Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-21 / 323. szám, csütörtök

Az 1 százalékban rejlő termelési mennyiség a villanyáramnál még csodálatra méltóbb. Az 1 százalékos növekedés ugyanis 1,92 milliárd kW-óra villanyenergiát jelent. A Szovjetunióban ez idén a villanyáramfejlesztés a múlt évihez viszonyítva teljes 19 százalékkal növekedik. A kőolajtermelés 16 százalékkal nagyobb. Ezen növekedés 1 százaléka 838 ezer tonnát tesz ki. A lenszövetek termelése ez idén 10,2 százalék növekedést mutat. Minden egyes százalék 3 800 000 méter lenszövetet jelent. A cipőgyártásban az emelkedés 6,7 százalékot tesz ki ez idén. Minden egyes százalék 2 millió 700 ezer pár cipót jelent. Az első ötéves terv idején az ipari termelés növekedésének 1 százaléka 310 millió rubelre rúgott. A második ötéves tervben az 1 százalék már 500 millió rubelre, a negyedik ötéves tervben 1 milliárd 385 millió rubelre és az 1955. évben befejezett ötéves tervben 2 milliárd 555 millió rubelre nőtt. A hatodik ötéves terv folyamán — az előzetes számítások szerint — a termelés" növekedésének 1 százaléka mintegy 5 milliárd rubelt fog kitenni. Moszkva (CTK) — A Szovjetunióban ez idén a nyersvastermelés csaknem 6 százalékkal emelkedik. Minden egyes százalék 380 ezer tonnát jelent, míg az első ötéves terv éveiben a nyersvastermelés 1 százalékos növekedése mindössze 33 ezer tonna volt. A Szovjetunió fejlődő haditechnikája bámulatba ejti a világot.- Fenti képünkön a messzehordó tüzérség nagyteljesítményű új ágyúit látjuk. Két alsó képünkön a különféle szovjet távirányítású rakétafegyverekből látunk kettőt A francia nemzetgyűlés bizalmat szavazott a kormánynak Párizs (ČTK) — A francia nemzetgyűlés szeptember 19-én este 256 szavazattal 182 ellenében — miközben hatvanan tartózkodtak a szavazástól — bizalmat szavazott a kormánynak és ezzel jóváhagyta a kormány rendkívüli teljhatalmát gazdasági és pénzügyi kérdésekben. A kormányra szavazott valamennyi szocialista, a népi köztársasági képviselők, továbbá a függetlenek többsége. A többi jobboldali párt képviselői részint a kormányra szavaztak, részint pedig tartózkodtak a szavazástól. A kommunisták a kormány teljhatalma ellen szavaztak. Mintegy 100 képviselő nem volt jelen a szavazásnál. Gaillard kormánya azért kérte a rendkívüli teljhatalmat, hogy leküzdhesse a nagyon súlyos pénzügyi és gazdasági nehézségeket. Arra számít, hogy az új adók bevezetésével 101 milliárd összegben a belső szükségletek korlátozásával és az úgynevezett takarékossági intézkedésekkel biztosítani tudja Franciaország eddigi politikájának folytatását, amely a kaElvi megállapodás az angolok és az egyiptomiak között Kairó (ČTK) — Az egyiptomi pénzügyminisztérium hivatalos megbízottja január 18-^án Kairóban kijelentette, hogy a római gazdasági tárgyalásokon az angol és egyiptomi fél között a fő kérdésekben elvi megállapodás jött létre. Kiemelte, nem fenyeget az a veszedelem, hogy a tárgyaiások zsákutcába jutnak. Az angol tárgyaló fél elvben egyetért azzal, hogy Egyiptomnak kártérítést nyújt a múlt évi brit-francia-izraeli agresszió által okozott veszteségekért. tonai tömbökben, a lázas fegyverkezésben való részvételt és az algériai háború folytatását jelenti. A szavazás előtt Waldeck Rochet kommunista képviselő bírálta a kormány pénzügyi és gazdasági politikáját és hangsúlyozta, hogy a jelenlegi pénzügyi és gazdasági nehézségek az algériai háborúbői erednek. Követelte az algériai probléma békés megoldását. A bizalmi kérdés szavazásával kapcsolatban a párizsi sajtó még a szavazás előtt kifejezte azt a nézetét, nem kétséges, hogy Gaillard- bizalmat nyer, azonban egyúttal nagyon komor jövőt jósol a kormánynak. A LEMP szervezetei készülnek a párttisztogatásra Varsó (ČTK) — A Lengyel Egyesült Munkáspárt gazdasági bizottságainak plenáris ülésén a járási, városi és kerületi bizottságok ülésein megvitatják a párt XX. plénumának határozatait és a tagok igazolásának előkészületeit. November 18-án Varsóban megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt varsói bizottságának plenáris ülése, amelyen részt vesz A. Rapacki, a párt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja is. A sajtó beszámolója szerint az ország minden részében folynak a párt plenáris ülései, amelyeken a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezető funkcionáriusai vesznek részt. A járási bizottságok üléseinek jellemző vonása a pártaktíva nagy érdeklődése a tanácskozás iránt. Az egyes pártszervezetek képviselői a járási bizottságok ülésein kicserélik az igazolási akció előkészületeiből és az igazoló bizottságok megalakításából eredő tapasztalataikat. Pattiét Lao és Laosz koalíciós kormányt alakítottak Az egyiptomi nemzetgyűlés Vientiane (ČTK) — Vientiansban, Laosz fővárosában november 18-án sikeresen véget értek a háromnapos tanácskozások Laosz királyi kormánya és Pathet Lao fegyveres egységeinek képviselői között. Megegyeztek közös koalíciós kormány alakításában és Souphanouvong herceg, Pathet Lao egységeinek vezére a Phong Saíy és Sam Ňeua laoszi tartományokban levő katonai egységek és polgári hatóságok igazgatását formálisan a királyi kormány képviselőjének adta át. Ezen egységek és hivatalok eddig a Pathet Lao-i fegyveres erők közigazgatása alttt állottak. Souphanouvong herceg a formális átadásnál kijelentette, hogy az ország egyesítésével és egységes igazgatás megteremtésével valóra válik a laoszi nép t

öb

b éves vágya, és egyúttal teljesíti a genfi egyezmények Laosz egyesítésére vonatkozó feltételeit. Az új kormánynak 16 minisztere és miniszterhelyettese lesz. Az országgyűlési választásokat ez év decemberében tartják meg. megszavazta a szövetségi unió megalakítását Szíriával Kairó (ČTK) — Az egyiptomi nemzetgyűlés november 18-án jóváhagyta az Egyiptom és Szíria kö* zötti szövetségi unió megteremtésére irányuló javaslatot. A szavazás — ugyanúgy, mint a szíriai parlamentben — az egyiptomi nemzetgyűlésben is egyhangú volt, Mint annyiszor az elmúlt évtizedek történetében, ismét a francia politika áll a vlág érdeklődésének középpontjában. Az. angol rádió egyik hírmagyarázója igazi „danse macabre"nak — haláltáncnak — nevezi a francia burzsoázia vonaglásait saját imperialista politikája és „szövetségeseinek" legújabb akciói között. Az események vörösfonala természetesen az algériai gyarmati háború, amely e hó elején „ünnepelte" harmadik évfordulóját. Franciaország gazdasági és pénzügyi helyzetének és ennek következtében természetesen politikai helyzetének is megítélésénél az algériai háborút nem szabad elszigelelten látni. Tekintetbe kell venni, hogy Franciaország végeredményben már 18 év óta — 1939 őszétől — szakadatlanul költséges és veszteségteljes háborúkat visel. 1939-ben a „különös háborúval" kezdődött meg Franciaország számára a megpróbáltatások ideje, Majd Hitler betörése következett, a négyéves megszállás és az ország felszabadítása 1944 második felében. Alig fejeződött azonban be Franciaország európai háborúja, a francia imperializmus folytatta harcát gyarmatai megtartásáért a nemzetfelszabadító mozgalmak ellen. Hátsó-Indiában nyolc évig tartott a harc, míg Dien Bien Phu-nál fegyveres katasztrófával 1954

Tben be nem fejeződött. Meg kell jegyezni, hogy Hátsó-India különböző részeiben, főleg Dél-Vietnamban a francia gyarmatosítók helyére az amerikai imperialisták ültek be. Még ugyanabban az évben 1954 november elején, megindult az észak-afrikai francia gyarmatok szabadságharca. A francia imperialisták, hogy minden erejüket gyarmataik legfontosabb része, Algéria Megtartására összpontosíthassák, hamarosan kiegyeztek a két szélső területtel, Marokkóval és Tunisszal, függetlenséget ígérve nekik. Igaz, ezt a függetlenséget nem vették túl komolyan, továbbra is otthagyták katonáikat és tisztviselőiket kiterjedt gazdasági és katonai érdekeik védelmére. Biztosítani akarták ugyanis algériai akciójukat a feétoldalról jövő arab támogatás ellen. Az algériai felkelés szervezetlenül fi indult, s eleinte alig néhány ezer harcossal rendelkezett. Ahány katona, annyiféle felszerelés s ez sem haladta meg a könnyű gyalogsági fegyverek kereteit. A francia imperializmusnak mégis egy év leforgása alatt további 400 ezer' katonát kellett Észak-Afrikába küldenie az ott állomásozó 200 ezres hadsereg megerősítésére. Jelenleg a felkelő arab harcosok számát százezer főre becsülik. Közülük vagy negyvenezer tényleg be van vetve, míg hatvanezer felkelő a zárt felkelési területeken levő kiképző táborokban van. Felszerelésük is megjavult, egységesebb lett, bár nehéz katonai anyaggal ma sem rendelkeznek. A franciák számbeli fölényükre és mozgó egységeikre, főleg ejtőernyős alakulataikra és repülőgépeikre támaszkodnak. Hivatalos francia jelentések szerint eddig 4750 halottat vesztettek, míg a felkelők veszteségét ennek a számnak á többszörösére teszik. Ennek ellenére világosan látható, hogy a francia imperializmus az algériai háborút katonailag megnyerni nem tudja. Viszont az országot pénzügyileg tönkreteszi és lehetőséget ad a koncra leselkedő hiénáknak, a többi imperialistáknak, hogy alkalmas pillanatban érvényesítsék igényeiket a préda — az észak-afrikai francia gyarmatbirodalom — felosztásában. Ez a pillanat most érkezett el. Az ürügy Tunisz követelése, hogy lássák el fegyverrel, amit a francia kormány megtagadott. Azzal a kifogással tagadta meg, hogy a fegyverek az algériai felkelők kezébe kerülhetnek. Valójában a francia háborús körök attól félnek, hogy a jövőben nem tudják majd ürügyül felhasználni azt az állításukat, hogy tuniszi területen is üldözik az algériai felkelőket. Burgiba, a nemrég megválasztott elnök, közismert nyugatbarát, erre fegyverekért a két angolszász nagyhatalomhoz fordult. Ezek készek voltak a tuniszi kérelemnek eleget tenni, de Franciaországnak NATO-beli kulcshelyzetére való tekintettel halasztgatták a fegyverszállítások megindítását. Csak amikor híre terjedt, hogy állítólag egyiptomi fegyverküldemények vannak útban Tunisz felé, határozták el magukat az angolszászok azonnali cselekvésre és a múlt hét péntekén — mint mondták „jelképesen" — egy-egy repülőgép-rakomány fegyvert küldtek Tuniszba. Áz alig megalakult Gaillard-kormányt igen súlyos helyzetbe sodorta NATO-beli szövetségeseinek nemvárt hátbatámadása. Mi az oka annak, hogy a szputnyikoktól megrettent angolszász imperialisták éppen akkor, amikor fő támadó tömbjüknek, a NATO-nak erős összetartozását és ütőképességét: akarják december 15-én éppen Párizsban ország-világ előtt demonstrálni, ílymódon kihívják fő szövetségesük, a francia imperialista körök felháborodását? A válasz egyszerű és szinte reflektorfénnyel világít rá a fennálló imperialista ellentétekre. A Közel- és Közép-Kelet olajmezői felé vezető út Észak-Afrikán keresztül húzódik és maga ez a terület is — amint azt az utóbbi két-három esztendő kutatásai kézzelfoghatóan bizonyítják — maga is igen gazdag kőolajban. Szinte tragikomikus, hogy a francia tőkések éppen akkor veszítsék el az egy évszázad óta bitorolt és eddig terméketlen területet — a Szaharát — amikor arról az arab sivatagokhoz hasonlóan kiderül, hogy mérhetetlen természeti kincseket rejteget. Az angolszász imperialisták az oíajlelő helyek és a Szovjetunió elleni felvonulási vonalak biztosítását különösen addig, míg nem rendelkeznek interkontinentális ballisztikus rakétával, részével, mint egyáltalán kiesni á szaharai olajüzletből. Míg Pineau Washingtonban járja a Canossát és kölcsönt koldul — odahaza az alig kéthetes Gaillard-kormány vívja élet-halál harcát. Tegnapelőtt egymillió francia közalkalmazott sztrájkolt, figyelmeztetve a kormányt az általános háborús drágulás következtében bekövetkezett fontosabbaknak tartják, mint a francia tűrhetetlen anyagi helyzetükre. Nem a Marianne pillanatnyi kegyeit. Biztosak vasmunkások sztrájkoltak Franciaorbenne, hogy a francia burzsoázia —• ha erre a váratlan csapásra fel is hországban, hanem a postások, vámtisztviselők, a "tanítók és tanárok, a kan — hamarosan megjuhászkodva közigazgatási tisztviselők, a légiforgalmegjelenik Washingtonban az új köl- mi alkalmazottak, sőt a rendőrök is csönért. Hogy Pineau francia külügy- sztrájkba akartak léni. Gaillard — közvetlenül a következőt akarja megvalósítani: a beruházások összegét , százmilliárd frankkal csökkenteni s újabb 500 milliárd adót kivetni. Mindez elsősorban a dolgozókat súj Ugyanakkor azonban, h megtarthassa jobbolda' többségét, a kivitel támoga tása címén milliárdos össze geket akar juttatni a nag tőkéseknek. Kérdés, m

eddig játszhat a francia jobboldal és idegen imperializmusok E francia nép létérdekeivel A húr már nagyon feszült Látják ezt az algériai háborii és a szaharai kőolaj kapzs vállalkozói maguk is. Egyrt több hang hallatszik az angolszász imperialista körökből, sőt a francia jobbolda soraiból is, amelyek óvatosA keselyű: „Maradj csak kedves kakas! Hisz s

á9

r

a intenek, mert földcsucsak a nyugati biztonság érdekében kopasztunk számlás történhet Francia meg téged!" országban: az elkeseredett tömegek, amelyekhez egyrt miniszter máris ott van, ez csak azt nagyobb számban csatlakoznak a hitű bizonyítja, hogy a számításuk teljesen helyes volt. Érdekes megfigyelni, hogy ebben az új vállakózásban egy követ fújnak Dullesékkal a nemrég még Szuez miatt acsarkodó angolok is. Ügylátszik, jobbnak tartják megelégedni a konc egy ket vesztett kispolgárok és középré tegek, elsodorhatják egy szép napor az egész, közel két évtized óta háborúi viselő, mindennel kufárkodó és m dennel megalkuvó, csak profitját szem előtt tartó bel- és külföldi imperialis ták politikáját. Protics Jolán ŰJ SZO 4 ti 1957. november i»t>