Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-17 / 349. szám, kedd

Ä kardcsörtetés nem elég, tárgyalni kell a Szovjetunióval Az amerikaiak nem értik meg az európai világrész problémáit New York (ČTK) — Az Amerikai Egyesült Államoknak nehéz lesz meg­győzni Európát arról, hogy egyetért­sen a középtávolságra ható rakétalö­vegek támaszpontjainak felszerelésé­vel — Írja a New York Times pári­zsi tudósítója. „Az angolok úgy vélik, az amerikaiak nem értik meg azokat i változásokat, amelyek az európai világrész helyzetében az USA-val szemben bekövetkeztek azóta, amióta ä Szovjetunió útnak indította a Föld ílső mesterséges bolygóit" — hang­zik a tudósító cikke. A New York Ti­mes vezércikké­ben rámutat arra, hogy a NATO stra­tégiája az USA fö­lényének előfelté­telén alapul az atomfegyverek te­rén. Ez a fölény a Szovjetuniónak az interkontinentális ballisztikus lövedé­kek terén elért sikerei után a nul­lával egyenlő. A lap utal arra, hogy ez a helyzet arra vezet, hogy a NA­TO országainak ál­láspontja nem egy­öntetű. Az angolok attól félnek, hogy a nukleáris fegy­verekkel Anglia fe­lett köröző repülő­gépek pilótái meg­kísérlik ezen fegy­ver kipróbálását az mgolok előzetes beleegyezése nélkül. i franciák határozottan ellene van­lak, hogy az amerikaiak ellenőrzésé­vel területükön nukleáris fegyver­ámaszpontokat létesítsenek. A lap gy folytatja: Nyugat-Európában a két háború borzalmai és a harmadik vi­lágháború hosszantartó veszedelme sok embert kifárasztott, akik nagyon szeretnék, hogy ha országaik a vi­haros eseményen kívül állanának. Hamilton, a New York Times tu­dósítója rámutat arra, hogy a NATO értekezlete kezdetének idején az alapvető probléma az, vajon tárgyalni kell-e az oroszokkal és ha igen, mi­kor. Ez az USA súlyos problémáinak egyike. Hamilton utal arra, hogy Dul­les államtitkár nyilvánvalóan a tár­Véget ért az ENSZ közgyűlésének XII. ülésszaka Az ENSZ megtárgyalta a szovjet javaslatot — A békés egymás mellett élés kérdésében nincs válaszuk — A szovjet küldöttség vezetője értékeli az ENSZ XII. üiésszakát New York (ČTK) — Az utolsó, a 66. pont. Ki szavaz mellette? 77 kéz emelkedett fel. Ki szavaz ellene? Senki. Ki tartózkodik a szava­zástól? Csupán egy, a csangkaisek-klikk küldötte. Leslie Munro faka­lapácsával megkopogtatta az elnöki asztalt. A közgyűlés plénumának szombati ülése véget ért, és ezzel befejeződött az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének XII. ülésszaka. LEÉGTEK (A Neues Deutschland karikatúrája) gyalások ellen van és hozzáteszi, hogy egyes amerikai külpolitikai szak­értők, mint George Kennan, Walter, Lippmann, J. Warburg és L. Pearson a tárgyalások azonnali megkérdése mellett foglaltak állást. Az a tény, hogy a különböző politi­kai és gazdasági rendszerű államok békés egymás mellett élésének kérdé­sét utolsóként tárgyalták, arra mutat, milyen álláspontot foglaltak el a nyu­gati hatalmak e kérdésben. A probléma fontossága azonban más sorrendet kö­vetel. Egyes küldöttek, elsősorban Szí­ria küldöttsége rámutattak, hogy az ülésszak során ez volt tulajdonképpen a legfontosabb pont. „A békés egymás mellett élés kérdé­sében — mondotta Burma képviselője — nincs válaszút. A termonukleáris korszakban az embernek meg kell ta­nulnia jó viszonyban élni szomszé­daival." E kérdés megtárgyalására a Szovjet­unió kezdeményezéséből került sor, és ezért az egymás mellett élés kérdését az ENSZ-ben általában „szovjet" pont­nak nevezték. Az ENSZ közgyűlésének XII. ülés­szaka a béke erői hatalmas kezdemé­nyezésének színtere volt. Érezhetően azon hatás jegyében folyt, amelyet Bulganyinnak a nyugati hatalmak kép­viselőihez intézett levele, valamint az ENSZ tagállamai kormányához küldött szovjet jegyzék keltett. Hogy milyen mélyen gyökerezik a nemzetekben a békés egymás mellett élés gondolata, az a tény mutatja, hogy az ENSZ ülésszaka során egyet­len küldöttség sem merészelt felszó­lalni az együttélés elve ellen. A vita sok értékes javaslatot hozott. Megerő­sítette a többi között azt a tényt, megnyilatkozott az az óhaj, hogy az USA és a Szovjetunió képviselői — amint azt például Ceylon küldötte ja­A Nyugat sorsdöntő lépések előtt N. A. Bulganyin üzeneteinek egyre szélesebb körű visszhangja A szovjet javaslatokat ..el.kell fogadni NEW YORK. A Chicago Daily News: Az orošz jetjýíék olya A kérdésekkel oglalkozik, amelyekre az USÁ-nak vá­äszolnia kell" c. szerkesztőségi cikké­én foglalkozik Bulganyin üzenetével, i lap bírálja az USA külügyminiszté­iumának az üzenettel kapcsolatban el­jglalt álláspontját és kijelenti, hogy a külügyminisztérium álláspontját em lehet fejlett államférfiúi agy, a jó iplomácia vagy pedig a tiszta ész íegnyilvánulásaként fogadni." Bulganyin üzenete, azon kemény té­yek egyike, amelyekkel az amerikai üldöttség a NATO tagjainak értekez­vén lesz kénytelen foglalkozni. Azért, íert az USA a hidegháborúban meg­ngedte nagy ellenlábasának, hogy a ;gkorszerűbb fegyverek terén túlszár­yalja, az amerikai diplomácia helyze­; épp olyan kényes, mint a katonai elyzet. Szívesebben foglalnánk el arciasabb álláspontot, mert attól fé­ink, hogy a békés álláspont a gyen­eség jelének fog mutatkozni — fűzi ozzá a lap. A New York Post szerkesztőségi kkében utal arra, hogy Európában lindjobban tudatára ébrednek, a tár­yalásokra vonatkozó szovjet javasla­>kat megértéssel kell fogadni. Szomorú dolog, hogy a kormány em azért nem akar tárgyalni az oro­sokícal, mintha Moszkvának nem len­ének új ideái, hanem azért, mert Washingtonnak nincsenek új gondola­ii. Lehetséges, hogy a tárgyalások jabb kísérleteit szorgalmazó erőfesrí­ist, amely hólavinaként növekszik ;erte e világon, Eisenhower Párizs­án inkább észreveszi, mint odahaza alotaőrségének védelme alatt. Bulganyin levéle józan figyelmeztetés BRÜSSZEL. N. A. Bulganyinnak, a zovjetunió Minisztertanácsa elnökének án Acker, belga miniszterelnökhöz és ibb nyugati hatalom kormányfőihez ítézett üzenetei nagy visszhangot Sltottak ki Belgiumban. Haladó kő­ikben a Szovjetunió ezen kezdemé­yezését a nemzetközi feszültség eny­ítésére és a világbéke megszilárdítá­ira irányuló következetes szovjet erő­jszítés további bizonyítékaként fo­adják. A Drapeau Rouge, a kommunista árt lapja felszólít, hogy a szovjet kor­lánynak az üzenetben foglalt javas­ltait, főként az atom- és hidrogén­fegyverkísérletek beszüntetésére vo­natkozó javaslatot fogadják el. A char­lerol Endependence rámutat arra, hogy Bulganyin üzenete elsősorban figyel­meztetés arra, .hogy az irányítható lö­vedékek támaszpontjainak elhelyezése a nyugat-európai államok területén ezen országokat óriási veszedelemnek teszi ki. Egyetlen út: a tanácskozások DAMASZKUSZ. Az Al-Dzsumhur vezércikkében kiemeli, hogy a szovjet javaslatok a béke megőrzésére és a nemzetek békés egymás mellett élése elveinek érvényesítésére irányulnak. A Szovjetuniót mélyen nyugtalanítják azon agresszív tervek, amelyeket a NATO tanácsa ülésén fognak megtár­gyalni. Ezek a tervek az atom- és hid­rogénfegyverek széleskörű alkalmazá­sára számítanak és egyúttal arra is, hogy a NATO tagállamainak területét az USA atom- és rakétatámaszpontjai­vá változtatják. Az egész világ nemzetei előtt — hangsúlyozza az Al-Dzsumhur — egyetlen út áll: — Ez a tanácskozások, a békés együttműködés útja. Az em­beriségnek el kell fogadnia a Szovjet­unió békés javaslatait, hogy biztosítsa a Földön a békét és boldogságot ma­gának és a jövő nemzedékeknek. A legfontosabb lépés a háború elhárítása érdekében OTTAWA. A Citizen ottawai lap szer­kesztőségi cikkében azt írja, hogy a háború elhárítására és az országok közötti kapcsolatok javítására irányuló haladéktalan akciókra felszólító szov­jet javaslatok szükségképp kedvező viszhangot keltenek valamennyi ember szívében. A torontói Daily Star N. A. Bulga­nyin üzenetének vezércikket szentelt, amelyben kijelenti, hogy a közép­európai semleges övezet megteremté­sére vonatkozó szovjet javaslattal való egyetértés lenne a legfontosabb lépés mindazok közül, amelyeket valaha is foganatosítottak a harmadik világhá­ború elhárítása érdekében. A nemzetek közötti bizalom fejlesztéséért ATHÉN. Egyes lapok közlik N. A. Bulganyin üzenetének teljes szövegét, más lapok pedig annak részletes kivo­natát hozzák. Eleftheria N. A. Bulganyinnak Kara­manlisz miniszterelnökhöz intézett üzenetével kapcsolatos kommentárjá­ban írja, hogy ez az üzenet kifejezi a szovjet kormány nyugtalanságát a nemzetközi helyzet kiéleződése és azon veszedelem felett, amely Görögország­ra hárul az atomháború kirobbantása esetén. A szovjet kormány — írja a lap — megmutatja a háború veszedel­me elhárításának, a nemzetközi hely­zet javulásanak és az államok közötti barátságos kapcsolatok fejlesztésének útját. Az Avgl hangsúlyozza az üzenet szí­vélyes és baráti hangnemét. A szovjet politika alapja az államok közötti bi­zalom fejlesztésére irányuló erőfeszí­tés — hangsúlyozza a lap. A Kathime­rini a következő címen ír részletes cikket: — Moszkva felhívja a figyel­met a háború veszedelmére és azt ja­vasolja Görögországnak, ne építsen támaszpontokat területén. Moszkva le­szerelést, békés együttélést és a bel­ügyekbe való be nem avatkozást java­sol. E javaslatokat lehetetlen egyszerűen csak visszautasítani WASHINGTON. A Reuter részletes kommentárjában foglalkozik Washing­ton visszhangjával N. A. Bulganyin Eisenhower elnökhöz intézett üzene­tében foglalt javaslataira és arra a következtetésre jut, hogy Washington eredeti elutasító álláspontjában a fel­engedés jelei mutatkoznak. Amerikai hivatalos képviselők az utóbbi időben annak a nézetüknek adtak kifejezést, hogy Bulganyin javaslatait nem lehet csak egyszerűen mellőzni. A Reuter ügynökség kommentárjából egyúttal az is kitűnik, hogy az USA kormány­tényezőinek megváltozott álláspontja csupán a taktika megváltoztatását és nem azt a becsületes törekvést jelenti, hogy hozzájáruljanak a vitás kérdések megoldásához. J. F. Dulles államtitkár álláspontjáról olyan vélemény alakult ki, miszerint a NATO párizsi értekez­letére abban a megyőződésben indult, hogy a tárgyalásokra vonatkozó kész­ségét gyengeségnek minősíthetnék. Ennek ellenére — folytatja a Reu­ter szeni'eírója — az amerikai nem­zetközi politikai szakértők nagy és be­folyásos csoportja és a kommentátorok a helyzet egyedüli megoldási lehetősé­geként a tárgyalásokat követelik. vasolta — üljenek le a zöld asztalhoz s tárgyaljanak. Finnország képviselő­je országának példájával bizonyította, hogy a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élésének gondo­lata teljesen reális. A csehszlovák küldött a többi kö­zött hangsúlyozta, hogy kormányunk a lengyel kormányhoz hasonlóan, nem raktároz nukleáris fegyvereket terüle­tén, ha a két német állam ugyanezt cselekszi. Szíria képviselője felszólított arra, hogy a gyakorlatban a nyugati országok is ismerjék el a békés egy­más mellett élés elvét és hagyjanak fel a Közép-Keleten az Eisenhower-dokt­rina köpenyege alatt történő beavat­kozással az ottani országok belügyei­be. A szovjet küldött pozitív nyilatko­zatával éles ellentétben álltak az USA és a többi nyugati hatalom képviselői­nek felszólalásai. Az együttélés kér­désének megvitatása helyett szovjet­ellenes uszításban merültek ki, hogy elvonják a figyelmet a probléma lé­nyegéről. Ez a mesterkedés azonban kudarcot vallott. A nyugati országok kísérlete elszigetelődött. A tárgyalás befejező részében két határozati javaslatot terjesztettek a közgyűlés elé. Az első javaslatot a Szovjetunió, a második javaslatot há­rom ország, India, Svédország és Ju­goszlávia együtt terjesztették elő. A békés egymás mellett élés ismert öt elvéből kiinduló szovjet határozati javaslat felszólítja a tagállamokat, hogy kapcsolataikban tartsák be ezen elveket és a vitás kérdéseket csakis békés eszközökkel oldják meg. A há­rom ország javaslata hasonló gondo­latokat tartalmazott. Hogy mi volt az eredmény, azt már ismertettük a cikk kezdetén. A közgyűlés plénumának záróülésén a legutolsó pont tárgyalása előtt a politikai bizottság által jóváhagyott határozati javaslat alapján napirendre tűzték Ciprus kérdését. A ciprusi nép önrendelkezési joga mellett 31, ellene 23 küldöttség szavazott, 24 küldöttség tartózkodott a szavazástól. A határo­zati javaslat ezáltal nem nyerte el a szükséges kétharmad többséget, azon­ban a görög külügyminiszter kijelen­tette, hogy a szavazás buzdításul szol­gál a ciprusi népnek. H V. V. Kuznyecov az ENSZ közgyűlése XII. ülés­szakának eredményeiről V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió küldöttségének vezetője a plenáris záróülésén elhangzott beszédében értékelte az ENSZ közgyűlése XII. ülésszakának munkáját. Habár ez az ülésszak nem teljesí­tette teljes mértékben feladatait — mondotta —, ennek ellenére meg kell állapítani munkájának bizonyos pozitív oldalait. A közgyűlésnek elsősorban sikerült elérni oly fontos kérdés meg­oldását, mint amilyen az államok bé­kés egymás mellett élésének problé­mája. Kétségkívül pozitív jelentőségű a Szíria elleni katonai agresszió kérdé­sének megtárgyalása. Ez fontos ténye­ző volt a Szíria népe elleni katonai tá­madás veszedelmének elhárításában és jelentős hozzájárulás volt a közel- és közép-keleti, valamint a világbéke megőrzéséhez. Sajnálatunkat kell kifejezni afelett, hogy a közgyűlés jelenlegi időszakában nem sikerült konkrét eredményt elérni olyan kérdésben, amely az egész vi­lágot nyugtalanítja, és ez a leszere­lés problémája. Sajnálattal kell meg­állapítani, hogy az ülésszak figyelmét elterelték a fő célról — a világbéke megőrzéséről és a biztonság biztosítá­sának kérdéséről. Ez egyes országok érdekeiben történt így. Megbeszélések a NATO értekezlete előtt Párizs (ČTK) — A NATO értekezleté­nek megkezdése előtt vasárnap Párizsban több előzetes tanácskozás folyt. Adenauer Macmlllannal, Adenauer Gaillarddal, Gail­lard és Pineau Eisenhowerrel és Dullessel tartott megbeszélést. Párizsban feltűnően fokozták a bizton­sági intézkedéseket Rendőrségi különosz­tagok önműködő fegyverrel felszerelt mintegy 4000 tagját az amerikai nagy­követség közelében és a Champs Elysées mentén helyezték el. Paul Henry Spaak, a NATO főtitkára vasárnap délután sajtóértekezletet rende­zett, melyen _kwöl»-S. .Értekezlet napi­rendjének egyes pontjait. Nyilatkozata szerint '.ege'sösorban a nyugat-európai ra­kétatámaszpcntok rendezését és más ka­tonai kérdéseket fognak megtárgyalni. Ez­zel kapcsolatban valószínűleg sző esik majd N. A. Bulganyinnak a NATO or­szágai kormányfőihez intézett üzeneteiről is. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a skandináv országok felvetik a leszerelés kérdését, míg Görögország a ci­prusi problémáról akar tárgyalni. Atomfegyvermentes övezete! Európa szívében A. Rapacki lengyel külügyminiszter interjúja a Monde-dal VARSÓ (ČTK) — A LENGYEL SAJTÓIRODA JELENTÉSE SZERINT ADAM RAPACKI LENGYEL KÜL­ÜGYMINISZTER A MONDE FRANCIA LAP SZERKESZTŐJÉNEK INTERJÜT ADOTT. Rapacki miniszter kifejtette az ENSZ-ben az atomfegyvermentes övezet létesítésére előterjesztett len­gyel javaslat értelmét, amely javas­lathoz Csehszlovákia és mindkét né­met állam is csatlakozhatna. Ra­pack' miniszter hangsúlyozta, hogy ez ha részleges megoldás is, Európa legveszedelmesebb övezetét és egy­úttal azokat a fegyverfajtákat érin­tené, amelyek legnagyobb mértékben fenyegetik katasztrófával a civilizá­ciót. Rapacki miniszter hozzátette, hogy a lengyel javaslatot támegatta a Var­sói Szerződés valamennyi tagállama és hogy a Nyugat különféle jelentő­ségteljes köreiben is pozitívan érté­kelték ezt a javaslatot. Eisenhower válasza Nehrunak Párizs (ČTK) — A nyugati hírügynök­ségek közlése szerint Eisenhower Nehru indiai miniszterelnöknek azon felhívására, hogy a nagyhatalmak vessenek véget az atomfegyverklsérleteknek, táviratban vá­laszolt. amelyben azt Írja, hogy az USA­nak a jelenlegi körülmények között a kí­sérletek beszüntetése olyan áldozatot je­lentene, amelyet nem hozhat meg. Az el­nök a kísérletek beszüntetését az ismert amerikai feltételekhez köti. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, akihez Nehru ugyan­ezt a felhívást intézte, a felhívást elfo­gadta és azt javasolta, hogy a nagyha­talmak minden további nélkül 1958 ja­nuár 1-től hagyjanak fel a kísérletekkel. „Hajlandók vagyunk azonnal tár­gyalásokat kezdeni minden érdekelt állí.mmal — mondotta Rapacki. | Mhány sorban J AZ OROSZ SZSZSZK-BAN és tizenegy további szövetségi köztársaságban decem­ber 15-én magas politikai aktivitás és egyöntetűség jegvében megtartották a népbírák választását (ČTK) A THAIFÖLDÖN december 15-én tartot­ták a parlamenti választásokat. 160 kép­viselőt választottak meg. Sharit Thanarat katonai csoportiának javaslatára a király már azelőtt 123 képviselőt nevezett ki. A Bangkok World c. lap beszámolt arról, hogy a választások nap.ián a Windham Bay amer.kai repülögép-anyahajő érkezett Bangkok kikötőiébe, amelynek jelenlétével befolyást akartak gyakorolni a választá­sokra. (ČTK) ABDUL VAHAB MRDZSAN, az iraki kép­viselőház eddigi elnöke új kormányt alakí­tott. Mrdzsan a miniszterelnöki tisztségen kívül a nemzetvédelmi miniszteri tárcát is fenntartotta magának. Az új Iraki mi­niszterelnök kormányának politikájáról be­számolva kijelentette, hogy támogatni fogja a Bagdadi Paktumot. (ČTK) AXEL LARSENNEK, Dánia Kommunista Pártja elnökének vezetésével a párt kül­döttsége december 16-án a demokratikus Berlinbe érkezett. A berlini Keleti-pálya­udvaron Walter Ulbrlcht, Németország Szocialista Egységpártja KB első titkára és Paul Werner, a párt Központi Bizott­ságának tagja fogadta a küldöttséget. (ČTK) DR. FRIEDRICH GROSSE lett a nyugat­berlini Der Kurier című esti lap főszer­kesztőie. Grosse a hitleri rendszer ideién mint kérlelhetetlen nácista volt ismere­tes. A Der Kurier Adenauer pártiénak, a Kereszténydemokrata Uniónak bulvárlap­ja. amelyet eddig Ernst T.emmer jelenlegi miniszter irányított. (ČTK) fJJ S70 6 1057. de^mbor 17.

Next

/
Thumbnails
Contents