Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-04 / 276. szám, péntek

Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével népünk befejezi a szocializmus építését Antonín Novotný elvtárs beszéde a CSKP KB 1957. szeptember 30-/ ülésén Elvtársak! A Központi Bizottság mai ülésén je­lentős kérdések egész sorával kell foglalkoznunk. Elsősorban az országos pártkonferencia határozatainak telje­sítéséről és a szocialista építés további feladatairól induló vita előkészítésével. Meg'kell tárgyalnunk továbbá az ipari irányítás megjavítását szorgalmazó el­vek egész rendszerét és jóvá kell hagynunk a népgazdaság fejlesztése 1956—1960. évi második ötéves tervé­nek tervezetét. Az országos pártkonferencia óta másfél év telt el. Ez alatt a másfél év alatt pártunk és a széles néptömegek nagy erőfeszítést tettek a konferencia határozatainak megvalósítása érdeké­ben. A Központi Bizottság most felhív­ja a párt, a Nemzeti Front szervezetei tagjainak és Csehszlovákia dolgozóinak figyelmét ennek a törekvésnek az eredményéire. Ezért terjesztettük a mai ülés elé megtárgyalásra annak a levélnek tervezetét, melyben a Köz­ponti Bizottság a közeli napokban pár­tunkhoz és a nagy nyilvánossághoz fordul, hogy megismertesse őt az or­szágos pártkonferencia határozatai tel­jesítésének eredményeivel és a meg­oldásra váró égető problémákkal, hogy felszólítsa őket: indítsanak széleskörű és nyílt vitát a levélben tartalmazott összes kérdésekről. Annak, hogy a Központi Bizottság a kommunistákhoz és az összes dolgo­zókhoz fordul, hogy nyilvánítsanak véleményt a szocializmus további épí­tésével összefüggő fontos kérdésekről, több oka van. Mindenekelőtt fontos, hogy teljes mértékben és politikai fontosságukban tudatosítsuk annak az évek hosszú során kifejtett erőfeszítésnek eredmé­nyeit, amelyet a szocializmus építésé­ben az 1949. évi IX. kongresszuson ki­tűzött, továbbá a X. kongresszuson kidolgozott és az országos pártkonfe­rencián elmélyített fő irányvonalnak teljesítésében fejtettünk ki. Másodszor azért fordulunk a párt­és a dolgozó tömegekhez, mert a jövő évben nagyon komoly és égetően sür­gős intézkedéseket akarunk végrehaj­tani. Ezek az intézkedések — az ipari irányítás új megszervezésére — érintik majd és nagy kihatással lesznek egész népgazdaságunkra és az ország életére. További jelentős lépést jelentenek az országos pártkonferencia határozatai­nak teljesítésére. Harmadszor azért fordulunk levélben a tömegekhez, mert most hagyjuk jó­vá a népgazdaság fejlesztésének máso­dik ötéves tervét, amely konkrétan kidolgozza azokat a fő feladatokat, melyeknek teljesítése a szocialista tár­sadalom építése befejezésének érdeké­ben elengedhetetlenül szükséges! Negyedszer azért fordulunk a nyil­vánossághoz, mert a párt és a nép előtt nyíltan rá akarunk mutatni azok­nak a problémáknak és hibáknak egész sorára, melyek fékezik gyorsabb és sikeresebb előrehaladásunkat. Egyszer­smind meg akarjuk mutatni kitűzött céljaink teljesítésének feltételeit és azt is, hogyan vegye ki részét népünk ebből a munkából. Végül pedig fontos — s további fej­lődésünk szempontjából rendkívül nagy jelentőséggel bír —, hogy a CSKP jövő év első felében tartja XI. kongresszu­sát, amelyen értékelni fogja a párt eddigi tevékenységét és kitűzi a jövő­ben követendő irányvonalat. Ez meg­követeli. hogy a kongresszust a legszé­lesebb alapon már ma előkészítsük. A Központi Bizottság ezért kezdi meg a nagyszabású vita megszervezé­sét és ezért tulajdonít annak nagy po­litikai jelentőséget. Számítunk arra, hogy a vita az egész nemzet ügyévé válik, mert a vitában megoldásra ke­rülő kérdések minden dolgozót köz­vetlenül érintenek. Hisszük, hogy mind a párttagok, mind köztársaságunk la­kosságának legszélesebb körei hang­jukkal, bírálataikkal, ötleteikkel és javaslataikkal kiveszik részüket e kér­dések megtárgyalásából és megoldásá­ból. Meggyőződésünk, hogy a vita sok ér­tékes kezdeményezést vet majd fel, melyek lehetővé teszik munkánk lé­nyeges tökéletesítését köz-, gazdasági és pártéletünk minden terén. Meggyő­ződésünk, hogy ezeket az ötleteket egyidejűleg üzemeink, szövetkezeteink, falvaink alkotó tevékenységének szé­leskörű > kibontakozása fogja kísérni, hogy dolgozóink már a vita során ismé; tettekkel igazolják, hogy országuk felelős urai. Beszámolómnak nem az a célja — és nem is lehet —, hogy kimerítően elemezze ac említett problémákat. Fel­adata elsősorban az, hogy bevezesse a Központi Bizottságnak az előterjesz­tett levéltervezetről és az ülésünk na­pirendjén szereplő többi kérdésekről folyó tárgyalását. Az országos konferencia óta megtett utunk Az országos pártkonferencia hazánk politikai, gazdasági, kulturális és párt­életére vonatkozó határozatokat ha­gyott jóvá. Ezek a határozatok együtt­véve a párt fő irányvonalának elmélyí­tésére, népi demokratikus rendsze­rünknek és népünk egységének meg­szilárdítására irányultak. A következő határozatokról van szó: — A népgazdaság 1956—1960. évi fejlesztése második ötéves tervének irányelveiről, — népgazdaságunk irányításának, tervezésének és pénzellátásának meg­javításáról, — az alsófokú állami gazdasági szer­vek jogkörének és felelősségének ki­bővítéséről, — a szlovák nemzeti szervek jogkö­rének kibővítéséről, — a nemzeti bizottságok szerepének lényeges fokozásáról, — a minisztériumok és központi hi­vatalok számának csökkentéséről, a minisztériumok és központi hivatalok dolgozói számának csökkentéséről és munkájának megjavításáról, — a szocialista törvényesség meg­szilárdításáról, — a köztársaság védelmének fokozá­sáról, — a pártmunka jelenlegi kérdéseiről. Ezek a határozatok általában kife­jezték azt a törekvést, melyet a párt­nak az országos konferencián kitűzött fő politikai feladata teljesítése érde­kében ki kell fejtenie; ez a fő politikai feladat pedig az, hogy összes erőinket és lehetőségeinket mozgósítani kell annak érdekében, hogy hazánkban be­fejezzük a szocializmus építését. Kétségtelen, hogy a konferencia ha­tározatainak oly rövid idő, másfél év alatti teljesítése határozottan javára vált rendszerünknek, a szocializmus és a béke ügyének. Népi demokratikus hazánk szilárdabb, ereje, tekintélye és védelmi ereje tovább fokozódott. A nép egysége, tömörsége, aktivitása és a szocializmus építésének befejezésére irányuló elszántsága különösen ékes­szólóan nyilvánult meg a múlt év őszén a bonyolult nemzetközi fejlődés folyamatában. A párt törekvése és a nép tetteket szülő aktivitása és kezde­ményezése hozzájárult ahhoz, hogy a feladatok teljesítésének általános mér­lege a különféle nehézségek ellenére is kétségtelenül pozitív. Az irányítás és tervezés megszerve­zésének terén elsősorban a rövidlejá­ratú konkrét intézkedéseket teljesítet­tük. Értelmük abban volt, hogy foko­zatosan kezdjük meg az irányítás új és hatékonyabb, a termelőerők fejlődé­se elért színvonalának megfelelő for­máinak bevezetését. Ezek az intézke­dések a terv összeállításán és megva­lósításán végzett munkálatok egysze­túlburjánzásának kiküszöbölésére és az adminisztratív munkálatok részbeni csökkentésére irányultak. Ennek következtében jelentősen csökkent az állami terv és a miniszté­riumi tervék mutatószámainak meny­nyisége. Bővült a minisztereknek, a fő­osztályok és vállalatok igazgatóinak jogköre. A különféle rövidlejáratú intézkedé­sek végrehajtása a pénzellátás terén bizonyos mértékben leegyszerűsítette az adminisztrációs munkát és rugal­massá tette a pénzügyi rendszert. Ez elsősorban a minisztériumok és a köz­ponti szervek adminisztrációjának le­egyszerűsítését mozdította eló. Teljesítettük az országos konferen­ciának a minisztériumok egész sorának megszüntetéséről és összevonásáról hozott határozatát; sőt, a Munkaerő­ügyi Minisztériumot és egyes más köz­ponti hivatalokat is megszüntettük. A jogkörnek a nemzeti bizottságokra történő nagyszabású átruházása ma már a Helyi Gazdálkodás Minisztériu­mának létjogosultságát is felesleges­sé teszi. További minisztériumok ad­minisztratív apparátusa számának, mű­ködési területének és nagyságának kérdéseit a népgazdaság irányítása ha­tékonyságának fokozására irÉiyuló in­tézkedések keretében kelli gyorsan megoldanunk. Ezeknek az Intézkedé­seknek tervezetét most fogja tárgyalni ülésünk s ezeket a Központi Bizottság levelében a kommunisták és hazánk dolgozói elé terjesztjük, hogy véle­ményt nyilvánítsanak róluk. A szlovák nemzeti szervek jogköre és felelőssége a népgazdaság irányítá­sának, tervezésének és pénzellátásának terén Szlovákiában a konferencia ha­tározata értelmében alkotmánytörvény­nyel lényegesen kibővült. Az alkot­mánytörvény értelmében a Megbízot­tak Testülete és a megbízottak most már közvetlenül felelősek a Szlovák Nemzeti Tanácsnak. Újonnan megje­löltük egyes szervek feladatait és jog­körét a szlovákiai népgazdaság irányí­tásában és tervezésében és kibővítet­tük a Megbízottak Testülete által irá­nyított gazdaság terjedelmét. Ezzel megteremtettük a feltételeket arra, hogy fokozódjék a szlovákiai szervek felelőssége az egyes ágak irányításá­ért. Lényegesen bővült továbbá a nem­zeti bizottságok jogköre és felelős­sége. A nemzeti bizottságok irányí­tása alá helyeztük a népgazdaság további szakaszait és egyúttal fokoz­tuk a hemzeti bizottságok érdekelt­ségét az igazgatásuk alá tartozó vál­lalatok qazdasáqi eredményeiben. Ma a nemzeti bizottságok az egész nép­gazdaságnak több mint egyharmad részét közvetlenül irányítják. A nem­zeti bizottságok hatáskörébe tartozik sági termelés és begyűjtés, a helyi gazdálkodás, az egészség- és az iskolaügy, a kulturáiis ügyek, a nyil­vános - ^kocsiforgalom, a belkeres­kedelem és energetika egyes részei. A nemzeti bizottságok döntenek az anyagi, beruházási és pénzeszközök s a munkaerők felhasználásáról, a ke­rületek és járások keretében terve­zett és a költségvetésben előirányzott népgazdasági feladatok teljesítése ér­dekében. A nemzeti bizottságokat megbíztuk, hogy döntsenek az állami költségvetés eszközei jelentős részé­nek felhasználásáról; ugyanakkor egész ser vállalat és szervezet gaz­dasági tevékenységének eredménye a nemzeti bizottságok költségvetésének részét képezi. A szocialista törvényesséq megszi­lárdításának terén új törvényeket hagytunk jóvá az ügyészségről és a büntető perrendtartás nivellizálásá­róft Előkészületben van a nép- és ke­rületi bíróságok bíráinak választása. Igazságüovünk történetében először választunk bírákat. 1370 hivatásos bírón kívül kb. ** 000 népbírót vá­lasztunk. Mindez a szocialista demok­rácia további elmélyülését és a tör­vényesség megszilárdulását jelenti. Határozott intézkedéseket tettünk köztársaságunk védelmi ereiének fo­kozására. Megjavult és tökéletesebb lett fegyveres erőink politikai és harci kiképzése, lényegesen meg "avult harcképességük. Megszilárdult hadse­regünk vezetése és irányítása. Az eddigi tapasztalatok igazolják foganatosított intézkedéseink teljes helyességét. A népgazdasáq tervezésének, irá­nyításának és megszervezésének alap­vető megjavítását persze nem érhet­jük el rövidlejáratú részbeni intéz­kedésekkel. Annak érdekében, hogy hatékonyabban meqszervezzük .és irá­nyítsuk a népgazdaságot, ki kell dol­qoznunk és végre kell hajtanunk a kölcsönösen egybeilleszkedő intézke­dések egész rendszerét a tervezés, a pénzellátás, af anyagi-műszaki ellá­tás, a beruházási építkezés, a nyil­vántartás és statisztika terén, meg kell teremtenünk ennek szervezési és káder-feltételeit. Ez azt jelenti, végre kell hajtanunk az országos konferencián elhatározott hosszúlejá­ratú intézkedéseket, melyek dolgo­zóink tízezreinek kezdeményező hoz­zászólásaiból és bírálataiból indul­nak ki. Népgazdaságunk elért " színvonala megköveteli, ltogy irányításának rend­szerében is a lehető legjobban kihasz­náljuk a szocialista rendszer előnyeit. Ezért ki kell küszöbölnünk a szigorú centralizálást és következetesen bőví­tenünk kell a helyi szervek jogkörét, mint már arra az országos pártkon­ferencia rámutatott. A népqazdaság irányítása újabb, hatékonyabb módszereinek keresése egyáltalán nem jelent elhajlást a de­mokratikus centralizmus lenini alap­elveitől. Ezt az ölök érvényességű alapelvet követve most a népgazda­ság irányításának olyan formáit' és módszereit akarjuk kialakítani, ame­lyek teljesen megfelelnek 8 termelő­erők fejlődése jelenlegi fokának, ha­zánk szocialista építése konkrét feltén teleinek, szükségleteinek, hagyomá­nyainak és tapasztalatainak. Azért leptünk a gazdaság irányítá­sában és megszervezésében eszközölt változások útjára, mert ezt népgazda­ságunk bonyolultsága, minőségi szín­vonala és fellendülése, és politikai célkitűzéseink is megköveteli^. Azért, hogy az irányítás é6 a sz&rvezés megfeleljen a fokozott felelősség el­veinek és dolgozóink fokozottabb és hatékonyabb részvételének az ország igazgatásában és irányításában. Az előkészületben levő intézkedé­sek célja hozzájárulni a gazdasági eredmények megjavításához, a dolgo­zók kezdeményezésének fokozásához és alkotó tevékenységének kibonta­koztatásához. Hatásuknak mielőbb ha­tározottabban meg kell mutatkoznia a termelés további fellendülésében és a népgazdaság fejlődésében. Ékesszó­lóan mutatkozzék meg különösen a második ötéves terv hátralevő három évének tervteljesítésében és döntő mértékben járuljon hozzá ahhoz, hogy 1960-ig megvalósítsuk kitűzött politi­kai és gazdasági céljainkat. Szüntessük meg a gazdaság fejlődését akadályozó fogyatékosságokat rűsítésére, a nyilvántartás és statisztika tulajdonképpen az egész mezőgazda­Ez irányban fontos a népgazdaság fejlesztése második ötéves tervének tervezete, melyet ma a Központi Bi­zottság elé terjesztünk és amelynek főbb vázlatát a párthoz és a dolgo­zókhoz intézendő levél is magában foglalja. Csupán röviden érinteni szeretnék néhány, a második ötéves terv telje­sítése szempontjából döntő jelentősé­gű problémát, melyekről az őszi vi­tában bizonyára majd sok szó esik. Az elmúlt években elért tagadha­tatlan sikereink ellenére a párt so­hasem hagyta figyelmen kívül nép­gazdaságunk fogyatékosságait. Alapo­san vizsgálat alá vette a gazdasági fejlődést, hogy feltárja és kiküszö­bölje mind a termelésben, mind a termelés megszervezésében és irányí­tásában mutatkozó összes egészség­telen jelenségeket, hogy Csehszlová­kia gazdasága minden téren igazolja fölényét a tőkés államok gazdasága felett. A népgazdaság fejlődésében mutat­kozó legkomolyabb hibák közé tarto­zik elsősorban az ipari anyagköltsé­gek nem kielégítő csökkenése. Az anyagköltségek csökkenésének lassú üteme fékezi a termelés gyorsabb fejlesztését és csökkenti a beruházási építkezés kibővítésének, valamint a dolgozók életszínvonala emelkedésé­nek lehetőségét. Az anyagfogyasztás csökkentését első helyre keli állíta­nunk iparunk és. építészetünk munká­jában. Az ipari, főképp a gépipari terme­lés gyors fejlesztése mellett ügyel­nünk kell általában a termékek mii­nőségének állandó fokozására és kü­lönösképpen műszaki színvonaluk emelésére. Az egész népgazdaság szempontjából rendkívül komoly kö­vetkezményekkel jár az a tény, hogy a gépipari minisztériumok vállalatai és üzemei nem teljesítik a megsza­bott határidőn belül és a kellő mi­nőségben a gépek és berendezések leszállítását. A terv nem teljesítése jelentős ne­hézségeket okoz, mert a gépipari ter­melés kulcsfontosságú szerepet ját­szik mind a műszaki fejlődésnek és ezzel a munkatermelékenység növe­kedésének biztosításában, mind a ki­vitel biztosításában, amitől az ége­tően szükséges nyersanyag- és anyag­vásárlás lehetősége függ. Komoly hibák egész sora fordul elő a többi ágaikban is: az építészetben, közlekedésben, kereskedelemben stb. Hasonlóképpen nagy hibák merül­nek fel a bér- és munkafegyelemben és ezek a hibák a béralapok túllépé­sében, a műszakmulasztások számá­nak növekedésében és a munkaerő­igénylés fokozásában mutatkoznak. Az utóbbi időben az ipari termelés terén előforduló hibák okozták főként azt, hogy a távlati terv kilátásba helyzett irányszámaihoz viszonyítva rosszabbul teljesítettük a minőségi mutatószámokat, ami az irányszámok­hoz viszonyítva a nemzeti jövedelem csökkenését okozta. Ennek következ­tében néhány tárgyszerű módosítást kellett eszközölnünk a tervben úgy, hogy necsak teljesíthessük az orszá­gos pártkonferencia határoztában ki­tűzött feladatot, hanem társadalmunk szükségleteinek lehető legjobb kielé­gítését is biztosíthassuk. Utakat kel­lett keresnünk a szükséges források­nak e célra való biztosítására és le­hető legjobb felhasználásukra. A második ötéves terv alapvető po­litikai, gazdasági célkitűzéseinek ter­ve megköveteli, hogy határozottan véget vessünk a gazdasági fejlődés­ben mutatkozó eddigi hiányosságok­nak. A fő út mindenekelőtt a kö­vetkező megoldásban van: Lényegesen fokoznunk kell a tár­sadalmi munka termelékenységét, a lehető legnagyobb megtakarítást kell elérnünk a nyersanyagban, anyagban, gépekben és termelöberendezésekben képviselt élő és holt munkában? Csök­kentenünk kell az energia, tüzelő­anyag, fém, főként hengerelt anyag, öntvény és építőanyag fogyasztását. Intenzíven biztosítanunk kell a munka társadalmi termelékenységé­nek fokozódását a korszerű technika bevezetésével és kihasználásával, s a munka megszervezésének javításával. Meg kell állítanunk főként a glpipari beruházási jellegű termékek árának tetszés szerinti mozgását, amit az üzemek a minisztérium beleegyezé­sével és a felhalmozás tervének in­dokolásával kultiválnak. Az üzem gazdasági eredményeit elsősorban műszaki-szervezési intézkedésekkel kell módosítanunk mind a termelési minisztériumokra, mind az üzemek­re kötelezően vonatkozó előírásokat is. Biztosítanunk kell a beruházási eszközök lehető leggazdaságosabb felhasználását. A beruházási építke­zés eszközeit az egyes ágaikban úgy összpontosítsuk, hogy gyorsan he­lyezzük üzembe a népgazdaság ará­nyos fejlődésének biztosítását döntő mértékben befolyásoló alapvető ter­melő kapacitásokat. Figyelmünk a külkereskedelem fej­lesztésére és szükségletére irányul­jon, mert éppen a külkereskedelem­nek kell eredményeznie a lehető leg­nagyobb társadalmi munkamegtakarí­tást népgazdaságunk számára. A gazdasági' apparátus összes szer­vei és a dolgozók vállalataink külke­reskedelmi kötelezettségeinek ideje­korán való teljesítésével, valamint i lehető legjobb minőségű és műszak tulajdonságú árucikkek termeléséve kell, hogy megteremtsék a feltételekel valamennyi országgal, elsősorban í Szovjetunióval és az összes szociálist* országokkal folytatott külkereskedel­münk sikeres fejlesztésére. Az idei első nyolc hónap tervtelje­sítésének eredményei ez ideig egyálta­lán nem mutatnak arra, hogy gazda Ságunkban következetesen kezdenénel érvényesülni a Központi Bizottséj februári ülésének határozatai. Az ipari nyerstermelés tervét a idén, mint tudjuk, túlteljesítjük é teljesítése augusztus végéig 102,2 szá zalékot tett ki. Az árutermelés ter vét a nyolc hónap alatt is 101,6 szá zalékra túlteljesítették annak ellenére hogy augusztusban nem teljesítettü egészen a tervet. Természetesen, h tekintetbe vennénk csupán azt a tényl hogy az ipari termelés növekedéséne indexe az idén is 9—10 százalék kö zött mozog, könnyen elkerülné figyel műnket az, hogy az említett kétség telenül kedvező eredmények mellet komoly gondjaink is vannak. A terv minőségi mutatószámai net teljesítésének komoly problémáihc hozzájárul most a minőségi mutatč számok egész sorának nem teljesítés is, főként a tüzelő- és nyersanyag alap terén. A szénfejtés és a kohásza nyersanyag és anyagytermelé lemaradása jelenleg ipari termeiésün fő problémája. A kőszénfejtésben mu tatkozó lemaradás a készletek csökké nését okozza s kedvezőtlenül befolyé (Folytatás a 3. oldalon.) ÚJ SZÖ 2 & 1957. október 4.

Next

/
Thumbnails
Contents