Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-12 / 314. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PAKTJANAK NAPILAPJA 1957. november 12. kedd 30 fillér X. évfolyam, 314. szám. Csaknem 50 000 szövetkezeli tag ült be az iskolák padjaiba Országunk szocialista fejlődésének üteme megköveteli hazánk minden dolgozójától: tudása, ereje legjavát nyújtsa, hogy minél előbb felépítsük a nagy művet. Az elkövetkezendő időszakban tehát az üzemek s a falvak dolgozóinak egyaránt még fokozottabb tempóban kell munkálkodniok, hogy az ötéves tervben megszabott feladatok határidőre valósággá váljanak. Mit kíván az ország, a haza a dolgozó néptől? Talán azt, hogy nem 6, vagy 8, hanem 12—14 órát dolgozzon egy nap alatt? Szó sincs erről. Az most a követelmény, hogy a munkaidő minden percét, óráját gazdaságosan kihasználjuk, az ország minden munkahelyének dolgozója gyarapítsa, fejlessze szaktudását, hiszen az „ésszel" végzett munka mindig könnyebb, mintha mindent csupán fizikai erővel szeretnénk megoldani. S mint ahogyan az üzemekben dolgozók számára is lényegbevágóan fontos a szaktudás, éppúgy nélkülözhetetlen ez a mezőgazdaságban. A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés el sem képzelhető kiváló szakemberek nélkül. Az viszont ismeretes, még nem tartunk ott, hogy minden egyes szövetkezeti tag mezőgazdasági szakiskolát végezhessen. Még sok helyen az EFSZ-ek vezetőinek: az elnöknek, az agronómusnak, vagy a zootechnikusnak sincs szakiskolai végzettsége. A mezőgazdaságban dolgozók folyamatos szakoktatása tehát elsőrendű feladat, hiszen, ha azt akarjuk, hogy többet teremjen a föld, több hasznot hozzon az állatállomány, tisztában kell lenni minden szövetkezeti tagnak a haladó agro- és zootechnikai tudomány új vívmányaival. Persze, az új elsajátítása nem megy máról holnapra. Időt vesz igénybe, amíg eljutunk odáig, hogy minden egyes szövetkezeti tag részt vegyen legalább a szövetkezeti munkaiskolák oktatásain. Azt mondottuk, időbe kerül, amíg elérjük, hogy minden szövetkezeti tag eljár majd az esti iskola előadásaira. Talán nincs meg a lehetőség erre már most is ? Megvan, hiszen pártunk és kormányunk mindent megad ahhoz, hogy tanuljon a falvak népe, csupán a falusi kommunistákra, az EFSZek vezetőire vár a feladat, hogy minél több hallgatót nyerjenek meg az előadásokra. Itt is elengedhetetlenül szükséges a meggyőző munka, hiszen aki jól ismeri a parasztember gondolatvilágát, jellemét, tudja azt is, hogy különösen a korosabbja nehezen vehető rá a tanulásra. Ezer kifogást találnak, ha az előadásokra hívják őket, mondván: „A határban nőttem fel, értek én a földműveléshez. Az apám is így csinálta, jó így nekem is. öreg yagyok én arra, hadd tanuljanak a fiatalok" — s még a jó ég tudja milyen kifogásokkal élnek Orszá

gszerte folyik a vita A ZSELIZI JARAS TOVÁBBRA IS A PÁRT ÚTMUTATÁSAIT KÖVETI 3780 egyesek (tisztelet a kivételnek, ma már több idősebb szövetkezeti tag is eljár az esti iskolára). De ha egyszer sikerül meggyőzni őket arról, mit jelent, ha tanulnak, fejlődnek, elmondjuk nekik, milyen érdekes előadások lesznek, nem marad el az eredmény, s ha az illető szövetkezeti tag egyszer már részt vett az előadáson, másodszor már nem kell őt hívni, sőt belőle lesz a legjobb agitátor. Ki ne emlékezne arra, fyogy alig héhány éve, amikor falvainkon megkezdődtek a szövetkezeti munkaiskolák, egyegy községben alig 3—4 szövetkezeti tag járt el az előadásokra. Az 1957—58-as iskolai évben viszont már csaknem 50 ezer szövetkezeti tag fog tanulni ezekben az iskolákban, ami annyit jelent, hogy 10 ezerrel több az érdeklődő, mint a múlt esztendőben, összegezve: az idei iskolai évben az EFSZ-tagoknak 20 százaléka látogatja a szövetkezeti munkaiskolák előadásait. Emellett az idén szervezett szakoktatáson részt vesznek az egyénileg dolgozó parasztok is. Az állam tehát mindent elkövet, hogy a mezőgazdaság dolgozói a rájuk háruló nagy feladatok megoldására minden tekintetben megkapják a megfelelő támogatást. Az iskolázáson részt vevők olyan oktatásban részesülnek, hogy munkájukat nagyobb tudással, több hozzáértéssel végezhessék. Az előadásokat úgy szervezik a munkaiskolában, hogy egyes csoportok (növénytermelési, állattenyésztési dolgozók) elsősorban a munkájukhoz szorosan hozzátartozó mezőgazdasági ismereteket sajátíthassák el. A növénytermelésben a talajismeret, a szántás, a vetés, a trágyázás,, a mezőgazdasági gépek használata, stb., az állattenyésztésben dolgozók pedig gazdag tapasztalatokat nyernek a helyes takarmányozásról, az istálló gépesítésének előnyeiről, egyszóval a szakszerű állattenyésztés legfontosabb kérdéseiről. A szövetkezeti munkaiskoláknak már magas színvonalú, kiforrott tantervük van. Csupán az idén 17féle tankönyv jelent meg szlovák és magyar nyelven ezen iskolák részére. Emellett olyan különféle segédeszközök, mint grafikonok, képek, diagrammok, diafilmek, stb, állnak az iskolák rendelkezésére, amelyek nagyban elősegítik az előadások színvonalának emelését és érdekesebbé, érthetőbbé, sokoldalúbbá teszik azokat. E hó első napjaiban már országszerte megnyíltak a szövetkezeti munkaiskolák kapui. Sok szővgfc* kezeti tag, egyénileg dolgozó paraszt újabb ismeretekkel bővíti szaktudását. Legyen e tanulás sikeres és segítse győzelemre vinni azokat a nagy feladatokat, amelyek a jövő esztendőben a mezőgazdasági dolgozókra hárulnak. párt levelével kapcsolatosan a zselízi járás községeiben is folyik a vita. Ebben a járásban, mivel túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű, a termelés növelés e és a helyi anyagforrások kiaknázása, valamint a lakosságnak nyújtott szolgáltatások bővítése kerül az esti beszélgetéseken elő térbe. Egyébként járási viszonylatban, noha 41 községet tartanak nyilván, a szövetkezetek száma, az idén megalakultakat is bele számítva. 46 közös gazdálkodást mutat. Több tehát a szövetkezet, mint amennyi község fekszik a járásban. Azért lehetséges ez, mivel a tanyákon és a falvakon kívül eső településeken — Agón, Medv eckén és még további három helyen — ugyancsak megalakult a s zövetkezet. delés szerint. Vannak ažonban további lehetőségek is, mint a kosárfonás, seprőkészítés, hímzés, aíiol az aszszonyok is jó kereseti forrást lelhetnek. Damásdon hektáron még egyénileg gazdálkodnak Valóban, mint megállapították, ilyen nagv kiterjedésű területen, de csak a járás három községében, Kuralon, Farnadon és Nagyölveden, gazdálkodnak egyénileg. Ezzel szemben a járás terüietén 26 083 hektár föld már a szocialista szektorhoz, illetve a szövetkezetekhez tartozik. Miért ezekben a községekben a kis- és középparasztok tétovázása? Vajon a helyi szövetkezetek eredményei nem kielégítőek, hogy vonzóvá tehetnék a nagyüzemi termelést? Nem! Szó sincs róla. Hiszen akár a fiatal kurali, vagy a régebbi nagyölvedi és a farnaďi EFSZ jelentős sikereket ért el a termelésben és a szövetkezet tagjainak Devételei is nagyobbak a kisés középparasztokénál. Hogy mégis ennyi egyénileg gazdálkodó folytat még elavult módon kisparcellás termelést, annak az oka az, hogy a szövetkezet tagjai úgyszólván egy esetben sem kapcsolódtak be a tagszerzési akcióba, sőt úgy gondolták, hogy ez csak a pártszervezeteknek, meg a HNB tagjainak kötelessége, az övék nem. Ezt tükrözte vissza a Farnadi Helyi Nemzeti Bizottságon lefolyt vita is, ahol csupán egy községben több, mint 1000 egyénileg gazdálkodót tartottak nyilván. A párt levele nyomán azonban olyan álláspontra jutottak a községben, hogy a szövetkezet évvégi elszámolásának eredményeit érvényesítve, a téli hónapokat arra használják fel, hogy meggyőzzék a kívülálló gazdálkodókat a nagyüzemi termelés előnyeiről. Farnadon azonban a vitával kapcsolatosan komoly kérdés a lakosságnak nyújtott szolgálatok bővítése és a helyi ipar, kisüzemek létesítése is napirendre került. Az a célkitűzés vezeti a helyi funkcionáriusokat, hogy munkaalkalmat és nagyobb foglalkoztatottságot biztosítsanak a helyi lakosságnak, akik a várostól igen távol esnek és az őszi munkák befejeztével a tavaszi növényápolási munkák kezdetéig kisműhelyek, a helyi anyagforrások kihasználása hiányában, majdnem négy hónapon át kereset nélkül odahaza, | tétlenségre vannak ítélve. Ennek megszüntetésére már megtörténtek az első lépések. A HNB kőműves-csoport >t alakított, amely a lakóházak javítását és egyéb kőművesmunkát fog végezni a megrenA gépipari üzemekben megkezdték a vitát (ČTK) — A napokban tartót- I ták meg Banská Bystricán a 1 Gépipari Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége kerületi bizottságának plénáris ülését. Karol Trnka, a Szakszervezeti Szövetség kerületi bizottságának elnöke beszámolójában bejelentette, hogy a Banská Bystrica-i kerület valamennyi gépipari üzemében a dolgozók megismerkedtek a CSKP KB levelével. A levél értelmében e napokban megkezdik a legfontosabb termelési problé_ mák tárgyalását. Cyril Vaník újító, a breznói Hídgyár dolgozója, a Szakszervezeti Szövetség kerületi bizottságának tagja hozzászólásában taglalta a hídüzemek vitájának előkészületeit, melyek keretében főleg a gépek jobb kihasználásának kérdését kívánják megoldani. A Gyetvai Gépüzemek termelésük sok problémáját kívánják megtárgyalni. Ez az új üzem ez év szeptemberés októberében működése alatt először teljesítette a terv feladatait. Huszonkét albizottságot szerveztek, melyeknek mindegyike néhány dolgozóból álló szűkebb körben fog gondoskodni a vitáról. A dolgozók és a technikusok már a vita előkészítő szakaszában több mint 200 javaslatot nyújtottak be. Valamennyi üzemben szó lesz a szocialista verseny fontosságáról és szervezéséről is. A párttaggyűlésen már megtárgyalták: A rádióban hallottam, aztán az új- < ságban is olvastam a CSKP KB-nek a párt valamennyi szervezetéhez és tagjához, a Nemzeti Front szervezeteihez, Csehszlovákia dolgozó népéhez intézett levelét. Sok minden megragadta figyelmemet, de különösen az, ami minket, a gépállomás dolgozóit közvetlenül érint. Szó van a levélben a gépek elégtelen kihasználásáról. Nekem is az a véleményem, hogy a gépeknek lényegesebben kellene növelniök a termelékenységet. Ki kell küszöbölnünk a traktorok és a többi gép felületes javítását. Az eddigi ki nem elégítő helyzet oka egyrészt a gépjavítók helytelen bérezése. A gépjavítókat ugyanis anyagilag kellene érdekeltté tenni a mezőgazdasági gépek javítása lelkiismeretesebb teljesítésében. Tehát azokat kellene külön jutalmazni, akiknek a gép a legkevesebbszer kerül a gépállomás javítóműhelyébe — mondotta VItišek elvtárs, a Losonci Gép- és Traktorállomás főmérnöke a párttaggyűlésen. A szövetkezeti gazdálkodás rohamos fejlődésével kapcsolatban sok szó esett az agronómusok megnövekedett felelősségéről is. Sufliarsky elvtárs, a GTÄ agronómusa, arról beszélt például, hogy véget kell vetni a JNB, a gépállomás és a szövetkezet agronómusai közötti felesleges huzavonának, ami sok esetben az EFSZ fejlődésének rovására megy. Szerinte nagyobb felelősséget és önállóságot kell biztosítani a gépállomás és a szövetkezetek agronómusainak a feladatok megoldásában. A taqgyűlés úgy határozott, hogy a CSKP KB levelét pártesoportokban, a pártonkívüliek részvételével tárgyalják meg, hogy kiküszöböljék azokat a hibákat, amelyek megoldása módjukban áll, és továbbítsák észrevételeiket, javaslataikat azoknak, akiknek hatáskörébe tartozik azok elintézése. ; (<0) azonban ilyen kérdések nem merülnek fel, mert a szövetkezet csaknem az egész falu lakosságát felöleli, a helyi nemzeti bizottság pedig a kavicsbánya megnyitásával előnyös munkaalkalmat és kereseti lehetőséget nyújt a község dolgozóinak. Nem csoda tehát, ha itt a szövetkezet gazdálkodásának, jobban mondva a munkaszervezés és az irányítás megjavításának kérdései foglalkoztatják egyrészt a szövetkezet tagjait, másrészt a funkcionáriusokat. A minap megtartott nyilvános népgyűlésen is éppen a gazdaságosság kérdése körül folyt a vita. A szövetkezetben ugyanis gazdag terméseredményeket mutathatnak fel a növénytermelésben és a takarmánytermesztésben. Mindez azonban valahogy nem tükröződik vissza az állattenyésztésben, az állatok hasznosságában és különösképpen a súlygyarapodásban. Hol lehet a hiba? A párt levele felett vitázó szövetkezeti tagok, tekintettel arra, hogy ez idén bőven van takarmányuk, javasolták, célszerű lenne bevezetni a napi háromszori etetést, mind a szarvasmarháknál, mind a sertéstenyésztésben. A föld termelőereje növelésére is tettek javaslatot. Itt a műtrágyák vásárlásának csökkentését és az istállótrágyák, tehát saját nyersanyaguk jobb kihasználását kérték a vitával kapcsolatban feljegyezni és érvényesíteni. Cseke községben nemrég alakult meg a szövetkezet, de olyan vita, amely ebben a szövetkezetben alakult ki, becsületére válnék régebbi szövetkezeteinknek is. Az EFSZ tagjainak nagy többsége az alapszabályzat értelmében az új házirend bevezetését és elkészítését javasolta. Helyes volt ez a javaslat, mert néhány szövetkezetünkben, ahol éppen az alapszabályok, illetve a házirend szabályaival ellentétbe kerültek, későbbi gazdálkodásuk folytán erre igen ráfizettek. Helyes tehát, ha kezdettől fogva az alapszabályzat szerint szervezik meg a gazdálkodást, mert csakis ez vezethet megelégedésre a szövetkezetben. Néhány helyen csak felületesen vitatták meg a párt levelét A zselízi járás községeinek nagy többségében nagy visszhangot váltott ki a párt Központi Bizottságának a levele. Ezeken a helyeken már a vitában is megmutatkozott, hogy termő talajra talált a párt javaslata dolgozó népünk életében. Kissallón, Nagyölveden azonban nem szervezték meg a vitát úgy, hogy azon a falu nagy többsége részt vegyen, hozzászóljon komolyan a levéiben felvetett egyes kérdésekhez. Ipolypásztőn sem készítették elő kellőképpen a nyilvános népgyűlést. Ezek után természetes csak felületesen elsikkadtak a levél tartalma felett és a helyi viszonyoktól eltekintve nem is járhatott a vita kellő sikerrel. A hátralevő napokban azonban pótolhatják még mulasztásukat, lehetőségük a'iad a nyilvános gyűlések helyes megszervezésére, ami egyedül saját maguk, a község felemelkedését van hivatva szolgálni. —th— panasz. L. E. A Tatrasvit dolgozói megoldják a minőség kérdését A svit

i Tatrasvit-üzem dolgozói peinken néhány kiváló dolgozót muta•fi arra készülnek, hogy ók is tunk be, akik követésreméltó eredméhozzászólnak az országos vitában a nyeket érnek el és munkájukra, a keCSKP KB leveléhez. Fényképészünk a zükből kikerülő harisnyákra nincsen hansnyakötő-részlegbe látogatott el. Itt megtudta, hogy a vitában elsősorban a minőség megjavításának kérdését vetik fel a dolgozók. Az utóbbi időben ugyanis több reklamáció érkezett a harisnyák minőségére vonatkozóan. Az azelőtt jó minőségű gyártmányaikra büszke dolgozók nem nyugodnak beíe, hogy csorba esett üzemük és műhelyük jó hírnevén, s ezért megígérték, hogy az ev végéig a minőség terén behozzák az elmulasztottakat. A vita folyamán fel akarják hívni a figyelmet, hogy a minőségi ellenőröknél helytelen az üzemből kikerülő jó minőségű áru mennyisége szerint való bérezés, mert 'így nem elsőrendű érdekűk minél több hibás árut visszaküldeni. De nemcsak az ellenőrök munkájában kell keresni a hibát. A dolgozók a minőség megjavításáért a legtöbbet azzal tehetnek, hogy a minőségi versenyben élenjáró jól dolgozó munkások példája szerint. Nem f(Jt a sze

m ^ a szilonh

a_ munkamódszerük alkalmazasaval ja- risnyán> amelye

t Tarczal Antónia vítják meg munkájuk minőségét. Ké- készít. A kötőgépnél Helena Lamperová CSISZ-tag dolgozik, aki 175 százalékra teljesíti normáját és kiváló minőséget ér el. Sluka József felvételei