Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-13 / 315. szám, szerda

fiZ 1HSZ POLITIKAI BIZOTTSÁGA kompromisszumos határozati javaslatot hagyott jóvá a rádioaktív sugárzás hatásainak megvizsgálásáról New York (ČTK) — Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága no­vember 11-i délelőtti ülésén befejezte a csehszlovák küldöttség által elő­terjesztett, a rádioaktív sugárzás hatásáról szóló pont megtárgyalását. A politikai bizottság olyan határozatot hagyott jóvá, amely jóllehet ke­vésbé határozott formában, de tartalmazza a csehszlovák javaslatok fő gondolatait. Az indiai küldöttség az összes ha­tározati javaslatok szerzőivei folyta­tott megbeszélések után a hétfői ülésen 15 más küldöttséggel együtt (közöttük volt a három nyugati nagy­hatalom, Lengyelország, Jugoszlávia és Ausztria, Japán és más országok küldöttsége) megegyezéses határozati javaslatot terjesztett elő, amely hangsúlyozza a rádioaktív sugárzás­nak az emberi szervezetre és az em­ber környezetére gyakorolt hatása problémáinak fontosságát. A határozati javaslat felhívja az összes illetékes intézményeket, hogy a leghatásosabb segítséget nyújtsák az ENSZ tudományos bizottságának, amely a rádioaktív sugárzás hatásai­nak megvizsgálásával foglalkozik és felhívja a tudományos bizottságot, hogy mielőbb fejezze be a jelentést, amelyen dolgozik és azt bocsássa az ENSZ valamennyi tagállamának, az atomerő békés felhasználásáról szóló II. nemzetközi konferenciának rendel­kezésére. E megegyezéses határozati javaslat előterjesztése után Wadsworth ame­rikai küldött azon nyolc küldöttség nevében, amelyek eredetileg benyúj­tották a határozati javaslatot, kije­lentette, hogy nem fognak ragaszkod­ni a határozati javaslat szavazás alá bocsátásához. A csehszlovák álláspontot azután Václav Dávid külügyminiszter, a csehszlovák küldöttség vezetője fej­tette ki. Az indiai küldött beszéde után az ENSZ közgyűlés pplitikai bizottsága megkezdte a szavazást és a megegye­zéses határozatot egyhangúlag elfo­gadta mind a 79 jelenlevő küldött. Az ülés berekesztése előtt a poli­tikai bizottság elhatározta, hogy a következő kérdésekről fog a továb­biakban tárgyalni: a koreai kérdésről, Nyugat-Irián kérdéséről, Algériáról, Ciprusról és a békés egymás mellett élésről. Václav Dávid csehszlovák külügyminiszter beszéde Václav Dávid külügyminiszter, a csehszlovák küldöttség vezetője a po­litikai bizottság november 11-i ülé­sén tartott beszédében többek között a következőket mondotta: A benyújtott határozati javaslatok megtárgyalásakor első helyen újból azt szeretném hangsúlyozni, hogy a csehszlovák küldöttség által benyúj­tott határozati javaslat az ENSZ munkájának továbbfejlesztésére és el­mélyítésére irányul a rádioaktív su­gárzás ártalmas hatásának vizsgála­tában. Az általános vita során meg­mutatkozott, hogy ez a gondolat lényegében széleskörű támogatásra ta­lál, de eltérnek a nézetek abban, mi­lyen intézkedéseket kellene már most megtenni az ENSZ közgyűlésének. A csehszlovák küldöttség nézete sze­rint az atomfegyverekkel végzett kí­sérletek következtében egyre növekvő rádioaktív sugárzás oly veszélyt je­lent, amely szükségessé teszi a leg­szélesebb alapokon történő intenzív tudományos kutatást. Az a határozati javaslat, amelyet az indiai küldöttség más küldöttsé­gekkel együtt nyújtott be, eleget akar tenni a bizottságban elhangzott különféle javaslatoknak és ajánlatok­nak. A javaslat operatív részének har­madik szakasza felhívja az ENSZ fő­titkárát, hogy az ENSZ tudományos bizottságának megegyezésével mérle­gelje a rádioaktív sugárzás hatásának megvizsgálására végzett tudományos tevékenység megszilárdításának és kibővítésének kérdését. Ilyen körülmények között és hogy e fontos kérdésben megegyezés jöjjön létre, a csehszlovák küldöttség erre az új határozati javaslatra szavaz és abban az esetben, ha az indiai kül­döttség javaslatát jóváhagyják, nem fog szavazást követelni a csehszlovák határozati javaslatról. A csehszlovák parlamenti küldöttség Párizsban Párizs (ČTK) — A csehszlovák par­lamenti küldöttség november 11-én délelőtt részt vett a fegyverszünet napja hivatalos ünnepségein Párizs­ban. Ebből az alkalomból Ladislav Štoll képviselőt, küldöttségünk veze­tőjét bemutatták René Cotynak, a Francia Köztársaság elnökének. N. Sz. Hruscsov beszélgetése Mao Ce-tunggal Moszkva (ČTK) — A TASZSZ jelentése szerint november 11-én az SZKP KB épületében N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak titkára megbeszélést folytatott Mao Ce-tunggal, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának el­nökével, a Kínai Népköztársaság elnökével. A megbeszéléseken részt vett Ten Sziao-pin, Kína Kommunista Pártja KB főtitkára és N. T. Fe­dorenko, a Szovjetunió külügymi­niszterhelyettese. A beszélgetés rendkívül szívélyes baráti légkörben folyt le. A Szovjetunió népgazdaságának távlati tervezése Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Állami Tervbizottság (Goszplan) elnt/ce, Joeif Kuzmin a moszkvai Pravda november 12-i számában a Szovjetunió népgazdasága távlati tervezésének legfontosabb feladatairól ír. Az 1956—1960-as évekre szóló a hatodik ötéves tervhez kiadott irány­elveket, amelyeket az SZKP XX. kongresszusa jóváhagyott, sikeresen teljesítik. Előzetes számítás szerint az ipari nyerstermelés emelkedése megfelel az irányelvekben kitűzött feladatoknak. Az 1959—1965-ös évekre szóló táv­lati terv új feladatokat tűz ki és a Szovjetunió népgazdaságának még ha­talmasabb fejlődését irányozza elő. E terv alapján sokoldalúan növekszik a munkatermelékenység, a szüntelen műszaki haladás, valamint a haladó tudomány és technika ismereteinek valamennyi termelési ágazatba való bevezetése révén. A távlati tervezés újdonsága továb­bá az a tény, hogy a tervjavaslatot most hosszabb időszakra — két év­re — dolgozzák ki. Ezt az a körül­mény tette szükségessé, hogy a ha­A francia nemzetgyűlésnek a kormány rendkívüli teljhatalmáról szóló vitája előtt Párizs (ČTK) — A francia nem­zetgyűlés e héten tárgyal azokról a rendkívüli teljhatalmakról, ame­lyeket az új kormány kér. Félix Gaillard miniszterelnök ked­den kérte az Algériáról szóló rendkí­vüli teljhatalmat, amelynek alapján zavartalanul folytathatnák elődjeiknek politikáját, az algériai nemzeti fel­szabadító mozgalom elleni értelmetlen harcot és a Franciaországban dolgozó algériaiak üldözését. A parlament szerdán kezdi meg a gazdasági és pénzügyi kérdésekben kért rendkívüli teljhatalom jóváha­gyásának vitáját. A törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy „helyreállítsa a gazdasági és pénzügyi egyensúlyt", a kormány szombati ülésén jóváhagy­ta és a nemzetgyűlés pénzügyi bizott­sága kedden foglalt állást hozzá. A törvényjavaslat hangsúlyozza a je­lenlegi helyzet súlyosságát és emlé­keztet arra', hogy az „infláció válságos ponthoz érkezett, amelynek következ­tében egyensúlyát vesztette a külke­reskedelem és növekvő nyomást gya­korol az árak színvonalára". A javaslat alapján az 1958. évi költségvetés hiá­nyát 600 milliárd frankra csökkente­nék, mégpedig 100 milliárd összegű új adók bevezetésével és százmilliárd utólagos „megtakarítás" elérésével. Ezzel egyidejűleg a kormány jogot kér arra, hogy minden új kiadásra tett javaslatot elutasíthasson. A törvényjavaslat egyben leszögezi, hogy „az a veszély áll fenn, hogy a helyzet a jövő hónapokban még in­kább rosszabbodik". Emiatt külföldi segélyre kell törekedni. A kormány javaslatában továbbá hangsúlyozza, hogy „sürgős intézkedésekről van sző, amelyek Franciaország gazdasági egyensúlya tartós helyreállításának nyitányát jelentik." A Reuter szerint lehetséges, hogy Gaillard az e törvényjavaslatról szóló szavazást egybekapcsolja a bizalom kérdésével, hogy így amidőn nyolc nap múltán kockára teszi kormánya sorsát, kizárja a jobboldal esetleges ellenállását. AZ „AL NUR" szíriai lap jelentése szerint az iraki Kirkuk város közelé­ben új amerikai katonai repülőtér épült. Szaud király több nyugatnémet céget megbízott rádióállomások háló­zatának kiépítésével Szaúd-Arábiában. ,A DPA jelentése szerint ezek a cégek öt rövidhullámú és két középhullámú leadót szállítanak és építenek Szaúd­Arábiában. (ČTK). KAIRÓBAN NOVEMBER 11-ÉN vé­get ért a nyolc arab ország konferen­ciája, amelyen elhatározták, hogy együttesen fognak harcolni az arab országok elleni ellenséges propagan­dával szemben és ezért közös propa­gandabizottságot alakítanak az Arab Országok Ligája keretében. (ČTK). todik ötéves terv irányelveinek jóvá­hagyása után új problémák merültek fel. melyeknek megoldásához nem ele­gendő a hatodik ötéves terv hátralevő három éve; ezek legalább öt-hét évet követelnek meg. A távlati tervjavaslat így kiküszöböli a tervezés előző el­veinek lényeges fogyatékosságát, mert szervesen összeköti a hatodik ötéves terv utolsó két évét a következő ötéves tervvel. . Bevan a legfőbb képviselők találkozása mellett New York (ČTK) — A. Bevan, a brit munkáspárt vezető tényezője egy new-yorki sajtóértekezleten azt mondotta, hogy N. Sz. Hruscsovnak a tőkés és szocialista országok kép­viselői konferenciájára tett javaslatát el kellene fogadni. Bevan kifejezte az,, a reményét hogy az „amerikai vezetc tényezők nem fogják megkí­sérelni az ilyen összejövetel megaka­dályozását mindaddig, míg úgy hi­szik, hogy a technikai fejlődésben ugyanolyan vagy magasabb színvona­lát értek el, mint az oroszok." Bevan, akire a jövő munkáspárti kormányban miniszterelnökként szá­mítanak, állást foglalt amellett, hogy a Közép-Kelet minden kérdésének megoldásában vegyen részt a Szovjet­unió. A munkáspárti politikus foglalko­zott továbbá a szovjet mesterséges holdak USA-b^i visszhangjával is. Azt mondotta: „meglepte őt, hogy a szputnyik mennyire kihozta egyensú­lyukból az amerikaiakat." Ennek oka az, hogy „az amerikaiak túlságosan elbizakodtak állítólagos ipari és tech­nikai fölényükben." Tovább tart az ománi brit agresszió Alexandria (ČTK) — A MEN hír­ügynökség jelentette, hogy Omanban tovább tartanak a heves harcok. Az ománi imanátus kairói képviselője ki­jelentette, hogy Drit csapatok harcko­csikkal és repülőgépekkel támadást intéztek Dzsebel-Achdar vidékén, amely az ománi hazafiak nemzeti el­lenállásának központja. A több mint két órán át tartó harcok során a brit katonai egysegek 267 embert vesztet­tek. Az ománi imanátus képviselője to­vábbá rámutatott, hogy a bahreini brit politikai helytartó Maszkatba lá­togatott, ahol tanácskozásokat folyta­tott Bin Tajmur angolpárti szultán­nal, valamint a brit hadsereg magas­rangú tisztjeivel. 2 K É R D É FELELET Párizsi erőlködés Miről tárgyal Párizsban az Észak­atlanti Tömb képviselőinek értekez­lete és hogyan akarják meggátolni e támadó katonai szövetségben mu­tatkozó szétzilálódást? E kérdésre könnyű rövid és érthető választ adni. A Szovjetunió tudomá­nyos sikerei olyan zavart keltettek Nyugaton, hogy a hetvenkedő, fenye­gető generálisok egyszerre rádöbben­tek, hogy a keserves nehézségek árán összetákolt katonai tömbök, külföldi támaszpontok nem jelentik a Szovjet­unió halálát, csak a saját .íaívságukról tanúskodnak. Még egyszerűbben: „a szputnyik-riadalom" kényszerítette a 15 NATO ország képviselőit Párizsba. Feladatuk pedig nem kisebb, mint ki­okoskodni valamit, ami kisegíti a büsz­ke nyugati világot a zsákutcából és a csorbát szenvedett tekintélyt valami­képpen megreperálja. Nem könnyű feladatra vállalkoztak a NATO urai. A két szovjet mestersé­ges hold, amely békésen kering plané­tánk körül, felzaklatta Nyugaton az idegeket és a vak indulatok csúfondá­rosan megmutatták a világnak az At­lanti-egységen tátongó réseket, az annyira magasztalt szövetség alapos belső ellentmondásait. De nézzük csak a NATO két legna­gyobb problémáját! 1. Az Északatlanti Szövetség átszer­vezése és lélektani kiegyensúlyozása, amit természetesen a fegyverkezés esztelen továbbfokozásával akarnak el­érni. A „vörös veszedelem" újra na­pirendre került és vele együtt Nyugat­Németország atomfegyverekkel való felszerelése. Heye nyugatnémet ellen­tengernagy az ülésen már a tudomá­nyos közös kutatás mellett az atom­fegyverek közös felhasználását is kö­vetelte. A nyugati hírügynökségek jelenté­seiből kitűnik, hogy mindez már folya­matban is van, hiszen az új Wehrmacht kutató szakemberei már tanulmányoz­zák az angol, amerikai atom- és ra­kétafegyverek gyártását. A „szputnyik-riadalom" olyan mére­teket öltött, hogy a párizsi ülés egyes felszólalói 30 atomhadosztály azonnali felállítását követelik Nyugat-Németor­szágban és a gyors intézkedések meg­tételére a NATO állandó katonai bi­zottságának Washingtonból Párizsba költözését sürgetik. A tárgyalásokon bőven akadt ellen­tét. A franciák „abszolút egyenlőséget" követelnek, nem hajlandók elismerni a katonai szövetségen belül csak két atomhatalmat, (Amerikát és Angliát), hisz az atomfegyverkezés őrült költ­ségeit valamennyien viselik. Amerika pedig úgy gazdálkodott a pénzzel, a lehetőségekkel, hogy az oroszok szépen maguk mögött hagyták őket. 2. A gazdasági, tudományos és tech­nikai együttműködést meg egyenesen elszomorítónak nevezi a beszámolót. A Szovjetunió utolérése óriási összeg­be kerül és egyik napról a másikra nem is valósítható meg, mert a tudó­sok, technikusok tömeges nevelése éveket követel. De még egy másik, nem lebecsülendő bökkenő is akad: A ka­pitalista Nyugaton a különféle társa­ságok és vállalatok nem szívesen osz­toznak a nyereségen és így a felfede­zéseket, találmányokat sem igen haj­landók egymás rendelkezésére bocsáta­ni. A fenti kérdésekbői látható, hogy megoldásuk kemény dió és valószínű, hogy a NATO államfőinek december 15-í párizsi értekezletén, amelyen Eisenhower is részt vesz, e problé­mákkal újra szembe kell nézni. A király talpa alatt ég a talaj Mi a jordániai zavargások igazi háttere és hogyan esküdtek össze a reakciós jordániai erők az imperialistákkal a szerencsét­len palesztinai menekültek de­portálására? Jordániából egyre-másra érkeznek a hírek, hogy Husszein király mesterke­dései ellen forrong az ország népe. Ammanban a királyi palotát erős ka­tonai egység védi és más városokban is állig felfegyverzett katonák vigyáz­nak a rendre. A fővárosban. Irbideben, Nabluseban, Dzsanineben, Jeruzsálem­ben, Jerikóban és más városokban mégis kormányellenes tüntetések foly­tak, amelyeket csak a legdurvább ter­rorral sikerült elfojtani. A Jordánia-szerte szétosztott illegá­lis röplapokból megtudjuk, milyen becstelen tettre szánta el magát a ki­rály, hogy az amerikaiak és Izrael kedvében járjon. Az Izraelből Jordá­niába menekült több mint félmillió embert az izraeli-jordániai határ kö­zeléből, ahol évek óta hazatérésükre várnak, a jordániai puszták mélyébe deportálják. A jordán király Ben Gu­rionnal és az amerikai nagykövettel többször találkozott és ezeken a beszélgetéseken kifőzték ezt az újabb provokációt. Ügy spekuláltak, hogy Szí­ria és Egyiptom el van foglalva az ag­resszió elleni védekezés problémáival és így nyugodtan tovább feszítik a húrt a Közel-Keleten. A király körül csoportosult reakciós erők mindent elkövetnek, hogy útját állják a nép követeléseinek. Amerikai javaslatra már internálótáborokat is lé­tesítenek „a megbízhatatlan egyének­nek". Az egyiptomi rádió hallgatásá­ért pedig 5 évi börtönbüntetés jár. Egy amani jelentés tudósítása szerint Jordánia megerősítette, hogy egyetért az Eisenhower-doktrinával és elhatá­rozta, hogy belép a Bagdadi Szerződés gazdasági bizottságába. Az egész ország tiltakozik az arab menekültek aljas száműzése ellen. De a harag hulláma nem reked meg a me­nekültekkel való szolidaritásnál — a nép szabadságot követel az országnak és az Amerika-barát reakció megdön­téséért száll síkra. A hatodik amerikai flotta fenyege­tően a Földközi-tenger partjainak kö­zelében tartózkodik, hogy Husszein ki­rály védelmében kéznél legyen. De a New York Times aggodalommal figyel­meztet az elkeseredett hangulatra, amely Jordániából második Szíriát Csi­nálhat. Sz. B. A lengyel közbiztonsági szervek alapos harcot indítottak a huligánok ellen Varsó (ČTK) — A lengyel közbiz­tonsági szervek számos vajdasági és járási városban mintegy ezer személyt letartóztattak a közrend megsértése, részegség és más büntetendő cselek­mények miatt. Vratislavban 405 olyan helyiségben tartottak razziát, ahol hu­ligánok és más garázdálkodók szoktak gyülekezni és emellett 23 körözött gonosztevőt tartóztattak le. A biztonsági szerveknek felajánlot­ták segítségüket a munkásőrség és a belbiztonsági fegyveres alakulatok tagjai. A közbiztonsági főigazgatóság bün­tetőosztályának főnöke a PAP tudósí­tója előtt kijelentette, hogy a huligá­nok ma olyan erőt képviselnek, amely képes komolyan megsérteni a köz­rendet és nyugalmat. A huligánok varsói garázdálkodásai azt mutatták, hogy a huligán-bandákat provokatőrök támogatják és e bandák gonosztevő elemek fészkévé válnak. Ezért a hu­ligánok elleni harcba bekapcsolják az összes közbiztonsági alakulatokat és felhasználnak minden eszközt, hogy ártalmatlanná tegyék őket. A DUBNOI EGYESÜLT Atomkuta­tási Intézetben november 11-én kon­ferencia kezdődött az atomreakciók fejlesztésére és tanulmányozására szolgáló műszerekről. (ČTK). Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése New York (ČJK) — A Biztonsági Tanács november 11-i ülésén tovább folyt a kasmíri kérdés tárgyalása. Krisna Menőn, indiai képviselő foly­tatta India álláspontjának kifejtését e kérdéssel kapcsolatban. Az ülést azonban a szónok rosszulléte miatt megszakították és keddre halasztot­ták. Pakisztáni politikusok elítélik a kormány Amerikabarát politikáját Kapacsi (ČTK) — Maulana Blhasani, a nemzeti néppárt elnöke november 10-én Karacsiban tartott beszédében élesen bírálta a pakisztáni kormány kül- és belpolitikáját. „Pakisztán újbó rabszolga lett — mondotta Blhasani. — Az országot le­igázták azok a szerződések, amelye­ket a múlt kormányok kötöttek az Egyesült Államokkal." „Baráti kapcsolatokat óhajtunk Amerikával, Oroszországgal és más országokkal, de nem olyan kapcsola­tokat, amelyek rabszolgává tesznek bennünket" — mondotta a továbbiak­ban a nemzeti néppárt vezére — és Pakisztánnak a nyugati államokkal szemben fennálló kötelezettségeit szégyenleteseknek minősítette.'­ÜJ SZO 3 ä 1957. november 13,

Next

/
Thumbnails
Contents