Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-25 / 297. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek J SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK NAPILAPJA 1957. október 25. péntek 30 fillér X. évfolyam, 297. szám, Mélyítsük d a szocialista demokráciát tesszük, tehát, hogy mi és hogyan megy, hogyan alakul az ország sor­sa, az senki számára sem közöm­bös, ellenkezőleg, az az érdekem, hogy a dolgok rendben és jól men­jenek, s éppen ezért elengedhetet­len, hogy szavamat és véleménye­met hallassam. Pártunk Központi Bizottságának levele viszont éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy nem elégedhetünk meg csupán az­zal, hogy megteremtettük és meg­adjuk a lehetőséget annak, hogy az emberek elmondhassák vélemé­nyüket az egyes kérdésekről és megfelelő javaslatokat tehetnek, hanem el kell érni, hogy éljenek is ezzel a lehetőséggel. Megfelelő politikai munkával fel kell bennük ébreszteni a felelősségérzetet, hogy aztán kötelességüknek érezzék az egyes kérdések megtárgyalásában való részvételt. Mert van most mi­ről beszélni, komoly, az egész or­szágot és minden egyes embert érintő kérdéseket kell megtárgyal­nunk. Mint a központi Bizottság levele megállapítja, fontos arról beszélni, hogyan teljesítik a nem­zeti bizottságok az előttük álló feladatokat, mennyiben tesznek eleget azon alapvető kötelességük­nek, hogy munkájukba a dolgozók legszélesebb rétegeit bekapcsolják. Azt kell megállapítani és arról kell beszélni, hogy az emberek észrevé­teleit és javaslatait hogyan és mennyiben használják fel a nem­zeti bizottságok? Milyen á nem­zeti bizottságok kapcsolata a nép­pel? És megadják-e annak lehe­tőségét, hogy ténykedésükről az emberek véleményt mondhassanak, továhbá, hogy munkájukat a nép, a választók ellenőrzése alá bocsát­ják-e? Ámde ez csak az érem egyik oldala. Az érem másik oldala: mennyiben, milyen mértékben kap­csolódik be a nép a nemzeti bi­zottságok munkájába? Élnek-e az emberek azzal a jogukkal, hogy ők a választók, s a nemzeti bizottság a választott? Hogyan, mi módon lehet biztosítani, mit szükséges annak érdekében tenni, hogy az emberek nagyobb felelősséget érez­ve az általuk választott s minden­napos dolgaikat intéző nemzeti bi­zottságok munkájába az eddiginél még jobban bekapcsolódjanak, az eddiginél sokkal nagyobb és tevé­kenyebb részvételt vállaljanak a közügyek intézéséből? Mert a szo­cialista demokrácia elmélyítésének szükségességéről szólva az a leg­fontosabb, arra kell törekedni, hogy megtaláljuk annak módját, hogyan lehet az emberek még te­vékenyebb részvételét biztosítani az élet különböző területein. Épp ily mélyreható elemzés alá kell vetnünk mindenütt az üzemi demokrácia kibővítésének és elmé­lyítésének kérdéseit. Rendkívül fontos értelmezést nyer az üzemi demokrácia kérdéseinek megtár­gyalása éppen az országos vitára bocsátott, az ipar szervezését és irányítását célzó intézkedések meg­tárgyalásával kapcsolatban. Ugyan­is az a körülmény, hogy a válla­latok és üzemek jogköre az eddi­giekhez viszonyítva igen jelentős mértékben bővül, ez azt jelenti, hogy az igazgatás, az irányítás, a döntés joga közelebb került a dol­gozókhoz. Súlyosan téved az, aki a vállalatok jogkörének bővítését csupán a vállalat vezetőségének, az igazgató hatáskörének bővítésében látja. Mert ha az üzem vezetősége, az igazgató nem támaszkodik a dolgozók segítségére, ha intézkedé­seiket és határozataikat a dolgo­zókkal való előzetes megbeszélés és azok javaslatainak meghallga­tása és felhasználása nélkül hozzák meg, akkor ezek az intézkedések a legnagyobb jóakarat és szaktu­Sok szó esett mostanában ná­lunk a demokráciáról. Ismeretesek azok a demagóg hangok, amelyek „tiszta" és „teljes" demokráciát követeltek és azt hangoztatták, hogy nálunk nincs demokrácia, de — szerintük — nem is lehet, mi­vel nálunk proletárdiktatúra van, márpedig a diktatúra kizárja a demokrácia létezését. Sok szó esett minderről hónapokon keresztül, így hát nem szükséges, hogy újra felelevenítsük ezeket a vitákat, hogy most újra a demokrácia, pro­letár és burzsoá értelmezése közöt­ti különbség megmagyarázásába bocsátkozzunk. Ámbár el nem sza­lajtható alkalom van most rá, hogy — ha úgy tetszik — mi hívjuk fel a keringőre, hogy beszéljünk hát csak a demokráciáról, de ne csak úgy „általában", hanem rakjuk ki a kártyákat, gyerünk a tényekkel, a valósággal, mert ez a fontos, ez a mérvadó, nem pedig a tetszetős szép szavak. Mert mit is monda­nak most azok, akik tagadják a mi demokráciánkat? De mit is mond­hatnának, vajon mivel tudnák cá­folni, mivel tudnák meghamisítani és letagadni a valóságot, mivel és hogyan tudnák semmissé nyil­vánítaná társadalmi rendszerünk demokratizmusának szembetűnő megnyilvánulásait, amelyeknek nap­jainkban mindannyian nemcsak tanúi, hanem tevékeny és cselek­vő részvevői is vagyunk. Vagy tán ellenségeink fogalmai szerint nem az a demokrácia, hogy egy ország több milliónyi felnőtt lakossága ar­ról beszél, vitatkozik s javaslato­kat tesz, hogy például az ipar szervezésének és irányításának kérdéseit Iwgyan oldják meg ? Hogy hazánk bármely dolgozója a saját legjobb belátása szerint vé­leményt nyilvánít és nemcsak sza­va van, hanem — s ez a legfon­tosabb — ez a szó komoly súllyal esik latba a. kérdés elbírálásánál, a döntés meghozatalánál? No, le­het, hogy ellenségeinknek nem ilyen elképzeléseik vannak, nem így értelmezik a demokráciát, de az is bizonyos, hogy szándékuktól és akaratuktól függetlenül, sőt ép­pen annak ellenére, érzékelhető és mindenki által tapasztalt bizonyí­tékát adjuk most is az igazi de­mokráciának, — a szocialista de­mokráciának. Pártunk Központi Bizottságának levelét, az ennek nyomán megin­duló és kibontakozó országos vi­tát áthatja a szocialista demok­ratizmus, a szocialista demokrácia elmélyítésére irányuló törekvés. Szemmel látható az a törekvés, hogy a dolgozók minél nagyobb tömegét bevonjuk az irányítás munkájába, a feladatok kidolgozá­sába és megoldásába és mind te­vékenyebb részvételre bírjuk őket. Pártunk arra törekszik és azt va­lósítja meg a gyakorlatban is, hogy hazánk minden egyes dolgozója teljes felelősséggel tevékeny részt vállaljon az ország előtt álló kér­dések megoldásában. Hogy a fel­adatokból necsak a teljesítés, a végrehajtás jusson osztályrészül, hanem épp oly joggal szólhasson bele és vehessen részt kidolgozá­sukban és kitűzésükben is. De hát lehetséges ez nálunk másképp ? Hát nem természetes és magától értetődő, nem társadal­mi rendszerünk osztályjellegéből ered-e, hogy a nép tevékeny és cselekvő részvevője legyen országa §s sorsa irányításának? De nem­csak azért nem lehetséges ez más­képp, mert ez társadalmunk osz­tályjellegéből ered, hanem azért is, mert a nép országát, a szocializ­must felépíteni csak a nép tudatos részvételével, csak úgy lehet, hogy az emberek tudják: amit teszünk, azt magunknak, saját érdekünkben (Folytatás a 2. oldalon.) Bwmai kormányküldöttség látogat Csehszlovákiába Pénteken, október 25-én a kormány meghívására burmai küldöttség érke­zik hazánkba U Csou Ninnek, a Bur­mai Szövetség miniszterelnökhelyet­tesének vezetésével. A küldöttség tagjai: U Szoc Tin, a burmai kül­ügyminisztérium vezető titkára, a Burmai Szövetség szovjetunióbeli és kínai népköztársaság, beli nagykövetei, a belügyminisztérium és tájékozta­tásügyi minisztérium parlamenti tit­kárai, képviselők, gazdasági szakem­berek és az ifjúság küldöttei. Csehszlovákiai látogatásuk folyamán a vendégek megszemlélnek néhány ipari üzemet, szociális intézményt és találkoznak csehszlovákiai politikai és gazdasági tényezőkkel. A küldöttség csehszlovákiai tar­tózkodásának befejezése után Len­gyelországba, a Szovjetunióba, a Kí­nai Népköztársaságba és néhány más államba látogat. (ČTK) Megkezdődött a feltalálók és újítók országos értekezlete Az A prágai Vár spanyol termé­ben október 24-én több mint 600 munkás, mérnök, műszaki és gazdasági dolgozó jött ösz­sze nemzetgazdaságunk min­den ágazatából, hogy részt ve­gyen a feltalálók, újítók és ésszerűsítők első országos ér­tekezletén, amelyet a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács hívott egybe. értekezletnek az a feladata, hogy értékelje a feltalálók, újítók és ésszerúsítők mozgalmának eddigi fejlődését és megmutassa a további A STAFÉTA LEGSZEBB ZÁSZLAI A Néhány nap múlva Szlovákiában fogadjuk a béke és barátság stafétáját. A napokban Bratislavában értékelték, melyik járás fűzi a stafétához a leg­szebb zászlót. A bizottság legszebbnek a trenéíni járás zászlaját nyil­vánította. A zászlón ez a jelszó díszeleg: „Szeretettel és hálával az új életért". S. Petráš (ČTK) felv. utat, amelyen újítóinknak haladniok kell, hegy nemzetgazdaságunk javá­ra a lehető legnagyobb mértékben felhasználják alkotó kezdeményezé­süket és gazdag tapasztalataikat. Az értekezleten, amely október 28­ig tart, részt vesz Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának és a kormánynak küldöttsé­ge, amelynek tagjai Jaromír Dolan­ský, Antonín Zápotocký, OndŕichČer­ník, Jiŕí Hendrych, Bruno Köhler, Ka­réi Poláček, Josef Plojhar és Ema-, nuel Slechta. Az elnöki asztalnál ott ülnek a párt és a kormány további képviselői, Václav Kopecký, Ľudmila Jankovcová, a miniszterek, a megbízottak, a Köz­ponti Szakszervezeti Tanács képvise­lői és a központi hivatalok vezetői. A konferencia résztvevői szívélye­sen fogadták körükben a szovjet feltalálók küldöttségét, amelyet A. Sz. Germasev, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett működő Állami Találmányi Bizottsáq elnöke vezet. A megnyitó beszédet František Zupka, a Központi Szakszervezeti Ta­nács elnöke mondotta és hangsúlyoz-; ta, hogy az értekezlet különösen je­lentőségteljes időben ül össze, akkor, amikor az egész köztársaság dolgozó népe a Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának leveléről szóló vitára készül. Hangsúlyozta to­vábbá, hogy a szocializmus építésé­nek betetőzéséért kifejtett igyekeze­tünkben nagy szerepet fog játszani a műszaki haladás és ezen belül az újítók és feltalálók munkája. A megnyitó után Karel Poláček, a miniszterelnök helyettese emelkedett szólásra és megtartotta az értekez­let fő beszámolóját. LAAAAAAA/WWWSAA/ ^WWW^^ WV^VWWWWW^^^^^^^VWW^/WWWWW^ További munkagyőzelmek a Nagy Október tiszteletére folyó versenyhen Növekszik a teljesített és az újabb felajánlások száma (v) — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának közeledésével növekszik dolgozóink igyekezete a felajánlások határidő előtti teljesítéséért. Azokban az üzemekben, ahol már teljesítették a Nagy Október tiszteletére tett felajánlásokat, most újabbakat vál­lalnak, ahol látják, hogy az eredeti felajánlást könnyedén teljesíthe­tik. Az országos vita első napjaiban arról győződhetünk meg, hogy dolgozóink aktivitása egyre növekszik. Sok helyütt egybekapcsolják a vita előkészítését a kötelezettségvállalások teljesítésével. A vitában arról akarnak beszélni, mi tette lehetővé, vagy akadályozta az októ­beri felajánlások teljesítését, s javaslatot tenni ezzel a munkaszer­vezés és az irányítás megjavítására. Az építészeti dolgozók a vitára készülnek Nagy gonddal készülnek az országos vitára a Banská Bystricai Cementgyár építői. Az építőipari dolgozók szak­szervezeti szövetségében sokat várnak a. cementgyár építőinek vitájától. A jő előkészítés bizonyára sikert hoz és sok új javaslattal gazdagítja a vita anyagát. A cementgyár építőinek vitá­ján szerzett tapasztalatokat a szak­szervezeti szövetség felhasználja más építkezéseken is. A - vita segítségére lesz bizonyára a szakszervezetek kül­döttsége is, amely a Szovjetunióban volt és gazdag tapasztalatokat hozott az ott lefolyt hasonló vitából. Űj felajánlások a gépiparban A Považská Bystricai Gépgyárból je­lentik, hogy a žilinai kerület üzemei­nek felhívása nyomán már 141 000 ki­logramm színes fémet, több mint há­romezer tonna kőszenet és 310 000 kilogramm szürke öntvényt takarítot­tak meg. Az év elejétől 2 800 000 ko­ronával csökkentették a termelési költségeket és az elfogadott 169 újítási javaslattal további kétmillió koronát akarnak megtakarítani. A megtakarí­tott anyagból már eddig 1121 motor­kerékpárt gyártottak és most a napok­ban felajánlották, hogy az év végéig ezt a számot 2000-re növelik. Ezenkí­vül kötelezettséget vállaltak, hogy az élelmiszeripar számára háromezer te­jeskannát és különféle berendezéseket gyártanak terven felül. A kohászok szava A Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemé­ben (Žiar nad Hronom) ezekben a na­pokban tetőpontjára hág a Nagy Ok­tóber 40. évfordulója tiszteletére folyó szocialista munkaverseny. A kohászok nagy igyekezetének köszönhető, hogy a kohászati részlegen 1146 000 koro­nával csökkentették az önköltséget. Az üzem dolgozóinak felajánlásai 4 600 000 kororva értéket tesznek ki. Ebből az összegből már eddig is 3 470 000 koro­nát takarítottak meg. Kommunisták a verseny élén A ružomberoki Grafocelpap vállalat kommunistái a napokban megtárgyal­ták a CSKP KB levelét. A vita alapján elhatározták, hogy a levél célkitűzései szerint a pártszervezet tagjai állnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére folyó szo­cialista munkaverseny élére. Igyekeze­tüket arra összpontosítják, hogy telje­sítsék vállalt kötelezettségüket és az év végéig terven felül 300 tonna cel­lulóze helyett 400 tonnát szállítsanak le. A felajánlás szerint ez év végéig az eredeti 186 tonna helyett 600 tonna papirost gyártanak terven felül. Fel­ajánlásuk teljesítésével a Grafocelpap dolgozói félmillió koronát takarítanak meg. Száda?más is szövetkezeti falu lesz Szádalmás községről — szepsi járás — ha nagyritkán beszéltek is, min­dig csak elégedetlenül. Nehézfejűek ott az emberek, — hangzott a bírálat — akik nem értik meg a fejlődés szükségességét. Talán valami volt is ebben, hiszen a falu régimódi életformája, a primi­tív mezőgazdálkodás ezt bizonyította. De ha a másik oldalárőd nézzük a dolgokat s hozzávesszük a jelen eredményeit, nem érthetünk teljes mértékben egyet azokkal, akik ezt állították a szádalmásiakröl. Szádalmás a szepsi járás legtávo­labbi faluja, s mint ilyen, a rozsnyói járással határos két járásból merí­tette tapasztalatait. Ha a szövetkezet megalakításáról volt szó, húzódozva tértek ki előle, a járási funkcionáriu­sok pedig inkább mentek olyan fa­luba, ahol töob megértésre találtak. Pedig nem is volt olyan „kemény" dió a szövetkezés szempontjából. Szádalmáson eddig csak hatan gaz­dálkodtak közösen. Bizony valami ki­váló eredményekkel nem dicseked­hettek. S mi történt alig két hét alatt ? A FALU 125 KIS- ÉS KÖZÉPPARASZTJA FELVÉTELÉT KÉRTE A SZÖVETKEZETBE. Az eddigi 211 hektár mezőgazdasági terület — melyből 50 ha volt szán­tóföld — 600 hektárral lett nagyobb. A faluban új élet vette kezdetét. — Nem is volt olyan nehéz — mondják most az emberek. Az volt a hiba, hogy az agitátorok kevesebbet láto­gatták Szédalmást, mint a járás töb­bi falvait. De a közelmúltban a falu kommunistái, a HNB tagok, a járási pártbizottság és a JNB dolgozói ala­pos munkát végeztek, s a szövetke­zeti gondolat megértésre talált. A szepsi járásban szép eredmé­nyeket értek el a szövetkezetek ala­kításában. Ebben az évben az utolsó faluban is rátértek a közös gazdálkodásra. Huszonkilenc szövet­kezetben OJ TAGOKKAL BŐVÜLT A LÉTSZÁM. Az idén 475 tag 2300 ha földdel lé­pett be a szövetkezetbe. Ez annyit jelent, hogy a szepsi járásban 8i százalékban rátértek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A szövetkezettől már sénki sem húzodózik. Példa er­re a szádalmási szövetkezet, ahol sok évi gondolkodás után — látva a jó példákat és eredményeket — a dolgozók a nagy családban tömörül­tek. -kJ-

Next

/
Thumbnails
Contents