Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-14 / 256. szám, szombat

Fogadás a Mongol Népköztársasig kormányküldöttségének tiszteletére Viliam Široký miniszterelnök és fe­lesége csütörtökön, szeptember 12-én a prágai Černin palota reprezentációs helyiségeiben a Mongol Népköztársaság kormányküldöttsége tiszteletére foga­dást rendezett. A fogadáson részt vett Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népköztársaság kormányküldöttségének vezetője, a Minisztertanács elnöke és a mongol kormányküldöttség többi tagja. Csehszlovák részről jelen voltak a párt és kormány képviselői: Rudolf Barák, Jaromir Dolanský, Antonín No­votný és Ľudmila Jankovcová. Továbbá jelen voltak Jirí Hendrych, Bruno Köh­ler és Vratislav Krutina, a CSKP KB titkárai, Karol Poláček miniszterelnök­helyettes, dr. Emanuel Šlechta, dr. Jo­sef Plojhar és dr. Jozef Kyselý minisz­terek, a Nemzeni Front pártjainak el­nökei, Richard Dvoŕák külkereskedelmi miniszter, a kormány többi tagjai, dr. Antonín Gregor, a külügyminiszter el­ső helyettese, Emil Hršel, a Csehszlo­vák Köztársaság mongóliai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a mi­niszterhelyettesek, Adolf Svoboda, Prága főpolgármestere, a központi hi­vatalok és a Nemzeti Front szerveze­teinek képviselői, a tábornoki kar, va­lamint politikai, kulturális és közéle­tünk vezető képviselői. Az ünnepi esten részt vettek a prágai ; diplomáciai testület tagjai is. i Jelen voltak továbbá a Mongol Nép- | köztársaság kereskedelmi küldöttségé- i nek tagjai Csimid Avirmidnek, a Mon- j gol Népköztársaság kereskedelmi mi- ; niszterhelyettesének vezetésével. Az est folyamán, amely rendkívül ba­rátságos és szívélyes légkörben folyt le, Viliam Široký, a Csehszlovák Köz­társaság miniszterelnöke és Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke pohárkö­szöntőt mondtak. A. Novotný, a CSKP KB első titkára fogadta a mongol kormányküldöttséget Csütörtökön, szeptember 12-én An­tonín Novotný, a CSKP KB első titkára fogadta Jumzsagijn Cedenbalt, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét és a Mongol Népköztársaság kormányküldöttségének többi tagját. A látogatáson jelen voltak Jirí Hend­rych, Bruno Köhler és Vratislav Kru­tina elvtársak, a CSKP KB titkárai. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Mongol Népi Forradalmi Párt képvi­selői között folytatott beszélgetés szí­vélyes elvtársi légkörben zajlott le. A gép- és traktorállomások igazgatóinak tanácskozása (ČTK) — Pénteken, szeptember 13­án Sliačon találkoztak a szlovákfai gép­és traktorállomások igazgatói a Mező­és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal, valamint a kerületi nemzeti bizottsá­gok tanácsa mellett működő mező- és erdőgazdasági igazgatóságok gépesíté­si osztályainak vezető dolgozóival, hogy megtárgyalják a gép- és traktorállo­mások sürgős feladatait. A tanácsko­zás résztvevőihez. Michal Chudík mező­és erdőgazdasági megbízott intézett beszédet. A szövetkezeti mozgalom döntő győzelme érdekében Csehszlovákia Kommunista Párt­f ja Központi Bizottságának jú­niusi ülése különösen hangsúlyozza az ifjúság feladatát a mezőgazdaság fejlesztésében, a szövetkezeti gaz­dálkodás döntő győzelemre vitelében. Hendrych elvtárs beszámolójában így mondja: „És ki más lehet mezőgaz­daságunk történelmi átalakulása be­tetőzésének legfőbb hordozója, ami a szocialista szövetkezeti gondolat döntő győzelme lesz, mint éppen if­júságunk! Szeme elé tárni ezt a for­radalmi küldetését, céltudatosan elő­készíteni rá, kialakítani belőle a ha­talmas földeken és e szövetkezeti óriásfarmokon a dús termelékenysé­gű kulturális nagyüzemi termelés va­íóraváltóját, ez iskolánk és ifjúsági szervezetünk legfőbb feladata." E feladat megvalósításában különö­sen fontos küldetése- van a falusi CSISZ-szervezeteknek. Hogy mennyi­re sikerül ezt a feladatot teljesíteni, az függ minden egyes CSISZ-funkeio­náriustól és tagtói. A VI. Világifjú­sági Találkozó ha'tása alatt nagy si­kereket ért el a falusi szervezetek tagsága. Több mint nyolcszáz fiatal belépése az EFSZ-be, 126 ezer hek­tár rét és legelő rendbehozása, az ifjúsági munkacsoportok által elért gazdag hektárhozamok beszélnek az eredményekről, sikerekről. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a pártszervezetek aktív segítséget nyújtanak a CSISZ-nek, ott a fiata­lok felelősségük tudatában cselek­szenek. Ifjúságunk részvétele a szö­vetkezeti mozgalomban dolgozó né­pünk megbecsülését nem egy helyen kivívta. Sok helyen azonban az idősebbek, köztük a kommunisták is bíráló szem­mel nézik a CSISZ munkáját, de vaj­mi kevés segítséget nyújtanak a fia­taloknak. Nem egyszer kézlegyintés­sel intézik el a fiatalok mindennapi életét. — Ugyan mit is tudnának ök? Esetleg szépen öltözve végig sétálni a falun, rúgni a focit, s este pedig járni a táncot. Legtöbbször tévednek azok, akik ilyen mérleggel mérik az ifjúság ere­jét. Elfelejtkeztek saját fiatalságuk­ról. Pedig csak ha visszaemlékezné­nek a harmincas évekre, eszükbe jutna, hogy Gútán, Füleken és több száz és száz faluban mily nagy fi­gyelemmel kísérte ifjú lépésüket a pártszervezet, mily nagy gondot for­dítottak rájuk az idősebb elvtársak. A párt gondosan nevelte ifjúságát és a legfejlettebb elvtársakat bízta meg az ifjúság vezetésével. linzer és ezer faluban ma is így van. És ott, ahol igy végzik a kommunisták munkájukat, ott az ifjúsági szövetség életképes, a fia­talok pedig aktív tényezők a faluban. Ez különösen megmutatkozik ma az EFSZ-ek megalakításában. Még nincs egy éve, a senicai járásból kommu­nisták indultak el Častkovra, hogy ott helyesen irányítsák a falu építé­sét. A szövetkezet megalakulásáról volt szó. Párttagok látogattak el a CSISZ vezetőségébe s beszéltek a szö­vetkezetről. És ez érdekelte a fia­talokat. Oj élet lesz a régi helyett, apró mezsgyék helyett nagy táblák, az ekébe fogott teheneket felváltja a traktor s új kapcsolatok létesülnek az emberek között. Ez a kérdés na­pirendre került a tagsági gyűlésen is. Késő este volt, de még tárgyal­tak a fiatalok. A fiatalok látni is akartak. Ezen is segítettek a kom­munisták. Alig pár napra a gyűlés után hetven fiatal ment a járás fal­vaiból — Častkovból harmincan — a ružindoli EFSZ-be látogatóba. Várat­lanul érkeztek, de az ottani elvtársak szívesen beszéltek a szövetkezet eredményeiről. A látottaknak nagy hatása volt. A CSISZ-tagok az EFSZ legjobb agitátorai lettek a járásban. A párttagokkal közösen látogatták a földműveseket és terjesztették a szö­vetkezeti gondolatot. A kommunisták munkája az ifjúsággal nem volt hiá­bavaló. Fáradságukat siker koronáz­ta. Ez év tavaszán megalakult Čast­kovon és még több faluban az EFSZ, melyben nem kicsi része volt az ifjúságnak. Ugyanígy volt ez sok más faluban is. Például Jamníkon, Inovcén és má­sutt. Büszkén állíthatjuk, hogy a párt aktív segítségéve! nem egy falusi CSISZ-szervezet állt az EFSZ bölcső­jénél. Ezekben a napokban újabb szakasz kezdődik a CSISZ életében. Szeptem­ber 15-től megkezdődnek az évzáró gyűlések és a konferenciák. Több mint 3200 falusi CSISZ-szervezet tag­sága értékelni fogja a munkáját. Az évzáró gyűlések jelentőségét még jobban kidomborítja, hogy ezek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója megünneplésének ide­jén folynak le. E nagy évforduló tisz­teletére a CSISZ-szervezetek újabb kötelezettségvállalásokat tesznek az évzáró gyűléseken. §U|ogy az évzáró gyűlések meny­R[fi nyire fogják teljesíteni kül­detésüket, az sokban attól függ, mi­lyen segítséget nyújtanak a CSISZ­nek a párttagok és pártszérvek. A pártszervezetek segíthetnének a CSISZ-nek a hibák feltárásában, a .beszámolók és határozatok előkészí­tésében. Különösen nagy segítséget nyújthatnak a pártszervezetek az új CSISZ-vezetőségek megválasztásában. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják, hogy általában a déli járásokban ke­vés fiatal párttag és tagjelölt van megbízva a CSISZ funkcióival. A nagymegyeri járásban 212 CSISZ vezetőségi tag közül csak 21 a párt­tagjelölt vagy tag. Az ógyallai já­rásban 180 közül 12, a rimaszombati járásban 375 közül 30, a tornaijai járásban 258 közül 35, és így me­hetnénk tovább. Ennek egyik oka az is, hogy a pártszervezetek sok he­lyen nem gondoskodnak megfelelően arról, hogy a CSISZ legöntudatosabb tagjait felvegyék a párt tagjelöltjei sorába. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy falvainkon sok. a fiatal, lelkes dolgozó. Bízzon meg a párt a CSISZ falusi vezetőségében való munkával fiatal kommunistá­kat, idősebb, katonaságtól hazatérő elvtársakat, akiket szeret az ifjúság és akiknek tekintélyük van a fiatalok körében. A pártszervezetek aktív tá­mogatása még határozottabbá, ered­ményesebbé teheti a falusi CSISZ­szervezetek munkáját. Az ilyennemű segítség további lépés lesz előre ah­hoz, hogy az Ifjúsági Szövetség min­den tagja aktívan vegyen részt fal­vainkon a szövetkezetek építésében. SzigI Ferenc, A CSISZ Szlovákiai Központi Bizott­sága mezőgazdasági osztályának vezetője Szlovákiában 41 járás teljesítette a gabonabegyűjtés tervét (ČTK) — Szeptember 13-ig Szlová­kiában a tervezett gabonamennyiség 89,8 százalékát gyűjtötték be. A gabonabegyűjtés tervét az egyes kerületek a következőképpen teljesítik: Kassa 105,1 százalék, Prešov 100,8 szá­zalék, Banská Bystrica 100,1 százalék, Žilina 92,5 százalék, Bratislava 83,6 százalék, Nyitra 83,5 százalék. • 1957 első félévében Szlovákiában a népművelési intézmények kezdemé­nyezésein több mint 9 millió lakos vett részt. Szlovákiában összesen 2674 nép­művelési kör, számos népművelési ház és kultúrotthon működik. A községek és városok 80 százalékában van nép­művelési intézmény. • A Magyar Főiskolások Művész­együttese pályázatot hirdet egy ifjú­sági induló szövegének megírására, amely az együttes zenés jeligéje vol­na. Terjedelem: 2:3 versszak, be­küldési határidő 1957. november 15. az együttes Bratislava, Jesenského 7. címére. A légjobb munkát jutal­mazzák. • Leonid Styepanovics Leonov író, a Szlovák Nemzeti Felkelésben a ,,Ma­gas-Tátra" partizánosztag volt pa­rancsnoka pénteken Bratislavábó! Prágába utazott. Jubileumi fivfurdulu elütt Szeptember elejétől a Csehszlovák­Szovjet Baráti Szövetség életében je­lentős események folynak, a járási konferenciák. Számos szervezetben már a múlt hét szombatján és vasárnapján megtartották a járási konferenciákat, a mai és a holnapi nap folyamán pedig újabb 45 járásban gyűlnek össze a ba­ráti szövetség alapszervezeteinek kül­döttei, hogy mérlegeljék a szövetség előtt álló fontos feladatokat, amelyek az idén különösen nagy jelentőségűek. Hazánk népe a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jubileumi 40. év­fordulójának ünnepére készül. Ter­mészetes tehát, hogy a CSSZBSZ já­rási konferenciáinak legfőbb küldetése előkészíteni mindenütt a nagy évfor­duló méltó megünneplését. A Csehszlo­vák-Szovjet Baráti Szövetség nagy fe­lelősséggel tartozik azért, hogy az ünnepi évforduló hazánk minden fal­vában és járásában teljes mértékben kifejezze népünknek a Szovjetunió iránti szeretetét és háláját, kifejezze azt, hogy nálunk minden ember tudja, mit köszönhet a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomnak és a szovjet nép­nek, amely kommunista pártja vezeté­sével előkészítője és végrehajtója volt a világtörténelem legnagyobb ese­ményének. A csehszlovák-szovjet ba­rátság hónapjának — amelynek gaz­dag hagyományai vannak hazánkban és a két ország népei közötti törhetetlen barátság és szövetség manifesztációjá­vá vált minden évben — ez idén még ünnepélyesebbnek, még nagyobb mé­retűnek, gazdagabb tartalmúnak kell lennie, hogy ezzel is dokumentáljuk a jubileumi évforduló jelentőségét, azt, hogy népünk megingathatatlanul hű a Nagy Október örökéhez. A CSSZBSZ idei járási konferenciái egyúttal a szövetség 1957. október 19—20-án megtartandó országos kong­resszusa előkészítésének legfontosabb szakaszát is képezik. A kongresszussal veszik kezdetüket a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jubileumi évför^ dulójának fő ünnepségei. Október 19­én tartják meg Prágában a csehszlo­vák-szovjet barátság estéjét, ahonnan elindul a Béke és Barátság Stafétája a szovjet határ felé, hogy átadja a szovjet népnek a népünk barátságát és szeretetét kifejező üdvözleteket és jókívánságokat. A CSSZBSZ járási konferenciáin a küldöttek sok szép eredményről szá­moltak és számolhatnak be. Az idén jelentősen fellendült a szövetség te­vékenysége, a szervezetek munkáját a legtöbb helyen gazdag kulturális és politikai tevékenység jellemezte. Tíz­és tízezer ember részvételével száz és száz előadást rendeztek, legnagyobb részt a szovjet emberek életéről, a Szovjetunió megismertetése céljából. Különösen nagy népszerűségnek ör­vendtek a Szibéria — a jövő országa című előadássorozatok, amelyek ennek a gazdag országnak az utóbbi évek so­rán elért hatalmas fejlődését szemlél­tették és ismertették a jövő nagy le­hetőségeit. Ezenkívül a CSSZBSZ szer­vezetei és tagjaik sok száz egyéni és kollektív kötelezettségvállalással ké­szültek a Nagy Október évfordulójá­nak megünneplésére. Ezeknek teljesí­téséről a mostani járási konferenciá­kon büszkén számolhatnak be. A nyit­rai kerületben pl. 163 kollektív felajánlást tettek az alapszervezetek többek között a mezőgazdasági mun­kákban való segítségre, a város- és faluszépítési akcióban való részvétel­re és a szövetség taglétszámának bő­vítésére. A vállalások teljesítése során több ezer brigádórát dolgoztak le, 15 új szövetkezeti tagot nyertek meg a falvakon, a CSSZBSZ munkájába pedig több mint 3200 új tagot kapcsoltak be. Az idei járási konferenciák, amelyek számot vetnek az eddigi eredmények­kel, váljanak a további még sikere­sebb munka előkészítőivé. (g—1) A Központi Szakszervezeti Tanács népgazdaságunk feladatairól tárgyait Szeptember 12-én Prágában megkez­dődött a Központi Szakszervezeti Ta­nács kétnapos teljes ülése. A Forra­| dalmi Szakszervezeti Mozgalom felada­í tairól a népgazdaság fejlesztésében 1 František Zupka, a KSZT elnöke szá­| molt be. Bevezetőül értékelte a szakszerveze­| teknek a KSZT teljes ülése után ki­I fejtett tevékenységét. A KSZT ülése a j CSKP KB februári ülése alapján akkor kitűzte az FSZM feladatait. Beszámolója további részében meg­említette azokat az eredményeket, amelyeket a dolgozók a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 40. évfor­dulójának tiszteletére indított szocia­lista munkaverseny fejlesztésével ér­tek el a népgazdaságban. Zupka elvtárs nagy figyelmet szen­telt a szocialista mezőgazdaság meg­szilárdításának. Kijelentette, hogy a KSZT elnöksége annak idején határo­zatában a szakszervezetek kötelessé­gévé tette, hogy konkrét és hatékony segítséget nyújtsanak a mezőgazda­ságnak. Éppen most, midőn a földte­rületeknek már több mint 56 százaléka a szocialista szektorba tartozik, a mun­kás-paraszt szövetség megszilárdítása érdekében minőségileg fokozni és el­mélyíteni kell a mezőgazdaságnak nyújtott segítséget. „A gazdálkodásunkban elért ered­mények még jobbak lehetnének — mondotta Zupka elvtárs —, ha nem adódna elő néhány egészségtelen jelen­ség, amely komoly károkat okoz ne­künk. Mindenekelőtt a műszakok ki­hagyására gondolok, ami nagy értéket vesz el a közös asztalunkról." Hogy milyen kedvezőtlen gazdasági hatással van a műszakmulasztás a ter­melési feladatok teljesítésére és a munkatermelékenység növelésére, abból is látható, hogy ez év első felében na­ponta kb. 248 ezer alkalmazott hiány­zott a munkából. A műszakkihagyások munkaképtelenséggel indokolt nagy száma a betegsegélyek fokozott kime­A csökkent munkaképességű személyek foglalkoztatása A régi társadalom egyszerű embereinek állandó, gyötrő gondja volt: „Mi lesz velem, ha tartósan megbetegszem, ha elhagy erőm, ha megöregszem?" E kérdésekre a múlt j kemény választ adott: csupán a tel­| jes erejű dolgozó juthatott munká­hoz, kenyérhez. A munkaadó kedve szermt válogathatott az emberekben, hiszen a munkanélküliek végtelen tar­talékserege állandóan bebocsátásért dörömbölt az üzemek kapuin. A nagy átalakulások mai korsza­kában az események tömkelege nem eovszer eltakarja előlünk a jelentős változásokat. Igy vagyunk például az ; úgynevezett egészségügyi rehabili­i tációval is, holott a dolog közvetle­nül vagy közvetve ezreket érint és | érdekel. A rehabilitáció ugyanis a | legcélravezetőbb út ahhoz, hogy tár­! sadalmunk végre igennel felelhessen a betegeknek, rokkantaknak arra az égető kérdésére; hasznos, dolgozó és rendesen kereső tagja lehet-e a kö­zösségnek az a személy is, amely születési fogyatékosságban szenved, j avagy sérülés, baleset vagy betegség : folytán tartósan, esetleg hosszabb időre megrokkant, vagy akit talpra­állítottak ugyan súlyos bajából, de a régi, nehezebb munkát már nem foly­tathatja, mert ezzel komolyan veszé­lyeztetné egészségi állapotát. íme, mily sok gyökere van a re­habilitáció problémájának! S köztük a legmélyebb, a legemberibb: vissza­adni a munkát, a kenyeret, az önbi­zalmat s az életkedvet a testileg esettebbeknek is. A rehabilitált dol­gozó így megszabadul a testi tétlen­séggel járó sok-sok lelki gátlástól. Ismét lesz célja, értelme az életének, emelt fővel fcglalhatja el helyét csa­ládja körében, nem érzi magát a kö­zösség eltartottjának, ugyanakkor pedig a társadalom visszanyer egy munkaerőt, ami komoly népgazdasági érdek, hiszen a köztársaságnak min­den dolgos kézre szüksége van. Nálunk a z Egészségügyi Minisz­térium törődik a rehabilitációval. A kladrubyi korszerű intézetről do­kumentum film is készült. A Ma­rianské Lázne-i hasonló, de kisebb ir'-ézetben ma meggyőződtem ró­la, hogyan tanult meg egy balese­tet szenvedett gépkocsivezető ízléses, mesteri kézi szőnyegszövést. A csökkent munkaképeségű szemé­lyek foglalkoztatásáról a nemzeti bi­zottságok munkaerőügyi osztályai gondoskodnak. Ezt azért célszerű tudni, mert a munkába állítandók, illetve visszahelyezendők elég nagy számát tekintve — ha családtagjai­kat is figyelembe vesszük — valójá­ban sckak ügyéről van szó! Figye­lembe kell venni, hogy a rehabilitá­ció nem csupán az ipari munka te­rületén történő elhelyezkedésre vo­natkozik, hanem az értelmiségiekre, sőt a mezőgazdasági dolgozókra is. Az Első ötéves Terv šumperki üze­mében világtalan dolgozó látja el a telefoinkÖ7"ont munkáját, keze ügye­sen és pontosan mozog, munkájá­val meg vannak elégedve. J. Šedlivý elvtárs — így hívják —. szívesen rítésében tükröződik vissza. Egyedül az első félévben 203,5 millió koroná­val több betegsegélyt fizettünk ki, mint amennyit a költségvetés előirányoz. Zupka elvtárs beszámolója végén a jelenlegi nemzetközi helyzetet jelle­mezte. * * * A Központi Szakszervezeti' Tanács pénteki ülésén a vita befejezése után határozatot fogadtak el a CSKP KB februári plenáris ülésén kitűzött fel­adatok teljesítésének ellenőrzéséről. A határozat elrendeli, hogy a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom szerveze­tei és szervei a legnagyobb figyelmet fordítsák a Nagy Októberi Szocialista­Forradalom 40. évfordulója tiszteleté­re tett kötelezettségvállalások teljesí­tésének ellenőrzésére. A plenáris ülés jóváhagyta a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom gazdasági beszámolóját az 1956. évre vonatkozóan és a Köz­ponti Szakszervezeti Tanács összetéte-' lében egyes változásokat hozott. végzi dolgát. Sőt a szakszervezeti üzemi bizottság segítségével több más, azonos bajjal sújtott társát is betanította. Az említett üzem véd­nökséget vállalt az olcmouci kerület azon világtalanjai felett, .akik tele­fonközpontokban óhajtottak dolgozni. A védnökség eredménnyel járt és ma már több vak szeretettel teljesíti hivatását az olomouci kerület üze­meinek telefonközpontjaiban. A csökkent, illetve változott mun­kaképességű személyek a nemzeti vál­lalatokban, hivatalokban, gazdaságok­ban és szövetkezetekben olyan orvcsilag ajánlott és kijelölt munka­helyekhez jutnak, amelyek egészsé­güket nem veszélyeztetik. Azonkívül működnek már olyan üzemek is, (mint például a vakok, rokkantak szö­vetkezetei), amelyek kizárólag vagy nagyrészt csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztatnak. Végül in­tézkedések történtek, hogy a szociá­lis otthonokban elhelyezett gondozot­tak foglalkoztatását is biztosítsák. Azt hiszem, nem sok magyarázatra szo­rul, hogy a mai szociális otthonok nem hasonlíthatók össze a régi sze­gényházakkal, amelyeknek szerencsét­len lakói a hét bizonyos napján (Lo­soncon pl. pénteken) koldusként jár­ták vé"'- a várcst. A rehabilitációt a mai társada­lom nem a régi módon, nem az utca­sarkon csörgetett gyűjtőperselyekkel, hanem a népi állam irányító és tá­mogató intézkedéseivel oldjr meg. A szocialista állam ebben a munká­ban a szakszervezetekre, az üzemi orvosokra és a korszerű munkaegész­ségügyre támaszkodik. Szily Imre. ŰJ SZÖ 2 1957. szeptember 14.

Next

/
Thumbnails
Contents