Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)
1957-10-12 / 284. szám, szombat
msmmmmmmm^ % / ^ ^ / * - — / —* " Földünk első körülhajózása a XVI. század elején Magalhaesnek három évig tartott. Ezt az időt a gőzhajók elterjedése és a kontinenseket átszelü vasútvonalak megvalósulása a XIX. század második felében körülbelül a századrészére rövidítette le, úgyhogy Verne ismert regényében a Földnek 80 nap alatt való körüljárásáról írhatott. Aztán megjelent a XX. század elején az ember eddigi leggyorsabb közlekedési eszköze, a repülőgép és a Föld körülutazása először hetekre, majd napokra rövidült le. A világrekord a Föld körülrepülésében — ha van értelme ilyen téren a sportbéli kifejezésnek — jelenleg körülbelül 45 óra, vagyis nem egészen két nap. Ezt a fejlődést kell szemünk előtt tartanunk, ha meg akarjuk érteni, ha fel akarjuk mérni, érzékelni, mit jelent az, hogy most emberalkotta szerkezet — egyelőre még benne helyet foglaló ember nélkül — a Földet az eddigi rekordnak ismét tört része alatt, vagyis másfél óra alatt megvalósítja. Ahhoz, hogy ezt az újabb hatalmas, ugrásszerű fejlődést elérhessük, természetesen újszerű eszközt kellett igénybevenni. Ez a reaktív meghajtás elvén alapuló rakéta. A rakétát mindenki ismeri, a légűri hajózásban használt sok tonna súlvú óriás-rakéták — bár műszakilag összehasonlíthatatlanul komplikáltabbak — elvben megegyeznek a tűzijátékokon használt rakétákkal. A kérdés csak az, milyen sebességet kell elérnie a rakétaelv alapján a világűrbe kilökött testnek, hogy az: először a Föld körül bizonyos távolságban körözzön — tehát, hogy vissza ne essen a Földre — és másodszor, hogy el tudja hagyni a Föld vonzóerejét és kiléphessen a világűrbe? A bolygók mozgási törvényeinek felismerése alapján ki tudjuk számítani, hogy az első cél elérésének feltétele az, miszerint sikerüljön valamilyen szilárd tárgyat a Föld légkörén túl az úgynevezett ionoszférában kilökni, ahol a levegő ellenállása már rendkívül csekély, gyakorlatilag teljesen elhanyagolható. Ezt a távolságot a tudomány a Föld színétől számított 400—1000 km-ben tételezte fel, ahol a levegő — a számítások szerint — már annyira ritka, hogy a légnemű testek egyes molekulái egymástól 30—40 km távolságra lehetnek. Ennek a feladatnak a második része abban állott, hogy az ionoszférába kilökött szilárd test legalább másodpercenként nyolcezer méter sebességgel rendelkezzen, mert ez az a küszöb, amelynél a test sebessége egyensúlyban van a Föld vonzóerejével és így azt a Föld-körüli keringésre kényszeríti. Ha viszont azt akarjuk, hogy az ionoszférába kilökött szilárd test elhagyja a Föld vonzóerejét, úgy ez a küszöbsebesség legalább 11 200 méter kell legyen. Miután az október 4-én útra bocsátott szovjet műhold már elérte a másodpercenkénti 8 ezer méteres sebességet, világos, hogy ezt már csak körülbelül egyharmaddal kell fokozni, hogy a szilárd test legyőzze a Föld vonzóerejét és mondjuk a Hold felé vegye útját. Az egyszerű rakéta — legyen az akármilyen nagy méretű — természetesen nem tud a kilökésre szánt tárgynak ilyen irtózatosan nagy sebességet kölcsönözni. Miután a levegő sűrűsége, így annak ellenállása, minél feljebb haladunk az ionoszféra felé, annál jobban csökken, kézenfekvő volt az úgynevezett többlépcsős rakéták megszerkesztésének gondolata. Ennek a lényege abban rejlik, hogy először, a Földet körülvevő levegőréteg, az úgynevezett sztratoszféra legsűrűbb részében hatalmas méretű, de aránylag lassan röpülő rakétát indítunk el merőleges irányban. Amint ennek az alapraké- amelynek középpontja egybeesik a kusan működő rádióadókészülékek kelt kis ábra szerint — až egyenlítővel tának a hajtóanyaga kifogy, illetve Föld középpontjával. Mondanunk sem segítségével a Földön figyelő ember- 65 fokos szöget zárjon be. közvetlenül még az előtt, ennek csú- kell, hogy a rakéta, főleg pályája el- re! köz'ik — nagyjából képet alkot- Miután a keringés síkja független a csába szerelt, de már lényegesen ki- só szakaszában, a súrlódás miatt hatunk arról, milyen bonyolult, szer- Föld forgásától, míg a keringő műhold sebb méretű rakétát indít el. Ennek nagymértékben felmelegszik, s ugyan- teágázó, számos tudományág műkő- a p^ld tengelye körül 24 óra a sebessége azonban sokkal nagyobb akkor a benne lejátszódó intenzív dési területére nyúló elméleti és mű- a] att egy teljes körforgást tesz meg, mint az alaprakétáé volt, mert egy- égési folyamatok miatt magas belső szaki problémákat kellett a szovjet világos, hogy a Föld forgásánál 16szor gyorsabban keringő műhold minden egyes körútja alkalmával a Földnek más és más tájai felett száguld el. Ezt úgy is lehet érzékeltetni, hogy a műhold csak akkor haladna el jninden egyes körútja alkalmával a Föld ugyanazon tájai felett, ha keringési ideje egyenlő lenne a Földnek tengelye körüli forgási idejével, vagy ha az egyenlítő körül keringene. Az alábbi nagy térkép szemlélteti, hogy 24 óra alatt megtett 16 keringés alatt a műhold a Föld térképének milyen helyei fölött halad el. , Sokan felteszik a kérdést, meddig tarthat a Föld új társának keringése? Amennyiben a műholdnak megvan az említett küszöbsebessége, vagyis az másodpercenként megtesz legalább nyolcezer métert és ha a levegő ellenállása pályáján rendkívül ^csekély, úgyhogy súrlódás gyakorlatilag nem lép fel, úgy akár a végtelenségig keringhetne a Föld körül már mindjárt ez az első műhold is. Miután azonban feltételezhető, hogy a jelenlegi, a Földtől 700 km távolságban lejátszódó keringés folyamán a műhold máris bizonyos ellenállásba ütközik, amely ellenállás természetesen ott a legnagyobb, ahol az ellipszisnek a sugara a részt átveszi annak alapsebességét és hőfokkal is rendelkezik. Másr&szt a tudománynak megoldania, hogy az legrövidebb, vagyis ahol a műhold a mert ennek az útjában a levegő el- műhold, amikor már a Föld körül eddigi eredményeket elérhesse. mellékelt ábra alsó része szerint Földilenállása már összehasonlíthatatlanul kering, az ionoszférában szintén ha- Röviden még rá kell világítanunk a közelben van, igen valószínű, hony kisebb. talmas hökülönbségeknek van kitéve, műbolygó Föld-körüli pályájának szer- ezeken a helyeken csökken a sebesséEz a folyamat ismétlődött meg a Egyrészt közvetlenül érik a nap kezetére is. Mint mondottuk, ez a pá- ge, ami által természetesen érvényesül jelenleg körülöttünk keringő műhold- sugarai, másrészt, amikor a földár- lya ellipszis, amely azonban közel áll a Föld vonzóereje és a műhold egyre nál összesen háromszor és így érte nyékba kerül, a világűr rendkívül a körhöz. Jelenleg az ellipszis egyik közelebb kerül a Föld felszínéhez, míg — . „,.. ... ,, . .._._...„ .... v. , , a sztratoszférának olyan rétegébe nem í, """ /-S '' kerül, ahol az óriási súrlódás miatt át— x jt 'Mmm* nmm» ff/mm**. tüzesedik, majd meteor módjára tel;j - : ; fi" ' '' '? tmmíjesen elég. -. ' j § f : ' • ^wjíissiiŕ;^^. Sok mindenféle tudományos kérdés i j I í ! merül fel természeteden az új műhold\ \ I ' " \ y " ... dal kapcsolatban, sőt mondhatnánk: S •" s 1 1 / , ' \ l hamarosan bizonyára egy egész sereg ji • jj Jj i. . | Y \ ' 5 új tudományágnak lesz a szülőanyja. • i . | ú { ; JfP""' - \ A Szovjetunió oktatásügye és tudomá:.! 1 f ijp. -' jé ^ffi Y * ; nyos kutatásának rendszere felkészült f '3 j f / 0 \ ; -ezekre a megbővült, kitágult felada1 I • {S-f lÉŽlfetM i • ' tokra és nem kétséges, hogy már a közeljövőben is — az eddigi eredmények tudományos kiértékelése alapján — másrészt pedig a közeljövőben útnak indítandó nagyobb méretű, nagyobb sebességű, többfajta műszert tartalmazó, sőt esetleg már élő lényeket (egyelőre természetesen állatokat) magával vivő és új, távolabbi pályákra kidobott műholdak segítségével ugrásszerűen viszi előbbre az egész emberi tudást. Sz. L A Föld egyszeri körforgása, vagyis 24 óra alatt, a műhold 16-szor kerüli meg a Földet. A fenti térkép mutatja a műholdnak 24 óra alatt megtett útját. A baloldali kép a háromrészes szovjet légűri rakéta vázlatát mutatja, A rakéta 27 méter magas és 80 tonnát nyom. A jobboldali vázrajz szemlélteti hogyan éri el a szovjet légúri rakéta az ionoszférát és hogyan megy át » ellipszis, illetve köralakú pályára. el a szovjet rakéta csúcsa Föld körüli keringéshez megkívánt 8 ezer méteres másodpercenkénti sebességet. Elvileg nincsen akadálya annak, hogy még nagyobb és még több lépcsős, légüri hajózásra alkalmas rakétát szerkesszünk, miután a szovjet tudomány teljesítette az ehhez szükséges számtalan más elméleti és műszaki feltételt. Ezek a feltételek tényleg igen nehezek. Mindenekelőtt olyan rakétákat kellett megszerkeszteni, amelyekben a hajtóerő az üzemanyag súlyához képest a lehető legnagyobb. Továbbá olyan automatikus irányítóberendezéseket kellett feltalálni, amelyek a kellő időpontban végrehajtják a további — kisebb — rakéta kilövését, s ugyanakkor olyan irányváltoztatásokat hajtanak végre, hogy a végsebességgel kiröpülő műhold az előre meghatározott irányban a Föld körül keringjen s hogy a i F51ftt4vol északi Űj adatok a légkör felső rétegeiről A TASZSZ hírügynökség közölte t gyújtópontja esik egybe a Föld középpontjával. Ha sikerül az elméletileg legkedvezőbb pályára, vagyis körpá- mesterséges hold. kibocsátása utár lyára kilökni a műholdat, úgy a körnek nV ert els ö tudományos ismereteket „ , .. . .. , . „.... A szovjet tudósok arra a köa kozeppontja fog egybeesni a Fold vetkeztetésr e j uto ttak, hogy a légkör középpontjával. Mindkét esetben azon- felső rétegei sokkal ritkábbak, mint ban a keringési pálya síkja keresztül- eddig feltételezték. A mesterséges hold megy a Föld középpontján. Kisebb e df gi lf etö vL„ te s* k n J azt a megokolt állítást, hogy 300—500 koron, vagyis olyan síkban, amely nem km-es magasságban a levegő hőfoka metszi a Föld középpontját, a műboly- sokkal kisebb, mint ahogy eddig felgó nem keringhet. tételezték A legegyszerűbb megoldás az lett volna, ha az első műholdat az egyenlítőről lövik ki a Föld forgásával meg- Parragi György neves magyar új..... . ,, . ságíró a Hétfői Hírek című lapban egyező iranyban, mert ebben az eset- >>TeIjesült V erne Gyula álma" címen Teljesült Verne Gyula álma ben a keringés síkja egybeesett volna írt vezércikket, melyben többek kö az egyenlítő síkjával. Miután az első zött a következőket írja: Nemcsak ai műholdat a Szovjetunióban bocsátot- amerikai vezető technokraták, haneír ... c • . .a kevésbé nevezetes amerikai impeták utjara, s a Szovjetumó nem nyu- ri a, ista politikusok is azt a vélem é£ y, lik egészen az egyenlítőig, valahol a oltották az amerikai polgárokba, hogj hez még hozzászámítjuk a műholdba 65 szélességi fok vidékén bocsátották az Amerikai Egyesült Államokat serr beszerelt automatikus műszereket, azt a hírek szerint útjára, tehát Le- a technikai, sem a gazdasági erő téréi amelyek a környezet legkülönbözőbb ningrádtól északra, a sarkkör vidékén. ^Tlom^í p'róŠv^és fenyeget pályája, amely elliptikus, minél iob- fizikai jelenségeit nemcsak rögzítik, A műhold keringésének pályáját úgy j e] e ntések csak szétzúzott légváraknai ban megközelítse egy olyan körét, hanem azt az ugyancsak automati- választották meg, hogy az — a mellé- bizonyultak". mély hőfokát, a —273 fokot megközelítő hideget kell elviselnie. Ha ehŰJ SZÔ 6 -ár 1957. október 12. x
