Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-01 / 273. szám, kedd

A népi Kína A Kínai Népköztársaság megalakulása 1949. október 1-én annak a nagy népinemzeti felszabadító harcnak eredménye volt, melyet a kínai népi felszabadító hadsereg (vörös hadsereg) a japán imperializmus veresége után kitört harmadik polgárháborúban az amerikai imperialistákkal paktáló és uszításukra a Mao Ce-tung vezette de* mokratikus erőket megtámadó Kuomintang klikk fölött aratott. A négy évig tartó elkeseredett harc után a demokratikus erők kiszorítva Csankajseket Tajvan szigetére, a párt vezetésével sajátos feltételeik közepette megkezdték a szocializmus alapjainak építését. A pártnak és a kormánynak a felszabadulás éveiben folytatott bölcs politikája megteremtette annak féltéi teleit, hogy már az 1953—1957. években kitűzhessék a népgazdaság gyarapításának első ötéves tervét. A fő feladat Kína előbbi gazdasági elmaradottságának gyors kiküszöbölése, a múltban gyarmati sorsban sínylődő ország iparosítása, a nehézipar, gépgyártás, bányaipar, vegyiipar stb. megteremtése volt. Említettük, sajátos körülmények közepette épül Kínában a szocializmus, s ezek a körülmények mind a gazdasági, mind a társadalmi-politikai fejlődésre rányomják bélyegüket. A népgazdaság állami szektora és a szövetkezeti szektor mellett jelentősen képviselve volt még a burzsoázia hazafias érzésű része, amely részt vett a nemzeti-felszabadító harcban, a kiskapitalista magántulajdonosok, vállalkozók tömege, a szétszórt háziipar, no meg a parasztgazdaságok óriási tömege. Ez a körülmény nem engedte meg, hogy Kína olyan lendületet vegyen a szocializmus építésében, mint például a többi népi demokratikus ország. Ennek ellenére az ország iparosításában az ötéves terv teljesítésében eddig elért sikerek a párt bölcs politikájáról tanúskodnak. Kína ipari termelése az 1953—1957. években átlagosan 21 százalékkal növekedett, noha csak 14,7 százalékos növekedést iránya szocialista zott elő a terv. Az ipari termelés növelésében a fő súlyt természetesen a termelőeszközök termelésének gyarapítására helyezték, amely a közszükségleti cikkeket gyártó ipar termelésének 16 százalékos növekedésével szemben 28 százalékkal gyarapodott. Az ipari beruházások terjadelme 11,6 százalékkal szárnyalja túl a terv irányszámait. Emellett állandóan szilárdul a gazdaság szocialista szektora; nem utolsó sorban azáltal is, hogy a magánkézben levő tőkés kisvállalatok fokozatosan államkapitalista vállalatokká alakulnak át, amelyekben a tőke egy része az állam kezében van. Az állami, szövetkezeti és vegyes (államkapitalista) ipari termelés tavaly például az egész ipari termelés 98,7 százalékát képezte. A múlt év végéig több mint 5 millió háziipart űző kézműves (92 százalék), tért át a termelés szövetkezeti formájára és kb. 70 ezer ipari magánvállalat tevékenységét vették állami irányítás és ellenőrzés alá. AZ ORSZÁG IPARI hatalmának kiépítésében elsősorban az energia- és fűtőanyagipart fejlesztették, melynek termelése az ötéves terv végén másfélszeresen fölülmúlja az 1949. évi színvonalat, ami kb. 45 és fél millió tonna széntöbbletet eredményez. Fokozatosan ellátják a bányákat a legkorszerűbb fejtőberendezéssel, s a gépesítésen kívül a bányaépítésre fordítják a figyelmet. Még nagyobb sikereket értek el az energiaipar fejlesztésében. Hatalmas villanyerőműveket helyeztek üzembe úgy, hogy Kína villanyáramfejlesztése az ötéves terv végén kétszeresen felülmúlja az 1936. évi szinvonalat. Ezenkívül energetikai művek építésének eredményeképpen óriási, régebben szárazság sújtotta területek jutottak vízhez. Nagyarányú építkezés és kutatómunka folyik a lelőhelyekben rendkívül gazdag Kína kőolajiparában, melynek termelése már az idén eléri az ötéves tervben előirányzott mennyiség háromnegyed részét. építés útján Nagy fejlődésen ment keresztül Kína kohászati, vegyi- és gépipara. Ezeknek a termelési ágaknak sikerei,től füqq a mezőgazdaság gépesítése műszaki alapjának megteremtése, ami a mezőgazdasági szövetkezetek szilá"dulását és egyre újabbak alakulását segíti elő. Nem szabad megfeledkeznünk a baráti országok, mindenekelőtt a Szovjetunió áldásos segítségéről. Jelenleg például 200 vállalat épül szovjet segítséggel, de hazánk, az NDK és Lengyelország is erősen képviselve van Kína ipari fejlődésének előmozdításában, ami a proletár nemzetköziség és a népek testvéri szolidaritásának konkrét megnyilvánulása. A nagy gazdasági sikerek ellenére az idén nehézségek merültek fel a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásában, ami elégedetlenséget szült. Ezt a tényt és az előfordult aprócseprő hibákat a nem proletár rétegek soraiból kikerült, a múltban a Kuomintanggal sokáig cimboráló elemek, kihasználva Kína sajátos viszonyait és az osztályharc enyhébb formáit, jobboldali revizionista támadásra használták ki a párt és a népi demokratikus rendszer ellen. Főként eszmei téren volt heves ez a támadás, ahol visszaéltek a pártnak az irodalmi és művészeti alkotás terén hirdetett „Virágozzék minden virág ..." jelszavával, s népellenei nézeteket igyekeztek becsempészni. A párt befolyása ala.tt álló tömegek visszaverték ezt a revizionista kísérletet. A párt elég erős volt arra, hogy felvegye a harcot, sőt válaszolva a támadásokra, megjavította a pártmunka módszereit és szorosabbra fűzte a tömegek és a vezetők kapcsolatát. Az eredmény: a parasztság egyre nagyobb számban kapcsolódik be a szövetkezeti gazdálkodásba. A NÉPI KÍNA HATALMÁVAL és politikájával a nemzetek közötti béke és testvéri összefogás politikájának legfőbb támasza. L. L. Peking (ČTK) — Ez idén Kínában az acéltermelés 4 990 000 tonnát ér el. 1943-ban, a felszabadítás előtti idők legjobb acéltermelési évében Kína csak 920 000 tonna acélt termelt. A kínai ipar fejlődésének üteme az első ötéves terv éveiben (1953—1957) évi 17 százalékos emelkedést mutat. Kína az 1956. évi ipari termelés fejlődésének gyorsaságában az ENSZ statisztikája szerint a világon az első helyet foglalta el. A kínai ipar olyan készítményeket kezdett gyártani, amelyeket azelőtt sohasem állított elő. A kínai gyarak gépkocsikat, lőkhajtásos repülőgépeket, generátorokat, üzemberendezéseket készítenek. A következő énekben Kína a gyártmányok további fajtáit, személyautókat, traktorokat, hatalmas turbinákat, televíziós készülékeket, fénykezőgépeket és sok más fajtájú cikket állít majd elő. A vasútépítés ötéves tervét 800 kilométerrel túlteljesítik. A kínai vasutak napi 3 kilométeres ütemben növekednek. A munkatermeiéí kenység az iparban öt év alatt 1 mintegy 50 százalékkal növekedett. A munkások és alkalmazottak átI lagbérét az üzemekben az eredeti' leg tervbevett 33 százalék helyett 37 százalékkal emelték. Most 487 nagy ipari objektumot és bányát építenek. Ezen üzemek terveit még ez évben befejezik. E vállalatok Kínának évente további 810 000 tonna vasat, 480 000 tonna acélanyagot, 10 800 000 tonna szenet stb. szolgáltatnak. Negyvenkét nagy- és középvillanyerőmüvet építenek a nagyszámú villanytelepen kívül. Az ország valamennyi földművesgazdaságának több mint 90 százaléka lépett a földművesszövetkezetekbe. Emelkedett a földművesek túlnyomó többségének jövedelme is. Kínában 1949 óta több mint 22 millió írástudatlan tanult meg írni és olvasni. Sokan közülük középiskolai oktatásban részesültek. Az írástudatlanok tanfolyamait jelenleg 78 millió kínai látogatja. Szocialista átépítést és demokratikus reformokat valósítanak meg a nemzetiségi kisebbségek területén is, ahol az emberek röviddel ezelőtt még feudális rabszolgarendszerű, vagy elsődleges közösségi társadalomban éltek. E reformokat és átépítést Kína nemzeti kisebbségei területeinek 85 százalékán már megvalósították. Az 1949. évhez viszonyítva a kínai középiskolai tanulók száma 593 százalékkal emelkedett, és túllépte az 5 milliós számot. A népiskolai tanulók száma 260 százalékkal emelkedett. Ma 63 millió kisdiák tanul a népiskolákon. A kínai főiskolákat ez idén 443 000 hallgató látogatja, ami az 1940. év létszámának háromszorosát teszi ki. Kína Kommunista Pártjának ma csaknem 11 millió tagja van. A Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjainak száma 23 millió. Az úttörők száma felülmúlja a 30 milliót. Nyolc évvel ezelőtt 1949. október ^elsején kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Ez az esemény történelmi jelentőségű nem csupán Kína, földünk legnépesebb országa, hanem általában minden szocialista állam számára is. A hatalmas birodalom a Kínai Kommunista Párt vezetésével hosszú éveken át elkeseredett harcot folytatott a külső elnyomók és a belső reakció ellen. Azon a napon ez az ország — győzedelmeskedve ellenségei felett — a szocialista rendszer egyik támasza lett. Az ifjú Kínai Népköztársaság megalakulásakor rendkívül nehéz feladatokkal állott szemben. Az országban íélfeudális termelési módszerek uralkodtak, ipara aránytalanul fejletlen volt, hiányt szenvedett szakemberekben. Ezek mind olyan kérdések, amelyek az új, szocialista rendszer építésének kerékkötői voltak és sürgős megoldást követeltek. Most, nyolc évvel ezen események után egészen más a helyzet. Kína szabadságának és szocijalista építésének ilyen rövid ideje alatt is sokkal többet fejlődött, mint azelőtt 20—30 év alatt. E fejlődés a kezdeti nehézsége leküzdése után, először is a felszabadult nép odaadó, kezdeményező munkájának tudható be. Nagyon sok segítséget nyújtott a népgazdaság fejlesztése terén a Kínai Népköztársaságnak a Szovjetunió és a népi demokratikus államok, köztük elsősorban Csehszlovákia. Nyolc év alatt Kína ipara és mezőgazdasága rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül. Ez a fejlődési ütem meghaladja a legfejlettebb kapitalista államok fejlődését is. Kína gazdasági termelésében egyre nagyobb az ipari termelés. 1952-ben ez még csak 26,7 százalék volt, ez évben már elérik az állami glazdasági termelés 39 százalékát. A kínai mezőgazdasági termelésnek a szocialista nagytermelésre való áttérése lényegében már 1956-ban befejeződött. Tavaly az aratás után több mint 120 millió gazdaságot alakítottak át szövetkezeti gazdasággá, s ez az állam összes gazdaságának 96 száz|aléka$ A kínai népgazdaság további helyes fejlesztése céljából Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága kidolgozta a szocialista iparosítás kínai útját, amelynek fő mottója, hogy a nagy építkezési tervek megvalósításával párhuzamosan növelni kell a nép jólétét. így találkoznak a nagy távlati tervek és a nép mindennapi érdekei. Kína Kommunista Pártja ily módon felkarolja a nép kezdeményezését és megnyeri a nagy tervek megvalósítására. Kína népe bizalommal vian pártja iránt. Ezt bizonyítja a most országszerte folyamatban levő mozgalom, amely a párton belüli jobboldali elhajlás és az értelmiség soraiban előfordult opportunizmus ellen folytatott harcnak a betetőzése. Kína Kommunista Pártjának nemcsak hazájában, hanem a világ összes országának kommunista pártjai előtt jelentős tekintélye van. A Kínai Népköztársaság gazdasági és kulturális téren elért sikerei folytán már rég kiérdemelte, hogy felvegyék az ENSZ tagállamai közé, s csupán a kapitalista államok fondorlatainak tudható be, hogy ez még mindig nem valósult meg. Ma, a Kínai Népköztársaság nyolcadik „születésnapján" úgy érezzük, ez a nap nekünk is és a szocialista rendszer összes államának ünnepe. Ez alkalommal kívánunk a Kínai Népköztársaságnak még több sikert további építőmunkájában a nép jólétéért és a világbékéért folytatott harcában. C'-si császárnőnek gyönyörű nyári palotája ma Kína népének kiránduló helye A nyári palota látképe egy szigetről Egy kínai szakmunkás a készítményeket ellenőrzi A képünkön látható mozdony személyzete a takarékos sági versenyben rekordot ért el ŰJ SZO 4 £ 1957. október' 1.