Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-21 / 323. szám, csütörtök

HOZZÁSZÖLlSOK Ä CSKP KB LEVELÉHEZ Még jobb termelési eredményekre törekednek e A Hlohoveci Állami Gazdaság közel hétszáz dolgozója kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe, hogy idejében teljesítse a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett egymillió öt száz­negyvenejtr korona értékű 138 egyéni és 33 kollektív kötelezettség­vállalást. A minisztérium vörös zászlaja, melyet a gazdaság dolgozói a harmadik negyedévben elért eredményekért kaptak, arról tanúsko­dik, hogy eleget tettek adott szavuknak. A KOMMUNISTÁK ÉLEN JÁRNAK Amikor Ondrej Rehoň igazgatóval az állami gazdaság, dolgozóinak az állattenyésztésben elért sikereiről be­szélgettünk, a kommunisták munká­jára terelődött a szó. A kommunisták példamutatása és politikai munkája kedvező hatást gyakorolt a terv telje­sítésére. Nem véletlen — mondotta az igazgató —, hogy az állattenyésztés­ben értük el a legjobb eredményeket. Ott dolgozik a legtöbb kommunista. Az ő érdemük, hogy a szakszervezet és a CSISZ-szervezet a pártonkívülieket jól vezeti a párt által kitűzött fel­adatok teljesítésére. Most, amikor a CSKP Központi Bizottsága leveléről esik a legtöbb szó a gazdaságban, be­bizonyosodott, hogy a dolgozók első­rendű feladatuknak tartják a pártha­tározatok teljesítését. Az üzemi pártbizottság gyűlésén, meiyen részt vettek a gazdaság vezető dolgozói is, majd a pártszervezetek taggyűlésein és a nyilvános gyűléseken részletesen megvitatták az üzem prob­lémáit. FOKOZZAK A HEKTÄRHOZAMOKAT A TAPASZTALATCSERE JELENTŐSÉGE A tejtermelésben legjobbak az alek­šinceiek. A napi tejátlag tehenenkint a feltételezett 7,83 liternél két literrel több. A borjak nevelésében a legjobb eredményeket Dolné THiovištén érik el. A borjak elválasztásának tervét 19 százalékkal túlszárnyalták. A leopol­dovi gazdaság a terv 37 százalékos túlteljesítésével a marhaállomány napi súlygyarapodásában tartja az elsőbb­séget. Bosák elvtárs, áz üzemi pártszerve­zet elnöke fontosnak tartotta hang­súlyozni a vitában, hogy a dolgozók a jövőben még nagyobb -gondot fordí­sanak a tapasztalatcserére. Tanuljanak egymástól és rendszeresen látogassák az üzemi munkaiskolát. így még jobb eredményeket érhetnek el mint a har­madik negyedévben, amikor 163 400 li­ter tejjel, 34 900 kg marhahússal, 44 000 kg sertéshússal, 18 900 darab tojással adtak többet a közellátásnak, mint amennyit a tervük előírt. HASZNÁLJÁK KI A TARTALÉKOKAT Az őszi munkákról nemigen volt szó. Ezeket már nagyjából elvégezték. A kapásnövényeknek szánt földet há­romszor felszántották. Nagy figyelmet fordítottak a föld trágyázására. Jozef Toman főagronómus a vitában arról beszélt, hogy a hektárhozamok eme­lését nagyban elősegíti, hogy a szán­tóföld területét az idén 18 százalékban istállótrágyával és hét százalékban komposzttal trágyázzák. Az alekšincei gazdaságban megtartott nyilvános gyűlésen K. Talarovič is a növény­termelés növelésének szükségességé­ről beszélt. — Az idén nem értük el a tervezett hektárhozamokat — mondotta — pedig ez a fő feltétele az állattenyésztési termékek nagyobb bőségének. Ha nem kaptunk volna állami alapból takar­mányt, nem dicsekedhetnénk jó ered­ményekkel az állattenyésztésben. Cé­lunk az, hogy a jövőben gazdaságunk takarmányból önellátó legyen. A párt Központi Bizottságának leve­léről folyó vita során a gazdaság dol­gozói tudatosították, hogy eredmé­nyeik még jobbak lehetnek. A párt­tagok és a pártonkívüliek közül többen rámutattak a tartalékokra és ész­szerű javaslatokat tettek a gazdasá­gosság növelésére. Ján Pallér, a kla­čanyi gazdaság munkása például ami­kor a párt levelében olvasta, hogy a CSKP Központi Bizottsága valameny­nyi szövetkezeti taghoz és az állami gazdaság dolgozóihoz fordult, tegye­nek javaslatbkat, miképpen lehetne kihasználni valamennyi meglévő gaz­dasági épületet és berendezést, ho­gyan lehet olcsó és célszerű intézke­dések útján közös istállókat építeni belőlük az állatállomány számára, — a helyi viszonyokra gondolt. A gyűlésen azt mondta; hogy náluk I van egy öreg műhely, melyet egyálta­lán nem használnak. A műhelyből kis | átalakítással huszonöt férőhelyes is­tállót lehetne építeni. Jozef Poláček, a Dolné Trhovište-i gazdaságban tartott nyilvános gyűlé­sen megemlítette, hogy a gazdasá­gukban tíz hektárral növelhetnék a szánlóföldterületüket, ha kissé rendbe­hoznák a határukon átfolyó csator­nát, melynek mentén parlangon hever a föld. Áz igazgatóságon megtudtuk, hogy az állami gazdaság az egységes földművesszövetkezettel együtt gon­doskodik a csatorna kitisztításáról. Jozef Kováčik a nyilvános vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Dol­né Trhovište-i gazdaság udvarán szét­folyik a trágyáié, ahelyett hogy ön­töznének vele. Pedig kocsijuk is van erre a célra. Köszögy János, a malženicei gazda­ság kertésze szóvá tette, hogy az idényalkalmazottak zöldségtermesz­tésre földet kértek és kaptak, de nem művelték meg. Égy másik elvtárs el­mondotta, hogy a bevásárló osztály olyan dolgokat vásárol, melyek feles­legesek és csak a raktárakban he­vernek. A szerelők a félévvel ezelőtt elkezdett mosdó építésének befejezé­sét sürgették, meit a fagyok tönkre­tehetik a vízvezetéket. A rišňovcei gazdaságban Makovec evtárs megje­gyezte, hogy náluk egy fürészgép hever kihasználatlanul. A DOLGOZOK VÁLASZT KAPNAK KÉRDÉSEIKRE Amint a fentiekből kitűnik, a Hlo­hoveci Állami Gazdaságban a jó ered­mények ellenére is van mé-g _ tenni való. A CSKP Központi Bizottsága le­velének megtárgyalásakor számos hiba került felszínre. Nagyobbrészt azon­ban olyan dolgokról van szó, melyek a közeljövőben helyben megoldhatók. A napokban az állami gazdaságban ülésezni fog az országos vitával kap­csolatban létesített bizottság. Figye­lembe vesznek majd mindfen felszóla­lást és megadják a választ a vitában felvetett kérdésekre és megjegyzé­sekre. A közeljövőben nyilvános gyű­léseken lesz erről szó és a dolgozók újból beszélnek majd a CSKP KB le­velében felvetett, problémákról. Hasz­nálják fel a gaZdaság' dolgozói alapo­san a vitát arra. hogy megtalálják az utat az eddiginél még jobb eredmé­nyekhez mind áz állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben. Drábek Viktor A pártunk Központi Bizottsága levelével kapcsolatban folytatott vita egyre, jobban elmélyül a ki­rályhelmeci járásban is. Az üze­mek és falusi pártszervezetek kommunistái egyre több és több fogyatékosságot tárnak fel s újabb javaslatokat tesznek mun­kájuk megjavítására. Ha figyelemmel kíáérjük a gyűlése­ket s az egyes elvtársak hozzászólá­sait, azt tapasztaljuk, hogy a legna­gyobb hibák a kereskedelemben for­dulnak elő. Például a királyhelmeci já­rásban állandóan emelkedik a hiányok mennyisége.. Míg 1957. január l-ig az elmúlt három, év alatt e hiányok ösz­szege 351045 koronát tett ki, addig az 1957. év első félévében 200 000 ko­ronát. Még súlyosabb a helyzet ez év harmadik negyedében, amikor a hiá­nyok összege már 268 500 koronát tesz ki. Margita László elvtárs, a fogyasztási szövetkezet járási igazgatója így nyi­latkozik: — A kereskedelmi vonalon aktívab­ban kell harcolni a gazdaságosságért s tevékenyebbé kell tenni az ellenőr­zést. Elsősorban a pártszervezetek el­lenőrzési jogkörét kell megszilárdítani. Ezelőtt 10—20 ezer koronás hiányok­ról volt szó — mondotta Margita elv-: társ — s ma már 63—73, sőt 90 ezer koronás hiányokkal is találkozunk egyes üzletekben. Mindez •—ahogyan Lőrinc elvtárs is mondja —- főleg a gyenge ellenőrzés következménye. Példa erre a járási pékség, ahol az elmúlt napokban lep­lezték le egyes dolgozók visszaéléseit. A kenyér súlyának és minőségének megváltoztatásával 80 mázsa lisztet, nagyobb mennyiségű margarint és élesztőt „takarítottak" meg, melyet el­sajátítottak. A királyhelmeci járásban a párt KB levelének a megvitatása sok szabály­talanságra fényt derít. Mindezekből sok tanulságot vonhatunk le. Ez pedig arra kötelez, hogy gyökeresen változ­tatni kell a káderek kiválasztásán a kereskedelemben és sokkal éberebben kell őrködni a nép vagyona felett. - ki — / Miről beszélnek" N A BÉKE-BÁNYÁBAN A bratislavai kefeqyár a CSKP KB leveléhez A CSKP KB levelének' országos vi­tája nagy visszhangra talált üzemeink­ben. Már maga a levél felkeltette dolgozóink kezdeményezését, akik a megbeszéléseken értékes hozzászólá­sokkal és javaslatokkal járulnak hozzá a vitához és ezen nem mindennapi érdeklődésükkel fejezik ki a párt és kormány iránti állásfoglalásukat. Meglátogattuk a bratislavai kefe­gyárat, melyben Binderová elvtársnő, üzemi igazgatónő szavai szerint a CSKP KB levelének megvitatása he­tenként kétszer a munkahelyeken tör­ténik. Mindenekelőtt a párttagokkal ismertették a levél tartalmát, s így előkészítve a levél olvasását, az üzemi részlegeken folytatták a megbeszélé­seket. Az első megbeszélések, amelyek már a múlt hó 29-én kezdődtek, igazolták, hogy a dolgozók a levélben felvetett valamennyi probléma iránt élénken ér­deklődnek. Az esztergályozó-műhely­ben, ahol Bistriájiský Alexander elv­társ vezeti a vitát, a beszélgetéseken mindenkor nagy élénkség uralkodik. Sok vitahozzájárulás hangzott el a sa­ját munkahely hiányairól, egyrészt kritika formájában, másrészt mint Hathatósabb ellenőrzést a kereskedelemben A Kelet-Szlovákiai Téglagyárak dolgozói ebben az évben 7 800 000 darab téglával tartoznak építészetünknek. A CSKP KB levele arra serkentette a dolgozókat, hogy még intenzívebben harcoljanak az elmaradás behozá­sáért. A vitában sok bíráló felszólalás hangzik el az üzem munkáját illető­en. De nemcsak felszólalások születnek, hanem hatásos intézkedések is a munkaszervezés megjavítására. Egyik legfontosabb probléma egyes gyárt­mányok készítésénél az idénymunka megszüntetése. Több javaslat szüle­tett a gépek pótalkatrészeinek beszerzésére, a jobb anyaggazdálkodásra és a nyersanyagellátás megjavítására. Eddig már megoldották, hogyan gyárthatnak 4 300 000 darab nyerstéglával és 3 100 000 darab égetett téglá­val többet, hogy jelentősen csökkenthessék elmaradásukat. Képünk az üzemi pártszervezet gyűlésén készült, ahol gondosan előkészítették a vitát és értékelték a vita eddigi lefolyását. • Sluka fehr. konkrét javaslat bizonyos hibák és hiányosságok kiküszöbölése szempont­jából. A kefegyár dolgozói megértették a CSKP KB levele megvitatásának fon­tosságát és a beszélgetéseken nemcsak a saját üzemük hiányosságainak bírá­latára szorítkoznak, de nagy érdeklő­dést árulnak el közéletünk más sza­kaszain mutatkozó jjroblémái és ne­hézségei iránt is. A vállalat, mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából tett szocialista kötelezett­ségeit teljesítette és továbbra is min­den mutatóban 100 százalékon felü' teljesiti tervét, a felhalmozás tervét ez ideig 321 ezer koronával, az ex­portot 9 százalékkal, a munkatermelé­kenység tervét 5,6 százalékkal lépte túl. Ezen országos vita végeztével bi­zonyára értékes hozzájárulásokat fog tenni, melyek megismerése segítségé­re lesz nemcsak a saját problémák és hibák kiküszöbölésében, hanem köz­életünk más ágazataiban mutatkozó fogyatékosságok is. Sluka József A. Širková, aki egy automatikus gé­pet keze'l, értékes hozzászólásával gazdagította a vitát. Reggel hat felé járt az idő. Friss Bármerre vezetett utunk, minde­szél fújt a novákyi Béke-bányához nütt azt tapasztaltuk, hogy mindenki vezető úton, friss szél a munkába a CSKP KB leveléről beszél, s kere­iparkodó bányászok gondolkodásában, sik a szénfejtés lemaradásának okát. hangulatában, magatartásában. Ez az Persze a lemaradásért helytelen lenne érzés fogott el, amikor utitársul sze- kizárólag csak a karbantartókat és gődtem hozzájuk. a technikai dolgozókat okolni. Sok Nem lepett meg, sőt talán még ki panasz hangzott el a megbeszéléseken is egészítette az előző napon szer- — amit a jegyzőkönyvek tanulmá­zett benyomásomat a bírálat kibon- nyozása során állapítottunk meg — takozásáról, fejlődéséről, melyeket azokról a dolgozókról is, akik kevés Kňaze elvtárssal, az üzemi pártbi- gondot fordítanak az új bányászok zottság elnökével való beszélgetésünk nevelésére. Szomorú tény, de a szak­során szereztem. Egy cseppet sem tudás gyenge lábon áll. A kellő szak­csodálkoztak, hogy a CSKP KB leve- ismeret hiánya sokszor keresetcsök­lének megvitatása felől érdeklődtem, kentést és ezzel járó elégedetlensé­— Az új élet építése nem fut get, végül 'pedig munkásvándorlást olajozott síneken. Zökkenőkön, zeg- szül. A szaktudás fejlesztésével kap­zugos utakon, meredekeken át halad, csolatban ugyancsak a harmadik fej­De feltartóztathatatlanul előrehalad, tőszakasz bányásza, Holec János Persze, még sok akadályt kell leküz- hozzászólása a legelfogadhatóbb, aki denünk, hogy lerövidítsük az utat arról besz éi ti hogy van sok öre g - mondotta Alojz Foltán, a harmadik d tapasztalatokkal rendelkező feitoszakasz egyik banyasza. Foltan ., . elvtárs a levéllel kapcsolatos beszél- b af a sf. « n>ernok, akik tudásukat getésen élesen bírálta a technikuso- veka aIa r eJ ti k- e s fukarkodnak a jo, kat és a karbantartókat. A leggyak- nevefó szóval, tanácsadással ott, ahol rabban ugyanis a szállítással, a sza- erre szükség van, közvetlenül a föld laggal, meg a csillékkel van baj. El- mélyén, a szénfejtésben, akadnak, aztán hiába van lerobban- Kétségtelen, hogy a levéllel kap­tott szénkészlet. Néha meg a légnyo- csolat0s vita m e, mé nem é y é_ mas gyenge, s nem megy jol a suri- „„ t . .. ' ' ., , . tett levéľôvel működő felrakó. Ezek 9e t' m, eflmut a? a az ut a* az b a" egyike s5m természeti csapás, meg ny as z<* szivehez es ahhoz, hogyan lehet őket oldani, csak lelkiismere- kel1 a legnehezebb kérdést is vilá­tes, megfelelő karbantartásra van gosan és egyszerűen megmagyarázni, szükség, — szóltak közbe a többiek, megoldani, hogy több fekete gyémánt miközben a bánya bejáratához értünk kerüljön felszínre, és elbúcsúztunk. ( e) R. Záruská, kiváló dolgozó a vitában a közellátás kérdéséhez szólt hozzá. Három részleg dolgozóinak magyarázza Bystrlanský elvtárs a CSKP KB levelét. ÜJ SZO 1 íf 1957. november 22.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents