozhatna a szóvetkezetnek. A hiba azonban ott kezdődik, hogy a tagok háztáji gazdaságéban a megengedettnél nagyobb az állomány s így mindegyik a sajátjának igyekszik a takarmányalapot biztosítani, természetesen a szövetkezet hátrányára. Hogyan ? — kérdezheti bárki. A több természetbeni juttatással. Ezt pedig elsősorban úgy' biztosítják, hogy egyre gyengébb munkanormákat á'.lí pítanak meg, minek köverkeztében o magas a természetbeni járandóság: mennyisége, hogy a megmaradt ré! nem fedezi a szövetkezet szükségleti a legkisebb mértékben sem. Igy a TAKARMÁNYT VÁSÁRLÁSSAL KELI BIZTOSÍTANI, ami nagy kiadást jelent s ugyanakks a várt hasznosságot sem érik el. Szí lőskén például 1200 liter tejet terve; tek egy fejőstehénre. Ezzel szembť alig 525 litert értek el. Az utób három év eredményei szerint egy: növekedik a takarmányvásárlás, a has: nosság pedig egyre gyengébb. 1955-b< a tervezett takarmányvásárlást lí százalékra, ebben az évben pedig 21 százalékra túlteljesítették. Noha ebben az évben jó termés( voltak a szőlőskei határban, a gyeni növényápolás következtében nem vo tak olyan hektárhozamok, mint a jár. többi szövetkezeteiben. Gyengék volti az eredmények a kapásnövényekni A gabonaféléknél bár elérték a terv zett hozamokat, de ha tekintetbe ves szük, hogy a sok munkaegységre köz 50 százalékát kiadták a tagságnak, b zony nem sok maradt a közös alapi biztosítására. A hibákat élénken tükrözi a szőve kezet pénzgazdálkodása is, mely t volről sem kielégítő. Míg 1955-ben egy hektárra eső bevétel 2229 kora voit, ebben az évben 2389 koror vagyis nem sokkal több, a terveze 3229 koronánál pedig, jóval keveset Ezzel szemben a termelési költség egyre növekednek. Például az 19í évi 1060 koronával szemben 1957-b 2010 koronát tettek ki az egy hekt mezőgazdasági területre eső kiadásc tervezve pedig mindössze 1290 koro volt. Érdekes, hogy a kiadások növ kedése legjobban a GTA munkájár nyilvánul meg. Míg 1955-ben 90 kor na, ma 240 korona az egy hektár t rületre számított kiadás a GTÁ rész re. Ez a gyenge ellenőrzésnek róha fel, melynek következtében olyan mu kákát is elfogadnak, illetve aláírni aimit a valóságban nem végeztek Mint említettük, gyengék a munk normák, s így évről évre magasabb münkaegységszükséglet. Meglepő ez; szemben, hogy a bevétel egyre kev sebb. Pedig példa volt rá, hogy egy munkákat el sem végeztek, ami me takarítást jelent. Nagy hiba, hogy NINCS BEVEZETVE AZ ÉRDEM SZERINTI JUTALMAZÁS, s így nincsen meg a kellő érdeklőd a termelés iránt. A munkaerkölcs me szilárdítását az is befolyásolja, ho az alapszabályzattal ellentétben a t gok tulajdonában a megengedetti nagyobb mezőgazdasági terület v meghagyva. Ez elsősorban a szőlői vonatkozik, melyek majdnem egť nyáron lekötik a tagokat, a köz munka pedig marad. Mindennek eredményeként ma ú áll a szövetkezet, hogy a munkaeg ségre tervezett 18 korona helyett valóságban csak 2,81 korona mutati zik. A természetbeni pedig 5,20 koroi Ennek eredménye az is, hogy ebt az évben a beruházási kölcsönöl sem törlesztették, s ezért az álla bank jövőre nem folyósít beruház kölcsönt. Ha összegezzük a hiányosságok nem utolsó sorban kell a vezetős hibáit is megemlíteni. De mindazj nak a hibáit is, akik e rossz gazd; kodásért felelősek. Van mit javít: a könyvelésben is. A vezetőség rés; ről fokozottabb irányító és szervi munkát kell végezni. Először is c kell hatni, hogy a mintaalapszabály: be legyen tartva. JOBB ELLENŐRZÉST KELL BEVEZETNI A csoportvezetők pedig álljanak telezettségük teljesítése magaslat: Be kell vezetni az elsődleges nyilvá tartást, miáltal elkerülhetik a kö; vagyon seétszórását, eltulajdonítás Több gondosságot kell tanúsítani a f sőbb szervek részéről, különösen a a szaktanácsokat illeti. Szőlőskén igen sok probléma t megoldásra. Az említett hiányosság szolgáljanak útmutatóul, hogy ezek keresztül a többi hibát is ' megtal ják. N^m szívesen beszélünk ezek a hibákról, de szomorúság tölt el, ho ennyi év után a királyhelmeci járásb ilyen gyenge szövetkezet is létez Nem vonjuk kétségbe, hogy azok elvtársak, akik olyan sok szép ere ményt mutattak fel az utóbbi év alatt, itt is hamarosan helyrehozz a hibákat s a helyi funkcionárius bevonásával biztosítják Szőlőske lakc ságának a jóléthez vezető ÜJ S7.0 1 <3 1957. december 17.