Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-05 / 277. szám, szombat

Vildg proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. október 5. szombat 50 fillér X. évfolyam, 277. szám, Szeptemberben újabb 85 ezer földműves 375 ezer lie ktáría l gazdagította az EFSZ-ek területét A múlt hónapban a cseh és szlovák kerütetfk kis- és közép­parasztjai 867 egységes földmű­vesszövetkezetet alakítottak. Bár ez valamivel kevesebb, mint au­gusztus hónapban, ez az eredmény igen örvendetes. A köztársaság 80 járásában már minden községben van egységes földmüvesszövetke­zet, vagy állami gazdaság. A 867 új szövetkezetbe szeptem­berben 43 604 tag lépett be 192 673 hektár földterülettel, te­hát a gyarapodás nagyobb, mint augusztus hónapban volt. A már régebben megalakított EFSZ-ek taglétszáma is emelkedett augusz­tus hónappal szemben. Szeptem­berben e szövetkezetbe 41865 földműves lépett, akik 181138 hektár földdel gyarapították a kö­zöst. Ez annyit jelent, hogy egyetlen hónap leforgása alatt több mint 85 ezer földműves lé­pett a szövetkezetekbe és a kö­zösen megművelt földterület kb. 375 ezer hektárral növekedett. Az év elejétől szeptember vé­géig nálunk 2897, többnyire több­ségi EFSZ-t alakítottak. Növelik a vasérckutatás hatékonyságát A kelet-szlovákiai vasérckutatók ne héz fúrószerkezetein eddig a fúróbe­rendezés nyomását a fúrás mélyére csupán érzés szerint ellenőrizték. Az ellenőrzés megbízhatóságának növelé­sére és az egyenletes nyomás betar­tására, — amely a mélyfúrás alapvető tényezője — megkezdték a fúrás alat­ti nyomás különleges műszerek, úgy­nevezett drillométerek segítségével való ellenőrzését. A drillométerek lasználata nem csupán a megfelelő lyomás betartását biztosítja a fúrásnál, le egyúttal növeli a földtani kutatás íatékonyságát. Önműködő szerkezete Lerövidítik a Iikieri vegyiüzem építését Az újjáépített Iikieri vegyiüzem ermelési központjaiban sikeresen foly­atják a szerelési munkákat. A Lam­>iot-féle retorta beszerelésével a kü­önleges szűrőkészülékek gyártása, nely bel- és külföldön egyaránt ke­esett árucikk, egy negyedével emel­kedik és a termelési költségeket ivente hatmillió koronával csökken­ik. Az üzem felépítésének meggyor­ítására a brnói Královo Pole-i Gép­lyár szerelői kötelezettséget vállal­ak a Nagy Október 40. évfordulójá­lak tiszteletére, mely szerint 500 lormaórával lerövidítik a szerelési nunkáik elvégzésének időtartamát. Inergelikánk további fejlődéséért Az energetika terén az egész világon mind magasabb paraméterekre térnek t pl. 600 fok Celzius gőzmelegségre és 00—350 atmoszféra-nyomásra. Ezzel zonban összefügg az új anyagok, to­ábbá a magas hőmérsékletnek és nyo­íásnak ellenálló energetikai berende­ések szerkesztésének problémája. E célból a bratislavai Hegesztő Ku­ätó Intézetben berendezéseket készí­;nek az új kohászati anyagok közül a azánc-6övek ellenállásának kipróbálá­sra. 750 C fokon és 600 atmoszféra­yomás mellett egyúttal tehermentesíti a fúrómestert a fúrószerkezetnél végzett fárasztó munka alól. Idén a kelet-szlovákiai vasérckutatók újabb két fúrószerkezetet, és a jövő év régéig az összes középnagyságú és nehéz fúrószerkezeteket látják el drillométerekkel. Az áramelosztó 13 és fél­millió koronával olcsóbb lesz A beruházási építkezés gazdaságos­sága ellenérzésének első szakasza szép eredményeket hozott a nyitrai áramelosztó üzemben. A legnagyobb megtakarítások lehetőségére a byst­ričanyi és topoľčanyi elosztók építé­sénél bukkantak. Csak Bysričanyban 12,5 vagon vassal, majdnem 100 va­gon cementtel és 35 köbméter fával kevesebb anyagot használnak fel az építkezésen. Az egész vállalatban a beruházási építkezés ellenőrzése 13 millió 600 000 korona megtakarításá­nak lehetőségét tárja fel. A surányi járás verseny­felhívása a kukorica begyűjtésére A nyitrai kerület egységes föld­művesszövetkezetei már csaknem 700 hektárról és az állami gaz­daságok 112 hektárról betakarítot­ták a kukoricát, ennek körülbelül egyharmadát kukoricakombájnok segítségével. A sikeres begyűjtésnek köszön­hetően eddig a nyitrai kerület be­gyűjtési raktáraiban már több mint 100 vagon kukorica van, amiből a legtöbbet a párkányi, ógvallai és tapolcsányi járások EFSZ-ei adtak el. A surányi járás földművesei ver­senyre hívták a kerület összes já­rásait, a kukorica begyűjtési ter­vének határidő előtti, október 28­ifl való teljesítésére és kötelezett­séget vállaltak a jelenlegi begyűj­tési költségek 3 százalékkal való csökkentésére. Az ipar szervezésének, irányításának, tervezésének és pénzellátásának kérdéseiről Viliam Široký elvtárs beszámolója a CSKP Központi Bizottságának 1957. szeptember 30-i ülésén Elvtársak! Pártéletünk fontos eseménye, hogy a Központi Bizottságnak ez az ülése megvitatja az ipar irányítása, tervezése és pénzügyi biztosítása színvonalának emelésével kapcsolatos kérdéseket. Már ez a puszta tény is azt bizonyltja, hogy pártunk az irányítás kérdését nagy politikai és gazdasági jelentősé­gű problémának tekinti. Engedjék meg ezért, hogy rámutas­sak néhány fontos politikai és gazda­sági szempontra, amelyekből a Köz­ponti Bizottság politikai irodája kiin­dult, amikor megfogalmazta alapelveit az ipar irányítása gazdasági hatékony­ságának fokozására és amelyek a dol­gozók széleskörű vitájának tárgyát fogják alkotni. Meggyorsították az új magnezit-üzem tervezési munkálatait A vasérc-feldolgozó üzemeket építő vállalat kassai fiókintézetének kollektívája Vojtech Jasafi mérnök és Vojtech Schwabik főmérnök ve­zetésével 90 nappal határidő előtt befejezte az új podrečanyi tűzálló­anyag-gyártó üzem komplex bevezető tervét. Ily módon sikeresen teljesítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére tett kötelezettségvállalását, amelyben elhatározta a terve­zési munkák határidejének három hónappal való lerövidítését. A vas­ércfeldolgozó üzemeket építő vállalat dolgozói a tervezésnél nagy súlyt fektettek a termelés hatékonyságára, hogy az új üzemben egy tonna magnezit előállításánál a szokványossal szemben legalább két százalékkal csökkentsék a termelési költségeket. A porečanyi üzem­ben ífly évente kb. 840 ezer koronát fognak megtakarítani. A vezetés színvonalát az eredmények szerint kell értékelnünk Q Az irányítás színvonalának meg­javítását nem célnak, nem ön­célúnak tekintjük, hanem esz­köznek, amelynek révén konkrét célo­kat érünk el; ezeket a célokat tűzzük magunk elé a szocialista országépítés jelenlegi szakaszán. Minél tökéleteseb­bek az irányítás formái és módszerei, annál jobb az összhang a termelőerők és az irányítás színvonala között, annál jobban kitudják használni a szocialista rendszer előnyeit, fölényét a kapitalis­ta rendszer fölött. Ebből következik, hogy az irányítás színvonalát az elért eredmények szerint kell megítélnünk. Pártunk Központi Bizottságának ez év februárjában megtartott ülése meg­mutatta, mily közvetlenül és egyenesen törvényszerűen függ össze az irányí­tás problematikája és színvonala a népgazdaság fejlődésének hatékonysá­gával, azzal, hogy mily mértékben és mily hathatósan leszünk képesek ki­használni a szocialista gazdaság előnyeit mindazokat az új lehetőségeket, ame­lyek a szocialista termelés gyarápítása és a szocialista termelési viszonyok megszilárdítása során szüntelenül lét­rejönnek. A szocialista gazdasági rend­szer előnyeinek kihasználása nem tör­ténik magától. Gazdasági szervező munkánk színvonalától és módszereitől függ, s a tömegek politikai mozgósítá­sára támaszkodik. A szocialista gazda­ságban tehát a tartalékok kihasználá­sának foka egyrészt a népgazdaság szervezeti tökéletességének fokától, és az irányítás egész rendszerétől függ, vagyis a tervezés, a pénzügyi biztosí­tás, az anyagi-műszaki ellátás, nyil­vántartás, ellenőrzés stb. módjától, másrészt pedig attól, hogy megteremt­sük a kellő előfeltételeket a dolgozók alkotó kezdeményezésének fejlesztésé­re és széleskörű érvényesítésére, arra, hogy a dolgozók egyre nagyobb mér­tékben vegyenek részt a termelés és a gazdálkodás kérdéseinek irányításá­ban és megoldásában. A szocializmus ellenfelei szeretik az­zal rágalmazni a mi tervgazdaságunkat, hogy adminisztratív és bürokratikus irányításon épül fel, és e törekvésük­ben azokat a hibákat sorolják fel, amelyek nálunk is a bírálat tárgyai. Sohasem titkoltuk, hogy ezek a hibák részben csökkentik magában a szocia­lista rendszer lényegében gyökerező nagy előnyöket. A kapitalista kritiku­sok címére azonban ki kell jelente­nünk, hogy mindezeknek a hibáknak ellenére köztársaságunkban a népgaz­daság oly arányú fellendülését értük el, amilyet a kapitalisták soha nem értek és nem is érhettek el, s ugyanakkor emeltük a dolgozók legszélesebb réte­geinek életszínvonalát is. Most az a célunk, hogy magasabb fokra emeljük az irányítás színvonalát, és ezzel tö­kéletesebben és teljesebben kihasznál­juk a szocialista rendszer előnyeit, hogy megelőzzük a tőkés államokat nemcsak a fejlődés ütemében, hanem a társadalmi munka nagyobb termelé­kenységében, az emberi és anyagi erő­források hatékonyabb kihasználásában is. Ezért valamennyi alapelvet és a be­lőlük következő intézkedéseket annak az alapvető célnak szemszögéből kell megítélni, amelyet magunk elé tűztünk — a nemzetgazdaság hatékonyságának növelése szempontjából. Komplex módszer — az új intézkedések lő jellemzője Az irányításban tervezett válto­zások jellemző vonása az a tö­rekvés, hogy komplex módon oldjuk meg az egymással kölcsönösen összefüggő kérdéseket, amelyek már kölcsönhatásukkal is meghatározzák az irányítás gazdasági hatékonyságának növelését. Az irányítás kérdéseivel nem első ízben foglalkozunk pártfórumon. Ellenkezőleg, megállapíthatjuk, hogy körülbelül a CSKP 1952-ben megtar­tott első országos konferenciája óta gyakran visszatértünk erre a kérdésre. Igyekezetünk azonban csak részben volt eredményes. Sok tapasztalatra kellett szert tennünk, lényegesen el kellett mélyítenünk ismereteinket szo­cialista gazdaságtanunkról, mélyreha­tóbban kellett elsajátítanunk a szocia­lizmus tárgyilag érvényes gazdasági törvényeinek hatását, hogy a vezetés­nek és a vezetés gazdasági hatékony ságának kérdését teljes szélességében és minden összefüggésében felvethes­sük. Pártunk tavalyi országos konferen­ciája számos rövid- és hosszúlejáratú feladatot tűzött ki a népgazdaság irá­nyítása színvonalának megjavítására. Az országos konferencia számos határozatát már teljesítettük. Lényege­sen kibővítettük az állami közigazga­tás helyi szerveinek szerepét a gazda­sági és kulturális országépítés irányí­tásában, elsősorban a kerületi nemzeti bizottságok hatáskörét, és ma már a nemzeti bizottságok népgazdaságunk egyharmadát irányítják. Jelenleg a nemzeti bizottságok irányította gazda­ságok mérete a beruházási építkezések 22 százalékát, a munkaerők több mint 25 százalékát, a béralap mintegy 22 százalékát és az egész népgazdaság alapjának több mint 33 százalékát teszi ki. A nemzeti bizottságok hatáskörét főleg a mezőgazdaság és a begyűjtés, a helyi gazdaság, az iskolaügy, a nép­művelés, az egészségügy, a lakásépítés és a gépkocsi-közlekedés irányításának és tervezésének szakaszán növeltük. Most a nemzeti bizottságok hatáskö­rének további bővítésére készülünk a heiyi gazdaság, a vízgazdaság és a la­kásépítések irányításának kérdéseiben, a Helyi Gazdálkodási Minisztérium, a Központi Vízgazdasági Igazgatóság, valamint a Központi Lakás- és Magán­építési Igazgatóság megszüntetésével kapcsolatban. Még sok munkát kell elvégeznünk annak érdekében, hogy következetesen teljesítsük az országos pártkonferencia rányvonalait, amelyek a nemzeti bi­zottságokra való decentralizálást tűz­ték ki feladatul. Ma az a helyzet, hogy a gazdaság irányításában bővített ha­táskör a kerületi nemzeti bizottságok­ra összpontosul, és csak vontatottan valósul meg a járási és helyi nemzeti bizottságok hatáskörének bővítése. En­nek az az oka, hogy a kerületi nemzeti bizottságok egyes minisztériumokkal együtt abból a felfogásból indulnak ki, hogy a járási és helyi nemzeti bízott ságok egyelőre nem biztosíthatják a bővített hatáskör kellő betöltését. Ez a helyzet azonban nem felel meg az országos pártértekezlet szándékainak; az országos pártértekezlet abból indult ki, hogy a kerületi nemzeti bizottsá­goknak elsősorban irányító szervekké kell válniok, és a gazdasági és kultu­rális építő munka terén minél jobban ki kell bővíteni a járási, városi és helyi nemzeti bizottságok hatáskörét, ame­lyek legközelebb állnak a néptömegek­hez és legjobban ismerik szükségletei­ket. Ezzel egyidejűleg arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy nem minden kerületi nemzeti bizottság — amint arról konkrét tények tanúskodnak — tartja tiszteletben a rábízott gazdasági tényezők irányítása során a társadalom gazdasági érdekeit és fordít kellő fi­gyelmet e gazdaság fejlődésének minő­ségi mutatószámaira. Pártunk politi­kailag és gazdaságilag szerfölött fontos feladatnak tekinti, hogy következete­sen valóra váltsuk a nemzeti bizottsá­gok vonalán a hatáskör decentralizá­lását, és az ehhez szükséges vala­mennyi szervezési, módszertani, káder­és politikai előfeltétel megteremtését; e feladat igen fontos része pártunk ama törekvésének, amellyel növelni igyekszik a dolgozók részvételét a gaz­dasági és kulturális országépítésben. Az ipar és az építőipar szakaszán életbeléptettük az országos pártkonfe­rencia határozataiból következő vala­mennyi azonnali intézkedést. Ezek az intézkedések számos kisebb módosítást és változást jelentettek a tervezés, a pénzügyi biztosítás, a nyilvántartás és kimutatások, az anyagi-műszaki ellá­tás és a beruházási építkezések szaka­szán. Ezek az intézkedések azonban — amint várható volt — nem szüntet­ték meg és nem is szüntethették meg az egyre növekvő ellentétet a terme­lőerők fejlődésének elért színvonala és az irányítás minősége között, amely utóbbi a termelési viszonyok szerves része. Az országos konferencia már hangsúlyozta, hogy a népgazdaság irá­nyításának további lényeges megjaví­tására felül kell vizsgálni és ki kell dolgozni az egymással összhangban levő intézkedések egész rendszerét a tervezés, a pénzügyi biztosítás, az anyagi-műszaki ellátás, a beruházási építkezések, a nyilvántartás és a sta­tisztika szakaszán és megfelelő intéz­kedéseket kell tenni a kádermunka te­rén is. A CSKP KB politikai irodája szem előtt tartva az irányítással kap­csolatos kérdések gondos kidolgozásá­nak alapvető jelentőségét gazdaságunk egész további fejlődésében és abban a törekvésben, hogy elkerüljön minden rögtönzést és tévedést, s elérje, hogy a hozott intézkedések ne legyenek ideiglenes megoldások, hanem hosszabb időre megoldják a problémákat, — feladatul tűzte ki, hogy az országos pártértekezlet és a februári központi bizottsági ülés irányelveit az ipar irá­nyításának, szervezésének, tervezésé­nek és pénzügyi biztosításának szaka­szán kölcsönösen egybehangolt intéz­kedések egész rendszerében dolgozzák fel. A kidolgozott alapelveket megvi­tatta a politikai iroda és a kormány. Megfelelnek pártunk irányelveinek. Annak szükségéből indulnak ki, hogy megszilárdítsuk szocialista termelési viszonyainkat és növeljük hatásukat a termelőerők gyarapodására, mégpe­dig a demokratikus centralizmus el­veinek megfontoltabb, tökéletesebb érvényesítésével az irányítás terén. Megteremtik annak előfeltételeit, hogy teljesebben egybehangoljuk az egyé­nek érdekeit az egész társadalom érdekeivel. Biztosítják a gazdaság egy­séges központi irányítása megvalósí­tásának célszerű formáit, s ugyanak­kor a cselekvőképes irányítást a lehe­tő legközelebb hozzák a termeléshez oly módon, hogy jobban kihasználhas­suk a konkrét helyi adottságok sok­féleségét. Megteremtik annak előfelté­teleit, hogy célszerűbben kihasználjuk a mi gazdasági rendszerünkben is ob­jektíven ható és érvényes gazdasági törvényeket. Megteremtik végül an­nak előfeltételeit is, hogy lényegesen növeljük a dolgozók alkotó szellemű részvételét a termelés és a gazdálko­dás kérdéseinek irányításában és meg­oldásában. Jelenleg a jóváhagyott alapelveket az egyes gazdasági ágazatok szerint konkrét, részletes intézkedésekké dol­gozták fel a szervezés, tervezés és pénzügyi biztosítás szakaszán. Szá­mítunk rá, rtogy az ipar és az egyes iparágak új szervezetét pártunk Központi Bizottsága jövő év januári ülésén vitatja meg, és 1958. április 1-től életbeléptetjük őket. A terve­zés és a pénzügyi biztosítás új mód­szerét már az 1959. évi terv kidol­gozása során felhasználjuk. A feladat lényege abban áll, hogy ne merüljünk el a különféle részlet­kérdésekben, hogy valamennyi dol­gozó mindig az előttünk álló célt lássa, és minden esetben olyan megoldást találjon, amely a legjobban biztosít­ja az egves vállalatok és iparágak egybehangoltságát az egész népgaz­daság, az egész társadalom érdekei­vel. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents