Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)
1957-09-04 / 246. szám, szerda
Egy újságíró jegyzeteiből A gyermeknek kell szégyenkezni a felnőttek tetteiért ? — Friss a sör! — A galántai vasútállomáson csengő gyermekhang kínálta a 'frissen habzó sört. Nem kellett sokat kínálgatni. A hőségtől izzadó utasok pár perc alatt szétkapkodták a drótkosárban lévő poharakat. — Frissebb a hangod, mint a söröd — tréfálkoztak az utasok szívélyes melegséggel hangjukban és kedvtelve néztek a szőke, alig 13—15 éves kisfiú után. A fehér habsapka alatt sötéten gyöngyözött a barna sör. Átsötétlett a pohár papírfalán és árulón Jigyelmeztetett, hogy a pohárnak csak a kétharmada van megtöltve. Erre mindenki figyelmes lett s alig akadt ember, aki megállta volna szó nélkül. — Hallod-e, kisfiú! Fél adagot árulsz egész árért! Hiszen a pohár felső legszélesebb része üres maradt! — kiabáltak a gyermek után. Az szégyenlősen lesütötte őszinte gyermekszemét, fejét vállai közé húzta és igyekezett minél távolabb kerülni a zúgolódóktól. Az állomás épülete előtt vidáman csapolta a sört egy őszhajú férfi. Fehér haja tiszteletet, tettei pedig megbotránkozást váltottak ki az utasokból. Mert a kis árusító alig adta el az utolsó pohár sört, máris új kosarat nyomott a kezébe, mely tele volt félig megtöltött söröspoharakkal. Látszott, hogy ez nem figyelmetlenség, de beidegződött, jól jövedelmező szokás, mely elnyom benne minden, — a vevök meglopása miatti esetleges — lelkiismeretfurdalást. Szomorú dolog, ha a gyermeknek kell szégyenkeznie a felnőttek tetteiért. De az még szomorúbb lesz, ha a kereskedelembe bekapcsolt fiatalságban is eltompul a felelősségérzet és a fiatalok felnőtt munkatársaik példája nyomán elfelejtkeznek szégyenkezí a kisebb-nagyobb lopások miatt. A lakosoknak kell a helyi forgalomhoz alkalmazkodniok ? Az ember azt hinné, hogy a városok helyi közlekedésének feladatairól és létesítésének okairól fölösleges beszélni. Hiszen világos, hogy a lakosságnak a város területén való mozgását kell hogy megkönnyítsük. Bratislavában, Nyitrán, Kassán, sót az aránylag kicsi Palárikovo községben is így értelmezik a helyi közlekedés feladatát és igyekeznek a helyi forgalomba bizonyos rendszert bevezetni, hogy a lakosság minden nagyobb nehézség nélkül alkalmazkodni tudjon hozzá. Ezenkívül tekintetbe veszik a vonatok érkezési idejét is, hogy a városba érkező vagy a várost elhagyó utasok a nekik legmegfelelőbb időben vehessék igénybe a helyi forgalom szolgálatait. így van ez mindenütt, csak Érsekújváron van a helyi forgalomnak titokzatos küldetése. Az Olomouc és Bratislava felől érkező gyorsvonat utasai, akik tíz óra 51 perckor érkeznek az érsekújvári állomásra, például hiába keresik a helyi autóbuszt. Ha nehéz csomagjaikkal nem akarnak gyalog nekivágni az útnak, úgy 12 óra 25 percig ott rostokolhatnak az állomás épülete előtt, amíg az autóbusz végre megjelenik. Ugyanúgy járnak azon gyorsvonat utasai is, akik Bratislava felől 8 óra 22 perckor érkeznek Érsekújvárra. A helyi autóbusznak két perccel érkezésük előtt van az indulási ideje, s ők megint várhatnak egy órát, amíg az autóbusz ismét megjelenik. A helyi forgalmat lebonyolító autóbusz menetrendjében nincs rendszeresség, hogy az utasok könnyebben tájékozódhassanak. Van úgy, hogy egy óra leforgása alatt egyszer sem megy, máskor meg ugyanazon idő alatt kétszer is megfordul. Természetesen menetrend szerint, melyet azonban hiába keresnénk az autóbuszmegállók mellett. Nincs kifüggesztve csak a végállomásokon, s így aki tájékozódni akar (mert a menetrendet éppen rendszertelensége miatt lehetetlen megjegyezni) előbb odagyalogol, ami eleve fölöslegessé teszi az autóbusz használatát. Este hét óra után meg nyugalomra tér a helyi forgalom, tekintet nélkül arra, hogy az állomásra állandóan új vonatok érkeznek és a városban tovább folyik az élet. Felvetődik a kéndés: A lakósoknak kell a helyi forgalomhoz alkalmazkodniok, vagy pedig a helyi forgalomnak kell alkalmazkodnia a lakósok szükségleteihez? Reméljük, hogy az érsekújvári HNB tettekkel adja meg erre a a kérdésre a választ. - gir — Az eredmény minden szénái többet mond Maradni a régi mellett vagy belevágni az újba? — egyre ezt forgatták a fejükben a borčanyi dolgozó parasztok. Sokat küszködtek nadrágszíj-parcelláikon, ha azt akarták, hogy a földjük adjon nekik valamit. Este a családoknál sokat beszélgettek a szövetkezetről. Egy év telt el azóta, hogy Borčanyban 16 dolgozó paraszt aláírta belépését a szövetkezetbe. A többiek vártak az eredményre. — Dolgozzanak legalább egy évig, aztán majd látjuk — mondogatták többen. A szövetkezetesek azonban meggyőzték őket. Az idei termés nagyon jól sikerült. Hektáronként 23 mázsa gabonájuk termett. Ilyen termésre nem is emlékeznek a dolgozó parasztok. A szövetkezetesek a kapásokból is jő termést várnak. Állattenyésztésük is javul. Terven felül 140 mázsa sertéshúst és 29 ezer liter tejet adtak be. Ilyen eredményeket Borčanyban még nem értek el. A dolgozó parasztok láthatják, mit lehet elérni a közösben. Ivan Mikula, Nyitra Szövetkezeteinkben ez idő tájban helyen már megtartották az aratási dósítóink, levelezőink. BOTOS BÉLA balogfalvi levelezőnk arról ad hírt, hogy a szövetkezet 600 mázsa gabonabeadását már teljesítette és szabad áron is beadtak 500 mázsát. Levelében megemlíti azt is, hogy egyes szövetkezeti tagok mennyi természetbenit kapnak. — jzabó István szövetkezeti tag — írja Botos Béla — feleségével együtt 922 munkaegységet szerzett s ezért 46 mázsa gabonafélét kapott a pénzbeli juttatáson felül. Az az érdekes, hogy Pista bácsi magángazdálkodó korában az említett gabonamennyiséget a három hektárjára három év alatt sem tudta kitermelni. Mihali Laci bácsi is iparkodott. 623 munkaegységet szerzett s 30 mázsa gabonát kapott. Míg magángazda volt legjobb esetben ő is csak két év alatt tudott ennyit termelni. Trecska Pali bácsi 671 munkaegysége után 32 mázsát, Trecska István 409 munkaegységéért 20 mázsa 40 kg gabonafélét, Kovács Vilmost (Máth) 734 munkaegysége után 21 mázsa gabonafélét kapott. Kovács Vilmos nyilatkozott is erről — folytatja Bctos Béla, s azt mondta, hogy ilyen hízója már évek óta nem volt, mivel ezelőtt alig tudott boldogulni. Még Mihály Vilmos 18 éves fiú is 21 mázsa gabonát ka- / pott 430 munkaegységért* Botos Béla azzal fejezi be levelét, hogy a gabona-kiosztás után egész jő hangulat kerekedett és még Botos Margit néni is kidalolta magát, pedig őt ezelőtt teremtett' lélek soha sem hallotta dalclni. KRAJCSOVICS FERDINÁND galántai tudósítónk arról számol be, hogy a kajali szövetkezetben is kiosztották a természetlbenieket mégpedig 1 munkaegység után 2Ví kg búzát, 1 kg árpát. Varga Zsigmond szövetkezeti kocsis az első félévre 12 mázsa búzát és 483 kg árpát kapott, Ondrej Miko szövetkezetes 13 mázsa búzát és 500 kg árpát szállított haza. — A szövetkezetek — folytatja Krajcsovics elvtárs — felesleges gabonaárujukat eladják az államnak. • * * LEFKOVICS JÖZSEF királyhelmeci levelezőnk a dobrái szövetkezet eredményeiről ír. — Búzából 15 mázsát terveztek a szövetkezetben, a valóságban 19V2 mázsás eredményt értek el. A zab is jól fizetett, 15 mázsa helyett 34 mázsát arattak. Az aratóünnepélyen — folytatja Lefkovics elvtárs — azok az új szövetkezeti tagok is részt vettek, akik nemrégen léptek a közösbe. A szövetkezet 110 százalékra tel.jesítette beadási kötelezettségét. osztják a természetbenieket. Több ünnepélyt is. Erről írnak falusi tuZELFNÁK ISTVÁN perbenyíki levelezőnk arról ír, hogy g bodrogmezői szövetkezetben már befejezték a cséplést. — Három munkacsoport dolgozott szocialista munkaversenyben — írja Zelenák István. A versenyt már értékelték is. Az első helyre az eredmények álapján a Fekete Géza vezette munkacsoport került, a második Kiss Gyula, a harmadik pedig Juhász József csoportja lett. SÖLYOM LÁSZLÓ lcsonci tudósítónk munkája sokoldalú. Többek között arról ír. hogy a Banslká B'atrica-i kerületben a kremnicai járás teljesítette elsőnek az idei beadást. — Az ozsgyányi szövetkezet idei termése — írja Sólyom László — minden várakozást felülmúlt. Egy hektárról tavaszi árpából 36 mázsa, zabból 26 mázsa és búzából 22 mázsa termésük lett. Majd idézi Király György szövetkezeti elnök szavait, aki azt mondotta; az eredméi.yt annak köszönhetik, hogy az idén alaposan előkészítették a földeket a vetés alá. ] Nem feledkezik meg Sólyom László az állattenyésztés helyzetéről sem, amikor elmondja, hogy a rimaszombati járásban 47 szövetkezetből 27nek van meg a teljes szarvasmarhaállománya. — Tizenhárom szövetkezetben pedig már közel állanak a száz százalékhoz és csak hét szövetkezetben tapasztalható nagyobb lemaradás — fejezi be tudósítását Šolyrm László. (g) Jó bort Jó tmrdóba A borszakmában gyakran előfordul, hogy az átvett borokat nem kezeljük szakszerűen, nem fordítunk elég gondot a boroshordókra. Mi a tennivalónk, hogy kárt ne szenvedjen a bor? Erre a kérdésre válaszolunk következő cikkünkben. A pincében először is nagytakarítást rendezünk. Ahol erre szükség van, frissen kell meszelni.- A beton- és fapadozatot mossuk fel, a dohos földterületet hordjuk ki. A pincét friss földdel, majd felette rostalt apró kaviccsal borítsuk be és döngöljük le. Kénezéssel fertőtlenítsük a pincéket, majd szelőztessük. A különféle faedényeket, sajtárokat, kármentőket, tőtikéket, facsapokat kívül és belül is súroljuk ki, a boroshordókat és az egyéb eszközöket kifogástalanul hozzuk rendbe. A kádármunkákat (abroncshiány, dongatörés) szakemberekkel végeztessük el. A hibás hordók kezelésére különös gondot fordítsunk. Ha a hordókba szagolva dohot, penészt vagy ecetes szagot érzünk és a hordóban a kénlap nem ég el vagy a gyertya elalszik, akkor baj van a hordóval. Az ilyen hordót kifenekeljük, azután a penészt szárazon lekeféljük, majd a hordót előbb hideg vízzel, utána forró vízzel, végül ismét hideg vízzel gyökérkefével lesúroljuk. A hordók belsejének tisztításánál általános szabály: előbb mindig hideg vizet és csak azután használunk forró vizet. Ha a penész már mélyen behúzódott a dongákba, akkor a hordó belső falát az egészséges farétegig legyalulják. Ezután a hordó fenekét visszahelyezzük. A bortól ecetessé vált hordót kiforrázzuk, utána háromszázalékos forró szódaoldattal, majd forró és hideg vizzel többszörösen kiöblítjük. De nemcsak a „beteg" hordókat kell kezelni, hanem az egészségeseket is. Az üres hordókba néhány kanna vizet öntünk és addig mossuk a hordó belsejét, amíg a kiömlő víz tiszta nem lesz. Néhány óra múlva a hordó ajtaját szikkadás végett egy-két napig nyitva hagyjuk, majd a hordót kikénezzük. Az üres, ajtó nélküli szállítóhordőkba hektoliterenként 5—10 liter hideg vizet öntünk, a ledugaszolt hordót jól összerázzuk, majd a vizet kiöntjük. Ezt mindaddig ismételjük, míg a kifolyó víz nem tiszta. Kimosás után a hordót csurgóra állítjuk és szikkadás után bekénezzük. A használaton kívül üresen álló hordókat kezdetben négyhetenként, később hathetenként kénezzük. A kénezés idejét jegyezzük fel a hordókra. A többször bekénezett hordót használat előtt hideg vízzel ki kell öblíteni. Az új hordókat legelőször hideg vízzel töltjük meg. Ha szivárgást észlelünk, a hibát azóhnal kijavítjuk. Ezután hektoliterenként 10—15 liter forró, két százalékos szodásvizet öntünk a hordóba, a hordót hol az egyik, hol a másik fenekére állítjuk és a vizet addig tartjuk benne, amíg langyossá hűl. Ezt még egyszer megismételjük azután a hordót forrásban levő vízzel kiöblítjük, majd hideg vízzel megtöltjük és ezt 4—5 napig benne hagyjuk. A víz kiöntése után újabb hidegvizes öblítés következik, majd a hordót csurgóra állítjuk, belső felületét hagyjuk kiszáradni és utána bekénezzük. A beteg, hibás hordókat is miután szakszerűen megjavítottuk, ugyanolyan módon kell kezelni, mint az új hordókat. (K) A bratislavai kerületben éppen (1ó]rjr|l{* úgy, mint egész Csehszlovákiában • előkészítik a helyi gazdálkodás vállalatainak 1957. október elsejére való átszervezését. • Milyen változások lesznek és hogyan javul meg a helyi gazdálkodás vállalatainak tevékenysége? a helyi gazdálkodás fejlesztése A vállalatok szervezeti átépítésében háromfajta változást eszközölnek. Mindenekelőtt 1957. október 1-ifl megszüntetik a jelenlegi járási ipari kombinátokat és helyettük egycélú kerületi helyi gazdálkodási vállalatokat létesítenek. Továbbá kivonják az eddigi járási ipari kombinátokból a javítási és karbantartási tevékenységet és ezeket a munkákat a kommuniális szolgálatok vállalatai és a járási építészeti vállalatok fogják végezni. A kommunális szolgálatokat, illetve a javítási és karbantartási tevékenységet közvetlenül a helyi nemzeti bizottságok tevékenységi körébe utalják. Az egycélú kerületi vállalatoktól elvárják, hogy ki tudják majd használni a szakosítás adta öszszes lehetőségeket és előnyöket és ezzel magasabb termelési és műszaki színvonalra emelik a helyi ipari munkálatokat. Az egycélú kerületi vállalatok munkájának súlypontja a sorozatgyártáson lesz. A lakosság részére csupán ipari jellegű karbantartási és javítási szolgálatokat fognak végezni. Kerületi vállalatok létesítésével csökkentik a dolgozók létszámát a vállalatok igazgatásában és ezzel jelentős költségmegtakarítást érnek el. A KOMMUNÁLIS ÉPÍTÉSZETI VÁLLALATOK biztosítják a lakás- és házjavításokat és karbantartásokat, míg a többi kézműipari jellegű javításokat és karbantartásokat a kommunális szolgálatok vállalatai teljesítik, melyek főleg lakatosmunkák rádió-, kerékpár-, motorkerékpár-javítását, képkeretezést tűi. fognak végezni. Az apróbb lakás javító munkálatok közé számítanak: villanyszerelés, vízvezetékszerelés, tűzhelyek, gázés villanyfőzők javítása, ablaküvegezés, padló, redőny, egészségügyi berendezés, stb. javítása. Ezeket a munkákat a kommunális építészeti vállalatok fogják végezni. A KARBANTARTÁST ÉS JAVÍTÁST, továbbá a kommunális tevékenységet a helyi nemzeti bizottságok irányítására bízzák, amelyek legjobban ismerik a lakosság szükségleteit és e szükségletek biztosításának lehetőségeit. Azok a községi üzemek, amelyeket átteszünk, az illetékes helyi nemzeti bizottságokon át beoszthatók a helyi nemzeti bizottság irányításába, vagy pedig a helyi nemzeti bizottság melletti önálló költségvetési szervezetbe, ha a szolgálatok terjedelme ilyen önállóságot megenged. A helyi nemzeti bizottságok által közvetlenül irányított karbantartási és javítási kommunális vállalatoktól elvárjuk, hogy a lakosság szükségleteit megfelelően kielégítsék a szolgálatok jobb ellenőrzésével és rugalmasabb elintézésével. MILYEN PROBLÉMÁK MERÜLNEK FEL AZ ÁTSZERVEZÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN? Az eddigi 22 járási ipari kombinát helyett csupán 10—11 kerületi vállalat marad. Habár világos, hogy a kerületi vállalatok magasabb színvonalra emelik a helyi ipar termelését és több dolgozó, főleg az üzemekben javulást vár mindenekelőtt a vállalatok anyagi ellátása terén, azt is látni kell, hogy a kerületi vállalatok nem kezdik tiszta lappal tevékenységüket, hanem a jelenlegi járási ipari kombinátok több fogyatékosságát átviszik az új kerületi vállalatokba. A kerületi VSllalatok munkájának súlypontja a sorozatgyártáson lesz és csupán ipari jellegű karbantartást fognak végezni. Tény azonban, hogy a kerületi vállalatok kénytelenek lesznek kézműves jellegű, javításokkal és karbantartásokkal foglalkozni, mert sok jelenlegi járási ipari kombinát kevert jellegű, tehát a sorozatgyártás mellett megrendelésekre is dolgoznak és javítást és karbantartást is végeznek. Ahhoz, hogy kivonhassák a javítási és karbantartási tevékenységet a vállalatok munkaköréből, műhelyekre lenne szükség, amelyek jelenleg gyakran nem állnak rendelkezésre. Kimondták alapelvül, hogy a kerületi vállalatoknak keletkezésüktől számított hat hónapon belül abba kell hagyniok a karbantartási és javítási munkák végzését. Ebben a tekintetben a nemzeti bizottságoknak mindent meg kell tenniök a cél elérésére és addig, amíg nem kerül sor az elválasztásra, nem csupán a termelőtevékenységet, hanem a község vagy járás lakosságának nyújtandó javítási és karbantartási munkákat is végezniük kell. Kitűnik az is, hogy nem lehet pontosan elválasztani a lakás- és házjavítási és karbantartási munkákat a többi karbantartástól, úgyhogy egymásba fog folyni a kommunális szolgálatok vállalatainak és a járási építészeti vállalatoknak tevékenysége és bizonyos fajtájú javításokat ' mindkét vállalat dolgozói elvégezhetnek. Így lesz ez például az üvegezésben, ahol ablaküvegezést egyes esetekben mind a járási építészeti vállalat, mind pedig a kommunális szolgálatok vállalata végezhet. Hasonló lesz a helyzet a szobafestésben és bútorfestésben (mindkét vállalatnál lesznek ilyen szakemberek). Látjuk tehát, hogy a javítások és karbantartások igen különböző jellegűek és eddig nem szervezték őket egységesen, szétforgácsolódtak. A lakosság javítási és karbantartási szükségletét a helyi gazdálkodás vállalatai még nem fedezik. A VÁLLALATOK Oj SZERVEZÉSE főleg a karbantartási és javítási tevékenység szervezetének a helyi nemzeti bizottságok jogkörébe osztása alapot kell, hogy képezzen a lakosság szükségleteinek jobb kielégítéséhez. Akkor mutatkozik meg teljes mértékben a decentralizáció helyessége, ha a helyi nemzeti bizottságok elvégzik feladataikat és gondoskodni fognak a lakosság' javítási és karbantartási szükségleteinek kielégítéséről. Ki kell emelni azt S tényt, hogy már eddig számos olyan község van] ahol példásan gondoskodnak a lakosságnak nyújtott karbantartási tevékenységről. Például a Modrai Helyi Nemzeti Bizottság közvetlenül irányítja a több munkást számláló építészeti karbantartó munkacsoportot és biztosítja a lakosságnak nyújtott karbantartási munkálatok elvégzését, amelyet azelőtt önálló iparosok végeztek. Az átszervezés célja többek között, hogy a szakosított kerületi vállalatokban növeljék azon gyártmányok sorozatgyártását, amelyekkel iparunk nem foglalkozik. Főleg az apróbb közszükségleti cikkek gyártásáról van itt sző. Lehetővé kell tenni a jelenlegi járási ipari kombinátokban a jobb szakmai irányítást és áz adminisztráció egyszerűsítését a vállalati igazgatóságokban és mindezzel együtt további lépést kell tenni a helyi gazdálkodás szakaszának további megszilárdítására. Egyúttal hangsúlyozni kell, hogy az átszervezésben nem látunk olyan'örvosságot, amely egy csapásra megszünteti a helyi gazdálkodás összes 'fogyatékosságait, hanem a szervezeti átépítés alapot ad a vállalatok és a nemzeti bizottságok rugalmasabb munkájához és előfeltétele az eddigi komoly és számos fogyatékosságok lehető leggyorsabb megszüntetésének. Ing. E. Zamanová, a Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság dolgozója. ŰJ SZÖ 4 £ 1f l* 7 szeptember 4.
