Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-21 / 323. szám, csütörtök

Nyugati mesterkedések az ENSZ közgyűlésén Ä Szovjetunió és a szocialista tábor elutasította részvételét a üyugat érdekeit szolgáló leszerelési bizottságban Á nukleáris fegyverekkel rendelkező két nyugati hatalom ellenzi e fegyverek be­tiltását ® Vita a leszerelési bizottság összetételéről • Szovjetunió és a szocialista országok határozott lépése New York (ČTK) — Az ENSZ közgyülésiinek november 19-i dél­előtti plenáris ülésén megkezdték az indiai küldöttség határozati javas­latának vitáját. Ez a javaslat felszó­lítja az érdekeit államokat, egyezze­nek bele a nukleáris és termonukleá­ris fegyverkísérletek azonnali betil­tásába és e határozatukról tudósítsák az ENSZ főtitkárát. Az indiai határozati javaslat megszabja, hogy alakuljon egy tárgyilagos tudományos-technikai bi­zottság, amely az ENSZ leszerelési bi­zottságának a kísérletek betiltása fe­letti ellenőrzésre irányuló intézkedé­seket ajánlana. Kuznyecov szovjet küldött hangsú­lyozta, hogy a közgyűlésen senki sem tagadta a nukleáris fegyverkísérletek betiltásának szükségességét. Ezt nem tagadhatták a nyugati hatalmak kép­viselői sem. Ezek a képviselők azonban arra törekednek, tegyék lehetetlenné ilyen határozat jóváhagyását a köz­gyűlésen. A nyugati országok küldöttei külön­féle fondorlatokhoz és huza-vonához folyamodnak, hogy meghiúsítsák a tömegpusztító fegyverkísérletek be­tiltását s a nukleáris fegyverekkel ren­delkező két nyugati hatalom nem óhajtja e fepvverek használatának és a velük való kísérleteknek betil­tását. A szovjet küldött hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindenkor az atom- és hidrogénfegyverek és a velük való kí­sérletek teljes betiltása mellett foglalt állást. Az indiai határozati javaslatot ez­után szavazásra bocsátották. A határo­zati javaslat mellett 24 küldöttség sza­vazott. Harmincnégy küldöttség szava­zott az indiai javaslat ellen. Ezek job­bára az USA-val kötött katonai egyez­ményekben részt vevő országok kül­döttségei. Húsz küldöttség tartózko­dott a szavazástól. Az indiai javaslat elutasítása után a plénum elé az áliandó leszerelési bi­zottság létesítésére irányuló szovjet javaslatot terjesztették. E bizottság­ban képviseletet nyerne az ENSZ va­lamennyi tagállama és a bizottsáq tár­gyalásai nyilvánosak lennének. Előter­jesztették továbbá öt ország azon ha­tározati javaslatát, amely szerint 1958. január 1-től 1959. január l-ig a Biz­tonsági Tanács 11 tagjából és további 14 tagból álló leszerelési bizottságot létesítsenek. Az albán küldöttség kiin­dulva abból, hogy a 25 tagú bizottság a NATO országainak túlsúlyát jelente­né, pótindítványt terjesztett elő arra nézve, hogv e bizottságba a következő további államokat válasszák be: Auszt­riát, Bulgáriát, Indonéziát, Romániát, Szudánt, Finnországot és Ceylont. E javaslatok vitájában a NATO hí­vei érveket igyekeztek felhozni a bi­ti Sz. Hruscsov fogadta az Al Ahram főszerkesztőjét Moszkva (ČTK) — N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára november 18-árv fogadta Mohammed Haszanein Hejkált. az „Al-Ahram" egyiptomi lap főszerkesztőjét és ké­résére interjút adott. DULLES: A tuniszi fegyverszállít­mányok hozzájárulnak „a világbéke megőrzéséhez" Washington (ČTK) — Dulles, az USA államtitkára sajtóértekezletén közölte, hogy a NATO tanácsának de­:emberi párizsi ülésszakán tárgyalni fognak az amerikai rakétatámaszpon­tok elhelyezéséről és a nukleáris fegyverraktárak létesítéséről e táma­ló tömb tagállamaiban. Az USA e kér­lésekben már megállapodást kötött Nagy-Britanniával. Dulles azonban hangsúlyozta, hogy e fegyverekkel to­pábbra is kizárólag az amerikai pa­rancsnokok rendelkezhetnek. Közölte, hogy az USA ezeket, a külföldi tá­maszpontokat közepes hatósugarú ballisztikus lövedékekkel szereli majd fel, ezek azonban csak 1958 végén készülnek el. Az amerikai fegyverszállítmányok­"ól — Tunisznak — Dulles azt mon­iotta, hoqv e kérdésben tárgyalt már Pineau francia külügyminiszterrel és, Kifejezte azt a reménvét. hogy e kér­Jésben meqállapndás iön létre. Anqol Kartársához hasonlóan Dulles azt ál­ította, hogy a tuniszi fegyverszállít­rilnyok hozzájárultak „a világbéke megőrzéséhez". zottság igazságos összeállítása ellen. A kanadai küldött kijelentette, hogy „az igazságos földrajzi képviselet a bizottságban nem mérvadó." Hasonló álláspontra helyezkedett Macudaira japán küldött is. Lodge amerikai kül­dött azt állította, hogy az albán ha­tározati javaslat elfogadása „megbon­taná az egyensúlyt" a bizottságban és határozottan kijelentette, hogy az USA az albán pótindítvány ellen fog sza­vazni. Kuznyecov szovjet küldött hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió küldöttsége az állandó leszerelési bizottság megalakítására vonatkozó határozati javaslatát azért terjesztette elő, mert a leszerelési szervek főképp az albizottság eddigi összeállítása és munkamódszere a nyugati hatalmak hibájából kudarcot vallott, ami a békeszerető nemzetek­ben és a békevédőkben elégedetlen­séget keltett. A Szovjetunió azt a nézetet vallja, hogy a leszerelési tárgyaláson vala­mennyi államnak részt kellene vennie. Ez természetesen nem zárná ki, hogy egyes problémákról nem hivatalosan az államok, vagy államcsoportok egy­más között tárgyalnának külön. Ellen­kezőleg, az elnökből és alelnökből álló elnökség ugyancsak előmozdítaná a tárgyalásokat, a döntő szó azonban a bizottság plénumát illetné. A szovjet Pineau Dullessel a tuniszi f^gyverszállítmányokról tárgyal Washington (ČTK) — Christian Pi­neau, francia külügyminiszter nove r .­ber 19-i háromórás tanácskozása John Foster Dulles amerikai állam­titkárral nem hczta meg a Francia­ország és az USA közötti ellentétek áthidalását, amely ellentéteket tud­valevőleg az amerikaiak tuniszi fegyverszállítása idézett elő. A Francé Jresse hírü^vnökség közli, hogy a tanácskozás nem változtatta meg a kéi tárgyaló fél állásfoglalását. A tárgyalások egyedü'i konkrét ered­ménye az a határozat, hogy esetle­ges jövő tuniszi fegyverszállítmá­nyokra nézve előzetes megbeszélét kell tartani Franciaország és szövet­ségesei között. Pineau, francia kül­ügyminiszter a Dullessel folytatott tanácskozások után közölte, megálla­podtak abban, hogyan küszöböljék ki azt a veszedelmet, hogv a Tunisznak szállított fegyverek az algériai felke­lők kezébe kerüljenek. küldöttség nézete szerint ez volna a legalkalmasabb megoldás. A szovjet küldött el'oqadhatatlan­nak minősítette az öt állam javaslatát, amely szerint a leszerelési szerv több­ségét ismét azok az államok képeznék, amelyek közvetlenül összeforrnak az agresszív katonai tömbökkel. A Szov­jetunió e bizottsáq munkájában nem vehetne részt. A bizottság összeáll! tása a Szovjetunió számára elfoqadha­tóvá válna, ha meqszavaznák az albán pótindítványt. A Szovjetunió küldött­ségének nézete szerint még ez is csu­pán félmegoldás lenne. A szovjet küldöttség az albán pótindítványra fog szavazni és csakis annak elfogadása esetén fog szavazni az ötös javaslat mellett. A szovjet küldött beszéde után Lal India küldötte felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a tárgyalást jelenlegi stádiu­mában el kellene halasztani, tekintet­tel arra, hogy a nem hivatalos tárgya­lásokat nem fejezték be és azért szük­séges a tanácskozások folytatása. A ja­vaslatot támogatta Lufti egyiptomi küldött is. A tárgyalások elhalasztására vonat­kozó „indiai javaslatot Nősek, a cseh­szlovák küldöttség vezetője is támo­gatta. Rámutatott arra, hogy a napi renddel ellenkezne. A NATO hatalmai az indiai javaslatot elvetették. A november 19-i délutáni ülésen elvetették az ENSZ állandó bi­zottságának megalakítására irányuló szovjet javaslatot, — mely bizottság az ENSZ valamennyi tagállamából állt volna —, valamint az albán pótindít­ványt is. A 25 tagú leszerelési bizottság meg alakítására vonatkozó határozati javas­latot szótöbbséggel elfogadták. E bi zottságban azok a hatalmak jutottak túlsúlyra, amelyeket a nyugati hatal mak katonai tömbjei kapcsolnak össze. E határozati javaslat elfogadása azt jelenti, hogy a leszerelési bizottság tulajdonképpen nem alakul meg, mert a Szovjetunió, Csehszlovákia és Lengyelország képviselői — akiket a bizottság tagjaiként javasoltak felhívták a figyelmet arra, hogy e bizottság munkájában nem vesznek részt, ha nem fogadják el az albán pótindítványt, amely javítana a bi­zottság összetételén. A szavazás után felszólalt még Lal indiai küldött, és kifejezte azt a re­ményét, hogy az ENSZ közgyűlése to­vábbra is törekedni fog általánosan elfogadható megoldásra és hogy a le­szerelési tárgyalásokat felújítja. JOSIP BROZ-TITONAK, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének egészségi állapota, aki idült lumbois­chiatikus bántalmakban szenved, lénye­gesen javult. (ČTK) SAMI SOLH, Libanon elnöke novem­ber 19-én örömmel fogadta a szíriai parlament és az egyiptomi nemzet­gyűlés által jóváhagyott, az Egyip­tom és Szíria közötti Szövetségi Unió megteremtésére irányuló javaslatot. (ČTK) A SKÓCIAI Ayreshire grófság Muir­kirk-bányájában november 19-én rob­banás következtében 17 bányász életét vesztette. (ČTK) HUGH GAITSKELL, az angol mun­káspárt elnöke a külföldi újságírókkal tartott november 19-i sajtóértekezle­ten a többi között Algéria helyzetével foglalkozva kijelentette, hogy „hosz­szabb idő óta úgy tűnik, a francia kor­mány álláspontja sehová sem vezet" és hogy a munkáspárt több tagjának nézete szerint Algériában tárgyalásokat kellene kezdeni, amelyek végső célja Algéria függetlenségének elismerésé volna. (ČTK) MOSZKVÁBAN november 19-én be­fejeződött a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége tanácsának ülé­se. Az ülésen elfogadott deklaráció hangsúlyozza, a tanács sajnálattal ál­lapítja meg, hogy eddig nem jött létre nemzetközi egyezmény a leszerelés fő kérdéseiben. (ČTK) TOKIÓT, Japán fővárosát a földcsu­szamlás annyira fenyegeti, hogy egyes szakértők véleménye szerint e világ­város korszerűsítésének távlati terve veszélyben forog. (ČTK) JAN CIEN-NU, a Hopej kínai tarto­mány Csanszien városában,levő Kínai­Csehszlovák Barátság Állami Gazdasá­gának helyettes igazgatója közölte a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával, hogy a gazdaságban befejezték az őszi betakarítást és hogy ez idén gazdag volt a gabona - és gyapottermés. A gya­pot hektárhozama 8,4 métermázsát tett ki, ami megközelítőleg kétszerese a tavalyi terméshozamnak. (ČTK) HABIB BURGIBA tuniszi elnök no­vember'20-án a belügyi-, pénzügyi és tájékoztatásügyi államtitkárok kísére­tében repülőgépen Marokkóba utazott látogatóba. Burgiba elutazása előtt ki­jelentette, hogy tanácskozása Moham­med marokkói királlyal megteremti Észak-Afrika egyesítésének alapjait, melynek oszthatatlan részét képezi — szavai szerint — a szabad- és szuverén Algéria. (ČTK) BUDAPEST ÉS MOSZKVA között no­vember 19-én rendszeres lég i járat kezdődött a TU—104 szovjet repülőgé­pekkel. Az első utat Moszkvából Buda­pestre a repülőgép 930 km óránkénti se­bességgel 126 perc alatt tette meg. (CTK) A BELGA KÉPVISELŐHÁZ november 19-én 174 szavazattal 4 ellenében jó­váhagyta az úgynevezett európai közös piac és az Euratom megteremtésére vonatkozó szerződéseket. Ketten tar­tózkodtak a szavazástól. (ČTK) A GENFI NEMZETKÖZI SZERVEZE­TEK a 10 évesnél idősebb írástudatla­nok számát egymilliárdra becsülik. Ez annyit jelent, hogy az iskolás kort túl­lépett emberek 47—48 százaléka anal­fabéta. (ČTK) Magyarországon emlékművet állítanak a munkásmozgalom hőseinek Budapest (ČTK) — A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának határczata alapján Magyar­országon emlékművet állítanak a magyar munkásmozgalom hőseinek, akk 1919-ban a Magy>r Tanácsköz­társaság idején, továbbá a Horthy­fasizmus e'lew harcban „s az 195S. évi októberi ellenforradalom napjai­ban életüket áldozták. Az emlékmű­vet a Budapestet! a Kerepesi temetőben 1958 november 20-án, a Magyar Kommunista Párt megalakításának 40 évfordulóján leplezik le ünnepé­lyesen. Harcok Algériában Párizs (ČTK) — A Reuter hírügynök­ség jelentése szerint a legutóbbi 24 órában éles harcok dúltak Algéria különböző tájain. A francia egységek és az algériai partizánok összecsapása Órán közelében mindkét oldalon sok emberáldozatot követelt. A marokkói határok közelében francia egységek megtámadtak egy algériai fegyverszál­lítmányt. Éles összetűzésre került sor Tlemencen városban is. Algéria déli ré­szében, a Biskra—Tuggurt vasútvona­lon a vonat a pályatestre helyezett akadályba ütközött és megrongálódott. A Portugál Kommunista Párt V. kongresszusa London (ČTK). A Daily Workernek, a Brit Kommunista Párt lapjának köz­lése szerint a közelmúltban tartotta az illegális Portugál Kommunista Párt V. kongresszusát. A kongresszus rész­vevői főképpen arról tárgyaltak, milyen a párt tevékenysége abban az ország­ban, ahol a fasiszta kormány ellen minden komolyabb akcióban a kommu­nisták is részt vesznek. A kongresszus hangsúlyozta a Szalazár diktatúrája ellen harcoló valamennyi erő akció­egységének szükségességét. Tekintettel arra, hogy Portugália ma a világ negyedik legnagyobb gyarma­tosító országa és három afrikai portu­qál gyarmat — Angola, Mozambik és Guinea — a legrégibb afrikai gyarma­tok, a kongresszus különös figyelmet szentelt a gyarmati kérdéseknek. Ä Por­tugál Kommunista Párt kongresszu­sának küldöttei állást foglaltak a gyar­mati nemzetek függetlensége mellett. A bonni „védelmi tanács" a további fegyverkezésről tárgyal Bonn (ČTK) — Adenauer kancellár elnökségével november 19-én Bonn­ban összeült „a védelem miniszteri tanácsa", hogy megvitassa a nyu­gatnémet hadsereg fejlesztésének és kiépítésének terveit — a NATO ke­retében kijelölt feladatainak teljesí­tése, vagyis 1960 után. A tanács egy­úttal foglalkozni fog a németországi amerikai rakétatámaszpontok kiépí­tésével. A nyugatnémet nemzetvédelmi mi­nisztérium egyúttal tervbe vette a hadkötelezettségről szóló törvény no­vellizálását. A NATO tervei szerint Nyugat-Németország az Északatlanti Tömb szervezetének félmilliós hadse­reget bocsát rendelkezésére. Az új hadkötelezettségi törvény elfogadása véglegesen lehetővé tenné a nyugat­németországi militaristáknak, hogy bármikor „totális mozgósítást" hajt­sanak végre és támadó háborút kezd­jenek. Indonézia népe követeli Nyugat-Irián visszaadását Dzsakarta (ČTK) — Dzsakartában nevembe- 18-án nagy népgyűlést tartottak, amelyen az indonéz fővá­ros" egymillió lakosa vett részt. A gyűlésen részt vett dr. Ahmed Szu­karno, az Indonéz Köztársaság elnö­ke, Dzsuanda miniszterelnök, a mi­niszterek és a parlament tagjai is. A gyűlés részvevői követelték Nyu­gat-Irian visszacsatolását Indonéziá­hoz. Dr. Ahmed Szu­karno a gyűlésen elhangzott beszé­dében kijelentette, hogy Nyugat-Irián felszabadítása az egész indonéz nép követelése és rá­mutatott arra, hogy az imoerialisták Nyugat-Irián t az Indonéz Köztársa­ság ellen irányuló ellenséges tevé­je kenyséqük tárnasz­pontjaként akar­ják felhasználni. Az atlanti egyenetlenség demonstrációja avagy olajtól bűzlik a Szahara Szomorú vége lett a NATO kép­viselői párizsi tanácskozásának. A szétzilált atlanti egység nagy hű­hóval beharangozott megerősítése csúfos botrányba fulladt. Amerika eddig nem sokat adott NATO-partnereinek véleményére, de most, hogy a szovjet mestersé­ges holdak világsikerének ellensú­lyozására kiküszöbölje a felmerülő ellentéteket, és újabb súlyos terhe­ket sózzon a tagállamok nyakára, nagy hirtelen összellcitálta őket konferenciára. Ennek az értekezlet­nek demonstrálnia kellett volna a nagy egységet, hogy a decemberi államfői értekezleten Eisenhower elnök kitűzhesse a jelszót: Amerika vezetésével előre a még veszettebb fegyverkezésért! , De kis hiba csúszott a szántítás­ba. Váratlanul felszínre tört az im­perializmus egyik alapvető vonása: Az erősebbik igyekszik felfalni a gazdaságilag gyengébbet. Az olajtól bűzlő Szaharára szemet vetett a „két jő barát" és most szeretnék kitúrni Észak-Afrikából a gazdasá­gilag legyengült Franciaországot. Elkeseredett kulisszákmögötti dip­lomáciai harc dúi. Franciaországban aggasztó méreteket ölt a gazdasági válság, az USA pedig tudja, hogy e bajbajutott ország rá van utalva, hát ha kölcsön kell — áldozzon érte valamit. Ezek után Amerika minden lelkiismeretfurdalás nélkül fegyvert küldött Tunisznak, amiért a fran­ciák bosszút álltak a NATO-n és otthagyták a tanácskozásokat, mondván: Micsoda barátság, szoli­daritás az, amely elmarja tőlük az utolsó gyarmatunkat is. így aztán az atlanti egység megszilárdítása helyett az egyenetlenség, a belső ellentmondás elmélyülését eredmé­nyezte a NATO-képviselők párizsi ülése. A New York Times párizsi tudósítója megírja, hogy Eisenhowert nagyon hűvös légkör várja Párizsban és szomorúan megállapítja, hogy éppen abban a pillanatban, amikor a legnagyobb szükség lenne a nyugati egységre — ez az egység egyszerűen nem létezik. Pineau ugyan Dullessel próbálja elsimítani az ellentéteket, amihez Anglia is szeretne csatlakozni, mert bizalom ide, barátság oda, csak ki ne főzzenek valamit Anglia háta mögött a szövetségesei. Az amerikai politikusok igyekeznek lekicsinyelni az ellentétek nagyságát, de a Times azzal számol, hogy ezek még csak ezután fognak kiéleződni. Igaza lehet a Timesnek, hisz a gyakorlatból ismerj az USA-t, tud­ja, hogy ahol hasznot - szagol ae amerikai naqytőke, onnan nagyhan­gú szemrehányó szónoklatokkal nem igen lehet elhessegetni. (sz. b.) A franciák algériai erőszakos módszereinek bizonyítéka Párizs (ČTK) — E napokban Pá­rizsban könyv jelent meg, amely ' ­mét megerősítette, hogy a francia ha­tóságek az algériai nemzeti felsza­badító mozgalom részvevői ellen törvényellenes módszereket alkal­maznak. A könyv szerzője Georges Arnaud, „A félelem bére" című film írója. Arnaud új regényében leírja Dzsamilla Buhired 22-éves algériai nő sorsát, akit 1956 szeptemberében letartóztattak, kínoztak és 1957 jú­liusában halálra ítéltek. / Dzsamilla Buhired a francia közvé­lemény felháborodásának hullámát váltotta ki. Csaknem valamennyi lap követelte a halálos ítélet, visszavoná­sit. A felháborodás oly naoymérvű, hoqy nemcsak a haladó lapok; hanem a jobboldali újságok is tiltakoztak Buhired asszony kivégzése ellen. / Harold Macmillan népszerűtlensége London (ČTK) — A News Chronicie liberális lap egy közvéleménykutatás­sal foglalkozó cikkében azt írja, hogy „Macmillan a legnépszerútlenebb angol miniszterelnök Noville Chamberlain óta". A lap nézete szerint a munkás­pártnak kétségtelenül kilátásai vannak a győzelemre a következő parlamenti választásokon. ÜJ SZO 3 ti 1957. november 21.

Next

/
Thumbnails
Contents