Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-25 / 297. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek J SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK NAPILAPJA 1957. október 25. péntek 30 fillér X. évfolyam, 297. szám, Mélyítsük d a szocialista demokráciát tesszük, tehát, hogy mi és hogyan megy, hogyan alakul az ország sorsa, az senki számára sem közömbös, ellenkezőleg, az az érdekem, hogy a dolgok rendben és jól menjenek, s éppen ezért elengedhetetlen, hogy szavamat és véleményemet hallassam. Pártunk Központi Bizottságának levele viszont éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy nem elégedhetünk meg csupán azzal, hogy megteremtettük és megadjuk a lehetőséget annak, hogy az emberek elmondhassák véleményüket az egyes kérdésekről és megfelelő javaslatokat tehetnek, hanem el kell érni, hogy éljenek is ezzel a lehetőséggel. Megfelelő politikai munkával fel kell bennük ébreszteni a felelősségérzetet, hogy aztán kötelességüknek érezzék az egyes kérdések megtárgyalásában való részvételt. Mert van most miről beszélni, komoly, az egész országot és minden egyes embert érintő kérdéseket kell megtárgyalnunk. Mint a központi Bizottság levele megállapítja, fontos arról beszélni, hogyan teljesítik a nemzeti bizottságok az előttük álló feladatokat, mennyiben tesznek eleget azon alapvető kötelességüknek, hogy munkájukba a dolgozók legszélesebb rétegeit bekapcsolják. Azt kell megállapítani és arról kell beszélni, hogy az emberek észrevételeit és javaslatait hogyan és mennyiben használják fel a nemzeti bizottságok? Milyen á nemzeti bizottságok kapcsolata a néppel? És megadják-e annak lehetőségét, hogy ténykedésükről az emberek véleményt mondhassanak, továhbá, hogy munkájukat a nép, a választók ellenőrzése alá bocsátják-e? Ámde ez csak az érem egyik oldala. Az érem másik oldala: mennyiben, milyen mértékben kapcsolódik be a nép a nemzeti bizottságok munkájába? Élnek-e az emberek azzal a jogukkal, hogy ők a választók, s a nemzeti bizottság a választott? Hogyan, mi módon lehet biztosítani, mit szükséges annak érdekében tenni, hogy az emberek nagyobb felelősséget érezve az általuk választott s mindennapos dolgaikat intéző nemzeti bizottságok munkájába az eddiginél még jobban bekapcsolódjanak, az eddiginél sokkal nagyobb és tevékenyebb részvételt vállaljanak a közügyek intézéséből? Mert a szocialista demokrácia elmélyítésének szükségességéről szólva az a legfontosabb, arra kell törekedni, hogy megtaláljuk annak módját, hogyan lehet az emberek még tevékenyebb részvételét biztosítani az élet különböző területein. Épp ily mélyreható elemzés alá kell vetnünk mindenütt az üzemi demokrácia kibővítésének és elmélyítésének kérdéseit. Rendkívül fontos értelmezést nyer az üzemi demokrácia kérdéseinek megtárgyalása éppen az országos vitára bocsátott, az ipar szervezését és irányítását célzó intézkedések megtárgyalásával kapcsolatban. Ugyanis az a körülmény, hogy a vállalatok és üzemek jogköre az eddigiekhez viszonyítva igen jelentős mértékben bővül, ez azt jelenti, hogy az igazgatás, az irányítás, a döntés joga közelebb került a dolgozókhoz. Súlyosan téved az, aki a vállalatok jogkörének bővítését csupán a vállalat vezetőségének, az igazgató hatáskörének bővítésében látja. Mert ha az üzem vezetősége, az igazgató nem támaszkodik a dolgozók segítségére, ha intézkedéseiket és határozataikat a dolgozókkal való előzetes megbeszélés és azok javaslatainak meghallgatása és felhasználása nélkül hozzák meg, akkor ezek az intézkedések a legnagyobb jóakarat és szaktuSok szó esett mostanában nálunk a demokráciáról. Ismeretesek azok a demagóg hangok, amelyek „tiszta" és „teljes" demokráciát követeltek és azt hangoztatták, hogy nálunk nincs demokrácia, de — szerintük — nem is lehet, mivel nálunk proletárdiktatúra van, márpedig a diktatúra kizárja a demokrácia létezését. Sok szó esett minderről hónapokon keresztül, így hát nem szükséges, hogy újra felelevenítsük ezeket a vitákat, hogy most újra a demokrácia, proletár és burzsoá értelmezése közötti különbség megmagyarázásába bocsátkozzunk. Ámbár el nem szalajtható alkalom van most rá, hogy — ha úgy tetszik — mi hívjuk fel a keringőre, hogy beszéljünk hát csak a demokráciáról, de ne csak úgy „általában", hanem rakjuk ki a kártyákat, gyerünk a tényekkel, a valósággal, mert ez a fontos, ez a mérvadó, nem pedig a tetszetős szép szavak. Mert mit is mondanak most azok, akik tagadják a mi demokráciánkat? De mit is mondhatnának, vajon mivel tudnák cáfolni, mivel tudnák meghamisítani és letagadni a valóságot, mivel és hogyan tudnák semmissé nyilvánítaná társadalmi rendszerünk demokratizmusának szembetűnő megnyilvánulásait, amelyeknek napjainkban mindannyian nemcsak tanúi, hanem tevékeny és cselekvő részvevői is vagyunk. Vagy tán ellenségeink fogalmai szerint nem az a demokrácia, hogy egy ország több milliónyi felnőtt lakossága arról beszél, vitatkozik s javaslatokat tesz, hogy például az ipar szervezésének és irányításának kérdéseit Iwgyan oldják meg ? Hogy hazánk bármely dolgozója a saját legjobb belátása szerint véleményt nyilvánít és nemcsak szava van, hanem — s ez a legfontosabb — ez a szó komoly súllyal esik latba a. kérdés elbírálásánál, a döntés meghozatalánál? No, lehet, hogy ellenségeinknek nem ilyen elképzeléseik vannak, nem így értelmezik a demokráciát, de az is bizonyos, hogy szándékuktól és akaratuktól függetlenül, sőt éppen annak ellenére, érzékelhető és mindenki által tapasztalt bizonyítékát adjuk most is az igazi demokráciának, — a szocialista demokráciának. Pártunk Központi Bizottságának levelét, az ennek nyomán meginduló és kibontakozó országos vitát áthatja a szocialista demokratizmus, a szocialista demokrácia elmélyítésére irányuló törekvés. Szemmel látható az a törekvés, hogy a dolgozók minél nagyobb tömegét bevonjuk az irányítás munkájába, a feladatok kidolgozásába és megoldásába és mind tevékenyebb részvételre bírjuk őket. Pártunk arra törekszik és azt valósítja meg a gyakorlatban is, hogy hazánk minden egyes dolgozója teljes felelősséggel tevékeny részt vállaljon az ország előtt álló kérdések megoldásában. Hogy a feladatokból necsak a teljesítés, a végrehajtás jusson osztályrészül, hanem épp oly joggal szólhasson bele és vehessen részt kidolgozásukban és kitűzésükben is. De hát lehetséges ez nálunk másképp ? Hát nem természetes és magától értetődő, nem társadalmi rendszerünk osztályjellegéből ered-e, hogy a nép tevékeny és cselekvő részvevője legyen országa §s sorsa irányításának? De nemcsak azért nem lehetséges ez másképp, mert ez társadalmunk osztályjellegéből ered, hanem azért is, mert a nép országát, a szocializmust felépíteni csak a nép tudatos részvételével, csak úgy lehet, hogy az emberek tudják: amit teszünk, azt magunknak, saját érdekünkben (Folytatás a 2. oldalon.) Bwmai kormányküldöttség látogat Csehszlovákiába Pénteken, október 25-én a kormány meghívására burmai küldöttség érkezik hazánkba U Csou Ninnek, a Burmai Szövetség miniszterelnökhelyettesének vezetésével. A küldöttség tagjai: U Szoc Tin, a burmai külügyminisztérium vezető titkára, a Burmai Szövetség szovjetunióbeli és kínai népköztársaság,

beli nagykövetei, a belügyminisztérium és tájékoztatásügyi minisztérium parlamenti titkárai, képviselők, gazdasági szakemberek és az ifjúság küldöttei. Csehszlovákiai látogatásuk folyamán a vendégek megszemlélnek néhány ipari üzemet, szociális intézményt és találkoznak csehszlovákiai politikai és gazdasági tényezőkkel. A küldöttség csehszlovákiai tartózkodásának befejezése után Lengyelországba, a Szovjetunióba, a Kínai Népköztársaságba és néhány más államba látogat. (ČTK) Megkezdődött a feltalálók és újítók országos értekezlete Az A prágai Vár spanyol termében október 24-én több mint 600 munkás, mérnök, műszaki és gazdasági dolgozó jött öszsze nemzetgazdaságunk minden ágazatából, hogy részt vegyen a feltalálók, újítók és ésszerűsítők első országos értekezletén, amelyet a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács hívott egybe. értekezletnek az a feladata, hogy értékelje a feltalálók, újítók és ésszerúsítők mozgalmának eddigi fejlődését és megmutassa a további A STAFÉTA LEGSZEBB ZÁSZLAI A Néhány nap múlva Szlovákiában fogadjuk a béke és barátság stafétáját. A napokban Bratislavában értékelték, melyik járás fűzi a stafétához a legszebb zászlót. A bizottság legszebbnek a trenéíni járás zászlaját nyilvánította. A zászlón ez a jelszó díszeleg: „Szeretettel és hálával az új életért". S. Petráš (ČTK) felv. utat, amelyen újítóinknak haladniok kell, hegy nemzetgazdaságunk javára a lehető legnagyobb mértékben felhasználják alkotó kezdeményezésüket és gazdag tapasztalataikat. Az értekezleten, amely október 28ig tart, részt vesz Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a kormánynak küldöttsége, amelynek tagjai Jaromír Dolanský, Antonín Zápotocký, OndŕichČerník, Jiŕí Hendrych, Bruno Köhler, Karéi Poláček, Josef Plojhar és Ema-, nuel Slechta. Az elnöki asztalnál ott ülnek a párt és a kormány további képviselői, Václav Kopecký, Ľudmila Jankovcová, a miniszterek, a megbízottak, a Központi Szakszervezeti Tanács képviselői és a központi hivatalok vezetői. A konferencia résztvevői szívélyesen fogadták körükben a szovjet feltalálók küldöttségét, amelyet A. Sz. Germasev, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Állami Találmányi Bizottsáq elnöke vezet. A megnyitó beszédet František Zupka, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke mondotta és hangsúlyoz-; ta, hogy az értekezlet különösen jelentőségteljes időben ül össze, akkor, amikor az egész köztársaság dolgozó népe a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának leveléről szóló vitára készül. Hangsúlyozta továbbá, hogy a szocializmus építésének betetőzéséért kifejtett igyekezetünkben nagy szerepet fog játszani a műszaki haladás és ezen belül az újítók és feltalálók munkája. A megnyitó után Karel Poláček, a miniszterelnök helyettese emelkedett szólásra és megtartotta az értekezlet fő beszámolóját. LAAAAAAA/WWWSAA/ ^WWW^^

WV^VWWWWW^^^^^^^VWW^/WWWWW^ További munkagyőzelmek a Nagy Október tiszteletére folyó versenyhen Növekszik a teljesített és az újabb felajánlások száma (v) — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának közeledésével növekszik dolgozóink igyekezete a felajánlások határidő előtti teljesítéséért. Azokban az üzemekben, ahol már teljesítették a Nagy Október tiszteletére tett felajánlásokat, most újabbakat vállalnak, ahol látják, hogy az eredeti felajánlást könnyedén teljesíthetik. Az országos vita első napjaiban arról győződhetünk meg, hogy dolgozóink aktivitása egyre növekszik. Sok helyütt egybekapcsolják a vita előkészítését a kötelezettségvállalások teljesítésével. A vitában arról akarnak beszélni, mi tette lehetővé, vagy akadályozta az októberi felajánlások teljesítését, s javaslatot tenni ezzel a munkaszervezés és az irányítás megjavítására. Az építészeti dolgozók a vitára készülnek Nagy gonddal készülnek az országos vitára a Banská Bystricai Cementgyár építői. Az építőipari dolgozók szakszervezeti szövetségében sokat várnak a. cementgyár építőinek vitájától. A jő előkészítés bizonyára sikert hoz és sok új javaslattal gazdagítja a vita anyagát. A cementgyár építőinek vitáján szerzett tapasztalatokat a szakszervezeti szövetség felhasználja más építkezéseken is. A - vita segítségére lesz bizonyára a szakszervezetek küldöttsége is, amely a Szovjetunióban volt és gazdag tapasztalatokat hozott az ott lefolyt hasonló vitából. Űj felajánlások a gépiparban A Považská Bystricai Gépgyárból jelentik, hogy a žilinai kerület üzemeinek felhívása nyomán már 141 000 kilogramm színes fémet, több mint háromezer tonna kőszenet és 310 000 kilogramm szürke öntvényt takarítottak meg. Az év elejétől 2 800 000 koronával csökkentették a termelési költségeket és az elfogadott 169 újítási javaslattal további kétmillió koronát akarnak megtakarítani. A megtakarított anyagból már eddig 1121 motorkerékpárt gyártottak és most a napokban felajánlották, hogy az év végéig ezt a számot 2000-re növelik. Ezenkívül kötelezettséget vállaltak, hogy az élelmiszeripar számára háromezer tejeskannát és különféle berendezéseket gyártanak terven felül. A kohászok szava A Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemében (Žiar nad Hronom) ezekben a napokban tetőpontjára hág a Nagy Október 40. évfordulója tiszteletére folyó szocialista munkaverseny. A kohászok nagy igyekezetének köszönhető, hogy a kohászati részlegen 1146 000 koronával csökkentették az önköltséget. Az üzem dolgozóinak felajánlásai 4 600 000 kororva értéket tesznek ki. Ebből az összegből már eddig is 3 470 000 koronát takarítottak meg. Kommunisták a verseny élén A ružomberoki Grafocelpap vállalat kommunistái a napokban megtárgyalták a CSKP KB levelét. A vita alapján elhatározták, hogy a levél célkitűzései szerint a pártszervezet tagjai állnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére folyó szocialista munkaverseny élére. Igyekezetüket arra összpontosítják, hogy teljesítsék vállalt kötelezettségüket és az év végéig terven felül 300 tonna cellulóze helyett 400 tonnát szállítsanak le. A felajánlás szerint ez év végéig az eredeti 186 tonna helyett 600 tonna papirost gyártanak terven felül. Felajánlásuk teljesítésével a Grafocelpap dolgozói félmillió koronát takarítanak meg. Száda?más is szövetkezeti falu lesz Szádalmás községről — szepsi járás — ha nagyritkán beszéltek is, mindig csak elégedetlenül. Nehézfejűek ott az emberek, — hangzott a bírálat — akik nem értik meg a fejlődés szükségességét. Talán valami volt is ebben, hiszen a falu régimódi életformája, a primitív mezőgazdálkodás ezt bizonyította. De ha a másik oldalárőd nézzük a dolgokat s hozzávesszük a jelen eredményeit, nem érthetünk teljes mértékben egyet azokkal, akik ezt állították a szádalmásiakröl. Szádalmás a szepsi járás legtávolabbi faluja, s mint ilyen, a rozsnyói járással határos két járásból merítette tapasztalatait. Ha a szövetkezet megalakításáról volt szó, húzódozva tértek ki előle, a járási funkcionáriusok pedig inkább mentek olyan faluba, ahol töob megértésre találtak. Pedig nem is volt olyan „kemény" dió a szövetkezés szempontjából. Szádalmáson eddig csak hatan gazdálkodtak közösen. Bizony valami kiváló eredményekkel nem dicsekedhettek. S mi történt alig két hét alatt ? A FALU 125 KIS- ÉS KÖZÉPPARASZTJA FELVÉTELÉT KÉRTE A SZÖVETKEZETBE. Az eddigi 211 hektár mezőgazdasági terület — melyből 50 ha volt szántóföld — 600 hektárral lett nagyobb. A faluban új élet vette kezdetét. — Nem is volt olyan nehéz — mondják most az emberek. Az volt a hiba, hogy az agitátorok kevesebbet látogatták Szédalmást, mint a járás többi falvait. De a közelmúltban a falu kommunistái, a HNB tagok, a járási pártbizottság és a JNB dolgozói alapos munkát végeztek, s a szövetkezeti gondolat megértésre talált. A szepsi járásban szép eredményeket értek el a szövetkezetek alakításában. Ebben az évben az utolsó faluban is rátértek a közös gazdálkodásra. Huszonkilenc szövetkezetben OJ TAGOKKAL BŐVÜLT A LÉTSZÁM. Az idén 475 tag 2300 ha földdel lépett be a szövetkezetbe. Ez annyit jelent, hogy a szepsi járásban 8i százalékban rátértek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A szövetkezettől már sénki sem húzodózik. Példa erre a szádalmási szövetkezet, ahol sok évi gondolkodás után — látva a jó példákat és eredményeket — a dolgozók a nagy családban tömörültek. -kJ-