Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-14 / 286. szám, hétfő

Világ proletárjai, e gyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. október 14. hétfő 30 fillér X. évfolyam, 286. szám, k burgonya és cukorrépa 220.000 vagonra vár A Központi Szakszervezeti Tanács a következő felhívással fordult va­lamennyi üzemi bizottsághoz: Az államvasutak és a közlekedési alkalmazottak eddig nem látott, pá­ratlan nagy feladatok előtt állanak. Főképp ősszel várnak fokozott fel­adatok a közlekedésre. A mezőkről 220 ezer vagon burgonyát és cukor­répát kell elszállítani. Az év utolsó negyedében a vasúton több mint 42 millió tonna teherárut kell szállítani. Ezt az óriási feladatot csak úgy lehet teljesíteni, ha a lehető leg­jobban fogunk gazdálkodni a vago­nokkal. Vasutasainkat e feladat tel­jesítésében a többi dolgozóknak is támogatniok kell. Az a tény, hogy na­ponta 1000—1 500 vagon marad ki­rakatlan, arról tanúskodik, hogy va­gonunk van ugyan elég, azonban rosszul gazdálkodunk velük. A vagonok lassú körforgása gátolja a terv teljesítéssét termelésünk va­lamennyi ágazatában, elsősorban a szénfejtésben. Október első tíz nap­jában a vagonok késlekedése a szén­termelésben több mint 70 ezer tonna kárt okozott. Joggal panaszkodnak bányászaink, hogy kötelezettségválla­lásukat, mely szerint gazdaságunknak J,8 mfllió tonna szénnel adnak többet, nem teljesíthetik. A rossz gazdálkodás a vagonokkal arra vezetne, hogy termelésünket nem láthatnók el idejében a szükséges nyersanyagokkal, hogy üzemeink nem teljesíthetnék termáléi i tarvüket, és hogy a fogyasztók nem kaphatnák meg idejében a szükséges gyártmá­nyokat. ' Az őszi feladatokat csakis akkor lehet teljesíteni, ha a vasutasok és csehszlovák autobuszvállalatok dolgo­zói a közlekedési üzemc-k dolgozóival a lehető legjobban biztosítják a vas­úti vagonok és a többi szállítóesz­közök teljes kihasználását. A Központi Szakszervezeti Tanács felszólít minden üzemi bizottságot, azonnal tárgyalja meg az üzemek gazdasági vezetőségével és dolgozói­val, hogyan legyenek a közlekedés segítségére. Elsősorban berakodó és kirakodó csoportokat kell szervezni, a vagonokat be- és ki kell rakni éj­jel is, valamint a munkaszünet napjai­ban, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a vagonok a lehető leggyorsabban visszakerüljenek a vas­úti hálózatba. Az adott szóból tettek születnek A komáromi járás szövetkezetesei az üzemi dolgozók példáját követve, kötelezettségvállalások teljesítésével és túlszárnyalásával készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére. — Üj sikerekkel fogadjuk a nagy év­fordulót — mondja Gálik elvtárs, a komáromi járási pártbizottság dolgozó­ja. Szavait tényekkel támasztja alá. A járásban ebben az időben valóban sok sző esik a legfontosabb feladatok teljesítéséről. Bizony a nyár folya­mán kicsit lemaradtak az új tagok szerzésében, pedig még nem mondhat­ják, hogy már nincs kit hívni a szövet­kezetbe, mert csak Gután még 500 magángazdálkodó 1446 hektár földdel van a szövetkezeten kívül. Most ezen is javítani akarnak. A járási nemzeti bizottságról 2—3 naponként 20—25 ta­gú csoportokat küldenek ki a falvakra a helybeli agitátorok segítségére. Lehet azonban már kész eredmé­nyekről is beszélni. A napokban érté­kelték, hogyan teljesítik a szövetkeze­tetek a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaikat. Az egész járásban 201630 liter tejet, 87 mázsa marha­húst, 223 mázsa sertéshúst és 186 894 tojást ajánlottak fel a szövetkezetek terven felül. Az év régé még messze van, de a járás szövetkezetesei adott szavukat már valóra váltották. Marha­húsból 323 mázsát, sertéshúsból 1048 mázsát, tejből 292116 litert és tojás­ból 246 996 darabot adtak be terven felül. A termékek javasrésze az Ifjú­sági Faluból, Gsallóközaranyosról és az őrsújfalusi szövetkezetből került a felvásárló üzemekbe. A járási nemzeti bízottság földműve­lési osztályán most új kartonlapokat díszítenek; a szövetkezetek további felajánlásairól szólnak ezek az Októbe­ri Forradalom 40. évfordulójának tisz­teletére. A gútai szövetkezet például 3600 mSzsa cukorrépát és 4310 mázsa kukoricát termel terven felül. (ve) r- m ­i • A Žilina! krriitet legkorszerűbb téglagyára Bytčán épül a žllinai kerület legkorszerűbb téglagyára, amelyről fenti képünk készült. Az új gyár évi 20 millió téglát fog gyártani és 1958 utolsó negyedében helyezik üzembe. F. Kocian (CTK) felvétele. Leleplezték Naardenben J. A. Komenský emlékművét . * - ' e#l®ii A Okuberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója előtt sokan fel­keresik a bratislavai V. I. Lenin Múzeumot, hogy közelebbről megismerjék a forradalom nagy szervezőjének életét és munkásságát. Képünk a szenei 11-éves iskola tanulóit mutatja be, akik érdeklődéssel nézik Lenin szobrát, amely őt Pétervárott, 1917. április 3-i beszéde közben ábrázolja egy pán­célautón. R. Roller (CTK) felv. ni . ; •• ' . gn .i fiz 0 ifábori Furrajalom 40, ővfordulója :i8zfeSotír3 Két felajánlás A Nagy Október tiszteletére a Vodo­stav zvolení üzemének munkásai is el­határozták, hogy szocialista kötele­zettségvállalásokkal üdvözlik a nagy évfordulót. Laky János, Kovács József és Szlo­vák István a Kovács-munkacsoport, az építkezés legjobb kubikus csoport­jának tagjai azt ígérik, hogy 1152 munkaóra alatt kiásnak 36 köbméter árkot a drenázscsövek részére, s eze­ket a csöveket 200 méteren lerakják. Azonkívül 103 köbméter árkot kiásnak és 150Ó négyzetméter csatornát izolál­nak. A munkát példásan elvégzik és a biztonsági előírásokat is betartják. Kemény fába vágták fejszéjüket a Vodostav krupinai dolgozói is a Kru­pinica patak szabályozásával. Azt a szocialista kötelezettségvállalást tet­ték, hogy október 15-ig a patak új ágyát rendbehozzák és a vizet átve­zetik az új mederbe. Hogy ezt az ígé­retet betarthassák Svec, Lackó ôs Gal­bavý elvtársak felajánlották, hogy 100 m-en a partot kikövezik és mind a két oldalon rendbehozzák. sik. A SANDRIK-ÜZEM FELKÉSZÜLT A NAGY ÉVFORDULÓ MEGÜNNEPLÉSÉRE A Dolné Hámre-i Sandrik-üzem dolgozói szép sikert értek el a Nagy Október 40. évfordulójára vállalt kö­telezettségvállalás teljesítésében. 7213 kg hengerelt nemesített és más fém­anyagot és 1970 kg festéket takarí­tottak meg, amiből 15 600 darab kü­lönféle gyártmányt készítettek A tel­jesített kötelezettség-vállalás értéke 925 784 korona. 8000 LITER TEJ TERVEN FELÜL A vranovi járásban a benkovcei szövetkezetesek tejtermelése egyike a legjobbaknak. Az előírt 29.600 li­ter beadási kötelezettségüket már teljesítették, sőt az állami felvásár­lásra tervezett mennyiséget is át­adták. A tehenek továbbra is jól te­jelnek, ezért a tagok elhatározták hogy a Nagy Októberi Szocialista For­rada'om 40. évfordulója tiszteletére még Ü000 liter tejet adnak be ter­ven felül (Tudósítónktól) 6800 hektárt szántottak fel egy hét a!att Naarden (ČTK) — Csehszlovákia kul­turális küldöttsége Bohumil Muchának, az iskolaügyi miniszter első helyette­sének vezetésével október 12-én dél­előtt koszorút helyezett el Ján Amos Komenský sírján, a városi mauzóleum­ban. Ezután felkereste a J. A. Komen­ský Múzeumot. Cramer, a város pol­gármestere a küldöttség, valamint a csehszlovák követség diplomáciai dol­gozóinak tiszteletére ebédet adott. Cramer polgármester pohárköszöntő­jére Bohumil Mucha, a küldöttség ve­zetője válaszolt és egyúttal átadta Naarden városának az ajándékokat: Komenský „Opera didactica omnia" című művének legújabb kiadását, egy kristályvázát Komenský jelvényével és ' emlékérmeket a városi tanács vala­mennyi jelenlevő tagjának. A polgár­mester ezután a városházán fogadta a J. A. Komenský emlékművének lelep­lezésére meghívott vendégeket, akik­kel együtt haladt az emlékmű helyére. Az ünnepi aktus október 12-én 15 órakor kezdődött. A morvaországi ta­nítók dalköre elénekelte Smetana „Ajánlás" című művét. Ezután Naar­den város dalárdája holland kantátát énekelt. Cramer polgármester szívélyesen üdvözölte a vendégeket, majd átadta a szót Wesselingsnek, Hollandia iskola­ügyi minisztériuma főtitkárának, a hol­land kormány és az iskolaügyi minisz­ter képviselőjének. Wesselings beszé­dében részletesen értékelte J. A. Ko­menský életművét. Főkép filozófiai és pedagógiai gondolatait emelte ki és hangsúlyozta béketörekvését. A hol­land kormány nevében köszönetet mondott Csehszlovákia kormányának azért a nag szerű műért, amelyet Naarden városának adományozott. Ezután B. Mucha, a csehszlovák kul­turális küldöttség vezetője beszélt. A csehszlovák kormány, Csehszlovákia kulturális és tudományos intézményei, a főiskolák és Csehszlovákia népe ne­vében köszönetet mondott Hollandia iskolaügyi minisztériumának, Naarden város polgármesterének és a városnak azért, hogy lehetővé tették J. A. Ko­menský, a cseh nép dicső fia, a nem­zetek tanítója méltó emlékművének leleplezését volt működési helyén. A szónok megemlékezett Komenský hollandiai tartózkodásáról és méltatta működésének jelentőségét. Hangsú­lyozta, hogy Komenský a szociális egyenjogúságra törekedett az iskoláz­tatás, a művelődés terén. B. Mucha, az iskolaügyi miniszter helyettese be­szédét azzal az óhajjal fejezte be, hogy J. A. Komenský naardeni emlékmü­vének leleplezése a Hollandia és Cseh­szlovákia közötti kapcsolatok megszi­lárdításának záloga legyen. Ez után a morvaországi tanítók dal­köre a „Dicsőség neked" című dalt énekelte, miközben Viktor Sándor, Csehszlovákia hollandiai követe lelep­lezte az emlékművet. A csehszlovák himnusz hangjai mellett Sándor követ, a holland himnusz hangjaira pedig Cra­mer polgármester koszorút helyeztek el az emlékműn. A csehszlovák követ a csehszlovák kormány nevében a vá­ros polgármesterének átadta az em­lékművet és holland nyelven mondott beszédében arra kérte, hogy az emlék­művet olyan kegyelettel gondozzák, amilyennel Csehszlovákia népe tekint arra a városra, ahol Komenský örök nyugvőhelyére tért. Az ünnepség után a csehszlovák kö­vet a naardeni városházán fogadást adott. (CTK) — A nyitrai kerület mező­gazdasági dolgozói a kedvező időjá­rást a kapások betakarítására és az őszi vetések gyors elvégzésére hasz­nálják ki. A traktorállomások munkája is megjavult. A legutóbbi héten az FFSZ-ek földjein csaknem 1500 trak­tor dolgozott, ebből éjjeli műszakok­ban 336. Ily módon a nyitrai kerü­letben október első hetében több mint 6800 hektár földet szántottak fel. Nagy segítséget nyújtanak a trak­torállomások az új szövetkezeteknek is. Habár egyes szövetkezetekben még nem fejezték be a technikai földren­dezést, a traktorosak a már előre ki­jelölt helyen szántanak és vetnek. MA A KIÁLLÍTÁSON - ÚJÉVTŐL AZ ÜZLETBEN „Szól a kakas már..." — jut eszembe a régi népdal, valahányszor csak a Ma a holnapért kiállítás plakátján a kukorékoló kakasfejet látom. A pla­káttervező grafikust nem ismerem, s lehet, hogy ő viszont nem ismeri a szép, meleghangú népdalt — de ez nem is fontos, mert plakátjával enél­kül is az elevenére tapintott. Szombaton a bratislavai Kultúra- és Pihenés Parkjában megnyílt kiállítás — melyen a közszükségleti iparnak a jövő évben, forgalomba kerülő termékeit állítják ki — valóban a hajnal, az új esztendő so­katmondó hírnöke, mely tudtára adja a nyilvánosságnak: a közszükségleti ipar és a kereskedelem dolgozói meghallgatták a fogyasztók kérelmeit, észre­vételeit és jövő évben már annyi sok s zép, modern, divatos holmit bocsátanak piacra, aminek egyszer sem voltunk tanúi az elmúlt esztendőkben. Tla az ember csupán a séta ked­•*••*• véért bandukol ki a Duna partra, s a kultúrpark felé veszi útját, gyönyörűséggel tölti el a természet szépsége. Ilyenkor ősszel kedvesebb és drágább a napsugár, olyan mint a csur­gó méz, amikor a folyó pajkos hullá­maira, a szomszédos erdó sárguló, bar­nuló lombú fáira, vagy pedig a jobb­oldali meredek dombon a magasba nyú­ló öreg várfalakra ontja fényét. S most, amikor itt azt is megtudhatjuk, miért kukorékol a kakas olyan hangzatosan azokon a plakátokon, a sétát egybeköt­jük a hasznossal. S nem túlzok, ha azt mondom, hogy ez még jobban tetszik, mint az őszi táj, mert a kiállításon mindazt a szépet láthatjuk, amivel magunkat és lakásunkat szépíthetjük. S nemcsak ezt, — hanem azt is, ho­gyan tehetjük még kellemesebbé ki­rándulásainkat, nyári szabadságunkat. A nagy kiterjedésű kultúrpark maga a kiállítás. Még a sétányait, parkját is kihasználták, mert a hatalmas ter­mek kevésnek bizonyultak. Az érde­kesség kedvéért: ha a jövő évben for­galomba kerülő minden új terméket ki akartak volna állítani, akkor három­szor akkora területre lett volna szük­ség, mint a kultúrpark kiállítási csar­noka. Azonban a látogatók így is meg­láthatják mindazt, ami érdekli őket. A sétányon modern grafikai kivitele­zésű táblákon mutatják be: mit gyárt a közszükségleti ipar. S oldalt — a park egy részén — „rekreációs város­ka" tárul a szemünk elé. A sportkellé­keken kívül láthatjuk itt a legújabb „divatú" családi üdülőhájakat, a fa­ágyas, padlás, sátrakat, sátorból csa­ládi otthont garázzsal, hogy a kirán­dulók a Spartakot is fedél alatt tart­hassák. S mit láthatunk bent, a kultúrpark nagy termében? Megismerkedünk a közszükségleti ipar fejlődésével és ami a legértékesebb számunkra: itt láthat­juk mindazt, amit a jövő évben meg­vásárolhatunk az üzletekben. A belföl­di piacra kerülő termékek szépségben és minőségben az exportcikkekkel ver­senyezhetnek. Aki nem hiszi, győződ­jék meg saját szemével, annál is in­kább, mert a kiállításon láthat az em­ber — kb. 3900 terméket — nem is lehet mind felsorolni. Az egyes árufaj­ták felsorolása is soknak tűnik: textil, kötöttáru, konftkció, üveg, keramika, bútor, hangszer, játék, faipari, nyom­daipari termék ... stb. Ett látni kell, s a látogató elégedetten állapíthatja meg: amire vártam — megkapom. A közszükségleti ipar az utóbbi években — nagy örömünkre — valóban sokat fejlődött világvi­szonylatban is, erről tanúskodik az évről évre egyre jobban növekvő ki­vitélünk. Ez a fejlődés megnyilvánul a belföldi piacra kerülő termékek magas színvonalában is. Dolgozóink mit kifogásoltak eddig a legtöbbször? Azt, hogy kevés az áruválaszték. Az egyes termékek — pl. a cipő, ruha, szövetfajták — szürkék, mondhat­nánk uniformis jellegűek voltak. Má­sok viszont a nyugati divat ízléste­len majmolását juttatták eszünkbe. S most mi a helyzet? A közszük­ségleti ipar megtcdálta igazi „hang­ját." Nem követ idegen törekvéseket, hanem a legújabb divatot tartva szem előtt, nem feledkezik meg hazai hagyományokról sem. Ezért olyan ízlésesek, tetszetősek és vonzók a kiállított termékek. S ez csak egy része annak, ami a jövő évben az üzletekbe kerül. A közszükségleti ipar üzemei nemcsak a minőség emelésére, hanem az áruválaszték bővítésére is gondoltak. Mondjunk csak néhány példát: a nyomott anyagokból (gyapjú anyagon kívül) 1953-ban 587 fajtát 3500 színárnya­latban hoztak forgalomba, 1958-ban viszont 1905 fajtát U 430 színár­nyalatban vásárolhatunk. A következő termékeknél ez az arányszám így módosul: gyapotanyagot 1953-ban 340 fajta, 1051 színárnyalat, — 1958­ban 440 fajta 1760 színárnyalat, gyapjúanyag 1953-ban 583 fajta, 1485 színárnyalat — 1958-ban 1716 fajta 0355 színárnyalat; kötöttáru 1953-ban 694 fajta, - 1958-ban vi­szont 2308 fajta kerül a piacra. S így (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents