Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-14 / 256. szám, szombat

Ä magyar kérdés vitája az ENSZ közgyűlésén Az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésszakának szeptember 12-i délelőtti ülésén folytatták a „magyar kérdés" vitáját. A latin-amerikai és más or­szágok küldöttei az amerikai diplomáciától nyert utasítások szerint szólal­nak fel. Az USA diplomáciai konyháján az ötös bizottságnak a tavalyi ma­gyarországi eseményekről szóló jelentése szerint készült nyilatkozatokat ismételgetik. • wT, 9 Csalódottság és közöny Nyugaton Az ülés Nunez Portuondo kubai kül­dött beszédével kezdődött. Batista diktatúrájának küldötte, akinek dik­tálása éppen most tiporja lábbal a leg­alapvetőbb emberi jogokat és fegy­verrel töri le a népfelkelést, lehetőnek tartotta, hogy a magyar nép „szabad­sága védelmezőjének" szerepében lép­jen fel. Ismételgette az ötös bizott­ság leglehetetlenebb koholmányait és beszédének nagy részében a Szovjet­unió rágalmazásával és szidalmazásával foglalkozott. Hasonló szellemben hangzott Costa­rica küldöttének nyilatkozata. Franco Spanyolországának küldötte természe­tesen dicshimnuszokat zengett a ta­valyi magyarországi ellenforradalmi kísérletekről. New York (ČTK) — Az ENSZ köz­gyűlésének csütörtöki ülésén az úgy­nevezett „magyar kérdésről" szóló vi­tában Josef Ullrich csehszlovák küldött beszédében a többi között a követke­zőket mondotta: Az ENSZ XI. közgyűlésének plenáris ülésével kapcsolatban, melyet az ENSZ a „magyar kérdés" kivizsgálására ala­kított különbizottság jelentésének megtárgyalása végett újból összehí­vott, Csehszlovákia küldöttsége szük­ségesnek tartja kijelenteni, hogy az ENSZ közgyűlésének és semmiféle más szervének nem tartozik hatáskörébe az államok belügyeinek megtárgyalása. Az 1956. évi magyarországi események a Magyar Népköztársaság belügye. Azok megvitatása az ENSZ-ben tehát az alapokmány elveinek megsértését jelenti. Csehszlovákia a „magyar kér­dés" kivizsgálására alakított különbi­zottság létesítése ellen ez év január­jában tiltakozott. Ezt a bizottságot az Egyesült Államok nyomására azért alakították, hogy az úgynevezett „ma­gyar kérdést" mesterségesen az ENSZ közgyűlésének napirendjén tartsák. A különbizottság tevékenysége és rá­galmazó jelentése teljes mértékben elárulják azok valódi szándékait, akik kikényszerítették a bizottság létesíté­sét. A különbizottságnak a névtelen tanúvallomásokon, rágalmakon és ko­holmányokon alapuló jelentése és an­nak megtárgyalása azt a célt szolgálja, hogy a Magyar Népköztársaság törvé­nyes kormánya, a Szovjetunió és a többi szocialista ország elleni durva támadások kampányát fejlessze. Oj kísérletet jelent a hidegháború szítá­sára és módszereinek az ENSZ-ben való alkalmazására. Ezen jelentés megtárgyalásával olyan fontos politikai kérdésekről akarják elterelni a figyel­met, mint amilyen a leszerelés, a nukleáris fegyverkísérletek beszünte­tése, az imperialisták veszélyes ármá­nyai a Közel- és Közép-Keleten, ame­lyek a békét közvetlenül veszélyezte­tik. Itt semmi másról nincs szó, mint nem létező problémák szándékos meg­teremtéséről és az úgynevezett „ma­gyar kérdéssel" való visszaélésről az ENSZ-ben, amely kérdést propagan­dacélokra használnak, mialatt a közel­és közép-keleti nyugtalanító helyzetet, az Omán és Jemen elleni agressziós akciókat, az algériai nép elleni aljas gyarmati harcot és az USA beavatko­zását e terület országainak belügyeibe az úgynevezett Eisenhower-doktrina szorgalmazásával kapcsolatban mel­lékvágányra akarják terelni. A magyar kormány „Fehér Könyvé­ben" közölt, megállapított tények szerint amerikai, angliai és nyugat­németországi gyártmányú fegyver­szállítmányokat szerveztek az ellenfor­radalmi bandáknak. Az USA és Nagy­Britannia budapesti diplomáciai képvi­selői és katonai attaséi egyúttal lázas ellenséges tevékenységet fejtettek ki. Miről is volt, szó Magyarországon 1956 őszén? A tények azt mutatják, hogy a nemzetközi reakció az ameri­kai imperialista körökkel az élen, a földbirtokosok, a kapitalisták és a fa­siszta klerikális elemek hazai marad­ványai egyesültek és kísérletet tettek a magyarországi népi demokratikus rendszer megdöntésére, a régi kapita­lista rendszer visszaállítására és a Magyar Népköztársaságnak a szocialis­ta tábor országaitól való elszakítására.^ Csehszlovákia küldöttségének nincs szándékában telies terjedelmében fog­lalkozni az ötös bizottság irányzatos és koholmányokon alapuló jelentésével, amelyet, sajnos, az ENSZ okmányaként adtak ki. Ez az okmány értéktelen. A bizottság a három fő ellenforra­dalmár kivételével nem közli a tanúk neveit. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy az úgynevezett tanúk vallomásá­nak vezérfonala az ellenforralalom vereségének megbosszulása és a szo­cializmus iránti gyűlölet volt. Vajon 1 Az Albán Népköztársaság küldötte, aki bezárta a délelőtti ülés szónokai­nak sorát, hangsúlyozta, hogy az albán küldöttség meg van győződve arról, hogy az úgynevezett magyar kérdés tárgyalása ellenkezik az ENSZ alap­okmányával és durva beavatkozás az ENSZ egy tagállamának belügyeibe. Rámutatott arra, hogy e probléma vi­t*ía ellen határozottan állást foglalt a Magyar Népköztársaság kormánya és ENSZ-beli képviselője. Az albán küldött a többi között ki­jelentette: ,,Az ötös bizottság megala­kításakor mindenki előtt világos volt, hogy nem az lesz a feladata, hogy tár­gyilagosan ismertesse az eseményeket, hanem, hogy folytassa a népi Magyar­ország, valamint a szocialista orszá­milyen értéke lehet az ilyen tanúk vallomásának? A különbizottság kész­ségesen vette fel jelentésébe az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és más olyan országok kormányai által elő­terjesztett memorandumok és nyilat­kozatok egész sorát, amelyek az ellen­forradalmat támogatták. Ezzel szem­ben a 44. fejezetben szemforgatóan kijelenti: „Azok az adatok, amelyeket a Szovjetunió kormánya és a magyar kormány terjeszthetne elő, nem vál­toztathatnák meg a bizottság követ­keztetéseit arra vonatkozólag, mi is történt a valóságban Magyarorszá­gon ..." A különbizottság ezen eljárásával teljesen hitelét vesztette. Jelentésével bebizonyította, hogy nem képes és nem hajlandó tekintetbe venni a magyar nép érdekét, tárgyilagosan és pártat­lanul megítélni az 1956. októberi ma­gyarországi eseményeket. A jelentés az eseményeket teljesen egyoldalúan írja le és lényegében, igazolja azt az álláspontot, amelyet a szocialista or­szágok küldöttségei a XI. közgyűlés múlt ülésein elfoglaltak, hogy a bizott­ság megalapítása törvénytelen és bi­zonyos imperialista hatalmak céljait szolgálja, amelyek érdeke, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét a szo­cialista országok belügyeibe való be­avatkozásra használják fel. A különbizottság szándékosan mellőzött néhány olyan tényezőt, ame­lyek döntő jelentőséggel bírnak annak megítélésében, miről is volt szó 1956 őszén. A jelentés az októberi esemé­nyeket úgy írja le, mintha Magyaror­szágon valami spontán „nemzeti for­radalomról", nem pedig a nemzetközi imperialista erők és a hazai fasiszta reakció veszedelmes összeesküvéséről lett volna szó. A fasiszta fordulat ve­szélyét Magyarországon még a nyugati sajtó is lehetőnek vélte. A magyar ellenforradalom idején Magyarországon a fasiszta bandák hallatlan terrort vezettek be. Budapes­ten és más városokban garázdálkodtak, gyilkolták a munkásmozgalom dolgo­zóit, a közéleti tényezőket. Amíg a bizottság mellőzi az ellen­forradalom által elkövetett erőszakos­kodásokat és bestialitásokat, nevetsé­gok elleni rágalmazó kampányt és ez­zel elterelje a világ közvéleményének figyelmét az imperialistáknak azon ál­lamok elleni agresszív cselekedeteitől, amelyek nemzeti függetlenségükért és szabadságukért harcolnak." A délutáni ülésen Burma küldötte beszélt. Kijelentette, tragikus lenne, ha a magyarországi eseményeket a hidegháború eszközeként használnák fel. Szembe kell helyezkedni minden hasonló kísérlettel — mondotta. Hangsúlyozta, hogy nagyon szerencsét­len és helytelen lépés volt az ENSZ küzgyülése rendkívüli ülésének össze­h-'/á közvetlen a XII. rendes közgyűlés időszaka előtt. Felvetette azt a kér­dést is, hogy az úgynevezett magyar probléma megvitatása helyett miért nem tárgyalják meg az algériai helyzetet. A félbeszakított délutáni tárgyalást követő sajtóértekezleten az amerikai küldöttség képviselője kijelentette, hogy az USA a határozati javaslatba nem foglalja be a burmai küldött meg­jegyzéseit. ges a bizottság részéről igazolást keresni az ENSZ beavatkozására azzal az ürüggyel, hogy az emberi jogok megsértésére állítólag a fasiszta puccs I letörésével került sor a magyar kor­mány részéről a varsói szerződés ha­tározatai értelmében Magyarország területén tartózkodó szovjet katona­ság segítségével. A jelentés mellőzi azt a veszedelmet, amelyet a magyarországi ellenforradalmi kísérlet a Magyarországgal szomszédos államok, valamint Európa békéjére és biztonságára jelentett. A különbizottság jelentésének vitája a XI. közgyűlés ülésszakán a világ köz­véleményében azt a benyomást kívánja kelteni, hogy Magyarországon mind­máig zilált a helyzet. A tények azonban ennek ellenkezőjéről tanúskodnak. Az ellenforradalom felszámolása után Ma­gyarországon az élet a rendes kerék­vágásba jutott, a nép folytatja békés munkáját. Az országban rend és nyu­galom uralkodik. A magyar_ kormány határozott lépéseket tesz népgazdasá­gának további fellendítésére és a nép életszínvonalának emelésére. A nyugati imperialista körök gyűlö­lettel kísérik a szocialista tábor orszá­gainak erősödését. A nemzetközi reakció fő törekvése a szocialista or­szágok szolidaritásának bomlasztására és a kapitalista rendszer visszaállítá­sára irányult. A magyarországi impe­rialista intervenció azonban kudarcot vallott, mert a szocialista országok egysége és a proletár internacionaliz­mus szövetsége leküzdhetetlen gátat vet az imperialisták valamennyi inter­venciós törekvésének. A világ közvéleménye most az Egye­sült Nemzetek Szervezetétől joggal vár határozott akciókat az amerikai-angol­francia imperialisták intrikái ellen, amelyek veszélyeztetik a Közel- és Közép-Kelet nemzeteinek békéjét és szabadságát, határozott akciókat vár az algériai gyarmati háború beszünteté­sére és konkrét lépéseket a leszerelés kérdésében. A népek közötti barátság megszilárdítása és a béke megőrzése legyen az ENSZ,fő célja; e szervezet­nek nem volna szabad hozzájárulnia a nemzetközi feszültség fokozásához. Budapest (ČTK) — A Népszabadság szeptember 13-i számában „Csalódott­ság és közöny nyugaton" címen szer­kesztőségi kommentárt közölt. A cikk a többi között így hangzik: „A ma­gyar kérdés vitájának kényszeredett a jellege." Még a nyugati küldöttségek többsége is úgy érzi, hogy a magyar ügy csupán mesterségesen előránga­tott probléma. Feltűnően hiányoznak a magyarországi vita szónokai közül az ázsiai és afrikai semleges orszá­gck képviselői. Ezek az országok — amelyeknek nem jelentéktelen része decemberben és januárban még az ötös bizottság kiküldése mellett tört lándzsát, — most láthatólag tartóz­kodnak a vitától. Kudarcot vall az a washingtoni kí­sérlet is, hogy a burzsoá sajtó segít­Londom (ČTK) — A „New States­man and Nation" közölte K. Zillia­cus angol munkáspárti képviselő le­velét, aki a lapot bírálja azért, hogy előző számában a Szovjetuniót vá­dolta az ENSZ leszerelési albizottsá­ga tanácskozásának sikertelenségéért, holott az a valóságban a nyugati ha­talmak álláspontjának tudható be. „Kezdettől fogva az utolsó pillanatig ragaszkodott az angol kormápy ah­Oman imámja nemzetközi bizottság kiküldését kéri Kairó (ČTK) — Az ománi imám szeptember 12-én kairói képviseleti hivatalának körvetítésével arra kérte az arab országok ligáját és az Egye­sült Nemzetek Szervezetét, küldjenek Omanba nemzetközi bizottságot, a brit katonai egységeknek a polgári lakossággal szemben elkövetett bes­tialitásai kivizsgálására. Az imám rámutat arra, hogy az angol repülőgépek Omán városait bombázták és csaknem teljesen el­pusztították Firk, Tanuf és Birku vá­rosokat. A jelentés hangsúlyozza, hogy az ománi felkelők és a brit egységek között még mindig folynak harcok. Az ománi felkelők e napokban 9 angol tisztet fogtak el és nagy mennyiségű fegyvert zsákmányoltak. Szíria minden támadást visszaver Kairó (ČTK) — Afif Bizri vezérőr­nagy, Szíria haderőinek vezérkari fő­nöke, a szíriai küldöttség vezetője az egyiptomi látogatás befejezéséről szep­tember 12-én Kairóban nyilatkozatot tett, amelyben a Szíria ellen irányuló amerikai fenyegetésekről a követke­zőket mondotta: „Szíria hadserege felkészülten áll. A hadsereg és a nép egységes abban a törekvésben, hogy megvédelmezik a nehezen kivívott függetlenséget és szuverenitást. Szíria éber figyelemel kíséri az események fejlődését és az ellenség minden lépé­sét. Országunk ellen irányuló bármely támadást visszaverünk, mi magunk azonban senki ellen támadást nem in­tézünk." Afif Bizri vezérőrnagy és Abdul Hamid Szaradzs ezredes Kairóban Ab­del Hakim Amer nemzetvédelmi mi­niszterrel, Nasszir elnökkel és az Egyiptom—Szíria-i közös vezetés ma­gasrangú tisztjeivel tanácskoztak. A két főtiszt szeptember 12-én visz­szatért Szíriába. Az amerikai népnek csak a fél igazságot mondják meg Washington (ČTK) — Symington volt amerikai hadügyminiszter és a szenátus demokratikus többségének jelentőségteljes képviselője a csütör­töki sajtóértekezleten azzal vádolta meg Eisenhower elnököt és Dulles hadügyminisztert, hogy az amerikai népnek a szovjet messzeható löve­dékekről és a Szovjetuniónak a le­szerelési egyezmény megkötésére irányuló törekvéséről csak a fél igazságot mondják meg. Symington szenátor kijelentette, meg van győződve arról, hogy a Szovjetunió mind az interkontinen­tális ballisztikus lövedékek fejleszté­sében, mind a korszerű fegyverzet többi fajtáiban is túlszárnyalta az Amerikai Egyesült Államokat. „Úgy tűnik azonban, hogy az amerikai nép­nek nem mondják meg a valóságot erről a tényről, és így csak fél igaz­sághoz jut" — mondotta a szenátor. Amennyiben a fejlődés továbbra is így halad, nézete szerint az USA-nak háború esetén semmi kilátása sem volna. ségével „a maqyar ügyet" a világ­érdeklődés középpontjába állítsák. Egyes nyugati újságok például sok­kal több helyet szentelnek az ameri­kai négerüldözésekről szóló új hírek­nek, mint az ENSZ-túdósításoknak. Ez egyébként talán a legjellemzőbb tünete a washingtoni vitarendező}? eddigi kudarcának. A kommentár hangsúlyozza, hogy az egész vita mesterkéltségére és szükségtelenségére csattanós bizonyí­tékot adnak a magyarorszáqi konszo­lidáció tényei. Bebizcnyul*, hogy a hazánk elleni amerikai beavatkozási kísérletekhez — éppen elért ered­ményeink miatt — mind nehezebben lehet megnyerni az ENSZ tagállamai­nak többségét — fejezi be a cikket' a Népszabadság. • hoz, hogy a kísérletek betiltását más nemzetközi problémák, főképp Német­ország egyesítésének kérdése és a NATO-ba való bevonása megoldásától tegyék függővé," — írja levelében a munkáspárti képviselő. Zilliacus rámutat arra, hogy sok nyugati szervezet felszólítást intéz az a tom fegyverkísérletek azonnali be­szüntetésére. Ezt a követelményt fi brit ál-, talános szakszervezet kongresszusa is támogatta. A képviselő levelének be­fejező részében utal arra, hogy a munkáspárt parlamenti csoportja és a brit általános szakszervezet fő­képp azért bírálják az angol kormányt, mert a leszerelésről szóló tanácsko­zások során a halasztgatás politikáját folytatja, a valóságban pedig egyál­talán nem akar hozzájárulni a lesze­reléshez. > *+* *4 Széljegyzetek: Harc a kőolajért A kapitalista körökben az egész vi­lágon ismert és kedvelt játék a kö­télhúzás. Vigyázat „a felső tízezer" játékáról van szó, nem pedig valami­lyen sportágról. Csupán képletesen húzzák a kötelet, mégpedig vagy a megrendelő, akinek „kicsiben" megfe­lelő pillanatban odanyomnak egy zacs­kó bonbont, „nagyban" pedig egy szép ' villát. A játék fő szabálya az az elv, hogy a jobb feltételekkel rendelkező konkurrenseket ki kell dobni a nyereg ­bői, és közben nem szabad megfeled­kezni saját magukról „a keresztények­hez" illő nyereség szétosztásában. „Kicsiben" ez a játék gyakran néhány pofonnal, vagy kisebb testi sértés miatt bírósági eljárással végződik, „nagyban" pedig szidalmakkal g saj­tóban, esetleg politikai intrikáfckal az egymással konkuráló kapitalista cso­portok között. Az utóbbi napokban Olaszországban „nagybani" játszmáról van szó. Rómából érkezett hírek szerint az olasz „atlanti" nagy burzsoázia, az egyedül uralkodó Kereszténydemokra­ta Párt 'fő támasza fel van háborodva Gronchi elnök eljárása miatt, aki a „nemzeti" burzsoázia fő szóvivője. A szélső jobboldali lapok közlik, az elnököt a képviselőházban felszólítják, hogy „ne avatkozzék be az olasz kül­politikába.". Tulajdonképpen mit vétett az olasz elnök? Sem többet, sem kevesebbet, csak annyit, hogy iráni állami láto­gatása alkalmával közleményt írt alá, amelyben teljesen egyetért és hivata­losan megerősíti azt az egyezményt, amelyeket a közelmúltban írtak alá az iráni nemzeti kőolaj-társaság és az olasz állami kőolaj-társaság között. Ennek az egyezménynek alapján az olasz társaság az iráni kőolaj-társa­sággal együtt engedélyt kapott a kő­olaj fejtésére Irán bizonyos körzetei­ben. Ezért az engedélyért az olasz társaság az iráni kormánynak a tisz­ta nyereség 50%-át fizeti ki. Ez az egyezmény a szélső jobboldali sajtó állítása szarint az első áttörés „a hét testvér" frontján (értsd a nemzetközi kőolaj-társaságokat), ame­lyek eddig teljesen kezükben tartották Közel-Keleten a kőolaj-fejtést. A „hét testvér" köreiben rémület állott be. Annák ellenére, hogy az iráni—olasz egyezmény csupán 50'/»-os nyereség kifizetését szabja meg Irán ré-~'re, ez mégis komolyan veszé­lyezteti az amerikai—brit kőolaj-bá­rók eddigi kiváltságos helyzetét. Ed­dig a Közép-Kelet országai kénytele­nek voltak megelégedni a nyereség egynegyed részével. Az olasz társa­ság támadása — melyet természete­sen jól megfizettek — még jobban kiélezte az arab kőolajért folyó küz­delmet. * — tt — A miskolci ellenforradalmi „D"-csoport tevékenysége Budapest, (ČTK) — A magyarországi napi­lapok szeptember 13­án részleteket közölnek a miskolci „D" ellen­forradalmi csoport te­vékenységéről Ezek a hírek éles ellentétben állnak az úgynevezett ötös bizottság jelenté­sével. A magyarországi el­lenforradalom napjai­ban Miskolcon egy 30 tagú úgynevezett „D"­csoport garázdálkodott, amelyet kutyás cso­portnak is neveztek. A csoportot külföldi utasításra alakították, és' szoros összekötte­tésben állt a külföldi szervezetekkel. A Sza­bad Európa leadóállo­más rendszeres jelen­téseket közölt a cso­port tevékenységéről. Napvilágra került egy gépelt iratcsomó, amely „A 12 éves vö­rös terror által elnyo­mott magyar nemzet népcllenes vezetői fi­zikai megsemmisítésé­nek tervezete" íelirav tot viseli. 60—70 helyi vezetőt akartak „meg­semmisíteni". Többek között például Valkó Mártont, a Lenin Ko­hászati Művek Kos­suth-díjas igazgatóját, megyei és városi párt­funkcionáriusokat és a néphez hű honvédtisz­teket. Minden név után 4—5 gépelt sorban fel­tüntették, hogy az il­letőt mikor és miként teszik el láb alól. A csoport tevékeny­ségét Babits László, a borsodi munkástanács nagyhangú titkára, a volt Horthy-hadsereg őrnagyának fia irányí­totta. A Babits által létrehozott „D"-osztály törzse egy vezetőből, két helyettesből, három csoportvezetőből és egy gépíróból állt. Két csoportra, az úgyneve­zett nyomozó- illetve hírszerző csoportra és az úgynevezett karha­talmi alakulatra osz­lott. Nagyon vigyáztak, hogy se a nyomozók, se a karhatalmiak ne ismerjék egymást név szerint. Lövei István vezető az ügynököket sohasem nevük, hanem titkos számaik alap.ián mutatta be egymisn P. LOBANOV, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa szövetségi tanácsának elnöke fogadta a kanadai haladó szlovák lapok újságíróinak küldött­ségét, amely a Szovjetunió szláv bi­zottságának meghívására néhány napja a Szovjetunióban tartózkodik. (ČTK) HUSSZEJN, Jordánia királya szep­tember 12-én 16 napi spanyolországi magánlátogatásáról visszatért Am­manba. (ČTK) A KIJEVI gyógyászati intézetben meqnyitották az orvosi műszerek és orvosságok csehszlovák kiállítását, amely Í4 napig tart. (ČTK) J. Ulriclt csehszlovák küldött felszólalása 9 Zilliacus angol képviselő a nyugati hatalmakat vádolja a leszerelési tárgyalások sikertelenségéért ÜJ SZÖ 3 -rr 1957. szeptember 16.

Next

/
Thumbnails
Contents