Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-24 / 296. szám, csütörtök

- JleiMlezô ink, ív ják A Nagy Október 40. évfordulója ünnepségeinek előkészületeiről és más fontos belpolitikai feladatokról Nagy utat tettek meg Az ország minden tájáról érkeznek levelek szerkesztőségünkbe. íróik nehézkezű munkások, parasztok, értelmiségiek, funkcionáriusok, öregek, fiatalok, az O j Szó régi és új levelezői közlik ezekben a szívesen foga­dott levelekben mindazt, amit érdemesnek tartanak másoknak is f mon­dani. Az élet egy-egy darabját mutatják meg a szerkesztőségünkbe ér­kező levelek, az emberek örömeiről, munkasikereiröl adnak számot, mások a hibákra hívják fel a figyelmet, hogy gyorsabban eltávolíthassuk őket.- Sokrétű munkatársai, fontos seg'iőtársai lapunknak a levelezők, akiknek hozzá j árpása emeli lapunk színvonalát, szorosabbá tesíi kap­csolatát az olvasók nagy táborával. NAGY ÜNNEP ELŐTT Ünnep előtt állunk, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi 40. évfordulójának küszöbén. Sok levelezőnk számol be naponként arról, hogy az egész ország lakosaival együtt hogyan készülnek a járásban, raluban vagy üzemben a nagy évforduló méltó megünneplésére. Az aláb­biakban néhány példa az ünnepi készülödést'öl írt levelek csokrából. Miska.y Emília a nyitrai KNB dolgozója arról számol be olvasóinknak, milyen -szeretettel készültek fel az Októberi Forradalom évfordulójának megünneplésére a nyitrai kerület nöbizottságai. Több mint kétszáz gyönyörű ajándékot készítettek a szovjet embereknek a nyitrai kerület asszonyai és ugyanannyi sűrűn teleírt levelet mellékeltek hozzájuk, amelyekben barátságukról, szeretetükről és hálájukról biztosítják őket. A partizánskei és hlolioveci járás nöbizottságai szép párnákat és terí­tőke't, a lévai járási Pukanec községből gyönyörű kerámiákat, a vere­bélyi és vajkai nők párnát küldenek, a csajkovi. nőbizottság pedig gyönyörű népviseletbe öltöztetett babát. A gyönyörű ajándékok nemcsak a nyitrai kerület asszonyainak és lányainak ügyességét dicsérik. A hímzésekbe a Szovjetunió iránti szere­tetük szálait is beleszőtték. ; Sütti József perbetei lakos a Vásártéri utca lakosainak a nagy év­forduló tiszteletére tett felajánlásáról számol be levelében. Vállalták, hogy a faluszépltési akció keretéin elkészítik a Vásártér utoai járdát. Ennél a munkánál több mint 1600 óra ledolgozását vállalták. Egyúttal kérik a helyi nemzeti bizottságot, hogy a felajánlás megvalósításában nyújtsanak segítséget nekik, főleg ami a szükséges cement beszerzését és szállítását, valamint a kavics fuvarozása-megszervezését illeti. A surányi járás fiataljai is méltóan akarják megünnepelni -a jubileu­mi -évfordulót — írja Buda Ferenc, a járási nemzeti bizottság dol­gozója. Számos értékes felajánlást tettek a fiatalok. Többek között a cukorgyár ifjú dolgozói 'vállalták, hogy jó gazdálkodással több mint 16 ezer koronát takarítanak meg és ezenkívül a CSISZ minden tagja 8 órát fog ledolgozni a kultúrház építésénél. A bánkeszi fiatalok 200' órai munkát vállaltak a Nyitra _ és Zsitva folyók szabályozásánál, va­sárnaponként pedig az EFSŽ-beri segítenek az őszi munkák elvégzésé­b- n. Legutóbb hetven órát dolgoztak a szövetkezetben. A jubileumi évforduló közeledése ceruzát adott a nyolcvanegy éves Horváth Cyula palkovičovói lakos kezébe is. Meleghangú levelében közli, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején mint hadi­fogoly Oroszországban tartózkodott. Közvetlen közelről látta az .orosz proletariátus forradalmi elszántságát, ' győztes harcát és lelkesedését a forradalom győzelme felett. A királyhelmeci járási Bé'y köz ség is nagy utat tett meg a felsza­badulás óta. Annyi építkezés, mint az elmiiit néhány év alatt, azelőtt ötven éven keresztül sem volt a faluban. Oj szövetkezeti családi házak, új út, új iskola, új kultúrház épült, illetve most van építés alatt. Illés Béla levelezőnk mostani levelébfti arról számol be, hogyan ké- • szül a falu a JNB vezetésével a Nagy Október 40. évfordulója meg­ünneplésére. November 7-re tervezik az új kultúrház átadását. A HNB arra törek­szik, hogy Bély teljesen szövetkezeti faluvá váljék. E célból meggyőző munka folyik a ma még szövetkezeten kívül állók megnyeréséért. Palkó Mihály, a HNB titkára elmondta, hogy az Októberi Forrada­lommal kapcsolatban öt előadást tartanak a régi kultúrházban. Szovjet könyvkiállítást Yendeznek és megszervezik a népi orosz nyelvtanfolyam első és második tagozatát. Üj előfizetőket szereznek a pártsajtó szá­mira. Ebbe a munkába főleg a párttagok kapcsolódnak be. Hat film­előadást és egy kulturális estet rendeznek. Ezenkívül a helyi nemzeti bizottság tagjai 500 órát dolgoznak le a faluszépítési akcióban és a köz­ség parkosításának keretében még az ősszel megkezdik a fák kiülte­tését. é els, t ma * J \ Jól dolgoznak a fiatalok ­A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervezeteiben ezekben a hetek­ben tartották az évzáró gyűlése­ket. Az évzáró gyűlések százain a fiatalok - beszámoltak egész évi munkájukról és kitűzték jövőbeni tevékenységük fő feladatait. A dunaszerdahelyi járási felső­patonyi CSlSZ-szervezet évzáró taggyűléséről Farkas Sándor taní­tó számolt be szerkesztőségünkbe küldött levelében. A felsőpatonyi fiatalok eredményes munkáról számoltak be a gyűlésen. A fia­talság nagy része a szövetkezet­ben dolgozik. Az aratási és csép­lési munkálatokból derekasan ki­. vették részüket. Külön ifjúsági munkacsoport alakult meg Szarvas Benő vezetésével. Az őszi munkákban is szép ered­ményeket értek el. Az ifjúsági csoport például 15 mázsás hek­tárhozamot ért el dohányból. A kertészetben • dolgozó if júsági c Apport szintén túlteljesítette a tervet. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésében óriási jelentősége van a szövetkezeti tagok szakmai kép­zettségének. Sok ősz hajú föld­műves példát mutat a fiataloknak a tanulásban, a rendszeres szak­mai továbbképzésbén. Ezért fon­tos. hogy a felsőpatonyi fiatalok megfogadják Molnár elvtárs isko­laigazgató felhívását, aki arra kér­te a fiatalokat, hogy -az eddiginél nagvobb számban látogassák a mezőgazdasági esti iskolát. A Hadsereggel Együttműködők Szövetségének évzérő taggyűléséről A Hadsereggel Együttműködők szervezeteinek fontos feladata van az ifjúság és a dolgozók honvé­delmi nevelésében. A HESZ szer­vezetei ezekben a hetekben tart­ják évzáró taggyűléseiket; ame­lyekben értékelik az eddigi munkát és kitűzik a további fel­adatokat. A dunaszerdahelyi járás HE.SZ­szervezeteinek évzáró taggyűlésé­ről Balog István, a HESZ járási bizottságának elnöke számolt be szerkesztőségünkhöz írt levelében, írja, hogy a járás több közsé­gében -és szervezetében eredmé­nyes munkát végeztek a HESZ­tagok. Ezekben a szervezetekben jól folytak le az évzáró' gyűlések* is, mint pl. a dunasze-rdaheíyi mo­ji mellett működő HESZ-szerve­zetben, ahol .eddig nyolc tag volt, az évzáró gyűlésen pedig újabb •18 tagot vettek fel. Jól szervezett évzáró gyűlések voltak még a vydranyi, Vt-lké Blahovo-i, ohradyi, holiči, Trstená na Ostrovi és több falusi szervezetben. Vannak azon­ban falvak, ahol a helyi nemzeti % bizottságok és a falusi pártszer­vezetek sem viseltetnek kel.lő megértéssel a HESZ-szervezet iránt, nem támogatják kellően munkájában. így van ez pl. Bősön, ahol az esti hét órára hirdetett évzáró gyűlésre mintegy negyve­nen jöttek össze. A gyűlésen azonban sem a pártszervezettől, sem a HNB-től nem jelent meg senki, sőt még a CSISZ helyisé­gének kulcsát sem adták át nekik. Az évzáró gyűlést a szabad ég alatt kellett megtartani. A lelkes • fiatalok ennek ellenére kitartottak, így a gyűlés a helyi funkcioná­riusok támogatásának híján is jól sikerült. A Hadsereggel ^Együttműködők Szövets'égének munkájára a falusi pártszervezeteknek és a HNB-nek kellő gondot kell fordítania. Alig nyolc hónappal ezelöft zajlott le a tornaijai járási pártkonfe­rencia. Kétnapos tárgyalás, vitatkozás után született meg a határozat, mely egy évre előre megszabta a tennivalókat a pártmunkában. Az el­. fogadott határozat gerincét a mezőgazdasági termelés prdblémái, a szö­vetkezetek továbbfejlesztése képezte. Ez így volt helyes, mert tudvalevő dolog, hogy a tornaijai járás mezőgazdasági jellegű. A legfőbb terme­lőeszköz náluk a föld. A kommunisták tehát mindenekelőtt a mezőgaz­dasági termelés növelését tűzték ki célul. A pártkonferencia határoza­tában első helyre került az a tény, hogy a föld terméshozamát, az állatok hasznosságát lényegesen növelni kell. Üj szövetkezeteket alakí­tanak és a meglevőket a lehetőség szerint bővítik. A konferencia határozata irányt szabott a kommunisták munkájának. Az elfogadott irányelvek a járási pártbizottság és a helyi pártszervezet munkájában iránytűként szolgált. Most, nyolc hónap távlatából ha visszapillantunk, örömmel kell megállapítanunk, hogy a konferencia ha­tározatai élő valósággá váltak. A határozat értelmében a járási pártbizottság méltányolta á szövet­kezetek fejlesztése terén fennálló lehetőségeket. A konferencia idejé­ben még két falu volt szövetkezet nélkül a járásban. A határozat értelmében az egyikben kellett volna szövetkezetet alakítani, mégpedig Mellétén. Ezenkívül a meglevő szövetkezetek földalapját 1500 hektár­ral kellett volna bővíteni. <X)a gyünk {iáid, unokáid T/alahányszor látom ezt a képet, ' hosszan elnézem. A . festője G. K. Szavickij. Sem kisebb impresszió ihlette müve megalkotására, mint a Októberi A szocialista forradal­mat a lefolyt esemény, a történet ad­ta. Megtestesült s papírra'vetett gon­dolata: A gyár a munkások kezébe kerül. Nézd meg a képen az arcvonásokat, az új, győzedelmesen feltörő osztályt. Október fiait, amint magukhoz ragad­ják a sajátjukat, amit oly sokáig bi­torolt a „tulajdonos"•• Ők, akik kezüket nyújtják, építet­ték a gyárat, bányát, s minden, amit a világon valaha is emberi kéz alko­tott, az ö hagyatékuk. Egyoldalú szemlélet lenne Qsak ezt a részét látni a képnek. Ott van rajta az ellenlábas is, a fő ellenfél, a here, a gyáros, jóltáplált pocakjával, kiöl­tözve, gyűlöletbe vegyülő cinikus arc­fintorával. Nem tetszik neki a helyzet — érthető és logikus — félrefordít ja a fejét. Gyűlölettel veszi tudomásul, hogy kiütötték a nyeregből, ,.magán­tulajdona" a nép kezébe kerül. • (egy kép nyomán) Ez a lényeg, itt ütközik össze két világ a képen. Győz az^új, s a színpad­ról a függöny mögé kényszeríti a ki­öregedett szerepvivőt. Ez Október első nagy tarmisága, hagyatéka; szereplője, végrehajtója a szovjet nép, Lenin népe, amelynek nyelvét nem akarta érteni az orosz burzsuj, de értette Majakovszkij, s értette a csehszlovák, a francia proletár is. Ez a kép történelmi tanulság, s ha. gyaték a világot átformáló kommunis­táknak. S mi, fiai, unokái á Nagy Október­nek, büszke őrzői e kép testet öltött gondolatának, negyven esztendőre rá zászlót bontunk előtted. Negyven esztendős vagy, de fiatal vagy, örökfiatal, mert ifjú szívekben élsz tovább. Veterán bolsevikok hor­danak szívükben, öreg harcosok, ifjú kommunisták emlékeznek rád, a föld­golyó sok sok pontián beszélnek rólad sok sok nyelven. Mert nem vagy te csak orosz, de soknyelvű, messzire világító fáklya, és hirdeted a kommunisták szá­jából sok, sok mielven: új világ szü­letett, születik, formálódik. Ezt is mutatja a kép, s rajta mi vagyunk, mi nyújtjuk a kezünket, s ami a világon érték van, előbb-utóbb a dolgozóké lesz. Erre tanítottál ben­nünket Október, ti putyilovisták, mu­zsikok, s mi ezzel élünk és élni is fogunk, mert kommunisták vagyunk. Ezzel tartozunk neked! Sokat tettünk, már sokán vagyunk a világon, s egyre többen leszünk. Sok a barátunk, az ismerősünk, tisztelőnk. Élő fiaid megítélhetik, jól álljuk a sa­rat. Es mindenütt vagyunk, és minde­nütt emberek vagyunk, segítők, érzők, szenvedők, és mindig emberek. Ellenünk, az van bőven, de nem félünk, mert van eszünk is, erőnk is, fegyverünk is, s főleg eszménk és cé­lunk. Ezért tudunk győzni! Mert ösz­szefog az eszme, kötelez; a kép felhív, figyelmeztet. HTudjuk, egy a világ, ha még ma kettő is, s ezért résen va­gyunk. Dolgozunk, hogy a világon minden a dolgozóké legyen. Meghajtjuk előtted a zászlót, kö­szöntünk Nagy Október! Vagyunk fiaid, unokáid! GÉRECZ ÄRPÄD A kezdet A konferencia utáni hónapokban sem a járási, sem a falusi pártszer­vezetekbeil nem volt kielégítő a mun­ka. Ezt maga Gólián István, a járási ' pártbizottság vezető titkára mondta így. Ügy gondolták maguk a vezető helyen levő párttagok is. hogy mesz­sze van még a következő konferen­cia, addig majd csak teljesítik a'ha­tározatokat. Itt szólni kell arról is. hogy a tornaijai járás már évek óta versenyben áll a rirtiaszombati járás­sal. Ez a verseny éveken keresztül kedvezően befolyásolta a két jáfás t politikai és gazdasági fejlődését. Az idén is ez a verseny lendítette fel a munkát a járásban. A" tornaijai kom­munisták látták, hogyha tovább is patópálmódjára biztatgatják magukat, hogy ráérünk még, bizony alaposan lemaradnak versenytársuk mögött. Ezért hát a járási pártbizottság rö­videsen munkához látott. Széleskörű gyűlésen megbeszélték, mi az első és legfontosabb teendő. A megbeszé­lésen részt vettek a falusi pártszer­vezetek elnökei is. A gyűlés határo­zata egyöntetűen így hangzott: „Azonnal munkához látni." A falusi pártszervezetek nagy ré­sze meg is kezdte a munkát. Beszél­gettek a szövetkezeten kívül álló kommunistákkal s munkájuk erednté­nyéről állandóan tájékoztatták a já­rási pártbizottságot. Az agitátorok munkáját nagyban megkönnyítette &.: a tény, hogy a szö­vetkezetek igen jó termést takarítot­tak be. A múlt évhez viszonyítva a hektárhozamok lényegesen növeked­tek. A gömörftorkai szövetkezet pél­dául átlagosan 27 mázsa búzát ara­tott, míg az egyénileg gazdálkodóké húszon alul mozgott. Tehát az ered­mények, a kézzelfogható tények is a szövetkezet mellett tanúskodtak. Az aratás után a járási pártbizott­ság is úgy látta, hogy elérkezett aZ •dó a döntő lépés megtételéhez. Az első iépés az volt, hogy a járási pártbizottság vezető titkára és a bi­1 zottság néhány tagja meglátogatta a melléteieket, de a pártkonferencia határozatától eltérően Kecsőt, a má­sik szövetkezet nélküli falut is fel­keresték az agitátorok. Hetekig t.artó nehéz munka következett ezután. Nemc&ak Mellétén és Kecsőn folyt a meggyőző munka, hanem a járás •iöbbi falvaiban is, ahol már ugyan voitak kisebb-nagyobb szövetkezetek. Az eredmény Október utolsó napjait éljük, s már most elmondhatjuk, hogy a járási pártkonferencia határozata megvaló­sult. Gólián István.' a járási pártbi­zottság vezető titkára örömmel ad számot munkájuk eredményéről. A kommunisták megtették azt, amire vállalkoztak. Ma már a tornaijai já­rás földterületének több mint 90 százalékán nagyüzemi gazdálkodás fo­lyik. A párt célkitűzése vaiósággá vált, sőt, többet is tettek, mint ami­re" vállalkoztak. Tudjyk, hogy a kon­ferencián csak egy új szövetkezet alakítását tűzték ki célul. S a va­lóság ? Az, hogy két új szövetkezet alakult s a járásbán már nincs falu szövetkezet ná'kül. Mellétén és Ke­csőn is szövetkezet alakult. De szólni kell még arról is, hogy a meglevő szövetkezetek is bővültek. Az idén összesen 600 földműves lépett az újonnan alakult, illetve a meglevő szövetkezetekbe. A 600 földműves összesen — pár hektár híjával — négyezer hektár földet vitt a kö­zösbe. A két megadott szám, ha ala­posabban elgondolkozunk rajta, igen sokat mond. Arról ad hírt, hogy a járásban túlnyomórészt kizéögazdák­kal gyarapodtak a szövetkezetek. A középgazdák az elmúlt évek során még várakozó állásponton voltak. Nem tudtak dönteni. Az idén azonban tö­megesen léptek a szövetkezetekbe. Az újonnan belépők túlnyomó része 6—8 hektáros gazda volt. Az újonnan alakult, két szövetkezet már most, az ősz folyamán megkezdte a közös vetést, az állatok összpon­tosítását. A melléteiek például már építik az ideiglenes istállókat, s az alakuló gyűlésen megígérték, minden erejükkel arra törekednek, hogy szö­vetkezetük a legrövidebb időn belül kiváló eredményeket érjen el úgy a növénytermesztésben, mint az állat­tenyésztésben. Tapasztalatok Gólián elvtárssal -az eltelt hónapok tapasztalatairól beszélgettünk. Többek között így szólt: „Ha a kommunisták egységesen lépnek fel. nem szépítik •a dolgokat, hanem a való igazságon alapuló tényeket állítják az emberek elé, a siker nem marad el. Szükséges azonban, hogy a kommunisták, az agitátorok alapos politikai felkészült­séggel rendelkezzenek, mert enélkül esetenként igen kellemetlen helyzet­be kerülhetnek." A nagy munka alatt szerzett ta­pasztalatok világosan bizonyítják azt is, hogy a szövetkezetek alakítása és kibővítése terén a helyi vezetők a legtöbbet tehetnek. Mellétén például — ahogy azt Gólián elvtárs is mond­ja — ez teljesen bebizonyosodott. Az agitátorok már több napot töltöttek a faluban eredménytelenül, mert a HNB tágjai sem akarták megérteni a szövetkezés fontosságát. Meg kell jegyezni azt is, hogy pártszervezet Mellétén még nincs, csak jelöltekből álló csoport. Amikor aztán a HNB elnöke és titkára belátták, hogy az agitátorok jót akarnak, aláírták a be­lépési nyilatkozatot és maguk is kezdtek a szövetkezet mellett agi­tálni. Egyszerre megváltozott a hely­zet. Négy nap leforgása alatt min­denki aláírta a belépést a szövetke­zetbe. Könnyebben ment azonban ott a munka, ahol a helyi pártszervezet tagjai -határozott formában harcoltak a pártkonferencia határozatának meg­valósításáért. Lévárton például a kommunisták álltak az élre. Határo­zott formában küzdöttek azért, hogy a községben levő kisebbségi szövet­kezet egészközségivé váljék. Különö­sen Gál István tűnt ki a munkában. Az eredmény az lett, hogy pár nap a.att 32 középgazdával szaporodott a szóvetkezeti család. A tapasztalatok tehát azt bizonyít­ják, hogy eredményes munkát csak kitartással és a párttagok aktív rész­vételével lehet elérni. Nem kell azon­ban azt hinni, hogy a tornaijai járás­ban ilyen eredmények születtek vol­na, ha a kommunisták nem támasz­kodnak a tömegszervezetekre, a széles néptömegekre... A párt irányt mu­tat, de célkitűzéseinek elérésére a széles tömegek támogatása szüksé­ges. Ehhez nem fér- kétség. Még valamit - A járási pártkonferencia tűzte ki célul azt -is, hogy a Túróc és Sajó­folyócskát szabályozzák, s így újabb termőföldet nyernek. A pártkcnferen­cia határozatát a felsőbb szervek is magukévá tették s már meg is kez­dődtek a munkák. Előreláthatólag így 400 hektár termőföldet nyernek a járásban. Ez annyit jelent, hogyha a szabályozás következtében nyert területet búzával vetik be. 22 má­zsás átlagtemést számítva is 88 000 mázsa búzát jelent ez a közellátás számára, mert a terv belátható időn belül valósággá válik. A 88 000 mázsa búza pedig — bőven számolva is • — 22 ezer embernek egész évi kenyér­szükségletét jelenti. összegezve: bátran mondhatjuk, hogy a tornaijai járás lakosai a leg­utóbbi járási pártkonferencia óta nagy utat tettek meg a kommunisták vezetésével. S a kommunistáknak sem kell szégyenkezniük az elkövetkező konferencián, ahol majd számot ad­nak munkájukról. SZARKA ISTVÄN ÚJ SZO 5 1957. októbar

Next

/
Thumbnails
Contents