Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-17 / 289. szám, csütörtök

MINDENT MEG KELL TENNI a köze!- és közép-keleti béke megőrzése érdekében (Folytatás az 1. oldalról). Már most a Szíriára gyakorolt fc­ozott nyomással együtt a gyarmato­itók háborút vezetnek Omán, katonai kciókat Jemen ellen és Észak-Afri­ában növekszik a Tuniszra gyakorolt yomás, amely az utóbbi években ki­ívta függetlenségét, valamint had­íűveleteket folytatnak Algéria lakos­ága ellen. Áz arab államok elleni összeeskü­és szervezői nem akarják elismerni, ogy a nemzetek törvényes Jogainak s az ENSZ elveinek tiszteletben tar­Ssa a Kelet országaival szemben ma z egyedüli megbízható politika a yugat-európat országok gazdasági és olitikai érdekeinek biztosítására, kö­laj, nyersanyag- és élelmiszerellátá­sra. Anglia és a többi nyugat-európai rszág érdekeinek e területen való iztosítása legjobban úgy érhető el, ogyhai ezen országok nemzeteivel zemben az egyenlőség elve alapján sgnak viselkedni és gazdasági kap­solataikat velük nem az erőszak és ablás alapján, hanem a kölcsönösen lőnyös normális kereskedelmi szerző­ésnek értelmében fogják kiépíteni. L Közel-és Közép-Keletnek békére és 'ugalomra van szüksége, nem pedig im­érialista ármánykodásokra és pro­okációkra, amelyek ma ezt a terüle­»t puskaporos hordóvá változtatják. E terület nemzeteinek vágyát a zabadság és függetlenség után saját rdekeik és szuverenitásuk értelme­ését tiszteletben lehet és kell tarta­i. Tal^tj^ezek a demokratikus elvek supán akkor alkalmazhatók, ha az ngol népről, vagy a többi európai einzetről van szó és nem kell-e tö­ekedni azok érvényesítésére a Kelet emzeteit illetőleg is? Meg vagyunk yőződve arról, hogy minden szocia­sta, minden demokrata e kérdésre sakis igennel válaszolhat. Az USA és egyes nyugati országok ezető tényezői az úgynevezett „kom­íunista veszedelem" ostoba propa­andájához folyamodnak, hogy álcáz­ik Szíria elleni előkészületben levő gressziójukat. A gyarmatosítók azonban kommu­izmusnak minősítenek minden a yarmatosítás ellen irányuló akciót. Szuezi-csatorna Társaság államosí­isát is a kommunizmusnak Nasszer gyiptomi elnök részéről történt meg­yilvánulásául minősítették. A kőolaj- lamint Délkelet-Az ílőhelyek kiaknázásáról szóló egyez- nehézséget okozna lénjek megkötését, amelyek szerint lelőhelyekkel rendelkező országok­ak nagyobb jövedelmük lesz, ugyan­sak kommunizmusnak nevezik. A emzetek azon kísérleteit, hogy meg­édelmezzék a Kelet új államainak emzeti függetlenségét és szuvereni­ísát, a „nemzetközi kommunizmus" jndorlataiként magyarázzák. Még elet országainak uralkodói is gya­úba ' kerülnek, a kommunista meg­yőződés gyanújába. Ezek a reakció ági trükkjei, amelyek senkit sem (•veszthetnek meg. A tengerentúli gyarmatcsítók, akik z USA uralmát akarják bevezetni Ko­si- és Közép-Kelet független államai, zíria, Egyiptom és más országok fe­!tt, arra számítanak, hogy azutan iajd Ázsia és Afrika többi nemzeteit i rabigába hajtják, amely nemzetek llami függetlenségüket és szabadsá­ukat kitartó hosszas és súlyos harc­an vívták ki. Nem riadnak vissza még ttől sem, hogy provokációs cseleke­eteikkel a nemzeteket az új pusztító áború peremére taszítsák. A kis Szíria sorsának, problémája lyan kérdéssé válik, amely valameny­ýi békeszerető nemzet sorsát érinti. . Szíria elleni fegyveres összpontosí­ts azt a veszedelmet rejti magában, ogy hatalmas háborús tűzzé válik, liszen mind két világháború helyi jel­:gű katcnai akciókkal kezdődött. És ía a haditechnika és atomfegyverek yors fejlődésének évszázadában még ehezebb lesz korlátozni a fegyveres onfliktus határát, ha kitörne bármi­ben területen is. A többi hatalom mellett a közel- és közép-keleti béke megőrzéséért óriási felelősség hárul Nagy-Britanniára és az angol népre. Az e területen foly­tatott amerikai politikával való egyet­értés a brit kormány részéről hozzá­járul az agresszió kirobbantásához. A Szíria elleni háborús kaland előké­születei, amelyeket az Északatlanti Tömb országai, például az USA és Tö­rökország űznek, reális veszedelmet jelentenek az irányban, hogy a kato­nai konfliktusba bevonják az angol nép akarata és kívánsága ellenére Nagy-Britanniát is. Nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Nagy-Britannia szintén tagja az Északatlanti Tömbnek és hogy Török­ország és az USA háborús kalandja Szíria *llen lényegében már előre döntött Nagy-Britannia részvételéről is e kalandban. A Szíria körüli konf­liktus kibővítése Nagy-Britanniát az új pusztító háború örvényébe döntheti minden ebből eredő szörnyű követ­kezményével a brit szigetek lakossá­gára. Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy az angol népnek nincs ér­dekében az imperialista erők kizsák­mányoló céljainak támogatása, ame­lyeket a Közel- és Közép-Keleten a Szíria körüli konfliktus szításával akarnak elérni. A békeszerető angol népnek a Szovjetunió nemzeteihez hasonlóan létérdeke a béke megőr­zése és megszilárdítása a Közel- és Közép-Keleten és az egész világon. Anglia népének még bizonyára élénk emlékezetében vannak a múlt év őszén lejátszódott események, amikor Angliát Egyiptom elleni háborús ka­landba sodorták. Az egyiptomi nép igazságos háborúba ment az agresz­szorok ellen. Egyiptom népét vala­mennyi békeszerető erő egyöntetűen támogatta és a katonai intervenció kudarcba fulladt. Nagy-Britanniát óriási anyagi és erkölcsi-politikai kár érte. Az angol dolgozók gazda­sági helyzete leromlott. Angliát erő­sebb versenytársai kíméletlenül kiszo­rították a jelentőségteljes pozíciók egész sorából. Oj fegyveres konfliktus a Közel­Keleten kétségkívül megbontaná Nagy-Britannia ellátását kőolajjal, más nyersanyagokkal, bonyolulttá tenné kereskedelmi kapcsolatait a Kö­zel- és Közép-Kelet országaival, va­lamint Délkelet-Ázsiával is. Mindez a t angol iparban és megnyilvánulna a dolgozók alkal­mazásában is. Ezenkívül Nagy-Bri­tanniának az USA-tól való pénzügyi, gazdasági és politikai függőségét még megerősítené. Csakis kalandornak lehetne tekin­teni azt, aki nem számítana arra, hogy Szíria nem marad magára a reakció elleni harcában. Amint ismeretes az egyiptomi kormány már kijelentette, hogy Szíriát támadás esetén korlát­lan támogatásban részesíti. Ugyancsak ismeretes, hogy további arab államok egész sora támogatja a független Szíriát. Szíria oldalán állanak a többi országok, főképp a Szovjetunió béke­szerető nemzetei. A Szovjetunió nem nézheti tétlenül azokat a katonai pro­vokációkat, amelyeket a Szovjetunió déli határain közvetlen szomszédsá­gában készítenek elő. A Szovjetuniónak nincsen semmi különös gazdasági, vagy egyéb érdeke a Közel- és Közép-Keleten. A világ­béke megszilárdításáért küzdő szov­jet népnek csupán az áll érdekében, hogy a világ e táján biztosítsák a tartós békét és hogy az arab országok nemzetei nemzeti és történelmi sajá­tosságaikkal összhangban a beavatko­zásoktól és fenyegetésektől mentes szuverén és egyenjogú államok kere­tében építhessék életüket. Nagyon jól tudjuk, hogy amikor a múlt év októberében és novemberében a munkáspárti képviselők határozot­tan síkra szálltak az Egyiptom elleni agresszió beszüntetéséért, ez nagyon hozzájárult a béke ügyéhez. Ismere­tes előttünk az is, hogy a munkás­párt egyes vezető tényezői a legutóbbi Tovább tart a francia kormányválság Párizs (ČTK) — Antoine Pinay, „a lérsékeltek" vezére, a harmadik de­Ignált miniszterelnök a politikai ártok képviselőivel folytatott négy­apos tanácskozás után előterjesz­stte programját, amelyet reakciós­ak kell jellemezni. Pinay követeli, hogy az új kor­lánynak teljhatalmat adjanak egy vre a pénzügyi, gazdasági és ad­íinisztratív kérdésekben. A pénz­gyi politika terén szembehelyezke­ík a munkabérek és árak zárolásá­al. A lehető legrövidebb időn belül eresztül akarja vezetni az alkot­íány revízióját, főképp azon cikke­teket illetőleg, amelyek a kormány ukásának feltételeit tartalmazzák, .lgéria kérdésében Pinay az úgyne­ezett kerettörvény-javaslat előter­jesztését igényli, anélkül, hogy te­kintettel lenne az algériai kérdés­nek mielőbbi megtárgyalására az ENSZ-ben. Az egyes politikai pártok válaszá­ból már ismeretes a szocialisták ál­láspontja, akik nem hajlandók részt venni Pinay kormányában. Egyes pá­rizsi politikai megfigyelők ennek el­lenére úgy vélik, hogy Pinaynak si­kerül megalakítania az új kormányt. A „Le Monde" című lap politikai kommentátorának véleménye szerint Pinayt ebben az esetben két vesze­delem fenyegeti. Az egyik az, hogy csakis csekély többségre tesz szert, a másik, hogy nem kap rendkívüli teljhatalmat. Sem az egyik, sem a másik esetben nem tudna kormá­nyon maradni. időben állást foglaltak a Közel- és Közép-Kelet valamennyi vitás kérdé­sének békés úton történő megoldása mellett. Ezért reméljük, hogy a békeszerető Szíria elleni katonai intervenciók szervezésére irányuló terveket, ame­lyekkel egyes államok agresszív kö­rei foglalkoznak, az angol munkáspárt elítéli. A szocialista Internacionálénak ez év nyarán Bécsben tartott kongresz­szusa, amelyen aktív részt vett Nagy­Britannia munkáspártja is, ugyancsak aggodalmát fejezte ki a feszültség fokozása miatt a világ e részében és megállapította, hogy az ilyen helyzet gátolja a Közel- és a Közép-Kelet országai szociális és gazdasági fejlő­dését és veszélyezteti a világbékét. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága, amely tuda­tában van annak a nagy felelősség­nek, amely a munkáspárt tagjainak vállain nyugszik az angol nép sorsáért és annak a nagy befolyásnak, amelyet Nagy-Britannia képviseleti szerveiben és közvéleményének köreiben gyako­rol, és ezért azzal a felhívással fordul a munkáspárt végrehajtó bizottságá­hoz, tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy meg­hiúsuljon az agresszió a Közel- és Közép-Keleten és hogy a békét meg­őrizzék. Kiindulva abból, hogy ma az angol munkáspárt és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja álláspontjainak bizonyos közeledésére került sor a béke meg­őrzése- és a világ biztonsága legfonto­sabb kérdéseinek egész sorában, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága úgy véli, hogy pártjaink közös erőfeszítése hozzájá­rulhatna a közel- és közép-keleti bé­ke megőrzéséhez. E cél elérésére nagy jelentőségű lenne Nagy-Britannia, a Szovjetunió, az USA és Franciaország azon nyilatkozata, hogy elutasítják az erőnek mint a közel- és közép-keleti elintézetlen kérdések megoldási eszkö­zének alkalmazását, hogy lemondanak e terület balügyeibe való beavatko­zásról és kölcsönösen beszüntetik a fegyverszállítást mindezen országok­nak. Kérjük Nagy-Britannia munkás­pártjának végrehajtó bizottságit, hogy támogassa ezt a javaslatot. Készek vagyunk önökkel bármilyen megfelelő formában, ki nem zárva a két párt képviselői összejövetelének lehetősé­gét sem, megtárgyalni az önök kon­struktív javaslatait a közel- és közép­keleti háborús veszedelem elhárításá­ra és a világbéke megőrzésére. Reméljük, hogy az angol munkás­párt végrehajtó bizottsága a béke sorsáért viselt magas felelősség tu­datában hozzájárul felhívásunkhoz. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Közponlti Bizottsága. * 4> * A Reuter hírügynökség tudósítása szerint M. Philips, a munkáspárt tit­kára a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának levelére azt válaszolta, hogy a munkáspárt végre­hajtó bizottsága a levél tartalmát az október 23-i ülésen fogja tárgyalni. Csehszlovák-szovjet kulturális együttműködési tárgyalások Moszkvában Moszkva (ČTK) — Moszkvában foly­tatják a tárgyalásokat Csehszlovákia és a Szovjetunió küldöttségei között az 1957. évi kulturális együttműkö­dés tervének teljesítéséről és az 1958. évi tervről. N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kul­turális ügyeinek minisztere október 14-én a Csehszlovák Köztársaság küldöttségének tiszteletére ebédet adott. Az ebéden részt vett dr. Fr. Ka­huda iskolaügyi és kulturálisügyi mi­niszter, a küldöttség vezetője. K. Bt-drna, a miniszter első helyettese, és E. Sýkora iskolaügyi és kulturális­ügyi megbízott. Szovjet részről jelen volt a szov-i jet küldöttség vezetője, G. A. Zsukov marsall, a Szovjetunió Minisztertaná­csa külföldi kapcsolatai állami bizott­ságának elnöke, V. P. Jeljutin, á Szovjetunió főiskolai minisztere, N. E. Danilov, a Szovjetunió kulturális ügyei miniszterének helyettese, és a kulturális ügyek minisztériumának vezető dolgozói. A r ebéden megjelent "J. Vošahlfk, a Csehszlovák Köztársaság Szovjet­unióbeli nagykövete és M. Lajčiak, a csehszlovák nagykövetség tanácsod sa. . •a Véget kell vetni az amerikai támadó politikának Az ySA sajtója a mesterséges holdról New York (ČTK) — Az amerikai sajtó kommentárjai rámutatnak arra, hogy a szovjet mesterséges hold kibocsátása „az erőpolitika" további ve­reségét jelenti, mely a Szovjetunió feletti amerikai fölény illúziójára épült a tudomány és katonai technika terén. A „News" washingtoni lap beisme­ri, hogy az interkontinentális ballisz­tikus lövedék sikeres szovjet kísér­letei és a mesterséges hold kibo­csátása után a nyugat-európai orszá­gokban erősödik az a szándék, hogy véget vessenek az amerikai támadó politikának és megkezdjék a semle­gesség politikáját. 1 W. Lippmann, a New York Herald Tribúne kommentátora hangsúlyozza „a radikális változás szükségességét a világ erőinek viszonyában", utal Eisenhower és Dulles külpolitikájá­nak nem reális voltára, amely „ön­kényesen értékeli az USA erejét" i fontos világproblémák sorában és ön­ámításon alapul. Lippmann szaval szerint ez a politika „elérhetetlen célokat követ és beláthatatlan kö­vetkezményekre vezet". Lippmann szerint az USA polifi­kája Németország kérdésében azon „a furcsa elképzelésen alapul, hogy a Szovjetunió térdrekényszeríthető, hogy elérhető az is, hogy Nyugat­Németország bekebelezze Kelet-Né­metországot és hogy az egyesített' Németország a NATÓ legerősebb tag­államává válhasson". j j Szaud-Ärábia katonai egységeket küld Szíriába Bejrut (ČTK) — A Journal d'Orient damaszkuszi különtudósítója az AFP híre alapján jelentette, hogy Szaud király, Szaúd-Arábia uralkodója az egyiptomi csapatok Ladakije kikötő­be érkezésekor javasolta, hogy Szaúd­Arábia is küldjön katonai egységeket Palmiro Togliatti bírálja az olasz külpolitikát Róma (ČTK) — Az olasz kormány külpolitikájáról szóló parlamenti vitá­ban október 15-én Palmiro Togliatti, Olaszország Kommunista Pártjának főtitkára terjedelmes beszédében bírál­ta Olaszország külpolitikáját, amely teljesen az ÚSA-tól függ. Síkraszállt az USA és a Szovjetunió közötti két­oldali egyezmény megkötése mellett. Togliatti rámutatott arra, hogy a két világrendszer politikája között nagy szakadék tátong, amelyet át kell hi­dalni. Ez irányban első lépést jelente­nének egyelőre a részlegegyezmények, mielőtt további előrehaladásra kerülne sor. Ezen részlegegyezmények legfon­tosabbika lenne a mai helyzetben ép­pen az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti közvetlen megál­lapodás. Szíriába. A lap hozzáfűzi, hogy Szaud király a közös védelemről szóló egyezmény alapján katonai csapato­kat bocsát Szíria rendelkezésére. Szaud király javaslatáról Kuvatli szí­riai elnök, Szíria miniszterelnöke, nemzetvédelmi minisztere és külügy­minisztere együttes ülésén tárgyaltak. Az el-Madare szíriai lap október 16-án jelentette, hogy Szaúd-Arábia egységei 24 órán belül megérkeznek Szíriába. További 10500 újoncot hívtak be a nyugatnémet hadseregbe Benn (ČTK) A nyugatnémet Buri­deswehrbe október 13-án további 10 500 újonc vonult be. Legtöbbjét az általános hadkötelezettségről szóló törvény alapján hívták be. A bevonul­tak között vannak továbbszolgálatra jelentkező önkéntesek is. A DPA nyugatnémet hírügynökség je­lenti, hogy 1958. április 1-én további 40 ezer hadkötelest vonultatnak be. Ez év novemberében az 1937. évfo­lyam 100 ezer hadkötelese jelentkezik sorozásra, amelyet a jövő év elején tartanak meg. KOMMENTÁRUNK Ä Jugoszlávia és az M DK közötti diplomáciai kapcsolatok Október 15-én este közölték, hogy nyegetése, amely akadályozza a nem- fenyegetéseit nem váltja valóra, mivel Jugoszlávia és a Német Demokratikus zetközi kapcsolatok és a baráti együtt- magában Nyugat-Németországban is Köztársaság megegyeztek a kölcsönös működés fejlődését, eddig mesterséges erősen ellenzik „az ilyen keleti poli­diplomáciai kapcsolatok felvételében és gátat emelt a világ nemzetei között, tikát." abban, hogy a két köztársaság főváro- Nem titok, hogy éppen e fenyegetés A Frankfurter Rundschau c. lap né­sában megnyitják a nagykövetségeket, miatt többen nem vették fel a normá- hány nappal ezelőtt vezércikkében azt Amint ismeretes, Jugoszlávia eddig lis diplomáciai kapcsolatokat a Német irta, hogy az ilyen elméletek csupán a csak Nyugat-Németországgal tartott Demokratikus Köztársasággal. Vonat- bo^j külügyminisztériumban ülő pro­fenn diplomáciai kapcsolatokat, míg az kőzik ez pl. Közép-Kelet egyes álla- fesszorok képzelődései. A cikk továbbá NDK-val csak kereskedelmi kapcsola- maira, amelyeknek pedig ez nagy érdeke bírálja a bonni kormányt, hogy lehe­tai voltak. Jugoszlávia részéről az volt, mert az NDK-val már hosszú idő tetlenné teszi a normális diplomáciai NDK elismerése már a lengyel párt- óta élénk kereskedelmi kapcsolatban kapcsolatok megkötését a keleti orszá­és kormányküldöttség jugoszláviai látó- vannak. Jugoszlávia, amely nemrégen g okkal. Bírálja a bonni kormányt a tel­gatása után várható volt, amikor a nyíltan kiállt az Odera-Neisse határok j e s gazdasági passzivitás miatt a Ke­közös nyilatkozatban hangsúlyozták, mellett, ami Bonnban ugyancsak nagy lettel szemben és a Kelettel való hogy a német kérdés megoldásában felháborodást keltett, von Brentano fi- kulturális kapcsolatok bojkottálásáért, abból kell kiindulni, hogy két egyen- gyelmeztetése ellenére is elismerte Jugoszlávia így ezzel a jelentős lépés­jogú német áll^fri létezik, a Német szomszédállamunkat, a Német Demok- s e] nemcsak nemzetközi téren ismerte Szövetségi Köztársaság és a Német ratikus Köztársaságot Ezzel kapcso- ej a z NDK-t ami megegyezik a pro­Demokratikus Köztársaság. Már ez a latban meg kell említeni, hogy Jugo- letár nemzetköziség alapelveivel, ha­maga valójában az NDK létezésének el- szláviát Nyugat-Németországhoz kitér- nem egyszersmind áttörte Bonn eddig ismerése volt. A jugoszláv külügyi ál- jedt gazdasági kapcsolatok fűzik és folytatott külpolitikáját, amely ma lamtitkárság szóvivője is kijelentette hogy a Német Szövetségi Köztársaság megnehezíti a világban a békés egy­néhány héttel ezelőtt a külföldi újság- a jugoszláv külkereskedelemben jelen- m^ rnellett élésre irányuló törekvése­íróknak, hogy Jugoszlávia tényleges tős helyet foglal el. A jugoszláv ipari ket. A Német Demokratikus Köztársa­államnak ismeri el az NDK-t és kor- vállalatok közül sok nyugatnémet ság a Szovjetunióval együtt részt vesz mányszínvonalon kereskedelmi szerző- szabadalmak alapján termel. így pl. a most a Černa Hora-i hatalmas alumi­dést köt vele. Most bekövetkezett az maribori legnagyobb automobil-üzem, niumkombinát építésén és Jugoszlávia NDK jogi elismerése is. Ez abban a amely Deutsch jelzésű teherautók segítséget nyújthat gazdasági téren pillanatban vált valóra, amikor Nyu- gyártását kezdte meg. A turistaforga- a z NDK-nak. gat-Németországban Bonn „keleti po- lomban is jelentós szerepet játszik j Uaoszlávia nemzetei árért is Odvöz­litikájárói" folyik a vita és röviddel Nyugat-Németország és a nyugatnémet 9 nemzetei azért is üdvoz­azután von Brentano nyugatnémet kül- turisták közül ez idén nagyon sokan " k az NU K-­val va l° diplomáciai kap­ügyminiszter azzal fenyegetőzött, hogy jártak az -Adriánál. Ezek a tények azt csolatok megkotéset, mivel a német azokkal az államokkal, amelyek elis- mutatják, hogy a kapcsolatok rosszab- nemzet azon erőinek támogatását je­merik az NDK-t, Nyugat-Németország bodása Nyugat-Németországgal ked- lenti ez, amelyek a militarizríius és fa­megszakítja a kapcsolatokat. A nyu- vezőtlenül befolyásolná a jugoszláv sizmus ellen harcolnak, gatnémet kormány makacs porosz fe- gazdaságot. De remélhető, hogy Bonn óta Václavik ÜJ SZÓ 3 -ir 1957. október 18. «

Next

/
Thumbnails
Contents