Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-15 / 317. szám, péntek

Az ENSZ gazdasági és pénzügyi bizottsága az elmaradott országok támogatásáról tárgyal A Szovjetunió kész támogatni a gazdaságilag elmaradott országokat Folytatódik a koreai kérdés vitája a politikai bizottságban New York (ČTK) — Az ENSZ közgyűlésének gazdasági és pénzügyi bizottsága befejezte az b'.talános vitát a gazdaságilag elmaradott országok technikai megsegítéséről az ENSZ útján. Az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok küldöttei vitafelszólalásukban hangsúlyozták az ENSZ technikai segélynyújtásának nagy jelentőségét a kevéssé fejlett országok fellendítésére és kérték, hogy ezt a támogatást bővítsék. G. P. Arkagyjev szovjet küldött beszédében utalt India, Indonézia, Pakisztán és Mexico panaszára, mely szerint a gazdaságilag elmaradott országok segítségére küldött szakemberek kiválasztásánál nem tartják be az arányos földrajzi képviselet elvét. A szakértőket főképpen az USA-ból, Nagy-Britanniából és Hollandiából irányítják a gazdaságilag elmaradott országokba. A Szovjetuniónak a segélynyújtás tekintetében nagy lehetőségei vannak. Az elmaradott országok nemzeti kádereinek nevelésében a Szovjetunió támogatást ajánl és lehetővé teszi ezer külföldi diák és szakember tanu

;mányútját a Szovjetunióban. A Szovjetunió bármilyen gazdasági és politikai vagy egyéb előny nélkül juttat technikai-, gazdasági támogatást a támogatásra szoruló államoknak. Tudományos, laboratóriumi és technikai berendezéseket építtet vagy épít Indiában, Pakisztánban, Ceylon szigetén, Szíriában, Chilében és Burmában. A koreai kérdés vitája Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága november 13-én délelőtt folytatta az úgynevezett koreai kérdés vitáját. Michalowszki lengyel küldött elítélte egyes küldöttek eljárását, akik a politikai bizottság ülésén aljas rágalmakkal illetik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, ezt megelőzőleg elutasították ezen ország képviselőinek részvételét a tanácskozásokon és lehetetlenné tették, hogy a rágalmakkal szembenézzenek. A lengyel küldött ezután megállapította, hogy a koreai kérdés békés elintézését semmiképpen sem segíti elő az a tény, hogy az USA meghiúsítja a semleges államok koreai fegyverszüneti felügyelő bizottságának tevékenységét. A lengyel küldöttség nézete szerint pontosan be kellene tartani a fegyverszüneti egyezményt és utána rá kell térni a koreai probléma politikai" megoldására a Korea területén fennálló két állam egyezményének alapján. A politikai bizottság november 13-i délutáni ülésén V. N. Ciba, az Ukrán SZSZK küldötte a többi között kijelentette, hogy Korea egyesítése a koreaiak ügye, azonban minden érdekelt állam kötelessége, hogy ezt elősegítse. Ezért támogatni kell a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság arra irányuló javaslatait, hogy hívjanak össze nemzetközi értekezletet, amely hozzájárulna a koreai kérdés és valamennyi távol-keleti nyílt probléma megoldásához. 2 KÉRDÉS FELELET A lengyel belügyminiszter a nyugati kém z Igálat lengyelországi tevékenységéről Varsó (ČTK) — W. Wicha lengyel belügyminiszter az Agencija Robotnicza hírügynökség képviselőivel a lengyelországi biztonsági szervek munkájáról folytatott beszélgetése során a többi között említést tett a kém- és diverzáns tevékenységről a , Lengyel Népköztársaságban. Rámutatott a régi reakciós politikai pártok tagcsoportjainak aktivizálására irányuló kísérletekre és arra, hogy terrorista jellegű illegális csoportokat szerveznek. E terrorszervezetek fő szervezői gyakran az illegális reakciós szervezetek volt tagjai, akiket ezen aljas tevékenységükért már meg is büntettek. „Megállapítást nyert — jelentette ki W. Wicha miniszter — hogy hazánk nyugati tájaira a Német Szövetségi Köztársaságból volt gyárosok és nagybirtokosok érkeznek. Ezek a személyek felveszik a kapcsolatot azokkal, akik náluk valaha alkalmazva voltak." A Lengyel Népköztársaság belügyminisztere hangsúlyozta, hogy a nyugati államok kémszervezetei állandóan küldenek ügynököket és kémeket Lengyelországba. GRIGORE PREOTEASA elvtárs temetése Bukarest város dolgozói november 13-án utolsó útjára kísérték Grigore Preoteasa elvtársát, a Román< Munkáspárt Központi Bizottsága politikai irodájának póttagját, a KB titkárát. A délelőtti órákban a köztársasági palotába a dolgozók tömegei érkeztek, hogy megadják a végső tiszteletet annak az elvtársnak, aki egész életét a munkások jogaiért, szabadságáért és a szocializmusért folytatott harcnak áldozta. A ravatalnál a temetésre érkezett szovjet kormányküldöttség tagjai állottak Leonid Brezsnyevvel, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagjával, a KB titkárával az élen. Mielőtt a halotti menetben utolsó útjára kísérték volna Preoteasat, a ravatalnál Gheorghe Gheorghiu-Dej, Gheorghiu Apostol, Emil Bodnaras, Petre Borila, Alc'.tszandru Draghici, Leontin Salajan, Fazekas János, Vlagyimir Gheorghiu és Avran Bunaciu állottak őrt. Tizenegy órakor Preoteasa koporsóját ágyútalpra helyezték és a halotti menet útra kelt Ghencea katonai temető felé, ahol a gyászoló vendégek gyülekeztek. Az Internacionálé hangjai mellett és ágyúlövések kíséretében Apostol, Bodnaras, Borila, Draghici, Salajan, Fazekas és Gheorghiu elvtársak a koporsót a márványkriptába helyezték. A kriptán a Román Munkáspárt jelvénye látható, mely pártnak oly hű tagja volt Grigore Preoteasa elvtárs. Eisenhower. az amerikai népet előkészíti a fegyverkezési kiadások további emelésére Oklahoma City (ČTK) — Eisenhower, az USA elnöke, hogy a szovjet sikerek keltette borús hangulatot eloszlassa, szónoki hadjáratának keretében november 13-án Oklahoma Cityben beszélt. A legutóbbi szovjet sikereket „a szabad világot fenyegető veszedelemként" tüntette fel és az amerikai népben a félelem érzését akarta kelteni, hogy azt a fegyverkezési kiadások további fókczására használhassa. Eisenhower nyíltan beszélt „e veszedelem elhárításának szükségességéről" a kiegyensúlyozatlan költségvetés árán és más költségvetési tételek terhére is. Eisenhower felszólította Amerika lakosságát, „ne vonakodjon áldozatot hozni" a további lázas fegyverkezés oltárára az eddiginél sokkal nagyobb mértékben. Beszédének további' részében az amerikai iskolaprogram revíziójának szükségességéről beszélt. Kommunista választási siker Indonéziában Dzsakarta (ČTK) — A dzso-dzsakartai terület városi és községi tanácsainak választásánál nem hivatalos adatok szerint a kommunista párt jelöltjeire 143 ezer, a nemzeti párt jelöltjeire 72 ezer és a Maszjumi muzulmán párt jelöltjeire 50 ezer szavazatot adtak le. Nyugat-németországi hangok az atomfegyverkezés ellen Bonn (ČTK) — A bonni kormányköröknek Nyugat-Németország atomfelfegyverzésére irányuló erőfeszítése fokozódásával a Német Szövetségi Köztársaságban egyre terjed azoknak a száma, akik óva intenek az országnak s - agresszív háború atomtámaszpontjává való átalakításától. A „Fränkischer Kreis", a nyugat-németországi értelmiségiek haladó szervezete november 13-i üléséről sürgős felhívást intézett a szövetségi parlamenthez, utasítsa el Nyugat-Németország részvételét az atomfegyverkezésben és az atomfegyverek elhelyezését a Német Szövetségi Köztársaság területén. Arra a veszedelemre, amely NyugatNémetországnak a NATO atomtámaszpontjává való átalakításából ered, felhívja a figyelmet, a „Süddeutsche Zeitung", egy befolyásos nyugat-németországi lap Is november 13-i számában. „Háború esetén ez annyit jelentene, hogy a Német Szövetségi Köztársaság az atomháború központjává válnék és teljesen elpusztulna" — írja a lap. A magyar írók egy csoportját börtönbüntetésre ítélték Budapest (ČTK) — A Magyar Távirati Iroda tudósítása szerint a Magyar Népköztársaság legfelső bírósága november 13-án ítéletet hozott azon magyar írók csoportja felett, akik 1956. októbere előtt és az ellenforradalom idején felforgató-tevékenységet szerveztek a Magyar Népköztársaság ellen. Déry Tibort a népi demokratikus rendszer megdöntésére törekvő szervezet vezetésével vádolták. A beigazolt vád alapján 9 évi szabadságvesztésre ítélték. Háy Gyula írót e szervezetben való aktív részvételéért 6 évi börtönbüntetésre ítélték. Zelk Zoltánt az államrendszer elleni uszításért 3 évi és Tardos Tibort 1 és félévi fogházbüntetéssel sújtották. Gaillard kormányának első nehézségei Párias (ČTK) — A még csak nyolc napja fennálló Gaillard-kormány a nemzetgyűlésben nehézségekbe ütközött, amelyek következtében a kormány pénzügyi javaslatainak vitáját 24 órával el kellett halasztani. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága hosszantartó viharos vita után csupán elenyésző 17:16 arányú többséggel fogadta el a pénzügyi előterjesztést. Tizenegy képviselő tartózkodott a szavazástól. A bizottság az új adókat nem a kormány kívánsága szerinti 107 milliárd frankban, hanem csak 79 milliárd frank összegben hagyta jóvá. A pénzügyi bizottság vitája azt mutatja, hogy a kormánykoalíció baloldala (a szocialisták) és a jobbolodal (függetlenek) között jelentős ellentétek vannak arra nézve, hogyan valósítják meg az adópolitikát. Szukszelainent bízták meg az új finn kormány megalakításával Helsinki (ČTK) — Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke november 13-án fogadta V. Szukszelainent, akit az agrár szövetség képviselői a miniszterelnök tisztségére javasolnak. Az elnök felszólította V. Szukszelainent, tanulmányozza az új többségi kormány összeállításának lehetőségeit a parlamentben képviselt négy burzsoá párt együttműködése alapján a szociáldemokraták javaslata szerint. A finnországi kormányválság már október 18-a óta tart, amikor a Szukszelainen-kormánynak nem szavaztak bizalmat és a kormány lemondott. Az algériai francia egységek megsértették Tunisz határát Tunisz (ČTK) — Tuniszban november 13-án hivatalosan jelentették, hogy az algériai francia egységek a napokban két ízben is megsértették Tunisz szuverenitását. November 11én francia katonák Sakiet-Sidi-Jusef térségében algériai menekülőkre tüzeltek és tuniszi területre üldözték őket. A francia katonák és a tuniszi hadsereg egysége között összetűzésre került sor. A franciák több sebesülttel visszavonultak Algéria területére. November 12-én két francia katonai repülőgép Sakiet-Sid'i-Juseftől három kilométernyire keletre fekvő tuniszi falut vett tűz alá. E támadás során egy tuniszi súlyosan megsebesült. Afrika és Ázsia országainak tanácskozása •" előtt Mikor kerül sor az afrikai és ázsiai országok második értekezletére és milyen kérdésekről tárgyalnak majd ott? A z utóbbi napok világpolitikai hírei közül jelentőségével magasan kiemelkedik dr. Szingnek (India), az ázsiai-afrikai szolidaritási bizottság főtitkárának bejelentése arról, hogy felhívták 40 ázsiai és afrikai ország képviselőjét, vegyenek részt a december 26. és január 1. között Kairóban tartandó értekezleten. Az értekezletnek az a célja, hogy részvevői a bandungi elvek szellemében meghatározzák, lefektessék az ázsiaiafrikai egységfront szilárd alapjait. Előreláthatólag körülbelül 250—400 mindkét kontinens közvéleményét képviselő küldött vesz részt a tanácskozásokon. Feltételezhető, hogy az értekezleten nem jelenik meg minden meghívott ország küldöttsége, azonban még így is megállapíthatjuk, hogy a bandungi értekezlet két évvel ezelőtt okmányba foglalt elve — a pozitív semlegesség, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás politikája — azóta rendkívül népszerűvé vált az ázsiai és afrikai világban. Ennek a népszerűségnek nem a véletlenség az oka: a közelmúltban számos politikai esemény jelezte a bandungi szellem erejét és győzelmét a világpolitika küzdő terén, a washingtoni és más imperialista államok politikájval szemben. A pozitív semlegességnek Bandungban okmányba foglalt politikája ugyanis kizárja az amerikaiak afrikai és ázsiai terveinek megvalósítását és lépten-nyomon keresztül húzza a stratégiai elgondolásaikat. A bandungi szellem összefogó erejének tudható be, hogy az USAnak nem sikerült a politikai céljainak megfelelő és azokat kiszolgáló katonai tömböket összetákolnia, Afrikában és Ázsiában is többet vártak. Érthető tehát, hogy minden eszközt felhasznál e szellemnek a kiűzésére és megsemmisítésére. Ezért kísérelte meg a bandungi politikát folytató indonéz kormányzat megdöntését, emiatt folytat hidegháborút Szíria ellen és vonultat fel török csapatokat Szíria határán, s ez az oka az egyiptomi kormányzat elleni blokádnak és nyomásnak is. Mindeddig azonban az amerikai „szelleműzési" kísérletek csak meddő próbálkozások maradtak, még megvalósulásuk előtt ,,a bandungi zátonyra" futottak. Az új, a kairói találkozó bizonyosan még jobban megerősíti, megszilárdítja a „bandungi országok" barátságát és egybehangolja, egyesíti az idegen beavatkozók ellen folytatott harcukat. Éppen ennek a célnak zavartalan megvalósítását tartva szem előtt, Izraelt nem hívták meg az értekezletre, mivel ez az ország politikai problémát okoz, s ennélfogva véleménykülönbséget idézhetne elő, holott az értekezlet célja az, hogy a küldöttek egyhangúlag elfogadják a napirendre tűzött kérdésekre vonatkozó határozatokat. (-ik) Londoni aggodalmak — londoni remények Az utóbbi napokban két területi követelést szegeztek neki Angliának, amely megrémítette a régi gyarmati birodalom maradványaiért rettegő urakat. Nézzük hát, ki mit követel Angliától? A

z angol diplomácia a fenyegetéseket és a durva katonai akciókat most a tanácskozásokra változtatta és így próbálja leszerelni az egyik területi követelést. Nagy titokban előkészítette Mohamed el Badr jemeni trónörökös. 10 napos angliai megbeszéléseit. A trónörökös már napok óta Londonban tárgyal, ahol az angol lapok jelentése szerint megkísérlik lebeszélni azon követeléséről, hogy a múlt század harmincas éveiben az Arab-félsziget déli részén elrabolt angol protektorátusokat és Adent adják vissza Jemennek. Londonnak most különösen sürgős e kérdés gyors és megnyugtató megoldása, hiszen csak nem régen határozták el, hogy a közel-keleti angol haderők főparancsnokságát Ciprus szigetéről áthelyezik Adenbe. A gyarmatosítóknak kellemetlen a ciprusi légkör, a jelek szerint azonban Aden nem kecsegtet sok jóval, hiszen a Times szerint: „A nacionalista szellem, amely Jemennel szimpatizál, nagyrn erős Adenben. E gyarmaton három politikai csoport létezik és valamennyi elégtelen a jelenlegi gyarmati kormánnyal." Az angolok a követelések leszerelését kettős úton kísérlik meg: Alkotmánymódosítást terveznek, amely látszólag nagyobb jogokat ad Aden lakosságának az 1959 elején megtartandó választások után. A másik kísérlet pedig a jemeni trónörökös londoni látogatása, amelytől sokat várnak. Bizonyára nem fukarkodnak majd a Jemen támogatására tett ígéretekkel sem, hogy helyzetüket megszilárdítsák a Közép-Kelet e stratégiailag fontos pontján. A trónörökös Londonba menet Kairóban viszont kijelente.tte, hogy kitart követelései mellett, elutasítja az Eisenhower-doktrinát és barátságra törekszik a Szovjetunióval. Ezek után nagyon is túlzottnak tűnnek a vérmes londoni remények. Mint derült égből villámcsapás hatott Londonban a másik kellemetlen területi követelő, amely nem más, mint a szövetséges Irán. Az iráni sah ugyanis utasította a kormányt hogy készítsen törvényjavaslatot amely a Perzsa-öbölben fekvő angol fennhatóság alatt álló Bahrein szigetét iráninak nyilvánítja. Egyes lapjelentések szerint Irár már 1952-ben is fellépett azzal í követeléssel, hogy Bahreint (amelynek olajfinomítója a gazdag SzaudArábia-i olajat dolgozza fel és a világon az ötödik legjelentősebb finomító) csatolják hozzá. Angliának akkor sikerült a kérdést eltussolni. A; igazi tulajdonosok azonban most újrí jelentkeznek. Anglia persze hallan sem akar róla, és az angol sajti nem éppen a legudvariasabb módor adja tudtára Iránnak, hogy túlmerészet, sőt lehetetlent akar. Kérdéi ezek után, az iráni vezető körök kitartanak-e követelésük mellett é: ezzel egy újabb rést ütnek a Bagdadi Paktumon, vagy szép csendbei visszavonják követelésüket. (sz. b. LIBANON KORMÁNYA november 13-án az országból kiutasította Michael Adamsot. a „Manchester Guardian" angol lap tudósítóját, mert hamisan vázolta a libanoni helyzetet. A tudósítónak 48 órán belül el kell hagynia Libanont. (ČTK) A BIZTONSÁGI TANÁCS november 13-án folytatta a kasmiri kérdés tárgyalását. Menőn indiai küldött a Biztonsági Tanács figyelmét felhívta arra a tényre, hogy kasmírban az agreszsziő úi fázisa kezdődött. (ČTK) AZ ATHÉNI VÁROSI KÖZLEKEDÉSI ALKALMAZOTTAK 26 napi sztrájkjukkal kiharcolták munkabérkövetelésük teljesítését. (ČTK) A LENGYELORSZÁGI biztonsági szervek Krakkóban letartóztattak két ameriaki ügynököt: Stanislav Morgant és Zykmund Zsulkiewiczet. (ČTK). A NYUGAT-NÉMETORSZÁGI ÉSZA —RAJNA vidéki és westfáliai ipa üzemekről megdöbbentő adatokat kč zöl a nyugat-németországi „West fá'ische Rundschau". A lap szerint i ipari üzemek felügyeleti hatósága je lentésében rámutat a gyermekmunl kizsákmányolására. Iskolaköteles koi ban levő gyermekeket gyárakban, m( zőgazdaságban és üzletekben alka maznak. A gyermekek hetenként töt mint 40 órát dolgoznak és a legalí cscnyabb munkábért kapják. Egyf sekkel a legnehezebb munkákat vegeztetik. (ČTK Időjárás Reggel és délelőtt folyamán kö< nappal nagy felhőátvonulások, hüvi: idő. A legmagasabb nappali hőmérsél let 4—6 fok. Észak- és Északkelei Szlovákiában 1—2 fok. Keleti széL „OJ S7Ö" kiadia Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőséq• Bratislava. Gorkého u 10 sz., Telefon: 347-16, "S51-17. 232-61, — főszerkesztő: 352-10. — főszerkesztő-helyettes: 262 77. — titkársáq: 326-39. — sportrovat: 325 89 Kiadóhivatal: Bratislava. Gorkého 8. telefon: 3V '>" E'őfizetési díi havonta Kés 8,—. Terjeszti a Posta Hirlapszolqálata Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda. Szlovákia Kommunista Pártia Központi ; RiwJttsigának kiadóvállalata, Bratislava. A-73386