Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-18 / 290. szám, péntek

gazdaság fejlesztése hosszútartamú, 10—15 éves terveinek folyamatos kidolgozását. Ez lehetővé teszi a feladatok helyesebb kitűzését, az ötéves tervek tökéletesítését, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben összhangban álljanak a gazdasági fejlődés szükségleteivel és lehetőségeivel. A távlati tervezés minőségének javítása lehetővé teszi, hogy az ötéves tervekben kötelezően meghatározzuk a népgazdaság fejlesztésének azon arányait, amelyek az évi tervekben nem oldhatók meg. Az ötéves tervek egyes feladatai oly mértékben lesznek kötelezők az egyes vállalatokra, amilyen mértékben szükséges a hosszú időszakra szóló gazdasági szerződések megkötése szempontjából, hogy a vállalatok így jelentős mértékben önállóan határozhassák meg a fejlődés saját koncepcióját. Az . évi tervek lényegében már nem fogják ismételni azt, ami a vállalatra az ötéves tervből kötelezően hárul. Az évi terveket az ötéves tervekhez hasonlóan, a jelenlegi helyzettől eltérően, a vállalatok aktív részvételével fogják kidől- * gozni. A tervezés, a pénzügyi gazdálkodás és az anyagi érdekeltség szakaszán kialakulnak annak feltételei, hogy a vállalatok közvetlenül érdekeltek legyenek a tartalékok maximális kihasználásában, a termelés lehető legnagyobb növelésében és a minőségi mutatók javításában- az elmúlt időszakhoz viszonyítva. A minisztériumok, a tervhivatal és valamennyi csúcsszerv feladata, ezen kezdeményezés oly irányú szervezése és irányítása lesz, hogy a népgazdaság fejlesztésében a társadalom szükségleteivel összhangban megfelelő arányok alakuljanak ki. A termelés, fogyasztás és ellátás tervében feltüntetik a fogyasztási mutatót, amely a termelés gazdasági célja szerint tagozódik, vagyis magában foglalja a beruházási építkezés, a kivitel, az árualapok stb. felé irányuló szállítást. A fogyasztási mutató teljesítésétől függ a vállalat munkájának értékelése. A nyerstermelés mutatója, mint nyilvántartási és átszámítási mutató fog szerepelni. A munka tervében számítunk arra, hogy a munkaerők széthelyezése, valamint szakképzettségük növelése terén a feladatok meghatározásának súlypontja a távlati tervekre fog hárulni. Az évi tervekben nem fogjuk megszabni az átlagos keresetet és a munkatermelékenységet. Ehelyett öt évre szóló normákat vezetünk be, amelyek meghatározzák a bérek és a munkatermelékenység növekedése közötti arányt. Az évi tervekben kötelezően csupán a béralap mutatóját állapítjuk meg. Az önköltség csökkentését eddig az évi tervekben központilag kiszabott feladatok határozták meg, míg a jövőben meghatározzák, hogy milyen összeget kell az állami költségvetés céljaira átadni. Ugyanakkor a munkatermelékenység, az átlagbérek mutatói és az önköltségi terv továbbra is a vállalati terv részét fogják képezni. Ezen mutatók közvetlen megszabását folyamatosan úgy lehet megszüntetni, ha a minisztériumokban és a vállalatokban a fokozott jogkörnek a népgazdaság érdekében való feltételeit biztosítják. 10