Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)
1957-10-26 / 298. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesüljetek! ÚJ SZÚ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. október 26. szombat 50 fillér X. évfolyam 298. szám, A Nagy Október nyitotta meg a boldog élet kapuit A novákyi Béke-bányában már megtették az első lépéseket az országos vita sikeres lefolytatására. Az üzemi faliújságon megjelentek a bánya legégetőbb problémái, amelyeket a bányászok a vita folyamán segítenek megoldani. Képünkön a 1321 sz. fejtés dolgozóit láthatjuk a hirdetőtábla előtt. Ez a csoport a Nagy Októberi Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére eddig már 370 tonna szenet fejtett térven felül. Š. Petráš (ČTK) felv. Az újítók országos értekezletének második napja h binfászok ismerkedned e CSKP KB levelével Negyven éve annak, hogy fegyvert fogtak a pétervári munkások; megremegett a föld a balti tengerészek léptei alatt. Magasra ívelt a proletárforradalom vörös zászlaja, felkelt a munkás, az orosz muzsik, hogy kivívja szabadságát, kezébe vegye sorsának irányítását. Vörösen rajzolódott a nagy orosz égre a születőben levő új világ bíbor hajnala. Véresen vajúdva megszületett a szabadság, az igazság, a dolgozók szabadsága, joga. A forradalom hangjára megremegett az egész világ. A nemzetközi burzsoázia egyesült erővel próbálta eltiporni a születőben levő rendszer csíráit. Az intervenciós csapatok és a belső ellenség támadásait azonban ércfalként fogták fel és zúzták szét a jobb holnapért fegyvert fogó munkások, parasztok, vöröskatonák. A munkásosztály legyőzhetetlen volt, mert a kommunista párt, Lenin pártja vezette, irányította minden lépését, s az egész világ munkásosztálya szolidaritást vállalt a bátor forradalmárokkal. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása ásta meg az Osztrák-Magyar Monarchiának is a sírját. A monarchia elnyomott nemzeteinek és munkásosztályának eddigi határozatlan harci céljai egyszerre konkréttá és világossá váltak. Az 1918 januárjában kitört általános sztrájk, mely az oroszországi proletárforradalom közvetlen hatására jött létre, alapjában megrázkódtatta a monarchiát. Hiába volt már a katon'ai diktatúra, a kegyetlenkedések, a tömegek forradalmasodását nem tudták megakadályozni. A hadsereg soraiban is zendülésekre került sor, s egyre nagyobb méreteket öltött a sztrájkmozgalom. 1918. október 14-én a cseh országrészekben is sztrájkok törtek ki. Röviden szólva a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt született meg a Csehszlovák Köztársaság. Akadtak burzsoá politikusok, akik azt a hazug nézetet akarták elhitetni a dolgozókkal, hogy a cseh és szlovák nép nemzeti felszabadulása nem az orosz proletárforradalom szüleménye, hanem Wilsonnak, a négy nagyhatalomnak és Masaryk egionáriusainak köszönhető. Az igazság az, ahogyan azt Gottwald elvtárs is mondta: „a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nékül nem lett volna önálló Csehszlovákia ..." \ valóság az, hogy a csehszlovák munkásosztály 1918-ban nem csu3án nemzeti függetlenségért ki/ívásában látta küzdelmének végcélját. A végső célja a népi demok-atikus rendszer megteremtése /olt. Olyan rendszeré, melyben megszűnik az embernek ember ál:al való kizsákmányolása. Olyan -endszeré, melyben a dolgozó nép ett volna úr hazájában. Emlékezzünk rá, hogy a szociállemokraták árulása miatt és a munkásosztály élcsapata, a kommunista párt hiánya miatt ez nem /ált valóra. A szociáldemokrata )árt opportunista vezetői ahelyett, íogy a munkásosztály forradalmi íarcának élére álltak volna, gáláiul elárulták azt. Szövetségre lépek a burzsoáziával, így az akkori íemzeti és demokratikus forradaomban nem a proletariátus, hanem i burzsoázia és kiszolgálói lettek /ezető erővé. Az igazi nemzeti felszabadulás eljes tökéletességben csak 1945 itán valósult meg, akkor, amikor t Nagy Októberi Szocialista Forradalomban született erők felszabadították Csehszlovákiát a fasiszta ilnyomás alól, amikor Csehszlovária dolgozói elűzték a gyárosokat, jankárokat és a termelőeszközök döntő részét társadalmi tulajdonnak nyilvánították. Itt vette kezdetét az az új, jobb társadalmi forma, melyért 1918-ban már fegyvert fogtak hazánk dolgozói is. A dolgozók Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével megkezdték a szocializmus építését. Nagy az az út, melyet ezen a téren megtettünk. Az elért eredményekre büszkék lehetünk. Gazdagok vagyunk, mindenki dolgozó emberhez méltóan él munkája után. Nagy és igen fáradságos utat tettünk meg a kitűzött cél felé. Ez az út néha nem is volt akadálymentes, s mégis ma már belátható időn belül elmondhatjuk majd: hazánkban felépítettük a szocializmust. A burzsoá köztársaság alatt, a csehszlovák nemzet hamis koncepciója idején a félgyarmati helyzetben levő Szlovákia népe különösebben érezte a gazdasági nehézségeket. Tudvalevő dolog, hogy Szlovákia népe ezrével hagyta el hazáját. Idegen földön keresett munkát, hogy megszerezhesse mindennapi betevő falatját. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy München előtt a termelőeszközök fejlődése Szlovákiában lényegesen lemaradt a cseh országrészek mögött. Szlovákia a cseh és saját burzsoáziájának jóvoltából á kapitalizmus kezdetének a kezdetén maradt. Szlovákiában nem építettek új gyárakat, sőt még a meglevőket is iparkodtak a cseh országrészekbe áttelepíteni. Ez rejlett az állítólagos egyenrangúság mögött. A felszabadulás után, amint azt lépten-nyomon tapasztalhatjuk, lényeges változás történt. Országszerte új gyárak épülnek, különösen Szlovákia halad nagy léptekkel az iparosítás terén. Az eltelt 13 év alatt szinte gomba módjára nőttek az új gyárak. A gazdaságilag elmaradt Szlovákia ma már jelentős ipari központokkal rendelkezik. Ezt a statisztika konkrét számokkal is igazolja. Az 1937-es évhez viszonyítva a múlt év végéig Szlovákiában az ipari termelés az ötszörösére emelkedett. Ezt a korszerű ipar rohamos fejlődése, gyarapodása tette lehetővé. A felszabadulás óta Szlovákiában 187 új, különféle nagyságú és nemű ipartelep létesült és 126-ot teljesen átépítettek. A foglalkoztatottság, vagyis a munkalehetőségek következtében Szlovákia dolgozóinak vásárlóképessége is megnövekedett. Vegyük talán alapul a legfontosabb élelmiszereket, a húst és a cukrot. A húsfogyasztás 1949—1955-ig 35,3 százalékkal, a cukorfogyasztás pedig ugyancsak az említett időszak alatt 25,4 százalékkal növekedett. Nagy dolgok ezek. Olyanok, amilyenre csak a szociálist^ társadalomban lehet gondolni. Népünk tudja, hogy ilyen eredményekről nem lehetne ma beszélni, ha nem lett volna 1917 októbere, ha nem lett volna 1945, ha nem lett volna vöröshadsereg, amely felszabadítja népünket az elnyomás alól, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a gazdasági építés terén sikert sikerre halmozzon. De volt október, volt 1945, s népünk hálája most a nagy évforduló alkalmával értékes kötelezettségvállalások formájában jut kifejezésre. Hazánk dolgozói az iparban és mezőgazdaságban összesen 130 millió korona értékű munkafelajánlást tettek, s ami még szebb, ezt a felajánlásukat mér több mint 2 millió korona értékű munkával meqtoldották. Van-e ennél méltóbb formája az ünneplésnek? Azt hisszük, nincs, • MAI SZÄMBAN: ; Az orosz példa hatására (2. old) Az ENSZ-nek a béke hatékony eszközévé kell válnia (3. old.) Soha többé szenvedő Port Saidot — soha többé háborút (4. old.) Sorsdöntő napok (5. old.) I Rádióműsor (9. old.) A Nagy Október tiszteletére november 7-ig elvégzik az őszi munkákat Kíváncsiak vagyunk, nem marad-e az ígéret, csak ígéret. Ezt várják az újak is, az új belépők, Őrhegy, Tár, Molnár, Kovács, Szabó és Karácsonyi szövetkezeti tagok. A zselízi járás szövetkezetesei méltóan ünneplik meg majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját, járási méretben a 3 és fél millió koronás vállalást már teljesítették. Még addig is terven felül sok-sok mázsa húst, sok liter tejet és más terméket adnak be. November 7-ig az őszi munkálatokat is elvégzik. V. F„ Zselíz. A feltalálók és újítók értekezletének első napján Karel Poláček miniszterelnökhelyettés beszéde után 13 dolgozó szólalt fel a vitában, akik rámutattak azokra a nehézségekre, amelyek gátolják úttörő munkájukat és javaslatokat tettek olyan intézkedésekre, amelyek segítségével kiküszöbölhetik a hibákat és jó feltételeket teremthetnek meg az újító és feltaláló mozgalom kibontakozására. A konferencia első napján a résztvevők meglátogatták a prágai Július Fučík Kultúra és Pihenés Parkjában rendezett kiállítást, ahol bemutatták az 1957. év műszaki újdonságait. pénteken, október 25-én az újítók országos konferenciájának második napján folytatták a vitát. Az értekezleten újból részt vettek a CSKP KB és a kormány küldöttségének tagjai: Antonín Zápotocký, Oldŕich Černík, Karel Poláček, Josef Plojhar és más vendégek. A szakszervezet feladatairól az újító, feltaláló és ésszerűsítő mozgalomban Gustáv Hnilička, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára beszélt. Hangsúlyozta a fogyatékosságokkal való gyors és következetes leszámolás szükségességét.Ha ez nem történik meg, akkor napról napra nő az a veszedelem, hogy e problémák megnövekednek és a dolgozók ezen alkotó törekvése a bürokrácia gátjain fog megakadni. Itt mindenekelőtt a szakszervezetnek van fontos szerepe, mint a dolgozók érdekei védelmezőjének. A továbbiakban kijelentette: „A kunovicpi Első ötéves Terv Gépgyár azon üzemék közé tartozik, ahol a szakszervezet jól dolgozik. Ebben az üzemben 1957. augusztus 31-ig 486 újítójavaslatot adtak be, tehát 104-el többet, mint 1956-ban. Ebből mostanig 275 javaslatot valósítottak meg, melyek összesen 825 ezer korona megtakarítást eredményeztek. Az újítási mozgalom fejlesztése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat túlteljesíti az állami terv feladatait. Ezért a szocialista munkaversenyben elért eredményeiért idén elnyerte a minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottságának II. fokú elismerését és vörös zászlaját." Az ostravai kohókban fejlesztett újítómozgalomról Josef Krutý, a vítkovicei Klement Gottwald vasművek géplakatosa . beszélt. Elmondta, hogy az év első félévében 6597 újítójavaslatót adtak be, melyekből 2113-at megvalósítottak. Fejlődés mutatkozik a kerület valamennyi döntő jellegű üzemében, csupán a bohumíni drótgyártó üzem és a bohumíni vasmű marad hátra. Hangsúlyozta továbbá az ifjú újítók köreinek nagy jelentőségét, melyeknek az üzemekben nem szentelnek kellő figyelmet. Felhívta a tanácskozás összes résztvevőit, hogy alakítsák meg üzemeikben az ifjú újítók köreit és adják át tapasztalataikat. Lapzártakor a konferencia vitája tovább folyik. A földalap kibővítéséért A bratislavai kerületben a földalap kibővítése állandóan napirendi kérdés. A kevés hozamú rétek és legelők felszántásával, valamint a víz levezetésével 2898 hektár szántóföldet kell szerezni. Ebből a célból minden járásban különbizottságok alakultak, melyek felülvizsgálják a falvak kataszter-területét. A dunaszerdahelyi járásban így például 820 hektárt készítettek elő a szántásra, a malackyi járásban pedig 812 hektárt. Hogy ezen akció kibontakozását meggyorsítsák, a bratislava-vidéki, nagymegyeri és a dunaszerdahelyi, malackyi járások páros szocialista munkaversenyt indítottak. DOLGOZÓINK AZ ORSZÁGOS VITÁRA ° N aw ° któbe r 40. évfordulójának megünneplésér e KÉSZÜLNEK Soha olyan lendülettel, kedvvel nem folyt még munkaverseny a bratislavai Béke-üzemben, mint most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére. Az üzem részlegei már az' év elejétől váltogatták egymást az elsőségért folytatott versenyben. Hol az egyik, hol a másik került az élre. A legszebb eredményt azonban a fonoda dolgozói érték el. Főleg az ö érdemük, hogy az üzem háromnegyedévi terv feladatait száz százalékon felül teljesítette és 1 millió 261 ezer koronát takarítottak meg. A műhelyek képén meglátszik, hogy a pártszervezet sokat foglalkozik az elhatározások valóra váltásának kérdésével. Legtöbb helyen friss feliratok mutatják, hogy egyes csoportok, egyes munkások és munkásnők hol tartanak a versenyben. Ügy mondják az elvtársak, kis híja, hogy nem nyerték el a vörös zászlót. A kord minőségével nincs baj, df a selyemfonal minősége még nem a legjobb. A hulladék is kevesebb lehetne. Az üzem pártszervezete szép eredményeket ért el pártunk országos konferenciája óta, de az üzem és hazánk minden dolgozójának érdeke azt kívánja, hogy még szebbekkel köszöntsék a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, és a CSKP XI. kongresszusát. A szocializmus betetőzése még nagyobb erőfeszítést követel mindenkitől, de mindenekelőtt a kommunistáktól. Csütörtökön délután négy órára járt az iflő. Az ülésterembe siető elvtársak szinte egymásnak adták a kilincset. A teremben mindenki pártunk Központi Bizottságának a párt tagjaihoz és szervezeteihez, hazánk dolgozó népéhez intézett leveléről beszélt. Kár, hogy a pártbizottság a beszámoló elkészítésével kicsit megkésett, s arra már nem volt idő, hogy a beszámolót megismertesse a részlegszervezetek bizottságaival, vagy legalább azok elnökeivel, így csak az ülésen ismerkedtek meg vele, amikor Uhrin elvtárs, a pártalapszervezet elnöke azt felolvasta. A beszámoló igen jó, igen színvonalas volt. Felsorolta az elért eredményeket, persze a hibákra is rámutatott. Sokoldalúsácia mozgósító hatással volt az elvtársakra. Különösen sok szó esett a levéllel kapcsolatos vitaszervező és értékelő bizottsáook megalakításáról. Štefan Voskár mérnök kifogásolta a pártbizottság ama javaslatét, hogy a bizottságok élén az üzemrészlegek vezetői legyenek. Javaslata nyomán a taggyűlés, mint a pártalapszervezet legmagasabb fóruma úgy határozott, hogy a bizottságok elnökei az üzemrészlegek legjobb kommunista és pártonkívüli dolgozói legyenek. Tehát azok, akik közvetlen a gépeknél, vaqv a munkapadoknál dolgoznak és alaposan ismerik a termelés csínját-bínját, és elől járnak majd a vita elmélvítésében, a rejtett tartalékok feltárásában. Pavlovié elvtárs géplakatos a közös vagvon, illetve a aéoek, szerszámok lelkiismeretesebb kezeléséről beszélt. Broška elvtárs, az üzem igazgatója a munkaidő minden percének jobb kihasználásában 'átja a termelés ütemének, ' a technológiai előírások betartása fokozásának lehetőséqeit. A felszólalók közül sokan azzal büszkélkedtek, hogy az üzem azon vállalatok közé tartozik, amelyek nem lépik túl a béralanot és az önköltséget. De hozzátették azt is. hi^iy nagyon roszszut ismeri a munkást az, aki azt képzeli ról:: nem lát tovább pillanatnyi érdekénél. Éppen az üzem öntudatos munkásai iqazságérzetét sérti a legjobban, hogy egyesek a minőség rovásár . próbálnak maguknak többet kicsikarni. A szorgalmas munkást az bántja a legjobban, hogy egyes helyeken nem az keres többet, aki jobban és többet dolgozik, hanem az, aki felületesen végzi munkáját. Márpedig a kereset növelésének csak egy útja van, amely minden munkás számára nyitva áll, s ez a termelékenység növelése, amely egyaránt szolgálja az egyes dolgozók és az egész nép közös érdekeit. Sokan jelentkeztek szólásra, ami arról tanúsko' u. hogy az üzem kommunistái megértették pártunk levelét és a taggyűlésen elhanaiot'ak hasznos tapasztalatcserének bizonyultak. Végül a taggyűlés úgy határozott, hogy az üzemrészlegeken a levél minden egyes kérdésével, pl. a minőséq fokozásával. a dolgozók anyagi érdekeltté tételével, a közös vaqvon védelmével és a többi felvetett fontos kérdésekkel külön-külön iól előkészített értekezleten foglalkozzanak, hoqy minél sikeresebbek legyenek a tanácskozások, hogy minél több ötlet, javaslat és elhatározás szülessen a termelés menetének megjavítása, a szocializmus betetőzése érdekében, (sü
