Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-05 / 247. szám, csütörtök

AZ ÚJ GYŐZ A RÉGI FÖLÖTT EGY EMBERKÉNT DDIYTÖTTEK A kommunisták jó munkáfa nyomán a párkányi járásban is egyre több földműves választja a szövetkezetet örvendetes hír röppent világgá az elmúlt napokban: hazánk földterületének több mint 50 százalékán szocialista nagyüzemi gazdálkodást folytat dolgozó paratsztságunk. Ez a hír annyit jelent, hogy sikeresen bejártuk a szo­cialista falu építésének fele útját, s jól felkészülve, gaz­dag tapasztalatainkra támaszkodva bejárjuk az út másik feiét is. Mégpedig sokkal gyorsabban és sokkal eredmé­nyesebben haladhatunk most már előre, amikor élő pél­dák ezreivel bizonyíthatjuk a szövetkezeti termelés élet­képességét, felsőbbrendűségét a kisparcellás gazdálko­dással szemben. E nagy jelentőségű hír a párkányi já­rásban is gondolkodóba ejtette a még magángazdálkodást folytató kis- és középparasziokat. Az új úton, vagy a régin haladni?... így áll előttük a kérdés. Az új út, melyen ma már föld­műveseink többsége halad, könnyebb munkafeltételeket, nagyobb jövedel­met, kultúráltabb életet, magasabb életszínvonalat jelent. A régi út, a kisparcellás gazdálkodás viszont to­vábbra is csak az értelmetlen küszkö­dést, nyomort jelenti és sok esetben azzal jár, hogy a földműves nem tesz eleget legalapvetőbb állampolgári kö­telességének, nem teljesíti a beadást. Az csak természetes, hogy minden józan ítélőképességű földműves az előbbi utat választja. A közelmúltban sokan tettek így a párkányi járás­ban. Több mint 200 földműves lépett a szövetkezeti termelés útjára. Egye­dül Bátorkeszin 70 taggal bővült a szövetkezet. De- Kisújfalun és Bény­ben is új aláírásokkal bővült a szövet­kezetesek névjegyzéke. 1 Garamkövesden is lázas az útkere­sés a földművesek között. A szántó­vetők egy része már látja az irányt. Eddig 109 hektár földön folyt a köz­ségben szövetkezeti termelés. Kisebb­ségi volt a "szövetkezet. Most azonban, hogy 10 középparaszt odakanyarította a nevét a szövetkezetiek mellé, csak­nem 250 hektárra ugrott a földterület. Lassanként az egész falu parasztsága a szövetkezeti termelés útjára tér. Hogy ez minél gyorsabban megtörtén­jen, sok függ a HNB-től is. Sajnos azonban, a HNB-n nem minden tag mutat jó példát. Akad köztük olyan is, mint például Zatyík Károly, aki a következő szavakkal fogadta a falu jobblétét egyengető agitátorokat: — Nem vagyok kíváncsi rátok!... Vajon mire lehet kíváncsi az ilyen HNB-tag, ha nem érdekli őt pártunk és kor­mányunk, valamint egész dolgozó né­pünk programja, a mezőgazdasági ter­melés állandó növelése, amely el sem képzelhető a kisüzemi termelés alap­ján. A járási pártbizottság és a falusi pártszervezetek tagjai behatóan meg­vitatták pártunk központi Bizottsága legutóbbi levelét. Ezzel kapcsolatban a búcsi, bátorkeszi és a karvai kom­munisták kitűzték a célt: ezekben a községekben ez év végéig elérik a i Banské Bystrica-i kerületben az év eleiétől 52 sziveikezet alakult A Banská Bystrica-i kerületben a múlt szombaton és vasárnap négy [szövetkezet alakult. 273 kis- és középparaszt 1203 hektár földdel lé­1 pett a közösbe. A korponai járási Horné Opatovcén, 186 dolgozó paraszt alakította meg | a szövetkezetet. A losonci járásban Lipovany községben 21 kis- és kö­i zépparaszt lépett a közös gazdálkodás útjára. A rimaszombati járási Dar­Inyán most megalakult szövetkezetnek 352 hektár földje van, húszan lép­' tek a közösbe. A korponai járási Zibritov községben 46 kis- és középpa­i raszt szeptember elsején szövetkezetet alakított. 413 hektár földön gaz­i dálkodnak. A Banská Bystrica-i kerületben a szövetkezetek száma 52-re emelke­• dett. százszázalékos kollektivizálást. A járá­si pártvezetőség ugyancsak konkrét határozatot hozott. A járás két közsé­gében új szövetkezetet létesítenek és az év végéig 3200 hektár földdel nö­velik a szocialista szektort. A hatá­rozat nem marad csupán papíron!... Járásszerte folyik a meggyőző politikai munka. Faliújságok, villámhíradók, jelszavak hirdetik: — Lépjetek az EFSZ-ekbe! A falusi problémákat jól ismerő agitátorok tucatjai élőszóval, papírral, ceruzával a kezükben ma­gyarázzák a földdműveseknek, mit je­lent részükre és egész népünk részé­re, ha a közös gazdálkodás útjára tér­nek. Addig, amíg a pártvezetőség tagjai lelkesen, kitartóan dolgoznak, a járási nemzeti bizottság egyes tagjai elég­telenül végzik munkájukat. Nem lehe­tünk megelégedve az olyan kijelentés­sel sem, mint amilyet a begyűjtési vállalat egyik dolgozója 'tett Garam­kövesden, amikor kézlegyintéssel in­tézte el a beadási kötelezettségét nem teljesítő magángazdát, mondván: — Van még elég ideje az év végéig tel­jesíteni a már esedékessé vált tej-, tojás- és húsbeadási kötelezettségét. Kíváncsiak volnánk, mit szólna az ilyen dolgozó akkor, ha húst kérne a hen­tesüzletben és hús helyett ezt a vá­laszt kapná: — Várjon türelmesen még pár hónapig, az év vége felé lesz elég hús!... Reméljük, X. Y. is meggon­dolja magát Garamkövesden, hogy mégiscsak kell valamit neki is adnia az ipari munkásoknak, akik részére ruhát, lábbelit és egyéb cikkeket gyár­tanak. Népünk programjával szemben — amely az életszínvonal állandó emelé­sén, a több, jobb, olcsóbb termelésen alapszik — nem lehetünk közömbösek. S ezt meg kell érteniök úgy a járási nemzeti bizottságok egyes tagjainak, mint mindazoknak a HNB-tagoknak is, akiket a nép azért választott meg kép­viselőjéül. hogy törődjenek a dolgozók életével, hogy egyengessék választóik útját a jobb, qazdagabb, kulturáltabb élet felé. Farkas Kálmán Elolvadt a » Jégpáncél Mint a villám futott végig a hír Svábovcétől Poprádig. — Hozolec parasztjai egységesen a szocialista mezőgazdálkodás útjára léptek. A hír meglepő volt, már csak azért is, mert eddig úgy beszéltek erről a faluról, mint a poprádi járás legke­ményebb „jégpáncéljáról", amelyet nehezen lehet megtörni. Az idővel azonban változnak a nézetek is. A fa­lu kommunirtái szívvel-lélekkel mun­kához láttak. — Nem volt könnyű a munkánk — mondja Kuboši Mihály, a HNB tit­kára. — Mi ugyan valamernyien alá­írtuk a belépési nyilatkozatot — foly­tatja —, de ez még csak annyit je­lentett, hogy bátran mehettünk a nép közé agitálni — tárja fel a hely­zetet most már elégedetten. A beszélgetésből úgy vesszük ki, hogy Hozólecen nem ment könnyen a szövetkezet megalakítása. A hangulat olyan volt, hogy vagy mindenki, vagy senki. Segítségre volt szükség. Ezt megkapták. Šmatlák elvtárs, a JNB elnöke állt az agitátorok élére. Ha­nečák a HNB elnöke, Krajňák Andrej, a falusi pártszervezet elnöke, valamint a járási aktivisták fáradha­tatlanul végezték meggyőző munkáju­kat. Naponta meglátogatták a parasz­tokat. Állandóan beszélgettek velük, de eredmény csak igen lassan jelent­kezett. Hetente egy-egy nyilvános gyűlést is tartottak, de az úgyneve­zett „jégpáncél" csak nem akart fel­engedni. — Vagy mindenki, vagy senki, lehetett hallani a falusiak kö­zött. Az agitátorok érvekkel igyekeztek őket meggyőzni. Megvilágították, hogy Lúcivnán az EFSZ ugyanannyi fejős­tehéntől 400—500 liter tejet ad át naponta, míg ők csak 40—50 litert. Munkájuk nem volt hiábavaló. A tü­relmes agitációs munka meghozta a maga gyümölcsét. Belátták, hogy va­lóban sokkal eiőnyösebb a közös gaz­dálkodás. Most, amikor már vala­mennyi utána van, mosolyogva emlé­keznek vissza egy-egy vitára. — Az úgy volt, hogy amit az em­ber egyszer megszokott — mondja el Kubošik János bácsi mosolyogva, — nehéz azt elhagyni és újat kezdeni, még ha az jobb is. Meg az­tán ki tudja, hogy jó lesz-e, sóhaj­tozik a 67 éves János bácsi. A fiatalok azonban itt is győztek. Kuboši bácsi fia, aki orvosnak készül, meggyőzte a szülőket. — Jól van no — adta be derekát az öreg —, de csak ha mindenki egy­szerre belép — mondta ki a szenten­ciát. Hasonló véleményen volt ekkor már a község túlnyomó többsége, csak nem akadt, aki megkezdje. Nem volt, aki elsőnek odakanyarítsa nevét a be­lépési nyilatkozatra. Végül is akad­tak bátrabbak Kubošik Györggyel az élen, akik az agitátorokhoz álltak, s velük együtt látogatták gazdatársai­kat. Alig telt el egy hét, elhangzott a döntő szó: — Megalakítjuk a szö­vetkezetet. Egyidejűleg már ilyen hangokat is hallattak: Mi majd meg­mutatjuk, két éven belül a mi szö­vetkezetünk lesz a legjobb a járás­ban. Megkezdődött a hivatalos belépés. Az első 21 tag augusztus 20-ig alá­írta a belépési nyilatkozatot. A fé­lénkebbek pedia csak egy újabb nép­gyűlésen, amit* augusztus 22-re tűz­tek ki. Ez a nap aztán meghozta a várt eredményt. További 22 gazda kezeírásával pecsételte meg a helyes út megválasztását. Nagy nap volt ez Hozolec község életében. Šimko And­rej a 4 hektáros Rákoci Józseffel és a 3,5 hektáros Kuruc Lajossal ugyan­csak nagy terveket szőnek. — Meg­mutatjuk — megmutatjuk — biztatgat­ják egymást s közben szaporán koccintgatnak új életük sikeres meg­kezdésére. A hozoleci szövetkezetnek 350 hek­tár mezőgazdasági földterülete van. A határ összterületéből csak 40 hek­tár maradt kívül. De ez a néhány sem marad sokáig. Ügy mondják, hogy még az őszön behozzák őket is a nagy családba. De hát nem is le­het ez másként. Az ő helyük is ott van a többi között. A hozoleci újdonsült szövetkezete­sek az alakuló gyűlést vasárnapra ha­lasztották el. Ogy tervezik, hogy jobb lesz így, mint munkanapon. Sok mindenről esik szó most a faluban. Élénk kezdeményezés alakult ki. Van­nak olyanok is, akiknek még szokat­lan, de a bátrabbak már szemlét tar­A rimaszombati járás már eddig is jelentós sikereket ért el a falu szocialista átépítésében. A járás 56 községéből már ötvenegy faluban van szövetkezet. Kisgömöriben már ez év tavaszán érlelődött a szövetkezeti gondolat. A falusi pártszervezet jó munkája Mi volt a helyzet Korlátin? Az, hogy a szövetkezetből hiány­zott a legfontosabb, a dolgozó pa­raszt. Nélküle pedig lehetetlen szö­vetkezetben gazdálkodni! Ott van azonban a balogfalvi szövetkezet, ahol várakozáson felül sikerült a nyomán aztán egyre közelebb került gazdálkodás, s a tagság elégedett. a dolgozó. parasztság a közöshöz Kiemelkedő esemény volt, az öntu­Kisgömöriben a múltban nem min­den paraszt teljesítette kötelességét. datnak egy szép példája, amikor a M< volt ennek az oka? A faluban falu dolgozó parasztsága 48 óra alatt egy emberként belépett a szö­vetkezetbe. 41 család él 370 hektár földön — mondja Molnár tanító elvtárs. De nem minden családnak volt rendes Röviden, dióhéjban így történt, gazdasági felszerelése, s néhol már Érdekesebb azonban a tanulság, ho- az évek száma is akadályozta a si­gyan dolgoztak a tömeg szervezet és keres munkát, érthető volt a lema­a helyi nemzeti bizottság a kommu­nisták vezetésével, mert ebből lehet tanulni. Volt egy idő, amikor egyesek úgy gondolták, hogy a falu felett nyom­talanul szállhat el az idő. Más vé­leményen voltak azonban a kom­munisták, Molnár István tanító elv­társsal az élen. A döntő fordulat akkor következett be, amikor a he­lyi nemzeti bizottság élére Végh Ist­ván került. A meggyőző munka egy pillanatra sem szünetelt. Közös kirándulást szerveztek s . ellátogattak Sajógömörre, a szövet- hektár földet összeszántottak, kezetbe. Amikor onnan haztértek, megkez dödőtt a faluban a számolgatás, zsef. tervezgetés. Kiállítást rendeztek, amelyen pon­tosan kiszámolja kimutatták, hogy ha a faluban megalakulna a szövet- . ...... . ... . , kezet, mondjuk 79 taggal, mekkora amíg metfelelo istaiot epithetnek, lehetne a munkegység érték. és a ™ Ve t*?*L f e]° f™?' v"' mennyit keresne egy-egy család. Ezt ™ ob b f l3t a! l i"» J^ 6 2* tern fognak, tetszettek nekik a sajo­gömöri szövetkezetek korszerű radás. Lemaradni pedig nem lehet. Az .agitátorok minden kérdésre tudtak válaszolni. Ez hatott a faluban. Az elsőknek aláíró kommunisták és nemzeti bi­zottsági tagok példája nem maradt követés nélkül. Igaz, Vincze Ist­ván, HNB-tag nyugodt lelkiismeret­tel mondhatta paraszttársainak, hogy: kövessetek. Az emberek már túlestek a kez­deti szorongás izgalmain, s ma már egyre bizakodóbban néznek a jövö elé. S van is erre okuk. Már 100 — Hadd menjen a munka, ha be­lekezdtünk — mondja Kisantal Jó­Beszélt a szövetkezet terveiről is Kisantal Gyula, az elnök. Már meg is kezdték az összpontosítsál. Addig, igen sokan megnézték, s azok, aki­ket valamilyen „szempont" vissza­tartott a látogatástól, másoktól ér­deklődtek, milyen az élet a szö­vetkezetekben. Sokszor gátként meredt az agi­gazdasági épületei. Már gépeket is kapott az új szö­vetkezet. Végh néni kedvtelve né­zegette az új takarmányforgató gé­táto-ok elé — ahogy Kisantal Gyula pet munka közben. A férje 10 hek­mondja - a közeli, korláti szövet- tárral lépett a közösbe. Már 62 esz­L eľJf S2 M?m gyesek ezt érv- tendös véh Gusz(á s ö ja i, ként felhasználták a szövetkezet el- ... ... ... ' . . len, ezzel is támadva a szövetkezeti ra a kozosbe n könnyebben fog elm. ^ eszmét . Agócs Vilmos, Ajnáeskőy Még mielőtt szerződést kötöttek volna az őszi munkákra... tottak a faluban, hogy mit hová he­lyezzenek s kinek a pajtája mire lesz jó. Azt hangoztatják, hogy az idei termés jó részét már közösen takarítják be, hogy meg legyen a közös alap s egy hónap múlva az állatokat is összpontosítják. A ter­vezgetés középpontba azonban a ve­zetőség megválasztása. Eddig a történet. A több éven ke­resztül emlegetett jégpáncél végre megtört s ezzel Machalovceben és Hozolecben új élet távlatai nyíltak meg. A hír pedig gyorsan száll! Már Machalovcén is megmozdultak. Jano­ce narasztjai még tanácskoznak. Nem kell hozzá sok idő, s a poprádi járás valamennyi községében győzelmesen vonul végig a szövetkezeti gondolat. - ki ­Felsőlefánt nyitrai járási község a szépséges Zobor-hegy háta mögött húzódik meg. Az utóbbi időben arról volt nevezetes ez a kis falucska, hogy a volt Edelsein úri kastélyban el­helyezett szanatóriumot sok rászo­ruló beteg kereste fel s nyerte visz­sza ebben a pompás környezetben az egészségét. A minap azonban más is történt a faluban. Megalakult az EFSZ és ezáltal még nagyobb hírnévre tettek szert a falu kis- és középparasztjai, akik 53-an a közös szövetkezeti gaz­dálkodást választották. vetkezettől és bátran hozzáfogtak kö­zös gazdálkodásuk kiépítéséhez, ez idén annál magukbiztosabban léptek a falu legjobb dolgozó parasztjai Fel­sőlefánton is az EFSZ-be, mert előt­tük szomszédos gazdatársaik már ki­taposták a jóléthez > vezető biztos utat. Ez a kis szövetkezet, mielőtt az őszi munkákra szerződést kötött vol­na a traktorállomással, összehívta tagjait. Durg.út Pál, az elnök beszélt azokról a további feladatokról, ame­lyek most a tagság előtt állanak. — Van néhány gazdálkodó, akik Tavaly a koratavaszi hónapokban a még nem léptek a szövetkezetbe — szomszédos Alsólefánt községben mondották az egybegyűltek, s java­ugyancsak új szövetkezet alakult, ahol azóta a korszerű nagyüzemi ter­melés eresztett mély gyökereket. Ennek a szövetkezetnek az eredmé­nyei rövid fennállása óta eljutot­tak Felsőlefántra is. A gazdálkodók, ha Utókban is, nagy érdeklődéssel figyelték a közös munka nyomán létrejött eredményeket. S ha az al­sóelefántiak nem húzódoztak a szö­solták: — Látogassuk meg őket, hogy az egész határban egyszerre kezdhessük meg az őszi munkákat. A gyűlés befejezése után elhatá­rozásukat tett követte és abban a tudatban kerjsték fel az ingadozók otthonalt, hogy a paraszti józan észt és belátást ezekben a napokban újabb győzelemre viszik. —th— "fa/ah' áj á Az alakuló szövetkezetekről leve­lezőink tudósítása nem késik. Van úgy, hogy egy-egy szövetkezet alaku­lásáról több levelező is ír. * * * Agócš Vilmos és Lóska Lajos egy dologról írnak, még pedig arról az örvendetes hírről, hogy Sőreg község­ben is megalakult az egységes föld­művesszövetkezet. — A község gazdálkodóinak túlnyo­mó része — 114 kis- és középparaszt lépett be a szövetkezetbe 620 hektár földdel, — írják. .Aztán arról adnak hírt, hogy a szö­vetkezet elnökének Szókis Istvánt vá­lasztották meg. Básty Sándor egyházasbásti levele­zőnk is sietett közölni a hírt, hogy falujukban is megalakult a szövetke­zet. — A múlt hónap 28-án este 7 óra­kor volt az alakuló közgyűlés, elnök­nek Nagy Gézát választották meg. a vezetőségbe bekerültek Mede Sándor, Mede József és Kovács Mátyás. Dobos László nagytárkányi levele­zőnk közli, hogy szövetkezetükbe az utóbbi időben 40 kis- és középparaszt lépett be. — Vaszi István hét hektáros, Nagy László hat és fél hektáros, Szanyi György 4,5 hektáros paraszt is job­ban érzi magát köztünk — fejezi be levelét Dobos László. Rövidesen kitűzik a győzelem zászlaját A szenei járásbeli Sárfő is szövet­kezeti falu lett. Nemsokára Jókán, Magyarbélen, Királyfán, Pusztafödé­mesen és kitűzik a győzelmi zászló­kat, nem lesz e falukban magángaz­dálkodó. Szép eredményeket érünk el a szen­ei járásban. A nemzeti bizottságok dolgozói, a falu kommunistái, az agi­tátorok fáradhatatlanul folytatják meggyőző munkájukat. A sikerekhez a járási kultúrközpont munkája is nagymértékben hozzájárul. Már csak ketten vannak a szövetkezeten kívül A lekéri szövetkezet nem is olyan régen még a legkisebb szövet­kezetek közé tartozott. Az aratás azonban 53 dolgozó parasztnak meg­mutatta a helyes utat. Felhagytak a gazdálkodás régi formájával, a szö­vetkezetet választották. 557 hektár földdel léptek be a közösbe. Már csak két dolgozó paraszt gaz­dálkodik egyénileg: Kalita Lukács es Porubsky Ernő. ők még gondolkoz­nak. Az új szövetkezetesek közül válasz­tották meg az agronómust is. Kalita József elvtárs került e funkcióba. Jól választottak, hisz Kalita elvtárs nagyon tevékeny. Az ő érdeme, hogy a traktorosok már előkészítették a talajt az őszi repce alá. Ő indítvá­Vi.lámújságokkal és egyéb propagációs nyozta, hogy a takarmányt közös ka­eszközökkel eredményesen harcol a zalba rakják. közös célért. (Tudósítónktól i ŰJ SZÓ 5 W 1957. szeptembe- ~

Next

/
Thumbnails
Contents