Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-02 / 274. szám, szerda

Szocialista forradalom a politikai és ideológiai fronton (A Zsenminzsipao vezércikke) I azánk néptömegeinek a burzsoá I jobboldali elemek ellen foly­tatott harca mindenekelőtt azt a célt szolgálja, hogy kiszélesítsük a szo­cialista forradalmat a politikai és ideológiai fronton. Ez a forradalom nélkülözhetetlen kiegészítője és elke­rülhetetlen folytatása a termelési esz­közök tulajdonában végbement szocia­lista forradalomnak, amely 1956-ban érte el lendületének tetőfokát. Az embernek az átnevelése azonban még nem fejeződött be. A jobboldali bur­zsoá elemek igen elszántan ellenálltak ennek az átnevelésnek. A termelési eszközök tulajdonában 1956-ban végbement átalakulások nem ütköztek komoly ellenállásba. Ez azzal magyarázható, hogy falvainkon a la­kosság túlnyomó többségét ki­tevő szegényparasztok és a kö­zépparasztok alsó rétegei erőtel­jesen követelték a mezőgazdaság szö­vetkezeti átszervezését. Ilyen körül­mények között a jómódú középparasz­tok együtt kellett ússzanak az árral, sokan közülük pedig valóban megér­tették a szövetkezeti átszervezés elő­nyeit. A falu rohamos szocialista átalakítása nagy lendületet adott a vá­rosi szocialista átalakulásoknak is. Az ipari és kereskedelmi magánvállalatok átalakultak vegyes állami-magánválla­latckká, a kézműipar pedig áttért a szövetkezeti formára. Minthogy az ál­lami vállalatok, a vegyes állami-mar gánvállalatok és a szövetkezetek gyors ütemben fejlődtek, a burzsoá nagyipa­rosoknak és kereskedőknek nem volt más kiútjuk 1956-ban, mint elfogadni a szocializmust. Ugyanakkor a burzsoá nagyiparosok és kereskedők többségé nek, amely 1952-ben komoly harcokat vívott a „három rossz" és „az öt rossz" elleni mozgalom keretében, erősen lelohadt harci kedve a dolgozó nép elleni harcban. Ami a volt földbirtokos osztályt, a bürokrata burzsoáziát, a volt kuomin­tangista tiszteket és politikusokat il­leti, véglegesen leleplezték őket, el­vesztették politikai hitelüket, s ezért nem is rendelkeztek politikai tőkével, hogy a dolgozó nép ellen harcoljanak. J|\ burzsoá pártok és csoportok és a burzsoá értelmiség alkotja azt a társadalmi erőt, amely úgy véli, hogy még rendelkezik a dolgozó nép elleni harchoz szükséges politikai tő­kével. A polgári pártok és csoportok a demokratikus polgári forradalom fo­lyamán fejlődtek ki; részt vettek — noha különböző mértékben — a Kuo­mintang reakciós szárnya elleni harc­ban, s ezért demokratikus pártoknak és csoportoknak tekintik őket. Az or­szág felszabadítása után ezért is kap­tak a demokratikus pártok és csopor­tok megfelelő helyet a Kínai Népi Képviselők Országos Gyűlésében, a tartományi és körzeti képviseleti gyű­lésekben, a különféle fokozatú népi politikai tanácskozó testületek appará­tusában, a körzeti és a felső népi bi­zottságokban és a kormányban. A kommunista párt vezetésével ki­sebb-nagyobb mértékben részt vettek egyes forradalmi tömegmozgalmak­ban, sőt több ízben ki is jelentették, hogy támogatják a szocializmust és elfogadják a kommunista párt vezeté­sét. A burzsoá értelmiség helyzete nagy vonalakban hasonló a demokra­tikus pártok és csoportok helyzetéhez. A demokratikus pártok és csoportok többségének alapja valóban a burzsoá értelmiség. E pártok irányzata egy­úttal kifejezésre juttatja a párton kívül álló burzsoá értelmiség nagy ré­szének irányzatát is. A burzsoá értel­miség azonban a burzsoá politikusok­hoz viszonyítva egy plusztőkével ren­delkezik. Ez pedig az,'hogy sokan közülük közvetlenül részt vesznek a szocialista építésben, s a proletariátus­nak szüksége van rájuk gazdasági, kulturális és más téren. A demokratikus pártokban és cso­portokban, valamint a. burzsoá értel­miség soraiban vannak jobboldali ele­mek, amelyek ellenzik a szocializmust. A szocializmus azonban megköveteli az egész népgazdaság, valamint a kul­turális és nevelőmunka tervszerű fej­lesztését, megköveteli, hogy a burzsoá elemek és a burzsoá értelmiség ren­delje alá személyes érdekeit és akara­tát a széles néptömegek általános érdekeinek és akaratának. Ezek az 1 elemek azonban mindezt elfogadhatat­lannak tartják. Ezért határozták el, hogy összemérik erejüket a proleta­riátuséval. Ezek az elemek a szocialista for­radalom 1956. évi fellendülésének sza­kaszában nem bontották ki a szocia­listaellenesség zászlaját. Elsősorban azért nem, mert a nép kebelén belül elszigetelt helyzetben vannak. Nem­csak arra képtelenek, hogy megingas­sák a munkásosztály és a szegénypa­rasztság szövetségét, de még csak támogatásra sem találhatnak a keres­kedők, az iparosok és a jómódú kö­zéprétegek zöme részéről. Ezenkívül kisebbségben vannak a demokratikus pártokban és csoportokban, és a de­mokratikus értelmiség soraiban. A tör­ténelmi körülmények következtében, valamint annak az egyesítő, nevelő- és átnevelő munkának az eredményeként, amelyet a kommunista párt, a de­mokratikus csoportok és pártok, vala­mint a burzsoá értelmiség keretében végzett, kialakult itt ma a baloldali elemek csoportja, amely a proletariá­tus oldalára állt. Ezek az elemek azonban egyelőre viszonylag kisebb­ségben vannak, minthogy csak kevés idő telt el nálunk a szocialista for­radalom kezdete óta. A jobboldali elemek feltételezték, hogy az ő számukra is elérkezik a „kedvező" alkalom. Ilyen alkalom volt a magyarországi események időpontja. Ugyancsak ilyen alkalom volt számuk­ra Mao Ce-tung elnök beszéde is „A népen belüli ellentmondások he­lyes megoldásáról." Természetesen még kedvezőbb alkalom volt a jobb­oldali elemek számára a kommunista párt 1957 májusi határozata a munka­stílus megjavítására irányuló mozga­lom kibontakoztatásáról. burzsoá jobboldali elemek le­tépték magukról a „szocializ­mus híveinek" álarcát és megmutatták szörnyű népellenes arcukat. Tetteikkel igazolták, hogy a köztük és a dolgozó nép közt fennálló ellentétek már nem a népen belüli ellentétek, hanem a köztük és ellenségeink közti kibékíthe­tetlen, életre-halálra menő ellentétek. Az osztályharc, amely egy ideig eny­hült, a jobboldali elemek dühödt tá­madásai következtében újból kiélező­dött. A néptömegek tudják, hogy a termelési eszközök tulajdonában vég­bement szocialista forradalmat a poli­tikai fronton is szükségszerűen követ­nie kell a szocialista forradalomnak, vagyis határozott és következetes po­litikai harcot kell vívni a szocializ­mussal szemben ellenséges burzsoá jobboldali elemek ellen, amíg nem adják meg magukat. Amíg meg nem nyerjük ezt a csatát, nem is álmod­hatunk a szocializmusról. Amit mi szocialista forradalomnak nevezünk a politikai fronton, az nem az, hogy letartóztatjuk a jobboldali elemeket (kivéve az ellenforradalmi és bűnöző elemeket), vagy fizikailag megsemmisítjük őket. A jobboldali elemek leküzdésének módszere to­vábbra is az, hogy tömegvitákat tar­tunk, előterjesztjük a tényeket, érve­lünk s egyenként zúzzuk szét az összes jobboldali elemeket. A mi vi­szonyaink nem teszik szükségessé a szélsőséges intézkedéseket a jobboldali elemek ellen. Elszántan meg kell semmisítenünk a jobboldali elemek támadását, másrészt azonban lehető­séget kell adni azoknak a jobboldali elemeknek, amelyek őszintén ki akar­ják javítani hibáikat, hogy átnevelőd­jenek, tanuljanak és különösen küz­denünk kell azért, hogy a széles tö­megek tanuljanak ebből a harcból. Amikor azt mondjuk, hogy a széles tömegekre nevelőhatású kell, hogy legyen a jobboldali elemek elleni harc, a tömegeken a baloldali és közbeeső elemeket értjük. Ami a baloldali ele­meket illeti, emelni kell osztályöntu­datukat és meg kell edzeni őket poli­tikai szempontból. Ami a közbeeső elemeket illeti, ideológiai szempontból el kell magukat határolniok a jobb­oldali elemektől, le kell küzdeniök kettősségüket, amely abban mutatkozik meg, hogy ingadoznak a kapitalista és szocialista álláspont között. Ideológiai átnevelődés útján át kell lépniök a szocializmus kapuját, sőt, egyeseknek közülük a baloldali elemek oldalára kell állniok, hogy gyarapítsák azok sorait. Amikor az ideológiai fronton szocialista forradalomról beszélünk, ezen főleg a forradalomnak t közbeeső elemekre gyakorolt befolyá­sát értjük. A közbeeső elemek együttműköd­hetnek a proletariátussal, amelynek meg kell nyernie és a maga oldalára kell állítania őket. Köztük és a pro­letariátus között vannak azonban el­lentétek is. Ezek az ellentétek a népen belüli ellentétek kategóriájába tartoz­nak és nekünk az „egység-bírálat­egység" módszerével kell megoldanunk ezeket az ellentéteket. égis, ami a mai értelmiséget illeti — mint már fentebb említettük —, a baloldali elemek egyelőre viszonylag kisebbségben van­nak, a többséget pedig még a közbe­eső elemek alkotják ... A jobbcldali elemek éppen azért merészeltek támadásba átmenni, mert vannak közbeeső elemek és mert a jobboldali elemeknek még megvan a lehetőségük harcolni a baloldali ele­mekkel a közbeeső elemek megnye réséért. Ebből az következik, hogyha nem fogjuk megoldani a közbeeső elemek politikai állásfoglalásának kér­dését, nem arathatunk végleges győ­zelmet a jobboldali elemek elleni harcban. Az értelmiség meghatározott gazda ági bázist szolgál. És elválaszt­hatatlanul hozzánőtt ehhez a gazda­sági bázishoz, mint a haj a bőrhöz. A régi kapitalista bázist felszámoltuk. Elképzelhető-e egye.tlen hajszál is bőr nélkül? Az egyetlen kiút az ér­telmiség számára, új életet kell kez­deni új, szocialista gazdasági alapon, egészen összeolvadniok a dolgozó nép­pel és önzetlenül szolgálni a szo­cializmus nagy ügyét... Ez az értelmiség, vagy túlnyomó többsége, végülis a proletariátus és a dolgozó nép oldalára fog állni. A proletariátusnak, a dolgozó nép szé­les tömegeinek és a forradalmi ér­telmiségnek az a feladata, hogy egyesítse mindezeket az embereket, akik még közbeeső álláspontot fog­lalnak el és segítséget nyújtson ne­kik minden úton-módon, s így meg­ró/idítse ingadozásuk idejét. A köz­beeső csoportok egyesítése érdeké­ben határozott harcot kell vívni a jobboldali elemek ellen és meg kell bírálni a közbeeső csoportok habo­zását. Az ideológiai forradalom ép­pen az, hogy leküzdjük habozásukat, hogy igazi szocialista értelmiséggé, az ipar és a kereskedelem szocialis­ta dolgozóivá és szocialista paraszt­sággá változtassuk őket. A szocialista forradalom győzel­me a gazdasági vonalon, a termelési eszközök tulajdonában a lehető leg­jobb körülményeket teremtette meg ahhoz, hogy megvívjuk a szocialista forradalmat a politika és ideológia vonalán. A szocialista forradalom győzel­me a politikai és ideológiai vonalon viszont elősegíti és megerősíti a gaz­dasági vonalon végbemenő szocialis­ta forradalmai, meggyorsítja az ipar és a korszerű mezőgazdaság alapjai­nak megteremtését. A szocializmus anyagi bázisa ma még nem elég szilárd országunkban. Ez az objektív oka annak, hogy a jobboldali ele­mek támadni merészkednek, a köz­beeső elemek pedig ingadoznak. Szo­cialista gazdasági és politikai rend­szerünk csak egy viszonylag szilárd anyagi bázis létrehozása után tekint­heti magát igazán erősnek. Országunk népének nagy történelmi feladata az egész átmeneti időszak­ban az, hogy minden fronton ki­vívja a szociálist-", forradalom győ­zelmét. E feladat megvalósításához 10—15 évre lesz szükség. proletariátusnak, a dolgozó népnek, a forradalmi értel­miségnek és mindazoknak a hazk­fiaknak, akik a szocializmus hívei, szerves egységet kell alkotniok, min­den erejüket latba kell vetniök, meg kell javítaniok munkájukat, hogy ezt a történelmi feladatot a lehető­ségekhez képest minél gyorsabban és minél teljesebben végrehajtsák, s harcolniok kell a megingathatatla­nuli szilárd szocialista társadalom létrehozásáért. (Rövidített szöveg) MHK X< HM M< M<<< O M< XMMMMMMMMMM Fogadás a Kínai Népköztársaság államünnepén Peking (ČTK) — Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke és külügyminiszter szep­tember 30-án, a Kínai Népköztársaság államünnepének előestéjén a Peking­szálló valamennyi termében nagy fo­gadást rendezett, amelyen több mint 2700 vendég vett részt. Csou En-laj beszédében elsősorban üdvözölte a fogadáson megjelent kül­földi küldöttségeket, közöttük a szov­jet, csehszlovák küldöttséget és a Magyar Népköztársaság kormánykül­döttségét. Az államtanács elnöke ez­után hangsúlyozta, hogy a kínai első ötéves terv feladatait túlteljesítik. Csou En-laj köszönetet mondott In­diának, hogy a szocialista országok­kal, valamint a többi afrikai és ázsiai országgal síkraszállt Kína ENSZ­beli törvényes jogainak helyreállítá­sáért. Az államtanács elnöke ezután állást foglalt az államok békés egy­más mellett éléséről szóló deklaráció javaslata mellett, amelyet a Szovjet­unió terjesztett elő az ENS? jelen­legi ülésszakán. Csou En-laj beszédének befejező részében hangsúlyozta, hogy a kínai nép nagyra értékeli a nemzetek kö­zötti barátságot és továbbra is a baráti kapcsolatok megszilárdítására fog törekedni. Csou En-laj fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségét Peking (ČTK) — Az Üj Kína Saj­tóiroda jelentése szerint Čsou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának elnöke szeptember 30-án fo­gadta a Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldöttségét, amelyet A. B. Arisztov vezet. A fogadásnál jelen volt Ulanfu, ä Kínai Népköztársaság Államtanácsá­nak alelnöke, Csan Ven-tien, a kül­ügyminiszter helyettese, P. F. Ju­gyin, a Szovjetunió pekingi nagykö­vete és további személyiségek. Szovjet tengerészek Szíriában Damaszkusz (ČTK) •*• V. F. Kotov altengernagy, a Szíriába látogatott szovjet hajók parancsnoka szeptem­ber 29-én a szovjet tengerésztisztek társaságában az elnöki palotába láto­gatott, ahol Sukri Kuvatli, Szíria köz­társasági elnöke fogadta őket. Kuvatli elnök beszédében hangsú­lyozta, hogy Szíriát a Szovjetunióhoz a legszorosabb baráti kapcsolatok fű­zik. Az elnök arra kérte az alten­gernagyot, tolmácsolja a nagy szov­jet népnek és államférfiainak a szí­riai nép legforróbb üdvözleteit. V. F. Kotov altengernagy válaszá­ban Kuvatli elnöknek megköszönte a baráti fogadtatást. A szovjet vendé­gek ezután koszorút helyeztek el Ad­nan Maliki ezredesnek, Szíria nemzeti hősének sírjára. Kotov altengernagy ezután felkereste Chaleb Azemet, Szíria nemzetvédelmi miniszterét. Bizri tábornok, Szíria hadseregének vezérkari főnöke V. F. Kotov és a szovjet tisztek tiszteletére ebédet adott, amelyen N. Sz. Vaszilenko, szíriai szovjet ügyvivő és a szovjet nagykövetség dolgozói is részt vet­tek. Az ebéden Bizri tábornok és Kotov altengernagy pohárköszöntőt mon­dottak. Az ebéd rendkívül szívélyes légkörben folyt le. I. K. Zamcsevszkij lett a Szovjetunió új belgrádi nagykövete Moszkva (TASZSZ) — A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának Elnöksége Ivan Konsztantyinovics Zamcsevszkijt nevezte ki a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság­ban. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Nyikolaj Pavlovics Firju­bint felmentette a Szovjetunió jugo­szláviai rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti funkciójától, azzal kap­csolatban, hogy őt a Szovjetunió kül­ügyminiszterének helyettesévé nevez­te ki. A zsiradék árának rendezése Lengyelországban Varsó (ČTK) — A lengyel sajtóiro­da tudósítása szerint a Lengyel Nép­köztársaság Minisztertanácsa elhatá­rozta, hogy szeptember 29-től a zsi­radék árát a következőképpen sza­Eltemették Jean Sibeliust Helsinki (ČTK) — A szeptember 20-án elhunyt Jean Sibeliusnak, a legnagyobb finn zeneszerzőnek állami temetése Helsinkiben szeptember 30­án volt. A gyászszertartásón a helsin­ki Dóm-templomban Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, a kor­mány valamennyi tagja, a központi hivatalok és hadsereg képviselői, a diplomáciai testület tagjai vettek részt. A Szovjetunióból külön kül­döttség érkezett, hogy megadja a végső tiszteletet a finn nemzet nagy fiának. A nemzeti gyász jeléül Finnország egész területén félárbocra bocsátot­ták a zászlókat. Nepálban elhalasztották a választásokat Delhi (ČTK) — Katmandban, Nepál fővárosában szeptember 30-án kor­mányközleményt adtak ki, amely sze­rint a parlamenti választásokat ok­tóber 8-ról elhalasztják. „Önműködő titkár Moszkva (ČTK) — A kijevi rádiógyár­ban befejezték egy új készülék: „az önműködő titkár" gyártását. A készü­léket, az üzem más dolgozóival, A. Ajmbinder mérnök szerkesztette. Az „önműködő titkár" tulajdonkép­pen egy alacsony diófaállvány. Belsejébe szám-felhívóberéndezést szereltek, fö­lötte helyezték el a távbeszélőt, és a hírfeljegyzőt. Ezenkívül egy hangszó­rója van. A készülék valóban nagyon pontos „titkár": tulajdonosa távollétében fel­jegyez minden telefonhírt és üzenetet. bályozza: 1 kg elsőrendű minőségű vaj árát 50 zlotiról 64 zlotira, a ki­váló minőségű vaj árát 65 zlotiról 70 zlotira és a kiviteli vaj árát 60 zlo­tiról 75-re emeli. Emelik ezenkívül egyes tejtermékek, a tejfel, a tej­szín és a háJii készítményű egyes saj­tok árát. A zsír különböző fajtáinak, vala­mint az állati , növényi és mester­séges zsiradékoknak árát ezzel szem­ben leszállítják. Az olvasztott zsír árát 69 zlotiról kg-ként 33 zlotira, a margarin árát pedig mintegy 6 zlotival csökkentik. A PAP tudósítójával folytatott be­szélgetésében Lesz lengyel belkeres­kedelmi miniszter kijelentette, a kor­mány ezen határozata azért volt szükséges, mert Lengyelország nem importálhat vajat. A vaj behozatalá­ért fizetett hatalmas összegek lehe­tetlenné tennék más feltétlenül szük­séges árunak külföldről való beszer­zését. Csehszlovákia új kereskedelmi egyezményt kötött Indiával Delhi (ČTK) — Delhiben szeptem­ber 30-án kereskedelmi egyezményt írtak alá India és Csehszlovákia kö­zött. Indiai részről az egyezményt K. B. Lali, India kereskedelmi és ipar­ügyi minisztériumának titkára, cseh­szlovák részről Jaroslav Kohout, a külkereskedelmi miniszter helyettese írta alá. Az új egyezmény októbei 1-én lépett életbe. Csehszlovákia Indiának nehézgép­ipari készítményeket, mezőgazdaság gépeket, fényképezőgépeket, textilgé peket és papírt szállít. India Cseh Szlovákiának ércet, fűszert, bőrt. nö vényi termékeket, teát, kávét, sth ad el. Elfogadtak két szovjet javaslatot az ENSZ közgyűlésének programjára New York (ČTK) — A Reuter hír­ügynökség tudósítása szerint az ENSZ közgyűlése szeptember 30-1 ülésén 11 szavazattal egy ellenében elfogadta a békés egymás mellett élésről szóló vita szovjet javaslat­nak napirendre tűzését. Két küldött tartózkodott a szavazástól. A másik szovjet javaslat, amelyet az irányító bizottság ajánlott, a nukleáris kísér­letek ellenőrzésére vonatkozik. A sarki fény Nyugat-Európába] is látható London (ČTK) — Szeptember 29-éi az esti órákban Nyugat-Európa ti helyén is erős sarki fény volt lát ható. A Brit-szigeteken ezt a tüne ményt első ízben figyelték meg a 1938-as tél óta. Hamburgban az ég boltozat északi fele bíborszínben tün dökölt. A sarki fényt nagyon jól lát ták még Cherbourg, Brest, Toulous francia városokban és egyebütt is. CJJ SZO 4 ír 1957. október 2.

Next

/
Thumbnails
Contents