Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-08 / 250. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek I SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. szeptember 8. vasárnap 30 fillér X. évfolyam. 250. szám, Ünnepélyesen kiosztották az idei Béke-díjakat (ČTK) — A prágai Karolínum fényesen kivilágított aulája szombaton szeptember 7-én felemelő ünnepség színhelye volt. A Békevédők Csehszlovákiai Bizottságának elnöksége Julius Fučík nemzeti hős halálának évfordulója előtti napon immár hetedszer Béke-díjjal tüntette ki azokat, akik a világszerte ismert és szeretett Julius Fučík szent hagyományát hűen őrzik és hirdetik, s munkájukkal maradandó érdemeket szereztek a béke megérzőséért és megszilárdításáért fo'ytatott harcban. Pontosan 11 órakor az ünnepélyes harsonák és az államhimnusz elhangzása után Andrej Ziak, a Békevédők Csehszlovákiai Bizottságának alelnöke nyitotta meg az ünnepi ülést. Megnyitó beszédében üdvözölte a megjelent vendégeket, Csehszlovkia Kommunista Pártjának, az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériumának, a központi szervek és társadalmi szervezetek, a Nemzeti Front, a Békevédők Bizottsága, a Tudományos Akadémia képviselőit és közéletünk több kimagasló személyiségét. A vendégek között A. P. Mareszjev, a Szovjetunió hőse is jelen volt. Andrej Žiak köszöntő szavai után Gusta Fučíkova elvtársnő, a Békevédők Csehszlovákiai Bizottsága elnökségének tagja emelkedett szólásra. Ünnepi beszédében megemlékezett á tizenöt évvel ezelőtt letartóztatott Fučíkról, aki minden leheletével a békéért harcolt és akinek életcélja a nemzetek közötti tartós béke megvalósítása volt. „Mi versenyben állunk a kapitalista országokkal és ebben a békéé versenyben helyt kell állnunk, sőt győznünk kell" — mondotta Gusta Fučíková. Majd Antónie Hegerlíková államdíjas színésznő, a prágai Csehszlovák Hadsereg Központi Színházának tagja, felolvasta a kitüntetettek névsorát, miközben Fučíková elvtársnő a megjelentek ' tapsától kísérve átadta a meghatott ünnepelteknek a „Csehszlovák Béke-díj birtokosa" címre feljogosító diplomát. Á Békevédők Csehszlovákiai Bizottsága XXXIII. plenáris ülésének döntése alapján a következő személyek kapták meg az 1957. évi Béke-díjat: Zdenék Nejedlý miniszter, akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke, a CsehszlovákSzovjet Baráti Szövetség elnöke, Anežka Hodinové-Spurná, a nemzetgyűlés alelnöke, a Csehszlovák Nőbizottság elnöke, a Békevédők Csehszlovákiai Bizottsága elnökségének tagja, Júlie Prokopová nemzetgyűlési képviselő, a Békevédők České Budéjovice-i bizottságának elnöke, Ján Krátky, a Békevédők Hradec Králove-i kerületi bizottságának elnöke, a Győzelmes Február-üzem munkáisa, Ladislav Zajac, a Práca napilap főszerkesztője, a Békevédők Szlovákiai Bizottsága elnökségének tagja, Josef Baják, a kyjovi járásban levő násedlovicei EFSZ elnöke, Eva KapišovskáVyssová prešovi festőművésznő, dr. Jaroslav Jerie orvos, a Károly Egyetem plzeňi tanszékének docense, az Ifjúsági' FaJu kollektívája, a Horný Slavkov-i Leznice-üzem kollektívája, az államdíjjal kitüntetett Smetanavonósnégyes, és a SĽUK népművészeti együttes. A kitüntetettek nevében dr. Jerie docens mondott köszönetet. Beszédében rámutatott arra, hogy egészség-l ügyünk színvonala magasan a kapitalista államoké felett áll és nálunk az ember megmentéséért minden áldozatot meghozunk. Hangsúlyozta, hoqy ez a magas kitüntetés arra kötelezi valamennyiüket, hogy a jövőben még kitartóbban, még elszántabban harcoljanak a béke megőrzéséért, hazánk felvirágoztatásáért. A Béke-díjak ünnepélyes kiosztása neves művészeink kultúrműsorával ért véget. Az ENSZ küszöbönálló ülésszaka elötl '(ČTK) Václav Dávid az ENSZ XII. közgyűlésén résztvevő csehszlovák küldöttség vezetője interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának. Kérdés: Hogyan értékeli ön az ENSZ közgyűlés XII. ülésszakának újbóli öszszehívását az úgynevezett „magyar kérdés" megtárgyalására? Válasz: A csehszlovák küldöttség már a múlt év őszén számos más küldöttséggel együtt hangsúlyozta, hogy az úgynevezett „magyar kérdés" nem tartozik az Egyesült Nemzetek Szervezetének napirendjére. Kijelentette, hogy az ENSZ közgyűlése nem illetékes olyan kérdések megtárgyalására, amelyek kizárólag a Magyar Népköztársaság belügyét képezik. A közgyűlés XII. ülésszakát azért hívták össze szeptember 10-re, hogy megtárgyalja az ENSZ úgynevezett külön bizottságának irányzatos és provokatív jelentését. Éppúgy, mint a bizottság jelentése, ennek a közgyűlés XII. ülésszaka megnyitása előtt való megtárgyalása rágalmazó célokra irányul azért, hogy fenntartsák és táplálják a Magyar Népköztársaságról, a Szovjetunióról és a többi szocialista országokról terjesztett rágalom- és hazugság-kampányt. Ez a kampány, amelyet szándékosan fejtenek ki a nyugaton, elsősorban az USA uralkodó körei propaganda gépezetük minden eszközének felhasználásával, egyúttal azt a célt szolgálja, hogy a világ közvéleményének figyelmét elterelje a jelenlegi égető problémák megtárgyalásáról, főleg a leszerelés és a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásának kérdéséről. Az úgynevezett „magyar kérdésről" folytatott tárgyalások célja végül az, hogy eltereljék a figyelmet az imperialista erők újabb veszélyes közelés közép-keleti intrikáiról, és a kiéleződő algériai helyzetről. A csehszlovák küldöttség ezért erélyesen szembeszáll azzal, hogy az úgynevezett „magyar kérdésről" tárgyaljon a közgyűlés és követeli, hogy e kérdést vegyék le a napirendről. Kérdés: Az ön nézete szerint mik a közgyűlés XII. ülésszakának fő feldatai ? Válasz: A közgyűlés XII. ülésszakának napirendjén a fontos kérdések egész sora szerepel. Kétségtelenül a legfontosabb közülük a leszerelés kérdése, és az ezzel kapcsolatos betiltása az atom- és hidrogénfegyverkísérleteknek. A közgyűlés feladata elsősorban a leszerelés kérdésének alapos megtárgyalása lesz és az, hogy a legnagyobb mértékben hozzájáruljon ahhoz, hogy a leszerelési tárgyalások sikeresen befejeződjenek. Ha a nyugati hatalmak állásfoglalásának következtében nem lehet megkezdeni egy egyetemes leszerelési egyezmény kidolgozását, fontos az, hogy legalább a leszerelési intézkedések néhány részterületén sikert érjenek el. E területek egyike kétségtelenül a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetése. A közgyűlés napirendjén továbbá a kérdések egész sora szerepel, amelyek visszatükrözik az ázsiai és afrikai népek nemzeti felszabadító harcának fellendülését. Algéria kérdésére, továbbá Ciprusra, Nyugat-Iriánra és más kérdésekre gondolok. A gazdasági kérdések közül nagy figyelem összpontosul az ENSZ külön alapjának létesítésére, a kevéssé fejlett országok támogatása érdekében. A közgyűlés előtt továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetének és szerveinek tevékenységét közvetlenül érintő fontos problémák állanak majd. Elsősorban a Kínai Népköztársaság képviseletének kérdéséről, továbbá a Mongol Népköztársaságnak az ENSZbe való felvételéről és nem utolsó sorban az ENSZ-szejvekben való igazságos, földrajzi alapon nyugvó képviselet kérdéséről lesz szó. E problémák helyes megoldásától függ az ENSZ fő szerveinek, főleg a Biztonsági Tanácsnak kibővítése olyan módon, ahogy azt megköveteli e világszervezet tagjainak megnövekedett száma. Kérdés: Mit mondhatna a csehszlovák küldöttség feladatairól a közgyűlés XII. ülésszakán ? (Folytatás a 2. oldalon.) „_... A bányászmunka döntő jelentősége népgazdaságunkban Biztosítsunk elegendő szenet köztársaságunknak A. Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkárának beszéde l A bányásznap ünnepségeinek keretében szombaton, szeptember 7-én a Bányászalkalmazottak Szakszervezett Szövetségének kerületi és járási bizottságai az összes szén- és vasércbánya körzetekben ünnepi ülést tartottak. Az ülésen részt vettek a bányászfunkcionáriusok, az élenjáró és kitüntetett dolgozók és a bányásznapi ünnepségekre hazánkba érkezett szakszervezeti küldöttségek tagjai. Az üléseken értékelték szén- és vasércbánya körzeteink munkáját az elmúlt bányászévben és kihirdették a bányásznap tiszteletére szervezett szocialista munkaverseny eredményeit. A bányakörzetekben rendezett bányásznapi ünnepségeken a part és a kormány küldöttségei is részt vettek. Legfontosabb kőszénbánya körzetünkben — az ostravakarvinai bányakörzetünkben — Antonín Novotný elvtárs. a CSKP KB első titkára vezette a küldöttséget. Az északcsehországi bányászok — a köztársasági elnök zászlajának birtokosai — bányásznapi ünnepségére a küldöttséget J. Dolanský elvtárs, a miniszterelnök első helyettese vezette. A sokolovoi bányakörzet ünnepségén Bruno Köhler, a CSKP KB titkára, Kladnón J. Krosnar miniszter, Posicén R. Barák belügyminiszter.-, vezette a küldöttséget. A küldöttségek vezetői a párt és a kormány nevében üdvözölték a bányászgyűléseket és rámutattak a szén- és vasércfejtéssel összefüggő fontos nemzetgazdasági problémákra. Elvtársak! A bányászok ez idén kilencedszer ünneplik a bányásznapot. Velük együtt ünnepel e napon hazánk minden dolgozója, hogy így kifejezésre juttassa elismerését a bányászoknak áldozatkész és az egész ország szempontjából fontos munkájukért. Engedjék meg, hogy pártunk Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya nevében jókívánságaimat és köszönetünket fejezzük ki minden bányásznak, mérnöki és műszaki dolgozónak, munkásnak, a bányákban dolgozó katonai műszaki egységeknek az ostrava-karvinái rendkívül fontos körzetben azért az igyekezetért, amelyet a szénfejtés tervének biztosítása érdekében kifejtettek. A CSKP Központi Bizottsága és a kormány köszönetet mond az összes többi bányakörzet vájárjainak és műszaki dolgozóinak is, különösen az észak-csehországi és sokolovi körzet dolgozóinak, akiknek jelentős mértékben köszönhető, hogy a köztársaságnak elengedő szene van. Éppen ez a két szénkörzet kötelezettségeinek terven felüli teljesítésével jelentősen hozzájáralt országunk tüzelőanyaggal való ellátásának megoldásához. A széntől függ egész iparunk fejlődése Sokat írtak és mondtak már arról, mily nagy jelentőségű a népgazdaság szempontjából a szénfejtés. Nem akarom ezt újra ismételni. Mindannyian tudják, hogy pártunk Központi Bizottsága és a kormány milyen intézkedéseket tett és tesz a szénfejtés fokozása érdekében. Jelentős beruházási eszközöket fordítottunk a tárnák kiépítésére és a i új technikára. A bányászok és műszaki dolgozók számára új lakások épülnek, mind többet fordítunk egészségügyi, szociális és kulturális berendezésekre. így pl. Ostrava vidékén egész szocialista városok épülnek a dolgozók számára. Ezek az intézkedések szükségesek, és a bányászmunka társadalmi jelentőségéből erednek. Nagyon komolyan emlékeztetni kell azonban arra, hogy a szénfejtés növelésétől függ második ötéves tervünk feladatainak és céljainak megvalósítása. Éppen ezért semmi esetre sem lehetünk elégedettek a szénfejtés terén elért eredményekkel. A szén, különösképpen az ostrava-karvinai körzet szene iparunk alapvető nyersanyagát képezi. A szénfejtés állandó növekedésétől függ jelentős mértékben az ipar további fejlődése, a nép mind nagyobb szükségleteinek kielégítése és életszínvonalának emelkedése. Tegyük fel a kérdést, vajon az ostrava-karvinai szénkörzetben megvan-e minden feltétele a szénfejtés állandó fokozásának. Ügy hiszem a kérdésre igennel válaszolhatunk. Míg 1950-ben ez a szénkörzet mérnöki és műszaki dolgozók hiányában küzdött, addig ma e téren itt a legjobb a helyzet. Az üzemekben a szocialista országépítés feladatai teljesítéséért folytatott harc során számos bevált és tehetséges szervező tűnt fel. így pl. Kupka elvtárs, a Doubrava-bánya igazgatója, akinek vezetésével a bánya munkája teljes mértékben konszolidálódott. A bánya rendszeresen teljesíti és túlszárnyalja fejtési tervét. Számos más kollektívát és egyes élenjáró dolgozókat említhetnénk fel, akik leküzdik az avult munkamódszereket, teljesítik a normákat. Ezt bizonyítják az előhajtás terén elért csúcsteljesítmények, egyes nagyszerű eredmények a kombájnfejtésben és számos bányaüzem kiváló újító és ésszerűsítő tevékenysége. Ettől eltekintve, amint arról már beszéltem, az intézkedések egész sorát valósítottuk meg, amelyek fontosak a bányakörzet munkájának stabilizálása szempontjából. Ezek a tények szerhléltetően igazolják, hogy dolgozó népünk szívügyének tekinti a szocializmus építését. Különösen örvendetes tény, hogy egyre többen vesznek részt a szocialista munkaversenyben. Az új társadalom építésének vezető és alapvető ereje, munkásosztályunk megsokszorozza igyekezetét és képességeit. A népi demokratikus rendszer által elért sikerek annak köszönhetők, hogy a hatalom a nép kezében van. Teljesítsük adott szavunkat A bányásaok túlnyomó többsége ezért fokozza a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére a fejtés növelését célzó munkaigyekezetét. Számos tárnában felajánlások teljesítésével igen jó eredményeket érnek el. Csupán a bányászok igyekezetének és kezdeményezésének köszönhető az a nem csekély siker, hogy e bányakörzetben 1950-től kezdve egyharmadával növekedett a termelés. Ez azonban, .amint azt az elvtársak igen jól tudják, nem elég. Népgazdaságunk állandó fejlődése megköveteli, hogy a szén, különösképpen pedig a kőszén fejtési tervét egyenletesen kell teljesítenünk. Pártunk Központi Bizottsága bizonyos idővel ezelőtt tájékoztatta a szénipar dolgozóit a fűtőanyag terén fennálló helyzetről. Bányászaink egyöntetűen elhatározták, hogy több szenet adnak a köztársaságnak. Az ostrava-karvinái körzet dolgozói arra kötelezték magukat, hogy az idén terven felül 300 ezer tonna szenet adnak. E felajánlás, valamint a többi bányakörzet kötelezettségvállalásainak teljesítése megjavítaná a fűtőanyag terén fennálló helyzetet és nagy segítséget nyújtana egész népgazdaságunknak. A tárnák fele derekasan teljesíti felajánlását, Szükséges, hogy az adott szót betartsák, hiszen ez a bányászok és a műszaki dolgozók ügye. A többi tárnában és bányakörzetben is vannak olyan kollektívák, amelyek terven felül fejtenek és becsületesen teljesíteni akarják a tervfeladatokat, valamint felajánlásaikat. Hisszük, hogy az idei év eredményeinek értékelése során jókívánságainkat fejezhetjük ki számos bányásznak, műszaki dolgozónak, munkacsoportnak, tárnának és bányakörzetnek. Ismernünk kell azonban a tervteljesítést gátló okokat is. Ezek lényegében nem újak. Évről évre ismételjük, — és önök ezt igazolhatják — hogy a tárnákban biztosítani kell a fejtési frontokat, jobban ki kell használni a gépeket és a gépesítést, jobban kell törődni az emberekkel, meg kell őket nyerni és meg is kell őket tartani, hogy így elegendő munkaerőt biztosítsunk, Én, elvtársak, nem akarok ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Nem azért, rruntha nem volnának fontosak. De úgy vélem, hogy ez annyit jelentene, mintha vizet hordanék a tengerbe, mivel önök szakemberek és ismerik a bányakörzetek és a tárnák problémáit. Mind több dolgozó! vonjunk bele az irányításba Engedjék meg, hogy érintsem azt a kérdést, amely döntő ezen feladatok teljesítése szempontjából. Ez a kérdés a dolgozók részvételének fokozása az irányításban. Ugy véljük, hogy a fogyatékosságok többsége éppen a dolgozók gazdag tapasztalatainak és kezdeményezésének lebecsülésétől ered. Néhány levelet kaptam a Horni Sucha-i Gottwald Elnök Bánya vájárjaitól és műszaki dolgozóitól. Arra panaszkodtak, hogy a bánya vezetősége komoly hibákat követ el az irányításban és a bányamunkák műszaki vezetésében, nem törődik az anyaggal és az acélból készült felszereléssel vaid takarékossággal, stb. A vállalat ve-« zetősége ahelyett, hogy a kritika alap-i ját kivizsgálta volna és fontolóra véve azt, megvalósította volna a helyes javaslatokat, megsértődött és a bírálókat üldözte. A panaszok kivizsgálása azonban megmutatta, hogy a levelekben említettek megfelelnek a valóságnak, sőt egyes fogyatékosságok igen komolyak. A Gottwald Elnök Bánya ma rossz helyzetben van. A bánya felelős vezető dolgozói azonban úgy vélték, hogy a kritika kárukra van. Pedig elég lett volna meghallgatni a dolgozókat, akik rámutattak a helytelenségekre, meg kellett volna tanácskozni ezt velük, valamint a párt és szakszervezettel, és a bánya a körzet legjobb eredményeit elérő bányái közé tartozhatott volna. Sajnos azonban sem a párt és szakszervezet, sem a magasabb párt- és szakszervezeti szervek, sem pedig a minisztérium nem foglalkoztak mélyrehatóan a bánya kérdéseivel. Ha ezt megtették volna a dolgozók első bíráló megjegyzései után, akkor elkerülhették volna nemcsak a gazdasági, hanem a politikai károkat is. Számos vezető gazdasági dolgozó úgy véli, hogy a dolgozók részvételének fokozása az irányításban és a termelési problémák megoldásában ellentétben áll az egyszemélyes felelős vezetés elvével. Ezek a vezetők nem értelmezik segítségként a dolgozók megjegyzéseit, javaslatait és ajánlatait, és így saját maguknak teszik nehezebbé a rájuk bízott szakasz megfelelő irányítását, a jobb eredmények elérését egész társadalmunk érdekében. Ez azt bizonyítja, hogy ezek a dolgozók politikailag helytelen szemszögből látnak hozzá a gazdasági kérdések megoldásához, aminek oka gyakran az önteltség, a hiúság és az együttműködéstől való viszolygás. Számos gazdasági dolgozó egyoldalúan értelmezi funkcióját, leszokott arról, hogy beszámoljon a párt-, illetve a szakszervezet taggyűlésein és úgy hiszi, hogy az üzehi előtt álló feladatokat önmaga is megoldhatja anélkül, hogy megtanácskozná a párt- és szakszervezettel s segítséget kérne tőlük. Népi demokratikus rendszerünk jellegéből ered az, hogy állandóan fokoznunk kell a dolgozók részvételét a vállalatok, községek és az egész állam irányításában. Ez hatékony eszköze a hibák és a kártevés elleni harcnak, a szocialista tulajdon iránti helyes viszonyra nevel és fejleszti a nép kezdeményezését. Csak az lehet jó vezető, aki fel tudja használni az emberek tapasztalatait és ismereteit, konkrét intézkedések formájában életbe tudja őket léptetni és meg tudja szervezni teljesítésüket. A dolgozók széleskörű részvétele az irányításban feltétele az egyszemélyes felelős vezetés elve helyes alkalmazásának. Sajnos, számos felelős vezető dolgozó nem értette meg ezt. Az ebből eredő károkat azután az egész társadalomnak kell viselnie úgy, amint az a Gottwald Elnök Bánya esetében történt. Dőntő jelentőségű a pártás a szakszervezetek jó munkája Figyelmet érdemel, hogy a bányakörzetben és másutt dolgozó egyes munkacsoportok majdnem valamenynyi jelentősebb eredményét a párt- és szakszervezetek gondosan előkészítették és megvitatták. Ügyszintén a termelési értekezleteken előre elkészítették. az eljárást szemléltető diagrammokat, megfelelő és hatékony mechanizmusokat választottak, és így (Folytatás a 2. oldalon)