Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-18 / 320. szám, hétfő

LEONYlú K06AN HE6EDÖESTJE Leonyid Kogan autogramot ad egy fiatal zenebarátnak (J. Herec felv.) Novemberben négy szovjet muzsikus látogat el hozzánk. Az örömmel és nagy érdeklődéssel fogadott első szovjet vendéjünk Leonyid Kogan, ismert nevű hegedűművész volt. Leonyid Kogan érdekes míivészegyénlség. Lénye komoly, zárkózott, talán erre vezetíető vissza, hogy a hallgatóság csak fokozatosan melegedett fel iránta. Bár lehet, íogy ez a kezdeti tartózkodás részben a íangversenyműsor zeneileg nem éppen iönnyen hozzáférhető első felének is szólt. A program első száma Johannes Brahms >dur szonátája. ..Brahms bölcsőjénél gráciák és hősök illtak őrt" — mondta róla egyszer Róbert ichumann. Ha Brahms markáns és amelett melegen lírai hangját halljuk, ezt a :ülönös, egyéni hangot, amelynek mélyen :omol,y, gyakran szenvedélyes, sőt tragikus zínezete mindig újból megkapja az eraiert, nagyon igaznak érezzük Schumann zavát. Leonyid Kogan átgondolt, stílusos el'ogásban szólaltatta meg a nagy német eneszerzöt. A fiatal hegedűművész erőssége, ami ebben a szonátában különösen 'ddomborodott, a tömör, mély színezetű Irámaí hang. Ez a tónus Brahms műveinek tolmácsolásában különösen fontos sze•ephez jut. Érvényesíti Brahms mondanivalóját és ugyanakkor teljes mértékben rvényesül. Brahms után Szergej Prokofjev f-moll zonátála következett. A rendkívül érdekes 's változatos kompozíciót, amely mind zenei'sg, mind technikailag nagy feladat elé állítja iz előadót, Leonyid Kogan széles koncepció'ű előadásban hozta a bratislavai közönség -'é. Különösen jól sikerült a két közép'Hel elö- 5'ísa. A különleges második tételt Allegro b-usco) jól és nagyon értelmesen 'íterpr-t 'ti, játékában tüz vo't és erő, i megk->->ían szép harmadik tétel (Andanta) is élvezetes perecet jelentett. A műsor második felžnek, amelyben zenei szempontból könnyebb előadási darabo'nt hallottunk, sokkal nagyobb visszhangja o't. A hallgatóság a hangverseny kitűnően :\erult második részét viharos tetszéssel Viadta. Első számként Ernest Chausson Poéme "ímű, eredetileg hegedűre és zenekarra irt kompozíciójának renekar nélküli hegedűváltozatát hallottuk. A francia zeneszerző jellegzetes zenei nyelvezete ebben a műben álmodozó, néhol szinte melankólikus gondolatokat fejez kl. Kogan előadásában, bär a befejezést nagyon szépen játszotta, az alaptónus lehetett volna melegebb, főleg líraibb. A fiatal művész egyéniségéhez úgy látszik nagyon közel áll az a bizonyos fentebb említett „drámai hangszín", mert néha ez a tónus siklik vonóiára akkor is, ha a mű mondanivalója inkább lágyabb kev^ásü árnyalatot kívánna. Színesen, csillogóan, fölényesen bravúros technikával adta elő Camllle Saint-Saéns Havanaise című művét. Alexander Glazunov Intermezzója a Raymond balettbő" szélesen, melegen áradó tiszta muzsika. Pablo de Sarasate Caprice basque-ja a műsor lendületes befejezése volt. Leonyid Kogan játékát általában naqyon tiszta, telten, mélyen zengő hang jellemzi. Külön kell szólnunk a fiatal hegedűművész nagyszerű technikáiéról. Ez a rendkívüli technikai felkészültség játékának természetes velejárója, ami igen nagy erény. Kogan elsősorban művész és csak azután virtuóz. • A közönséo lelkes tapssal jutalmazta a tehetséges fiatal szoviet hegedűművészt és kitűnő zongorakísérőjét. HAVAS MÁRTA Fridin halálának 40. évfordulójára A modern francia plasztika legnagyobb alakja August Rodin. iO évvel ezelőtt halt meg 77 éves corában. Hazája híres képzőművészeti íagyományaiból nőtt ki művészete, nelyben „az élet és sors őserejét, egkoraibb s legmélyebb elemeit, alapíangját" fejezi ki bronzban és márányban olyan életszerűséggel, hogy iz izmok feszülését, a vér'lüktetését.' iz idegek remeségét, a bőr élő mele|ét érezzük bennük. Rodíh' tért eriied képzeletünknek, egy-egy műve ízt a hatást kelti, hogy szemünk előtt teletkezett. Legkiválóbb alkotásai: párizsi Pantheon előtt fölállított Gondolkozó, a Calaisi polgárok, az emberi áldozatkészség hirdetője, az Örök tavasz, a dantei ihlettségű Pokol kapuja, melynek Ádámja michelangelói magasságokat közelít meg, V. Hugó és Balzac minden értelemben hatalmas portrészobrai. Érdekesek művészi elméletét és felfegását '•artaimazó írásai: Beszélgetések a művészetről. Ebből idézek: ,,Aki méltő a művész elnevezésre, annak a,..ternjészet teljes külső és belső igazságát kell kifejezésre juttatnia. - A művészetben csak az rút, aminek nincs meg a karaktere, ami nem igaz, ami mesterkélt." <B. O.) KULTÚRHÁZ BŰCSON A napokban ünnepe volt a párkányi járás,ban levő Búcs községnek. A búcsiak évtizedes álma vált Valóra: jelavatták az új kultúrházat, amely egyben moziavatás is volt. A hatalmas, emeletes épület kb. 800 személy befogadására alkalmas. Az építkezési költségek közel egymillió koronát tettek ki. Igen nagy mértékben » hozzájárult az építéshez a helyi EFSZ is, továbbá a lakosság brigádmunka formájában. Van az épületben könyvtárszoba, olvasóterem, büffé, valamint 3—4 más helyiség, ahol helyet kaphatnak a tömegszervezetek. Valószínűleg nagy hatással lesz az új kultúrház az egész község életére és az amúgy is élénk műkedvelő színjátszást is még jobban fellendíti. Az ünnepély kultúrműsorral kezdődött, majd a filmbemutatóval folytatódott. Bemutatásra került az „Ünnepi vacsora" c. magyar film. Vasas Ferenc, Búcs A Hitelközpont hivatalnokai megsemmisítették a könyveket, úgyhogy elveszett minden adat, amely Oroszország külföldi pénzügyi kapcsolataira vonatkozott. A közellátási bizottságok, a város kezelésében levő közművek tisztviselői vagy egyáltalában nem dolgoztak, vagy pedig szabotáltak. És amikor a bolsevikok a városi lakosság kétségbeesett helyzete láttán megkíséreltek közbelépni és kezükbe akarták venni a közmüveket, az összes alkalmazottak azonnal sztrájkba léptek, és a duma elárasztotta Oroszországot táviratokkal, amelyek a bolsevikokat „a községi önkormányzat megsértésével" vádolták. A főhadiszálláson, a Hadügyminisztérium és Tengerészeti Minisztérium hivataliban, ahol a régi hivatalnokok hajlandók voltak folytatni a munkát, a hadseregbizottságok és a főparancsnokság minden úton-módon igyekeztek ártani a szovjeteknek, s még a frontcsapatok elhanyagolásától sem riadtak vissza. A vasutasszövetség végrehajtó bizottsága ellenséges volt, s megtagadta a szovjet csapatok szállítását; minden katonavonatot, amely Petrográdot elhagyta, erőszakkal indítottak útnak, s minden alkalommal le kellett tartóztatni néhány vasúti tisztviselőt — mire a végrehajtó bizottság általános sztrájkkal fenyegetődzött arra az esetre, ha a letartóztatottakat nem helyezik azonnal szabadlábra ... A Szmolnij teljesen tehetetlen volt. A lapok azt írták, hogy három héten belül az összes petrográdi gyárak le fognak állni üzemanyaghiány miatt; a vasutasszövetség végrehajtó bizottsága bejelentette, hogy december 1-én a vasúti közlekedés leáll; Petrográdban már csak három napra volt élelem, s utánpótlás nem érkezett; a fronton a katonák éheztek... A Honmentő Bizottság, " a különböző központi bizottságok táviratokat küldözgettek szét az országban, hogy a lakosság ne vegye tudomásul az új kormány rendeleteit. Az antant-követségek részben hűvös közönyt, részben nyíltan ellenséges magatartást tanúsítottak ... Az ellenzéki lapok, amelyeket az egyik napon betiltottak, a másikon pedig új névvel ismét terjesztettek, gúnyosan nyilatkoztak az új rezsimről. Még, a „Novaja Zsiny" is. úgy. jellemezr te, mint „a demagógia és a tehetetlenség keverékét.": „A népbiztosok kormánya napról napra egyre mélyebbre süllyed a felületesség és a kapkodás posványába. A bolsevikok, akik könnyen jutottak a hatalomh oz ... Képtelenek élni vele ... Nincs hatalmuk arra, hogy irányítsák a régi kormánygépezetet, s ugyanakkor képtelenek arra, hogy létrehozzanak egy új gépezetet, amely a szociális experimentátorok elméletei szerint könnyen és jól működne. Nemrégiben a bolsevikoknak még nem volt elég emberük növekvő pártjuk vezetésére — amihez főleg agitátorokra és írókra van szükségük; honnan kerítenek hát elő gyakorlott munkatársakat a különféle bonyolult kormányzási feladatok ellátására ? Az új kormány ténykedik és fenyegetőzik, elárasztja az országot dekrétumokkal, amelyeknek mindegyike radikálisabb és „szocialistább" az előbbinél. De e papiros-szocializmus fitogtatása mellett — amelynek feladata alighanem az utókor rokonszenvének megnyerésére — sem szándékot, sem képességet nem látunk a közvetlen napi feladatok megoldására!" Közben éjjel-nappal folyt a vasutasszövetség végrehajtó bizottságának konferenciája, melynek tárgya egy új kormány megalakítása volt. A két fél elvben már megállapodásra jutott az új kormány bázisát illetően; a Néptanács összetételéről folyt a vita; a kormány kísérleti jellegű lenne, Csernov lesz a miniszterelnök. A bolsevikokat jelentős kisebbség képviselné, de Lenint és Trockijt kirekesztik. A mensevikek és az eszer párt központi bizottsága, s a Parasztküldöttek Szovjetjeinek Végrehajtó Bizottsága úgy határozott, hogy jóllehet változatlanul szemben álnak a bolsevikok „bűnös politikájával", ,,a testvérharc elkerülése érdekében" nem ellenzik a bolsevikok részvételét a Néptanácsban. Kerenszkij szökése és a szovjet bámulatos katonai sikerevazonban megváltoztatták a helyzetet.' Tizenhatodikán a Központi Végrehajtó Bizottsáa ülésén a baloldali eszerek azt követeltek, hogy a bolsevikok alakítsanak koalíciós kormányt a többi szocialista párttal; ellenkező esetben kivonulnak a forradalmi Katonai tanácsból és a Központi Végrehajtó Bizottságból. Maikin ezt mondotta: „Azok a moszkvai hírek, amelyek szerint elvtársaink a barikádok mindkét oldalán feláldozzák életüket, arra késztetnek bennünket, hogy újból felvessük a hatalom szervezésének kérdését. Ez nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is... Kivívtuk magunknak a jogot, hogy itt üljünk a Szmolnijban a bolsevikokkal , együtt, és hogy erről a szószékről beszéljünk. Ha önök nem hajlandók kompromisszumra, akkor kénytelenek leszünk a kemény belső pártviszály után áttérni a nyílt harcra e falakon kívül... Elfogadható kompromisszumot kell javasolnunk a demokráciának ..." A bolsevikok visszavonultak, hogy megvitassák ezt az ultimátumot. Amikor visszatértek, Kamenyev felolvasta határozati javaslatukat: „A Központi Végrehajtő Bizottság szükségesnek tartja, hogy-a kormányban minden olyan szocialista párt képviselve legyen, . arpehf,, tagja, a munkás-, katona- . és parasztküldöttek szovjetjeinek, ha elismeri a november 7-i forradalom vívmányait — t hát a szovjet kormány létrehozását, a földről, a békéről, az ipar munkásellenőrzéséről szóló dekrétumekat és a munkásosztály felfegyvérzését. A Központi Végrehajtő Bizottság ezért elhatározza, hogy a szovjetben képviselt összes pártokkal tárgyalást kezd a kormány alakításáról, s kiinduló pontként a következő feltételeket jelöli meg: A kormány felelősséggel tartozik a Központi Végrehajtó Bizottságnak, melynek taglétszámát 150-re kell emelni. A munkás- és katonaküldöttek szovjetjei e 150 képviselőjén kívül 75 küldöttje lesz a vidéki parasztszovjeteknek, 80 küldöttje a hadsereg és a hajóhad frontszervezeteinek, 40 a szakszervezeteknek (25 a különböző országos szervezet kből jelentőségük arányában, 10 vasutas és 5 postás) és 50 küldöttje lesz a Petrcgrádi Városi Duma szocialista csoportjainak. A miniszteri tárcáknak legalább a felét a bolsevikok -észére kell fenntartani. A munkaügyi, belügyi és külügyi tárca feltétlenül a bolsevikoké. A petrográdi és a moszkvai helyőrség felett a Petrográdi, illetve a Moszkvai Szovjet rendelkezik. A kormány felfegyverzi az orosz munkásokat. Lenin és Trockij elvtársak jelölését fenntartjuk." Kamenyev megindokolta a határozati javaslatct. „A konferencia által javasolt úgynevezett Néptanács — mondotta — mintegy 420 tagiból állana, akik közül 150 bolsevik. Ezenkívül képviselve lennének benne a régi ellenforradalmi Központi Végrehajtó Bizottság küldöttei, a városi dumák 100 küldöttje — csupa kornyilovista, a parasztküldöttek szovjetjeinek 100 küldöttje — akikéi Avkszentyev jelölne ki és 80 küldöttje a régi hadseregbizottságnak, amelyek már nem képviselik a katonák tömegeit. Nem vagyunk hajlandók a régi Központi Végrehajtó Bizottság küldöttjeit elfogadni, és a városi dumák képviselőit sem. A parasztküldöttek szovjetjeinek a képviselőit válassza meg a parasztkongresszus, amelyet egybehívtunk, s amely ugyanakkor új végrehajtó bizottságot fog választani. Az a javaslat, hogy rekesszük ki Lenint meg Trockijt, egyenlő pártunk lefejezésével, tehát nem fogadjuk el. S végül — egyáltalán nem tudjuk, miért van szükség „Néptanácsra"; a szovjetek minden szocialista párt előtt nyitva vannak, és a Központi Végrehajtó Bizottság a tömegek közötti erejüknek megfelelő arányban képviseli őket..." Kerelin a baloldali eszerek nevében kijelentette, hogy pártja a bclsevik határozati javaslatra fog szavazni, de fenntartja. magának a jogot néhány részlet módosítására — pl. a parasztképviselők száma —, és kéri, hogy a Földművelésügyi Minisztériumot tartsák fenn a baloldali eszereknek. Ezt elfogadták... Később a Petrográdi Szovjet egyik ülésén Trockij az új kormány megalakítására vonatkozó kérdésre így válaszolt: „Erről nem tudok nyilatkozni. Nem veszek részt a tárgyalásokon... De hiszem, hogy ezek nagy jelentőségűek ..." A konferencián ezen az estén ideges feszültség uralkodott. A Városi Duma küldöttei bejelentették lemondásukat ... De magában a Szmolnijban, a bolsevik párt soraiban is erősödött Lenin politikájának az ellenzéke. November 17-én este a Központi Végrehajtó Bizottság ülésén a nagyterem zsúfolásig megtelt. A bolsevik Larin kijelentette, hogy tekintettel a közelgő alkotmányozó gyűlési választásokra, ideje felhagyni a „pelitikai terrorral." f Folytat fuk) A békeharc egy ny ugati művész rajzaiban Memento! Miért? Háború Béke Az Inosztrannaja Lityeratura (Külföldi irodai om) című orosz nyelvű világirodalmi szemle idei 0. számában ismertette Franz Mazereel belga közíró és grafikus alkotásait, melyek visszaUkrözik haladó világnézetét és békeharcos magatartását. Mazereel 1889-ben szülét''

1 Flandriában, tanulnrínyait Genfben végezte. Fiatalkorában beárta Angliát, Tuniszt, majd Párizsban telepedett le. Az első világháború idején szembezállt a vérontás híveivel, és Romáin Rollanddal, s valamint a többi békebaráttal együtt a genfi Vöröskereszt szolgálatában állott. Kö zírói és illusztrátori tevéWonységével „Egy nagy. város képei" című első képsorozatában a tőkés életformát ostorozza. Szovjetunióbeli élményeit több optimista alkotásban örökítette meg \ második viHtjMhorú Idején kiadott ciklusa, melyből szemelvényeket hozunk, — a „Memei' ," — vádirat a fasizmus elten. Ugyanakkor reményét a jövő ifjúságába helyezi egy másik ciklusában. (JJ SZÔ 5 £ 1957. november 17. Z'