Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-14 / 316. szám, csütörtök

H O Z Z Ä S Z Ä CSKP KB LEVEIÉHE Az őgyallai járásban is van miről beszélni Az őgyallai járásban e héten kezdőd­nek meg a CSKP KB leveléről való beszélgetések. A pártbizottságok, a HNB és a tömegszervezetek vezetői majd minden faluban már az elmúlt napokban közös beszélgetést' folytattak a legsürgősebb problémákról, arról, mely kérdések azok — főképp mező­gazdasági téren, — amelyeknek meg­oldására legtöbb javaslatot várnak a falu lakosainak részéről. Ezeken az eddigi megbeszéléseken az a vélemény alakult ki, hogy az őgyallai járásban a hústermelés kérdése az, amelyen — mint legégetőbb problémán — a szö­vetkezeti parasztoknak javaslataikkal segiteniök kell. A legtöbb szövetke­zetben még máig sem érték el a ter­vezett marha- és sertésállományt, ami elsősorban a beadások terén mutatko­zik meg világosan. Amíg ugyanis a mezőgazdasági terményeket, sőt a fej­és tojásbeadást is szép eredménnyel teljesítették, a hústermelésben fordí­tott a helyzet. Van tehát miről beszélgetnie az őgyallai járás parasztságának — re­méljük azonban itt is eredményt hoz majd a CSKP KB levelének megvita­tása. A kommunisták és a HNB-dolgo­zök lelkiismeretes előkészítésétől függ természetesen leginkább a siker, ha előre megmagyarázzák falujuk legegy­szerűbb lakosának is, mit is kíván tő­lük a párt levele, sokat, nagyon sokat segíthet mezőgazdaságunk fejlődésé­ben az így biztosított számos javaslat. (-nn) A kassai kerület gépipari üzemeiben A kassai kerület gépipari üzemeinek többségében a CSKP KB levelének megtárgyalásával kapcsolatban műsza­ki-gazdasági konferenciákat rendeztek. A konferenciákon főleg az 1958. évi terv teljesítésének biztosításáról volt szó. A leggondosabban a Keletszlovákiai Gépgyárak kassai Szovjet Hadsereg Üzemében készítették elő a konferen­ciát. Itt az idei tervet elég jól telje­sítik, a jövő évben azonban sokkal nagyobb feladatokkal számolnak. Az árutermelés tervét például 21,2 száza­lékkal növelik. Az ennyire megnöve­kedett termelés mellett azonban az ön­költségeket 13 millió koronával kell csökkenteniök. A vita folyamán a dol­gozók e feladatok teljesítésére a ja­vaslatok egész sorát nyújtották be. Többek között elhatározták, hogy el­mélyítik az üzemen belüli önálló el­számolás módszerét és korszerűsítik az cntődét. A tervezők nagy igyekeze­tet fejtenek ki, hogy csökkentsék a a gyártmányok súlyát. A munkaterme­lékenység növelésére Bajusz Ferenc mérnök értékes javaslatot adott be, amely szerint a szerelési vonal átren­dezésével jelentősen meggyorsul a munka. Nincs megállás a fejlődésben j Nem M igsg-jgvárni A,'szocializmus betetőzéséről, W a párt leveléről beszélnek, vitat­gjft koznak az embereik ország­^ szerte. Természetesen min­f|j denki a saját munkahelyének problémáit elen>zi azzal a szándékkal, hogy segítsen el­^ távolítani a fejlődést gátló ne­• hézségeket, hogy elérjük azok­nak a feladatoknak a teljesí­ti^, tését, melyeket második öt­éves tervünk irányoz elő. Az üzemek, gyárak és más ipari • munkahelyek dolgozóin kívül a falvak népe is megmozdult. A nagykeszi szövetkezet tagjai a komáromi járásban nap nap után a párt leveléről beszélnek. Először a helyi pártszervezet foglalkozott a Központi Bizottság levelével, majd úgy határoztak, hogy a legközelebbi taggyűlésen a szövetkezet valameny­nyi tagjával megbeszélik, mit tesz­nek annak érdekében, hogy szövet­kezetükben a termelést még maga­sabb színvonalra emeljék. A szövet­kezet eddigi fejlődése mindennél job­ban bizonyítja, hogyha a tagságban megvan az egyetértés, szorgalom és ha mindenki százszázalékos munkát végez munkahelyén, akkor a további előrehaladás még gyorsabb, még eredményesebb lehet. Nem is olyan régen, mikor még a szövetkezet gyermekcipőben járt, sokak előtt elérhetetlennek tűnt ga­bonaneműekből a 28—34 mázsás hehtárhozam elérése, kézlegyintéssel fogadták a 400 mázsás cukorrépater­mésről szóló híreket. Ma ők maguk dicsekednek ezekkél az eredmények­kel. A nagykesziek kinőttek a gyer­mekcipőből. Tudást, tapasztalatot szereztek a nagyüzemi gazdálkodás további sikeres fejlesztéséhez. Szabó Józseffel, a szövetkezet zoo­Gondolkozni, cselekedni KI égy koronába kerül egy kilo­gramm sertéshús előállítása az illésházi szövetkezetben. A szarvas­marhaállomány messze túlnőtt a ter­vezett kereteken s a hasznossággal sincsen baj, mert a tejtermelésben a szövetkezet már elérte 1960. évi szín­vonalát. Az állattenyésztési termelés­ből befolyt összeg egy egész évre ter­vezett bevétel 60 százalékát teszi ki. Ez annál értékesebb, mivel a növény­termelésben is az ötéves terv végén jár már a szövetkezet. íme egy-két példa. Az EFSZ-nek 1960-ban hektáronként 27,50 mázsa búzát kell elérnie. Az idén 180 hektá­ron 30,28 mázsás volt az átlagos hek­tárhozam. De túlszárnyalták a tervet a _többi gabonafélékből is. Kukoricából 40 mázsa termett szemesen hektáron­ként. Ezek után azt hinné az ember, hogy a szövetkezetben nincsen olyan kérdés, amely komolyabb intézkedéseket köve­telne. Ne siessük el a dolgot, mert a párt levelének megvitatásánál a falusi pártszervezet taggyűlésén kiderült, hogy még egész sereg . kérdést kell megoldani, ha azt akarják, hogy ^ ter­melésben ne álljon be hanyatlás, (Je az tovább fokozódjék Nyársik Vince, a szövetkezet elnöke ezzel kapcsolatosan megjegyzi: — Hogy az ötéves terv feladatai reálisak, sőt hogy a tervet túl is lehet szár­nyalni, azt eddigi eredményeink bizo­nyítják. Van még azonban javítani va­ló. Ki kell bővíteni a takarmányalapot. A föld 30—35 százalékán kell termelni takarmányféléket, mégpedig olyano­kat, amelyoket a leggazdaságosabban lehet hasznosítani. Byí inéi jobban elmélyedünk a be­m szélgetésbe, annál több kérdés merül fel. Sokat kell még például javí­tani a járás irányító munkáján, annak ellenére, hogy ezen a téren komoly ja­vulás észlelhető. Az állattenyésztésben is vannak még komoly hibák. Az insze­mínáciő nincs jól megszervezve, sok a •pontatlanság, késedelem, aminek kö­vetkeztében sok tehén meddő marad. Ez nagy kárt jelent a tejtermelésben és a szaporulatban egyaránt. — Helyesen kell gondolkozni, azután cselekedni — mondja a szövetkezet elnöke. Még mindig találkozunk olyan intézkedésekkel, amelyeket nem lehet megérteni. Most is 60 kisorolt növen­dékvágómarhát kell beadnunk a be­gyűjtő szerveknek. Az állatok elszállí­tásra várnak, de nirícs aki átvegye őket. A pénzügyi tervben — amelyet a járás mezőgazdasági osztálya jóvá­hagyott — benne van a kisorolt álla­tok beadása és mégis nehézségeink vannak a beadással. Még az sem lehet kifogás, hogy nincs meň a tervezett állatállományunk, mert a valóságban tokkal nagyobb a tervezettnél. Ami igaz, az igaz, először gondol­kozni kell, azután cselekedni. A vita vezessen oda, hogy mindenütt, a so­morjai járásban is minél több jó gon­dolatból fakadjanak a helyes cseleke­detek. — ma — A szövetkezet sertéstelepe technikusával járjuk körül a gazda- A vetési munkákat már befejezték, sági udvart. Jól ki van építve. A ser- segítenek a gazdag cukorrépa-, és ku. tésistállók lakóit vesszük először koricatermés betakarításában, no, meg szemügyre. Gyönyörű anya- és hízó- a mélyszántás mielőbbi elvégzésén is sertések heverésznek a kifutókban, éjjel-nappal fáradoznak. A brigád Csaplár József, Töltési Bálint, And- traktoristái közül az utóbbi hetekben rássy Antal és Nagy Vilmos gondoz- u or váth Béla vonta magára a figyel­zák őket. Az anyasertésektöl az év me t Tizennégy nap leforgása alatt eleje óta 10 malacot választottak el. 10 7 hektáron forgatta meg a talajt A hízókkal sem vallanak szégyent, lánctalpas traktorával. Ám nemcsak ~A napi súlygyarapodás 50—60 dkg. azért i[[eti ö t dicséret, mert mun­A zootehnikus elmondja, hogy a terv ^anormáját magasan túlteljesítette, szerint 350 mázsa sertéshúst kellett de azért (S> mer t hektáronként 2,5 volna ebben az esztendőben termel- lite r üzemanyaggal kevesebbet fo­niök. Ezt már elérték és arra tettek gyasztott a tevezettnél. fogadalmat, hogy még 220 mázsát ' Nincs me gáiiás a fejlődésben. Aki termelnek terven télül. Ez azt je- megáll, az lemarad. S aki lemarad, lenti, hogy ebben az évben egy hek- azt üti k_ j gy van ez az egye s embe­tár földterületre 90 kilogramm ser- re k között i s és így van ez az or­téshús termelése esik. — Szép ez az s zágok között is. A mi hazánk élen­eredmény, de még távol áll a pártunk j áró ors zág. Lemaradni nem akarunk, által kitűzöttt céltól. Még 20 kilogram célunk, hogy megteremtsük az ipari kell hozzá hektáronként — mondom és me zögazdasági árucikkek bőségét, a zootehnikusnak. jobb minőségét, olcsóbb árait. Mind­- Két év múlva, de ha jól megy, erről a széles dolgozó tömegek dön­már a iövő évben meglesz - feleli tenek az üzemek munkapadjai mel­magabiztosan Szabó elvtárs. lett, a bányák mélyén, <*-*zextofolde­Ami a marha- __ . „_..„,„ hús termelését ü-^ " ^nek fc etke\ ^ŕé i b e jÍ ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ jelékenység és csak ' * nagyon lassan jön Jobbról balra: Vígh Lajos agronómus, Lukács István szo­n renrle* i-orél- vetkezeti tag, Szóló József zootechnikus és Czita István vágásba pľrszé, csoportvezető a párt leveléről beszélgetnek a gazdasági v y udvaron. (Jankovič J. felvételei) célszerű munkaval ennek az ágazatnak fejlesztését is ken, az állatok körüli munkákban. Ma meg lehetne gyorsítani. És most ez az a legfontosabb, hogy dolgozóink képezi majd a vita fő tárgyát a tag- mélyen áttérezzék, fejlődésünk mi­sági gyűlésen. A tagság érdeke is, meg az ország érdeke is azt köve­teli, hogy itt is mielőbb jó úton ha­A szövetkezet eddigi sikereiből a traktorosbrigád is méltóképpen ki­vette részét. Jó talajmunkával hatá­sosan elősegítették a magas hektár­äUäurí eiuützyiieiiKK. u. rriuyus rieniur- ítctyc/t, rw^wi ""-y hozamok elérését. A traktorosbrigád lépésekkel haladni kitűzött célunk­tagjai most is serényen dolgoznak az hoz. öszi munkák sikeres teljesítésén. FARKAS KÄLMÄN. A vita fol/amán újabb felajánlások születnek Dolgozóink a párt leveléről folytatott vita során jelentős tartalékokat tárnak fel. Ezért egyre növekszik azon jelen­tések száma, amelyekben az üzemek dolgozói tudatják, hogy újabb felaján­lásokat tesznek, vagy a régieket meg­szilárd'tják. Ezt éppen a dolgozókna' a vita folyamán megnövekedett kezde ményezése teszi lehetővé. A púchovi Makyta Üzemben például elhatározták, hogy további 159 Ö00 ko­ronát takarítanak meg az önköltsége­ken. A konfekciós ruhákat készítő részleg dolgozói megígérték, hogy az év végéig az elkészült ruhák mennyi­-égének 40 százalékát arany védjegy­lyel látják el, ami kiváló minőségei ielent. Az újítási javaslatok megvaló­sításával az év végéig 67 000 koronát takarítanak meg. • lyen íontos állómásához érkeztünk, amikor a nagy mű, a szocializmus ICH, riuyy ui is mieiouo jo uvon na- betetőzéséről kell döntenünk. Mint ladjanák és elérjék azt a szintet, minden fontos dologban, pártunk amit országos viszonylatban el kell . _ . ' ^ 14- . r*11 n o o ňl* elérni most is a néphez fordult: hallassák szavukat, mondjanak tárgyilagos bí­rálatot a fejlődést gátló hibákról, vegyék elemzés alá minden munka­helyen, hogyan tudnánk még nagyobb Az ipar tervezésének és pén zelésének megváltoztatására a CSKP KB levelében felvetett ja­vaslatok arra irányulnak, hogy dolgozóink legszélesebb réte­geinek vitája és javaslatai alapján lényegesen megjavítsuk a nemzeti vállalatok gazdasági eredményeit és meggyorsítsuk a nemzeti jövedelem növekedését. Nyilvánvaló, hogy a nemzeti jö­vedelem döntő részét az ipar szolgáltatja. Hiszen csak az el­múlt évben ipari vállalataink 13,7 milliárd koronát utaltak át nyereségképpen a Nemzeti Banknak. Ez jelentős összeg, de meg kell mondanunk, hogy ez­zel nemzeti vállalataink csak 95,1 százalékra teljesítették a nyereségátutalás előirányzatát. Arról van tehát szó, hogy az ipar tervezése és pénzelése megjaví-, tására javasolt intézkedésekkel necsak azt a 100-ig hiányzó 4,9 százalékos nyereségtöbbletet ér­jük el, hanem lényegesen túl­szárnyaljuk ezt, minden lehető­ség kihasználásával biztosítsuk a magasabb nemzeti jövedelmet. Ezt a vita során feltáruló ezer­nyi lehetőség követeli meg tő­lünk, hiszen lehetetlen, hogy az „utcán heverni hagyjuk" azt a pénzt, amelyet már egyszer megtaláltunk. A fent említett összeg bizonyítja a legjobban, hogy nem ezer, vagy százezer koronákról, hanem milliókról van szó. (Építészetünk például az utóbbi húsz hónap alatt több mint félmilliárd koronás adós­ságra „tett szert" nemzetgaz­daságunkkal szemben.) A javasolt intézkedések nagy- | ságát és jelentőségét ismerő I ember azt az érvet hozhatja fel fenti fejtegetésünkre, hogy ez rendben van, az átszervezést, az intézkedéseket helyesnek tartja, jövfóre meg is valósítjuk azokat az egész iparban — de a gaz­dasági eredmények úgyis csak 1959-ben mutatkozhatnak meg. így aztán helytelen lenne cí­münk, amely szerint nem kell 1959-ig várni. Nos, valóban, az íróasztal mellől számítva ilyen eredményre kell jutnunk. Most azonban kérdezzük meg dolgo­zóinkat, mit szólnak ehhez a problémához. Pártunk ezt meg is tette. A dolgozók pedig válaszolnak az országos vitában. A felterjesz­tett vitafelszólalások döntő többségének lényegét összegez­ve kitűnik, hogy az „utcán he­verő" milliók felemelésével nem kell 1959-ig várnunk. Olyan tar­talékok vannak az üzemekben, vállalatokban, amelyeket azon­nal ki íehet használni, amelyek még ebben az évben befolyásol­hatják a gazdasági eredménye­ket. Mi azonban a helyzet az üze­mekben? Sok helyütt a jövő évi terv előkészítésénél olyan irány­zatok kezdenek mutatkozni, amelyek következménye vég­eredményben a gazdasági ered­mények rosszabbodása, a nem­zetgazdaság megkárgsítása le­hetne. Egyes vállalaíok vezetői ugyanis olyan követelményekkel állnak elő, hogy a felsőbb szer­vek csökkentsék üzemük nyere­ségátutalási tervét, növeljék az anyagköltségek előirányzatát. Az ilyen vezetők fáradságot nem kímélve küzdenek azért, hogy „saját" üzemüknek könnyű terv­teljesítést, magas prémiumokat biztosítsanak. Hol marad azon­ban a nemzetgazdaság érdeke? Lehet kommunistáknak ilyen nézetük ? Nem. A kommunisták nem egyezhetnek bele ilyen szűk ér­dekeket célzó machinációkba. Minden kommunistának felada­ta, hogy a leghatározottabban elutasítsa a hasonló reszort-ér­dekeket és minden erejével a dolgozók kezdeményezésének felkarolásáért, a nemzetgazda­ság követelményeinek maximális kielégítéséért küzdjön. V. G. ÜJ SZO 5 ä 1957. november 13,

Next

/
Thumbnails
Contents