Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-07 / 249. szám, szombat

•'V V. A. Zorinnak, a Szovjetunió képviselőjének nyilatkozata Londonban A nyugati hatalmak zsákutcába juttatják a leszerelési probléma megoldását London (TASZSZ) — fia ENSZ leszerelési albizottsá­gának szeptember 5-i ülésén felszólalt V. A. Zorin, a Szovjetunió képviselője. Beszédében értékelte a nyu­gati hatalmak legutóbbi javaslatait, elemezte az albizott­ság tárgyalását és konkrét következtetéseket ront le a Szovjetunió és a nyugati hatalmak álláspontjáról a le­szerelés fő kérdéseiben. A tények arról tanúskodnak — mondotta a Szovjetunió képviselője —, a nyugati hatal­mak törekvése nem arra irányult, hogy megkönnyítse a leszerelés halaszthatatlan kérdéseinek megoldását, hanem arra, hogy a gyakorlati lépéseket gátló, sőt le­hetetlenné tevő feltételekhez kösse. Az albizottság több mint 5 hónapi munkája után — folytatta V. A. Zorin — a tárgyaló feleknek a leszerelés kérdéseiben elfoglalt álláspontjáról az alábbi következtetéseket kell levon­nunk. Intézkedések az atom- és hidrogénfegyverek betiltására és az atomháború fenyegetéseinek elhárítására A Szovjetunió az atomfegyverkísér­letek beszüntetése kérdésének külön és önálló elintézése, az atomkísérle­tek két-három évi időtartamra szóló azonnali és feltétlen beszüntetése mellett foglal állást a megfelelő nem­zetközi ellenőrzés bevezetésével. A nyugati hatalmak ezzel szembe­helyezkednek és ragaszkodnak ahhoz, hogy az atomfegyverkísérletek be­szüntetését a többi leszerelési kérdé­sek megoldásától és különböző felté­telek teljesítésétől teszik függővé. Ezzel azonban lehetetlenné tesSk, hogy határozat jöhessen létre az atomfegyverkísérletek azonnali be­szüntetéséről. A Szovjetunió állást foglalt amellett, hogy az államok feltétlenül mondjanak le az atom- és hidrogénfegyverek használatáról. A nyugati hatalmak azonban nem hajlandók lemondani az atomfegyve­rek alkalmazásáról. A Szovjetunió állást foglal amellett, az államok kötelezzék magukat, hogy minden erejükkel törekedni fognak az atom- és hidrogénfegyverek teljes betiltására és az államok fegyvertárá­ból való kivonására vonatkozó egyez­mény elérésére, gyártásuk beszünte­tésével és készleteik elpusztításával. A nyugati hatalmak szembehelyez­kednek ezen kötelezettség elfogadásá­val azzal az állítással, hogy az atom­fegyverekre állítólag védelmi szem­pontból van szükségük. Továbbá arra hivatkoznak, hogy az atomfegyverek teljes betiltása és az államok fegyver­tárából való kivonása nem lehetséges. A fegyveres erők, a fegyverzet és katonai kiadások csökkentése A Szovjetunió állást foglal a fegy­veres erők létszámának lényeges csökkentése mellett. A nyugati hatalmak szembehelyez­kednek a fegyveres erők létszámának lényeges csökkentésével. Nem akar­nak hozzájárulni az USA és a Szov­jetunió fegyveres erői létszámának két és félmillió főnél kevesebbre való le­szállításához, Nagy-Britannia és Fran­ciaország fegyveres erőinek a 750 000 főre való lényeges csökkentéséhez, ami a nyugati hatalmaknak fegyveres erői jelenlegi színvonalához viszonyítva nem jelent reális csökkentést A nyu­gati hatalmak bármely további leszál­lítást politikai és - más problémákhoz kötik. A Szovjetunió a katonai kiadások reális csökkentése mellett foglal ál­lást és javasolja, hogy a katonai ki­adásokat legelsősorban 15 százalékkal szállítsák le. A nyugati hatalmak valójában a ka­tonai kiadások leszállítása ellen van­nak és az egész intézkedést igyekez­nek arra csökkenteni, hogy az ellen­őrző szerveknek jelentéseket adjanak a katonai költségvetésekről és kiadá­sokról. A Szovjetunió az idegen területen elhelyezett katonai támaszpontok fo­kozatos felszámolása, a négyhatalom Németország területén elhelyezett fegyveres erői létszámának csökken­tése, valamint a nyugati hatalmak­nak az Eszakatlanti Tömb tagállamai területén és a Szovjetuniónak a var­sói szerződés tagállamai területén el­helyezett fegyveres erői létszámának csökkentése mellett foglal állást. A nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok nemcsak elutasít­ják idegen területen levő támaszpont­jaik bárminemű korlátozását és Németország, valamint a NATO más tag ­államai területén elhelyezett katona­ságuk létszámának csökkentését, ha­nem számos akcióval előkészítik új hedi támaszpontok építését idegén or­szágokban, Nyugat-Németország to­vábbi újrafelfegyverzését, atomegysé­gek és atomfegyverek elhelyezését Nyugat-Németország, más európai és ázsiai országok területén. Az államok leszerelési intézkedéseinek ellenőrzése, ellenőrzőállpmások és légi­fényképezési területek létesítése A Szovjetunió állást foglal a hatásos ellenőrzés bevezetése mellett, arra nézve, hogy az államok hogyan való­sítják meg az elhatározott leszerelési intézkedéseket. Olyan ellenőrzés beve­zetését értelmezi, amely megfelelne a végrehajtott intézkedések terjedel­mének. A Szovjetunió a légi fényképezés kérdéseiben eleget tett a nyugati ha­talmak kívánságainak és javasolta légi fényképezési terület létesítését a Tá­vol-Keleten és Európa közepén, ahol az Északatlanti Tömb és a varsói szerződés tagállamainak fegyveres erői állanak egymással szemben és ahol legnagyobb a katonai konfliktus ve­szedelme. A nyugati hatalmak nem mutatnak készséget megegyezésre e kérdésben és ragaszkodnak a Szovjetunió, az USA és Kanada egész területe légi ellenőrzésének nem reális javaslatá­hoz és emellett ellenőrzés nélkül hagyják az Amerikai Egyesült Álla­mok idegen területen levő haditá­maszpontjait. Az albizottság egész tárgyalási fo­lyamata kétségkívül megerősítette, hogy a Szovjetunió a leszerelés fő kérdéseiben teljesen konkrét, reális és keresztülvihető, részleges leszere­lési intézkedéseket javasolt, amelyek első lépést jelenthetnének a lázas atomfegyverkezés beszüntetéséhez, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, — különösen Európában — és biztosí­tanák a nemzetközi ellenőrzést, to­vábbá enyhítenék a meglepetésszerű támadás veszélyét. Az USA, Nagy-Britannia, Francia­ország és Kanada e kérdésekben el­foglalt álláspontja lehetetlenné teszi a reális leszerelési intézkedések leg­csekélyebb mértékű megvalósítását és a leszerelés problémájának megoldá­sát zsákutcába vezetik. A nyugatnémet küldöttség megkísérli a Szovjetunió és az NSZK közötti kereskedelmi tárgyalások meghiúsítását X szovjet kereskedelmi küldöttség továbbra is kész folytatni a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztár­saság közötti kereskedelem fejleszté­séről szóló tárgyalásokat, amelyeket a nyugatnémet küldöttség igyekszik megszakítani. Amint a TASZSZ tudósítójával jól értesült szovjet körökben közölték, a Szovjetunió küldöttsége már a július 23-i első ülésen javasolta, írják alá a kölcsönös árúcsereforgalmi egyez­ményt 5 évi időtartamra. A szovjet küldöttség a Német Szövetségi Köz­társaság küldöttségének átadta az 1957—1961. évi időszak valószínű szovjet megrendelésének és bevásárlá­sainak konkrét programját, mintegy 3,3 milliárd rubel (körülbelül 3,5 mil­liárd nyugatnémet márka) értékben. A szovjet küldöttség ezenkívül átadta a Német Szövetségi Köztársaságba való szovjet áruszállítások program­ját is. A másik tárgyaló fél azonban sem ezen az ülésen, sem később nem ter­jesztette elő konkrét javaslatait és megelégedett általános jellegű nyilat­kozattal. A további összejöveteleket a szovjet küldöttséggel, amelyeken folytatni lehetett volna a tárgyaláso­kat, elkerülte. Augusztus 26-án Lahr, a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségének vezetője kijelentette, hogy kormánya a Szovjetunióval csakis abban az eset­ben folytat kereskedelmi tárgyaláso­kat, hogyha a szovjet fél megváltoz­tatja az úgynevezett repatriácó mes­terségesen koholt kérdésben elfoglalt álláspontját. E kérdést, amint isme­retes, már nagyobbrészt megvitatták. A szovjet fél i észéről ez a feltétel el­fogadhatatlan; emiatt az NSZK kül­döttsége meg akarja szakítani a ta­nácskozásokat. Az arab nemzetek nem hagyják magukat megfélemlíteni Kairó (ČTK) — Ali Szabri, egyipto­mi államminiszter szeptember 5-én a MEN egyiptomi hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy Egyip­tom Szíria biztonságának és függet­lenségének bárminemű megsértését saját biztonsága és függetlensége megsértésének fogja minősíteni. Szabri utalt arra. hogv a Nyugat Szíria-el­lenes kampánya sokban hasonlít a Szuezi-csatorna államosítása után Egyiptom ellen vezetett kampányhoz. Ezzel kapcsolatban Henderson ameri­kai államtitkárnak a közelmúltban megtett útját komédiának nevezte és hozzáfűzte, hogy a múltban amerikai hivatalos személyiségek végeztek már Egyiptom ellen irányuló, hasonló uta­zásokat. Kijlentette; „Az arab nem­zetek nem hagyják magukat megfé­lemlíteni és bátran szembeszállnak az amerikai intrikával". Ali Szabri tagadta azt a hírt, amely szerint Wheeler tábornok, az ENSZ csatornaügyi bizottságának elnöke azért jött Egyiptomba, hogy kivizs­gálja a csatorna kiürítésével járó ki­adások megtérítésének lehetőségeit. „Szabri e kérdésben így nyilatkozott: Nem vagyunk felelősek a csatornában okozott károkért. Csak azoknak, akik az agressziót elkövették, kötelessége viselni a következményeket". Egyiptom a Franciaországgal és Nagy-Britanniával való diplomáciai kapcsolatok felújításának kérdésében álláspontját az ežem országokkal folyta­tott kereskedelmi tárgyalások eredmé­nyeinek alapján szabja meg — mon­dotta Szabri. Befejezésül Ali Szabri közölte, hogy Egyiptom elvben elfogadta Ghana kormányának meghívását afrikai államod értekezletére, Az ENSZ közgyűlésén Horváth Imre miniszter vezeti a magyar küldöttséget Budapest (ČTK) — A Magyar Nép­köztársaság külügyminisztériuma saj­tóosztályának szeptember 5-i jelen­tése szerint a Magyar Népköztársa­ságot az ENSZ közgyűlésének XII. rendes ülésszakán öttagú küldöttség képviseli Horváth Imre külügyminisz­terrel az élen, | Silány sorbanf I. F. SZEMICSASZTNOVNAK, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszte­re helyettesének vezetésével szep­tember 4-én szovjet kereskedelmi küldöttség utazott Tokióba. (ČTK) AZ OLASZ KORMÁNY elhatározta, hogy ez év október 1-tól a levélszál­lítási díjon kívül valamennyi póstail­letéket felemeli egyes eseteden 50 százalékkal is. Ez a határozat annál komolyabb, mert a postailletékek drágulása kivétel nélkül a lakosság minden rétegét sútja. (ČTK) SELWYN LLOYD angol külügymi­niszter szeptember 4-én délután Belgrádba érkezett. A repülőtéren Kocsa Popovics, jugoszláv külügyyi államtitkár fcgadta. (ČTK) A KlNAl NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN az 1958. évvel kezdődő második öt­éves terv keretében villamosítják a vasutakat. (ČTK) A nyugati hatalmak újabb közös lépésre készülnek Szíria ellen A szovjet kormány megismétli korábbi javaslatát a közel- és közép-keleti problémák rendezésére Amint már lapunk tegnapi számában közöltük, a szovjet kormány szepJ tember 3-án jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányához a közel- és közép-keleti helyzetről. A jegyzék felhívja az említett államokat,, ne avatkozzanak be e térség országainak belügyeibe, ne alkalmazzanak erőt, akadályozzák meg a konfliktusokat, s mindennek betartásáról a négy hatalom tegyen nyilatkozatot. Emlékezetes, hogy a szovjet kor­mány már április 19-én hasonló tar­talmú jegyzéket juttatott el a nyuga­tai hatalmak kormányához, de azok júliusi válaszukban elutasították e ja­vaslatokat. A három nyugati hatalom — teljesen hamisan — azt próbálta bebizonyítani, hogy a közel- és közép­keleti feszült helyzetnek az arab-izrae­li konfliktus az oka. Az erő alkalma­zásának elvetéséről szóló javaslatot pedig azzal az ürüggyel utasították el, hogy — állítólag elégséges, ha az ENSZ alapokmánya tiltja az erő al­kalmazását, mint a vi.tás kérdések megoldásának eszközét. Ezt a hamis érvelést a szovjet kormány szeptember 3-án kelt legújabb jegyzéke azzal lep­lezi le, hogy kijelenti: az alapokmány nem akadályozta meg, hogy Anglia és Franciaország Izraellel együtt fegyve­res támadást intézzen Egyiptom ellen, sem azt, hogy az Egyesült Államok kormánya a 6. amerikai hajóhad fel­használásával tüntetést rendezzen a Jordániában történt események kap­csán és így nyíltan az erő alkalmazá­sával való fenyegetéshez folyamodjék. A jegyzék a továbbiakban utal ar­ra, hogy a Szíriában leleplezett kor­mányellenes összeesküvés, amelynek szervezői amerikai hivatalos személyi­ségek voltak, a helyzet további kiéle­ződését idézte elő. A szovjet kormány ismételten felhívja az USA kormá­nyának figyelmét a veszélyes követ­kezményekre, amelyekre ez a politika vezet. Az angol kormányhoz intézett szov­jet jegyzék hangoztatja: az angol kormány negatív álláspontot foglalt el az erő alkalmazására vonatkozó javas­lattal szemben, s a maga részéről nem terjesztett elő semmiféle konkrét ja­vaslatot, amely e térségben uralkodó feszült helyzet rendezésére vonatkoz­na. Ezzel szemben most újra — ez­úttal Omanban és Jemenben — a ka­tonai erő alkalmazásához folyamodott. Az angol kormány most ki akar térni az Omán ellen intézett jogtalan táma­dás felelőssége .alól s meg akarja aka­dályozni, hogy ezt az agressziót az ENSZ-ben megtárgyalják. Anglia, az USA és Franciaország fokozza az ideg­háborút Szíria ellen és újabb közös, A TU-104 az USA-ban New York (ČTK) — A TU-104-es repülőgép, amely a szovjet küldött­ség egy részét szállította az ENSZ közgyűlésére, szeptember 5-én le­szállt a Mac Guir amerikai katonai repülőtéren. Moszkvából az USA-ba 13 és fél óra alatt tette meg a 9000 kilométeres utat. A repülőgép Ang­liában, Izland szigetén és Kanadában is leszállt. A megszakításokkal együtt az út 21 óra 54 percet tett ki. A TU-104 az első szovjet személy­szállító repülőgép, amely 20 év múl­tán leszállt az USA területén. Le­Szállásakor a repülőtéren az újság­írók és fényképészek százai tolong­tak. A szovjet legénységen kívül a repülőgépen angol és amerikai piló­ták is voltak, akik el voltak ragad­tatva a szovjet repülőgéptől. B. N. Dukson amerikai repülőtiszt kijelen­tette: „Kitűnő gép, amely bármily gyorsaságnál is egészen könnyen re­pül." L. Dale angol pilóta szerint a TU-104 „rendkívül jó repülőgép". • # * A TU-104 szovjet repülőgép le­szállása nagy érdeklődést keltett Amerikában. Ez az első szovjet re­pülőgép, amely sok év múltán le­szállt Amerika földjén. Az amerikai nyilvánosságnak azon­ban nem tették lehetővé, hogy meg­figyelhesse a TU-104 leszállását. A szovjet repülőgép ugyanis a New Yorktól 100 . kilométernyi távolságra fekvő katonai repülőtéren szállt le. Az amerikai sajtó rendkívüli figyel­met szentelt a TU-104 megérkezésé­nek. Valamennyi New York-i esti lap részletes beszámolót közölt róla. Johannes Dieckmann a nyugatnémet választásokról Lipcse (ČTK) — Dr. h. c. Johan nes Dieckmann, a Német Demokra­tikus Köztársaság népi kamaráiának elnöke a Deutschlandsender demok­ratikus rádiónak a lipcsei nagyvásár meglátogatása alkalmából a közeledő nyugatnémet választásokkal kapcso­latban interjút adott. Johannes Dieckmann a választások jelentőségéről Németország újraegye­sítésére a következőket mondotta: „A szövetségi parlament választásá­nak jelentőségét nem szabad túlér­tékelni, de lebecsülni sem. Túlérté­kelni azért nem szabad, mert szep­tember 15-én nem következik be döntés Németország újraegyesítésé­ről. Lebecsülni sem szabad, mert a választások kétségkívül befolyást gyakorolnak majd az újraegyesítés ütemére." Egy további kérdésre adott vála­szában az NDK népi kamarájának el­nöke kijelentette, hogy a két német állam közeledésének első lépése az össznémet tanács megalakítása lenne, amelyben helyet foglalnának mindkét parlament képviselői. a Szíriai Köztársaság ellen irányuló lépésekre készül. A szovjet kormány aggódik a kö­zel- és közép-keleti feszült helyzet miatt és úgy véli, a feszültség legfőbb' forrása az az erőpolitika, amelyet eb­ben az övezetben a három nyugati ha­talom folytat, továbbá az általuk meg­alakított egresszív bagdadi tömb tevé­kenysége. A francia kormánynak szóló jegyzék a többi között foglalkozik azzal a kér­déssel, hogy Franciaország az arab országok eilen irányuló szövetségre akar lépni Izraellel. Hangsúlyozza, hogy e szövetségnek elsősorban kato­nai kihatása volna, felbátorítaná sa arab országokkal ellenséges érzületű elemeket, és a helyzet további rosz­szabbodására vezetne. A jegyzék végül hangsúlyozza, hogy a helyzet megjavításához vezető első lépés: a négy nagyhatalom együttes nyilatkozata kell, hogy elítélje az erő alkalmazását, mint a rendezetlen kér­dések megoldásának eszközét, továb­bá jelentsék ki, hogy nem avatkoznak a Közel- és Közép-Kelet országainak belügyeibe. M»WHWW Mt M HI MHHWH M(I M MI MI MHH Széljegyzetünk: Ellentétek a vezetőség és a tagság között Szeptember 2-án Blackpoolban ösz­szeült az angol szakszervezeti szövet­ség kongresszusa. A szövetség egyes tagszervezetei már jóval ezelőtt nyil­vánosságra hozták határozati javas­lataikat, amelyeket a kongresszus elé kívántak terjeszteni. A javaslatok kü­lönösen a szervezés kérdését illetőleg különféle irányúak, azonban egyben mind megegyeznek: hangsúlyozzák az atombombakísérletekból származó ve­szélyt és követelik betiltásukat. A szövetség főtanácsa azonban e kérdésben egészen más állást foglalt el. A kongresszus elé ,terjesztett je* lentésében, 247 oldalon csupán egyszer említi az atombombakísérleteket, még­pedig a szakszervezeti szövetség 1956­ban megszavazott határozatával kap­csolatban, amelyben követelték, hogy a négy nagyhatalom kormányai előze­tes megoldásképpen támogassák az atomfegyverkísérletek és azok gyártá­sának betiltására irányuló javaslato­kat. A szövetség külügyi tanácsa erről a határozatról kijelentette, hogy „nagyon részletesen, szélesen" volt megfogal­mazva és az angol kormány hasonló választ adott rá, mondván, hogy hi­szen „az megfelel politikájának." Tudvalevő azonban, hogy a dolog nem így áll. Tudja ezt a szövetség külügyi tanácsa is, s ezek szerint sza­vánál foghatná a kormányt, vajon ak­kor miért nem fogadja hát el a kísér­letek beszüntetését követelő szovjet javaslatokat? Ezt azonban nem teszi meg. Az ilyen következetességtől messze áll. Inkább kiutat keres, mond­ván, „hogy részletesebben kell átta­nulmányoznia ezen politikai és katonai kérdések szövevényét". Ezt tette: — „tanulmányozta a kérdéseket" — egy éven át — és könnyű kitalálni, — eredménytelenül. Ennek okát látja abban, hogy a kérdés rendkívül bonyolult, és „egyébként is foglalkozik már vele a labourista párt. .•." Tehát erre a pártra hárítja a figyelmet és a felelősséget?! Az egy­szerű angol munkások jól tudják, mi rejlik e mögött, és a sok „utalás", kiút keresés helyett inkább azt szeret­nék, ha a szakszervezeti szövetség ta­nácsa egyenesen megmondaná az iga­zat: hogy a tavalyi kongresszusom olyan határozatot bocsátottak szavazás alá, melyet nem egészen gondoltak át, mely nem volt szívügyük, s emiatt nem is foglalkoztak vele. A főtanács nézetei ugyanis ellentétben állnak a szakszervezet tagsága millióinak érde­keivel és kompromittálják a kong­resszust. Egyébként a szövetség főtanácsa nemcsak az atomfegyverkísérletek kér­désében leplezte le magát. Tavaly ősszel a magyar ellenforradalom idején egyik napról a másikra létesítettek pénzügyi alapot a disszidáltak és reakciósok támogatására. Milliószámra adtak ki röpiratokat, s ezekben agitál­ták tagjaikat, mondjanak le szovjet­unióbeli látogatásukról. Most már va­lóban nem háríthatja el magáról azt a gyanút, hogy a háborút előkészítő kormány kiszolgálója, s ettől nem riasztja vissza sem többmilliós tagsá­gának békekövetelése, sem az egész emberiség veszélyeztetése. '(-k-n ŰJ SZÖ 3 ?r 1957. szeptember 7,

Next

/
Thumbnails
Contents