Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-07 / 279. szám, hétfő

f Szörnyűségek, fegyverkezés és üzlet New-Yorkban, Amerika legnagyobb vább nö egészen 10 emeletes ház ma­városában pánik ütött ki. A hidro- gasságig és minden élőt elnyel. Vé­génbomba robbanása következtében giil eljut alkotói közé is a tudomá­az örök jég országában, az északi sark nyos laboratóriumba, ahol a véres közelében felengedtek a jéghegyek jelenetek egész sora következik be. és kiszabadult a gigantikus méretű A szörnyű pók útját lerágott ernbe­özönvíz előtti szörnyeteg. Fölébredt, ri csontvázak tarkítják, életrekelt és az óceánon keresztül el- ^ végiu mégis megérkezik a me q. indult a szárazföld felé. A tengeri men t~ reflWfü repülögépe! c formájá­aramlatok közvetlenül New-Yorkig . ' , „ f . i. sodorták. Útközben mindjárt meg- ba n' ame lV e k * szörnyetegre bomba­mutatta. mire képes. Lenyelt több kat dnbna k- £ s m folytathatnám to­mint tíz hajót és a világítótornyot, váb b- A „Dr. Morgan titka" cimu amit süteménynek tartott, aztán sie- filmben a szörnyetegeket kémek­tett vendégségbe a felhőkarcolók kel váltották fel, akik ellopták I városába. £s már ott is van. körülöt- az amerikai tudósok atomtitkát. : te a felhőkarcolók kártyavárként Másutt pediq Mr. Superman leplezi i omlanak össze A várost elképzeltie- {e az USA ei lenségeinek cs ei szöv éseit, tetlen remulet es pánik töltötte el. , ., ., . , , , , .. . Mindennek vége. aklk a ""Syobb érdekesseg kedvéért r. t,,.,,., m, más bolyqóró! — a Marsról jöttek. De hírtelen fordulat áll be. „Ot 1 perc múlva 12" - megjelennek a jól Me g említeni, hogy míg a ha­kiképzett katonai egységek és a leg- ^tö'^XimT oklľriStt* ~ modernebb fegyverekkel támadásba ' " ' indulnak az özönvíz előtti szörnye­teg legyőzésére, melyet végül iiagy­szerű fegyvereik segítségével megöl- m ernflŕeff c„ g fümnek Ebben Q 2 esetben „pánik" helyett New-York­Az amerikai mozik izgatott közön- ban a j.^, ü(m A, amerika i sége nyugodtan fellélegzik, mivel a cenzorok ugyan nc m törődnek a ki­„Pánik New-Yorkban" című film vé- rályokka l _ űz US A. ban a királyok get ert. egész sora szórja az összelopott „Ha nem volnának modem repülő- pénz t _ de azza l törődnek már, hogy A Magyar Népköztársaság követeli az Ausztriában működő magyar fasiszta szervezetek betiltását A Magyar Népköztársaság Külügy­minisztériumának jelentése szerint a Magyar Népköztársaság bécsi követ­sége jegyzéket adott át az osztrák külügyminisztériumnak, amelyben kö­veteli, hogy az osztrák hivatalos kö­zegek az osztrák államszerződés 8. cikkelye alapján oszlassa fel Auszt­ria területén a magyar emigránsok­ból álló fasiszta szervezeteket, te­gyenek lépéseket irodáik megszün­tetésére és tiltsák be „Az út és cél" című fasiszta zúglapot. amerikai mozikban nincs helye pl. az olyan filmnek, amelynek tiszta vélet­len folytán hasonló címe van, mint a főszerepet ebben a fűmben Ch. gépeink és bombáink — mi lenne Amerikából" — gondolkodnak sokan Chaplin ismert színész játssza, aki útközben hazafelé és éjszaka a szom- i ei e pi ezi a z USA-ban a haladás ellen szedők a ház tetőről szedik le őket, folytatott politikai terrort, ahová álmukban futottak fel, mene- A abmya fümek i<megfeleVÓ m ő. külve a vízözön előtti szörnyeteg do n» egisz itík ki az újságírók és rá­eľôl. diók hazug híreit, amelyekkel Akinek jók az idegei és pénze vem, elárasztják a világot bizonyos „ve­ha ezt az egy „remekmüvet" kevesli, szélyról" beszélve, amely a Szovjet­ekkor másnap megnézheti a mozi- uniô és a több i szocialista ország ré­vásznon a továbbit, ahol másfajta ff™! fenyegeti Amerikát. A film be­, ,, .. . ... .. , ' fedezésevei, azzal, hogy Amerikát hasonló tipusu fümszornyeteget szer- f e^ veres eröi mentlk psZích o. viroznak. lógiai hatást akarnak gyakorolni a A füm tartalma a következő: az lakosságra, hogy az eddiginél kész­amerikai tudósok keresik a módját> ségesebben mind több pénzt adjon a hogyan érhetnék el az állatok mes• hatalmas fegyverkezési üzletre, terségesen gyors növekedését, hogy £ s ez ne m csekélység. Egy bro­elegendő hústáplálékot biztosíthassa- súrúbw l, amelyet az Egyesült Álla­nak a szaporodó emberiség részére. mok elnöki irod äj a m ea ett működő Teljesen érthetetlen, hogj) kíserle- költségvetési hivatal adott ki, az ol­teikhez miért éppen a tarantellát vasható, hogy idén az adókból nyert választották (a húsevő óriás pókot, összegeknek csaknem háromnegyed amely Dél-Amerikában élt és kb. 10 részét, vagyis 40 milliárd dollárt cm hosszúra nö — szerk. megjegyz.) közvetlenül katonai kiadásokra for­Az újfajta szérumból készített in- dítanak. jekció befecskendezése után a _ pók EZ az oka annak, hogy az amerikai pillanatok alatt kutya-nagyságot ér mozivásznakon ilyénfajta „művészi" el és általános elszörnyedésre kifut alkotások jelennek meg. a laboratóriumból. A szabadban to- —tt— A csehszlovák küldöttség második napja Ta ienfeen Talien (ČTK) — A prágai Központi Nemzeti Bizottság küldöttsége és a csehszlovák nemzetgyűlés küldöttsége .október 5-én. talieni tartózkodásának második napján ellátogatott Port Ar­thur hadikikötőbe, amely Talieptől kb. 40 km távolságban van. Szabó Miklós amnesztiát kapott Budapest (ČTK) - A független kis­gazdapárt a volt vezetőinek egyike, a magyar nemzetgyűlés volt képvi­selője, Szabó Miklós, aki 1955 decem­berében elhagyta az országot és 1957. szeptember 8-án önként visszatért Magyarországra, amnesztiát kért a magyar hivatalos közegektől, hogy szabadon élhessen és bekapcsolód­hassék a magyar nép békés épitő munkájába. A Magyar Népköztársaság elnöki tanácsa tekintettel arra, hogy őszintén vallomást tett és megbánta tetteit, amnesztiában részesítette. ' W. Sz. Hruscsov fogadta a Juoszíáv Harcosok Szövetsége-r kü'döttségét Moszkva (ČTK) — A TASZSZ közli, hogy N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB első titkára október 5-én fogadta a Jugoszláv Harcosok Szövetségének küldöttségét, amely a háború volt részvevői szov­jet bizottságának meghívására láto­gatott el a Szovjetunióba. N. Sz. Hruscsov szívélyes, barátsá­gos beszélgetést folytatott a jugo­szláv küldöttség tagjaival. Interjú Bruno Lauschnerrel, az NDK Állami Tervbizottságának elnökével Äz MDK és a Csehszlovák Köztársaság gazdasági együttműködésének sikeres fejlődése A Német Demokratikus Köztársa­ság, szomszédunk, barátunk és szö­vetségesünk, ma ünnepli megalakulá­sának 8. évfordulóját. Az elmúlt nyolc év alatt az NDK és a szocialista tábor országai között a baráti kap­csolatok és" az elvtársi együttműkö­dés széleskörűen fejlődött. A Rudé právo berlini tudósítója megkérte Bruno Lauschnert, a Német Demok­ratikus Köztársaság Állami Tervbi­zottságának elnökét, hogy válaszoljon néhány kérdésre az NDK és Cseh­szlovákia közötti gazdasági kapcsola­tok fejlődésére vonatkozóan. Kérdés: Elnök úr! A Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya nem­régiben nyilatkozatot adott ki Né­metország egységének megújításáról, aminek széles visszhangja támadt a világ közvéleményében. Azon a néze­ten van-e ön, hogy e javaslatok megvalósítása nemcsak az európai gazdasági együttműködést és az ál­talános kereskedelmi kapcsolatok el­mélyítését szolgálja, hanem nagy­mértékben hozzájárul a szocialista tábor országaival való sokoldalú gaz­dasági együttműködéshez is? Válasz: Az NDK kormányának ez év júniusában tett javaslata, mely szerint mindkét német államnak szö­vetséget kellene kötnie, a világ köz­véleményének nagy figyelmére talált. Az államok ilyen szövetsége széles távlatokat nyit mindkét német állam politikai és gazdasági együttműködé­sére és végül békés, demokratikus alapokon való újbóli egyesítésére is. A javaslat utat mutat azon válasz­tóvonal kiküszöbölésére, amely gaz­daságilag is szétszakította Németor­szágot. A német belkereskedelem szá­mos esetben valő korlátozását a bonni szövetségi kormány részéről ki le­hetne küszöbölni a két német állam szövetségének megteremtésével. A természetes kereskedelmi kapcsola­tok felújítása Németországgal hozzá­járul államaink — az NDK és a Cseh­szlovák Köztársaság — közötti keres­kedelmi kapcsolatok megszilárdításá­hoz és kiszélesítéséhez is. A Cseh­szlovák Köztársaság külkereskedelmi szervei és a nyugatnémet ipari vál­lalkozók és kereskedők közötti gaz­A varsói milícia parancsnokának beszélgetése az újságírókkal A varsói rendbontók nem értek célt Varsó (ČTK) — Csütörtökön este Varsóban a diákság egy része a huli­gánok (lengyel kifejezés a jampecekre) támogatásával reakciós tüntetést ren­dezett. Péntek este ezek a csoportok újból megkísérelték a közrend meg­bontását, annak ellenére, hogy rende­sen figyelmeztették őket tettük tör­vénytelen jellegére. Mindkét esetben, csütörtökön és pénteken a varsói pol­gári és munkásmilícia tagjai helyre­állították a rendet. Október 5-én Koz­lowszkij alezredes, Varsó város polgári milíciájápak parancsnoka az esemé­nyekkel kapcsolatban néhány felvilá­gosítást adott. A tüntetéseket reakciós, államellenes elemek provokálták ki, akik így akartak tiltakozni a Po Pros­tú c. hetilap betiltása ellen. Ezt a la­pot írásai miatt nem egyszer bírálták más lengyel lapok is, de elsősorban a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi szerve, a Trybuna ludu. De sem ezt a kritikát, Bem a varsói sajtóelienőr­ző iroda .türelmes beavatkozásait — amint az a Po Prostú további írásai­ból kitűnt — nem vette figyelembe a szerkesztőség. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága tit­kárságának nyilatkozata erről az ügy­ről teljesen világos. Végül azt is tud­juk, hogy a Po Prostú c. lapban közölt anyagok a reakciós nyugati sajtó ked­veit idézeteinek forrásaivá váltak a lengyelellenes rágalmazó cikkek nagy részében, ami már maga is bizonyíték. A lengyel hivatalos közegek jogos el­járása ebben a kérdésben tehát telje­sen helyes. Kotlowszki alezredes rámutatott ar­ra, hogy a rendbontók nem hallgattak a milícia tagjainak ismételt nyugodt felszólításaira sem, ellenkezőleg, erő­szakhoz folyamodtak, köveket dobál­tak, botokkal támadtak. Több milicista súlyosan megsebesült, közülük egyet megkéseltek. A lengyel hadsereg egy véletlenül arra haladó tisztjét kővel fejbeverték, úgyhogy súlyosan megse­besült. Mindez csütörtökön következett be a Narutowicze téren. A milícia há­romtagú őrjáratait, amelyek itt erede­tileg szolgálatot teljesítettek, az ese­mények folyamán meg kellett erősíteni és a rendbontók végleges szétzavará­sánál részt vettek a varsói munkásmi­licia tagjai is. A biztonsági alakulatok kénytelenek voltak gumibotokat és könnyfakasztó gázbombáket használni. A zavargások szervezői már péntek reggel új akcióra készültek aznap es­tére a politechnikai főiskola előtti téren, annak ellenére, hogy az iskolai és az adminisztratív szervek is óva in­tették őket. Pénteken a zavargók egy része erőszakkal behatolt a politechni­ka épületébe, mások uszító jelszavak kiabálása közepette az utcákon ke­resztül eljutottak a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának épületéhez, melyet kövekkel és téglák­kal dobáltak. A polgári és munkásmi­lícia osztagai ezt a tüntetést is a csü­törtökihez hasonlóan szétoszlatták és helyreállították a rendet. A nyolc legdühödtebb huligánt letar­tóztatták és Kozlowszki alezredes kö­zölte neveiket. Ezeknek az elemeknek eljárását a polgárok határozottan el­ítélték, úgyhogy a tüntetés szervezői­nek számításai, hogy több embert meg­nyernek a tüntetésben való részvé­telre — csődöt mondott. Amim Koz­lowszki alezredes hangsúlyozta, Varsó városának polgárai és munkásmilíciája megtesz mindent, hogy a rend és nyu­galom helyreálljon. Szombaton, október 5-én a milícia osztagai abból a célból, hogy megelőzzék az újabb zavargáso­kat, megszállották a politechnika épü­letét. A nap folyamán semmilyen ösz­szetűzés nem következett b? és a városban a légkör teljesen nyugodt. A varsói főiskolák rektorainak felhívása a tanuló ifjúsághoz Varsó (ČTK) — A varsói főisko­lák rektorai a csütörtöki reakciós za­vargások után nyugalomra, a diákmél­tóság és ' az állampolgári méltóság megőrzésére szólították fel a tanuló ifjúságot. A Varsóban bekövetkezett események — szó! a felhívás — szol­sérletelkkel szemben, amelyekkel be­folyást akartak gyakorolni mind az if­júságot, mind az egész közvéleményt érdeklő kérdésekre. Több varsói üzem munkássága és alkalmazottal határozatokban ítélték el a reakciós diákakciókat'és felszólítot­ták a varsói diákokat, hogv hagyják abba ezeket a felelőtlen akciókat és Báljarak óvó intésül azokkal a na­gyon impulzív és meggondolatlan ki- I szenteljék magukat a tanulásnak. dasági kapcsolatok is jobban fognak fejlődni, ha ez megvalósul. Kérdés: Milyen jelentőséget tulaj­donít ön az NDK és a Csehszlovák Köztársaság közötti gazdasági együtt­működésnek, amely a szocialista tábor fejlődése és országaink kormánykül­döttségeinek kölcsönös látogatása folytán magas színvonalat ért el? Válasz: A szocialista országok kö­zötti tervszerű gazdasági együttmű­ködés egyike azoknak a tényezőknek, amelyekben megmutatkozik a szocia­lista rendszer túlsúlya a kapitalista gazdálkodás fölött. Országaink között különösen kedvező feltételek vannak a gazdasági együttműködésre. A köz­vetlen szomszédságból, a gépipar magas technikai színvonalából, a ter­melés felépítéséből, ami sok tekintet­ben kölcsönösen kiegészíti egymást és országainkban a magas szakkép­zettségű technikai káderek nagy szá­mából kifolyólag a beható együttmű­ködésnek sok közös érdeke ered. A Csehszlovák Köztársasággal értékes kapcsolatokat teremtettünk az ipar különféle ágaiban. A technikai és a gazdasági együttműködés a nyers­anyagtermelésben, a kémiában, gép­iparban és a könnyűiparban mindkét félnek jelentős előnyöket biztosított. A mérnökök és technikusok egyre na­gyobb száma utazik .< országainkba ta­pasztalatcserére és közösen oldottak meg számos sürgős termelési, kuta­tási és kísérleti feladatot. így mindkét fél több millió már­kát és koronát takarított meg és ezenkívül a kutatási és kísérleti fel­adatok közös megoldásával és a jobb termelési folyamatok bevezetésével nagy időmegtakarítást is elért. Nem lehet lebecsülni annak jelentőségét sem, hogy a mérnökökre, tudósokra stb., akik a nemzetek közötti szocia­lista együttműködésben és kölcsönös segítségnyújtásban részt vettek, mi­lyen hatással volt a nemzetek közötti barátság szellemének elmélyítése. A közös igyekezet, amint tudjuk, megsokszorozza az eredményt, az együttes erő tudata serkenti techni­kusainkat és mérnökeinket és lehe­tővé teszi számukra soha nem lá­tott eredmények elérését. Kérdés: Közölhetne-e velünk né­hány fontos eredményt az országaink közötti gazdasági együttműködésről, főleg a kooperáció és a nemzetközi munkamegosztás szakaszáról? Válasz: Az országaink közötti együttműködésről és a munkameg­osztás kérdéseiről szerződéseket kö­töttünk. Ezek a kölcsönös előnyök és a maximális segítségnyújtás elvein alapszanak, és a gazdasági együtt­működés megszilárdítását szolgálják a két ország termelési és tervezési kapacitásának legjobb kihasználása mellett. Az NDK pl. segít a Csehszlovák Köztársaságnak barnaszénipara töké­letesítésében, Csehszlovákia viszont támogatja az NDK nehézgépiparát és elektrotechnikai iparát fémalkatrészek (indukciós forgóhengerek) és hasonló alkatrészek szállításával. A kölcsönös egyezmény alapján jelenleg 200 kilowattos áramvezeték épül a Csehszlovák Köztársaság és az NDK között, amely 1960-ban kez­di meg működését. Reméljük, hogy addig az ideig olyan színtű lesz mindkét országban az energetikai berendezések építése, hogy e vezeték segítségével energiacserét vezethe­tünk be. ami mindkét ország gaz­dasági fejlődése szempontjából elő­nyös lesz. Az NDK energetikai gazdasági sza­kKzán további nagy terv az Ama­lienhőhe-i vizivillanytelep felépítése, amelynek teljesítőképessége 320 me­gawatt lesz. A berendezés építését a két ország közötti együttműködés­sel valósítják meg. A Csehszlovák Köztársaság iparának kiváló tapasz­talatai és kiterjedt termelő kapaci­tásai vannak a vízierőművek beren­dezésének építése szakaszán, míg az NDK-ban hasonló feltételeink varrnak az elektrotechnikai' felszerelések és objektumok gyártásának szakaszán. Örömmel venném, ha az Amalien­hőhei akkumulációs villanytelep ha­talmas berendezéseinek építésében kifejtett szoros együttműködés pél­dájából további együttműködés ke­letkezne. A gépipari minisztériumaink között létrejött megegyezés megszabja a köl­csönős együttműködés kiszélesítését a termelés és technika tervezésében, va­lamint a két ország üzemeinek specia­lizálásában is. Ezzel kapcsolatban szak­embereink minden fél évben kidolgoz­zák az együttműködés konkrét prog­ramját a félkészáruk gyártására és a kölcsönös anyagszállításra. Az eddigi együttműködést csupán kezdetinek tekintjük. Amint ismeretes, országaink kormányküldöttségei ez év májusában megegyeztek abban, hogy közös gazdasági bizottságot létesítenek. Aki figyelemmel kíséri a szocialista or­szágok egyre szorosabb együttműkö­dését, észreveszi, hogy a fontos idő­szerű kérdések, valamint a kölcsönös gazdasági segítség tanácsa által irányí­tott. a kérdések megoldására irányuló sokoldalú együttműködés mellett a kétoldalú együttműködés egyre nagyobb fontosságot nyer. Az u.tóbbi időben az NDK nemcsak a Csehszlovák Köztársasággal, hanem a Szovjetunióval és a Lengyel Népköz­társasággal is kötött ilyen kétoldali egyezményeket a gazdasági, technikai és tudományos együttműködés szaka­szán. Ezzel kapcsolatban megszabták az ipar további fejlesztésével kapcso­latos nagyon konkrét alapelveket és feladatokat. Ez főleg a gépipari ter­melés szakaszán érvényes. Kérdés: Milyen lehetőségeket lát ön a kölcsönös gazdasági segítség .tanácsa utolsó ülésének javaslata alapján az NDK és a Csehszlovák Köztársaság közötti, gazdasági együttműködés további fejlődésére és megjavítására? Válasz: A tanács legutóbbi ülésén hozott alapvető határozatok egyike a szocialista országok közötti hosszú­tartamú kereskedelmi szerződések megkötésére vonatkozik, valamint a távlati tervek kidolgozására és össze­hangolására. Ami a hosszútartamú kereskedelmi kapcsolatokat illeti az NDK és Csehszlo­vákia között, országaink említett ipari összetételéből kitűnő lehetőségek adód­nak a következő években is az áru­csere még nagyobb fejlesztésére. Például tudjuk, hogy évről évre nagy­mennyiségű hengerelt acélt hozunk be külföldről: ennek az acélnak egy ré­szét a Csehszlovák Köztársaságból kapjuk és remélem, hogy mostani tár­gyalásaink ezekről a számunkra lét­fontosságú szállításokról sikeresek lesznek. A gépipari termékek kölcsönös szál­lítása nagyon kedvezően alakult. így 1954-ben a fémmegmunkáló ipar kb. 110 millió márka értékű gyártmányát szállítottuk Csehszlovákiába. 1957-ben ez a mennyiség eléri a 260 millió már­ka értékét. A Csehszlovák Köztársa­ság szállításai ugyanezen időszakban kb. ötszörösükre emelkedtek és 1957­ben elérik a 160 millió márka értéket. Országaink között a fogyasztási árucikk csere is kedvezően fejlődött, úgyhogy a tömeqszükségleti cikkek választékát kibővíthettük. A jövő években megvan a lehetősége annak is, hogy a tömeg­szükségleti árucikkek szakaszán is ki­szélesítsük az árucserét. Remélem. hogy 1960-ig jelentős mértékben növeljük Csehszlovákiában a gépipari termékek megrendeléseit és ezzel kapcsolatban elsősorban az acéldrótokra, acélkötelekre, a fémből készült nagyméretű alkatrészekre, ke­rékppáiralkatrészekre és vasúti kocsi al­katrészekre. Diesel-motoros mozdo­nyokra. valamint automobilokra és mo­torkerékpárokra gondolok. Másrészt az NDK-ban is meg lesznek a lehetőségek, hogv 1960-ig jelentós mértékben nö­veljük a Csehszlovákiába megrendelt gépipari gyártmányok szállítását. CJJ SZO 3 ír 1957. október 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents