Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-19 / 321. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJANAK NAPILAPJA 1957. november 19, kedd 30 tillér X. évfolyam, 321 szám. Csehszlovákia harcokban megedzett és egységes kommunista pártja, tapasztalt és szilárd Központi Bizottsága vezetésével, híven legnagyobb fiának, Klement Gottwaldnak örökéhez, továbbvezeti népünket. Életed, Zápotocký elvtárs, műved, szereteted a nép és a nem­zet iránt számunkra és a jövő nemzedékek számára mindig ragyogó példakép marad. Örök dicsőség munkádnak, halhatatlan emlékednek J Hazánk nép e elbúcsúzott Antonín Zápotocký elvtárstól A munkásosztály nagy fiának utolsó útja Prágán keresztül Á gyászünnepség a prágai Vár Spanyol-termében 12 óra 30 perckor kezdő­dött. Az államhimnusz után, amelyet a Csehszlovák Filharmónia játszott, Vi­liam Široký elvtárs miniszterelnök mondott beszédet. Utána a teremben fel­hangzott az elesett forradalmárok gyá szindulója. 13 órakor, amikor a köztársaság egész területén felharsantak a szirénák és elcsendesedett az építő munka zaja, az egész nép három percnyi csenddel adó­zott a nagy ember halhatatlan emlékének. Ekkor vitték ki az elhunyt elnök koporsóját a prágai Várból. A koporsót lovak által húzott ágyútalpra helyezték, a gyászmenet felsora­kozott, hogy végigvonuljon a fővároson. A letnai mezőn a csehszlovák néphadsereg, a Belügyminisztérium és a népi milícia alakulatai utoljára tisztelegt ek fegyverükkel főparancsnokuknak. A gyászmenet egész útvonalán a lakosság óriási tömegei kísérték a szeretett államférfit, a nép vezérét, a rettenthetetlen forradalmárt. A menet a CSKP Központi Bizottságának épülete előtt, majd utána a Ven­cel téren állt meg. Itt a Nemzeti Múzeum előtti emelvényről vett búcsút ä csehszlovák nép nevében Antonín Zápotockýtól Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke, az SZKP KB elnökségének tagja az SZKP KB és az egész szovjet nép nevében, továbbá A. Zawadski, a lengyel küldöttség vezetője, az Államtanács elnöke, a LEMP KB politikai irodájának tagja, a kínai küldöttség vezetője, Li Szien-nien Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, A Vencel-téri gyászünnepség befejezé se után a díszkíséret gépkocsikon a Mú-» zeumtól a krematóriumba ment, ahol F rantišek Zupka, a Központi Szakszerve­zeti Tanács elnöke mondott rövid beszé det. A zárószertartáson az elnök hozzá­tartozói és meghívott vendégek vették részt. A munkásvezér örök emlékezetére ut aljára felhangzott a Munka Dala. Áz elnök földi maradványait ezután elham vasztották. Az urnát a Vítkov-hegyi nemzeti emlékműben helyezték el. Elvtársak, testvéreim, drága bará­taim, tisztelt vendégek! Népünknek és a világ minden or­szága egyszerű embereinek gondolatai ebben a pillanatban ide szállnak, ahol munkásosztályunk és hazánk nagy fiá­tól búcsúzunk. Búcsúzunk Csehszlová­kia Kommunista Pártjának egyik ala­pítójától, a nemzetközi munkásmoz­galom kiváló képviselőjétől, a szocia­lista tábor jelentős államférfiától, a béke és a népek közti barátság ren­díthetetlen harcosától. A Csehszlovák Köztársaság elnökétől, ettől a nagy­szerű és mélyen emberi embertói, a nép által forrón szeretett drága Anto­nín Zápotocký elvtársunktól búcsú­zunk. Antonín Zápotocký a cseh szociálde­mokrata párt egyik alapítójának, a lánglelkű forradalmárnak fia egész létével, életével jelképe lett munkás­osztályunk küzdelmes történetének, nehéz, áldozatos, de kitartó és feltar­tóztathatatlan menetelésének a nehéz kezdettől egészen a szocializmus győ­zelméig. A mérhetetlen nyomor, az éhinség, a könyörtelen kapitalista el­nyomás és a nemzeti rabság éveit, az öntudatos proletárok első szervezett csoportjai kialakulásának éveit, a té­vedések, a hibák és az ellenség ellen folytatott harc éveit kapcsolta egybe személye azzal az időszakkal, amikor a munkásosztály Csehszlovákia Kom­munista Pártja vezetésével megdön­tötte a kizsákmányolók hatalmát és úr lett saját otthonában, amikor a szabad, független és erős népi demok­ratikus Csehszlovák Köztársaság elvá­laszthatatlan része lett a szocializmus hatalmas táborának, amikor feladatun­kul tűzzük ki a szocialista társadalom felépítésének betetőzését. Zápotocký elvtárs életében nincs egyetlenegy olyan időszak sem, ami­kor tevékenysége ne állt volna szilárd és szoros kapcsolatban a munkásosz­tály harcával. Élete munkásmozgal­munk, kommunista pártunk történel­mének oszthatatlan és elválaszthatat­lan része. Kora ifjúságától kezdve a legszorosabb kapcsolatban állt a dol­gozók küzdelmével, és ebben a harc­ban osakhamar kitűnik, mint rendkí­vüli képességű, lángoló agitátor és szervező. Fáradhatatlan, példátlanul áldozatkész, forradalmi dolgozó, aki szíve mélyéig hű a munkásosztály ügyéhez, szilárd és nemes jellemű, magával ragadó életkedvű ember, úgyhogy már akkor elnyeri a dolgo­zók szeretét, tiszteletét és bizalmát. Zápotocký elvtárs egész életében mélyreható élményt és ugyanakkor ragyogó, utatmutató világítótornyot je­lent a Nagy Októberi Szocialista For­radalom. Milyen lelkesedéssel, tiszte­lettel és csodálattal beszélt mindig az orosz bolsevikok hősiességéről és ta­lálkozásairól Vlagyimir Iljics Leninnel! Meggyőződött arról, hogy az Október útja, a nagy Lenin mutatta út az egye­dül helyes út, amely elvezet oda, hogy a munkásosztály a parasztsággal és a haladó értelmiséggel összefogva meg­teremtse a dolgozók legyőzhetetlen ságának és a .vörös szakszervezetek vezetőségének első soraiban harcolva lelkesen és áldozatkészen valósítja meg a párt politikáját, küzd a mun­kásosztály szilárd egységéért, törhe­tetlen egységéért a többi dolgozóval, elsősorban a dolgozó parasztokkal. A felmérhetetlen szenvedés évei a náci koncentrációs táborban sem tör­ték meg, s nem gyengítették Antonm Zápotocký forradalmi szellemét és energiáját. Ellenkezőleg, azon értékes emberek közé tartozott, akik a szen­vedésben kemény iskolát látnak, amely felkészíti őket a további harcokra, az új győzelmekre. Hazánknak a dicső szovjet hadsereg által történt felsza­badítása után minden erejét, tapasz­talatát és képességét, egész harcos szívét a szocialista Csehszlovákiáért folytatott történelmi küzdelem szol­gálatába állítja. Fáradhatatlan kitar­tással dolgozik a párt vezetőségében Gottwald elvtárs mellett, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom élén, a mi­niszterelnök funkciójában, és első munkáselnökünk halála után a népaka­rat második munkáselnökünknek vá­lasztja meg. A szocialista társadalmi rendszer felépítése érdekében kifejtett munkánk, az akadályokkal és a nehéz­ségekkel szemben folytatott harc, si­kereink és győzelmeink, mindez örök­re egybekapcsolódott Antonín Zápo­tocký nevével. Zápotocký elvtársunk tele volt op­timizmu, jal, azzal a forradalmi opti­mizmussal, amely nélkül elképzelhe­tetlen az igazi forradalmi harcos. Ez az optimizmusa, amely a legválsá­gosabb pillanatokban sem hagyta el, a népbe és annak alkotó erőibe, a marxizmus-leninizmus eszméinek nagy, átformáló erejébe vetett szik­laszilárd hitéből ered. Ezért uralko­dott körülötte a biztonság és az ön­bizalom légköre, és mindazok, akik­kel beszélt, új erőt merítettek belőle, s megszilárdult harcos elszántságuk. Az embereket arra tanította, ne fél­jenek a nehézségektől, ne siránkoz­zanak, hanem türelmes, kitartó mun­kával győzzék le az akadályokat, bát­ran és elszántan oldják meg az új feladatokat, amelyeket pártunk állít elénk a szocializmus építésében. Eze­ket a tulajdonságokat elsősorban sa­ját példamutatásával, egész élete példájával oltotta bele az emberekbe. Mély hálával tudatosítjuk, hogy a derűs és nehéz időkben egyaránt hű se­gítő társa, áldozatos harcostársa és barátja volt felesége, Mária Zápotoc­ká elvtársnő. Éppen azért, mivel Zápotocký elv­társ a saját tapasztalatából oly jól ismerte a régi világnak, a kapitaliz­mus világának nyomorát és elnyomá­sét, lángoló harcosa volt az új vi­lágnak. Bátran és nyíltan, közvetle­nül és határozottan küzdött a múlt maradványai, minden visszahúzó el­len az új, szocialista emberért, a munka iránti új viszonyért, a szocia­lista művészetért és a szocializmust (Folytatás a 2. oldalon). potocký elvtárs egész életét az utolsó leheletéig betöltötte a Szovjetunió iránti forró szeretet és hű barátság érzése, a testvéri csehszlovák-szovjet kapcsolatok továbbmélyítésére irányu­ló állandó igyekezet. Zápotocký elvtársnál mindig meg­bonthatatlan egység uralkodott a gon­dolat és a tett, a konkrét munka kö­zött. És ezért teljesen törvényszerű, hogy Csehszlovákia Kommunista Párt­jának alapítói közé tartozik, azon ha­talmas erő megteremtői közé. amely hivatott volt arra, hogy valósággá változtassa hazánkban a leninizmus gondolatait, a Nagy Október eszméit. Nevével elválaszthatatlanul egybekap­csolódnak a kladnói proletariátus di­cső harcai az 1920. évi általános sztrájk, idején. A vörös fény Kladno felett előhírnöke volt a csehszlovák munkásosztály eljövendő győzelmének. Zápotocký elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bízott­hadseregét, amely meg tudja törni a kizsákmányolás és az elnyomás avult világának hatalmát és uralomra tudja juttatni az új társadalmi rendet, fel tudja építeni a szocialista társadal­mat. Ugyanakkor világosan megértette és a további évek során újrahangsú­lyozta, hogy a nép életérdekeit, ott­honunk békéjét és boldogságát csupán a Szovjetunió oldalán, a szovjet néppel szilárd és megbonthatatlan barátság­ban és egységben biztosíthatjuk. Zá-

Next

/
Thumbnails
Contents