Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-15 / 317. szám, péntek

Azerette a šfim'tef Elhunyt köztársasági elnökünk a testedzés és sport nagy híve volt. Már évtizedekkel ezelőtt, még az első világháborút megelőző években a kladnói labdarúgó egye sülét elnöke volt és élete végéig kedvelte a futballt. A Prágában sorra került országok közötti mér­kőzések gyakori vendége volt s na gy hozzáértéssel figyelte a zöld gyepen folyó küzdelmet. Antonín Zápotocký köztársasági elnök ér­deklődése azonban a sport többi á ga felé is fordult, két évvel ezelőtt pedig csaknem minden nap megj elent a strahovi stadion páholyá­ban, hogy végignézze az I. Országos Spartakiád bemutatóit, az erő és szépség e nagyszerű megnyilv ánulásait. Antonín Zápotocký a sport aktuális kérdéseivel is foglalkozott és jártassága egy-egy fontos kérdésben meglepte a szakértőket is. „Országunkban a fizikailag erős emberek milliós hadseregére van szükségünk. Az akarat, a férfiassá g, az energia, a kitartás embereire. Az övék a jövő, az ő kezük harcolja ki a jogot až emberi társada­lom új alapjainak megépítésére" — állapította meg Lenin és Antonín Zápotocký mindig e mondat szem előtt tartásával tekintett a sport­ra. Az akarat, az energia, a kitár tás — ezeket a tulajdonságokat főleg a sport fejleszti, a sportversenyek harcot, küzdelmet jelente­nek és a vetélkedés egyre inkább növeli ezeket a mindennapi mun­kában is nélkülözhetetlen erőforrásokat. Antonín Zápotocký éppen ezért — Lenin tanítását követve — a kommunista nevelés elválaszt­hatatlan részét látta a sportban. A csehszlovák testnevelés igen sokat köszönhet Antonín Zápotoc­kýnak. Versenyzőink mély hálával gondolnak majd mindig elhunyt einökünkre, a sport nagy barát jára és támogatójára. Ä FOIRRADÄLO A világtörténelem legjelentősebb nemzetű és nemzetiségű szocialista ál­forradalmának bölcsőjénél tette meg a lam gondolatának elvetését és apró, szovjet kormány az első nagy lépé- szocialista, nemzeti államegységekre seket, melyek a Lenin által már ré- való feloszlását? Nem! Hogyan kell gebben megfogalmazott pártprogramot tehát értelmeznünk? Elsősorban is a váltották valóra, és amelyekben konk- történelmi tények figyelembevételével rét kifejezést nyert a forradalmat vég- le kell szögeznünk, hogy Lenin müvé­rehajtó milliós tömegek, nemzedékek nek ez a tétele a cári Oroszország ál­vágya. A nagyjelentőségű béke- és tal elnyomott, alacsony fejlődési fokon földdekrétum után a párt fontos és álló népek ellen folytatott rablóhadjá­Oroszország népeinek történetében rátok leigázó politikájának megszün­egyenesen korszakalkotó jelentőségű tetését jelentette. Azt, hogy az új okmányt adott ki: „Az oroszországi állam, Szovjet-Oroszország nem leigá­népek jogainak kinyilatkoztatását", zott tartományokként, gazdasági függ­melyet Sztálin,, mint nemzetiségi nép- vényekként akarja kezelni ezeknek a biztos szövegezett meg és Leninnel népeknek országait, hanem testvérét együtt írt alá. A párt és a szovjet látja bennük, s mint ilyen kíván egy kormány ebben az okmányban kihir- hatalmas államszövetségben velük él­dette a népek szabadságát és önren- ni. Ennek alapja azonban a proletár­delkezési jogát, véget vetett az átkos hatalom volt, melynek szilárd talaján cári rendszer elnemzetlenítő bűnös po- állva az orosz proletariátus, meg­litikájának. A népek egyenjogúságé- döntve burzsoáziáját és ennek nacio­nak kimondásával megteremtette a nalizmusát, kezet foghatott a tatár, volt cári Oroszország területén élő örmény, baskír, kazah stb. proletárok­különféle nemzetek és fajok dolgozói- kal, a;<ik a forradalom győzelme nak testvéri összefogását, amely ké- után küzdöttek saját nemzetbeli el­sőbb a szocialista nemzeti köztársa- nyomóik, a bejek, kánok s más hűbéri­Ságok szövetségi államának, uniójának burzsoá rétegek mesterségesen szított lett az alapja. nacionalizmusa ellen. Történelmi té­Az oroszországi népek jogainak ki- nyékből tudjuk, hogy az oroszországi nyilatkoztatása a lenini nemzetiségi nemzetek és nemzetiségek megértet­politika diadala volt. Az osztályharc ték ennek a mély lenini gondolatokat oroszországi viszonyainak közepette tartalmazó okmánynak línyegét és szerzett értékes tapasztalatok leszüré- önként, saját nemzeti és szociális ér­sével reális irányt szabott a proletár- dekeiket követve zárkóztak fel orosz állam nemzetiségi politikájának, amely testvérükhöz, hogy a szabad nemzeti arra irányult, hogy megnyerje más fejlődés útján, közös úton, szoros nemzetek proletárjait a bolsevik párt együttműködésben, hamarább és biz­politikája támogatásának, hogy össze- tosabban juthassanak el a világprole­forrassza a dolgozók testvériségét és tariátus közös céljához, a szocializ­ennek eredményeképpen a nemzeti és mushoz. szociális elnyomatás láncaitól megsza- A szovjet hatalomnak erős, sok­badult népeket szabad bnrendelkezé- nemzetiségű, a nép szilárd erkölcs­:tn ahL JaTmaT^ocľatta aana 0rt r, ta V, e f 0'""^ , ^ľft kosson, amely képes meqvédeni a for- lamra volt szuks é9 e- Gondoljunk csak radalom vívmányait a világreakció tá- arr a- mi I.yen reménytelenül védekez­madásaitól, képes lerakni a szocializ- lettek volna ezek a múltban elma­mus alapjait s felépíteni azt az impe- radt, primitív népek saját szocialista rjalista viiág bősz támadásai közepette, nemzeti államaik szűk keretében az Lenin még a forradalom előtt meg- imperialista ragadozók ellen, az inter­jelent, „A proletariátus feladatai for- venció éveiben és később. A szovjet radalmunkban" c. brosúrájában azt j hatalom nem azt a célt követte tűzte ki feladatul, hogy „a nemzeti ' negyven évvel ezelőtt, 1917. novem­kérdésben a proletárpártnak mindé- ber 15-én kihirdetett deklarációjával nekelőtt amellett kell síkraszállnia, " hogy hirdessék ki és egyben haladék­A Csehszlovákiai Testnevelési Szövetség távirata a CSKP Központi Bizottságához — A Csehszlovákiai Testnevelési Szö­vetség Központi Bizottsága a követ­kező táviratot küldte Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának: „Tisztelt elvtársak! A Csehszlovákiai Testnevelési Szö­vetség Központi Bizottságának és testnevelési mozgalmunk tagjainak nevében mély részvétünket fejezzük ki- Önöknek hon szeretett Antonín Zápotocký elvtársunknak, a CSKP Központi Bizottsága politikai irodája tagjának, a köztársaság elnökének el­hunyta felett. Egységes testnevelési szervezetünk tagjai Csehszlovákia népével egyetem­ben tudatosítják, milyen súlyos és fájdalmas veszteség ért bennünket a munkásosztály igazságos ügyéért, a proletár nemzetköziség eszméiért küzdő rettenthetetlen harcosnak, ha­zánk bölcs gazdájának és a szocia­lista építés szervezőjének az élők soraiból való eltávozásával. Sohasem feledjük el Antonín Zápotocký elv­társ tetteket szülő igyekezetét, me­lyet szocialista testnevelésünk forra­dalmi útjának és helyes irányvonalá­nak kitűzésében fejtett ki. Ezekben a nehéz pillanatokban megfogadjuk: tovább fokozzuk tö­rekvésünket, hogy hazánk szocialista építésében mindig szem előtt tartjuk Antonín Zápotocký böilcs tanácsait, aki életét a munkásosztály hősies küzdelmének szentelte. Nagy öröké­nek szellemében egységes testneve­lési szervezetünk tagjaiból államunk egészséges, munkára és honvédelem­re egyaránt képes nemzedékeit akar­juk felnevelni. Drága kommunista pártunk Közpon­ti Bizottsága köré tömörülve fogad­juk, hogy becsülettel teljesítjük azt a küldetést, amely hazánk szocialista építése betetőzésének időszakában egységes testnevelési mozgalmunkra hárul. a A Csehszlovákiai Testnevelési Szö­vetség Központi Bizottsága nevében FRANTJŠEK VODSLOŇ elnök. A Csehszlovákiai Testnevelési Szövetség hivatalos közleménye A Csehszlovákiai Testnevelési Szö­vetség Központi Bizottsága közli, hogy a nemzeti gyász ideje alatt azonnali hatállyal szünetelnek az isszes sportvetélkedések, nemzetközi találkozók, sportküldöttségek fogad­tatása, az edzések, sportviták, orszá­gos, kerületi és járási vezetőségi ülések, az egyes sportszakosztályok ülései, kivéve a gyászüléseket. A Központi Labdarúgó Osztály uta­sítására a Dukla Praha labdarúgó­csapata, melynek a sorsolás szerint lovember 13-án a Manchester United csapatával kellett volna annak ott­lonában mérkőznie, visszatért Prá­jába. A két egyesület megállapodása szerint a két csapat első találkozó­iát december 4-én játsszák Manches­terben, a visszavágóra pedig decem­>er 11-én kerül sor Prágában. A Központi Labdarúgó Osztály egyébként közli, hogy az I. liga labda, •úgó-bajnokságát november 24-én olytatják és a november 17-ről el­naradt mérkőzéseket valószínűleg lecember 1-én bonyolítják majd le. A SPORTFOGADÖ-IRODA HIVATALOS KÖZLEMÉNYE A nemzeti gyász idejére megvál­toztatták a SAZKA és a ŠPORTKA műsorát. 1. A SAZKA 46. fogadőhe­tében elmaradnak az összes sportese­mények s ezért ezen a héten SAZKA­fogadásokra nem kerül sor. Az összes postahivatalok azonnali hatállyal be­szüntették a 46. hétre szóló szelvé­nyek átvételét. Azok, akik már elő­zően beadták a szelvényeket íaz ille­tékes postahivatalnál november 19-ig — felmutatva az „A" és „B" szel­vényt — visszakapják a befizetett összeget. 2. A 47. fogadóhét novem­ber 18-án kezdődik. A műsort a szo­kásos időpontban közlik. A ŠPORTKA 46. FOGADÓHETÉT nem érinti a nemzeti gyász. A ŠPORT­KA sorsolását vasárnap, november 17­én a prágai sportfogadó-iroda épü­letében tartják állami közjegyző fel­ügyelete alatt. hogy az oroszországi népek tömérdek nemzeti, egymástól elszigetelt államra talanul valósítsák is meg valamennyi, ! aprózódjanak fel, és éppen ezért írta a cárizmus által elnyomott, erőszakos úton Oroszországhoz csatolt, vagy az állam határai között erőszakkal visz­szatartott, azaz annektált nemzet és nemzetiség Oroszországtól való külön­válásának szabadságát." .... Jelentette-e ez a politika a sok­Lenin, hogy „a proletárpárt minél na­gyobb kiterjedésű állam megteremtésé­re törekszik, mert az előnyös a dol gozóknak; arra törekszik, hogy nemzeteket közelebb hozza egymáshoz és idővel egybeolvassza, de ezt a cél ját nem erőszak, hanem kizárólag va­NIDIIKA lamennyi nemzet munkásainak és egész dolgozó tömegének szabad testvéri szövetsége útján akarja elérni." „Minél demokratikusabb lesz az oroszországi köztársaság, minél sike­resebben építjük ki szervezetét, mint munkás- és parasztküldöttek szov­jetjének köztársaságát, annál hatalma­sabb lesz mindsn nemzet dolgozó tö­megeiben az ilyen köztársasághoz való önkéntes vonzódás ereje" — írja Le­nin. Az oroszországi népek jogainak ki­nyilatkoztatása tehát egy új, megfon­toltan előre kidolgozott lenini nemze­tiségi politika alapja volt. Lezárta a nemzeti egyenjogúságért vívott küz­delmek korszakát és olyan reális ala­pot adott a helyes nemzetiségi poli­tika kifejtésére, amely négy évtized alatt igazolta nagy erejét és példát mutatott sok más európai és ázsiai országnak, köztük hazánknak is, a nemzetiségi kérdés lenini megoldására. A nemzeti kérdés igazságos és egyedül helyes megoldása a Nagy Ok­tóber vívmánya. Annak "az Október­nek vívmánya, amelynek nemrégen ünnepeltük 40. évfordulóját, és amely­nek fényében negyven év távlatából még jobban kitűnik e bölcs politika helyessége. Sztálin a Piavdában irt egykoti cik­kében így jellemezte az Októberi For­radalom jelentőségét a nemzeti kérdés megoldásában: „Az Októberi Forradalom nagy, az egész világra kiható jelentősége fő­képpen abban áll, hogy : 1. kitágította a nemzeti kérdés kereteit és a nem­zeti elnyomás elleni harc részletkér­déseit az elnyomott népek, gyarmatok és félgyarmatok felszabadulásának, az imperializmustól való megszabadulásá­nak általános kérdésévé tette; 2. nagy lehetőséget adott és járható utakat nyitott erre a felszabadulásra és ezzel jelentősen megkönnyítette Nyugat es Kelet elnyomott népeinek felszabadu­lását, bevonta őket az imperializmus elleni győzelmes harc közös medrébe; 3. ezzel hidat vert a szocialista Nyugat és a leigázott Kelet között, a világ­imperializmus ellen kiépítette a forra­dalomnak új frontját Nyugat prole­tárjaitól az oroszországi forradalmon át Kelet népeiig". E három pont fejezi ki röviden azt, amit negyven évvel ezelőtt elindított az orosz proletariátus fegyveres fel­kelése, és ami megvalósult a világ el­ső szocialista államának negyven éven át folytatott nemzetiségi politikájá­Lörincz X-ászIó . ••­v-. r.. inawuJU L__ Irt*ifiéerf Az égboltot megvilágították a fővá­ros csillogó fényei. Az öreg munkás, aki vezetett, egyik kezével a kormány­kereket tartotta, a másikkal meg lelkesen mutatott a távolban csillo­gó város felé: „Az enyém!" — mondotta ragyogó arccal. „Most teljesen az enyém! Az én Petrográdom!" Tizedik fejezet Moszkva A Forradalmi Katonai Tanács szen­vedélyes következetességgel harcolt a végső gyézelemért. „November 14. Az összes hadsereg-, hadtest-, had­osztály- és ezredbizottsághoz, a mun­kás-, katona- és parasztküldöttek összes szovjetjeihez, mindenkihez, mindenkihez, mindenkihez. A kozákok, tisztiiskolások, katonák, matrózok és munkások közt létrejött megállapodás értelmében elhatároz­tuk, hogy Alekszandr Fjodorovics Ke­renszkijt népbíróság elé állítjuk. Kö­veteljük, hogy Kerenszkijt tartóztas­sák le és az alanti szervezet nevében azt a parancsot adják neki, hogy azonnal utazzon Petrográdba és je­lentkezzék a bíróság előtt. Aláírás: Az usszuri 1. lovassági had­osztály kozákjai; a petrográdi szabadharcos kü­lönítmény tisztiiskolásainak bi­zottsága ; az 5. hadsereg küldötte. Dibenko népbiztos." A Honmentő Bizottság, a duma, az eszer párt központi bizottsága — ame­lyek büszkén vallották Kerenszkijt tagjuknak — hevesen tiltakoztak, hangoztatva, hogy csak az Alkotmá­nyozó Gyűlés vonhatja őt felelősségre. November 16-án este 2000 vörösgár­distát láttam végigvonulni a Zagorod­nij proszpekten. Elöl a katonabanda a Marseillaise-t játszotta — és milyen időszerű volt ez! Vérvörös zászlókkal vonultak a munkások, hogy üdvözöljék testvéreiket, akik megvédték a „vörös Petrográdot" ... Asszonyok és férfiak meneteltek feltűzött szuronnyal a rosszu! világított, sáros utcákon, s a burzsoák megvetéssel, de egyúttal ijedten szemlélték a menetet.. . Mind ellenük voltak — üzletem­berek, spekulánsok, földbirtokosok, tisztek, politikusok, tanítók, diákok, iparosok, szatócsok, hivatalnokok, ügy­nökök. A többi szocialista párt engesz­telhetetlen gyűlölettel gyűlölte a boIse_ vikokat. A szovjetek mellett a munká­sok, a matrózok, a nem demoralizált katonák, a földnélküli parasztok voltak, és néhány — nagyon kevés — intelek­tuel... Kerenszkij vereségének híre Orosz­ország legtávolabbi zugába ís eljutott, s minden visszhangzott a proletariátus győzelmétől: Kazán, Szarátov, Novgo­rod, Vinnyica — ahol vér folyt az ut­cán; Moszkva — ahol a bolsevikok ágyúikat a burzsoázia utolsó erődje, a Kreml-felé irányították. „A Kremlt ágyúzzák!" — adták to­vább egymásnak a petrográdi polgárok, valami babonás félelemmel. Akik a „fe­héren csillogó Moszkvából" érkeztek, rettenetes dolgokról számoltak be. Sok ezer halott; a Tverszkaja és a Kuznyec­kij Moszt lángokban; a Vaszilij Bla­zsennij Székesegyház füstölgő rom; az Uszpenszkij Székesegyház beomlott; a Kreml Szpasszkaja-kapuja düledezö­ben; a duma teljesen leégett. Mindazt, amit a bolsevikok eddig csináltak, eltörpült ezen istentelen merénylet mellett, melyet Szent Orosz­ország szívében követtek el. A hívők szinte hallották, amint a gránátok be­csapódnak a szent ortodox templom homlokzatába, porrá zúzva az orosz nemzet szentélyét... November 15-én Lunacsarszkij, ok­tatásügyi népbiztos, a Népbiztosok Ta­nácsának ülésén zokogva sietett kí a teremből. „Nem tudom elviselni! Nem tudom elviselni, hogy ennyi szépséget és tradíciót összeromboljanak ..." Az esti lapok közölték lemondását: „Most értesültem a Moszkvában tör­téntekről. A Vaszilij Székesegyhážat, a Boldog­asszony Székesegyházat ágyúzzák. A Kreml, ahol most Petrográd és Moszkva legértékesebb műkincsei van­nak felhalmozva, tüzérségi tűz alatt áll. Az áldozatok száma több ezerre rúg. A szörnyű küzdelem itt bestiális ke­gyetlenségűvé fajult. Mi van még hátra? Mi történetik még? Nem tudom ezt elviselni, A pohár csorultig telt. Nem bírom e szörnyű­ségeket. Képtelen vagyok dolgozni olyan gondolatok kínzó nyomása alatt, amelyek az őrületbe kergetnek! Ezért válok ki a Népbiztosok Taná­csából. Teljesen tisztában vagyok ezen elha­tározásom súlyosságával. De nem tu­dok elviselni többet..." Aznap a Kremlben a fehérgárdisták és a tisztiiskolások letették a fegy­vert, miután biztosították számukra a szabad elvonulást. A szerződés szöve­ge ez volt: „1. A Közbiztonsági Bizottság meg­szűnik. 2. A Fehér Gárda leteszi a fegyvert és feloszlik. A tisztek megtartják kardjaikat és oldalfegyvereiket. A ka­tonai iskolákban csak az oktatáshoz szükséges fegyverek tarthatók meg, a többi fegyvert a tisztiiskolások be­szolgáltatják. A Forradalmi Katonai Tanács biztosítja a személyi szabad­ságot és sértetlenséget. 3. A lefegyverzésnek a 2. pontban megállapított módon való végrehajtá­sára külön bizottság alakul a béke­tárgyalásokon részt vett szervezetek képviselőiből. 4. E békeszerződés aláírása után mindkét fél azonnal parancsot ad a tüzelés minden katonai művelet megszüntetésére és intézkedik a pa­rancs pontos betartása iránt. 5. A szerződés aláírásakor az ösz­szes foglyokat kölcsönösen szabadon engedik..." (Folytatjuk) üj szó 5 a 1957. november 12.

Next

/
Thumbnails
Contents