Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-08 / 310. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. november 8., péntek 30 fillér X. évfolyam, 310. szám. A NAGY 0KT06ERI SZOCIALISTA FORRADALOM EGYWE IEWIE A Szovj'etunió Legfelső Tanácsának jubiláris ülése Á moszkvai központi V. I. Lenin Stadion sportpa­lotájá'nak impozáns termében, mely szerdán díszbe öltözött ülésteremmé alakult, tartotta jubiláris ülé­sét a Szovjetunió Legfelső Tanácsa. A teremben helyet foglaltak a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa mindkét kamarájának — a Szövetségi Tanácsnak, és a Nemzetiségek Tanácsának képviselői, továbbá a külföldi vendégek — a baráti államok kom­munista pártjai és kormányaik küldöttségének tagjai, köztük a Csehszlovák Köztársaság párt- és kormány­küldöttségének tagjai is. A jubiláris ülésen továbbá jelen voltak a Szovjetunió miniszterei, az Októberi Forradalom és a polgárháború aktív bolsevik részt­vevői és a szövetségi köztársaságok dolgozóinak kül­döttségei. Tíz óra 10 perc. Az elnöki emelvényen helyet fog­lalnak az SZKP KB elnökségének tagjai: Hruscsov, Vorosilov, Bulganyin, Mikojan elvtársak és mások, velük együtt a külföldi küldöttségek vezetői. Az ünnepi ülést Lobanov, a Szövetségi Tanács elnö­ke nyitotta meg. A qapirenden egyetlen pont „a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyven éve" szere­pel. A képviselők egyhangúlag jóváhagyják a napi­rendi pontot. Az elnök most átadja a szót N. Sz. Hrus­csov képviselőnek, az SZKP KB első titkárának, aki beszéde bevezető részében melegen üdvözölte 61 or­szág küldöttségét. Négyórás beszédét a jelenlevők lel­kes tetszésnyilvánítással sokszor félbeszakították. A déli szünet után V. Lacisz, a Nemzetiségek Tanácsának elnöke 16 órakor megnyitotta a további tárgyalást és átadta a szót Mao Ce-tungnak, a Kínai Népköztársaság elnökének. A következő felszólaló W. Gomulka, a lengyel küldöttség vezetője volt. Ezután A. Novotný, a CSKP KB első titkára lépett a szónoki emelvényre. A jelenlevők forrón üdvözlik a testvéri Csehszlovák Köztársaság képviselőjét és néhányszor tapssal szakítják félbe beszédét. Ezután a szocialista államok küldöttségeinek to­vábbi vezetői: W. Ulbricht, Chivu Stoica, T. Zsivkov, E. Kardelj elvtársak következnek. Rövid szünet után a Szovjetunió legifjabb nemze­déke, a moszkvai pionírok küldöttsége tolmácsolja forró üdvözletét az ünnepi ülés résztvevőinek. Majd az ülést Kádár J., Ho Si-minh, Kim Ir-szen, E. Hod­zsa és D. Daniba elvtársak üdvözlik. Kapitonov képviselő ezután felolvasta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Szovjetunió népeihez intézett kiáltványa tervezetét. A képviselők egyöntetűen jói váhagyták a kiáltványt. Szurkov képviselő ezután felolvassa „A világ dolgo­zóihoz, politikai és közéleti tényezőihez, a tudomá­nyos és kulturális tényezőihez, parlamentjeihez és kormányaihoz" intézett felhívás tervezetét, melyben a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ünnepélyes felhívás­sal fordul a nemzetekhez, hogy állandóan szilárdítsák a békét. A képviselők tapsvihar közepette hagyták jóvá a felhívást. V. Lacisz, a Nemzetiségek Tanácsának elnöke ezután befejezettnek nylivánította az ülést. N. SZ. HRUSCSOV ELVTÁRS RESZÉDE Elvtársak, a Legfelső Tanács kép­viselői! Elvtársak, a Szovjetunió munkásai, kolhozparasztjai és értelmiségének tagjai! Drága külföldi vendégeink, akik a világ különböző részeiből érkeztek a Szovjetunióba! A Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének, a szovjet kormánynak és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának nevében és megbízásából forró jókívánataimat fe­jezem ki önöknek a nagy és örömteli ünnep, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmá­ból. Ma a Szovjetunió fővárosában a Legfelső Tanács ünnepi ülésére a szovjet közélet képviselőivel és a kül­földi vendégekkel azért gyültünk ösz­sze, hogy megünnepeljük nagy ünne­pünket. Október 40. évfordulója a szocializmus ünnepe, amely győzött a Szovjetunióban, az egész világ dol­gozóinak nemzetközi ünnepe. Az Októberi Szocialista Forradalom mérhetetlen jelentőségű az emberiség történetében. Amikor az orosz prole­tariátus a legszegényebb parasztság­gal együtt a bolsevikok pártjának ve­zetésével, a nagy Leninnel az élen hatalomra került és kihirdette az új társadalmi és állami rendszer meg­születését, a világ alapjaiban megren­dült. A világ első munkás-paraszt állama fennen lobogtatta a szocializ­mus forradalmi vörös zászlaját, a di­cső harcok és győzelmek lobogóját, a marxizmus-leninizmus nagy zászlaját. Az Októberi Forradalom 40. évfor­dulójának napján a Szovjetunió népei büszkén mutatják az egész emberi­ségnek a szocializmus történelmi győzelmét. Hazánk munkásosztálya mindig a nemzetközi munkásmozga­lom egyik csapatának tartotta magát és sikereit valamennyi ország dolgo­zóinak győzelmeként, hozzájárulása­ként értékeli az emberiségnek az im­perializmus és a gyarmati rendszer béklyóiból való felszabadítása müvé­hez, hozzájárulásaként az új, szocia­lista társadalom felépítéséhez. Visszatekintve az októberi fordulat történelmi napjaira és szocialista ha­zánk dicső útjára, pártunk, az egész szovjet nép, az egész haladó emberi­ség mérhetetlen szeretettel ejti ki annak az embernek ragyogó nevét, akinek halhatatlan lángesze és forra­dalmi, harcos, sziklaszilárd akarata az emberek millióit munkára és harcra ihlette és ihleti a kommunizmus győ­zelméért, Vlagyimir Iljics Lenin ne­vét. Vlagyimir Iljics az Októberi For­radalom 4. évfordulójáról lelkesen írta: „Azonban jogosan büszkék lehe­tünk és büszkék vagyunk arra, hogy nekünk jut az a szerencse, hogy megkezdhetjük a szovjet állam építé­sét és ezáltal új korszakot kezdhetünk a világtörténelemben, az új osztály uralmának korszakát, amely vala­mennyi tőkés országban el van nyom­va, de amely új élet felé, a burzsoázia feletti győzelem felé, a proletariátus diktatúrájához, az emberiségnek a tőke jármából és az imperialista há­borúktól való felszabadításához ha­lad." (Művek 33. kötet, 32. 33. oldal oroszul). Negyven évvel ezelőtt az imperia­lista háború dúlta hazánk rendkívül mély, gazdasági fordulatot élt át, a katasztrófa szélén állott. A burzsoázia és a nagybirtokosok politikája arra ítélte Oroszországot, hogy az imperia­lista ragadozók szétszaggassák és a legnagyobb nyugati tőkés nagyhatal­mak gyarmatává tegyék. A mensevi­kek és eszerek pártjai segítették a burzsoáziát és a nagybirtokosokat e ragadozó politika folytatásában. És csak egy párt viselkedett valóban ha­zafias és forradalmi erőként, kifejez­ve a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság létérdekeit, az egész nép tö­rekvéseit és vágyait. Ez a bolsevikok dicső lenini pártja volt — korszakunk elméje, becsülete és lelkiismerete. A Szovjetunió megmutatta az emberiségnek a boldog jövő felé vezető utat Népünk, amely szorosan tömörült a kommunista párt körül, biztosan ha­ladt vele és az emberiség előtt utat nyitott a boldog és ragyogó jövőhöz, a szocializmushoz. Ez új, a történe­lemben járatlan út volt. A munkásosz­tály és hazánk dolgozói, akik első ízben váltak sorsuk urává, hallatlan rendíthetetlenséget, hősiességet és bátorságot mutattak szocialista vív­mányaik védelmében, mérhetetlen odaadást és hűséget a forradalomhoz, lemondást és áldozatkészséget a ne­hézségek leküzdésében, rendületlen kitartást és valóban emberi bölcses­séget a burzsoázia nélküli, és a burzsoázia elleni új szocialista társadalom építésében. Az • imperialisták nem tudtak bele­nyugodni a proletárforradalom orosz­országi győzelmébe. Nem tudtak bele­nyugodni nemcsak azért, mert össze­omlottak országunk gazdasági elnyo­másának tervei, hanem elsősorban azért, mert az Októberi Forradalom ihlető példa volt valamennyi tőkés or­szág proletariátusa és a gyarmati nemzetek számára, és megsemmisítő csapást mért az imperializmus egész világrendszerére. Abban a törekvésben, hogy vissza­fordítsák a történelem kerekét, az imperialisták polgárháborút kényszerí­tettek ránk és katonai intervenciót folytattak, hogy így fegyverrel ke­zükben mindjárt csírájában elfojtsák a szocialista forradalmat. Hazánk népei kemény harcban meg­védelmezték Október vívmányait. A szovjet Oroszország dolgozóival együtt harcoltak a forradalom ellen­ségei ellen a nemzetközi alakulatok, amelyek forradalmi gondolkozású kí­nai, magyar, lengyel, jugoszláv, finn, román, német és csehszlovák elvtár­sakból állottak, és más országok dol­gozóiból, akik akkoriban a szovjet Oroszországban tartózkodtak. A fiatal szovjet köztársaságnak nagy segítsé­get nyújtott a fehérgárdisták és az intervenciósok elleni harcban vala­mennyi ország munkásosztálya és dol­gozói. Az élet megmutatta, hogy a hatalmukat, vívmányaikat védelmező munkások és parasztok legyőzhetet­lenek, ha jól vannak megszervezve és ha a szocializmus eszméi ihletik őket. Amikor az imperialistáknak nem si­került az intervenció, gazdasági blo­káddal akarták megfojtani a szovjetek fiatal köztársaságát. A valamennyi ország munkásosztálya és dolgozói ál­tal támogatott szovjet nép azonban meghiúsította a világreakció ezen al­jas tervét is. A tőkés körülzárás, a nemzetközi imperializmus mesterkedései ellen vívott szüntelen harc feltételei között, az osztályellenség dühödt ellenállását szétzúzva a Szovjetunió dolgozói a kommunista párt vezetésével törté­nelmileg rövid idő alatt felépítették a szocializmust. Az egész világ előtt bebizonyították a kapitalizmus bék­lyóiból felszabadult nép alkotó erejé­nek nagyságát, az óriásméretű építő­munkában kibontakozott alkotó erők nagyságát. Valamennyi ország dolgozói, az egész haladó emberiség lankadatlan figyelemmel és forró rokonszenvvel figyelte a szovjet emberek példátlanul hősies munkáját az első ötéves ter­vek éveiben és örült a szovjet állam sikereinek. Ugyanebben az időben a világimpe­rializmus vezetői aljas terveket szőt­tek a Szovjetunió megsemmisítésére. 1941-ben hazánk ellen legbestiálisabb rohamerejüket, a hitleri fasizmust ve­tették be. A hitszegő fasiszta hódítók betörése által kikényszerített háború a szovjet rendszer szilárdságának, a szocialista állam erejének és életké­pességének kemény próbája volt. A szovjet nép és derék fegyveres erői viselték vállukon a második vi­lágháború fő terhét. És nemcsak megvédelmezték hazájuk szabadságát és függetlenségét, hanem döntő mér­tékben hozzájárultak az emberiség megmentéséhez a fasiszta rabszolga­ság veszélyétől. Sokan szívesen elhallgatnák vagy lebecsülnék e győzelem jelentőségét. De senkinek sem sikerül kitörölni a nemzetek emlékezetéből és a törté­nelemből a szovjet nép nagy hősies­ségét. Nemcsak kortársaink, hanem a jövő nemzedékek is mindig szere­tettel fogják tisztelni a hős harcosok emlékezetét, akik élet-halálharcban szétzúzták a fasiszta hordákat, tisz­teletben fogják tartani azok emléke­zetét, akik megmentették az emberi­ség ragyogó jövőjét. A szovjet nép és derék fegyveres erői olda'án, vállvetve velük, dereka­san harcoltak a német fasizmus ellen Lengyelország, Jugoszlávia, Csehszlo­vákia. Albánia nemzetei és később Románia, Bulgária és más európai országok fegyveres erői is. A japán imperializmus leverésében érdemeket szerzett a hős kínai nép és dicső népi felszabadító hadserege. A hitleri Né­metország és a japán militarizmus ellen vívott, a békeszerető nemzetek közös harcában nagy szerepük volt az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Bri­tannia, Franciaország és a Hitler el­leni koalíció többi országai nemzetei­nek A hitleri fasizmus és a japán impe­rializmus felett a második világhábo­rúban aratott nagy győzelem követ­keztében számos európai és ázsiai ország népei levetették a tőkés és gyarmati elnyomás jármát, saját sor­suk urává lettek és a szocialista or­szágépítés útjára léptek. A szovjet nép mindig érezte és érzi a nemzetközi proletariátus baráti, testvéri támogatását, az egész világ dolgozói millióinak támogatását. Or­szágunk, amely 1917-ben el|őnek tör­te át az imperializmus frontját, fel­építette a szocializmust és szétzúzta a hitleri katonai gépezetet, így becsü­lettel teljesítette nemzetközi köteles­ségét valamennyi ország dolgozói iránt, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, a világ összes ha­ladó erői iránt. A szocializmus, amely először egy országban — a Szovjetunióban győ­zött, most hatalmas világrendszerré vált. Boldogok vagyunk és örülünk annak, hogy a Szovjetunióval vállvetve halad a hatszázmilliós kínai nép dicső kommunista pártjával az élen, vele haladnak a szocializmust építő orszá­gok dolgozói kommunista és mun­káspártjaik vezetésével. Ma, a Nagy Október 40. évfordulóját ünnepelve valamennyi szovjet- ember nagy hálával emlékezik meg azokról, akik hős harcukkal és áldozatkész munkájukkal harcoltak a szocialista forradalom győzelméért, a szovjet ha­talom megteremtéséért és megszilár­dításáért, a szocialista haza erejének megszilárdításáért és felvirágoztatá­sáért. A Szovjetunió népei mindörök­re hálás emlékezetükben tartják mindazokat az elvtársakat, akik életü­ket áldozták a forradalomért, a for­radalom vívmányainak megvédéséért, a szocializmus győzelméért hazánk­ban. A szovjet nép e dicső napon az őszinte hála és üdvözlet szavaival fordul valamennyi ország munkásosz­tályához és dolgozóihoz, amelyek mindig testvérien támogatták hazánk munkásosztályát és dolgozóit a szo­cializmusért, a békéért vívott harc­ban. Mai ünnepi ülésünkön üdvözlöm va­lamennyi szocialista ország párt- és kormányküldöttségeit, hatvanegy or­szág testvéri kommunista és mun­káspártjainak képviselőit. Számos or­szág képviselői vannak itt jelen az egész világról. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének, a minisztertanácsnak, a kommunista párt Központi Bizottsá­gának megbízásából és az egész szov­jet nép nevében forrón üdvözlöm drá­ga vendégeinket. Szívem mélyéből üdvözlöm a Kínai Népköztársaság küldöttségét Mao Ce­tung elvtárs, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöke, a Kí­nai Népköztársaság elnöke vezetésé­vel; az Albán Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét Enver Hodzsa elvtárs, az Albán Munkapárt Közpon­ti Bizottsága első titkárának vezeté­sével; A Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét Todor Zsivkov (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents