Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-12 / 254. szám, csütörtök

I Steiner Gábor életéről STEINER GÁBOR elvtársnak, az egykori kommunista szenátornak szeptember 9én volt 70. születési évfordulója. Miután születésnapról van szó, nem a koncentrációs táborban ért tragikus haláláról és annak borzalmas körülményeiről, hanem az életéről, álete egy-egy mozzanatáról és a párthoz való hűségéről fogunk szólni. Amit elmondunk róla, azt hiteles forrásból, Jolán lányától tudjuk. Mondanivalóját az a megindító tisztelet színezte és fűtötte, amit a nemes élmények tömege érlelt meg benne már gyermekkorában, és ami ma is élete alapját, gyökerét képezi. Steiner Gábor 1918 végén Budapesten a kommün kitörése előtt, mint nyomdászsegéd egész nap dolgozik, szabad idejét pedig a munkásmozgalomnak szenteli. A közelgő kommün vihara már érezteti előszelét, nagyon el van foglalva, de azért időt kereken visszautasította azzal hoov sjakít arra is, hogy kora reggel meg- ö a munkások, nem pedig a munka mosdassa, megetesse és felöltöztesse adók érdekeit képviseli s az a nvom három apró gyermekét mielőtt mun- da kapja meg a munkát, amelv a Ieokába megy, s a csöppségeknek Ielkere olcsóbban vállalja Iq

V aztán Snit™köti, hogy legyenek jók, engedelme- kívánsága természetesen nem t ľ sek, mert anyjuk súlyos beteg. sült, és Steiner Gábor rövidesen munl Hallatlan türelemmel es szivosaggal ka nélkül marad. Ehhez a csapáshoz Steiner Gáčor a feleségével és Lacival, legidősebb gyermekével Hallatlan türelemmel — ........... viseli el a családi csapásokat és zilált, még az is-hozzájárult, hogy két évre keserves helyzete ellenére rendet tud elítélik a munkásmozgalomban való teremteni maga körül s részt tud ven- aktív tevékenységéért. Az ítélet még - munkásosztály minden megmoz- nem jogerős, mert Steiner Gábor fellebez E válságos hónapokban sokat segítenek rajta a munkások és a parasztok. Különösen az utóbbiak; gyümölcsöt, zöldséget, lisztet és néha baromfit is hoznak ajándékba a családteljesen legyengült és súlyos vérszegénységben szenved. Hónapokig tartotta magánál, etette, itatta, amíg visszanyerte egészségét. És ez a Gőgh Simon elpusztult. 1944 vége felé Gőgh Simont és feleségét ni a munKasosztaiy uuiuu — dulásában. A kommün kitörésekor fe lesége állapota egyre rosszabbodik. Steiner Gábor kénytelen tehát feloszlatni háztartását, beteg feleségét és legkisebb gyermekét anyósához viszi, a két idősebb gyermeket pedig, Lacit iu

l,

lm ls IluíIli

m ajanueKoa a csaiaaés Jolit egy Budapest mellett fekvő nak. amely olyan szűkös viszonyok kis faluban, két parasztcsaladnal he- között él, hogy gyakran nélkülözi a lyezi el. . kenyeret is. Steiner Gábor jól tudja, A kommün első napjaiban Steiner '

10gy ezek a tisztaszívű munkások és Gábor kézenfogja két gyermeket es parasztok a saját szájuktól vonják gyalog indul el velük a falu fele. Az me

g. a

z önkéntes adományt, ezért úton azonban egy szekeres paraszt többször volt komoly nézeteltérése megállítja és igen barátságosan fel- asszonyával, akinek megtiltotta, hogy az szólítja, szálljon fel apróságaival a elvtársaktól bármit is elfogadjon, szekérre. Steiner elvtársnak nincs Mindez azonban nem használt, mert pénze, ezért vonakodik eleget tenni a a dolgozó nép bármiiyen elnyomott és felszólításnak. A paraszt erre derűsen szegény, ha adni akar. akkor olyan így szó! hozzá: kimeríthetetlenül gazdag, akárcsak az — Elvtárs, ki segítsen, ha mi elv- anya emlője, társak nem segítünk egymásnak? Az adományozók közé tartozott Persze ezek után nyomban igenybe Gogh Simon elvtárs, gútai kertész is vette a felajánlott segítséget és e nag/ So

k minden jóval látta el a nyomorszorultságban boldogan utazott célja g

ó Steiner-családot. Sőt, Gőgh elvtárs felé. Boldogan, ezt ismételten hang- a

zt j

S megtette, hogy magához vette súlyoznunk kell,, mert Steiner Gábor a

z egyik gyermeket, amikor látta, hogy a paraszttal való jelenetet soha az a s

zükös élelmezés miatt szervezete életben nem felejtette el. Élete során, teliesen lenvpnruilť ci'i 1,... ^ évek múlva is többször elmondta gyermekeinek és ismerőseinek, milyen öntudatosan visekedett az ismeretlen paraszt és hogy a párt, az elvtárs fogalma milyen tisztán él a dolgozó >CMC iclc wjjii JlmuiIl e

s i

elesege

[ nép szívében. Az a paraszt, aki bizo- a fasiszták elhurcolták és kivégezték nyára alig tudott írni olvasni, pontosan szükséges itt azt is megjegyezni hogy tudta, mit jelent az elvtársi segítő- Gőghnének műlába volt. Egyik lábát készség, az összefogás, a szolidaritás, cséplés közben vesztette el és Steiner Steiner Gábor az egység, az össze- Gábornak komoly küzdelmébe került fogás erejére tanítja gyermekeit. Meg amí

g Gőghné számára a szerencsétmielőtt az iskolába kerülnek, mar tud- lenség után járó csekély nyugdíjat ki ják, hogy az apjuk kommunista es a tudt

a harcolni. Szóval ezt a nyomorék szegények jobb életéért harcol. Ami- asszonyt hurcolták el és ölték meg kor a kommün bukása után a Steiner- a nyilasok. Igaz, meg kell adni Gőghcsalád Komáromba menekült, Joli lá- né igen aktív harcos volt és műlábával nya mindössze négy esztendős s ha többet tett a munkásosztályért mint .idegen emberek megkérdezték, hogy szaz más asszony ép lábbal ' kicsoda az apja, nem azt válaszolta, A Gőgh-házaspárt ugyanaz a sors nyomdász, hanem azt: kommunista. éri mint Steiner Gábort A különbséa AMIKOR LEGIDŐSEBB fia az első Csak annyi, hogy Steiner elvtársat két elemibe került, apja komolyan figyel- évvel előbb éri a tragikus halál a bumezteti, hogy ez a nap döntő fordu- chenwaldi koncentrációs táborban latot jelent az életében. Lelkére koti, Gyermekei 1942 szeptemberében teóvakodjék a hazugságtól, minden eset- hát születésnapja hónapjában kapják ben csak a tiszta igazsagot mondja tőle utolsó levelét, amelyben vígaszés segítse az iskolában gyöngébb isko- talja őket, de egyben megrázó módon latársait. Ezt úgy mondta, mintha ez búcsúzik is tőlük. Utolsó kívánsága a szigorú intelme az egesz életre szol- hogy születésnapján olvassák el Ady na. Egyébként nagy gondot fordít ar- Endre Anya és lánya című költeméra, hogy önállóságra nevelje gyerme- n

yét. keit. Nyíltan beszél velük mindenről, EGYFAJTA, tántoríthatatlan hűséga felvetett kérdésekre komolyan és g

el, szíve utolsó dobbanásáig a pártra szívesen válaszol. Hangjan megérzik gondol. Példás és harcos bátorsáq ielaz apai szeretet anélkül, hogy elké- i

e

mzi egész életét. Érthető hogy az nyeztetné őket. Ilyesmi nem is áll országos választások során'a munká módjában, hisz minden idejét a mun- Sok steinnr r.ähm-* H

dIÖHL- n-,.,* kások között tölti. A Steiner-család Komáromben igen szükös körülmények között él. öten laknak egy szobában, amelynek búsok Steiner Gábort jelölik országos képviselőnek. A választási csatát a Dárt segítségével Steiner megnyeri. Már országos képviselő, amikor perét - v újra tárgyalják és a két évet nyolc torzata nagyrészt fekvőhely. A kis hónapi fogházra sikerül csökkenteni, konyhát pedig egy társbérlővel együtt Az országos képviselő tehát pályafutáhasználják. sát a fogházban kezdi. Még folytatja nyomdászmesterségét, Nagyobbik lánya, akkor 11—12 éves de a községi képviselőtestületben töb- lehetett, polgáriba járt. A polgári épübedmagával már a pártot képviseli, lete közvetlenül a kőfallal körüikeríAkkoriban a rokkantak szervezete egy tett fogházzal szemben volt. A tankomoly munka kiadására készül. Spit- terem első emeleti ablakából könnyen zer nyomdatulajdonos, Steiner Gábor beláthatott a fogház udvarába, ahol munkaadója felszólítja, hogy mint a foglyok, az őrök kíséretében a regközségi képviselő hasson oda, hogy ezt geli órákban napi körsétájukat véa munkát az ő nyomdája kapja meg. gezték. Abban áz esetben, • ha még sem kapja Attól a pillanattól kezdve, amióta meg a munkát, előre figyelmezteti, tudja, hogy kommunista apja fogoly, hogy kereshet magának másutt állást, nincs többé nyugta, folyton a sétáló ra-. Steiner Gábor munkaadója kérését bokát lesi. Egy napon, szünidőben kikönyököl a tanterem ablakán és legnagyobb meglepetésére észreveszi az apját a fogházudvaron rabruhában. Az öltözet teljesen megváltoztatta apja külsejét. A gyermek mélységesen meg volt rendülve. Tudta, milyen becsületes, igazságszerető ember az apja, és valahogy teljesen összeférhetetlen volt mindez a szürke zsákszerű rabruhával. Felháborodás, fájdalom és mégis örömujjongás lüktetett a hangjában, amikor szinte segítségkérőén feléje kiáltotta: — Apuka, apuka! Steiner Gábor amikor észrevette a leányát, nyomban csendre intette és azzal nyugtatta meg, hogy jó dolga van, semmi baja nincs, csak éppen a cigarettát nélkülözi. Apja kívánsága szent volt számára, sürgősen szerzett egy csomó olcsó cigarettát és a boldogságtól ujjongva, mint aki nagy óriási győzelmet arat, átdobta a kis cigarettacsomagot a falon. Abban a pillanatban azonban, amint ezt megtette, nyomban ott termett előtte Teréz néni, az osztályfőnöknő és szigorú, pirancsoló hangon felszólította, hogy távozzék az ablaktól. A parancsra könyörögni kezdett, hogy hát csak apjával, az ő szeretett apjával beszélget. Teréz néni azonban, a magas, szikár, rőthajú vénlány, ellentmondást nem túrő hangon ráparancsolt, hogy azonnal menjen az iskolaudvarra, iskolatársnői közé. A szigorú rendreutasítás ellenére volt még annyi ideje, hogy az apja felé fordult és hadarva kiáltotta: — Nem beszélhetek veled tovább apuka, megtiltották, majd holnap apuka ... Erre azonban már nem került sor, mert Teréz néni a szünet után, a tanórán valamennyi iskolatársnője előtt intő példaként hozta fel példátlan viselkedését, mert a tanterem ablakát arra használta fel, hogy elítélt, bűnös apjával fecseghessen. AZ ELKESEREDETT kislány,. amint meghallotta, hogy az osztályfőnöknő apját az egész osztály előtt bűnösnek bélyegzi, nem tudott többé magán uralkodni. Nem törődött többé az osztályfőnöknő méltóságos ridegségével és az egész osztály előtt bátran kiállt apja becsületéért. Szenvedélyesen bi zonygatta, hogy apja ártatlan, hogy soha az életében senkit meg nem ká rosított, mert kommunista és amit tett, azért tette, hogy a szegény munkásokon segítsen. A váiasz erre a példátlan fellépésre az volt, Teréz néni megtiltotta az osz tálynak, hogy szóba álljon vele, ezen kívül büntetésként a szamárpadba ültette. E szégyenteljes eljárásért azonban még aznap elégtételt kapott a másik tanárnőjétől, a kedves Juli nénitől, aki megmagyarázta az egész osztálynak, hogy apja nem bűnös és nyomban visszaültette a rendes helyére. — Juli nénit egyébként pár hónapra rá nyugdíjazták. — A meghitt beszélgetést azonban az iskola ablakából többé nem folytathatta az apjával. Nem látta többé a fogház udvarán. Csak napok múlva tudta meg a Steiner-család, hogy a cigaretta-esetet követő/éjszakán, az éjféli órákban külön kocsiban, vasraverve szállították át Stenier Gábort a nyitrai kerületi fogházba. A hatalom birtokosai kénytelenek voltak így cselekedni. Féltek a komáromi munkásoktól, akik több ízben körülvették a fogházat és tüntetően követelték Steiner Gábor elvtárs szabadonbocsátását. Népszerűségére mi sem volt jellemzőbb, mint az, hogy az elszállítás körülményeiről egy csendőr számolt be titokban a Steiner-családnak. Az üzenetátadásra Steiner elvtárs kérte meg és kérését a csendőr teljesítette. Egyébként néhány komáromi fogházör volt az, aki közvetítette a párt és Steiner Gábor közti üzeneteket is. Érthető volt hát a hatalom birtokosainak az aggodalma, félelme, és érthető az is, miért kellett őt az éjféli órákban sürgősen eltávolítani Komáromból. JELLEMZŐ AZONBAN, • amikor leánya anyja kíséretében a nyitrai fogházban meglátogatta, apja — kínos meglepetésére — hirtelen megragadta gyerek-kezét és megcsókolta. Oly hirtelen történt ez, hogy nem volt ideje meggátolni apja tettét. De erre nem is volt szükség, nyomban, amint ez megtörtént, kis tenyerében már ott volt egy kis papírszelet, amit észrevétlenül el kellett tüntetnie és amit továbbítani kellett az elvtársaknak. És Joli, akit apja bátor nyíltságra és igazmondásra tanított, most szemrebbenés nélkül rejtette el az üzenetet. Tudta, hogy ez a dolog rendje. Ösztönösen megérezte, hogy a kapitalista világban, ahol igazságszerető és bátor apját éjfélkor, vasraverve szállítják el, a gyermek is, csak így, mint titkos szövetséges harcolhat eredményesen. SZABÓ BÉLA EGY KÉSZÜLŐ TOSCANINI ÉLETRAJZBÓL Emanuele Alberti olasz író, Toscanini barátja, tisztelője és életének alapos ismerője, könyvet ír a nagy karmesterről. A készülő életrajzi regényből kivonatosan közlünk néhány részletet. <t mester „rosszasásáról" Toscanini gyakran mondotta: „Két JCoscanini van, s a kettő közül az egyik rossz." Rossznak tartotta magát, mert — mi tagadás — néha goromba volt, lobbanékony temperamentumával, dühkitöréseivel sok embert megsértett. De csakis akkor, ha valaki nem értette meg a szándékát, ha tehetségtelen és nagyképű volt. Mint egykor a milánói Scala híres énekesnője, aki hamisan énekelt, mire Toscanini csúnyán lehordta. Mester — tiltakozott az énekesnő —, éri ennek az operának a csillaga vagyojc. Mire a nagy karmester így válaszolt: — Asszonyom, csillagok csak az égen vannak. Vagy amikor Tarnagno, a kitűnő tenorista az Othello egyik próbáján, Toscanini többszöri figyelmeztetésére, idegesen megjegyezte: — De mester, nekem maga Verdi mondta meg, hogy ezt a részt milyen tempóban énekeljem. — Egyetlen tempó van, a helyes tempó — hangzott a válasz. Ez volt hát a mester „rosszasága". Valójában végtelenül "jó és emberséges volt. Egy amerikai újságíró egyszer azt írta róla: „Ez a kistermetű, gigászi művész talán az egyetlen tökéletesen romlatlan ember egy romlott világban". ľosčanini és Gioventzza Toscanini 1908-ban mutatkozik be először New York közönsége előtt. Az Aidát vezényli. A Metropolitan Opera aranykorát éli. Itt énekel Caruso, Emmy Destinn, Antonio Scotti. A világháború kitörésekor Toscanini mégis hazautazik. És csak hat évvel később hagyja el ismét Itáliát. Járja a világot, de gyakran tér viszsza hazájába. A jasizmus Olaszországban előreveti árnyékát. Toscanini már a kezdet kezdetén tudja, merre visz Mussolini útja. A diktátor a Palazzo Vtrneziába hívja és ragyogó ajánlatokkal halmozza el. Amikor pedig a művész ajánlatai elől kitér — fenyegetésekkel próbálja megtörni ellenállását. Még udvariasan, de már ellenfélként válnak el. A fasiszta Olaszországban minden előadást, ünnepséget a fekete-ingesek indulójával kezdenek el. Toscanini megtagadja a Giovinezza dirigálását. Mussolininél tett látogatása után a tirrenei tengerpartra utazik, ahol a nyári ünnepségek keretében egy hangverseny vezénylésére szerződött. A fekete-ingesek már tudják, hogy a nagy művész ellenségük. A hangversenyen Toscanini — álláspontjához hűen — nem dirigálta i Giovrnezzát. mire a fasiszták zavargást provokálnak, majd előadás után megtámadják az autójához siető művészt. Toscanini megsebesül, több sebből vérzik és csak sofőrje lélek jelenlétének köszönheti, hogy nem esik súlyosabb bántódása. Mussolini bosszút állt. A Palazzo Veneziában — bár fenyegetödzött — de még udvarias mű-mosollyal kísérte ki vendégét, hogy azután ráuszítsa banditáit. Toscanini tudja: ebben az Olaszországban nincs mit keresnie. Amerikába utazik és csak a fasizmus bukása után tér vissza. « „iiazám meg van mentve" A vüág minden jelentős zenei központjában vezényelt. Es bár a fasizmustól elszenvedett sérelmeiért művészete, a riverdalei ház békéje, három gyermeke és biegértó felesége kárpótolta, mégis — mint maga mondta — csak akkor lett igazán boldog, amikor a rádióból a fasizmus bukásáról értesült. Végre! Végre! — kiáltott fel — a hazám meg van mentve. Méltó válasz A fasiszták összezúzták hanglemezeit. Sértéseikért az egyetlen személyes elégtétele az volt, amikor Furtwänglernek a salzburgi ünnepi játékok alkalmával a híres karmester elragadtatott gratulációjára így válaszolt: „Nyugodtan viszonozhatnám szerencsekívánatait, de meggyőződésem, hogy olyan embernek, aki művészetével azt a rendszert szolgálja ; ki, mely üldözi a szabadon gondolko- j zó nőket és férfiakat, nem szabadna j Beethowen IX. szimfóniáját dirigál- j nia. Önök nácik eltorzítják, megölik a j szellemet, mert csak az erőszakban ; hisznek." Eletének alkonya Utolsó éveiben sok időt töltött milánói házában. Híres XVIII. századbeli festménygyűjteményeit rendezget- j te. Szerette a televíziós sportadáso- j kat, s egyszer kijelentette: „Öreg va- : gyok, de a lelkem kamaszé ..." 1954 áprilisában bejelentette, hogy többé nem vezényel. Ö, aki egyszeri látás után lekottázott bármely partitúrát, minden szólamban, akinél tökéletesebb zenei emlékezete talán csak Mozartnak volt — egy alkalommal nem emlékezett tisztán Wagner Trisztánjának előjátékára. Egy próbán történt ez, s utána nyomban beadta lemondását az NBC karmesteri állásáról. tiem alkudott meg. Még önmagával sem, soha ... Közeleg az ősz Az oszbehajlo utolsó nyári napok is sok-sok szépséget hoznak magukkal A pompás bratislavai botanikus kertben készült fenti felvételünk is híven tanúskodik erről. Sokan még nem tudnak arról, hogy a város kőrengetegében vannak ilyen szepseges oázisok is, amelyekben karcsú hattyúk fodrozzák a tavacska vizet... (Haško p ÜJ SZÓ 7 1957. szeptember 12.