Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-18 / 290. szám, péntek

Az építkezés és a fő alapok felújítása szakaszán az állami terv a legfontosabb építkezésekre összpontosul. A többi beruházási építkezés és a fő javítások tervezése a vállalatokra hárul, amelyek megkapják az ehhez szükséges pénzeszközöket. A népgazdaság irányításának tökéletesítése szempontjából továbbá elvi jelentőségű gondoskodni arról, hogy összhang uralkodjék az egyének és vállalatok, valamint a társadalom érdekei között. Ennek érdekében feltétlenül úgy kell kiépíteni az irányítás rendszerét, hogy összhangba hozza a helyi és központi érdekeket, kiaknázza a helyi tapasztalatokat, tiszteletben tartsa az adott feltételeket és sajátosságokat s ugyanakkor az országos érdekeket is. A vállalatok hatékony érdekeltségének megteremtése céljából bővíteni kell a vállalat önálló elszámolási jogkörét. A vállalatok fölöttes szerveinek részletkérdésekbe való beavatkozását korlátozni kell, mivel az ilyen intézkedések nem támaszkodnak megfelelő tárgyismeretre. Jobban fel kell használni a vállalatok irányításának közvetett formáit a gazdasági serkentő hatások rendszerére támaszkodva, így például az árra, nyereségre, önköltségre, leírásra, pönáléra, kamatra, forgóeszközökre. Ennek segítségével érdekeltté lehet tenni a vállalatokat és azok dolgozóit a jó gazdálkodásban és a tartalékok feltárásában. j El kell érnünk azt, hogy a vállalatoknak érdekükben álljon k mozgósító terv kidolgozása. Azok a vállalatok, amelyek gyorsabban növelik a termelést és gyorsabb ütemben javítják a minőségi mutatókat, előnyben részesülnek az alacsonyabb tervfeladatokat megszabó vállalatokkal szemben. A gazdasági serkentő hatást tehát nem csupán a terv túlszárnyalása érdekében fogjuk kiaknázni. A vállalatok hosszabb időszakra, rendszerint az egész ötéves tervre kapnak pénzügyi eszközöket. Ezek forrása a nyereség növekedéséből, esetleg az elért nyereségből, a leírásokból, a szükségtelen fő alapok eladásából való részesedés lesz. A vállalatok az állami költségvetésből eszközöket csupán a legfontosabb népgazdasági szükségletekre, például a kormány által jóváhagyott beruházásokra kapnak. Minden más kiadást a vállalatok, illetőleg a vállalatok fölötti szervek saját eszközeikből fedeznek. A vállalatok anyagi érdekeltségét kiváltó gazdasági serkentő hatások rendszere mint egész egybekapcsolódik azzal, hogy a dolgozók a bérek és egy különleges prémiumalap útján, amely a vállalat munkájának eredményeitől függ, anyagilag jobban lesznek érdekelve. Megszűnik a béralapokból való viszonylagos merítés, amely a termelési terv teljesítésétől függött. Csupán a munkásbérek terén vezetjük be a viszonylagos béralapot, amely kapcsolatban lesz azokkal a mutatókkal, amelyek helyesen fejezik ki az egyes ágazatok és vállalatok ráfordított munkájának terjedelmét. A prémium-alapból valamennyi dolgozó az önálló elszámolási prémiumok formájában részesül, elsősorban az anyagfogyasztás 11