Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-10 / 312. szám, vasárnap

Z ÚJ szó Nyerjünk meg több tanulót a mezőgazdasági szakiskolákba A Csallóköz termékeny rónasága sok dolgos kezet és sok kiváló mezőgazdasági szakembert kíván. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés a Csallóközben volt a leggyorsabb és ma már a szövetkezetek szép eredményeket mutatnak fel. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás sikere azonban feltétlenül megköveteli, hogy képzett mezőgazdasági szakembereket neveljünk, akik szaktudásukkal elősegítik a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Kormányunk ezt szem előtt tartva, sok mezőgazdasági szakiskolát szervezett a Csallóközben, amelyekben a fiatalok számára lehetőség nyílik a tanulásra. Csak magában a bratislavai kerületben számos mezőgazdasági szakiskola van; Tomašikovőn műszaki továbbképző iskola működik a 11 éves iskolák végzett növendékei számára, valamint kétéves könyvelői iskola. Bősön és a nagymeg.veri járási Izsap-pusztán november elsején kezdődött meg a tanítás a kétéves állattenyésztési mesteriskolában. Ezenkívül folyik a baromfitenyésztők iskolázása is a voderadyi mezőgazdasági mesteriskolában, amin 17—40 évesek vehetnek részt. Ezekbe a mezőgazdasági szakiskolákba a tanulók megnyerése a dunaszerdahelyi és a nagymegyeri járáson kívül — ahol a pártszervezetek és a JNB funkcionáriusai tevékenyen bekapcsolódtak ebbe a fontos munkába — elég sok gondot okoz a bratislavai KNV illetékes osztályának. A somorjal, galántai és a szenei járásokban a tanulók megnyerése nem folyik tervszerűen. Márpedig ezekben a járásokban is nagy szükség lenne a képzett mezőgazdasági szakemberekre. Nem teljesítették a tervet most sem és a szövetkezetek, állami gazdaságok ezekben a járásokban hiába várnak tanult mezőgazdászokra, akik segítenének a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, a második ötéves terv irányelveinek teljesítésében. Sokszor hallunk olyan kifogást, hogy erre nekUnk nincs szakemberünk. Amikor azonban lehetőség nyílik rá, hogy egy-két éven belül agronómusokat, zootechnikusokat, kertészeket szőlészeti, baromfitenyésztési és más szakembereket nyerjenek, nem kUldenek iskolára senkit. Hogy ez milyen kárt okoz, arra csak egy konkrét példát említek: Nag.ypakán likvidálni kellett a baromfitenyésztést, mert az elégtelen gondoskodás miatt elhulltak az állatok. Nem volt, aki szakszerűen gondoskodjék róluk. Ugyanakkor a voderadyi baromfitenyésztési szakiskolába nem küldtek ki senkit. Ennek az iskolának ma is csupán 20 hallgatója van, ami a szükségletekhez mérten elenyészően kevés. Hasonlóképpen a többi mezőgazdasági iskolában koránt sincsenek kihasználva a lehetőségek. A mezőgazdaságnak nagy szüksége van szakemberekre. Ezen a téren tehát sürgős javulást kell elérni. Szükséges, hogy a járásokban már most megkezdjék a munkát, kellő számú tanuló megnyerésére a jövő iskolai évben. Annál is inkább, mert a dunaszerdahelyi járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság kezdeményezésére november 1-től magyar nyelvű négyéves mezőgazdasági és technikai iskola nyílt meg Dunaszerdahelyen. Feltétlenül szükséges, hogy ezekbe az iskolákba megfelelő számú tanulót nyerjünk meg. L. HAMOŠ, a bratislavai KNB mezőgazdasági iskolai osztályának vezetője, Helyt fog állni ott is... A tomašikovói mezőgazdasági könyvelői iskola tanulói. Az Izsap-pusztai mezőgazdasági mesteriskola tanulói gyakorlati kiképzésen. Gazdaságosságot az egészségügyben is •

Nemrégen olvastuk a napisajtóban a hírt, hogy világ vitt szonylatban nálunk a legnagyobb •

az egy lakosra eső gyógyszerfogyasztás. Ha ezzel kaptfjk csolatban megvizsgáljuk gyógyszerellátásunkat, megállapíthatni? juk, hogy ez csak azért lehet•

séges, mert nálunk a gyógyszerszükséglet teljes egészében ^ fedezve van, tekintet nélkül ar•

ra, hogy megelőző vagy gyógyító eljárásról van szó. Szép ez a (Épi gondoskodás akkor, ha szem ^ előtt tartjuk azt is, hogy a © gyógyszert nálunk túlnyomó •

részben ingyen kapja a lakosság. Az ingyenes gyógyszert már megszoktuk és úgy nézünk rá, mint a szocialista rendszer természetes vívmányára. Nem jut eszünkbe soha, hogy ezzel a kedvezménnyel nem szabad visszaélni, mert az ilyen cselekmény káros a társadalom szempontjából. Ha ezt mindenki szem előtt tartaná, akkor egy esetben sem fordulhatna elő, hogy a gyógyszertárból kiveszik az előírt gyógyszert, de nem használják fel, hanem otthon a háztartásban hányják-vetik, míg végre is a szemétdombra kerül. Akadnak olyanok is, akik örömüket lelik a gyógyszerhalmozásban. Természetesen csak ingyenes úton gyűjtik „készletbe", vagy „minden esettel számolva". Nem tudják, hogy ezzel saját egészségüknek is árthatnak, mert nem lehet szakértelem nélkül gyógyszert tárolni. Helytelen volna, ha az ilyen káros jelenség felett elsiklanánk és nem gondolkoznánk el felette. Hiszen napjainkban a gazdasági szempont minden vonalon érvényt szerez magának, így vetődik fel a kérdés, helyes-e a gyógyszerpocsékolást megtűrni. Annél is inkább kell ezzel foglalkoznunk, mert nálunk a gyógyszerellátás ingyenes. A hatékonyság nemcsak a gazdasági ágazatokra vonatkozik, annak elvei az egészségügy terén is érvényesülnek. Meg kell tehát találni a módját, hogyan oldhatjuk meg feladatunkat, úgy, hogy továbbra is megőrizzünk minden szociális vívmányunkat, a káros jelenséget viszont eltávolítsuk. áohasem térhetünk vissza a kapitalista betegbiztosítás módszeréhez, ahol a betegnek mindig csak a legolcsóbb orvosságot adták. Ellenkezőleg, nálunk mindenkinek és minden esetben azt az orvosságot kell megkapnia, amire éppen szüksége van. Igaz az is, hogy olyan mennyiségben, amennyire a felgyógyulásához szüksége van. Meg kell szüntetnünk a „készlethalmozás" lehetőségét. Azt hiszem, hogy ehhez minden jóhiszemű polgár hozzájárul. Be kell látnunk, hogy az ingyenes gyógyszer a szocialista állam vívmánya, amivel nem szabad visszaélni. Ez a tudat nagyban hozzá fog járulni az egészségügyben a hatékonyság növeléséhez. Dr. Spiegel, gyógyszerész, ] I Kráľ. Chlmec. Tűzvész pusztított Csifáron Néhány nappal ezelőtt a kora esti órákban tűzvész ütött ki Csifáron, amely nagy értékek pusztulásával fenyegetett. A lakosság és a helybeli, valamint a szomszédos falu tűzoltóinak segítségével azonban sikerült megmenteni az égő pajtákba szorult állatokat és lehetővé vált a tűzvész továbbterjedésének megakadályozása. A tűzvész által okozott kár azonban így is tetemes. 230 mázsa szalma, 60 mázsa széna, 45 mázsa csöveskukorica, 200 liter bor pusztult el, azonkívül porig leégett egy gazdasági épület. A tűz keletkezésének oka újabb nagy figyelmeztetés a szülőknek és felnőtteknek. A tüzet ugyanis gyermekek okozták. Újra meg újra figyelmeztetni kell a régi igazságra: gyufa nem való a gyermekek kezébe. A hanyagságért és gondatlanságért súlyos árat fizethetünk. Csuka Gyula, Komárom Két év telt el azóta, hogy Ľahký Pál bevonult katonának, hogy néphadseregünkben eleget tegyen megtisztelő hazafias kötelességének. Elmondhatjuk róla, hogy Ľahký Pál becsülettel helyt állt, jó katonájává lett néphadseregünknek, tizedesi rangot ért el. Sokat fejlődött, sokat tanult mind a harci kiképzésben, mind más téren. Bevonulása előtt gépgyárban dolgozott. A közelmúltban, amikor felvették a párt tagjai sorába, ígéretet tett, hogy leszerelés után i szövetkezetben fog dolgozni. Rég munkahelyén ugyanis nélkülözn tudják, a szövetkezetben pedic nagy szükség van a jó szakemberekre. Ľahký Pál a szövetkezetber is minden bizonnyal helyt fog álln és kiérdemli munkatársai bizalmát lelkesen fog harcolni a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. Mató Pál, közkatoru AZ ÉLET ŐSZE Az emberek előszerettel hasonlítják az őszt az ember öregedő koráho; S bizony igazuk van. Az öregség, midőn az élet küzdelmét csendes ki egyensúlyozottság, a pihenés foglalja el, valóban az őszhöz hasonlítható. Ezt a hasonlatot igen találónak éreztem, midőn nemrégiben a Matil Huta-i menhely udvarára léptem. A virágbokrok előtt elhelyezett padoko öregek sütkéreztek. A 84 éves Pásztor bácsi pipafüstöt eregetett, a 8 éves Bártosné félrebillent fejjel nyugodtan szunyókált. Mindenki a mag módján pihent. De miért is ne? Gondjaik nincsenek, nem kell félniöl hogyan szerezzék meg a betevő falatot, vagy valami ruhaneműt. Éve hosszú során, erejük teljében e gondokból sok is volt. Életük virágzásána ideje bizony gonáterhes volt. Az új társadalmi viszonyok azonban mos nyugodt öregséget biztosítottak nekik. Itt, a Jakobs bárók volt kastélyá ban, egészséges, szép környezetben éli élete őszét 50 öreg férfi és ne kiknek átlagos életkora 71 év. Az agghajlék vezetősége lelkiismerete sen gondoskodik életük kellemesebbé tételéről. Szórakozásukat és időtől tésüket rádiógramafon, könyvtár, sok hírlap és társasjáték szolgálj! Időnként idelátogat a prakovcei műkedvelők színköre, vagy a gelnici 11 éves iskola tánccsoportja. A jobb erőben levők dolgozni is akarnak. Rendbehozták az udvart ť a kertet, burgonyát, kukoricát és zöldségféléket termeltek. Mindannyia .tudják, hogy öreg napjaik szépségét egyedül rendszerünknek köszönhetil kü'önben csak koldusbot várná őket, mint a régi rendszerben azokat, ki megöregedtek, elerőtlenedtek anélkül hogy mások terhére megtömték vol na zsebeiket. A mi rendszerünk vívmányai az elvtársi szeretet és a gor dosság melegével töltik meg életük hátralevő éveit. L Ondrišová, Košk Az előkészítő részleg 5102. számú munkahelye Gomolec Pavel, Balušik Karol vájárok vezetésével 100 m bányafolyosót hajtott ki. A Nagy Október 40. évfordulójára tett felajánlást — ami 85 m volt — így 15 méterrel megtoldották. Az elért szép eredmény aknászaink fáradságot nem ismerő munkájának is köszönhető, akik igazán sokat segítettek, hogy az anyagellátás zavartalan legyen, azonkívül üres csillékről is mindig gondoskodtak. *** November 1-től a handlovai Nagybányában is bevezették az új fizetési módszert. A régi progresszív bérrendszer tehát már a múlté hiányosságaival egyetemben. Többek között nagy fogyatékossága volt az eddigi módszernek, •hogy aki a hónap elején nem volt beosztva arra a munkahelyre, ahol később dolgozott, az csak az alapbérre volt jogosult. Ugyanilyen helyzetben volt az a bányász is, aki más munkahelyen-dolgozott két műszakot: semmiféle prémiumra nem tarthatot igényt. Az új bérrendszer sokkal kedvezőb és igazságosabb: csupán egyetlen mű szak ledolgozásánál is a teljes fiz€ tést — a pótjutalmazást is beleértv — kapjuk. *** A handlovai Nagybányában a Kele és az Üj-déli aknában található a lej jobb minőségű szén. De ennek a jť minőségű szénnek az a rossz tula; donsága van, hogy öngyulladás kövei keztében könnyen tűz keletkezi benne. Nagy kiterjedésű szénmezőki kellett így „elgátazni" az Üj-déli al nán. Ezekhez az évekkel ezelőtt elzá: rétegekhez vágnak most folyosóki a Déli részleg legjobb kollektívá Linkesch Pavel, Togiňa Michal és Mii key János vájárok csoportjai. Félév alatt kell itt elkészíteni töt munkahelyet a frontfejtéshez. Tóth János, bányász, Handloi <(/// r/í'/n/op m(itqój(ha... INNEN-ONNAN Október második felében, mint mindenütt az országban, a losonci járásban is megtartották a takarékosság napokat — írja Sólyom László losonci levelezőnk. Az Állami Takarékpénztár dolgozói felkeresték az üzemeket és a falvakat. Beszélgettek velük a takarékosság .jelentőségéről az egyén és a társadalom számára. Az akció a losonci járásban is jelentős eredményeket hozott. így pl. a íónyabányai magnezitüzem dolgozói — mely üzemben valamennyi dolgozónak van már takarékbetétkönyve — elhatározták, hogy ez év végéig egymillió koronára emelik a takarékbetétek összegét. * * * Schaeller Zsuzsa Trencínböl arról ír, mennyire fontos az idegen nyelvek tanulása. Levelében hangsúlyozza, hogy a szülők fordítsanak nagy gondot arra, hogy gyermekeik több idegen nyelvet tanuljanak meg. Erre ma számos lehetőség nyílik, és az életben sokkal könnyebben boldogul az, aki anyanyelvén kívül idegen nyelveket is beszél. Teljes mértékben igazat adunk Schaeller Zsuzsának, amikor az idegen nyelvek tanulásának szükségességéről beszél. Anynyit füzünk még hozzá, hogy nekünk, csehszlovákiai magyar dolgozóknak különösen fontos, hogy elsősorban a szlovák vagy a cseh nyelv elsajátítására fektessük a fősúlyt. Ez hazafiúi kötelességünk és a mindennapi életben nagy hasznára válik a közös 'szocialista építőmunkának. Felsőszeli községből örvendetes hírt kaptunk — közli levelében Krajcsovics Ferdinánd Galántáról. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtti napokban 23 földműves lépett be a szövetkezetbe, köztük Dolezsal János 9 hektáros, Tonkó Pál 4,4 hektáros, Szabados Jenő 4,29 hektáros gazdák. * * * Az Oravský Podzámok-i, mezőgazdasági műszaki iskola tanulói 203 aláírással el- , látott levelet küldtek szerkesztőségünkbe, amelyben elítélik az imperialisták közel- ' keleti politikáját. Tiltakoznak a Szíria szabadságszerető népe elleni amerikai nyomás 1 ellen, az USA agresszív tervei ellen, ame- 1 lyek veszélyes tűzfészket teremtettek Szí- i ria határán. „Bár még fiatalok vagyunk — i írják levelükben a tanulók — szilárd el- , határozás él bennünk, hogy betetőzzük hazánkban a szocializmus építését és minden erővel harcolni fogunk a világbéke megőrzéséért." * * * A bősi mezőgazdasági mesteriskola és a dunaszerdahelyi mezőgazdasági műszaki iskola pályázatot hirdet három tanítói állás betöltésére. Jelentkezhetnek diplomás mezőgazdászok és állattenyésztők. Nem is hinné az ember, hogy ez a fürge, mosolygó arcú nénike már a nyolcvanadik esztendőt tapossa. Hiszen az arcán alig alig van itt-ott egy mélyebb ránc, barázda. Es a haja? Az bizony nemigen szándékozik még őszülni. Jókedvű, víg természete miatt betegtársnöi is igen kedvelik. Mert hiszen hatan vannak egy szobában és valOfnennyi közül ő az egyedüli, aki nincsen ágyhoz kötve. Le s fel járkál, kiszolgál, segít bárkinek. Hering Teréz néniről van szó, aki Rozsnyóról került nemrégen a Vyšné Hágy-i szanatóriumba gyógykezelésre. Teréz néni beteg lett. Eletében először került kórházba, mert azelőtt sohasem volt beteg. — El lehettem volna most is orvos nélkül. De hát az ember mozog, kapaszkodik, amíg csak bír, akárcsak a bogár. Bevalljam-e, mit tettem? — Istentelen nagy kövekkel birkóztam, hordtam őket az utcáról, be az udvarra. Még a tavasszal. Aztán a hátgerincemet megrántottam és idekerültem. Pedig nem akaródzott jönnöm. De nem bántam meg. Ogy gondoskodnak itt rólam, hogy tán még a saját gyermekem se jobban. Nagyon jó főorvosunk van, dr. Bartha, és a „doktorkánk", az meg egy kimondott aranyos lélek. Igaza wtn, mert a rokonszenves ,fiatal orvosnő, dr. Ürgéné, csákugyan kedves és igen figyelmes; nemrégen névnapja volt Teréz néninek, s o az intézet igazgatójávái, ó Balázs -zsal jött felköszöi teni nyolcvanéves páciei sét. Persze, nem hiányo tak a szép virágcsokro a nagy dobostorta, a süt mény, a jó bor. Ropog csárdáslemezzei, jókívái Sággal köszöntötték aznt Teréz nénit az intéz hangszóróin és mi tag dás — az ünnepelt nag anyó még táncra is pe dűlt jókedvében. Iga hogy nótás kedve mc sem hagyta el Teréz n nit. S még valamit elár lok róla. Megígértem ugy neki, hogy az újságb erről nem írók, de me szegem szavam, hadd tu ja meg ország-világ, ho Teréz néni sehogyan s( akart beleegyezni abl hogy az ágyban fényk pezzük le, mert — valc még azt hinné, hogy b teg Valamikor az őregekb csak *whet láttak. Vai• melyik rendszer törődi a nyolcvanéves aggokka Kinek volt érdeke kezel gyógyítani őket s mégho zá ingyen, a Tátrában Soha, senkinek! Ez cs ma lehetséges. Erről T réz néni tudna a legtö bet beszélni... Bartók János, Vyšné Hágy ŰJ SZO 4 ti 1957. november 10. i