Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-04 / 276. szám, péntek

.•" -Wív. r » Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével népünk befejezi a szocializmus építését I hászati termékellátás rosszabbodása I egyre sürgetőbb feladat a munkater­lassítja a gépgyártás fokozódását. melékenység és az átlagbérek fejlődé­I A minőségi mutatószámok terén | se közti arány megjavítása. Mezőgazdasági politikánk további sikereiért (Folytatás a 2. oldalról ) solja a kokszgyártást és a téli szén­beszerzést. A hengerelt anyag és ko­A vitában majd nemcsak falvaink, hanem városaink számos dolgozója is véleményt nyilvánít mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének kérdéseiről. Az utóbbi időben pártunk erőfeszítése az országos pártkonferencia alapvető feladatának teljesítésére összponto­sult. Ez a feladat pedig a szocialista szektor döntő fölényének elérése a mezőgazdaságban. 1957. január 1-től szeptember 15-ig 2564 új EFSZ ala­kult. Eddig az időpontig 10 736 szö­vetkezet működött hazánkban, tehát a szocialista szektor az általános me­zőgazdasági földterületnek már 60 százalékán gazdálkodik. Ez év első felében a mezőgazda­ságban még a gazdálkodás kisüzemi termelési módszere volt túlsúlyban. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ma már nem ez a helyzet. A szocialista szektor terjedelmével és gazdasági súlyával napról napra gyarapodik. Ezért méltán reménykedhetünk, hogy az országos pártkonferenciának a me­zőgazdaság szövetkezetesítésére és a mezőgazdasági termelés növelésére vo­natkozó irányelveit teljesítjük. A mezőgazdaság egyre több élelmi­szert és nyersanyagot ad be a foko­zódó termelésből. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 1955-höz viszonyítva 1956-ban 20 ezer tonnával több ro­zsot, 70 ezer tonnával több árpát, 330 ezer tonnával több burgonyát, 22 ezer tonnával több vágómarhát, 50 ezer tonnával több sertéshúst, 180 millió literrel több tejet és 77 millió darab­bal több tojást gyűjtöttünk be, ami a szövetkezeti nagyüzemi termelésnek az egyes parasztok szétaprózott gaz­dasága feletti egyre növekvő fölényét is igazolja. A párt elvárja, hogy az idei begyűjtési feladatok teljesítése ékesszőló tanúbizonysága lesz mező­gazdaságunk piaci termelése további lényeges növekedésének. Az EFSZ-ek konszolidálódása és megszilárdulása gyorsan halad előre. A szövetkezetek és tagjaik helyesen törekszenek arra, hogy a közös gaz­Az országos pártkonferencia hatá­rozataiból a lakosság életszínvonalát emelő intézkedések egész sora ered. Leszállítottuk az állami kiskereske­delmi árakat, emeltük a dolgozók egyes kategóriájának fizetését, heti két órával csökkentettük a munka­időt. Ez év január 1-től érvénybe lépett a módosított nemzeti biztosí­tás, amely a betegsegélyek lényeges nagyobbodását és a járadékbiztosítás javulását jelenti. Az Állami Tervhivatal becslése sze­rint csupán a legutóbbi árleszállítás kb. egymilliárd nyolcszáz millió korona megtakarítást fog eredmé­nyezni ez idén a lakosságnak. A dol­gozók egyes kategóriái bérének és fi­zetésének 1955 óta fokozatosan meg­valósítottt emelése évente 720 millió koronát tesz ki. A lakosság járadék­biztosítására fordított költségek csu­pán ez év első felében a múlt év élső feléhez viszonyítva — több mint 200 millió koronával emelkedtek. Ezek a számok szemléltetően iga­zolják, milyen gondot fordítottunk az országos konferencia után is a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésére. Ez irányban világviszony­latban az első helyek egyikén állunk. HeUesek voltakiie ezek az intézke­déseink? Igen, helyesek voltak, mert dolgozóink érdekében az ó javukra foganatosítottuk őket. Érthető, hogy megvalósításuk jelentős kiadásokat igényelt, melyeket az anyagi terme­lés továbbfejlesztésével, elsősorban a munka társadalmi termelékenysége növelésének alapján önköltségcsök­kentéssel, a gazdaságosság fokozásá­val, a korszerű technika bevezetésé­vel, a munka megszervezésének javí­tásával kellett fedeznünk. Mint már többször hangsúlyoztuk, az életszínvonal emelkedése népünk­nek az iparban és mezőgazdaságban álért gazdasági eredményeitől függ. Itt nyíltan meg kell mondanunk, hogy azt a pagy lépést, melyet az utóbbi időben a lakosság életszínvo­nalának emelésében tettünk, épp úgy, mint a lakosság életszínvonalának további emelkedését, az eddiginél sokkal jobban kell biztosítanunk nép­gazdaságunk óriási tartalékainak kö­vetkezetes feltárásával és mozgósí­tásával. Az új intézkedések gyakorlati meg­/alósításával egyidejűleg néhány sg'.szségtelen jelenség mutatkozott. lakosság egy része visszaél az ezek­3ől az intézkedésekből származónagy ' dálkodás a lehető legjobb eredmé­nyekhuz vezesse őket. A tavaly alakult EFSZ-ek túlnyomó többsége szilárd és termelésük magas színvonalú. A közös gazdálkodás gondolatának erejét igazolják az aránylag rövid idő alatt, tulajdonképpen nem is egy tel­jes gazdasági időszakban elért nagyon jó gazdasági eredmények. E tény rendkívüli nagy politikai jelentősége főképpen abban van, hogy a szövet­kezeti gondolat, a közös nagyüzemi termelés, a baráti szellemben végzett és kölcsönösen jövedelmező munka szi­lárd gyökeret eresztett a falvakon és döntő erővé vált, amely biztosítja a mezőgazdasági termelés további ha­tározott növekedését. A párt büszke mezőgazdasági poli­tikánk sikereire, melyeket kitartó meggyőző munka alapján értünk el. Tovább kell fejlesztenünk a tömeg­politikai munkát a falvakon és arra kell törekednünk, hogy az idén és jövőre a szövetkezeti szektor a lehető legnagyobb mértékben bővüljön. En­nek legjobb útja a parasztok körében kifejtett kitartó politikai munka és a szövetkezetek további fejlődése gazdasági feltételeinek megteremtése. Üjra hangsúlyoznunk kell, hogy az EFSZ ott szilárd, ahol a kö?ség föld­jének túlnyomó részén gazdálkodik és a parasztok többsége benne tömö­rül, ha bátran és határozottan áttér a gazdálkodás fejlettebb formájára, azaz a közös állattenyésztési terme­lésre. Éppen itt, a közös állattenyésztési termelés megszervezésében vannak a legnagyobb fogyatékosságaink. A mezőgazdasági beruházási épít­kezésben érvényben levő bürokratikus előírások fékezik a szövetkezeti dol­gozók kezdeményezését, késleltetik és drágítják a közös berendezések épí­tését; s a mezőgazdasági beruházási építkezés tervének komoly lemaradá­sát okozzák. A határozatok egész so­rának ellenére sem történt javulás. előnyökkel. Vonatkozik ez elsősorban a betegbiztosításra. A betegbiztosítási illetékek összege, amely az átlagos havi kereset 90 százalékát érheti el, fokozott müszakmulasztáshoz vezet. Csupán ez év első felében 709 millió koronával többet fizettünk ki beteg­biztosítási illetékekre országos mé­retben, mint a múlt év ugyanazon idő­szakában, és 203 millió koronával lép­tük túl a költségvetésben erre a célra előirányzott tételt. Ezzel kapcsolatban rá kell mutat­nunk a dolgozók Állami Biztosító ál­tal bevezetett úgynevezett balesetbiz­tosításának következtében a hivatás közben ért balesetekért juttatott kár­pótlásban mutatkozó néhány jelen­ségre. Ez a pótbiztosítás nem a munka végezése közben előadódott balesetek kárpótlása új módosításának 1957. január 1-én érvénybe lépett elveiből indul ki. Ellenkezőleg, következmé­nyeiben tulajdonképpen ellent mond A meginduló vita egyik fő célja a I dolgozók részvételének teljes érvé­nyesítése a gazdasáq irányításában és az államigazgatásban. Az országos pártkonferencia hatá­rozatait csak akkor teljesíthetjük si­keresen, ha szélesebb körben tudjuk kifejteni a nép alkotó kezdeményezé­sét, fel tudjuk használni tapasztalait, kollektív bölcsességét és aktivitását a jelenleg további előrehaladásunkat döntően befolyásoló feladatok megvaló­sítására tudjuk irányítani. Hazánk szocialista társadalmának építésében elért összes sikereink és további nagy feladataink teljesítésének alapvető feltétele a CSKP vezette dol­gozó nép szilárd eqysége. Ezt az egy­séget a Nemzeti Front fejezi ki, amely a cseh és szlovák népnek a fasiszta •megszállók ellen vívott szabadság- és nemzeti függetlenségi harcában szü­letett meg s népünknek 1948 emléke­zetes februárjában a reakcióval való győzelmes összecsapásában szilárdult meg és tovább mélyül a szocializmus építésében, valamint a békeharcban. Csehszlovákia Kommunista Pártja a forradalmi átalakulások folyamatában 1 és a szocialista építésben következete­sem a Mező- és Erdőgazdasági Mi­nisztérium, sem az Építészeti Minisz­térium, sem az Állami Tervhivatal nem tanúsított kellő aktivitást és figyelmet e kérdésekben, annak elle­nére, hogy a CSKP KB 1955 szep­temberében tartott teljes ülésének határozata kötelezi őket erre. Véget kell vetnünk ennek az állapotnak, érvénytelenítenünk kell az összes nem megfelelő előírásokat és érvényesíte­nünk kell azt az elvet, hogy az EFSZ beruházási építkezéséről világos és egyszerű irányelvek alapján, szilárdan megszabott pénzügyi határok és anyagalapok alapján végérvényesen a JNB döntsön. Megengedhetetlen, hogy minden tehénistálló építésénél a ter­vező bizottságok és szakértők egész csoportjai élősködjenek indokolatla­nul és ezzel megdrágítsák az építke­zést. A szövetkezeti dolgozóknak költségmentesen álljon rendelkezésé­re a típustervek széles választéka úgy, hogy a tapasztalatok és lehető­ségek alapján maguk döntsenek a cél­szerű és olcsó építmény mellett. Az állam nagy anyagi és pénzesz­közöket fordít az EFSZ-ek termelésé­nek fejlesztésére. A falvak szövetke­zetesítésének fokozódása azonban egyre több anyagi eszközt igényel. Ezért minden eszközt a legcélszerűb­ben kell felhasználni, hogy teljes mértékben biztosítsuk a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés sikerét. Egyszersmind hangsúlyozzuk, hogy a szövetkezet megszilárdulásá­nak és felvirágozásának alapvető té­nyezője a szövetkezeti tagok mun­kája, a szövetkezet jó belső megszer­vezése és oszthatatlan alapjainak ál­landó gyarapodása. A pártnak az EFSZ-ek megerősíté­sére és megszilárdítására, további parasztoknak és földterületeknek EFSZ-ekbe tömörítésére irányuló to­vábbi kitartó erőfeszítésével sikerül csak teljesítenünk feladatunttat — falvaink szövetkezetesítésének befe­jezését. e módosítás alapelvének, amely első­sorban a balesetelhárító intézkedések fokozására irányul. Annak ellenére, hogy sok tény bi­zonyílja azt, hogy egyes lelkiismeret­len egyének visszaélnek a baleseti pótbiztosttás rendszerének fogyatékos­ságaival, az Állami Biztosító nem szentel kellő figyelmet e jelenségnek. Hasonló jelenségek adódnak a já­radékbiztosítás terén foganatosított más intézkedésekkel kapcsolatban is. A párt méltán elvárja, hogy dolgo­zóink a vita folyamán kifejezik véle­ményüket azt illetően, hogyan előzzük meg nagy szociális vívmányaink el­ferdített magyarázatát és a velük űzött visszaélést. Mindaz, amit szocialista építésünk tíz éve alatt elértünk, teljesen igazol­ja a párt fő irányvonalának helyes­ségét, mely a dolgozó nép érdekeit fejezte ki. Ez azonban nem jogosít fel bennünket önelégültségre, a fo­gyatékosságok vagv az esetleg elkö­vetett hibáink elkendőzésére. I sen megvalósítja a Nemzeti Front po­litikáját, ami tulajdonképpen a marxiz­mus-leninizmus alkotó alk-fcnazása a csehszlovákiai viszonyok közepette. Az utóbbi időben fokozódott a Nem­zeti Front összes' szervezeteinek akti­vitása. Egyidejűleg azonban látnunk kell, hogy még mindig nem küszöböl­tük ki következetesen mindazokat a hibákat, amelyek hírálat tárgyát képez­ték az országos pArtkonferancián. El­sősorban arról van szó, hogy a Nemz»ti Front szervezetei mindeddig nem hasz­nálnak fel minden lehetőséget és esz­közt a tömegekre gyakorolt rendszeres politikai nevelő hatásra és a tömegek részvételének fokozására a gazdaság irányításában és az államigazgatásban. Elvárjuk a vitától, ez irányban előse­gíti, hogy főként a szakszervezetek és a nemzeti bizottságok megjavítsák munkájukat és megtanuljanak elni társadalmunkban megadott összes jo­gaikkal s egyidejűleg teljes egészükben teljesítsék azokat a feladatokat, ame­lyekért felelősséggel tartoznak. Per­sze nemcsak hozzájuk, hanem minden egyes polgárunkhoz is fordulunk, hogy véleményt mondjon a szakszervezetek és nemzeti bizottságok tevékenységé­ről és mutasson rá arra, mi akadályoz­za lehetőségeink kihasználását, és mit akarnak a dolgozók az egyes üzemek­ben és helyeken tenni tevékenységük megjavítására. Az életünkben előforduló különféle negatív jelenségek, mint a fegyelme­zetlenség megnyilvánulásai, a népi de­mokratikus rendszerünk vívmányaival való visszaélés, a pazarlás, a szocialis­ta tulajdon megrongálásának és eltu­lajdonításának jelenségei azt mutatják, hogy a Nemzeti Front szervezetei ez ideig elégtelen politikai nevelő tevé­kenységet fejtenek ki. A munkafegyelem hiánya, lopás ese­tén és hasonló esetékben az egész tár­sadalomnak, tehát minden egyes dol­Iparunk, gazdaságunk megszervezé­sében javasolt intézkedésekkel kap­csolatban hangsúlyoznunk kell a párt szerepét és tevékenységét, amely most szemmel láthatóan különöskép­pen előtérbe lép. Az alsófokú állami és gazdasági in­tézmények jogkörének bővítése és na­gyobb felelőssége megköveteli, hogy a párt kerületi, járási, üzemi és falusi szervein, szervezetein é6 tagjain ke­resztül az eddiginél sokkal következe­tesebben biztosítsa az országos érde­kek szem előtt tartását. A párt ügyeljen arra, hogy a helyi érdekek összhangban álljanak az ál­lam érdekeivel, hogy ne a lokálpat­riotizmus és a szűk helyi szempontok kerüljenek túlsúlyba. Ez népgazdasá­gunk további fejlődésének érdeke, az egész társadalom, népünk, köztársasá­gunk érdeke. Azért hangsúlyozom ezt, elvtársak, mert már most úgy látszik, hogy egyes kerületi nemzeti bizottságok és gaz­dasági dolgozók figyelmen kívül hagy­ják ezt a fő elvet. A mezőgazdasági termények begyűjtésének teljesítésé­ben és a mezőgazdasági termelés nö­vekedésének biztosításában pl. sem a kerületi, sem a járási nemzeti bizott­ságok gyakran nem veszik tekintetbe az országos érdekeket. Másrészt azon­ban megkövetelik, hogy emeljük kis­kereskedelmi hálózatuk élelmiszer alapjait. Hisz az országos érdekek védelme­zése, a helyi érdekeknek az orszá­g'os érdekek alá rendelése nem zárja ki a helyi kezdeményezés széleskörű kibontakozását. Ellenkezőleg, éppen az országos viszonylatban elérendő ered­ményeket gyarapító helyi források tel­Elvtársak, a vita váljék minden 1 egyes dolgozók mozgalmává, hogy újabb utat nyissunk a szo­cialista építés gyorsabb előrehaladásá­ra, a hibák elszánt kiküszöbölésére. Fontos, hogy a dolgozók necsak előad­ják javaslataikat, hanem tevékenyen részt vegyenek az általános állami és gazdasági tevékenység minőségének fokozására és megjavítására javasolt összes intézkedések megvalósításában. A politikai iroda javasolja, hogy a CSKP KB levelét október 20-án hoz­zuk nyilvánosságra, és hogy a vita no­vember és december hónapokban tel­jes iramban meginduljon. A párt elsőrendű feladata a vita jó előkészítése. A mai ülés után a CSKP KB összehívja a járási pártbizottságok vezető titkárainak országos értekezle­tét, amely a vita előkészületeivel fog foglalkozni. Minden kommunista kötelessége, hogy a szakszervezetek, az ifjúsági és a többi társadalmi szervezetekben rendszeresen megteremtse a vita sike­res lefolyásának összes feltételeit. Elsősorban a pártszerveknek és szer­vezeteknek kell biztosítaniok, hogy a vita ne az élettől, a szocialista építés fő problémáitól, az égető helyi kérdé­sek és feladatok megoldásától elvonva folyjék le. A vita egész sor ötletet, javaslatot és tanácsot eredményez, a vitában megnyilvánul a dolgozók kezdeménye­zése és aktivitása. A pártszervekben és szervezetekben összpontosuljanak az összes javaslatok és bíráló hozzá­szólások. Politikai és szervező mun­kánkban nyomban fel kell használnunk mindazt a pozitívumot, amit a dolgo­zóknak a CSKP KB levele körül meg­induló vitája eredményez. A pártszervezetek és vezetőségei mutassák meg képességüket és Határo­zottságukat főként abban, hogy hala­déktalanul elintézik a helyi ügyekre vonatkozó javaslatokat vagy bírálatot, amelyekről dönthetnek. Erre kell tani­tani a gazdasági és állami vonalon, va­lamint a tömegszervezetekben, első­sorban az FSZM-ben és a CSISZ-ben dolgozó kommunistákat. gozónak ártó negatív jelenségekről van szó és ezért határozottan és éle­sen küzdenünk kell ellenük. A dolgo­zók túlnyomó többsége is így néz a dolgokra. Ezért kétségtelen, hogy a Nemzeti Front összes szervezetei po­litikai-nevelő munkájának kifejtésével sikerül majd kiküszöbölnünk ezeket az egészségtelen jelenségeket és megerő­sítenünk az emberek közötti új szo­cialista kapcsolatokat. Mindez megkö­veteli. hogy a Nemzeti Front összes szervezetei a párt vezetésével sokkal következetesebben tegyenek meg min­dent a dolgozók szocialista nevelésének elmélyítésére, amint erről a CSKP KB ülése ez év júniusában tárgyalt. jes kihasználása és fejlesztése segíti elő a helyi követelmények megoldását és kielégítését is. Ez mindnyájunk kö­zös érdeke. Fel szeretném hívni a figyelmet az ipari irányítás új megszervezésével összefüggő másik fontos kérdésre. Megvalósítjuk a különféle szervekben és intézményekben dolgozó munkaerők jelentős átcsoportosításét. Ezekben a szervekben és intézményekben az új szervezés következtében csökken a munkaerők száma. Megfontoltan és ésszerűen kel! meg­valósítanunk ezeknek a dolgozóknak a termelésbe, más helyekre való átcso­portosítását ügy, hogy mindnyájan szervezetten érvényesülhessenek a munkában. Ezzel kapcsolatban fontos, hogy az űj szervezeti alakulatokba, a fontos helyekre megfelelő, felelőssé­gük tudatában levő vezetőket állítsunk, akik zálogát adják annak, hogy jól fognak dolgozni és teljesítik a ríjuk rótt feladatokat. Persze ismét hangsú­lyozom, gondosan ügyelni kell arra, hogy az átcsoportosítások során a ká­derek kiválasztásában és elhelyezésé­ben minden egyes dolgozó politikai és szakképzettségének, valamint gyakor­lati tapasztalatainak elbírálásával együtt az osztályszempont is érvénye­süljön. Mindez azt bizonyítja, hogy a jövő­ben még jobban kell szorgalmaznunk és biztosítafttihk pártunk vezető sze­repét. A kerületi és járási bizottságok legyenek ennek tudatában és ügyelje­nek arra, hogy a Központi Bizottság határozatai gyakorlati megvalósításá­nak összes kérdéseiről a pártszervek döntsenek és hogy a kommunisták el­szántan kiharcolják megvalósításukat. I Különös figyelmet kell szentelnünk a vita előkészítésének és lefolyásának a fontos ipari üzemekben és EFSZ­ekben, nemzeti bizottságokban, állami és gazdasági intézményekben. Ezeken a munkahelyeken rendkívül nagy se­gítséget kell nyújtanunk a pártszerve­zeteknek. A vita levezetését az irányí­tó gazdasági és állami szervekben az a pártszerv biztosítja, amely pártvo­nalon ellenőrzi tevékenységüket. A kerületi és járási pártbizottságok­ban és nagyobb alapszervezetekben a tapasztalt politikai dolgozókból, terme­lési szervezőkből, üzemi, szövetkezeti és nemzeti bizottsági funkcionáriusok­ból bizottságok létesülnek, melyek fel­dolgozzák a vita anyagát és előkészítik a pártszervekben való letárgyalásra. A vitában különösen jelentős szerep hárul a napisajtóra. főként a Rudé Právora és Pravdára. A Rudé Právo és Pravda szerkesztősége lapuk hasábjain közvetlenül szervezik a vitát, közlik a Vita részét képező hozzászólásokat. A többi lapok, valamint a rádió, film és televízió feladata sokoldalúan segí­teni azoknak ,a kérdéseknek megma­gyarázásában, amelyeket a CSKP KB a dolgozók előtt felvet, tájékoztatni a vita lefolyásáról és segíteni az esetle­ges homályos nézetek kiküszöbölé­ben. I I A vitában a kérdések, bizonytalansá­gok egész s^ra- merül fel és kétség­telenül helytelen nézetek is felütik majd fejüket. Számítanunk kell erre, egyetlen kérdést sem szabad figyel­men kívül hagyni, mindenütt és min­denkinek türelmesen meg kell ma­gyaráznunk pártunk álláspontját. Ezért fontos a pártaktíva, a gazdasági és ál­lami szervek dolgozói állandóan ké­szen álljanak arra, hogy a legszoro­sabb kapcsolatot tartsák fenn a dol­gozókkal, s gyűlések és beszélgetések keretében élő szóval megmagyarázzák a ma kitűzendő feladatainkat és cél­jainkat. * * * Kétségtelen, hogy az országos párt­konferencia határozatainak teljesítésé­(Folytatás a 4. oldalon) ŰJ SZÖ 3 £ 1957. október 4. Az életszínvonal fokozódása a további eredményektől függ A szocialista ember nevelése — az egész Nemzeti Front feladata A vita az egész párt és az egész nép ügye A párt az országos érdekek őrségén i.

Next

/
Thumbnails
Contents