Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-09 / 311. szám, szombat

Csehszlovák határozati javaslat az EíMSZ napirendjén AzENSZ-közgyülés tárgyalásai New York (ČTK) — Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága novem­ber 7-i délutáni ülésén megkezdte ez idei programja második pontjának tárgyalását. Ez a rádioaktív sugárzás hatásának kérdése, amelyet a cseh­szlovák küldöttség kérésére tűztek napirendre. A világ nemzetei megünnepelték a Naqy Október évfordulóját MOSZKVA (ČTK) — A szovjet vá­rosokban és falvakban november 7-én a szovjet hatalom 40. évfordulójának tiszteletére manifesztációkat és nép­mulatságokat rendeztek. Örömteli és ünnepélyes volt az ün­nep Moszkvában, a Szovjetunió fő­városában, ahol a történelmi neveze­tességű Vörös téren sok külföldi ven­dég jelenlétében katonai díszszemle és manifesztáciő volt. A moszkvaiak az esti órákban ellepték az utcákat és te­reket, hogy dallal és tánccal fejezzék be ezt az örömteljes napot. A nagy Kreml palotában hagyományos ünnepi fogadás volt. Leningrádban, ahol negyven , évvel ezelőtt az Auróra ágyúlövésével új kor­szak kezdődött az emberiség történel­mében, az ünnepségek a haditengeré­szet névai díszszemléjével kezdődték. Leningrád lakosságának manifesztá­cióján mintegy hatszázezer dolgozó vett részt. A hatalmas ország keleti felén, Vla­gyivosztokban a szovjet emberek a Szovjetunióban elsőként teljes hét órá­val előbb üdvözölték nagy ünnepüket, mint Moszkvában vagy Leningrádban. Nagy ünnepségek folytak Kijevben, Irkutszkban, Vilniuszban, Minszkben, Tifliszben, Rigában, Kisinyevben, Jere­vánban, Sztálingrádban Tallinban, As­habadban és másutt is. PEKING — Az Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnep­ségei november 7-én Pekingben az Égi béke kapuja előtti téren nagy nép­mulatságban érték el tetőpontjukat. A népmulatság előtt a tér felett egy órán át tűzijáték folyt. BERLIN — Berlinben a Marx-Engels téren tartott hatalmas manifesztáción a teret és a közelfekvő utcákat mint­egy kétszázezer dolgozó töltötte be. A manifesztáción nagy számban vet­tek részt nyugat-berlini munkások is. Az ünneplő tömeghez Kiefelt, Né­metország Szocialista Egységpártja berlini szervezetének titkára intézett beszédet. Kiemelte azt a hatalmas tá­mogatást, amelyet a Szovjetunió nyújt a Német Demokratikus Köztársaságnak a szocializmus győzelméért folyó har­cában. Viharos tapssal fogadták sza­vait, amikor kijelentette, hogy a Szov­jetunió és az NDK között fennálló ba­rátságot senki sem bonthatja meg. Jordániában ismét feszii 't a helyzet Bejrut, (ČTK) — Az As-Sark liba­noni közlése -.zerint Jordániában a helyzet ismét rendkívül feszült. Am­manöan, az ország fővárosában vé>-es összeütközésre került sor a paleszti­nai menekültek és a jordániai rendőr­séq Között. Nyugat-Jordánia (Palesz­tina volt része) valamennyi városában általános sztrájk folyt, tiltakozásul azon új amerikai terv ellen, hogy Jor­dánia területét az USA katonai tá­maszpontjává alakítják át. BUKAREST — A bukaresti „Augusz­tus 23" stadionban november 7-én több mint százezer dolgozó vett részt a Nagy Október tiszteletére rendezett gyűlésen. Az ünnepi beszédet Gh. Apostol, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága politikai irodájának tagja mondotta. SZÖFIA — A szófiai dolgozóknak a Nagy Október évfordulója tiszteletére rendezett szemléje több mint két és fél óráig tartott. G. Dimitrov mauzó­leumának emelvényén a párt- és a kor­mány képviselői szemlélték a felvonu­lást. TIRANA — A Nagy Október 40. év­fordulójának tiszteletére mintegy száz­ezer dolgozó manifesztált. Az Albán Munkapárt Központi Bizottsága, a Mi­nisztertanács és a szakszervezetek ne­vében Tirana lakosságának G. Nusi, az Albán Munkapárt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, a minisz­tertanács elnökének első helyeťtese fe­jezte ki jőkívánatait a dicső évforduló alkalmából. ULAN BÁTOR — Ulan Batorban no­vember 7-én katonai díszszemle és nagy manifesztáciő volt. Az üdvözlő be­szédet Dzs. Szambu, a Mongol Népköz­társaság Nagy Népi Huralja Elnöksé­gének elnöke mondotta. HANOI. A hanoi népszínházat no­vember 6-án este mintegy ezer dol­gozó töltötte meg, ahol az ünnepi ülés lefolyt. Az üdvözlő beszédet Nguyen­duy-Trinh, a vietnami Dolgozók Párt­ja Központi Bizottságának titkára mondotta. DZSAKARTA. A Nagy Október 40. évfordulójának november 6-i ünnepén a Szovjetunióval Való Kulturális Kap­csolatok Indonéziai Szövetsége ünnepi ülést tartott. Az ünnepi beszédet dr. R. Prizsono népmüvelésügyi miniszter és Kuznyecov, a Szovjetunió dzsakartai ügyvivője mondották. RANGOON. November 7-én a ran­gooni városi hivatal épületében a Bur­mai Altalános Szakszervezeti Szövet­ség népgyűlést rendezett. Az egybe­gyűltekhez U Tin Nyunt munkaügyi miniszter, a burmai általános szakszer­vezeti szövetség alelnöke intézett be­szédet. A francia kornrny újabb kölcsönt kér Párizs (ČTK) — A Gaillard-kormány csütörtökör a nemzetgyűlés elé ter­jesztette a francia bankkal 250 millió frank kölcsönről kötött egyezmény ja­vaslatát azzal a kéréssel, hogy hala­déktalanul foglaljon állást a hitel kér­désében. A javaslatot 375 szavpzattal 150 ellenében elfogadták. Néhány órá­val később az erre vonatkozó törvény­javaslatot jóváhagyta Franciaország Köztársasági Tanácsa is. A kommu­nisták a kölcsön folyósítása ellen sza­vaztak, mert az új hitel új adókat je­lent, amelyek elsősorban a dolgozókat sújtják. A rádioaktív sugárzás hatásának kérdésében a csehszlovák küldöttség határozati javaslatot készített elő. A javaslat alapján az ENSZ közgyűlé­se a rádioaktív sugárzás hatásának tanulmányozására tudományos bizott­ságot szervezett és utasította a bi­zottságot, hogy 1958. évi jelentésében a többi között tájékoztatót terjesszen elő a rádioaktív sugárzásnak az embe­ri szervezetre gyakorolt hatásáról. A csehszlovák határozati javaslat utal arra, hogy az utóbbi években a kísérleti atomrobbantások következté­ben világszerte növekszik a rádioaktív sugárzás; ez a körülmény mélyen nyugtalanítja a világ közvéleményét és "a rádioaktív sugárzásnak az em­beri szervezetre gyakorolt hatása felett aggodalmat kelt. Ez a veszedelem — hangsúlyozza a csehszlovák határozati javaslat — valamennyi állam lakossá­gát sújtja, amelyek ki vannak téve a rádioaktív részecskéket hordozó lég­áramlatoknak. Ezért szükséges, hogy azonnal és sokkal szélesebb alapon, mint ahogy az ®ddig történt, megkezdjék a rádioak­tív sugárzás veszedelme kérdésének részletes áttanulmányozását és meg­New York (ČTK) — Az ENSZ köz­gyűlése politikai bizottságának novem­ber 7-i ülésén a rádioaktív sugárzás kérdésében elsőnek Václav Dávid kül­ügyminiszter, a csehszlovák küldöttség vezetője szólalt fel. Beszédében a töb­bi között ezeket mondotta: A tudomány nagy diadala — az ato­mek felnontása — az általános to­vá'jbi fejlődés elképzelhetetlen lehe­tőségeit nyitja meg abban az esetben, ha ezt a találmányt az emberiség ja­vára, anyagi és szellemi életének gaz­dagítására használják fel. Az utóbbi években az atomenergia békés felhasz­nálása gyors fejlődésének vagyunk tanúi. Az atomerő széleskörű alkal­mazásra talált az iparban, gyógyászat­ban, a mezőgazdaságban és az emberi tevékenység más területén is. Teljes jogaal beszélhetünk az atomkorszak kezdetéről. Egyúttal azonban fennáll az emberéletre súlyos károk komoly veszedelme abban az esetben, ha a fel­szabadult energia a pusztítás "útjára lép. A történelem folyamán az embe­riség még sohasem állt végzetesebb dilemma előtt. Az atom- és hidrogénfegyverek használatának fenyegetésén kívül az emberiség naponta ki van téve az atomsugárzás hatásának. E sugárzást e fegyverkísérletek minduntalan fo­kozzájk. A közgyűlés egyhangú határozattal napirendre tűzte Csehszlovákia kül­döttségének javaslatát az atomsugár­zás hatásának kérdéséről. A csehszlo­vák kJldöttség ezt a határozatot a k'rlés komolyságának és sürgősségé­nek igazolásaként fogadja, mely kér­dés megoldását mind erősebben köve­teli a világ közvéleménye. Olyan prob­lémáról van szó ugyanis, amely mind sürgetőbb az egész emberiségre, te­k'ntet nékiil a politikai, földrajzi és szociális helyzetre. Az emberek mind szélesebb köre a világ minden táján ma a bizonytalanság érzésével veti fel a kérdést, hogyan hat ez az új ténye­ző — az atomsugárzás — az emberi egészségre és a jövő nemzedékek fej­lődésére. Ezen kérdés komolysága — tekintettel a rádioaktív sugárzás szín­vonalának állandó növekedésére — napról napra növekszik. Az atomfegy­ver minden újabb kísérleti robbantása azon intézkedések sürgősségére int, amelyeket az emberiség egészségének védelmében el kellene fogadni. A tudomány egyetért abban, hogy a természetes sugárzás mellett lényegé­ben a rádioaktív sugárzás forrásainak két csoportja létezik. Az első csoport­ba a suiárzás azon forrásai tartoz­nak, melyek az atomenergia békés fe'haszná'á cánál keletkeznek. A máso­dik csoport azokat a forrásokat tar­talmazza, amelyek a rádioaktív izo­tópok nagy mennyiségét szabadítják fel hirtelen és ellenőrizetlenül, ahogy ez a kísérleti nukleáris robbantások­nál történik. Az atomenergia békés felhasználásánál ellenőrizetlenül nagy mennyiségű rádioaktív anyag keletke­zik. Megfelelő intézkedésekkel meg lehet azonban gátolni, hogy e rádio­aktív hasadó anyagok megfertőzzék a levetőt, a vizet és a föld felszínét. Ezt azonban semmi esetre sem mondhat­juk azon rádioaktív termékek elosz­nyerjék e kérdésről a tudósok legszé­lesebb köreinek állásfoglalását. Ezen indokok alapján a csehszlovák határozati javaslat azt ajánlja, hogy az ENSZ védnöksége alatt a lehető leggyorsabban tudományos értekezést hívjanak össze, amely megtárgyalná a rádioaktív sugárzás hatásának kérdé­sét. A javaslat egyúttal - arra kéri az* ENSZ főtitkárát, hogy az ENSZ-nek a rádioaktív sugárzás hatásait kutató tudományos bizottságával és tanács­kozó bizottságával készítse elő ezen értekezlet programját, jelölje ki az értekezlet helyét és időpontját és biz­tosítsa a szükséges személyzetet. A csehszlovák határozati javaslat befejező részében felszólítja az ENSZ­nek a rádioaktív sugárzást tanulmá­nyozó kutató bizottságát, lépjen szo­ros együttműködésre a Nemzetközi Atomügynökséggel, hogy hatásköre ke­retén belül összefoglaló évi jelentéseket közöljön a rádioaktivitás fokáról és a rádioaktív sugárzás hatásáról az em­beri szervezetre s hogy javaslatokat terjesszen elő a külön tanulmányozást igénylő kérdésekben. lásáról, amelyek az atomfegyverkísér­leteknél keletkeznek és veszélyeztetik a mai és a jövő emberi nemzedéket. A nukleáris robbantásoknál nagy mennyiségű rádioaktív .anyag keletke­zik, amely a troposzférába, a hidro­génbombák esetében a sztratoszférába kerül. A sztratoszféra ilyenképpen a rá­dioaktivitás gyűjtőkamrájává válik. Minden további hidrogénbomba rob­bantási kísérlet növeli a készletet, így például 1954-ben, amikor végre­hajtották az első hidrogénbomba rob­bantási kísérletet a Csendes-óceánon, a troposzféra magasabb rétegeiben a rádioaktivitás a robbanás utáni tíz hó­napon át állandóan emelkedett. A könnyebb rádioaktív részecskéket a levegő mozgása a földgömb körül hajtja, a többi szabadon hull a földre. A bikini kísérleti robbantásoknál meg­figyelték, hogy a sziget környéke fel­ső vízrétegeinek rádioaktivitása egy­milliószor nagyobb, mint a természe­tes rádioaktivitás. A vízáramlás a rádioaktivitást további helyekre vitte, úgyhogy négy hónap alatt a robban­tás helyétől 2200 km távolságra még mindig 13-szor volt nagyobb a ter­mészetes rádioaktivitásnál. A robba­nás utáni 13 hónap folyamán a meg­fertőzött vízterület több mint kétmil­lió négyzetkilométerre terjedt. Az emberi egészségre főképpen a rádioaktív részecskék későbbi lehullá­sa ártalmas, amely évekig tart és fő­képp a stroncium 90-ből és cézium 137-ből áll. A rádioaktív részecskék huliása nem egyöntetű az egész föl­dön és ezért a lakosságra gyakorolt hatása nem egyforma. A rádioaktív ré­szecskék hullása a nagyobb összpon­tosítás következtében a világ egyes tájain különösen veszedelmes lehet. Tudományosan be van bizonyítva, hogy a stroncium a föld kérgébe, a vízbe, innen pedig a növényekbe és az emberi szervezetbe kerül. A colum­biai egyetem 1957-ben ismertetést adott ki, amely szerint a stroncium 90-et belátható időn belül kisebb mennyiségben korra és földrajzi fek­vésre való tekintet nélkül minden em­berben meg lehet találni. Nagyon va­lószínű, hogy 1957-ben a további nuk­leáris kísérletek után egyeseknél ez a mennyiség megközelítette a veszé­lyes határt. Általánosan ismert tény, hogy a stroncium 90 az emberi szer­vezetben nagy változásokat idézhet elő. A stroncium 90 béta sugarakat bocsát ki, amelyek besugározzák a csontszövetet és mivel a stroncium sokáig marad az emberi szervezetben, már kis mennyiség is rákos dagana­tokat idézhet elő. Hasonló esetek már csekély mennyiségű rádium ha­tására is előfordulnak. Az Angol Atomtudósok Szövetsége 1957. tava­szán ismertette egy külön bizottság jelentését, amely azt vizsgálta, milyen összefüggés van a testben levő stron­cium mennyisége és a rákos csontmeg­betegedések között. A bizottság meg­döbbentő adatokat közölt a hidrogén­bomba-robbantás káros következmé­nyeiről. A sugárzás káros változásokat okoz­hat az átöröklésben is. E káros hatás megnyilvánulhat egyes vérbetegségek­ben, vakságot, süketnémaságot és lel­kibetegségeket idézhet elő. Okozhatja a magzat halálát születése előtt vagy közvetlenül utána. Egyes amerikai politikai tényezők azon erőlködéseit, hogy bebizonyítsák a világnak, nem kell félni a termonuk­leáris fegyverek kísérleteitől, az ame­rikai katonai stratégiai szempontok diktálják. Az amerikaiak a világ köz­véleményét abban a tévhitben akarják ringatni, hogy e kísérletek káros ha­tása rendkívül csekély. Ügy véljük, figyelembe kell venni a világ békeszerető nemzeteinek sza­vát, amely követeli.' a további atom­fegyverkísérletek azonnali és feltétlen betiltását. E kérdésben az egyezmény elérését az egész világ a megkönnye­bülés érzésével fogadná. Csehszlová­kia népe több ízben kifejezésre jut­tatta ezen óhaját. A Csehszlovák Köz­társaság nemzetgyűlése 1956. au­gusztus 1-i nyilatkozatában kifejezte ezen követelmény egyöntetű támoga­tását. A csehszlovák küldöttség a le­szerelés kérdésének vitájával kapcso­latban is felszólalt már a kísérletek betiltásának kérdéséről. Felhasználom ezt az alkalmat, hogy ismételten hangsúlyozzam, Csehszlovákia az atom- és hidrogénfegyverek azonnali és feltétlen betiltása mellett foglal állást. Ezért teljes mértékben támo­gatjuk a Szovjetunió ezirányú javasj­latait. Csehszlovákia „az atomsugárzás hatása" pontjának megtárgyalására irányuló javaslatát előterjesztve ki­jelenti: Azon törekvés vezette, hogy felhívja szervezetünk figyelmét ezen komoly problémára, mely szervezet­nek maximális törekvést kellene ki­fejtenie ama növekvő veszedelem el­hárítására, amelyet az atomsugárzás további fokozása jelent. Az ~,NSZ-nek az atomsugárzás ká­ros hatása tanulmányozását azzal kell elősegítem he, hogy a X. közgyűlés e téren megkezdett tevékenységét továbbra is elmélyíti. Ezt a célt szol­gálja a csehszlovák küldöttség által előterjesztett határozati javaslat. Hi­szük, hogy ez a javaslat a közgyűlés támogatására talál. Az USA küldőjének basiéde Dávid miniszter után James Wad­sworth, az USA küldötte szólalt fel. Felháborodását fejezte ki afelett, hogy ezt az amerikaiakra kellemetlen pontot egyáltalán tárgyalják. Közölte, nem osztozik Csehszlovákia aggodal­maiban, hogy az atomsugárzás az em­beriséget közvetlenül veszélyezteti és hozzáfűzte, hogy a csehszlovák javas­lat tárgyalásával semmit sem „lehet" nyerni, wadsworth beismerte ugyan, hogy a nukleáris kísérleti robbantá­sok bizonyos mértékben megfertőzik a légkört, de nyíltan kijelentette, hooy az USA egyáltalán nem egyezik bele a kísérletek beszüntetésébe, mert ez „veszélyeztetné a szabad orszá­gok védelmét." Wadsworth indokolásának legna­gyobb részét azon hamis előfeltételre építette, hogy a csehszlovák küldött­ség tudományos értekezlettel akarná pótolni az ENSZ-nek a rádioaktív sugárzás hatása tanulmányozásával foglalkozó tudományos bizottságát, holott a csehszlovák határozati javas­lat egyenesen megmondja, e bizottság feladata az, hogy az ENSZ főtitkárá­nak segítségére legyen az értekezlet előkészítésében. Wadsworth azt az ál­láspontot védelmezte, hogy a tudó­soknak nem volna szabad nyilatkoz­niok olyan problémákról, mint ami­lyen az atomsugárzás káros hatása, mert, „ha a tudósokat arra kérik, hogy szakismereteiken kívül eső kér­désekben nyilatkozzanak, akkor pro­pagandáról, nem pedig tudományos ügyről van szó, amelyben a tudósok hiába fecsérelnék képességeiket." Wadsworth a továbbiakban kijelen­tette, hogy gyakran csekélyszámu ki­sebbségnek is igaza lehet; ez alatt nyilvánvalóan azt a maroknyi ameri­kai tudóst értette, akik a kísérletek ..ártalmatlan voltát" bizonygatják. Wadsworth beszédének befejező ré­szében elárulta, hogy az USA kül­döttsége a csehszlovák határozati ja­vaslattal szemhen a kulisszák mö­gött igyekszik többségre szert tenni, ahol nincs szükség logikus és tudo­mányos argumentumokra. ******** ** ************* ** További sikertelen rakétakísérlet az USA-ban New York (CTK) — Üj-Mexikó ál­lam White Sands kísérleti földjén no­vember 7-én további sikertelen kísér­let folyt az amerikai irányítható lö­vedékkel. A lövedék a kilövés után irányt változtatott és lezuhant. A lö­vedék radarberendezése csütörtököt mondott. * Omanban elesett a brit légierők parancsnoka Kairó (ČTK) —) Az ománi imanátus kairói diplomáciai képviselőjéhez ér­kezett hírek szerint november 6-án angol ejtőernyősök megkísérelték, hogy leszálljanak Dzsebel Achbar hegyvidékén. E kísérlet közben az ejtőernyősök az ománi hazafiak el­szánt ellenállásába ütköztek. Két an­gol repülőgép lezuhant és elesett L. F. Sinclair marsall, az ománi angol légierők parancsnoka is. Az ománi hegyvidéken továbbra is folynak az elszánt ütközetek. A leg­utóbbi támadási kísérlet során het­vennyolc angol katona vesztette éle­tét. A politikai bizottság november 6-án folytatta a leszerelés kérdésében elő­terjesztett javaslatok feletti szavazást. Az indiai határozati javaslat mellett 22 küldöttség, ellene az USA-val az élen 48 küldöttség szavazott, 20 kül­döttség tartózkodott a szavazástól. A japán határozati javaslat mellett 18, eilene 32 küldöttség szavazott, 31 küldöttség tartózkodott a szavazástól. A bizottság ezután azon szovjet ja­vaslatról szavazott, hogy az atom­fegyverekkel rendelkező hatalmak kö­telezzék magukat, miszerint legalább öt éven át nem fogják használni e fegvvereket. A szovjet küldött ez esetben is követelte az egyes kül­döttségek névszerinti szavazását. A kö­telezettséqváľalás mellett valamennyi szocialista ország és Kambodzsa kül­Washington eľenzi a kormányfők értekezletét Lincoln White, az USA külügymi­nisztériumának megbízottja november 7-én közölte, hogy a külügyminisz­térium elutasítja Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága első titkárának a ka­pitalista és szocialista országok leg­főbb képviselői értekezlete megrende­zésére irányuló javaslatát, amely ér­tekezleten a nemzetközi kapcsolatok megjavításáról tárgyalnának. Az USA ezt az értekezletet nem tartja kívá­natosnak, mert állítólag „nincsenek meg a feltételek arra, hogy az ér­tekezlettől kedvező eredményeket le­hetne várni". döttsége foglalt állást, 25 küldöttség tartózkodott a szavazástól. A javaslat ellen, — ami az atomfegyverek továb­bi használatát ielenti — 35 küldöttség, főképp a támadó tömbök tagállamai szavaztak. Azon szovjet javaslat mel­lett. hogy létesítsenek állandó ENSZ­beli leszerelési bizottságot, mely nyil­vánosan tárgyalna és az ENSZ vala­mennyi taqállamai képviselőiből ala­kulna, a Szovjetunió, az Ukrán SZSZK, a Bjelorussz SZSZK, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánn küldött­sége szavazott, 21 állam küldöttségei tartózkodtak a szavazástól, 50 kül­döttséq a javaslat ellen szavazott. Végül a belga határozati javaslatról szavaztak, amelyet a lenqyel pótindít­ványok nélkül elfogadtak. Vac'v Dávid kü ügyminiszter beszéde az ENiZ közgyűlésének politikai bizottságában Szavazás az ENSZ politikai bizottságában a további leszerelési javaslatokról tJJ SZO 5 ff 1957. november 12.

Next

/
Thumbnails
Contents