Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-13 / 255. szám, péntek

Válasz az -olvasónak > t „MI LESZ VELÜNK? u „Miről írjunk?" — írja és kérdezi ®fl.y Nyitra környéki olvasónk szer­kesztőségünkhöz küldött levelében. Ám rögtön választ is ad, mert le­velét így kezdi: „Talán arról, hogy mi lesz, ha belépünk az EFSZ-oe. Epv kis felvilágosítást, hogy miképp lesz jutalmazva a földművesek mun­kája, mert különféle kósza hírek járják a falunkat. Pedig jól tudjuk, hogy mindez nem igaz. Mert a jobb munkától csak jobb életet lehet vár­jii. Látjuk ezt a mi falunkban is, ná­lunk is van EFSZ. S talán nagyobb hízott sertést öltek, mint akármelyik magángazdálkodó. De sajnos, a rém­hírek ellen nehéz dolgozni. Mert ahogy nálunk mondják: a rossz hír előbb megy, mint a ió." így és ennyi a levél, s végül ol­vasónk még azt kéri: írjunk ezekről a kérdésekről, imivei azok felvetése és tisztázása nagyban megkönnyíte­né a földművesek megnyerését a szövetkezeti gazdálkodás számára. Nézzünk hát szembe a felvetett kérdéssel, adjunk választ arra, „mi tesz, ha betépünk az EFSZ-be". Mert nemlétezőnek tekinteni az embe­rekben felmerülő kételyeket, vagy pedig úgy vélni, hogy a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás előnyei oly világosan állnak minden földművelő előtt, mint a kétszer kettő négy, hiba volna. Sőt, helytállóbb talán azt mon­dani, hogy a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás előnyei vitathatatlanok az eqyénileg gazdálkodó földművesek e'lőtt, azokat senki kétségbe nem vonja. Ámde mégis kételyek támad­nak és vannak, mivel az ember olyan természetű, hogy ha valami újról és szokatlanról van szó, akkor bár lát­hatja és érzékelheti az újat, a szo­katlant és az általa ki nem próbáltat, mégis arra gondol, azon töpreng és feltételez, hogy de ha mégsem így lesz, akkor aztán mi történik, ho­gyan lesz? Ha még hozzávesszük azt is, hogy a földművesekben támadt esetleges kételyeket minden lehető módon táiplálja a reakció, akkor tel­jesen érthetővé és indokolttá válik, hogy még ma is, amikor tíz- és száz­ezernyi paraszti család élete és va­lósága bizonyítja és hirdeti a szö­vetkezeti gazdálkodás hogyanját és mikéntjét, egyes helyeken még min­dig felbukkan a kérdés: mi lesz ve­lünk, ha belépünk az EFSZ-be 1? S a képtelen rémhírek: „nem lesz mi f enni", „sokat fogunk dolgozni", meg jnás ehhez hasonlók. Persze másként festenek és hatnak az ilyen hírek, így leírva, a nagv nyilvánosság elé tálalva és megint másként, ha szájról-szájra, meg ház­ról-házra járnak, suttogják 'és az ellenőrizhetetlen messzivel „igazol­ják" őket, s ha bármilyen valószí­nűtlennek is tűnnek az emberek előtt, mégis nem egy emberben a döntés előtti tépelődésében felbukkan a kétely: ki tudja, hátha így lesz m'égis? Orvossága: nemcsak a cáfo­lat és az érvelés, .hanem még inkább a nyilvánosság. Mert ami suttogva bizonyos súlyt és jelentőséget kap­hat, nevetségessé és ostobasággá vá­lik a nyilvánosság előtt. Ezért tette helyesen olvasónk, hogy megírta ész­revételeit s ezért adjuk azokat a nyilvánosság elé. Ne mi cáfoljuk és bizonyítsuk e kósza hírek képtelen­ségét, hanem maga a valóságos élet és az a tíz- meg százezernyi szö­vetkezeti tag, akiknek élete éppen a legmeggyőzőbb bizonyítéka a kósza hírek valótlanságának. De a légből kapott hírek ostobasá­gainál sokkal fontosabb s indokolt a kérdés-feltevés, as magyarázatké­rés: mi lesz velünk, ha belépünk az EFSZ-be, miképp lesz jutalmazva a földművesek munkája? Ez már rea­litás, mert hiszen a földműves tudni akarja — és joggal s több oldalról nyert imformáció alapján —, hogy minek vág neki és mit várhat a szövetkezeti gazdálkodástól. Ebben a kérdésben eloszlatni a kételyeket el­sődleges feladat s arra kell töreked­ni, azt kell elérni, hogy az emberek­ben a kételyeket a bizalom váltsa fel. Mi az hát, ami a szövetkezetbe való belépés fölött töprengő földművest elsősorban is érdekli és érinti? Bár olyan dolgokról és kérdésekről van szó, amelyek a szövetkezeti, mozga­lom kezdete óta ezerszer felvetődtek, s kaptak megfelelő magyarázatot és felvilágosítást, mégis, nem árt, sőt szükséges, hogy ezeregyedszer is ír­junk róluk. Hogyan lesz a szövetke­zetben a munka jutalmazva? Hogy és miképp történik a jövedelem el­osztása? Ez a legfontosabb. A szö­vetkezetben mindenki úgy részesül a jövedelemből, ahogyan és amennyit dolgozik. Hogyan, mi módon történik ez? A munkaegység által. Mi a mun­kaegység ? A különféle munkák be­sorolása egyes kategóriákba, hogy ez vaqy az a munika mennyit ér. Például: a szövetkezet taggyűlése úgy határoz, hogy egy magyar hold rét kaszálásáért két munkaegység jár. Tíz tehén állandó gondozásáért, — etetéséért és fejéséért, — napi egy munkaegység. Egy hold kukorica sarabolása Vi munkaegység, egy hold cukorrépa betakarítása 15 munkaegy­ség.. És így tovább a munkák min­den fajára a helyi adottságoknak megfelelően. Szóval a szövetkezeti tag tudja, hogy milyen munkáért hánv munkaegységet kap. Mennyit ér a munkaegység? — ez a soron követ­kező kérdés. Erre csak a követke­ző kérdéssel lehet válaszolni: ho­gyan gazdálkodik a szövetkezet, mennyi a szövetkezet tiszta jöve­delme?'' Mert végső soron nem az dönti el és nem az határozza meg a munkaegység tényleges értékét, hogv a szövetkezeti közgyűlés az év elején mennyiben állapítja azt meg, mivel ez csak jámbor óhaj marad, ha a szövetkezet rosszúl, vagy gyengén gazdálkodik. Azt kell n'ag.yon is nyíl­tan és egyértelműen megmonüani, hogy a szövetkezeti tagokat nem az állam fizeti, nem a bank adja a .pénzt, a bank is csak abból ad, ami a szövetkezet folyószámláján van, hanem, hogy a szövetkezet abból fi­zet, amit termel és értékesít, s hogy a munkaegység annyi koronát és annvi kiló búzát meg más egyebet ér, amennyire a szövetkezet jövedelmé­ből futja. Ezért és ennélfogva mond­juk: a szövetkezeti tag saját magá­nak, a saját zsebére gazdálkodik, egyéni érdekei és boldogulása elvá­laszthatatlan a többiek, az egész szövetkezet sorsának alakulásától. így, sőt sokkal részletekbemenőbben | vehetnénk most már sorra a további | kérdéseket, mindazokat, amelyeknek § megmagyarázása átfogó képet ad a | szövetkezeti gazdálkodásról, a szö- § vetkezeti tag jogairól és kötelességei- ? •röl. Ámde mindennek megírására egy § egész újság is kevés volna, — hol = találjanak és kapjanak hát választ = kérdéseikre és kételyeikre a föld- | művesek? Ogy véljük, nem tévedünk, = ha azt mondjuk, hogy a falusi párt- | szervezetek, az agitátorok és a nem- | zeti bizottságok a földművesek kö- | rében végzett felvilágosító és meg- | győző munkájuk során nemigen hasz- = nálják az egyik legfontosabb agitá- | ciós eszközt: a szövetkezeti alap- | szabályzatot. Mert a földműveseknek | r.e csak azt bizonyítsuk, hogy a szö- § vetkezeti gazdálkodás többre képes, = mint a kisparaszti egyéni gazdaság, § hanem — mint olvasónk levele is = bizonyltja — a földművesek arra is § vhlaszt várnak, hogyan és miként ­lesz, ha belépnek a szövetkezetbe. | Mikér.v jutalmazzák a tagok munká- | ját, csak egy kérdés. De épp így ér- | dekli a belépni akarókat az is, hogy i mi lesz a földjükkel, mi lesz a há- § zukkal, kertjükkel, a gazdasági fel- = szereléssel és az állatokkal, tarthat- | nak-e tehenet, disznót, baromfit, § honnan lesz ezeknek eleség, — mind | mind olyan kérdés, amelyek a föld- | művesekben — szükségszerűen — " felvetődnek, azokra kielégítő választ | várnak, s amelyekre a legkielégítőbb = választ az alapszabályzat egyes pont- ­jai adják. | Ám amikor a szövetkezeti alapsza- | hályzat felhasználásának szükséges- § ségére és fontosságára rá mutatunk = ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy 1 ezzel az Üj Szó elzárkóznék az ilyen | irányú kérdések megmagyarázása I elől. Lapunk hasábjai bármikor olva- ­sóink rendelkezésére állnak s min- = den, a szövetkezeti gazdálkodással | kapcsolatos kérdésre tőlünk telhető | magyarázatot és felvilágosítást adunk. = Azon a véleményen vagyunk — mint i aLóbodaki olvasónk levele is bizo- = nyitja —, hogy az egyes emberek ál- jjj tal felvetett kérdésekre adott vá- = iaszban sok más ember is feleletet § kap az őt érdeklő vagy nyugtalanító § kérdésekre. Célunk pedig éppen az, " hogy a földművesekben felmerülő | kérdések tisztázásával a magunk | módján mi is hozzájáruljunk a szö- § vetkezeti gondolat teljes győzelmé- i hez. 1 (b) 1 M Mt WMM WItI MI Mi m Wt Wt tH tt MI W MII t | Négy új szövetkezet | egy nap alatt | Szeptember hetedikén négy új = szövetkezet alakult a füleki járás- | ban; Füleken 45 taggal 587 hektáron, = Csornán 63 taggal 539 hektáron, Fe- | ketepatakon 48 taggal 342 hektáron, | valamint Sátoros bányatelepen, ahol m minden dolgozó paraszt belépett a | közösbe. | Ezenkívül előrehaladt a szövetkezet | ügye Tajtiban, Ragyolcon, Püspöki- = ben, Almágyon és Ajnácskőn is. 1 Lóska Lajos, Fülek. | Ismét meglepetés az I. ligában Baník Kladno—Dukla Pardubice 4:0 (2:0) Az I. liga harmadik fordulójából el­maradt Baník Kladno— Dukla Pardubi­ce-mérkőzést hétezer néző látta Klad­nón. A honi együttes Hábera sérülése miatt változtatott szokásos összeállí­tásán, s a következő összeállításban vette fel a küzdelmet: Prošek — Koz­lík, Kofent, St. Bacílek — Tesárek, Rys — Solc, Bíba, Kuchler, Lukavský, Böhm. A bányászcsapat az egész mér­kőzés alatt némi fölényben volt. És mindjárt az első percekben Rys két góljával 2:0-ás vezetésre tett szert. A bányászcsapat továbbra is uralta a pályát, de a csatárok nem voltak képe­sek újabb gólt elérni. Szünet után a Baník együttese még fokozta fölényét, s újabb két gólt ért el. A Dukla együt­tese az egész mérkőzés alatt csak kö­zepes teljesítményt nyújtott, s főleg csatársora bizonyult gólképtelennek. A bányászegyüttes ezen győzelme még nem elegendő ahhoz, hogy elkerüljön a bajnokság utolsó helyéről. Jelenleg 11 pontja van. A bajnokság állása: 1. SI. Bratislava 16 10 2 4 2. Sp. Sokolovo 16 9 4 3 3. Dukla Praha 16 8 4 4 4. Tatran Prešov 16 8 5. ČH Bratislava 16 5 6. RH Brno 7. Dyn. Praha 8. Dukla Pard. 9. Sp. Trnava 10. Baník Ostr. 11. Hr. Králové 12. Baník Kladno 16 16 16 16 16 16 16 36:17 22 38:21 22 27:21 20 22:22 18 29:21 17 22:23 15 25:30 15 24:42 14 16:19 13 19:29 13 25:38 12 35:35 U Megkezdődött az országos öttusa-bajnokság Topoľčankyban 13 versenyző részvé­telével bonyolították le az országos öttusa-bajnokság első — lovagló számát E versenyszámban a fiatal bratislavai Pešák győzött, aki 1 p 23 mp alatt tet­te meg a 4000 méteres távot. Telje­sítményéért 1011 pontot kapott. Pe­šákon kívül Trohár, Drábek és Jursig büntetőpont nélkül teljesítették e ver­senyszámot. Černý olimpiai versenyző a harmadik akadály után letért a pá­lyájáról, amiért 240 büntetőpontot ka­pott. Az első versenyszám után az egyéni küzdelemben első Pešák 1011 ponttal, második Troháŕ 998 ponttal, harmadik Drábek (mindketten Prága) 993 ponttal. A csapatversenyben első Žižka, Bra­tislava II. 2728 ponttal, második Prá­ga, harmadik Žižka, Bratislava I. Az országos öttusa-bajnokság további négy versenyszámát Bratislavában fog­ják lebonyolítani. Több nemzetközi labgarúgó-mérkőzést vezetnek a csehszlovák bírák Mint már tegnapi számunkban kö­zöltük, Obtulovicsot Moszkvába hívták nemzetközi labdarúgó-mérkőzések ve­zetésére. További csehszlovák játék­vezetők is meghívást kaptak nemzet­közi találkozók vezetésére. Vlček e hó végén Angliában az Anglia „B"—Bulgá­ria „B" nemzetközi találkozót vezeti. A Macko, Vrbovec, Pacovský játékve­zetői hármas novemberben Szófiában a Bulgária—Norvégia világbajnoki selej­tezőt irányítja. Ugyanakkor a Galba, Korelus, Machoň hármas a Gwardia Warsawa—Wismut Kari Marx-Stadt Európa-kupamérkőzést vezeti. t Saját erejükből építenek istállót Kihasználják a helyi anyagforrásokat Kétféle játékvezető van: ügyes és ügyetlen. Az ügyetlen tragikusan veszi, ha egy-egy döntése után tüntet ellene a közönség, ujjat húz az izgatott tömeggel, odaáll eléje, és megfenyíti a hangoskodókat, hogy hagyják abba, különben kiürítteti a nézőteret. Lát­tunk már hasonlót és a vége az lett, hogy a játékvezető sürgősen vissza­vonult a pálya belsejébe és tovább ve­zette a félbeszakított játékot. Az ügyetlen játékvezető meghallja, ha bizonyos stadionban azt bömböli fe­léje az ezerfejű cézár, hogy „kifelé a bíróval!" Még képes és valóban ott­hagyja a pályát. A múltban tanúja voltunk ennek is. Es mi lett a vége? Bizony szomorú volt. Perceken belül közkinccsé vált a labdarúgó-bajnokság alapvető szabálya és mindenki minden­ki ellen harcolt. Félelmetes látványt nyiíjtott.., Az ügyetlen játékvezető vitatkozik a játékosokkal, felemelt mutatóujjal meginti őket, lesállást jelez, amikor nincs, de amikor van, néma marad a sípja. Az ügyetlen játékvezető_tehát a szabályok helytelen alkalmazásával mindent elkövet, hogy elrontsa a mér­kőzést, ami rendszerint sikerül is neki. A különbség Egy évvel ezelőtt még egyénileg, tehenekkel, lesoványodott lovakkal kezdték meg az őszi munkákat Nagy­kürtös parasztjai. A szárazság miatt kemény hantokat forgatott fel az eke, s a gyenge igavonókkal csigalassúság­gal folyt a talajelőkészítés. A rozs és a búza ezért későbben..került a földbe s a be'állt kedvezőtlen őszi időjárás következtében a vetés hajtásai sem tudtak elbokrosodni. Ennélfogva ne­hezen vészelte át a gabona a hideg telet. Tavasszal persze fejtrágyázással kellett volna nagyobb feilődésre ser­kenteni a gabonaneműket, de ezt a munkát a kis- és középparasztok csak icen kevés százalékban végezték el. így természetesen a termés sem volt olyan, hogy megtéríthette volna a pa­rasztok fáradozásait. Ezzel szemben a jól gazdálkodó környékbeli szövetkezetek, Nyényén, Zsélyen, sőt mondhatjuk Alsósztrego­ván is — kihasználva a közös össze­fogás kínálta lehetőségeket — egy­szerannyi termést értek el hektáron­ként, mint az egyénileg gazdálkodók Nf>""kürtösön. Bőven jutott gabonából a tagoknak, de a szövetkezetnek is maradt a 25 mázsás átlagból. Ezek a hírek gyorsan elterjedtek a faluban és több középparaszt tett összehasonlítást a közös és az egyéni gazdálkodás eredményei között. Har­minchat kis- és középparaszt elhatá­rozásából így jött létre néhány hét­tel ezelőtt Nagykürtösön a szövetke­zet, ahol most a traktorok dohogásá­tól hangos a határ. Ezüstös színben csillogó ekék szántják, törik fel az ezelőtt hasznavehetetlen 10 hektárnyi legelőt. Az új szövetkezetnek az őszi mun­kákon kívül azonban más, komolyabb gondjai is vannak. Ez az állatok össz­pontosítása, amelyek még eddig saját gazdáik istállóiban, szerteszét a falu­ban vannak elhelyezve. A nagykürtös gazdálkodók azonban arra töreksze­nek, hogy mielőbb közös istállóban helyezzék el az állatokat. Dehát ho­gyan, hiszen nincs olyan megfelelő nagy helyiség, ahová minden előzetes munka nélkül bekötözhetnék az álla­tokat? Az igaz, hogy pillanatnyilag nem áll rendelkezésükre kész istálló, de az­ért van lehetőség az állatok elhelye­zésére. Rackó József, a szövetkezet fiatal agronómusa a következő javas­latot terjesztette a taggyűlés elé: — Nem várhatunk addig az össz­pontosítással, míg az új istálló elké­szül: A szövetkezet csak akkor lesz jól gazdálkodó, jövedelmező szövetke­zet, ha mielőbb egyhelyre összponto­sítjuk az állatokat. Ezért javaslom, hogy még az anyagszállítás előtt fog­junk hozzá egy ideiglenes istálló épí­téséhez. A szükséges kőmennyiséget közelről, saját magunk is kitermel­hetjük. Nyerstéglát is készíthetünk. A tetőt pedig kátrányos papírral is helyettesíthetjük. Ezt az egész mun­kafolyamatot pedig saját magunk is elvégezhetjük. A javaslathoz többen hozzászóltak, kiegészítették és kölcsönösen meg­egyeztek abban, hogy hozzáfognak az istálló építéséhez. Ezzel az eljárással a nagyjíürtösi EFSZ tagjai, miután maguk végzik el az építés munkáit, kettős előnyt érnek el: a szövetkezet tagjai kapják meg az erre a munkák­ra előirányzott pénzösszeget, másod­szor viszont a közös állattenyésztés bevezetésével mindjárt bevételekre tehetnek szert. Ezt a kezdeményezést más új szö­vetkezetekben is folytathatnák, hiszen az állattenyésztési termelés megszer­vezésétől függ, hogy milyen eredmé­nyesen gazdálkodik majd az EFSZ. —th— Péntek, szept. 13. | A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA: | Hviezda: Orvos a.házban (angol) 16, | 18.15, 20.30, Slovan: Hannibál tanár úr | (magyar) 16, 18.15, 20.30, Pohraničník: ? Az eset még nem fejeződött be (cseh) i 16, 18.15, 20.30, Praha: Švejk. 3 derék ? katona (cseh) 10, 12.45, 15.30, 18,15, | 21, Metropol: Ördögi szépség (francia) | 16, 18.15, 20.30, Dukla: Az egymillió | fontos bankjegy (angol) 18, 20.15, i Lux: A koldusdiák (német) ľ\ 18.15, = 20.30, Palace Luise és Lőtte (német) 1 16, 18.30, 20.30, Liga: Az egymillió = fontos bankjegy (angol) 16, 18.15, 5 20.30, Liga: Diadalmas szárnyak (cseh) | 14, Máj: A kikötő fia (svéd) 18.15, - 20.30, Pokrok: A föld alatti Ogyesszá­| ban (szovjet) 17.45, 20.15, Iskra: Az | az átkozott pénz (jugoszláv) 18, 20, = Kultúrpark: Kenyér, szerelem és fan-. | tázia és Kenyér, szerelem és félté­= kenység (olasz). 19.30, _ 1 A BRATISLAVAI SZÍNHÁZAK | MŰSORA: | Nemzeti Színház: Jowialski úr (19), § Hviezdoslav Színház: Értelmiségiek Felingerii maga ellen a nézőket, a játé­kosokat, s ha lehet, még a partjelző­ket is. Mérkőzés után pedig arról pa­naszkodik, hogy jaj, de igazságtalanok vele szemben, mindenki ellene van, pe­dig hát ó a megszemélyesített pártat­lanság. Nem vonjuk kétségbe. Éppen csak, hogy e dicséretes tulajdonsága nem nyilvánul meg. Mert ügyetlen. Mennyire más ezzel szemben az ügyes játékvezető. Neki aztán ordít­hatnak. Nagyothallónak bizonyul. A já­tékosokkal sem vitatkozik, nety fenye­geti a nézőket, hanem azt teszi, ami nemrég előfordult, amikor más hiá­nyában almával dobálta meg öt a kö­zönség. Erre a bíró felemelt egyet, megtörölte és jóízűen falatozni kez­dett. A nézőtéren pillanatnyi csend támadt. Aztán harsány kacagás tört ki. Egy csapással megváltozott a han­gulat és a mérkőzés végén nagy tap­sot kapott a játékvezető, az ügyes. Amihez hozzátehetjük, hogy megérde­melten ... (-i) • Imel: Sokol Imel—ČH Hurbanovo 2:0 (1:0), barátságos labdarúgó-mér­kőzés. A gólokat Kavačí és Boitör lőt­ték. (19), Üj Színpad: Katonaszerelem (19), Zenei Színház: Verdi: Nabuco (19.30)! A KASSAI MOZIK MŰSORA: Slovan: Az igazság útja, Űsmev: Karneváli éj (szovjet), Tatra: Juha (finn), Mladých: A • piros léggömb (francia), Partizán: Jan Roháč (cseh), Čas: Aktualitások. A KASSAI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA: Ma: Paganini (19), holnap: A qyer­mek (19). A KOMÁROMI MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ MŰSORA Ma: A furfangos diák (19.30 — So­morja), holnap: A furfangos diák (19.50 — Szene). TDÔJÄRÁS Továbbra is borús, esős idő, élénk nyugati szél mellett hűvös időjárás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15—18 fok. A hegyvidéken erős szél. ÜJ SZÖ" kiadja Szlovákia Kommunista Pártiának Közront; Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség Bratislava, Gorkého u. 10. sz., Telefon: 347-16, 351-17, 232-61. — főszerkesztő: 352-10, — főszerkesztő-helyettes: 262-77. — titkárság: 326-39. — sportrovat: 325 89. Kiadóhivatal Bratislava. Gorkého 8. telefon": 337-28 Ti.*'fiz?tési df i havonta Kčs 8,—. Terjeszti a Postí. Hirlapszolqálata Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda. Szlovákia Komm mista Pártia Központi A-73320 Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents