Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-26 / 298. szám, szombat

f időkben? Legjobban bizonyára a i( kortársak, az egykori vörösgárdisták tudnak válaszolni erre a kérdésre. J. Jadrov, 1917-es párttag, az Sj ogyesszai Vörös Gárda tagja, így jj ír az osztag életéről: „A katonai J» foglalkozáson kívül a vörösgár- MJ disták kötelessége volt a gyárak Ár* AMwAr/t IH WtHŕl ť rt M M " •j. Az önkényuralom elleni harc l!» napjaiban született meg a Vörös jj Gárda a munkásosztály ' szabadj ságának védelmére. Önként jelentkeztek a munkásosztály legÜ jobb, leghívebb fegyverforgató fiai. Már a párt VI. kongresszu-í sának idején Pétervár viborgi negyedé üzemelnek munkásőrségei ÍJ biztosították a kongresszus zajjj vartalanságát és a küldöttek sze5- mélyi biztonságát. Ezek a munkásőrségek képezték a Vörös $ Gárda magvát. S A pétervári Vörös Gárda egységei Ji erejüket és elszántságukat másodI(i szor a forradalom ellen szőtt és üzemek őrzése, a rend fenntartása a városban és harc a bű- t nözők ellen. A júliusi események M után az ellenforradalmi csőcselék -íj mozgolódni kezdett. Fontos ezért, ;!* hogy mindenütt ott legyen a sze- íj münk és a fülünk. U Szeptember elején vezérka- 5j runknak tudomására jutott, hogy Puansze asszony, Puriskevicsnek, SJ a „fekete százak" ismert tagjának, jjj az Állami Duma volt képviselőjének nővére, aki Pétervárról jött (| városunkba, gyanús összejövete- j | leket rendez magánlakásán. Meg- .j tudtuk, hogy a magánlakást, ^ gyakran keresik fel a „fekete százak" szervezeteinek: a Mihályarkangyal, Orosz Nép, Oroszország ,j* Megmentése és hasonló egyesü- K letek képviselői. Mindebből ellen- j(| forradalmi előkészületeket sejtettünk. A Vörös Gárda még idejé Ä népi demokratikus rendszer lehetővé teszi a dolgozók széleskörű részvételét a műszaki haladásban K. Poláček miniszterelnökhelyettesnek az újítók és feltalálók országos értekezletén mondott beszédéből ármányos Kornyilov-puccs leveré- ben segített csirájában elfojtani sében bizonyították be. Később a nagy városok és gyártelepek munkásgyűlésein vetődött fel a Vörös Gárda felállításának követelménye. A szovjetek bolsevizálásgl val egyidejűleg a Vörös Gárda felállítása is napirendi ponttá vált. Október közepe táján a Vörös Gárda létszáma elérte a 10—12 •zer fegyverest. Milyen szerepet játszott a Vörös Gárda a forradalom előtti viharos egy veszedelmes pogromista zendüíést." így fejlődött a proleta- 8* riátus hadseregévé a Vörös Gárda, a munkásosztály erős oltalma. Az ellenforradalmi kísérletek leverésében edződött meg a forradalmi harcra, és itt szerzett tapasztalatait kiválóan felhasználta a világtörténelem emlékezetes éjszakáján, a szocialista proletárforradalom ragyogó fegyvertényének végrehajtásában. (1) hi Olasz Köztársaság követe átadta megbízólevelét a köztársasági elnöknek (ČTK) — Antonín Zápotocký köztársasági elnök pénteken, október 25-én a prágai Várban fogadta Luigi Silvestrellyt, az Olasz Köztársaság rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét, megbízólevelének átadása alkalmából. A köztársasági elnök és a követ rövidebb beszédet mondtak. A követ: beszédében. Olaszországnak és Csehszlovákiának a' kultúra területén és a függetlenségért és szabadságért folytatott harcai közös hagyományaival foglalkozott. Kijelentette, hogy küldetése teljesítésénél e kedvező feltételekre támaszkodik és gondoskodni fog a két ország népe kapcsolatainak fejlesztéséről. A köztársasági elnök válaszában megerősítette, hogy Csehszlovákia és Olaszország hagyományos kapcsolatai jó alapot képeznek a sokoldalú kapcsolatok fejlesztésére, főleg gazdasági és kulturális szakaszon. Biztosította a követet, hogy ezen irányban kifejtett törekvéseiben teljes támogatásra lel mind nála, mind pedig a csehszlovák kormánynál. A megbízólevelek átadása és a beszédek elhangzása után a köztársasági elnök elbeszélgetett a követtel. A megbeszélésen jelen volt dr. A. Gregor, a külügyminiszter első helyettese. Poláček elvtárs beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy a feltalálók és újítók első országos értekezletüket a CSKP KB levelének megvitatását megelőző előkészületek idején tartják. Á népgazdaság hatékonyságának fokozása szempontjából foglalkozva a műszaki fejlődés jelentős szerepével, rámutatott arra, hogy köztársaságunk népi demokratikus rendszere kedvező feltételeket teremt arra, hogy a technika fejlesztésén végzett alkotó munka az egész nép ügyévé váljék. Kiváló feltalálók és újítók kerültek ki a munkások soraiból és elsajátították szakmájukban a legfejlettebb technikát, amelyet tovább tudtak fejleszteni és teljesen ki tudtak használni a gyakorlati munkában. Fontos, hogy teljes egészében kihasználjuk népünk alkotó kezdeményezését, hogy eltávolítsuk az útból a nép alkotó kezdeményezését fékező akadályokat és a munkahelyeken megteremtsük a feltételeket a szocialista gazdaság nyújtotta összes előnyök kihasználására. Fontos, hogy minden dolgozót bevonjunk a gazdasági feladatok konkrét megoldásába és széleskörűen fejlesszük a feltalálók és újítók mozgalmát. Poláček elvtárs beszámolójának további részében a feltalálók és újítók mozgalmának jelenlegi helyzetét és fejlődésének fő problémáit elemezte. Hazánkban az újítómozgalom a dolgozók széles tömegeinek Bgyévé vált és ily módon a műszaki haladás hatalmas anyagi erejét képezi, mint ezt az első ötéves terv kezdetétől benyújtott és népgazdaságunknak több mint ötmilliárd korona megtakarítást eredményezett 900 ezer újítási javaslat bizonyítja. Az újítómozgalom évről évre tömegesebb jelleget ölt. A benyújtott újítási javaslatok száma 1952—56-ig több mint kétszeresére növekedett. 1956-ban a népgazdaság összes ágainak minden ezredik dolgozójára, aránylag 47 benyújtott, 23 elfogadott és 18 megvalósított újítási javaslat esett. Különösen az utóbbi időben bontakozik ki a feltalálók mozgalma. Míg 1956-ban havonta átlagosan 307 találmányt nyújtottak be, 1957 első felében már 369-et, az új törvény kihirdetése után eltelt két hónapban pedig már több mint ezer találmányt jelentettek be. Várható, hogy a találmányok száma az idén felével lesz nagyobb a tavalyinál. Ojítólnk is sok sikert arattak. Ünnepi ülés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére (ČTK) — Október végén és november elején a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére az összes kerületekben és járásokban megrendezik Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kerületi és járási bizottságainak közös ünnepi ülését. Vasárnap, november 3-án a prágai Várban közös ünnepi ülést tart Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Csehszlovák Köztársaság kormánya és a Nemzeti Front Központi Bizottsága. A gyűléseken résztvesznek a munkások, szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok, a tudomány és a kultúra képviselői, akik úttörő munkájukkal hozzájárultak a szocializmus építésében elért eredményekhez. Az ülésen kiemelik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét Csehszlovákia népeinek az új társadalmi rend építéséért folytatott harcában. A 40. évforduló ünnepségei a csehszlovák-szovjet barátság új, hataimas manifesztációjává, a népünket és a Szovjetunió népeit, a béke és a szocializmus táborának országait és az egész nemzetközi forradalmi mozgalmat összekötő proletár internacionalizmus szilárd szövetségének kifejezőjévé válnak. Megmutatják Csehszlovákia népének szilárd eltökéltségét, hogy kommunista pártjának vezetésével még sikeresebben haladjon előre a Nagy Október útján. 't ÜNNEP ELŐTT ..Országszerte, mindenütt nagy előkészületeket tesznek az Októberi Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére. A kassai kerületben a Nagy Október 40 éves évfordulójának keretében már eddig 1149 előadást Az orosz példa hatására Az 1914—1918-as világháború alatti magyar munkásmozgalom történetéből, budapesti forrásművekből keresgélem a hazai vonatkozásokat, az Októberi Forradalom kisugárzását. Az öreg kortáreak nem jelentkeznek, magam keresem hát a nyomokat. 1918 folyamán már egyre érezhetőbbé vált ez a hatás a mundérba bújtatott munkások és parasztok, azaz a katonaság körében. Az egyre megbízhatatlanabbá vált katonaság ellenőrzésére és főképp a szökevények összefogdosására 1918-ban ún. „katonai rendőrséget" alakítottak. Az általános forradalmi válság további érlelődésének a jele volt, hogy 1918 folyamán nemcsak a szökések váltak tömeges jelenséggé, hanem a nyílt parancsmegtagadások, sőt zendülések is egyre gyakoribbá váltak a hadseregben. Báró somorjai Lukachich Géza altábornagy, az összes magyarországi katonai karhatalmi alakulatok parancsnoka, 1918 tavaszán emlékirataiban „hivatalos adatok alapján" egész sor „lázadási esetet" sorol fel annak hozzáfüzésével, hogy a tényleges eseteknek ö is csak egy részét ismeri. Az általa felsoroltakból idézzük a következőket: „1918. január 30-án bolsevista lázadás tört ki Sajóecsegen a 305. honvéd gyalogezred pótzászlóaljánál. Február havában Pólában és Cattaróban fellázadt a .haditengerészet legénysége, mely lázadás Cattaróban májusban megismétlődött. Február 11-én a 22. gyalogezrednél, majd február 14-én az 53. gyalogezredpótzászlóaljánál és a bosnyák 8. vadászzászlóaljnál tagadta meg a legénység az engedelmességet. Február 11-én a 36. lövészezred menetszázadai lázadtak fel. Május 12-én Rimaszombatban fellázadt egy menetszázad ..." A hivatalos jelentések egybehangzóan kiemelik, hogy a kezdeményező személyek nagyobb részben orosz hadifogságból tértek vissza és „bolsevik tanokkal vannak szaturálva". Az orosz forradalom, az orosz példa hatása az ez időbeli háborúellenes megmozdulásokra általában egészen közvetlenül fellelhető. A „cs. és kir. vezérkar" nyilvántartási irodája 1918 márciusában az ügyészségnek azt jelenti, hogy Kassán a következő tartalmú röpiratokat terjesztik: „Testvérek, fegyverkezzetek! Minden ezredben, minden gyárban, minden községben alakítsátok meg a katonák, a munkások, a parasztok tanácsát!" , A szovjet kormány egyik elvi jelentőségű tette az volt, hogy szabadon bocsátotta a hadifoglyokat. Zsolna rendőrkapitánya 1918 április végén felhívja az illetékes hatóságok figyelmét arra, hogy az orosz hadifogságból hazatért katonák nagy mennyiségben hoznak magukkal forradalmi röpiratokat és minthogy szerinte a legénységnek ellenőrzése nem elég szigorú, ezeket a röplapokat „módjában áll már útközben akár a vonatból is terjeszteni, az egyes állomásokon, útkeresztezéseknél stb." Az imperialista háború elleni küzdelemből a férfiaknál nem kisebb elszántsággal vették ki részüket a munkásnők, akiknek az arányszáma az üzemekben még olyan szakmákban is, ahol eddig alig találtak alkalmazást, a háború alatt jelentősen megnövekedett. A honvédelmi miniszter 1918. május 3-án kelt és „valamennyi honvéd kerületi parancsnokságnak közvetlenül... és tudomásul a honvéd főparancsnokságnak" küldött „szigorúan bizalmas" utasításban szükségesnek tartotta az illető katonai hatóságok figyelmét külön felhívni a következőkre: „Tapasztalat szerint a hadvezetőség részére dolgozó üzemekben rendszerint éppen női alkalmazottak tartoznak a legmegbízhatatlanabb elemek közé. Már többször érkezett be olyan értelmű jelentés, hogy a női alkalmazottak gyakran nemcsak azt kísérlik meg, hogy munkabeszüntetésekkel zavarják az üzem termelését, hanem még lázító beszédeket is tartanak, felvonulásokban vesznek részt s gyermekekkel karjaikon a tüntetők első soraiban lépnek fel kihívóan a közbiztonsági közegek ellen..." A külső háborúval egyidőben a magyar kormány mindenre elszánt, kíméletet nem ismerő belső háborút is folytatott. Ez utóbbit az ország népe ellen. És mert akkor még a magyar kormány fennhatósága alá tartoztunk, erről is megemlékezhetne sok kortársunk. 1917 végétől, 1918 elejétől kezdve a dolgozó népi tömegek, mindenekelőtt az ipari munkásság fékentartása, egyre nagyobb gondot okoz a kormánynak. Az 1918 januári sztrájk után a minisztertanácsban egyre inkább ennek a második „belső háborúnak" a kérdései kerültek a tárgyalások középpontjába. „Az ország ipari városai s főleg Budapest forradalmi tendenciákkal alá vannak aknázva. A társadalmi rendet a készülő tömegsztrájkok és forradalmi mozgalmak a legkomolyabban veszélyeztetik — tanúsítja a minisztertanács 1918. február 7-i ülésének jegyzőkönyve. Bizony, volt miért nyugtalankodnia az akkori magyar kormánynak. Meg is szervezte nyomban a bolseviki eszmék elleni uszító, hazug sajtópropagandát, több mint felével emelte a gyűlöletes csendőrség létszámát és a forradalom megakadályozása céljából megtette az előkészületeket a teljhatalmú katonai diktatúra bevezetésére. 1918. október 28-án megalakult a Csehszlovák Köztársaság. A forradalomnak megvan a maga dagálya és apálya. De végül győzedelmeskedik. Szily Imre tartottak. Ezekén az előadásokon 61 ezer hallgató vett részt. A legtöbb előadást Kassa vidékén, Kassa városában és a királyhelmeci járásban tartották. Az előadásokon nagy érdeklődéssel vettek részt a falvak és városok dolgozói. Sok esetben segítették elő ezek az előadások a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztését is. A kassai kerületben november 7-ig 564 orosz nyelvtanfolyamot nyitnak meg. Ezek közül 480 felsőbb tagozatú lesz. Eddig már 80 orosz nyelvtanfolyamon folyik a tanulás. A kerület üzemeiben 318, a községekben 376 előkészítő bizottság alakult az ünnepségek megrendezésére. A nevezetes évforduló tiszteletére 12 200 új taggal bővült a CsehszlovákSzovjet Baráti Szövetség. A szovjet sajtóra 6 ezer új előfizetőt szereznek. Az ünnepségek során szerepel a Szovjet Filmfesztivál is. Kassa és Spišská Nová Ves színházainak munkaközössége szovjet színmüveket játszik a kerület számos helyiségében. Több ezer zászló és különféle ajándék gyűlt egybe eddig a kerület minden részéből, amelyeket a béke és barátság stafétája nyújt át november 4-én a szovjet elvtársaknek a csehszlovák-szovjet határon. (gy- j ) Poláček elvtárs ezután foglalkozott a feltalálók és újítók mozgalmát fékező egyes problémákkal és hibákkal. A legkomolyabb problémának a gyors műszaki fejlődés jelentőségének meg nem értését és sok vezető gazdasági dolgozó konzervatizmusát jelölte meg. Az újítómozgalom további akadályaként említette, hogy nem irányítják kellóképpen a dolgozók kezdeményezését a fő feladatok megoldására. A célravezető alapintézkedés itt a jól összeállított, világosan megfogalmazott, a szükséges szakirodalmat és a feladat megoldásáért kilátásba helyezett jutalmat megjelölő szakirodalmat Is magában foglaló tematikus feladatterv. Poláček elvtárs nagyra értékelte a gottwaldovi Svit nemzeti vállalat tematikus terveinek kidolgozását és kihasználását. A további fogyatékosság e téren a találmányok és újítási javaslatok elintézésében mutatkozó még mindig jelentős huzavona. Az üzemek, vállalatok és egyes minisztériumok számos vezető dolgozója a javaslat elfogadásáról, vagy elutasításáról való döntés jogát átruházza az előadókra, vagy a tanácsadó szakbizottságokra, és ezzel kibújik a döntésért való személyes felelősség alól. Túlságosan hosszadalmas egyes találmányok bejelentéseinek elintézése mind az illetékes minisztériumokban, mind az állami találmányi és normalizációs hivatalban. Poláček elvtárs a feltalálók és újítók mozgalma fejlődésének egyik legkomolyabb akadályaként említette až elfogadott újítási javaslatok és találmányok hosszadalmas értékesítését. A további komoly problémát a kipróbált és jól bevált találmányok és újítási javaslatok, új munkamódszerek elégtelen terjesztésében látja. Terjesztésük összes eddig használt módszerei túlnyomólag adminisztratív jellegűek és ezért kevéssé hatásosak. Eleget kell tenni az új törvény ama követelményének, hogy az üzembe terjesztésre beküldött újítási javaslatokat a közvetlenül az üzemben beadott újító javaslatokkal együtt a helyszínen tárgyalják meg. Poláček elvtárs beszámolója további részében a feltalálók és újítók mozgalma kibontakozásának távlataival és feladataival foglalkozott. Megjegyezte, hogy a mozj lom munkájának a műszaki fejlődés főbb irányait kell követnie, amint azokat a műszaki fejlődésről szóló párt- és kormánytézisekben kidolgozták. Különösen jelentős feladatok hárulnak e mozgalomra iparunk alapvető ágazataiban, nevezetesen a gépipari és kohászati ipari termelésben. Az újítók és a feltalálók jelentős szerepet töltsenek be a termelési folyamatok komplex gépesítésének és automatizálásának biztosításában. A műszaki fejlődés nagy feladatai lényegesen fokozzák a dolgozók szakképesítésével szemben támasztott igényeket is. A vállalatok, üzemek, műhelyek és üzemi munkaiskolák vehetőinek elsőrendű kötelessége segiteni a dolgozókat a műszaki fejlődés újabb problémáinak megoldásában. Feltalálóink és újítóink a népgazdaság műszaki fejlődéséért folyó küzdelem élcsapatát alkotják — mondta beszéde befejező részében Poláček elvtárs. A feltalálók és újítók mozgalma tömegjellegével a műszaki fejlődés mozgatóereje. A feltalálóknak és újítóknak a szocialista építés döntő fontosságú feladataira irányított kezdeményezése további sikereket eredményez a hazánk szocialista építésének befejezSséért folyó küzdelemben. • Brnóban csütörtökön és pénteken tartották a csehszlovák gyermekorvosok IX kongresszusát. A kongresszuson részt vettek szovjet, bulgár, jugoszláv, koreai magyarországi. Német Demokratikus Köztársaság-beli, lengyel, osztrák, román és vietnami szakemberek. A kongresszus részvevői megtárgyalták a szülészet és a fertőző gyermekbetegségek néhány problémáját. Vasárnap, október 27-én az összes napilapok a szokott vasárnapi terjedef lemben jelennek meg. Hétfőn, októbei A 28-án az újságok nem jelennek meg » Kedden, október 29-én csupán a Pfavf da, az Oj Szó és a Večerník jelenik 4 meg. Szerdán az összes lapok a szo• * kott terjedelemben fognak megjelenni Hazaárulásra csábították a Német Szövetségi Köztársaságban tett látogatása alkalmával A Csehszlovák Sajtóiroda e napokban a következő levelet kapta: „Az olvasók tábora nagy érdeklődéssel olvassa hazai sajtónkat, amelyben a népi demokratikus haza és népe ere.jéröl szóló cikkek vannak, ainely nép felépíti és megvédelmezi köztársaságunkat. Másrészt egyes cikkekből kitűnik, hogy tnég ma is vannak olyanok, akik ellenséges indulatoktól vezetve vagy pénzért, esetleg más indokok miatt ártanak köztársaságunknak és hazaárulókká válnak. Miért írom ezt tulajdonképpen? 1957 májusában engedélyt kaptam a Német Szövetségi Köztársaságban élö 70 éves édesanyám meglátogatására. Röviddel a Német Szövetségi Köztársaságba érkezésem után egy ismeretlen férfi látogatott meg édesanyám lakásán, aki mint a NATO hivatalnoka mutatkozott be. A hivatalnok kijelentette, hogy a német családok egyesítése ügyében érkezett hozzánk. A NATO hivatalnoka a kezdeti látszólag ártatlan beszélgetés után kérdezősködni kezdett, hogy vajon elégedetten élek-e Csehszlovákiában és megjegyezte, hogy 1947—48-ban ö is Csehszlovákiában volt. Megkérdezte még, hogy vajon Csehszlovákiában szabad-e templomba járni és meg akarta tudni, hogyan tetszik nekerr a Német Szövetségi Köztársaságban lakói, élete. A NATO hivatalnok viselkedésébő kiéreztem, hogy nemcsak a német családok egyesítése érdekében jött, amit a: is megerősített, hogy a beszélgetés végét megkérdezte, vajon a libereci kerületbe! lévő Mimoňban építenek-e valamit atomfegyverek számára, vagy kipróbáinak-e ott atomfegyvereket. Megkérdezti még. vajon Mimoň környékén tilos-e közlekedés és további részleteket ezze kapcsolatban. Én nem mondtam semm különösebbet a NATO hivatalnoknak, mer rögtön észrevettem, hogy itt nem hivatalnokkal, hanem NATO kémmel állol szemben. Sikertelenül járt nálam akko' is, amikor később még kétszer Igyekezet kikérdezni és kíváncsiságát magánügykén tüntette fel. Kapitalista államban élo anyámnál tett látogatásomon — ami bizonyára nem egyedülálló eset — akarón megmutatni, hogy mivel találkozhatna! dolgozóink a kapitalista államokban tet látogatásuk alkalmával. Bedrich Tandler, Liberec V. „Božena Némcová 22.' ŰJ SZÖ 2 ti 1957. október 1SL