Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-20 / 322. szám, szerda

Irt*t^W „Á sajtószabadság korlátozására irányuló intézkedéseket módosítani kell. Ezek indokoltak lehettek a harcok alatt, de most már nincs létjogosultságuk. A sajtó legyen szabad, csak ne uszítson felkelésre." Saját pártjának viharos közbeszóíásai közben Larin a következő határozati javaslatot terjesztette elő: „A Népbiztosok Tanácsának a sajtóra vonatkozó dekrétumát hatályon kívül helyezzük. Politikai megtorlásokat a különleges bíróság döntése alapján lehet alkalmazni, amelynek tagjait a Központi Végrehajtó Bizottság a különböző benne képviselt pártok számarányának megfelelően választ meg, s ennek a bíróságnak joga lesz az eddigi megtorló intézkedéseket felülvizsgálni." A határozati javaslat felolvasását viharos tapssal fogadták nemcsak a baloldali eszerek, hanem a bolsevikok egy része is. Avanyeszov a leninisták nevében lazt javasolta, hogy halasszák el a sajtó kérdésének megvitatását, amíg a szocialista pártok megállapodásra nem jutnak egymással. Nagy többséggel leszavazták. „A forradalom — folytatta Avanyeszov — nem riadt vissza a magántulajdon elleni támodásoktól, és a sajtó kérdését is mint a magántulajdon kérdését kell vizsgálnunk . . V Utána felolvasták a hivatalos bolsevik határozati javaslatot: „A polgári sajtó megszüntetését nemcsak a felkelés során felmerült tisztán katonai követelmények diktálták, nem pusztán az ellenforradalmi akciók elhárítása tette szükségessé. Erre az intézkedésre szükség van azért is, hogy megteremtsük az átmenetet egy új rendszerhez, amelyben a nyomdák és papír tőkés tulajdonosai már nem lehetnek a közvélemény mindenható és kizárólagos irányítói. El kell koboznunk a magánkézben levő nyomdákat és papírkészleteket, amelyeknek szovjet tulajdonba kell kerülniük mind a fővárosban, mind pedig vidéken, oly módon, hogy a politikai pártok és csoportok az általuk képviselt eszmék tényleges erejének arányában — más szóval, tagjaik számarányának megfelelően — felhasználhassák azokat. Az ún. „sajtószabadság" visszaállítása, tehát a nyomdáknak és a papírnak a nép lelkét megmérgező kapitalisták kezébe való visszaadása megengedhetetlen kapituláció lenne a tőke előtt, a forradalom egyik legfontosabb vívmányának feladása lenne; más szóval ez vitathatatlanul ellenforradalmi jellegű intézkedés volna. Ennélfogva a Központi Végrehajtó Bizottság kategorikusan elvet minden olyan javaslatot, amely a sajtó terén a régi helyzet visszaállítását célozza, és a leghatározottabban támogatja a Népbiztosok Tanácsának ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját, szemben az olyan igényekkel és ultimátumokkal, amelyeket vagy kispolgári előítéletek, vagy pedig az ellenforradalmi burzsoázia érdekei diktálnak." A határozati javaslat felolvasását a baloldali eszerek gúnyos kiáltásai és a lázadó bolsevikok méltatlankodása szakították félbe. Karelin felugrott: „Három héttel ezelőtt a bolsevikok a sajtószabadság leghevesebb védelmezői voltak ... Ennek a javaslatnak az érvelése élénken emlékeztet a régi fekete századok és a cári cenzorok álláspontjára — azok is a „néplélek megmérgezéséről" beszéltek." Trockij hosszú beszédet mondott a határozati javaslat védelmében. Különbséget tett a polgárháború alatti sajtó és a győzelem utáni sajtó között. „A polgárháború idején csak az elnyomottaknak van joguk ahhoz, hogy erőszakhoz nyúljanak..." Közbeszólások: „Most kik az elnyomottak? Kannibál!" „Még ma sem arattunk teljes győzelmet az ellenfél felett, és a sajtó fegyver az ellenfél kezében. Ilyen körülmények közt egyes lapok elnémítása jogos önvédelem ..." Áttérve a győzelem utáni sajtó kérdésére, Trockij így folytatta: „A szocialisták állásfoglalása a sajtószabadság kérdésében nem lehet más, mint a kereskedelem szabadsága kérdésében... A demokrácia uralma, melyet most Oroszországban megvalósítunk, azt követeli, hogy megszüntessük a magántulajdon uralmát a sajtó tsrén éppen úgy, mint az iparban... A szovjet foglaljon le minden nyomdát." Közbeszólások: „Foglaljátok le a „Pravda" nyomdáját!" l

rA burzsoázia sajtómonopóliumát meg kell szüntetni. Különben hiába vennénk át a hatalmat! Az állampolgárok minden csoportja juthasson hozzá nyomdához és papírhoz... A nyomdák és a papírkészletek tulajdonjoga elsősorban a munkásoké és parasztoké, és csak azután a kisebbségben levő polgári pártoké ... Az a tény, hogy a szovjetek átvették a hatalmat, gyökeresen meg fogja változtatni az alapvető létfeltételeket, és ez a változás a sajtóban szükségképpen meg fog mutatkozni... Ha a bankokat államosítjuk, tűrhetjük-e a bankok lapjait? A régi rendszernek el kell pusztulnia; ezt egyszer s mindenkorra tudomásul kell venni..." Taps és dühös kiabálás. Karelin kijelentette, hogy a Központi Végrehajtó Bizottságnak nincs joga elsiklani e fontos kérdés felett úgy, hogy átadja azt egy különbizottságnak. Szenvedélyes hangon újra követelte a sajtószabadság biztosítását. Ezután Lenin beszélt, nyugodtan, tárgyilagosan, összeráncolt homlokkal, lassan, minden szót mérlegelve. Minden mondata egy-egy kalapácsütés. „Egy maroknyi kis csoport polgárháborút kezdett. Ez még nem ért véget ... Hát hogy szüntessük be az olyan ellenség üldözésére életbe léptetett rendszabályokat, amely még nem szüntette be az ellenségeskedést ? ... Mi régebben is kijelentettük, hogy betiltjuk a burzsoá lapokat, ha kezünkbe vesszük a hatalmat. Ha eltűrnők ezeknek a lapoknak a fennállását, az azt jelentené, hogy nem vagyunk többé szocialisták. Aki azt mondja: „engedjétek újra megjelenni a burzsoá lapokat", az nem érti meg, hogy teljes gőzzel haladunk a szocializmus felé. De hiszen a cárpárti újságokat is betiltották, miután megdöntték a cárizmust. Mi most a burzsoázia igáját rázzuk le ... Mi nem nyújthatunk lehetőséget a burzsoáziának arra, hogy rágalmazzon bennünket. Tüstént egy bizottságot kell kijelölni abból a célból, hogy vizsgálja ki a burzsoá újságok függését a bankoktól. Miiyen szabadság kell ezeknek az újságoknak? Nem az a szabadság-e, hogy egy csomó papírt vásárolhassanak és egy csomó firkászt bérelhessenek fel? Nekünk el kell állanunk ettől a szabadságtól, a tőkétől függő sajtó szabadságától. Ennek a kérdésnek elvi jelentősége_ van. Ha a szocialista forradalom felé haladunk, Kalegyin bombáit nem tetézhetjük a hazugság bombáival..." Ezután szavaztak. Larin és a baloldali eszerek javaslatát 31:22 arányban elvetették; Lenin javaslatát 34 szavazattal 24 ellenében elfogadták. A kisebbség mellett szavaztak a bolsevik Rjazanov és Lozovszkij is, akik kijelentették, hogy képtelenek megszavazni a sajtószabadság bármiféle korlátozását. A szavazás után a baloldali eszerek kijelentették, hogy nem vállalják a további felelősséget, s ezért kilépnek a Forradalmi Katonai Tanácsból és minden végrehajtó szervből. Kamenyev, Rikov, Miljutyin, Fjodorovics és Sljapnyikov kiváltak a Népbiztosok Tanácsából, mondván: Olyan szocialista kormány megalakítása mellett vagyunk, amelyben a szovjetek valamennyi pártja részt vesz. Azt tartjuk, hogy csakis egy ilyen kormány létrehozása biztosíthatja a munkásosztály és a forradalmi hadsereg hősi harcának eredményeit. Ezenkívül csak egy út van: egy tisztán bolsevik kormánynak politikai terror segítségével való megalakítása. A Népbiztosok Tanácsa erre az útra lépett. Nem tudjuk és nem is akarjuk követni. Amint látjuk.. ez oda vezet, hogy számos proletárszervezetet kirekesztenek a politikai életből, hogy egy felelőtlen rendszer jön 'létre, s hogy tönkremegy a forradalom és az ország. Ilyen politikáért nem vállalhatjuk a felelősséget, és a Központi Végrehajtó Bizottság előtt lemondunk népbiztosi tisztünkről." Mások is aláírták a nyilatkozatot, anélkül, hogy lemondtak volna tisztükről: Rjazanov és Gyerbisev — Sajtóhivatal; Arbuzov — Állami Nyomda; Jurenyev — Vörös Gárda; Fjodorov — Munkaügyi Népbiztosság, és Larin, a törvényelőkészítő bizottság titkára. Ugyanakkor Kamenyev, Rikov. Miljutyin, Zinovjev és Nogin kiléptek a bolsevikpárt Központi Bizottságából, s indokaikat nyilvánosságra hozták: „.. Feltétlenül szükség van ilyen (a szovjet összes pártjaiból alakított) kormányra, hogy elkerüljék az éhínséget, a forradalomnak a kalegyinisták általi szétzúzását, és hogy biztosítsuk az Alkotmányozó Gyűlésnek a megfelelő időpontban való egybehívását, a szovjetkongresszus által elfogadott program végrehajtását... Nem vállalhatjuk a felelősséget a Központi Bizottság végzetes politikájáért, amelyet a proletariátus meg a katonaság óriási többségének akarata ellenére folytat, mert a proletariátus és a katonaság szeretne mielőbb véget vetni a demokrácia különböző pártjai közötti vérontásnak... Lemondunk központi bizottsági tagságunkról, hogy nyíltan megmondhassuk véleményünket a munkás- és Katonatömegeknek... A győzelem pillanatában hagyjuk el a Központi Bizottságot; nem nézhetjük nyugodt lélekkel, hogy a Központi Bizottság vezetőinek politikája miatt a győzelem gyümölcsei nem érnek be és a proletariátus erőit szétmorzsolják..." A munkástömegek és a helyőrség körében nagy volt a nyugtalanság; egyik küldöttséget a másik után menesztették Szomlnijba, az új kormány megalakításáról tárgyaló konferenciára, ahol a bolsevikok soraiban bekövetkezett szakadás nagy örömet keltett. De a leninisták válasza gyors volt és kemény. Sljapnyikov és Fjodorovics elávetették magukat a pártfegyelemnek. és visszatértek posztjukra. Kamenyev helyébe Szverdlovot választották meg a Központi Végrehajtó Bizottság elnökéül. Zinovjevet leváltották a Pétrográdi Szovjet elnöki tisztéből. Ötödikén reggel a ..Pravdádban Lenin tollából megjelent egy igen éles proklamáció Oroszország népéhez, melyet sok százezer példányban nyomtak ki és az egész országban terjesztettek: „ ... A Második Oroszországi Szovjetkongresszuson a bolsevik párt kapott többséget. Ezért csak az a kormány, szovjet kormány, amelyet ez a párt alakított meg. És mindenki tudja, hogy a bolsevik párt Központi Bizottsága néhány órával az új kormány megalakítása előtt és még mielőtt az új kormány tagjainak névsorát a Második Oroszországi Szovjetkortgresszus elé terjesztette volna, meghívta ülésére a baloldali eszerek csoportjának három igen tekintélyes tagját, Kamkov, Szpiro és Karelin elvtársakat, s felajánlotta nekik az új kormányban való részvételt. Mi végtelenül sajnáljuk, hogy a baloldali elvtársak ezt visszautasították, mi ezt a visszautasítást megengedhetetlennek tartjuk forradalmárok és a dolgozók hívei részéről, mi bármikor készek vagyunk a baloldali eszereket bevonni a kormányba, de kijelentjük, hogy mint a Második összoroszországi Szovjetkongresszus töbhségi pártjának jogunk és a néppel szemben kötelességünk a kormányalakítás ... *Elvtársak! Pártunk Központi Bizottságának és a Népbiztosok Tanácsának néhány tagja: Kamenyev, Zinovjev, Nogin, Rikov, Miljutyin és még néhányan mások, tegnap, november 17-én, kiléptek pártunk Központi Bizottságából és — a három utóbbi — a Népbiztosok Tanácsából... A kilépett elvtársak szökevények módjára jártak el, amikor nemcsak feladták a rájuk bízott tisztségeket, hanem pártunk Központi Bizottságának azt az egységes határozatát is megszegték, hogy várjanak a távozással legalább a petro' grádi és moszkvai pártszervezet döntéséig. Mi határozottan elítéljük ezt a dezertálást. Mély meggyőződésünk, hogy minden öntudatos munkás, kato1 na és paraszt, aki pártunkhoz tarto! zik vagy vele együtt érez, ugyanolyan határozottan elítéli a szökevények eljárását ... Emlékezzetek rá elvtársak, hogy a szökevények közül ketten, Kamenyev és Zinovjev, már a pétrográdi felkelés előtt szökevények és sztrájktörök módjára viselkedtek, mert nemcsak hogy a Központi Bizottság 1917. október 23-i döntő ülésén a felkflés ellen szavaztak, hanem a Központi Bizottság döntésének meghozatala után is agitáciőt folytattak a pártmunkások között a felkelés ellen... De a tömegek hatalmas lendülete, a munkások, katonák és parasztok milliónak nagyszerű hősiessége Petrográdban, Moszkvában, a frontokon, a lövészárkokban és a falvakban, a szökevényeket olyan könynyedséggel félretolta, mint a robogó vonat a forgácsot. (Folytatjuk) Eddig 13 csapat került a svédországi labdarúgó VB 16-os döntőjébe KK helyett Duna-kupát rendeznek 1958-ban | Belgrádban játszották a Jugoszlávia | —Románia VB selejtező visszavágóját \ s a talá'kozóból Jugoszlávia csapata ! került ki győztesként. Ezzel eddig a j következő együttesek vesznek részt a | svédországi labdarúgó VB 16-os döntőjében: Anglia, Argentína, Ausztria, \ Brazília, Csehszlovákia, Franciaország, \ Jugoszlávia, Magyarország, Mexikó, ! NSZK, Paraguay, Skócia, Svédország. \ A további három helyre vonatkozóan |ez a helyzet: Szovjetunió vagy Len5 gyelország, az Észak-Írország, Olasz{ország vagy Portugália és Izraelj mérkőzések. győztesei vehetnek majd \ részt a svédországi döntő küzdel\ meken. I Jugoszlávia—Románia 2:0 (0:0) j A jugoszláv fővárosban 60 000 né| ző előtt nagy küzdelem .folyt a tof vábbjutásért. A románok — tekinteti tel arra, hogy számukra a döntetlen j eredmény is elég lett volna — véde; kezésre rendezkedtek be, úgy, hogy i az otthoniak alig jutottak gólhelyzetj hez. A gólnélküli első félidő után I Milutinovics büntetőrúgásból l:0-ra ; állította az eredményt és az utolsó I negyedóra kezdetén ugyancsak ő szeI rezte meg a második gólt is. A ro| mánok tiltakoztak, mert szerintük a I a labda előzően már elhagyta a jáI tékteret, de hiába, a játékvezető ; megadta a gólt és így 2:0 arányban j győztek a jugoszlávok. Lipcsében vívják a Szovjetunió—Lengyelország VB selejtezőt vansárnap, november 24-én. Mindkét csapat serényen készül a fontos találkozóra és a Lipcsei Sportfőrum-stadion ritkán látott, érdekes küzdelem színhelye lesz. A hátralevő VB-selejtezők időpontjai: az ÉszakÍrország—Olaszország mérkőzésre december 3-án Belfastban kerül sor, az Olaszország—Portugália találkozót pedig december 22-én Milánóban játszszák. Izrael ellenfelét a VB-selejtező során második helyre került európai együttesek közül sorsolják ki. A rádió és televízió nagy szerepet játszik majd a labdarúgó VB során. A futball-világbajnokság rendezői a közvetítésekért két millió svájci frankot kérnek a rádióés televízor-társaságoktól. Duna-kupa helyettesíti 1958-ban a Középerópai Kupát. A labdarúgó VB miatt nem kerülhet sor a rendezésre s helyette a Dunakupát írják ki, melyen részt vehet a KK-ban indult országok első hat helyezettje. A jelentkezés határideje 1957. december 31-e. A kupabizottság 1958 februárjában Bécsben ülésezik, ahol kidolgozza a vetélkedés részletes műsorát. (—i) ^ i A SAZKA 47. fogadóhetének műsora: jj © 1. Dukla Praha—Tatran Prešov, I. I labdarúgó-liga. Három utolsó eredmény: [ Dukla otthon 6:1, 2:0, 2:0, Tatran kint i 0:4, 2:3, 1:1. A tavaszi és őszi idény ; eredménye: Prágában 2:0, Prešovon 1:0. ! Papírforma: 1. [ 8> 2. RH Brno—Slovan Bratislava, I. lab\ darúgó-liga. Három utolsó eredmény: RH \ otthon 4:0, 2:1, 3:2, Slovan kint 2:4, 0:4, ; 1:4. A tavaszi, őszi idény eredménye: ? Brnóban 1:2, Bratislavában 1:0. Papírfor= ma: X, 1, 2. ; © 3. Spartak Hradec Králové—Dynamo I Praha, I. labdarúgó-liga. Három utolsó eredÜ mény: Spartak otthon 2:3, 3:2, 3:1, Dy• namo kir.t 0:3, 4:1, 4:2. A tavaszi-őszi Ü idény eredménye: Hradecen 0:0, Prágában | 4:2. Papírforma: 2, X. i ®3. Baník Kladno—Baník Ostrava, I. lab• darúgó-liga. Három utolsó eredmény: Klad• no otthon 0:4, 1:2, 1:1, Ostrava kint 0:5, j 3:0, 2:4. A tavaszi-őszi idény eredményei: i Kladnón 3:4, Ostraván 1:0. Papírforma: i 1, 2. \ 9 5. Spartak Trnava—Dukla Pardubice, ' I. labdarúgó-liga. Három utolsó eredmény: ! Spartak otthon 4:2, 2:0, 4:0, Dukla kint š 1:1, 1:6, 2:2. A tavaszi-őszi idény ered| ménye: Pardubicén és Trnaván 1:1. Pa' pírforma: 1, X. ; O 6. ČH Bratislava—Spartak Praha Soi kolovo, I. labdarúgó-liga. Három utolsó \ eredmény: ČH otthon 3:0, 1:0, 2:0, SparI tak kint 2:0, 1:4, 0:2. A tavaszi-őszi idény | eredménye: Bratislavában 2:1, Prágában í 1:1. Papírforma: 1, X. I 0 7. Spartak Plzeň—Baník Chomútov, I. i jéťjkorong-liga. Három utolsó eredmény: j Spartak 8:2, 6:1, 3:6, Baník 12:4, 3:8, 2:4. i A két együttes jelenleg a bajnokság 4. | és 5. helyén áll, s egyenlő erőviszonyokat i képviselnek. Papírforma: 1, 2. : 9 8. Baník Kladno—TJ VŽKG Vítkovice, j I. jégkorong-liga. Három utolsó eredmény: ; Baník 4:0, 6:3, 6:3, Vítkovice 4:5, 8:3, 3:8. i Az eddig veretlen Kladno igyekszik toi vábbra is megtartani előnyét. A szeszélye' sen játszó vltkovicei együttessel szemben | a Baník ezúttal is esélyes. Papírforma: 1. 0 9. Iskra Havlíčkúv Brod—Spartak Ivrálovo Pole, a. II. jégkorong-liga, „A" csoport. A két utolsó eredmény: Iskra 8:1, 2:3, Spartak 5:5, 6:1. A jól rajtolt Spartak jelenleg a harmadik helyen áll, s ezen a mérkőzésen is esélyes. A döntetlen eredmény azonban nincs kizárva. Papír/orma: 2, X. • 10. Iskra Litvínov—Spartak Kolín Tatra, II. jégkorong-liga, „A" csoport. Két utolsó eredmény: Iskra 8:1, 1:6, Szartak 7:4, 3:2. Kolín együttese jelenleg /ezet a táblázaton. Habár az Iskra kemény ellenfélnek bizonyult, a Spartak mindkét bajnoki pontot megszerezte. Papirt'rma: 2, 1. O 11. Juventus—Napoli, olasz labdarúgó-liga. Legutóbb a Juventus 4:3-r» győzte le Bologna csapatát, s ezzel megerősítette első helyét a bajnokságban. Napoli együttese saját pályáján 0:0-ás döntetlenre játszott Róma ellen, s 14 ponttal a 3.—4. helyen osztozik Róma csapatával A Juventus csapata ezen a mérkőzésen is győzhet. Papírforma: 1. 9 12. Newcastle United—Manchestei United, angol labdarúgó-liga. A vendéglátó a nálunk is ismert Luten Town csapatát győzte le legutóbb 3:0-ra. A Manchester United szintén győzelmet aratót az előző fordulóban. Az angol divMóbar a Manchester csapata a 4. helyen van míg a Newcastle jelenleg a bajnoksác második felében áll. A döntetlen eredménj nincs kizárva. Papírforma: 2, X. • 13. Baník Ostrava—Dukla JWklava tartalék-mérkőzés, I. jégkorong-liga. Három utolsó eredmény: Baník 2:11, 0:9 4:5, Dukla 5:4, 3:4, 4:2. A bajnoki táblázaton a Dukla 8., a Baník csapata pon nélkül sereghajtő. Papírforma: 2. 0 14. Tatran Opava—Spartak Olomouc tartalék-mérkőzés, II. jégkorong-liga, ,,B' csoport. Opava együttese eddig két mérkőzést játszott. Eredmény: 6:4, 1:5, Olomouc csapata pedig csak egyszer játszót és 15:2 arányban győzött. Ä tapasztaltabl Opava megnyeriieti e találkozót. Papírforma: 1, X. Szerda, nov. 20. f A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA. | HVIEZDA: Gervaise (francia) 16, 18.15, ? 20.30, SLOVAN: Hangverseny egy garasért = (cseh) 16, 18.15, 20.30, PRAHA: Az utolsó i boszorkány (szlovák) 10.30, 14, 16, 18.15, i 20.30, POHRANIČNÍK: Hihetetlen kalandok = (szovjet) 16, 18.15, 20.30, LUX: Prológus = (szovjet) 16, 18.15, 20.30, METROPOL: MaI qasan a föld felett (szovjet) 16, 18.15, š 20.30, DUKLA: Az utolsó boszorkány (szlos vák) 18, 20.15, PALACE: Nevetés a para" dicsomban (angol) 16.30, 18.30, 20.30, LIGA: | Andél a hegyekben (cseh) 16, 18.15, 20.30, | OBZOR: Egy pikolo világos (magyar) 17.45, = 20, ZORA: A legjobb ember (cseh) 18.20, I POKROK: A kegyetlen tenger (agrol) 17.45, = 20.15, ISKRA: Sziklák a láthatiron (ar= gentín) 18.20. PARTIZÁN: A hegyek fiai 1 (cseh) 17, 19, DIMITROV: A reménység = útja (olasz), NÄDEJ: Terepszemle a Jang| ce-folyón (kínai) 17, 19, DEVlN: Tűzijáték ? (német). A BRATISLAVAI SZlNHÄZAK MŰSORA: NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen (19), 0. SZÍNPAD: Katonaszerelem (19), ZENE SZÍNHÁZ: Emil Gilelsz zongorázik (19.30) A KASSAI MOZIK MŰSORA: SLOVAN: Katonák (szovjet), ÚSMEV Apák iskolája (cseh), TATRA: A porom művészei, PARTIZÁN: A cár utolsó alatt valója (szovjet) 18, Emberek és tettel (szovjet) 20. A KASSAI 4LLAMI SZlNHÄZ MŰSORA: MA: Don Pasquale (19), HOLNAP: Paaa nini (19). A KOMAROMI MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ MŰSORA: RIMASZÉCS: A csodálatos erszény (14) A furfangos diák (19.30). AZ ÄLLAM1 FAI USZfNHÁZ MŰSORA: SLOVENSKÉ NOVÉ MESTO: Kubo (19] „OJ SZÖ". kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava Gorkého u 10 sz Telefon: 347-16, 351-17, 232-61, — főszerkesztő: 352-10, — főszerkesztő-helyettes: 262-77. — titkárság: 326-39, — sportrovat: 325-89. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8 telefon' 337-28 Előfizetési díj havonta Kös 8,—. Terjeszti a Posta HLrlapszolqálata. Meqrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártla KÖZŰOOTM A-73392 Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava.