Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-05 / 277. szám, szombat

Vildg proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. október 5. szombat 50 fillér X. évfolyam, 277. szám, Szeptemberben újabb 85 ezer földműves 375 ezer

lie

ktáría

l gazdagította az EFSZ-ek területét A múlt hónapban a cseh és szlovák kerütetfk kis- és középparasztjai 867 egységes földművesszövetkezetet alakítottak. Bár ez valamivel kevesebb, mint augusztus hónapban, ez az eredmény igen örvendetes. A köztársaság 80 járásában már minden községben van egységes földmüvesszövetkezet, vagy állami gazdaság. A 867 új szövetkezetbe szeptemberben 43 604 tag lépett be 192 673 hektár földterülettel, tehát a gyarapodás nagyobb, mint augusztus hónapban volt. A már régebben megalakított EFSZ-ek taglétszáma is emelkedett augusztus hónappal szemben. Szeptemberben e szövetkezetbe 41865 földműves lépett, akik 181138 hektár földdel gyarapították a közöst. Ez annyit jelent, hogy egyetlen hónap leforgása alatt több mint 85 ezer földműves lépett a szövetkezetekbe és a közösen megművelt földterület kb. 375 ezer hektárral növekedett. Az év elejétől szeptember végéig nálunk 2897, többnyire többségi EFSZ-t alakítottak. Növelik a vasérckutatás hatékonyságát A kelet-szlovákiai vasérckutatók ne héz fúrószerkezetein eddig a fúróberendezés nyomását a fúrás mélyére csupán érzés szerint ellenőrizték. Az ellenőrzés megbízhatóságának növelésére és az egyenletes nyomás betartására, — amely a mélyfúrás alapvető tényezője — megkezdték a fúrás alatti nyomás különleges műszerek, úgynevezett drillométerek segítségével való ellenőrzését. A drillométerek lasználata nem csupán a megfelelő lyomás betartását biztosítja a fúrásnál, le egyúttal növeli a földtani kutatás íatékonyságát. Önműködő szerkezete Lerövidítik a Iikieri vegyiüzem építését Az újjáépített Iikieri vegyiüzem ermelési központjaiban sikeresen folyatják a szerelési munkákat. A Lam>iot-féle retorta beszerelésével a küönleges szűrőkészülékek gyártása, nely bel- és külföldön egyaránt keesett árucikk, egy negyedével emelkedik és a termelési költségeket ivente hatmillió koronával csökkenik. Az üzem felépítésének meggyorítására a brnói Královo Pole-i Géplyár szerelői kötelezettséget vállalak a Nagy Október 40. évfordulójálak tiszteletére, mely szerint 500 lormaórával lerövidítik a szerelési nunkáik elvégzésének időtartamát. Inergelikánk további fejlődéséért Az energetika terén az egész világon mind magasabb paraméterekre térnek t pl. 600 fok Celzius gőzmelegségre és 00—350 atmoszféra-nyomásra. Ezzel zonban összefügg az új anyagok, toábbá a magas hőmérsékletnek és nyoíásnak ellenálló energetikai berendeések szerkesztésének problémája. E célból a bratislavai Hegesztő Kuätó Intézetben berendezéseket készí;nek az új kohászati anyagok közül a azánc-6övek ellenállásának kipróbálásra. 750 C fokon és 600 atmoszférayomás mellett egyúttal tehermentesíti a fúrómestert a fúrószerkezetnél végzett fárasztó munka alól. Idén a kelet-szlovákiai vasérckutatók újabb két fúrószerkezetet, és a jövő év régéig az összes középnagyságú és nehéz fúrószerkezeteket látják el drillométerekkel. Az áramelosztó 13 és félmillió koronával olcsóbb lesz A beruházási építkezés gazdaságossága ellenérzésének első szakasza szép eredményeket hozott a nyitrai áramelosztó üzemben. A legnagyobb megtakarítások lehetőségére a bystričanyi és topoľčanyi elosztók építésénél bukkantak. Csak Bysričanyban 12,5 vagon vassal, majdnem 100 vagon cementtel és 35 köbméter fával kevesebb anyagot használnak fel az építkezésen. Az egész vállalatban a beruházási építkezés ellenőrzése 13 millió 600 000 korona megtakarításának lehetőségét tárja fel. A surányi járás versenyfelhívása a kukorica begyűjtésére A nyitrai kerület egységes földművesszövetkezetei már csaknem 700 hektárról és az állami gazdaságok 112 hektárról betakarították a kukoricát, ennek körülbelül egyharmadát kukoricakombájnok segítségével. A sikeres begyűjtésnek köszönhetően eddig a nyitrai kerület begyűjtési raktáraiban már több mint 100 vagon kukorica van, amiből a legtöbbet a párkányi, ógvallai és tapolcsányi járások EFSZ-ei adtak el. A surányi járás földművesei versenyre hívták a kerület összes járásait, a kukorica begyűjtési tervének határidő előtti, október 28ifl való teljesítésére és kötelezettséget vállaltak a jelenlegi begyűjtési költségek 3 százalékkal való csökkentésére. Az ipar szervezésének, irányításának, tervezésének és pénzellátásának kérdéseiről Viliam Široký elvtárs beszámolója a CSKP Központi Bizottságának 1957. szeptember 30-i ülésén Elvtársak! Pártéletünk fontos eseménye, hogy a Központi Bizottságnak ez az ülése megvitatja az ipar irányítása, tervezése és pénzügyi biztosítása színvonalának emelésével kapcsolatos kérdéseket. Már ez a puszta tény is azt bizonyltja, hogy pártunk az irányítás kérdését nagy politikai és gazdasági jelentőségű problémának tekinti. Engedjék meg ezért, hogy rámutassak néhány fontos politikai és gazdasági szempontra, amelyekből a Központi Bizottság politikai irodája kiindult, amikor megfogalmazta alapelveit az ipar irányítása gazdasági hatékonyságának fokozására és amelyek a dolgozók széleskörű vitájának tárgyát fogják alkotni. Meggyorsították az új magnezit-üzem tervezési munkálatait A vasérc-feldolgozó üzemeket építő vállalat kassai fiókintézetének kollektívája Vojtech Jasafi mérnök és Vojtech Schwabik főmérnök vezetésével 90 nappal határidő előtt befejezte az új podrečanyi tűzállóanyag-gyártó üzem komplex bevezető tervét. Ily módon sikeresen teljesítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére tett kötelezettségvállalását, amelyben elhatározta a tervezési munkák határidejének három hónappal való lerövidítését. A vasércfeldolgozó üzemeket építő vállalat dolgozói a tervezésnél nagy súlyt fektettek a termelés hatékonyságára, hogy az új üzemben egy tonna magnezit előállításánál a szokványossal szemben legalább két százalékkal csökkentsék a termelési költségeket. A porečanyi üzemben ífly évente kb. 840 ezer koronát fognak megtakarítani. A vezetés színvonalát az eredmények szerint kell értékelnünk Q

Az irányítás színvonalának megjavítását nem célnak, nem öncélúnak tekintjük, hanem eszköznek, amelynek révén konkrét célokat érünk el; ezeket a célokat tűzzük magunk elé a szocialista országépítés jelenlegi szakaszán. Minél tökéletesebbek az irányítás formái és módszerei, annál jobb az összhang a termelőerők és az irányítás színvonala között, annál jobban kitudják használni a szocialista rendszer előnyeit, fölényét a kapitalista rendszer fölött. Ebből következik, hogy az irányítás színvonalát az elért eredmények szerint kell megítélnünk. Pártunk Központi Bizottságának ez év februárjában megtartott ülése megmutatta, mily közvetlenül és egyenesen törvényszerűen függ össze az irányítás problematikája és színvonala a népgazdaság fejlődésének hatékonyságával, azzal, hogy mily mértékben és mily hathatósan leszünk képesek kihasználni a szocialista gazdaság előnyeit mindazokat az új lehetőségeket, amelyek a szocialista termelés gyarápítása és a szocialista termelési viszonyok megszilárdítása során szüntelenül létrejönnek. A szocialista gazdasági rendszer előnyeinek kihasználása nem történik magától. Gazdasági szervező munkánk színvonalától és módszereitől függ, s a tömegek politikai mozgósítására támaszkodik. A szocialista gazdaságban tehát a tartalékok kihasználásának foka egyrészt a népgazdaság szervezeti tökéletességének fokától, és az irányítás egész rendszerétől függ, vagyis a tervezés, a pénzügyi biztosítás, az anyagi-műszaki ellátás, nyilvántartás, ellenőrzés stb. módjától, másrészt pedig attól, hogy megteremtsük a kellő előfeltételeket a dolgozók alkotó kezdeményezésének fejlesztésére és széleskörű érvényesítésére, arra, hogy a dolgozók egyre nagyobb mértékben vegyenek részt a termelés és a gazdálkodás kérdéseinek irányításában és megoldásában. A szocializmus ellenfelei szeretik azzal rágalmazni a mi tervgazdaságunkat, hogy adminisztratív és bürokratikus irányításon épül fel, és e törekvésükben azokat a hibákat sorolják fel, amelyek nálunk is a bírálat tárgyai. Sohasem titkoltuk, hogy ezek a hibák részben csökkentik magában a szocialista rendszer lényegében gyökerező nagy előnyöket. A kapitalista kritikusok címére azonban ki kell jelentenünk, hogy mindezeknek a hibáknak ellenére köztársaságunkban a népgazdaság oly arányú fellendülését értük el, amilyet a kapitalisták soha nem értek és nem is érhettek el, s ugyanakkor emeltük a dolgozók legszélesebb rétegeinek életszínvonalát is. Most az a célunk, hogy magasabb fokra emeljük az irányítás színvonalát, és ezzel tökéletesebben és teljesebben kihasználjuk a szocialista rendszer előnyeit, hogy megelőzzük a tőkés államokat nemcsak a fejlődés ütemében, hanem a társadalmi munka nagyobb termelékenységében, az emberi és anyagi erőforrások hatékonyabb kihasználásában is. Ezért valamennyi alapelvet és a belőlük következő intézkedéseket annak az alapvető célnak szemszögéből kell megítélni, amelyet magunk elé tűztünk — a nemzetgazdaság hatékonyságának növelése szempontjából. Komplex módszer — az új intézkedések lő jellemzője Az irányításban tervezett változások jellemző vonása az a törekvés, hogy komplex módon oldjuk meg az egymással kölcsönösen összefüggő kérdéseket, amelyek már kölcsönhatásukkal is meghatározzák az irányítás gazdasági hatékonyságának növelését. Az irányítás kérdéseivel nem első ízben foglalkozunk pártfórumon. Ellenkezőleg, megállapíthatjuk, hogy körülbelül a CSKP 1952-ben megtartott első országos konferenciája óta gyakran visszatértünk erre a kérdésre. Igyekezetünk azonban csak részben volt eredményes. Sok tapasztalatra kellett szert tennünk, lényegesen el kellett mélyítenünk ismereteinket szocialista gazdaságtanunkról, mélyrehatóbban kellett elsajátítanunk a szocializmus tárgyilag érvényes gazdasági törvényeinek hatását, hogy a vezetésnek és a vezetés gazdasági hatékony ságának kérdését teljes szélességében és minden összefüggésében felvethessük. Pártunk tavalyi országos konferenciája számos rövid- és hosszúlejáratú feladatot tűzött ki a népgazdaság irányítása színvonalának megjavítására. Az országos konferencia számos határozatát már teljesítettük. Lényegesen kibővítettük az állami közigazgatás helyi szerveinek szerepét a gazdasági és kulturális országépítés irányításában, elsősorban a kerületi nemzeti bizottságok hatáskörét, és ma már a nemzeti bizottságok népgazdaságunk egyharmadát irányítják. Jelenleg a nemzeti bizottságok irányította gazdaságok mérete a beruházási építkezések 22 százalékát, a munkaerők több mint 25 százalékát, a béralap mintegy 22 százalékát és az egész népgazdaság alapjának több mint 33 százalékát teszi ki. A nemzeti bizottságok hatáskörét főleg a mezőgazdaság és a begyűjtés, a helyi gazdaság, az iskolaügy, a népművelés, az egészségügy, a lakásépítés és a gépkocsi-közlekedés irányításának és tervezésének szakaszán növeltük. Most a nemzeti bizottságok hatáskörének további bővítésére készülünk a heiyi gazdaság, a vízgazdaság és a lakásépítések irányításának kérdéseiben, a Helyi Gazdálkodási Minisztérium, a Központi Vízgazdasági Igazgatóság, valamint a Központi Lakás- és Magánépítési Igazgatóság megszüntetésével kapcsolatban. Még sok munkát kell elvégeznünk annak érdekében, hogy következetesen teljesítsük az országos pártkonferencia rányvonalait, amelyek a nemzeti bizottságokra való decentralizálást tűzték ki feladatul. Ma az a helyzet, hogy a gazdaság irányításában bővített hatáskör a kerületi nemzeti bizottságokra összpontosul, és csak vontatottan valósul meg a járási és helyi nemzeti bizottságok hatáskörének bővítése. Ennek az az oka, hogy a kerületi nemzeti bizottságok egyes minisztériumokkal együtt abból a felfogásból indulnak ki, hogy a járási és helyi nemzeti bízott ságok egyelőre nem biztosíthatják a bővített hatáskör kellő betöltését. Ez a helyzet azonban nem felel meg az országos pártértekezlet szándékainak; az országos pártértekezlet abból indult ki, hogy a kerületi nemzeti bizottságoknak elsősorban irányító szervekké kell válniok, és a gazdasági és kulturális építő munka terén minél jobban ki kell bővíteni a járási, városi és helyi nemzeti bizottságok hatáskörét, amelyek legközelebb állnak a néptömegekhez és legjobban ismerik szükségleteiket. Ezzel egyidejűleg arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy nem minden kerületi nemzeti bizottság — amint arról konkrét tények tanúskodnak — tartja tiszteletben a rábízott gazdasági tényezők irányítása során a társadalom gazdasági érdekeit és fordít kellő figyelmet e gazdaság fejlődésének minőségi mutatószámaira. Pártunk politikailag és gazdaságilag szerfölött fontos feladatnak tekinti, hogy következetesen valóra váltsuk a nemzeti bizottságok vonalán a hatáskör decentralizálását, és az ehhez szükséges valamennyi szervezési, módszertani, káderés politikai előfeltétel megteremtését; e feladat igen fontos része pártunk ama törekvésének, amellyel növelni igyekszik a dolgozók részvételét a gazdasági és kulturális országépítésben. Az ipar és az építőipar szakaszán életbeléptettük az országos pártkonferencia határozataiból következő valamennyi azonnali intézkedést. Ezek az intézkedések számos kisebb módosítást és változást jelentettek a tervezés, a pénzügyi biztosítás, a nyilvántartás és kimutatások, az anyagi-műszaki ellátás és a beruházási építkezések szakaszán. Ezek az intézkedések azonban — amint várható volt — nem szüntették meg és nem is szüntethették meg az egyre növekvő ellentétet a termelőerők fejlődésének elért színvonala és az irányítás minősége között, amely utóbbi a termelési viszonyok szerves része. Az országos konferencia már hangsúlyozta, hogy a népgazdaság irányításának további lényeges megjavítására felül kell vizsgálni és ki kell dolgozni az egymással összhangban levő intézkedések egész rendszerét a tervezés, a pénzügyi biztosítás, az anyagi-műszaki ellátás, a beruházási építkezések, a nyilvántartás és a statisztika szakaszán és megfelelő intézkedéseket kell tenni a kádermunka terén is. A CSKP KB politikai irodája szem előtt tartva az irányítással kapcsolatos kérdések gondos kidolgozásának alapvető jelentőségét gazdaságunk egész további fejlődésében és abban a törekvésben, hogy elkerüljön minden rögtönzést és tévedést, s elérje, hogy a hozott intézkedések ne legyenek ideiglenes megoldások, hanem hosszabb időre megoldják a problémákat, — feladatul tűzte ki, hogy az országos pártértekezlet és a februári központi bizottsági ülés irányelveit az ipar irányításának, szervezésének, tervezésének és pénzügyi biztosításának szakaszán kölcsönösen egybehangolt intézkedések egész rendszerében dolgozzák fel. A kidolgozott alapelveket megvitatta a politikai iroda és a kormány. Megfelelnek pártunk irányelveinek. Annak szükségéből indulnak ki, hogy megszilárdítsuk szocialista termelési viszonyainkat és növeljük hatásukat a termelőerők gyarapodására, mégpedig a demokratikus centralizmus elveinek megfontoltabb, tökéletesebb érvényesítésével az irányítás terén. Megteremtik annak előfeltételeit, hogy teljesebben egybehangoljuk az egyének érdekeit az egész társadalom érdekeivel. Biztosítják a gazdaság egységes központi irányítása megvalósításának célszerű formáit, s ugyanakkor a cselekvőképes irányítást a lehető legközelebb hozzák a termeléshez oly módon, hogy jobban kihasználhassuk a konkrét helyi adottságok sokféleségét. Megteremtik annak előfeltételeit, hogy célszerűbben kihasználjuk a mi gazdasági rendszerünkben is objektíven ható és érvényes gazdasági törvényeket. Megteremtik végül annak előfeltételeit is, hogy lényegesen növeljük a dolgozók alkotó szellemű részvételét a termelés és a gazdálkodás kérdéseinek irányításában és megoldásában. Jelenleg a jóváhagyott alapelveket az egyes gazdasági ágazatok szerint konkrét, részletes intézkedésekké dolgozták fel a szervezés, tervezés és pénzügyi biztosítás szakaszán. Számítunk rá, rtogy az ipar és az egyes iparágak új szervezetét pártunk Központi Bizottsága jövő év januári ülésén vitatja meg, és 1958. április 1-től életbeléptetjük őket. A tervezés és a pénzügyi biztosítás új módszerét már az 1959. évi terv kidolgozása során felhasználjuk. A feladat lényege abban áll, hogy ne merüljünk el a különféle részletkérdésekben, hogy valamennyi dolgozó mindig az előttünk álló célt lássa, és minden esetben olyan megoldást találjon, amely a legjobban biztosítja az egves vállalatok és iparágak egybehangoltságát az egész népgazdaság, az egész társadalom érdekeivel. (Folytatás a 2. oldalon.)