Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-14 / 256. szám, szombat

Ä magyar kérdés vitája az ENSZ közgyűlésén Az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésszakának szeptember 12-i délelőtti ülésén folytatták a „magyar kérdés" vitáját. A latin-amerikai és más országok küldöttei az amerikai diplomáciától nyert utasítások szerint szólalnak fel. Az USA diplomáciai konyháján az ötös bizottságnak a tavalyi magyarországi eseményekről szóló jelentése szerint készült nyilatkozatokat ismételgetik. • wT, 9 Csalódottság és közöny Nyugaton Az ülés Nunez Portuondo kubai küldött beszédével kezdődött. Batista diktatúrájának küldötte, akinek diktálása éppen most tiporja lábbal a legalapvetőbb emberi jogokat és fegyverrel töri le a népfelkelést, lehetőnek tartotta, hogy a magyar nép „szabadsága védelmezőjének" szerepében lépjen fel. Ismételgette az ötös bizottság leglehetetlenebb koholmányait és beszédének nagy részében a Szovjetunió rágalmazásával és szidalmazásával foglalkozott. Hasonló szellemben hangzott Costarica küldöttének nyilatkozata. Franco Spanyolországának küldötte természetesen dicshimnuszokat zengett a tavalyi magyarországi ellenforradalmi kísérletekről. New York (ČTK) — Az ENSZ közgyűlésének csütörtöki ülésén az úgynevezett „magyar kérdésről" szóló vitában Josef Ullrich csehszlovák küldött beszédében a többi között a következőket mondotta: Az ENSZ XI. közgyűlésének plenáris ülésével kapcsolatban, melyet az ENSZ a „magyar kérdés" kivizsgálására alakított különbizottság jelentésének megtárgyalása végett újból összehívott, Csehszlovákia küldöttsége szükségesnek tartja kijelenteni, hogy az ENSZ közgyűlésének és semmiféle más szervének nem tartozik hatáskörébe az államok belügyeinek megtárgyalása. Az 1956. évi magyarországi események a Magyar Népköztársaság belügye. Azok megvitatása az ENSZ-ben tehát az alapokmány elveinek megsértését jelenti. Csehszlovákia a „magyar kérdés" kivizsgálására alakított különbizottság létesítése ellen ez év januárjában tiltakozott. Ezt a bizottságot az Egyesült Államok nyomására azért alakították, hogy az úgynevezett „magyar kérdést" mesterségesen az ENSZ közgyűlésének napirendjén tartsák. A különbizottság tevékenysége és rágalmazó jelentése teljes mértékben elárulják azok valódi szándékait, akik kikényszerítették a bizottság létesítését. A különbizottságnak a névtelen tanúvallomásokon, rágalmakon és koholmányokon alapuló jelentése és annak megtárgyalása azt a célt szolgálja, hogy a Magyar Népköztársaság törvényes kormánya, a Szovjetunió és a többi szocialista ország elleni durva támadások kampányát fejlessze. Oj kísérletet jelent a hidegháború szítására és módszereinek az ENSZ-ben való alkalmazására. Ezen jelentés megtárgyalásával olyan fontos politikai kérdésekről akarják elterelni a figyelmet, mint amilyen a leszerelés, a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetése, az imperialisták veszélyes ármányai a Közel- és Közép-Keleten, amelyek a békét közvetlenül veszélyeztetik. Itt semmi másról nincs szó, mint nem létező problémák szándékos megteremtéséről és az úgynevezett „magyar kérdéssel" való visszaélésről az ENSZ-ben, amely kérdést propagandacélokra használnak, mialatt a közelés közép-keleti nyugtalanító helyzetet, az Omán és Jemen elleni agressziós akciókat, az algériai nép elleni aljas gyarmati harcot és az USA beavatkozását e terület országainak belügyeibe az úgynevezett Eisenhower-doktrina szorgalmazásával kapcsolatban mellékvágányra akarják terelni. A magyar kormány „Fehér Könyvében" közölt, megállapított tények szerint amerikai, angliai és nyugatnémetországi gyártmányú fegyverszállítmányokat szerveztek az ellenforradalmi bandáknak. Az USA és NagyBritannia budapesti diplomáciai képviselői és katonai attaséi egyúttal lázas ellenséges tevékenységet fejtettek ki. Miről is volt, szó Magyarországon 1956 őszén? A tények azt mutatják, hogy a nemzetközi reakció az amerikai imperialista körökkel az élen, a földbirtokosok, a kapitalisták és a fasiszta klerikális elemek hazai maradványai egyesültek és kísérletet tettek a magyarországi népi demokratikus rendszer megdöntésére, a régi kapitalista rendszer visszaállítására és a Magyar Népköztársaságnak a szocialista tábor országaitól való elszakítására.^ Csehszlovákia küldöttségének nincs szándékában telies terjedelmében foglalkozni az ötös bizottság irányzatos és koholmányokon alapuló jelentésével, amelyet, sajnos, az ENSZ okmányaként adtak ki. Ez az okmány értéktelen. A bizottság a három fő ellenforradalmár kivételével nem közli a tanúk neveit. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy az úgynevezett tanúk vallomásának vezérfonala az ellenforralalom vereségének megbosszulása és a szocializmus iránti gyűlölet volt. Vajon

1 Az Albán Népköztársaság küldötte, aki bezárta a délelőtti ülés szónokainak sorát, hangsúlyozta, hogy az albán küldöttség meg van győződve arról, hogy az úgynevezett magyar kérdés tárgyalása ellenkezik az ENSZ alapokmányával és durva beavatkozás az ENSZ egy tagállamának belügyeibe. Rámutatott arra, hogy e probléma vit*ía ellen határozottan állást foglalt a Magyar Népköztársaság kormánya és ENSZ-beli képviselője. Az albán küldött a többi között kijelentette: ,,Az ötös bizottság megalakításakor mindenki előtt világos volt, hogy nem az lesz a feladata, hogy tárgyilagosan ismertesse az eseményeket, hanem, hogy folytassa a népi Magyarország, valamint a szocialista orszámilyen értéke lehet az ilyen tanúk vallomásának? A különbizottság készségesen vette fel jelentésébe az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és más olyan országok kormányai által előterjesztett memorandumok és nyilatkozatok egész sorát, amelyek az ellenforradalmat támogatták. Ezzel szemben a 44. fejezetben szemforgatóan kijelenti: „Azok az adatok, amelyeket a Szovjetunió kormánya és a magyar kormány terjeszthetne elő, nem változtathatnák meg a bizottság következtetéseit arra vonatkozólag, mi is történt a valóságban Magyarországon ..." A különbizottság ezen eljárásával teljesen hitelét vesztette. Jelentésével bebizonyította, hogy nem képes és nem hajlandó tekintetbe venni a magyar nép érdekét, tárgyilagosan és pártatlanul megítélni az 1956. októberi magyarországi eseményeket. A jelentés az eseményeket teljesen egyoldalúan írja le és lényegében, igazolja azt az álláspontot, amelyet a szocialista országok küldöttségei a XI. közgyűlés múlt ülésein elfoglaltak, hogy a bizottság megalapítása törvénytelen és bizonyos imperialista hatalmak céljait szolgálja, amelyek érdeke, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét a szocialista országok belügyeibe való beavatkozásra használják fel. A különbizottság szándékosan mellőzött néhány olyan tényezőt, amelyek döntő jelentőséggel bírnak annak megítélésében, miről is volt szó 1956 őszén. A jelentés az októberi eseményeket úgy írja le, mintha Magyarországon valami spontán „nemzeti forradalomról", nem pedig a nemzetközi imperialista erők és a hazai fasiszta reakció veszedelmes összeesküvéséről lett volna szó. A fasiszta fordulat veszélyét Magyarországon még a nyugati sajtó is lehetőnek vélte. A magyar ellenforradalom idején Magyarországon a fasiszta bandák hallatlan terrort vezettek be. Budapesten és más városokban garázdálkodtak, gyilkolták a munkásmozgalom dolgozóit, a közéleti tényezőket. Amíg a bizottság mellőzi az ellenforradalom által elkövetett erőszakoskodásokat és bestialitásokat, nevetségok elleni rágalmazó kampányt és ezzel elterelje a világ közvéleményének figyelmét az imperialistáknak azon államok elleni agresszív cselekedeteitől, amelyek nemzeti függetlenségükért és szabadságukért harcolnak." A délutáni ülésen Burma küldötte beszélt. Kijelentette, tragikus lenne, ha a magyarországi eseményeket a hidegháború eszközeként használnák fel. Szembe kell helyezkedni minden hasonló kísérlettel — mondotta. Hangsúlyozta, hogy nagyon szerencsétlen és helytelen lépés volt az ENSZ küzgyülése rendkívüli ülésének összeh-'/á közvetlen a XII. rendes közgyűlés időszaka előtt. Felvetette azt a kérdést is, hogy az úgynevezett magyar probléma megvitatása helyett miért nem tárgyalják meg az algériai helyzetet. A félbeszakított délutáni tárgyalást követő sajtóértekezleten az amerikai küldöttség képviselője kijelentette, hogy az USA a határozati javaslatba nem foglalja be a burmai küldött megjegyzéseit. ges a bizottság részéről igazolást keresni az ENSZ beavatkozására azzal az ürüggyel, hogy az emberi jogok megsértésére állítólag a fasiszta puccs I letörésével került sor a magyar kormány részéről a varsói szerződés határozatai értelmében Magyarország területén tartózkodó szovjet katonaság segítségével. A jelentés mellőzi azt a veszedelmet, amelyet a magyarországi ellenforradalmi kísérlet a Magyarországgal szomszédos államok, valamint Európa békéjére és biztonságára jelentett. A különbizottság jelentésének vitája a XI. közgyűlés ülésszakán a világ közvéleményében azt a benyomást kívánja kelteni, hogy Magyarországon mindmáig zilált a helyzet. A tények azonban ennek ellenkezőjéről tanúskodnak. Az ellenforradalom felszámolása után Magyarországon az élet a rendes kerékvágásba jutott, a nép folytatja békés munkáját. Az országban rend és nyugalom uralkodik. A magyar_ kormány határozott lépéseket tesz népgazdaságának további fellendítésére és a nép életszínvonalának emelésére. A nyugati imperialista körök gyűlölettel kísérik a szocialista tábor országainak erősödését. A nemzetközi reakció fő törekvése a szocialista országok szolidaritásának bomlasztására és a kapitalista rendszer visszaállítására irányult. A magyarországi imperialista intervenció azonban kudarcot vallott, mert a szocialista országok egysége és a proletár internacionalizmus szövetsége leküzdhetetlen gátat vet az imperialisták valamennyi intervenciós törekvésének. A világ közvéleménye most az Egyesült Nemzetek Szervezetétől joggal vár határozott akciókat az amerikai-angolfrancia imperialisták intrikái ellen, amelyek veszélyeztetik a Közel- és Közép-Kelet nemzeteinek békéjét és szabadságát, határozott akciókat vár az algériai gyarmati háború beszüntetésére és konkrét lépéseket a leszerelés kérdésében. A népek közötti barátság megszilárdítása és a béke megőrzése legyen az ENSZ,fő célja; e szervezetnek nem volna szabad hozzájárulnia a nemzetközi feszültség fokozásához. Budapest (ČTK) — A Népszabadság szeptember 13-i számában „Csalódottság és közöny nyugaton" címen szerkesztőségi kommentárt közölt. A cikk a többi között így hangzik: „A magyar kérdés vitájának kényszeredett a jellege." Még a nyugati küldöttségek többsége is úgy érzi, hogy a magyar ügy csupán mesterségesen előrángatott probléma. Feltűnően hiányoznak a magyarországi vita szónokai közül az ázsiai és afrikai semleges országck képviselői. Ezek az országok — amelyeknek nem jelentéktelen része decemberben és januárban még az ötös bizottság kiküldése mellett tört lándzsát, — most láthatólag tartózkodnak a vitától. Kudarcot vall az a washingtoni kísérlet is, hogy a burzsoá sajtó segítLondom (ČTK) — A „New Statesman and Nation" közölte K. Zilliacus angol munkáspárti képviselő levelét, aki a lapot bírálja azért, hogy előző számában a Szovjetuniót vádolta az ENSZ leszerelési albizottsága tanácskozásának sikertelenségéért, holott az a valóságban a nyugati hatalmak álláspontjának tudható be. „Kezdettől fogva az utolsó pillanatig ragaszkodott az angol kormápy ahOman imámja nemzetközi bizottság kiküldését kéri Kairó (ČTK) — Az ománi imám szeptember 12-én kairói képviseleti hivatalának körvetítésével arra kérte az arab országok ligáját és az Egyesült Nemzetek Szervezetét, küldjenek Omanba nemzetközi bizottságot, a brit katonai egységeknek a polgári lakossággal szemben elkövetett bestialitásai kivizsgálására. Az imám rámutat arra, hogy az angol repülőgépek Omán városait bombázták és csaknem teljesen elpusztították Firk, Tanuf és Birku városokat. A jelentés hangsúlyozza, hogy az ománi felkelők és a brit egységek között még mindig folynak harcok. Az ománi felkelők e napokban 9 angol tisztet fogtak el és nagy mennyiségű fegyvert zsákmányoltak. Szíria minden támadást visszaver Kairó (ČTK) — Afif Bizri vezérőrnagy, Szíria haderőinek vezérkari főnöke, a szíriai küldöttség vezetője az egyiptomi látogatás befejezéséről szeptember 12-én Kairóban nyilatkozatot tett, amelyben a Szíria ellen irányuló amerikai fenyegetésekről a következőket mondotta: „Szíria hadserege felkészülten áll. A hadsereg és a nép egységes abban a törekvésben, hogy megvédelmezik a nehezen kivívott függetlenséget és szuverenitást. Szíria éber figyelemel kíséri az események fejlődését és az ellenség minden lépését. Országunk ellen irányuló bármely támadást visszaverünk, mi magunk azonban senki ellen támadást nem intézünk." Afif Bizri vezérőrnagy és Abdul Hamid Szaradzs ezredes Kairóban Abdel Hakim Amer nemzetvédelmi miniszterrel, Nasszir elnökkel és az Egyiptom—Szíria-i közös vezetés magasrangú tisztjeivel tanácskoztak. A két főtiszt szeptember 12-én viszszatért Szíriába. Az amerikai népnek csak a fél igazságot mondják meg Washington (ČTK) — Symington volt amerikai hadügyminiszter és a szenátus demokratikus többségének jelentőségteljes képviselője a csütörtöki sajtóértekezleten azzal vádolta meg Eisenhower elnököt és Dulles hadügyminisztert, hogy az amerikai népnek a szovjet messzeható lövedékekről és a Szovjetuniónak a leszerelési egyezmény megkötésére irányuló törekvéséről csak a fél igazságot mondják meg. Symington szenátor kijelentette, meg van győződve arról, hogy a Szovjetunió mind az interkontinentális ballisztikus lövedékek fejlesztésében, mind a korszerű fegyverzet többi fajtáiban is túlszárnyalta az Amerikai Egyesült Államokat. „Úgy tűnik azonban, hogy az amerikai népnek nem mondják meg a valóságot erről a tényről, és így csak fél igazsághoz jut" — mondotta a szenátor. Amennyiben a fejlődés továbbra is így halad, nézete szerint az USA-nak háború esetén semmi kilátása sem volna. ségével „a maqyar ügyet" a világérdeklődés középpontjába állítsák. Egyes nyugati újságok például sokkal több helyet szentelnek az amerikai négerüldözésekről szóló új híreknek, mint az ENSZ-túdósításoknak. Ez egyébként talán a legjellemzőbb tünete a washingtoni vitarendező}? eddigi kudarcának. A kommentár hangsúlyozza, hogy az egész vita mesterkéltségére és szükségtelenségére csattanós bizonyítékot adnak a magyarorszáqi konszolidáció tényei. Bebizcnyul*, hogy a hazánk elleni amerikai beavatkozási kísérletekhez — éppen elért eredményeink miatt — mind nehezebben lehet megnyerni az ENSZ tagállamainak többségét — fejezi be a cikket' a Népszabadság. • hoz, hogy a kísérletek betiltását más nemzetközi problémák, főképp Németország egyesítésének kérdése és a NATO-ba való bevonása megoldásától tegyék függővé," — írja levelében a munkáspárti képviselő. Zilliacus rámutat arra, hogy sok nyugati szervezet felszólítást intéz az a tom fegyverkísérletek azonnali beszüntetésére. Ezt a követelményt fi brit ál-, talános szakszervezet kongresszusa is támogatta. A képviselő levelének befejező részében utal arra, hogy a munkáspárt parlamenti csoportja és a brit általános szakszervezet főképp azért bírálják az angol kormányt, mert a leszerelésről szóló tanácskozások során a halasztgatás politikáját folytatja, a valóságban pedig egyáltalán nem akar hozzájárulni a leszereléshez. > *+* *4 Széljegyzetek: Harc a kőolajért A kapitalista körökben az egész világon ismert és kedvelt játék a kötélhúzás. Vigyázat „a felső tízezer" játékáról van szó, nem pedig valamilyen sportágról. Csupán képletesen húzzák a kötelet, mégpedig vagy a megrendelő, akinek „kicsiben" megfelelő pillanatban odanyomnak egy zacskó bonbont, „nagyban" pedig egy szép ' villát. A játék fő szabálya az az elv, hogy a jobb feltételekkel rendelkező konkurrenseket ki kell dobni a nyereg bői, és közben nem szabad megfeledkezni saját magukról „a keresztényekhez" illő nyereség szétosztásában. „Kicsiben" ez a játék gyakran néhány pofonnal, vagy kisebb testi sértés miatt bírósági eljárással végződik, „nagyban" pedig szidalmakkal g sajtóban, esetleg politikai intrikáfckal az egymással konkuráló kapitalista csoportok között. Az utóbbi napokban Olaszországban „nagybani" játszmáról van szó. Rómából érkezett hírek szerint az olasz „atlanti" nagy burzsoázia, az egyedül uralkodó Kereszténydemokrata Párt 'fő támasza fel van háborodva Gronchi elnök eljárása miatt, aki a „nemzeti" burzsoázia fő szóvivője. A szélső jobboldali lapok közlik, az elnököt a képviselőházban felszólítják, hogy „ne avatkozzék be az olasz külpolitikába.". Tulajdonképpen mit vétett az olasz elnök? Sem többet, sem kevesebbet, csak annyit, hogy iráni állami látogatása alkalmával közleményt írt alá, amelyben teljesen egyetért és hivatalosan megerősíti azt az egyezményt, amelyeket a közelmúltban írtak alá az iráni nemzeti kőolaj-társaság és az olasz állami kőolaj-társaság között. Ennek az egyezménynek alapján az olasz társaság az iráni kőolaj-társasággal együtt engedélyt kapott a kőolaj fejtésére Irán bizonyos körzeteiben. Ezért az engedélyért az olasz társaság az iráni kormánynak a tiszta nyereség 50%-át fizeti ki. Ez az egyezmény a szélső jobboldali sajtó állítása szarint az első áttörés „a hét testvér" frontján (értsd a nemzetközi kőolaj-társaságokat), amelyek eddig teljesen kezükben tartották Közel-Keleten a kőolaj-fejtést. A „hét testvér" köreiben rémület állott be. Annák ellenére, hogy az iráni—olasz egyezmény csupán 50'/»-os nyereség kifizetését szabja meg Irán ré-~'re, ez mégis komolyan veszélyezteti az amerikai—brit kőolaj-bárók eddigi kiváltságos helyzetét. Eddig a Közép-Kelet országai kénytelenek voltak megelégedni a nyereség egynegyed részével. Az olasz társaság támadása — melyet természetesen jól megfizettek — még jobban kiélezte az arab kőolajért folyó küzdelmet. * — tt — A miskolci ellenforradalmi „D"-csoport tevékenysége Budapest, (ČTK) — A magyarországi napilapok szeptember 13án részleteket közölnek a miskolci „D" ellenforradalmi csoport tevékenységéről Ezek a hírek éles ellentétben állnak az úgynevezett ötös bizottság jelentésével. A magyarországi ellenforradalom napjaiban Miskolcon egy 30 tagú úgynevezett „D"csoport garázdálkodott, amelyet kutyás csoportnak is neveztek. A csoportot külföldi utasításra alakították, és' szoros összeköttetésben állt a külföldi szervezetekkel. A Szabad Európa leadóállomás rendszeres jelentéseket közölt a csoport tevékenységéről. Napvilágra került egy gépelt iratcsomó, amely „A 12 éves vörös terror által elnyomott magyar nemzet népcllenes vezetői fizikai megsemmisítésének tervezete" íelirav tot viseli. 60—70 helyi vezetőt akartak „megsemmisíteni". Többek között például Valkó Mártont, a Lenin Kohászati Művek Kossuth-díjas igazgatóját, megyei és városi pártfunkcionáriusokat és a néphez hű honvédtiszteket. Minden név után 4—5 gépelt sorban feltüntették, hogy az illetőt mikor és miként teszik el láb alól. A csoport tevékenységét Babits László, a borsodi munkástanács nagyhangú titkára, a volt Horthy-hadsereg őrnagyának fia irányította. A Babits által létrehozott „D"-osztály törzse egy vezetőből, két helyettesből, három csoportvezetőből és egy gépíróból állt. Két csoportra, az úgynevezett nyomozó- illetve hírszerző csoportra és az úgynevezett karhatalmi alakulatra oszlott. Nagyon vigyáztak, hogy se a nyomozók, se a karhatalmiak ne ismerjék egymást név szerint. Lövei István vezető az ügynököket sohasem nevük, hanem titkos számaik alap.ián mutatta be egymisn P. LOBANOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa szövetségi tanácsának elnöke fogadta a kanadai haladó szlovák lapok újságíróinak küldöttségét, amely a Szovjetunió szláv bizottságának meghívására néhány napja a Szovjetunióban tartózkodik. (ČTK) HUSSZEJN, Jordánia királya szeptember 12-én 16 napi spanyolországi magánlátogatásáról visszatért Ammanba. (ČTK) A KIJEVI gyógyászati intézetben meqnyitották az orvosi műszerek és orvosságok csehszlovák kiállítását, amely Í4 napig tart. (ČTK) J. Ulriclt csehszlovák küldött felszólalása 9 Zilliacus angol képviselő a nyugati hatalmakat vádolja a leszerelési tárgyalások sikertelenségéért ÜJ SZÖ 3 -rr 1957. szeptember 16.