Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-02 / 274. szám, szerda

Két kép a leningrádi „Szkorohod" cipőgyárból. Az egyik a harmincas években készült, a másik a ma már időszerűen berendezett gyár egyik részlegét ábrázolja J. (Jllrichnak, Csehszlovákia ENSZ-bel? küldöttének nyilatkozata a Biztonsági Tanács éj tagjai választásáról New York (ČTK) — J. Ullrich cseh­szlovák küldött a szeptember 30-i saj­tóértekezleten a Biztonsági Tanács új tagjai megválasztásának kérdésében a következő nyilatkozatot tette: „Amint a sajtónak az ENSZ-nél akkreditált képviselői előtt ismeretes, Csehszlovákia a Biztonsági Tanács nem állandó tagjai három helyének egyiké­re jelöl. E helyeket az ez idei válasz­tásokon fogják betölteni. Ezzel kap­csolatban nyilatkozatot teszek egyes olyan kérdésekről, amelyek ma külön jelentőségre tesznek szert, és ame­lyeket véleményem szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni. Általánosan ismert tény, hogy az utóbbi évek során egyes nyugati hatal­mak kísérletet tesznek arra, hogy megváltoztassák a Biztonsági Tanács összeállítását. Az a céljuk, hogy ez a szervezet a tagállamok egyik csoport­jának túlsúlyát jelentse a többi cso­portok kárára. E kísérletek politikai értelme világosan ered abból a tényből, hogy a Biztonsági Tanácsban nem akarnak helyet adni Közép-Európa or­szágainak. Elég rámutatni, hogy Kö­zép-Európa országai, közöttük Cseh­szlovákia az ENSZ szerveiben mindi" azok oldalán állottak, akiknek bizton­ságát támadó akciókkal veszélyeztet­ték. Csehszlovákia jelölését a Biztonsági Tanács tagságára Kelet-Európa vala­mennyi országával történt megegyezés Kormányválság Franciaországba n í Ki vtszi át Bourgés-Maunoury örökét? A francia diplomácia kényes helyzetbe kerüli az algériai kérdés ENSZ-heii vitája előtt Még hétfőn délután az volt a véle­ménye a párizsi politikai megfigyelők alapján terjesztették elő. Azon' elvek I legtöbbjének, hogy Bourgés-Maunoury szerint, amelyek értelmében a Bizton sági Tanács nem állandó tagjainak vá­lasztását végrehajtják, az ENSZ tag­jainak tiszteletben kell tartaniok a földrajzi fekvés szerinti jelöltséget. Ez az elv vezette Csehszlovákiát és Ke­let-Európa többi államát. Csehszlová­kia mindig arra az államra szavazott, amelynek jelölésén a földrajzi terüle­ten fekvő országok megegyeztek. Egyes államok törvénytelen eljárása, hogy gátolják Kelet-Európa országai­nak képviseletét, olyan kedvezőtlen következmények egész sorát foglalja magában, amelyek erősen befolyásol­ják a tagállamok közötti bizalmat. Az ENSZ-re váró feladatok fontossága múlhatatlanul megköveteli, hogy véget vessenek ezen törvénytelen gyakorlat­nak és hogy az ENSZ XII. közgyűlése visszatérjen az alapokmány tisztelet­bentartásához, és azon kötelességek teljesítéséhez, amelyeket a tagállamok egyezményekkel vállaltak magukra." A csehszlovák parlamenti küldöttség Bulgáriában Szófia (ČTK) — Szeptember 30-án a csehszlovák parlamenti küldöttség tagjai Anežka Hodinová-Spurnának, a nemzetgyűlés alelnökének vezetésével körutat végeztek Délnyugat-Bulgáriá­ban. Felkeresték Blagoevgrád kerületi várost, ahol a lakosság szívélyes fo­gadtatásban részesítette a csehszlovák vendégeket. A küldöttség ezután Pet­ricsbe utazott, ahol megtekintette a helyi földművesszövetkezet gazdálko­dását. Az ottani szövetkezet kitűnő minőségű dohányt és gyümölcsöt ter­meszt, amely nemcsak egész Bulgá­riában, hanem a külföldön is igen is­mert. A küldöttség tagjai Kula község­ben is meglátogatták a földművesszö­vetkezetet. A küldöttség ezután Szandanszki járási székhelyre utazott. Itt Cseh­szlovákia dolgozó népe képviselőinek tiszteletére 5000 dolgozó tüntetett a bolgár-csehszlovák barátság mellett. Mao Ce-tung fogadia a Szovjetunió Legfebő Tanácsának küldöttségét Peking (ČTK) — Az Oj Kína sajtó­iroda tudósítása szerint Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke szep­tember 30-án fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének tag­jait. A küldöttséget Sz. Arisztov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára vezeti. A barátságos beszélgetésen jelen volt Pen Csen, a Népi Képviselők összkínai Gyűlése állandó bizottságának elnöke és P. F. Judin, a Szovjetunió kínai nagykövete. kormánya átvészeli az algériai keret­törvénnyel kapcsolatban felvetett bi­zalmi kérdés szavazását a francia nemzetgyűlésben. Feltételezték, hogy a jobboldali csoportok annak ellenére, hogy nem voltak megelégedve a ke­rettörvény egyes cikkelyeivel, a kor­mány által foganatosított engedmé­nyekkel, végül mégis csak a kormány­ra fognak szavazni. A hírmagyarázók többségének kedvező jóslása ellenére Bourgés-Maunoury kormánya megbu­kott és Franciaország ismét nagyon komoly kormánykrízísnek néz elébe. Amint ismeretes, Bourgés-Maunoury miniszterelnök a parlamentben az al­gériai kerettörvénnyel kapcsolatban a bizalmi kérdést azért vetette fel, hogy kikerülje e törvény egyes cikkelyei­nek vitáját és ezzel a manőverezéssel elérje a törvénynek általános elfoga­dását. Ezzel úgy-ahogy sikerült volna leplezni a kormánytöbbség kebelében uralkodó ellentéteket. A kitűzött célok közül azonban egyik sem vált valóra. A kormány el­len nemcsak 139 kommunista, hanem 43 független, 13 Mendés-France ve­zette radikális, 17 gaulleista és további több képviselő szavazott. A burzsoá pártok nem szavaztak egységesen. A kormány ellen szavazott pártok célja természetesen különböző. A kommunisták követelik Algéria függetlenségének elismerését és az algériai háb rú azonnali beszüntetését. Ellene vannak, hogy Algériára statú­tumot kényszerítsenek. A jobboldali csoportok szemében a kerettörvény - —iciaor. :ág dicstelen visszavonulá­si*. 5slerti. Nem az lebegett a szemük előtt, hogy megvalósuljon a francia nép akarata és véget érjen az algériai háború, hanem inkább az, hogy Fran­ciaország teljesen a régi formák kö­zött folytassa eddigi gyarmatosító politikáját. Felesleges szolgálat Nem a véletlen játéka, hogy a bizalmi szavazásnál Guy Mollet szociáldemok­ratái ismét megkísérelték a kormány megmentését. Kilencvenöt szocialista képviselő — egy kivételével — „fe­gyelmezetten" a kormányra szavazott. A szociáldemokraták vezetői ezzel is­mét megmutatták, hogy semmi kö­zösségük nincs az algériai háború megszüntetését hangoztató választási Az angol munkáspárt évzáró értekezlete Brighton (ČTK) — Szeptember 30­án Brighton dél-angliai fürdővárosban megkezdődött az Angol Munkáspárt 36. évzáró értekezlete. Az ez idei értekezlet rendkívüli figyelmet és várakozást kelt a brit munkásmoz­galomban és a választók legszélesebb rétegeiben. Az államosítás kérdésében a mun­káspárt végrehajtó bizottsága ragasz­kodik ahhoz, hogy az állam a mun­káspárt parlamenti győzelme esetén felvásárolja 600 nagyipari vállalat részvényeit. Ezt a javaslatot már az­előtt széleskörűen bírálták. A helyi szervezetek több nagy szakszervezeti szövetséggel együtt követelik az ipar valamennyi fontos ágazatának álla­mosítását. A nukleáris fegyverek kérdésében a párt vezetősége nem helyezkedett teljesen világos álláspontra, amely összhangban állana a sortagság véle­ményével. A pártvezetőségnek azon­9 ban mind ebben a kérdésben, mind az államosítás problémájában bizo­nyos mértékben engednie kell a sor­tagság nyomásának és meg kell vál­toztatnia álláspontját. A küldöttek között az a meggyőző­dés uralkodik, hogy a munkáspárt­nak fel kellene használnia az alkalmat és a konzervatív kormányt lemondásra kellene kényszerítenie. Ezen okból az értekezletnek nagy jelentőséget tulajdonítanak és azt várják, hogy az értekezlet a munkásmozgalomban a szakszervezetek kongresszusához hasonlóan ' további balratolódást fog jelenteni. A nemzetközi kérdésekről szólva M. Herbison kifejtette, hogy a mun­káspárt politikájának alapját az ENSZ támogatásának kell képeznie. Az em­beriség végső választása vagy az ENSZ útján történő együttműködés, vagy pedig a pusztulás a harmadik világháborúban. Az angol lakosságnak nagy csaló­dást okozott a londoni leszerelési tárgyalások kudarca — mondotta M. Herbison asszony. — Az angolok for­rón óhajtották a nukleáris kísérletek betiltását még akkor is, ha a többi problémákat nem lehetne megoldani. M. Herbison elítélte a konzervatív kormány álláspontját, amely a nuk­leáris kísérletek betiltásának kérdé­sét a leszerelés többi problémájának és a politikai kérdéseknek megoldá­sától teszi függővé. A közép-keleti problémával kap­csolatban Herbison rámutatott arra, hogy egyezményt kell elérni a Szov­jetunióval e terület valamennyi prob­lémája megoldása tekintetében és ki kell dolgozni az arab országok támo­gatásának hosszú időre szóló tervét az ENSZ útján. A Nyugat gazdasági érdekeit nem lehet megoldani fenye­getődzéssel, vagy pedig erőszakkal. jelszavaikkal. Kiderült az is, hogy a párt jobboldali vezetőségének érdekei teljesen eltérők a párt sortagságának érdekeitől, amely gyakran a kommu­nistákkal és más haladó munkásokkal együtt vesz részt az algériai háború ellen és a dolgozók gazdasági helyze­tének javításáért folytatott akciók­ban. További sürgős elintézetlen problémák A kormány bukása után további sürgős kérdés maradt elintézetlenül, amelyet a nemzetgyűlés már az algé­riai kérdés vitájának megkezdése előtt tárgyalt. Ez Franciaország ál­datlan' gazdasági helyzete. Egyes párizsi lapok sajnálatukat fejezik ki a kormány bukása felett azért, mert most Franciaországnak az algériai kérdés ENSZ-beli megtárgya­lásánál nem lesz meg a lehetősége gyarmatosító politikájának igazolására. Nem sikerült még azt a látszatot sem kelteni, hogy Franciaország legalább „valamit" tett az ENSZ közgyűlésé­nek az algériai probléma demokrati­kus és békés megoldására vonatkozó határozata teljesítésére. Coty elnök már informatív tárgya­lásokat kezdett a politikai pártok ve­zetőivel az új kormány összeállítására. Valószínűnek tartják, hogy a jövő kormányt a szocialistákból és a népi köztársaságiakból állítják össze, akik hétfőn — egy kivételével bizalmat szavaztak a kormánynak. A Francia Kommunista Párt már több ízben figyelmeztetett arra, hogy a parlamentben a baloldali szavazók által választott sok olyan képviselő van, akik a kormányt a francia nép érdekeinek megfelelő politikára kész­tethetnék. Ennek előfeltétele azonban elsősorban az, hogy a szociáldemokra­ták hagyjanak fel eddigi jobboldali irányvonalukkal és teljesítsék a leg­utóbbi választások során a szavazók­nak tett ígéretüket. Ez a kormány nemcsak a parlament, hanem a széles néptömegek segítségére támaszkod­hatnék. És ami a fő, Franciaország megszabadulna a gyarmati háború óriási terhétől, amely háború aláássa a francia nemzetgazdaság és a francia függetlenség alapjait. , —mk— New York (ČTK) — Az ENSZ köz­gyűlésének szeptember 30-i délelőtti ülésén az argentin küldött beszédével folytatták az általános vitát. A küldött a ieszerelést az ENSZ tárgysorozata legfontosabb pontjának minősítette és' hozzáfűzte, hogy a fegyverkezésre elő­irányzott összegek sok milliárd dol­lárra rúgnak. Az atomfegyverkísérle­tek beszüntetésére vonatkozó szovjet javaslatot jelentős lépésnek minősí­tette, amely az atomfegyverek és irányítható lövedékek betiltására irá­nyuló sokkal bővebb és általánosabb tervhez vezet. A gazdasági helyzettel foglalkozva az argentin küldött hang­súlyozta, hogy az ENSZ gazdasági kü­lön alapjának létesítése nagy segítsé­get nyújtana az elmaradott országok­nak. A Bjelorusz SZSZK küldötte kije­lentette, hogy a nemzetközi helyzet javulásában nagy érdeme van a Szov­jetuniónak és a többi békeszerető országnak. A nyugati agresszív körö­ket azzal vádolta, hogy nehézségeket idéznek elő a Közép-Keleten. Köve­telte a közgyűlés ne hagyja figyelmen kívül azon akciókat, amelyek a nem­zetközi feszültség fokozására vezetnek és háborús veszedelmet idéznek elő. Elítélte egyes nyugati küldöttek kísér­leteit, akik a szovjet békejavaslatokat propagandának akarják minősíteni, és rámutatott, hogy a Szovjetunió már több ízben engedékenységet mutatott a nyugati nagyhatalmak javaslataival szemben. Kijelentette továbbá, hogy a nyugati hatalmak úgynevezett új leszerelési javaslatai nem hárítják el az egyezmény akadályait, mert nem pártolják az atomkísérletek beszünte­tését, holott e kísérleti robbantások fokozzák a sugárzás veszélyét. Ezzel kapcsolatban követelte, hogy az ENSZ közgyűlése haladéktalanul kezdje meg a rádiósugárzás kérdésének tárgyalá­sát, amit a csehszlovák küldöttség ve­tett fel. Hozzáfűzte egyben, hogy az USA és Nagy-Britannia nem akarnak véget­vetni kísérleteiknek és elítélte az amerikai monopolistákat, hogy nyere­ségvágyból nem kívánják a nemzetközi feszültség csökkentését. Ethiopia küldötte utalt arra, hogy az afrikai nemzetek felszabadítását szerencsésen megkezdték, figyelmez­tetett azonban arra, sok feladat vár megoldásra még ebben a kérdésben. Rámutatott, hogy az idegen uralom alatt sínylődő afrikai nép még mindig vár az ENSZ alapokmányában tett ígére­tek teljesítésére. A leszerelés kérdé­sével foglalkozva Ethiopia küldötte hangsúlyozta a világ közvéleményének növekvő befolyását, amely a leszere­lést követeli. Örömmel fogadta az atomenergia nemzetközi ügynökségé­nek felálítását, amely nagy ígéret a jövőre. Venezuela küldötte kiemelte az új ügynökség jelentőségét az emberiség­re, megjegyezte azonban, hogy a va­lódi nemzetközi' együttműködés még mindig nem kielégítő. j Mfiány sorban A SZOVJETUNIÓ mezőgazdasági mi­nisztériumáriak meghívására szeptem­ber 30-án Moszkvába érkezett a Lengyel Népköztársaság mezőgazda­sági szakértőinek egy csoportja. (ČTK) A BOLGÁR SAJTÖ közlése szerint Dimitrovgrádban szeptember 29-én befejezték egy szuperfoszfát üzem építését. (ČTK) DAMASZKUSZBAN, Szíria fővárosá­ban szeptember 30-án véget ért a IV. Nemzetközi Nagyvásár, amelyen 26 állam vett részt. (ČTK) GAMEL ABDEL NASSZER egyiptomi elnök vezetésével Egyiptomban meg­alakult a nemzetvédelmi tanács. (ČTK) KAIRÖBAN OKTÓBER 21-ÉN tart­ják az ázsiai és afrikai országok szo­lidaritása érdekezletének összehívását előkészítő bizottság ülését. (ČTK) MAO CE-TUNG, a Kínai Népköztár­saság elnöke szeptember 30-án fogadta a bolgár kormányküldöttség tagjait. A küldöttség vezetője Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke. (ČTK) OLASZORSZÁG Bologna tartomá­nyának Marzabotto nevű városkájá­ban szeptember 29-én nagy fasiszta­ellenes tüntetés volt a német egy­ségek által elkövetett vérontás Í3. évfordulóján. (ČTK) CJJ SZO 3 ír 1957. október 2.

Next

/
Thumbnails
Contents