Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-29 / 331. szám, péntek

Sikeresen megbirkóznak feladataikkal Frissen meszelt, tágas helyiség a Kutná Hora-i járásban levő Malešov község kultúrterme. Nemrég hozták rendbe, hogy ne kelljen a kocsmá­ban tartani a gyűléseket. Szívesebben is jönnek ide az emberek, nyugod­tabban lehet tárgyalni, kellemesebb a környezet, a gyűlés után pedig,, aki­nek kedve van, a szomszédos szobá­ban levő televíziós készülék elé te­lepszik s — ahogy ők mondják — egy kis kultúrát szív magába. Bár Ma­lešovban különben sincs hiány tele­víziós készülékekben. Az 1200 lakosú községben eddig harminc család vá­sárolt televíziót és sokan karácsony­ra szeretnék meglepni családjukat vele. Furcsa, de való, hogy a malešo­viak között akad olyan is, aki nincs elragadtatva ettől az örvendetes és a magas életszínvonalat bizonyító ténytől. Amikor a helyi pártszerve­zet este nyolc órára hirdetett tag­gyűlésére pontatlanul jöttek össze az elvtársak, a pártszervezet elnöke fé­lig viccesen — félig komolyan meg­jegyezte: Biztosan érdekes program van a televízióban. — Akár hiszi, akár nem — fordult felém —, néha haragszom a televízióra, elvonja az elvtársak figyelmét a párt- és a tár­sadalmi munkától. Megállapítottam, hogy a helyzet távolról sem olyan tragikus, ahogy azt Závozný elvtárs látja. A kultúr­terem padjait majdnem teljesen meg­töltötték — az üzemi pártszerveze­tekben nyilvántartott kommunistákkal együtt — a helyi pártszervezet tag­jai. Egyetlen programpont volt napi­renden: a párt levelének megvitatása. A járásból kiküldött elvtárs bevezető szavai után egymás után kértek szót a jelenlevők. Megjegyzéseikből kitűnt, hogy alaposan felkészültek a levél rá­juk vonatkozó pontjainak megvitatá­sára. Zika elvtárs, az EFSZ egyik alapító tagja, hosszasan beszélt az EFSZ gaz­dálkodásáról. A hatvannégy szövetke­zeti tag 3000 hektáron gazdálkodik. Eredményeik nem olyan jók, hogy az önálló parasztokban felébresztenék a közös gazdálkodás iránti kedvet. Zika elvtárs ezt főleg a szövetkezetben uralkodó viszályokkal magyarázza. A szövetkezet kommunistáinak kelle­ne elsősorban összefogniok, jó példát mutatniok. A párt vezető szerepének érvényre juttatása olyan erőt jelent, amely magával ragadja a többi EFSZ­tagot, s ha nem is rögtön, az egyéni gazdálkodókat is. — Tudjuk jól, elv­társak — fordult emelt hangon a plé­numhoz —, hogy a paraszt kitűnően tud számolni. Addig ragaszkodik a földjéhez, amíg többet hoz neki, mint a közös. Abban a pillanatban, ahogy a szövetkezet jobb eredményeket mutat fel, nem kell sok szót pazarolni, be­lép magától is. A vita során kiderült, hogy nem minden elvtárs ilyen haladó gondol­kodású s szívesebben alkalmaznának adminisztratív módszereket. Gyertek, lépjetek be azonnal. Küszködjetek ve­lünk. Ha majd minden úgy megy ná­lunk, mint a karikacsapás, nem le­szünk rátok kíváncsiak, akkor már maradhattok, ahol vagytok. Csakhogy ezek az elvtársak megfeledkeztek róla, hogy a kommunistának különbnek, nemesebbnek, jobbnak kell lennie, mint a többieknek, hogy a társadalom, a közösség érdekeit a saját egyéni érdekei elé kell helyeznie. Lachman elvtárs, a helyi nemzeti bizottság alelnöke, a nyolcéves iskola munkásszármazású igazgatója, az egy hét múlva tartandó nyilvános gyűlés­ről beszélt. — A gyűlésnek feltétlenül sikerül­nie kell. Az emberekben óriási kincs rejlik. Hozzászólásaik, megfigyeléseik értékesek, használhatók. Nekünk, kommunistáknak arra kell töreked­nünk, hogy kérdéseikre kielégítő vá­laszokat adjunk, javaslataikat komo­lyan megfontoljuk. Az elvtársak helyeslően fogadták a nyilvános gyűlés előkészítésére vonat­kozó intézkedéseket és egyöntetűen elhatározták, hogy a pártbizottság és a nemzeti bizottság egy-egy tagjából alakult kettős személyesen hív meg minden családot a nyilvános gyűlésre. A taggyűlés lefolyásából ítélve bi­zonyos, hogy a malešovi kommunisták minden téren sikeresen megbirkóznak a rájuk háruló feladatokkal és polgár­társaikkal vállvetve segítenek a közös cél — a szocializmus mielőbbi felépí­tésében. —va ZEKflEI Fordítsunk fokozott gondot az idei pártoktatási évre , z 1957/58-as pártoktatási év­ben, a nagymegyeri járásban jóval több párttagot és pártonkívülit oktatunk, mint tavaly. Most azt a fel­adatot tűztük magunk elé, hogy je­lentősen emeljük a pártoktatás szín­vonalát. Ez azt jelenti, hogy propa­gandistáinkra az idén nagyobb fel­adatok hárulnak, mint az előző években. A propagandisták egy ré­sze internátusi iskolán készült fel a munkára, a másik része pedig egyéni tanulással iparkodott növelni tudását. Propagandistáink a nyár folyamán a járás időszerű kérdéseit tanulmá­nyozták, hogy a pártoktatáson vilá­gos és helyes feleleteket adhassanak hallgatóiknak. Főleg nemzetgazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Alaposan áttanulmányozták a szövetkezetek to­vábbfejlesztésének és megszilárdítá­tának kérdéseit járási viszonylatban is. Sok szó esett a hatékonyságról és a termelés fokozásáról. E kérdések alapos megismerése elősegíti, hogy a hallgatók jól megértsék Központi Bi­zottságunk levelének célját és fon­tosságát. Az idén az egyénileg tanulók lét­száma 21-gyel emelkedett. Ezek az elv­társak szemináriumban kéczik tovább magukat. A járási pártvezetőség szá­mít arra, hogy az említett elvtársak a pártoktatási év alatt hathatós se­gítséget nyújtanak majd a falusi pártszervezetek propagandistáinak. A falusi és üzemi pátrszervezetek nemcsak több párttagot és pártonkí­vülit nyertek meg a pártoktatásnak, mint tavaly, hanem sokkal nagyobb súlyt is helyeznek erre a munkára. Innék ellenére azonban még mindig előfordulnak komoly hibák. így például a járási esti iskola hallgatói és a politikai gazdaságtan esti isko'ája hallgatóinak egy része — akik közül többen felelős funkciót itiltenek be, még mindig lebecsülik ľ a pártoktatás jelentőségét. A JNB dolgozói között is találunk ilyen elv­társakat. Hogyan végezhetnek ilyen elvtársak a járás területén komoly népnevelő- és felvilágosító munkát? Ez azért van így, mert az üzemi pártszervezet még ez ideig nem ellen­őrizte, hoay az esti iskolát „látogató" párttagok, hogyan látogatják az isko­lát. A további hiba, amelyet még mindig nem sikerült kiküszöbölni, a konzul­tációk kérdése. Ezzel a problémával annál is inkább foglalkozni kell, mert a tapasztalatok szerint ez a hiányos­ság több járásban is előfordul. A kon­zultációk iránti érdeklődés csak las­san növekszik. Az eddig tapasztalt javulás egyáltalán nem kielégítő. Ezért a járási ideológiai tanácsadó a jövőben rendszeresen behívja a pro­pagandistákat és az egyénileg tanuló­kat, hogy elbeszélgessenek velük fel­adataikról. A konzultáción gyakran lehet észlelni, hogy egyes elvtársaink nem értenek meg elég világosan min­den problémát, s inkább elsiklanak felettük, mintsem foglalkozzanak ve­lük. Jó nevelő hatása lesz annak, ha a tanácsadóban rámutatnak arra is, miért nem igyekszik egyes kérdések mélyére hatni a propagandista vagy egyénileg tanuló? Mi úgy véljük, hogy e módszer alkalmazása növelni fogja az alaposabban tanuló és a problémákat jobbain ismerő propa­gandisták s magántanulók számát. pártoktatás színvonala az új pártoktatási évben végered­ményben attól függ, mennyire sikerül a pártoktatási év alatt komoly ta­nulással felvértezni a propagandistá­kat. Ha ez sikerrel jár — ehhez oe­dig minden feltétel megvan — akkor el tudjuk érni azt, hogy a pártokta­tás színvonala állandóan emelkedjék. Szigeti József, Nagymegyer Az Elektrosfroj szerelőinek rekordja Á brn'i Elektrostroj vállalat szere­lői 111 elvtárs vezetésével 18 nap alatt üzembe helyezték a vávrovicei cukorgyár 25 tonnás katlanját. No­vember 7-én kezdték a munkát a legújabb technológiai eljárás alkalma­zásával. A szerelést 12-ig már el is végezték. Ezután következett az ellen­őrzés és az első begyújtás. A komplex ellenőrzést e hónap 25-én hajtották végre és teljesen üzembe helyezték a katlant. 18 nap eddig a legrövidebb idő, amely alatt egy cukorgyári katlant teljesen üzembe helyeztek. dp. k A téli esték bús során i mély homály ül a dolgokon, | s te eltűnődsz a sorsodon, ja mostohán, az ostobán. .Magadban halkan rendezed [a múltadat, a villanót, .és régi dallal ringatod i a lelkedet, a csendeset. [Tűzhelyed tücske hegedül, farról, hogy tél-esték során r senki sem virraszt mostohán, ' csak te vagy mindig egyediü. F De meglobban a lámpafény 'és vele rebben a szemed: ' titkon üzentek most neked, ' csak ennyit: várj, még van remény. • Titokban, mint a gondolat, I vagy falevél, ha földre hull, • vagy mintha éjben csillag gyúl i • s a fénye lopva ér falat. (Tűzhelyed tücske hegedül, | s a szíveden meleg fut át: \ tudod: most gondoltak terád, (most nem vagy többé egyedül. RÄCZ OLIVÉR Pillanatkép i A hegy mögül kikandikál a nap: (i fénye a felhők fátylán átszalad (Is a Csorbi-tó halk vizén úgy } » ragyog: i mint vak éjben a fényes ablakok. ŕ A tó tükrén sok kis csónak-teher, (icikcakkos, habos fodrokat kever. A Felettem a magas kevély hegyek i feszesen állnak, mint az őrszemek. i Libben a csónak ... lebukott a nap, J a felhők ezüst szine szétszakad. i — Mellettem egy boldog pár i felkacag J s a hegyek örömmel i visszhangzónak. t Sándor Kálmán A „Színházi arafás" versenyének győztesei Prágában szerepeinek Prágában J. K. Tyl Vérbíróságának ünnepi előadásával, amelyet a Brati­slavai Nemzeti Színház együttese mu­tatott be, megkezdődött az 1956—1957. évi „Színházi aratás" versenye győz­teseinek szemléje, amely december 3­ig tart. A szemle során a prágai S. K. Neumann Színház Berthold Brecht, az Olomouci Kerületi Színház Bal­zac, az Ostravai Állami Színház Gor­kij egyik drámájával szerepel. Ezen kívül a martini Hadsereg Színház elő­adja Visnyevszkij Optimista tragédiá­ját, a prágai D. 34. Színház B. Be­nešová „Viera Lukašová" című művét. Az operák közül a Bratislavai Nem­zeti Színház J. Cikker Bajazid bégjé­vel, a Plzeni Kerületi Színház pedig J. Hanuš „Lángok" című daljátékával szerepel. A Brnói Állami Színház elő­adja a Párizs lángai című balettet, míg a Pizeni Kerületi Színház M. Csu­laki Fiatalság című művét. Egy ope­rett is szerepel a műsoron, mégpedig a Bratislavai Üj Színpad együttesének előadásában: G. Dusík Fazekasbálja. A Brnói J. Fučík Színiház egy Ifjúsági játékkal szerepel és ugyanakkor a bábszínjátszók is két bemutatót tar­tanak. Tegnapelőtt este az ostravaiak elő­adásában a prágai Tyl-színházban Gorkij A polgárok című drámáját ad­ták elő, tegnap pedig a Fazekasbál volt műsoron. A „Színházi aratásnak" ez a VII. év­folyama hozzájárul színházaink művé­szi és dramaturgiai színvonalának tökéletesítéséhez. —mim— • i_LA«í • • • I i IIO M »• M.M GERVAISE René Clément francia rendező azok közé tar­tozik, akik aránylag rö­vid pályafutás alatt (1945 után kezdett já­tékfilmeket rendezni), nagy hírnevet szereztek. Számos antifasiszta tár­gyú filmje után, melyek eszmei és művészi érté­kükkel egyaránt nagy érdeklődést keltettek, a Gervaise-zel grandió­zus művet alkotott, Clément szakavatot­ton, Zola írásainak tü­zetes tanulmányozása alapján mesteri kézzel fog a rendezéshez. Cél­ja: bemutatni a műit század derekának ha­nyatló kapitalizmusát, a szindikalizmus csődjét a beteg tőkés társada­lom végvonaglásában felőrlődő embersorsokat. A Gervaise forgató­könyve Zola: Patkány­fogó című regénye alap­ján készült, mely a Rougon-Macquart család című regényciklus egyik könyve. Története az 1850—60­as években játszódik le. Gervaise, a tisztasz'wü, családjáért élő asszony, kisvállalkozó, a történet hősnője elbukik. Elbu­kik, mert a kor könyör­telen tőkés versengése által diktált szellem, az állatias társadalmi vi­szonyok tönkreteszik exisztenciáját és csalá­di boldogságát is. A haj­dani tisztességes férj, akit munkája közben baleset ér, s képtelen lesz többé ellátni hiva­tását, fokozatosan az al­kohol rabja lesz, s ami­kor kitör rajta a delí­rium tremens, tönkre­zúzza felesége fehérne­mütisztító üzemét. Té ­bolyultan szállítják el az elmebetegek kórházába. A koldusbotra jutott szerencsétlen Gervaise pedig ott köt ki, ahol a férje: a csapszékben, alkohol mellett feledve keserves sorsát... A Gervaise megrázó drámai képek összessé­ge, melyet erősen áthat Zola naturalizmusa. A rendezőnek sikerült élő­én ábrázolni a múlt .szá­zad közepének korszel­lemét és a megrendítő egyéni tragédia hátteré­ben megmutatni a tár­sadalmi bajok forrásait a tőkés rendszer lénye­gében. Az a társadalom pedig, amely felfalja sa­ját gyermekeit, meg­érett a pusztulásra. Ezen munkálkodik a film másik rokonszenves alakja: Gouget, a ko­vács, aki kiválik a sor­sukat passzívan viselők közül. Sztrájkot szer­vez, bebörtönzik és sza­badulása után — mivel érzi, hogy Gervaise iránti vonzalma bizonyos körülmények folytán nem válhat tartós ér­zelmi kötelékké, — Gervaise fiával elhagy­ja a nagyvárost, a kapi­talizmus fertőjét, az emberirtó „patkányfo­gót". A rendkívül erős drá­mai alkotás sikerének fó forrása — a kitűnő rendezői munkán kívül — a nem is olyan régen felfedezett svájci szí­nésznő, Maria Schell, akinek Gervaise meg­személyesítéséért az 1956-ban rendezett ve­lencei filmfesztiválon a női szerepek első díját ítélték oda. Clément filmje a leg­aprólékosabb részletek­re kiterjedő gondos ren­dezői munka érdeméből a legutóbbi évek egyik legnagyobb filmje. Mint kiváló művészi alkotás segít a társadalmi erők történelmi fejlődését meghatározó okok he­lyes értelmezésében. (X) Nyitrán szerdán este hegedűversenyt tartott Viktor Pikajzen szovjet művész, az idei párizsi nemzetközi hegedűver­seny laureátusa. Viktor Pikajzent, aki Bach, Beethoven, Rakov, Hacsaturján, Laub és Paganini műveiből adott elő, zongorán Vlagyimir Jankovszkij kísérte, A koncert nagy sikert aratott. A Demokratikus Németország Nem­zeti Frontja Országos Tanácsának el­nöksége Arnold Zweigot 70-ik születés­napján érdemeiért az Ernst Moritz Arndt-éremmel tüntette ki. A prágai Állami Könyvtárban a maga nemében az egész világon egyedülálló sajtószolgálatot létesítettek. A világ különféle sajtótermékeinek anyagából hetenként 500 címszavas katalógust adnak ki. A címkatalógus iránt a szo­cialista tábor összes országaiban máris nagy az érdeklődés. A csehszlovák-bolgár kulturális egyezmény megkötésének 10-ik évfor­dulója alkalmából november 27-én Prágában fellépett a bolgár zenemű­vészek egy csoportja: K. Popova, J. Vinerova, N. Afejanova, L. Bodurov, T. Kostov és P. Petrov, akik opera­áriákat adtak elő. A bolgár művésze­ket a prágai FOK-zenekar kísérte A. Najdenov bolgár nemzeti művész, a Szófiai Opera karmestere vezényleté­vel Andre Still, a Humanité főszerkesz­tője, az ismert francia regényíró most megjelent műve, a „Majd holnap sze­retjük egymást", elsőnek dolgozza fel az erkölcsi meghasonlást, amelyet az algériai háború idéz elő a francia if­júságban. Egy Londonban megtartott árverésen eladásra került Napoleon 564 eredeti levele, amelyeket 1805 és 1813 között mostohafiához írt. A leveleket Geor­gez Blaizot francia műgyűjtő vásárolta meg százezer angol fontért. Prágában ünnepélyes keretek között különféle díjakkal és oklevelekkel ju­talmazták a filmalkotás azon hallga­tóit, akik filmeikkel sikert arattak a moszkvai VI. Világifjúsági Találkozón rendezett versenyen. A nemrég elhúnyt nagy finn zene­szerző, Sibélius, művészeti hagyatéká­nak feldolgozását lánya, Éva és Nils Fougstet, kiváló finn zenész végzi. Michel Splsák lengyel zeneszerző CONCERTO GIOCOSO c. műve nyerte el a brüsszeli Erzsébet királynő-zenei versenyen a kamaraművek csoportjá­ban a 37 országból beérkezett 230 mű közül a belga kormány által adomá­nyozott aranyérmet és a 100 ezer bel­ga frankos első díjat. A PJATNYICKIJ EGYÜTTES KÉPEKBEN Fenti képeink a nagyszerű Pjatnyickij együttest mutatják be, amely csehszlovákiai vendégszereplése során szerdán este Karlovy Varyban lépett fel. A közönség, amelynek körében helyet foglalt számos külföldi fürdő­vendég, szívélyesen fogadta szovjet barátainkat, akiknek művészete mindenkit magával ragadott. így ez a fel­lépés is tovább erősítette a csehszlovák-szovjet barátságot. ÜJ SZO 5 ti 1957. noveaftber 3ft»

Next

/
Thumbnails
Contents