Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-08 / 310. szám, péntek

N. SZ. HRUSCSOV ELVTÁRS MESZÉME (Folvtatás a 4. oldalról) vezése, a szövetségi köztársaságok, a helyi szervek jogainak bővítése és az irányítás közeiebbhozása a .termelés- állítsuk őket. hez lehetővé teszi, hogy még teljesebben, és ésszerűbben kihasználjuk öszszes forrásainkat s a nép szolgálatába A Szovjetunió tizenöt éven belli megejtheti az U "A termelését Az SZKP XX. kongresszusa rámutatott arra, hogy Ubb ötéves terv tartam ira ki kell dolgozni hazánk gazdasági és kulturális fejlesztésének távlati tervét. E terv egyes mutatóinak előzetes számításai a legfontosabb ágazatok egész sorában, amelyeken már dolgoznak tervezési szerveink, megmutatják, mily óriási lépést tehet most hazánk népgazdaságának fejlesztésében. Vizsgáljuk felül a Szovjetunióban a legfontosabb gyártmányok termelésének jelenlegi színvonaláról szóló egyes adatokat, összehasonlítva a leghatalmasabb tőkés ország, az Amerikai Egyesült Államok termelési adataival. 1957-ben a Szovjetunió vasércfejtése mintegv 84 millió tonnát, széntermelése 462 millió tonnát, vagy kőszénre átszámítva 395 millió tonnát fog kitenni, kőolajtermelése 98 millió tonnát, nyersvastermelése több mint 37 millió tonnát, acéltermelése 51 millió tonnát, villanyenergia-termelése 210 milliárd kilowattórát, cementgyártása • csaknem 29 millió tonnát, cukortermelése 4,5 millió tonnát, gyapjúanyag termelése több mint 280 millió métert és börcipőtermelése mintegy 315 millió párat. Az USA-ban 1956-ban 98 millió tonna vasércet, 479 millió tonna szenet, 354 millió tonna kőolajat fejtettek, 69 millió tonna nyersvasat gyártottak, 104,5 millió tonna acélt, 684 milliárd kilowattóra villanyáramot, 54 millió tonna cementet, 2 millió 100 ezer tonna cukrot, 299 millió méter gyapjúszövetet, 586 millió pár bőrcipőt gyártottak. Amint a felsorolt adatokból látható, a Szovjetunió jelentősen lemarad az USA mögött e legfontosabb fajta termékek néhány fajtájának termelési színvonalában. Egyúttal azonban meg kell mondani, hogy most már az USA termelési színvonala nem elérhetetlen számunkra, mint ahogy ez valakinek 25—30 évvel ezelőtt tűnhetett. Jelenleg a termelés egyes fajtáiban, mint pl. a búza, fa és cukortermelésben a Szovjetunió túlszárnyalta az amerikai termelés színvonalát. Lényegesen csökkent a vasérc- és szénfejtés színvonalában levő különbség, a nyersvas- és acéltermelésben, a gépek és műszerek, gyapot és avapjúszövetek gyártásában levő színtkülönbség. A szovjet nép teljesen reális feladatot tűzött maga elé; a legközelebbi években utoléri az USA-t az egy lakosra eső hús-, tej- és vajtermeíésben. Pontos lerögzítést követelő előzetes tervek alapián úgy számítjuk, hogy kb. 15 éven beiül a Szovjetunió évi ipari termelése eléri a következő szintet: a vasércfejtésben 250—300 millió tonnát, a nyersvastermelésben 75—85 millió tonnát, az acéltermelésben 100—120 millió tonnát, a szénfejtésben 650— 750 millió tonnát, a kőolajfejtésben 350—400 millió tonnát, a gázfejtésben és termelésben 270—320 milliárd köbmétert. villanyenergia-termelésben 800 —900 milliárd kilowattórát, a cementgyártásban 90—110 millió tonnát, a cukortermelésben 9—10 millió tonnát, gyapjúszövet-gyártásban 550—650 millió métert, bőrcipőgyártásban 600—700 millió párt. Ez előzetes becslés, amely ilyen vaav amolyan irányban módosulhat a gyakorlatban. A leghamarább azonban úgy lesz kiigazítva, hogy lerövidülnek a kitűzött tervek határidői. Sőt a tervgazdálkodás terén szerzett gazdag tapasztalataink mellett .-fiehéz abszolút pontossággal előre megmondani a termelés növekedését a különböző ágazatokban, főként, ha tekintetbe vesszük a jelenlegi tudomány és ;echnika rohamos fejlődését, kádereink ;ovábbi növekedését, amelyek további 'orrásokkal járulhatnak hozzá a társaialmi termelés növekedésének megjvorsításához. Amikor a fémtermelés jelentős növelését tervezzük, jelentősen fokozni ikarjuk a fekete-fémkohászat nyersmyagának alapját, elsősorban az utób)i időkben felfedezett óriási vasérclelőíelyek kiaknázásával. A vasércfejtés okozása mellett a krivorozsi medencéin feltételezzük a munkák nagvméetű fejlesztését a kurszki magnetikus inomáliák lelőhelyein, Kazahsztánon és Szibériában. A Szovjetunió a egközelebbi években első helyre kerül i világon vasércfejtés terén. Rendkívüli iqyelmet kell szentelni a gáz és a kőjlaj nagyobb méretű nemzetgazdasági elhasználásának a szén helyett. E téen komolyan lemaradunk. Elég azt nondani, hogy a tüzelőanyag alapfajáinak össztermelésében a természetes lázokra a Szovjetunióban csak mintegy 1 százalék esik, annak ellenére, hogy írszágunk nagyon' gazdag természetes lázkészletekkel rendelkezik. A kőolaj és a gáz jobb kiaknázása nagy előnyt jelent. A természetes gáz és kőolaj fejtése sokkal takarékosabb. Az egy tonna természetes gáz fejtéséhez szükséges munka (iránytüzelőre átszámítva) csaknem húszszorta kevesebb, mint a szén fejtéséhez szükséges munka és a kőolaj fejtésre fordított munka csaknem hatszorta kisebb. A természetes gázfejtés önköltségei csaknem húszszorta alacsonyabbak, mint a szénfejtés költségei, a kőolajfejtés önköltségei 3,5-szörte alacsonyabbak, mint a szénfejtés önköltségei. Tekintette! a gáz óriási előnyeire, a legközelebbi 10—15 évben a gázfejtés és termelés mintegy 13—15-szörösére való emelésére ""számítunk hazánkban. A gázfejtés ilyen lényeges növelése lehetővé teszi, hogy a gázt necsak tüzelőanyagként használjuk fel, hanem nitrogénes műtrágya és számos más vepyi termék előállításához is. A kőolajfejtésnél nyert gázok a vegyiipar legjobb nyersanyagai. A gázipar fejlődése ezenkívül lehetővé teszi a gáz sokkal nagyobb méretű bevezetését a városokba és munkástelepekre. Lehetővé teszi, hogy a dolgozók tízmilliói mentesüljenek a nem produktív háztartási munkára pazarolt időtől. Az országunkban megindult óriási lakásépítés mellett a gáz háztartási célokra való felhasználása nagyon jelentős tényező lesz a nép iólétének fokozásában. Lehetővé teszi, hogy a városokban és munkástelepeken megtisztítsuk a levegőt a szénportól és hamutól, s megjavítsuk a lakosság egészségügyi körülményeit. Az ipari termelés továbbfejlesztésének sürgető feladatai között meg kell említenünk a vegyiipar fejlesztésének kérdését is. Fontos, hogy a legközelebbi években hatékonyan fokozódjék a műtrágyagyártás, hogy hatalmas műanyag, műfonál és eqyéb szintetikus anyagot gyártó ipart építsünk, ami lehetővé "teszi a színes fémek, növényi és állati eredetű nyersanyagok nagyméretű pótlását. Ez lehetővé teszi nemcsak sok új technikai probléma megoldását az iparban és építészetben hanem lényegesen fokozza a jó minőségű közszükségleti cikkek termelését is, sokszorosan csökkenti önköltséqeit. Gyorsan bevezethetjük a. fémpótló plasztikus anyagok termelését a gépiparban és az építészetben, ami elősegíti a nehézipar további fejlődését. Gyorsan bővíthetjük a műfonál a jó minőségű bőrés prém-pótló anyagok termelését, hoqy újabb óriási nyersanyagforrásokat szerezzünk a mezőgazdasági termelésből eredő természetes nyersanyagok mennyiségének fokozása mellett. ' A nehéziparban, a gépiparban, a tudomány és a technika fejlesztésébe.i olyan arányokat értünk el, hogy anélküi, hogy ártanánk az ország védelme megszilárdításának, ' anélkül, hogy ártanánk a nehéz- és gépipar további fejlődésének, sokkal gyorsabban fejleszthetjük a könnyűipart és több lábbelit és ruhaanyagot termelhetünk a lakosság számára úqy, hogy a legközelebbi 5—7 éven belül kellőképpen biztosítsuk a lakossáq szükségleteit az említett termékfajtákban. Hazánkban jelenleq nagyon komoly feladatot oldunk meg, — melyet az SZKP XX. kongresszusa tett kötelességünkké — a vasúti forgalom műszaki berendezésének átszervezését. A párt és a kormány mindent megtesz a vasutak villanyosítása nagyszabású programjának' fejlesztésére, villany- és motoros mozdonyok alkalmazására az elavult és nem gazdaságos gőzmozdonyok helyett. Éz lehetővé teszi a közlekedés munkájának megjavítását és magasabb színvonalra emelését. Nem kevésbé kedvezők a feltételek hazánkban a sokáoú szocialista mezőgazdaság általános fejlesztésére. A szűzföldek és ugarok megművelése nagyban hozzájárul a gabonatermelés és az állattenyésztési ternelésből eredő termékek termel' nek növeléséhez. Az orosz federáció sok területének, főként Szibéria és Lral vidéki területeinek mezőgazdasági dolgozói naov munkát véaeztek a szűzföldek és ugarok nr „művelésében, amit a gép- és traktorálUmások és szovhozok rendelkezésére álló technika jobb kihasználásával érnek el. A szocialista mezőgazdaság sikereire támaszkodva és tekintetbe véve óriás: tartalékait, a legközelebbi években lényegesen növelnünk kell a gabona és állattenyésztési termékek termelését. Sokat kell tennünk azért, hogy az SZKP XX. kongresszusa határozatainak megfelelően évente 11 milliárd púdra növeljük a gabonatermelést. Az állattenyésztési termelés távlati fejlődését illetően feladatunk, hogy a legközelebbi években a hús, a tej és vaj egy lakosra eső termelésében utolérjük az USA-t. Ez azt jelenti, hogy a lakosság mai száma mellett a hústermelést 20—21 millió tonnára, a tejtermelést pedig 70 millió tonnára kell fokoznunk. Továbbá még több gabonát és állati terméket kell termelnünk, hogy teljesen kielégítsük az ország egyre fokozódó szükségleteit és a külkereskedelem követelményeit is. A kolhozoknak és szovhozoknak a legközelebbi években fokozniok kell a gyapot, a cukorrépa és egyéb ipari növények termelését, továbbá a gyümölcs, a bor, citrusz növények és a tea termelését. Fő figyelmünket a mezőgazdaság kultúrájának fokozására, a hektárhozamok növelésére kell fordítanunk Ukrajnában, Észak-Kaukázus vidékén és az ország központi fekete földjein és egyéb vidékein. A mezőgazdaság fejiődésének távlatairól szólva, figyelmet kell szentelnünk Távol-Kelet óriási forrásai kihasználásának. Most, midőn mezőgazdaságunk műszaki felszerelésének lehetőségei határtalanul fokozódtak, reális feladattá vált a Távol-Kelet talajgazdagságának kihasználása. Ha megoldjuk ezt a feladatot, és ez irányban nem férhet kétség a sikerhez, Távol-Kelet nagy mennyiségű piaci mezőgazdasági terméket fog termelni. Most, midőn a szocialista szektor az ország termékellátásban a fő szerepet tölti be, midőn népünk a kommunizmusba való átmenet történelmi feladatait oldja meg. előtérbe kerülnek nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági munka termelékenysége növelésének kérdései is. A kommunista építés jelenlegi szakaszában nagy jelentősége van annak, hogy minél kevesebb munkát fordítsunk egy termelési egységre. Mint tudjuk, a párt megvalósítja a nép anyagi színvonala emelésének nagyszabású programját. Ez irányba végzett további munkánk .jelentős mértékben fog függni a mezőgazdasági termékek önköltségétől, mivel ebben rejlik az árak állandó csökkentésének reális lehetősége. Ezért ideje volna nemcsak a termékmennyiség szerint, hanem az önköltséq_ szerint is értékelni a kolhozok, GTÄ-k és szovhozok munkáját. így fogalmazta meg V. I. Lenin a kérdést és követelte, hogy ez mélyen hassa át a szocialista gazdaság rendszerét, hogy megfontoltan gazdálkodjunk és maximálisan kihasznáíjunk minden lehetőséget. Elvtársak! Tervezőink számításai azt mutatják, hogy az elkövetkező 15 éven belü.' a Szovjetunió nemcsak elérheti, hanem felül is múlhatja az USA legfontosabb termékei termelésének jelenlegi terjedelmét. Magától értetődik, hogy ez alatt az idő alatt az USA gazdasága is előrehaladhat. Ha azonban megfontoljuk, hoqy iparunk sokkal gyorsabban fejlődik, mint az USA ipara, akkor az USA történelmileg legrövidebb idő alatt való megelőzésének feladatát teljesen reálisnak és teljesíthetőnek tekinthetjük a békés versengésben. Meggyőződhetünk arról, hogy szovjet népünk mindent megtesz azért, hogy győztesként kerüljön ki a békés versengésből. A párt és a kormány gondoskodik a szovjet nép életéről boldog Iparunk és mezőgazdaságunk további fellendülésének legközelebbi terveiben visszatükröződik a Kommunista Párt és a szovjet kormány gondoskodása a nép jólétéről. A döntő fontosságú ipari ágak kétszeresháromszoros fejlődése és a mezőgazdaság hatékony fellendülése az elkövetkező 15 éven belül lehetővé teszi a nép életszínvonalának lényeges emelését, a szovjet emberek állandóan növekvő anyagi és kulturális igényeinek jobb kielégítését. A szovjet nép nagy sikereket aratott az ország gazdaságának fellendítésében, helyesen értékeli jelentőségüket és egyidejűleg jól tudatosítja, hogy vannak még megoldatlan feladataink, vanak még hibáink, és komoly nehézségek merülnek fel, melyeket le kell küzdenünk. Tudjuk, hogy nagy lakáshiánnyal küzdünk. A lakáshiány okai érthetők. Először is a szovjet hatalom hallatlan lakáshiányt örökölt a régi rendszertől. Másodszor a városok és munkástelepek lakosságának száma a szovjet hatalom éveiben több mint három és félszeresen megnövekedett. Harmadszor, a háború előtti években kénytelenek voltunk mindenben, a lakásépítésben is takarékoskodni és minden kopejkát a nehézipar építésük a lakosság -fizetésének és bérének további növekedését. A közeljövőben sok intézkedést kell tennünk a bérrendszer rendezésére, az egyes ágazatok dolgozóinak munkajutalmazásában mutatkozó eddigi hibák kiküszöbölésére, a szakképzettség szerinti osztályok és a bértarifák helyesebb arányának megállapítására. Sokkal több figyelmet kell szentelnünk a városok és falvak kereskedelme megjavításának, a közétkeztetés kérdéseinek, a kommunális egészségügyi és kulturális szolgálatoknak, melyek a lakosság érdekeit szolgálják. A dolgozók mindennapi szükségleteinek kielégítéséről való gondoskodás a párt-, szovjet-, gazdasági, szövetkezeti és szakszervezeti szervek elsőrendű kötelessége. Hazánk fejlődésének jelenlegi szakaszában, midőn a szovjet nép önfeláldozó munkájának érdeméből népgazdaságunk fejlődése magas színvonalat ért el, és kialakultak a dolgozók anyagi színvonala sokkal gyorsabb emelkedésének szükséges feltételei, az a meggyőződés tölt el bennünket, hogy ezt a feladatot is éppolyan sikerrel msgoldjuk, mint ahogy a párt és a szovjet kormány által kitűzött összes feladatokat megoldottuk. Annál gyorsabban haladunk előre, minél magasabb színvonalon fog állni a tudomány és a technika fejlődése, minél szorosabban kapcsolódik a tudomány és a technika az élethez, a kommunista építés gyakorlatához. Most már ellenfeleink is elismerik, hogy a tudomány és a technika fejlődésében, a népgazdaság különféle ágai technikai felszerelésének színvonalában, a szakemberek képzett kádereinek számában a Szovjetunió világviszonylatban is egyike az elsőknek. A szovjet tudomány és technika, a Szovjetunió ipara nem ismer olyan termelési és műszaki problémát, amelyet ne tudna önállóan, saját erőivel megoldani. A szovjet tudomány olyan magas műszaki és termelési színvonalat ért el, amely lehetővé teszi összes természeti kincseinek egyre fokozottabb kihasználását, termelőerőinek olyan ütemb=n való fejlesztését, amilyenről azelőtt még csak nem is álmodhattunk. A kommunista párt és a szovjet kormány a jövőben is mindenképpen törekedni fog tudományunk és technikánk - általános fejlesztésére, hogy felvirágozzék a nemzeti szocialista kultúra, hogy tudományunk és technikánk sikerei gyorsabban érvényesüljenek a termelésben • s megkönynyítsék a szovjet emberek munkáját és fokozzák munkájuk termelékenységét. A párt feladatairól és a szovjet állam jelentőségéről Elvtársak! A kommunista építés jelenleg országunk előtt álló feladatainak megoldásában jelentős szerepe van a kommunista pártnak és a szovjet államnak. A kommunista párt- és a szovjet állam tevékenységének fő irányát a gazdasági és kulturális építés irányítása, a»nép életszínvonalának állandó emelkedése, a dolgozók tömörülésének megszervezése és mozgósítása szabja meg, melynek célja a kommunizmusba való átmenet megvalósítása és a tömegeknek öntudatos kommunista szellemben való nevelése. Tudvalevő, hogy a szocialista társadalom felépülése a Szovjetunióban az ország életében mély politikai változásokhoz, a kizsákmányoló osztályok felszámolásához, a nép erkölcsi-polisére fordítani. Negyedszer a háború tika

i. egységének megteremtéséhez, a óriási károkat okozott a Szovjetunió lakásalapjában és 25 millió embert fosztott meg hajlékától. Ennek ellenére hazánk városi lakásalapja 1913-hoz viszonyítva 3",7szeresére gyarapodott. A szovjethatalom éveiben több mint 500 millió négyzetméter területen építettünk vagy alakítottunk át lakóházakat (nem számítva a parasztok és a falusi értelmiség által épített házakat). Nem akarunk megelégedni azzal az eredménnyel. amelyet a múlttal vagy a„gazdag" tőkés országokkal való ösz szehasonlításból kapunk. Tudjuk, az emberek milliói hajléktalanok és tízmilliók élnek szegényes viszonyok között a tőkés országokban. A kommunista pártnak és a szovjet kormánynak a nép anyagi- és életszínvonalának emelésére fordított gondoskodásában ma jelentős helyet tölt be a lakásépítésről való fokozott gondoskodás. A Szovjetunió lakásépítés-fejlesztési terve, melyet a párt és a kormány dolgozott ki és a nép igaz egyetértéssel jóváhagyott, feladatunkká teszi a lakásalap lényeges gyarapodásának biztosítását annyira, hoqy az elkövetkező 10—12 éven belül hazánkban megszűnjék a lakáshiánv. Kétséqtelen. hogy hazánkban a legközelebbi években sikeresen m°qoIdiuk a lakásproblémát. Tudjuk azt» is, hoav sok közszükségleti cikk termelése mennyiségileg, de különösen minőséqileq még nem kiléqítő, hoqy e cikkek önköltsége és ára méq mindig elég maqas. Sokat kel! méq tenriünk a termelés további tökéletesítéséért, szakosításáért. komplex gépesítéséért és automatizálásáért, a munka kultúrájának fokozásáért úqy, hegy lényeqesen fokozzuk a munka termelékenységét és ennek alapján biztosítszovjet állam funkciójának megváltozásához és kibontakozásához vezetett. Ha a szocializmus győzelme előtt a Szovjetunióban a szovjet állam egyik legfontosabb funkciója a kizsákmányoló osztályok és maradványai ellenséges tevékenységének elnyomása volt az ország belsejében, a megdöntött uralkodó osztályok részéről a tőkés rendszer visszaállítására tett kísérletek elnyomása, akkor most a ^kizsákmányoló osztályok felszámolása "^és a szocialista termelési viszonyok megszilárdítása után az országban a szovjet államnak ez a funkciója teljesen elhalt. A szovjet társadalomnak a kommunizmus felé való előrehaladásával tovább tökéletesednek és változnak a szovjet szocialista állam funkciói. A szocializmus nem változatlan, merev és mindörökre megadott forma. A szocializmus élő, állandóan fejlődő és tökéletesedő társadalom, amely szüntelenül tagjai egyre növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek lehető legjobb kielégítésére törekszik. Éppen ezért a szocialista állam sem lehet változatlan, merev, egyszer s mindenkorra megadott forma. Nem, a szocialista állam a kommunizmus felé való előrehaladásához mérten fejlődik és változtatja formáját. A dolgozók szocialista államának legfőbb funkciói most a társadalmi termelés megszervezésének és a gazdaság és kultúra irányításának, a munka mértéke és a fogyasztás mértéke fölött gyakorolt, a dolgozók érdekét szolgáló ellenőrzés megvalósításának, a dolgozók sokoldalú, többek között új munkafegyelemre és kommunista munkaviszonyra nevelésének funkciói. Külpolitikai téren a különböző társadalmi és politikai rendszerű országok békés egymás mellett élése lenini irányvonalának következetes érvényesítése, a béke megszilárdítása, a szocialista világrendszer országai megbonthatatlan barátságának, testvéri együttműködésnek és kölcsönös segítségnyújtásának megszilárdítása. Lenin azt tanította, hogy az állam teljes elhalásához teljes kommunizmusra van szükség, hogy az állam teljesen csak akkor hal el, ha bekövetkezik a kommunizmus felsőbb foka, amikor a társadalom megvalósítja a következő elvet: „mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint!" ha a munka nagyfokú termelékenysége alapján létrejön a teljes termésbőség és a munka elsőrendű , életszükségletté válik, az emberek pedig képességeik szerint önkéntesen fognak dolgozni. Végül nem feledkezhetünk meg a szocialista államnak olyan jelentős funkciójáról sem, mint amilyen az ország védelme a külső támadás veszélye ellen, a szocialista rendszer védelme a külföldi imperialista erők és ügynökségeik részéről a kapitalizmus visszaállítására irányuló agreszszió fenyegetése ellen. Az állam ilyen funkciójának jelentősége nemcsak tőlünk függ, sőt végeredményben nem is annyira tőlünk, mint ellenségeinktől függ. Minél kisebb lesz a külső támadás veszélye, annál kevesebb erőt és eszközt fogunk fordítani államunk eme funkciójának érvényesítésére, s megfordítva. A marxi-lenini tanítás az államról és annak elhalásáról a társadalomnak a kommunizmus felé fejlődése következtében óriási jelentőségű. A Szovjetunió belső fejiődésének szempontjából lehetséges és nagyon célszerű volna az ország védelmére, a szocializmusnak az ellenséges erők és ügynökségük elleni védelmével kapcsolatos állami szervek fenntartására fordított nagy kiadások felhasználása a mezőgazdaság még qyorsabb fejlesztésére, a nép életszínvonalának emelésére. Sajnos az imperialista államok uralkodó csoportjainak politikája és akciói ezt megakadályozzák. A békés alkotó munkával és a kommunista építés feladatainak megoldásával foglalkozó szovjet emberek nem feledkeznek ineg arról, hogy még léteznek imperialista országok, melyeknek kormánykörei nem adták fel a szocializmus felszámolásához fűzött reményüket. A szocializmus ellenségeinek cselszövéseivel, új háború kirobbantására tett kísérleteikkel (Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZÖ 5 1957. november 4