Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-04 / 246. szám, szerda

Egy újságíró jegyzeteiből A gyermeknek kell szégyen­kezni a felnőttek tetteiért ? — Friss a sör! — A galántai vasút­állomáson csengő gyermekhang kínálta a 'frissen habzó sört. Nem kellett sokat kínálgatni. A hőségtől izzadó utasok pár perc alatt szétkapkodták a drót­kosárban lévő poharakat. — Frissebb a hangod, mint a söröd — tréfálkoztak az utasok szívélyes melegséggel hangjukban és kedvtelve néztek a szőke, alig 13—15 éves kis­fiú után. A fehér habsapka alatt sötéten gyöngyözött a barna sör. Átsötétlett a pohár papírfalán és árulón Jigyel­meztetett, hogy a pohárnak csak a kétharmada van megtöltve. Erre min­denki figyelmes lett s alig akadt em­ber, aki megállta volna szó nélkül. — Hallod-e, kisfiú! Fél adagot árulsz egész árért! Hiszen a pohár felső legszélesebb része üres maradt! — kiabáltak a gyermek után. Az szégyenlősen lesütötte őszinte gyermekszemét, fejét vállai közé húz­ta és igyekezett minél távolabb kerül­ni a zúgolódóktól. Az állomás épülete előtt vidáman csapolta a sört egy őszhajú férfi. Fe­hér haja tiszteletet, tettei pedig meg­botránkozást váltottak ki az utasok­ból. Mert a kis árusító alig adta el az utolsó pohár sört, máris új kosarat nyomott a kezébe, mely tele volt félig megtöltött söröspoharakkal. Látszott, hogy ez nem figyelmetlenség, de be­idegződött, jól jövedelmező szokás, mely elnyom benne minden, — a ve­vök meglopása miatti esetleges — lel­kiismeretfurdalást. Szomorú dolog, ha a gyermeknek kell szégyenkeznie a felnőttek tettei­ért. De az még szomorúbb lesz, ha a kereskedelembe bekapcsolt fiatalság­ban is eltompul a felelősségérzet és a fiatalok felnőtt munkatársaik példája nyomán elfelejtkeznek szégyenkezí a kisebb-nagyobb lopások miatt. A lakosoknak kell a helyi forgalomhoz alkalmazkodniok ? Az ember azt hinné, hogy a városok helyi közlekedésének feladatairól és létesítésének okairól fölösleges beszél­ni. Hiszen világos, hogy a lakosságnak a város területén való mozgását kell hogy megkönnyítsük. Bratislavában, Nyitrán, Kassán, sót az aránylag kicsi Palárikovo községben is így értelmezik a helyi közlekedés feladatát és igye­keznek a helyi forgalomba bizonyos rendszert bevezetni, hogy a lakosság minden nagyobb nehézség nélkül alkal­mazkodni tudjon hozzá. Ezenkívül te­kintetbe veszik a vonatok érkezési idejét is, hogy a városba érkező vagy a várost elhagyó utasok a nekik leg­megfelelőbb időben vehessék igénybe a helyi forgalom szolgálatait. így van ez mindenütt, csak Érsek­újváron van a helyi forgalomnak ti­tokzatos küldetése. Az Olomouc és Bratislava felől érkező gyorsvonat uta­sai, akik tíz óra 51 perckor érkeznek az érsekújvári állomásra, például hiába keresik a helyi autóbuszt. Ha nehéz csomagjaikkal nem akarnak gyalog ne­kivágni az útnak, úgy 12 óra 25 per­cig ott rostokolhatnak az állomás épü­lete előtt, amíg az autóbusz végre megjelenik. Ugyanúgy járnak azon gyorsvonat utasai is, akik Bratislava felől 8 óra 22 perckor érkeznek Érsek­újvárra. A helyi autóbusznak két perc­cel érkezésük előtt van az indulási ideje, s ők megint várhatnak egy órát, amíg az autóbusz ismét megjelenik. A helyi forgalmat lebonyolító autóbusz menetrendjében nincs rendszeresség, hogy az utasok könnyebben tájékozód­hassanak. Van úgy, hogy egy óra le­forgása alatt egyszer sem megy, más­kor meg ugyanazon idő alatt kétszer is megfordul. Természetesen menet­rend szerint, melyet azonban hiába keresnénk az autóbuszmegállók mel­lett. Nincs kifüggesztve csak a végál­lomásokon, s így aki tájékozódni akar (mert a menetrendet éppen rendszer­telensége miatt lehetetlen megjegyez­ni) előbb odagyalogol, ami eleve fölös­legessé teszi az autóbusz használatát. Este hét óra után meg nyugalomra tér a helyi forgalom, tekintet nélkül arra, hogy az állomásra állandóan új vonatok érkeznek és a városban tovább folyik az élet. Felvetődik a kéndés: A lakósoknak kell a helyi forgalomhoz alkalmazkod­niok, vagy pedig a helyi forgalomnak kell alkalmazkodnia a lakósok szük­ségleteihez? Reméljük, hogy az érsek­újvári HNB tettekkel adja meg erre a a kérdésre a választ. - gir — Az eredmény minden szénái többet mond Maradni a régi mellett vagy bele­vágni az újba? — egyre ezt forgatták a fejükben a borčanyi dolgozó parasz­tok. Sokat küszködtek nadrágszíj-par­celláikon, ha azt akarták, hogy a föld­jük adjon nekik valamit. Este a csa­ládoknál sokat beszélgettek a szövet­kezetről. Egy év telt el azóta, hogy Borčany­ban 16 dolgozó paraszt aláírta belépé­sét a szövetkezetbe. A többiek vártak az eredményre. — Dolgozzanak legalább egy évig, aztán majd látjuk — mondogatták többen. A szövetkezetesek azonban meg­győzték őket. Az idei termés nagyon jól sikerült. Hektáronként 23 mázsa gabonájuk termett. Ilyen termésre nem is emlékeznek a dolgozó parasz­tok. A szövetkezetesek a kapásokból is jő termést várnak. Állattenyésztésük is javul. Terven felül 140 mázsa ser­téshúst és 29 ezer liter tejet adtak be. Ilyen eredményeket Borčanyban még nem értek el. A dolgozó parasz­tok láthatják, mit lehet elérni a kö­zösben. Ivan Mikula, Nyitra Szövetkezeteinkben ez idő tájban helyen már megtartották az aratási dósítóink, levelezőink. BOTOS BÉLA balogfalvi levelezőnk arról ad hírt, hogy a szövetkezet 600 mázsa gabonabeadását már teljesí­tette és szabad áron is beadtak 500 mázsát. Levelében megemlíti azt is, hogy egyes szövetkezeti tagok mennyi természetbenit kapnak. — jzabó István szövetkezeti tag — írja Botos Béla — feleségével együtt 922 munkaegységet szerzett s ezért 46 mázsa gabonafélét kapott a pénz­beli juttatáson felül. Az az érdekes, hogy Pista bácsi magángazdálkodó korában az említett gabonamennyiséget a három hektár­jára három év alatt sem tudta ki­termelni. Mihali Laci bácsi is ipar­kodott. 623 munkaegységet szerzett s 30 mázsa gabonát kapott. Míg ma­gángazda volt legjobb esetben ő is csak két év alatt tudott ennyit ter­melni. Trecska Pali bácsi 671 mun­kaegysége után 32 mázsát, Trecska István 409 munkaegységéért 20 má­zsa 40 kg gabonafélét, Kovács Vil­most (Máth) 734 munkaegysége után 21 mázsa gabonafélét kapott. Kovács Vilmos nyilatkozott is er­ről — folytatja Bctos Béla, s azt mondta, hogy ilyen hízója már évek óta nem volt, mivel ezelőtt alig tu­dott boldogulni. Még Mihály Vilmos 18 éves fiú is 21 mázsa gabonát ka- / pott 430 munkaegységért* Botos Béla azzal fejezi be levelét, hogy a gabona-kiosztás után egész jő hangulat kerekedett és még Bo­tos Margit néni is kidalolta magát, pedig őt ezelőtt teremtett' lélek so­ha sem hallotta dalclni. KRAJCSOVICS FERDINÁND galán­tai tudósítónk arról számol be, hogy a kajali szövetkezetben is kiosztot­ták a természetlbenieket mégpedig 1 munkaegység után 2Ví kg búzát, 1 kg árpát. Varga Zsigmond szövetkezeti ko­csis az első félévre 12 mázsa búzát és 483 kg árpát kapott, Ondrej Mi­ko szövetkezetes 13 mázsa búzát és 500 kg árpát szállított haza. — A szövetkezetek — folytatja Krajcsovics elvtárs — felesleges ga­bonaárujukat eladják az államnak. • * * LEFKOVICS JÖZSEF királyhelmeci levelezőnk a dobrái szövetkezet ered­ményeiről ír. — Búzából 15 mázsát terveztek a szövetkezetben, a valóságban 19V2 mázsás eredményt értek el. A zab is jól fizetett, 15 mázsa helyett 34 má­zsát arattak. Az aratóünnepélyen — folytatja Lefkovics elvtárs — azok az új szö­vetkezeti tagok is részt vettek, akik nemrégen léptek a közösbe. A szö­vetkezet 110 százalékra tel.jesítette beadási kötelezettségét. osztják a természetbenieket. Több ünnepélyt is. Erről írnak falusi tu­ZELFNÁK ISTVÁN perbenyíki le­velezőnk arról ír, hogy g bodrogme­zői szövetkezetben már befejezték a cséplést. — Három munkacsoport dolgozott szocialista munkaversenyben — írja Zelenák István. A versenyt már érté­kelték is. Az első helyre az ered­mények álapján a Fekete Géza ve­zette munkacsoport került, a máso­dik Kiss Gyula, a harmadik pedig Juhász József csoportja lett. SÖLYOM LÁSZLÓ lcsonci tudósí­tónk munkája sokoldalú. Többek között arról ír. hogy a Banslká B'atrica-i kerületben a krem­nicai járás teljesítette elsőnek az idei beadást. — Az ozsgyányi szövetkezet idei termése — írja Sólyom László — minden várakozást felülmúlt. Egy hektárról tavaszi árpából 36 mázsa, zabból 26 mázsa és búzából 22 mázsa termésük lett. Majd idézi Király György szövet­kezeti elnök szavait, aki azt mon­dotta; az eredméi.yt annak köszön­hetik, hogy az idén alaposan előké­szítették a földeket a vetés alá. ] Nem feledkezik meg Sólyom László az állattenyésztés helyzetéről sem, amikor elmondja, hogy a rimaszom­bati járásban 47 szövetkezetből 27­nek van meg a teljes szarvasmarha­állománya. — Tizenhárom szövetkezetben pe­dig már közel állanak a száz száza­lékhoz és csak hét szövetkezetben tapasztalható nagyobb lemaradás — fejezi be tudósítását Šolyrm László. (g) Jó bort Jó tmrdóba A borszakmában gyakran előfordul, hogy az átvett bo­rokat nem kezeljük szakszerűen, nem fordítunk elég gondot a boroshor­dókra. Mi a tenni­valónk, hogy kárt ne szenvedjen a bor? Erre a kér­désre válaszolunk következő cikkünkben. A pincében először is nagytakarítást rendezünk. Ahol erre szükség van, frissen kell meszelni.- A beton- és fa­padozatot mossuk fel, a dohos földte­rületet hordjuk ki. A pincét friss földdel, majd felette rostalt apró ka­viccsal borítsuk be és döngöljük le. Kénezéssel fertőtlenítsük a pincéket, majd szelőztessük. A különféle faedé­nyeket, sajtárokat, kármentőket, tő­tikéket, facsapokat kívül és belül is súroljuk ki, a boroshordókat és az egyéb eszközöket kifogástalanul hoz­zuk rendbe. A kádármunkákat (abroncshiány, dongatörés) szakemberekkel végez­tessük el. A hibás hordók kezelésére különös gondot fordítsunk. Ha a hordókba szagolva dohot, penészt vagy ecetes szagot érzünk és a hordóban a kénlap nem ég el vagy a gyertya elalszik, ak­kor baj van a hordóval. Az ilyen hor­dót kifenekeljük, azután a penészt szárazon lekeféljük, majd a hordót előbb hideg vízzel, utána forró vízzel, végül ismét hideg vízzel gyökérkefé­vel lesúroljuk. A hordók belsejének tisztításánál általános szabály: előbb mindig hideg vizet és csak azután használunk forró vizet. Ha a penész már mélyen behúzó­dott a dongákba, akkor a hordó belső falát az egészséges farétegig legya­lulják. Ezután a hordó fenekét vissza­helyezzük. A bortól ecetessé vált hor­dót kiforrázzuk, utána háromszázalé­kos forró szódaoldattal, majd forró és hideg vizzel többszörösen kiöblítjük. De nemcsak a „beteg" hordókat kell kezelni, hanem az egészségeseket is. Az üres hordókba néhány kanna vizet öntünk és addig mossuk a hordó bel­sejét, amíg a kiömlő víz tiszta nem lesz. Néhány óra múlva a hordó ajta­ját szikkadás végett egy-két napig nyitva hagyjuk, majd a hordót kiké­nezzük. Az üres, ajtó nélküli szállítóhordők­ba hektoliterenként 5—10 liter hideg vizet öntünk, a ledugaszolt hordót jól összerázzuk, majd a vizet kiöntjük. Ezt mindaddig ismételjük, míg a kifo­lyó víz nem tiszta. Kimosás után a hordót csurgóra állítjuk és szikkadás után bekénezzük. A használaton kívül üresen álló hordókat kezdetben négy­hetenként, később hathetenként ké­nezzük. A kénezés idejét jegyezzük fel a hordókra. A többször bekénezett hordót használat előtt hideg vízzel ki kell öblíteni. Az új hordókat legelőször hideg víz­zel töltjük meg. Ha szivárgást észle­lünk, a hibát azóhnal kijavítjuk. Ez­után hektoliterenként 10—15 liter for­ró, két százalékos szodásvizet öntünk a hordóba, a hordót hol az egyik, hol a másik fenekére állítjuk és a vizet addig tartjuk benne, amíg langyossá hűl. Ezt még egyszer megismételjük azután a hordót forrásban levő vízzel kiöblítjük, majd hideg vízzel megtölt­jük és ezt 4—5 napig benne hagyjuk. A víz kiöntése után újabb hidegvizes öblítés következik, majd a hordót csurgóra állítjuk, belső felületét hagy­juk kiszáradni és utána bekénezzük. A beteg, hibás hordókat is miután szakszerűen megjavítottuk, ugyanolyan módon kell kezelni, mint az új hor­dókat. (K) A bratislavai kerületben éppen (1ó]rjr|l{* úgy, mint egész Csehszlovákiában • előkészítik a helyi gazdálkodás vállalatainak 1957. október elsejére való átszervezését. • Milyen válto­zások lesznek és hogyan javul meg a helyi gazdálkodás vállalatainak tevékenysége? a helyi gazdálkodás fejlesztése A vállalatok szervezeti átépítésében háromfajta változást eszközölnek. Min­denekelőtt 1957. október 1-ifl meg­szüntetik a jelenlegi járási ipari kom­binátokat és helyettük egycélú kerületi helyi gazdálkodási vállalatokat létesí­tenek. Továbbá kivonják az eddigi já­rási ipari kombinátokból a javítási és karbantartási tevékenységet és ezeket a munkákat a kommuniális szolgálatok vállalatai és a járási építészeti vál­lalatok fogják végezni. A kommunális szolgálatokat, illetve a javítási és kar­bantartási tevékenységet közvetlenül a helyi nemzeti bizottságok tevékenységi körébe utalják. Az egycélú kerületi vállalatoktól elvárják, hogy ki tudják majd használni a szakosítás adta ösz­szes lehetőségeket és előnyöket és ez­zel magasabb termelési és műszaki színvonalra emelik a helyi ipari mun­kálatokat. Az egycélú kerületi vállala­tok munkájának súlypontja a soro­zatgyártáson lesz. A lakosság részére csupán ipari jellegű karbantartási és javítási szolgálatokat fognak végezni. Kerületi vállalatok létesítésével csök­kentik a dolgozók létszámát a vállala­tok igazgatásában és ezzel jelentős költségmegtakarítást érnek el. A KOMMUNÁLIS ÉPÍTÉSZETI VÁLLALATOK biztosítják a lakás- és házjavításokat és karbantartásokat, míg a többi kéz­műipari jellegű javításokat és karban­tartásokat a kommunális szolgálatok vállalatai teljesítik, melyek főleg la­katosmunkák rádió-, kerékpár-, mo­torkerékpár-javítását, képkeretezést tűi. fognak végezni. Az apróbb lakás javító munká­latok közé számítanak: villanyszere­lés, vízvezetékszerelés, tűzhelyek, gáz­és villanyfőzők javítása, ablaküvegezés, padló, redőny, egészségügyi berendezés, stb. javítása. Ezeket a munkákat a kommunális építészeti vállalatok fogják végezni. A KARBANTARTÁST ÉS JAVÍTÁST, továbbá a kommunális tevékenységet a helyi nemzeti bizottságok irányítá­sára bízzák, amelyek legjobban isme­rik a lakosság szükségleteit és e szük­ségletek biztosításának lehetőségeit. Azok a községi üzemek, amelyeket átteszünk, az illetékes helyi nemzeti bizottságokon át beoszthatók a helyi nemzeti bizottság irányításába, vagy pedig a helyi nemzeti bizottság mel­letti önálló költségvetési szervezetbe, ha a szolgálatok terjedelme ilyen ön­állóságot megenged. A helyi nemzeti bizottságok által közvetlenül irányí­tott karbantartási és javítási kom­munális vállalatoktól elvárjuk, hogy a lakosság szükségleteit megfelelően ki­elégítsék a szolgálatok jobb ellenőrzé­sével és rugalmasabb elintézésével. MILYEN PROBLÉMÁK MERÜLNEK FEL AZ ÁTSZERVEZÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN? Az eddigi 22 járási ipari kombinát helyett csupán 10—11 kerületi válla­lat marad. Habár világos, hogy a kerületi vál­lalatok magasabb színvonalra emelik a helyi ipar termelését és több dolgozó, főleg az üzemekben javulást vár min­denekelőtt a vállalatok anyagi ellátása terén, azt is látni kell, hogy a kerületi vállalatok nem kezdik tiszta lappal tevékenységüket, hanem a jelenlegi já­rási ipari kombinátok több fogyaté­kosságát átviszik az új kerületi vál­lalatokba. A kerületi VSllalatok mun­kájának súlypontja a sorozatgyártáson lesz és csupán ipari jellegű karbantar­tást fognak végezni. Tény azonban, hogy a kerületi vállalatok kénytelenek lesznek kézműves jellegű, javításokkal és karbantartásokkal foglalkozni, mert sok jelenlegi járási ipari kombinát kevert jellegű, tehát a sorozatgyártás mellett megrendelésekre is dolgoznak és javítást és karbantartást is végez­nek. Ahhoz, hogy kivonhassák a javí­tási és karbantartási tevékenységet a vállalatok munkaköréből, műhelyekre lenne szükség, amelyek jelenleg gyak­ran nem állnak rendelkezésre. Kimondták alapelvül, hogy a kerü­leti vállalatoknak keletkezésüktől szá­mított hat hónapon belül abba kell hagyniok a karbantartási és javítási munkák végzését. Ebben a tekintet­ben a nemzeti bizottságoknak min­dent meg kell tenniök a cél elérésére és addig, amíg nem kerül sor az el­választásra, nem csupán a termelő­tevékenységet, hanem a község vagy járás lakosságának nyújtandó javítási és karbantartási munkákat is végez­niük kell. Kitűnik az is, hogy nem lehet pon­tosan elválasztani a lakás- és házja­vítási és karbantartási munkákat a többi karbantartástól, úgyhogy egy­másba fog folyni a kommunális szol­gálatok vállalatainak és a járási épí­tészeti vállalatoknak tevékenysége és bizonyos fajtájú javításokat ' mindkét vállalat dolgozói elvégezhetnek. Így lesz ez például az üvegezésben, ahol ablaküvegezést egyes esetekben mind a járási építészeti vállalat, mind pe­dig a kommunális szolgálatok vállalata végezhet. Hasonló lesz a helyzet a szo­bafestésben és bútorfestésben (mind­két vállalatnál lesznek ilyen szakem­berek). Látjuk tehát, hogy a javítások és karbantartások igen különböző jelle­gűek és eddig nem szervezték őket egységesen, szétforgácsolódtak. A la­kosság javítási és karbantartási szük­ségletét a helyi gazdálkodás vállalatai még nem fedezik. A VÁLLALATOK Oj SZERVEZÉSE főleg a karbantartási és javítási te­vékenység szervezetének a helyi nem­zeti bizottságok jogkörébe osztása alapot kell, hogy képezzen a lakosság szükségleteinek jobb kielégítéséhez. Akkor mutatkozik meg teljes mérték­ben a decentralizáció helyessége, ha a helyi nemzeti bizottságok elvégzik feladataikat és gondoskodni fognak a lakosság' javítási és karbantartási szükségleteinek kielégítéséről. Ki kell emelni azt S tényt, hogy már eddig számos olyan község van] ahol példásan gondoskodnak a lakosságnak nyújtott karbantartási tevékenységről. Például a Modrai Helyi Nemzeti Bi­zottság közvetlenül irányítja a több munkást számláló építészeti karban­tartó munkacsoportot és biztosítja a lakosságnak nyújtott karbantartási munkálatok elvégzését, amelyet az­előtt önálló iparosok végeztek. Az átszervezés célja többek között, hogy a szakosított kerületi vállalatok­ban növeljék azon gyártmányok soro­zatgyártását, amelyekkel iparunk nem foglalkozik. Főleg az apróbb közszük­ségleti cikkek gyártásáról van itt sző. Lehetővé kell tenni a jelenlegi járási ipari kombinátokban a jobb szakmai irányítást és áz adminisztráció egy­szerűsítését a vállalati igazgatóságok­ban és mindezzel együtt további lépést kell tenni a helyi gazdálkodás szaka­szának további megszilárdítására. Egy­úttal hangsúlyozni kell, hogy az átszervezésben nem látunk olyan'örvos­ságot, amely egy csapásra megszün­teti a helyi gazdálkodás összes 'fogya­tékosságait, hanem a szervezeti átépí­tés alapot ad a vállalatok és a nemzeti bizottságok rugalmasabb munkájához és előfeltétele az eddigi komoly és számos fogyatékosságok lehető leg­gyorsabb megszüntetésének. Ing. E. Zamanová, a Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság dolgozója. ŰJ SZÖ 4 £ 1f l* 7 szeptember 4.

Next

/
Thumbnails
Contents